Szabad Sajtó, 1956 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1956-10-11 / 41. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” • 1 OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY OUR 50TH ANNIVERSARY YEAR 20 Merged with “PASSAIC and VICINITY' THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES 50-IK ARANYJUBILEUMI ÉVÜNK VOL. 50. ÉVFOLYAM — NO. 41. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY— 1956. OKTÓBER 11. “IN SILENCE I SPEAK” Belgrádi csatornákon keresztül szivárgott nyugatra a törté­net, amelyik talán teljes egészé­ben nem felel meg a valóság­nak, de azért “szél zugatlan nem indul.” így szól: Moszkvából titkos utasítás ment budapestre, Bu­karestbe, Szófiába,. Varsóba, hogy Tito megtért gyermek ugyan s nincs nálánál kedvesebb a Krmel urai előtt, de azért vele minden túlzott barátkozás elíté­lendő és súlyos következménye­ket vonhat maga után. Erről az utasításról tudomást szerzett Tito és vad haragra lob­bant. Azért sietett olyan lóhalá­lában Hruscsev Belgrádba, hogy kibékítse Titót, aki napokon ke­resztül tombolt, s igen rosszked­vűen érkezett Jaltába is, a tár­gyalások folytatására. Hruscsev komolyan be volt gyullalva; igen nagy áldozato­kat hozott már előbb is Titónak a visszacsábitása érdekében. Ha másodszor is megtörténne Tito kiválása, hát ez bizony Hrus­­csevre és társaira komoly követ­­kezményekkél járná; a kommu­nista párton belül is észlelhető belső lázongás nyílt forradalom­hoz vezetne. Tito, ugyanis, kommunista, tovább is azi akar maradni, de nem hajlandó minden parancsot teljeseiteni,: ami Moszkvából jön. Tito azt állítja, hogy 4 kom­munizmus mekkáj a nem feltét­lenül Moszkva. Belgrád is le­het . . . S aztán ott van az ő dé­delgetett gondolata a dunai egyesült államok, persze kom­munista ideológiával és tetejé­ben Titóvah Valamelyes mértékben sike­rült kibékíteni Titót s ennek kö­vetkeztében térdhajtásra járul­nak hozzá a budapesti* bukares­ti, szófiai főkommunisták, még­pedig gyors egymásutánban. Csak figyeljük, mi lesz ebből? Világraszóló komédia volt Budapesten, most, hogy kihantolták Rajk László holttestét és díszsírhely­re temették a Kerepesi-temető­­ben. Kossuth mellé . . .! Tito követelte. Rákosi nyilvánosan bocsána­tot kért azért, hogy meggyilkol­tatta Rajk Lászlót, de azért buk­nia kellett. Tito követelte. Gerő Ernő, Rákosi örököse és Rajk László meggyilkolásában egyenlő részese most egy dele­gáció élén Belgrádba megy, hi­vatalos m e g f o g a Imazásban “tárgyalásra.” A valóságban utasítások átvételére. Tito követelte. Csak figyeljük meg, hogy mostantól kezdve Titó követelé­seit hanyatt-homlok végrehajt­ják a középeurópai térségben élő kommunista vezetők. Ha élni akarnak . , Stevenson nem olyan népszerű, mint maga a demokrata párt, — ezt állapít­ják meg az országot széltében­­hcsszában járó újságírók. En­nek maga Stevenson is tudatá­ban van s igy az utolsó hetek során próbál segíteni a bajon. Stevenson jó jelnek veszi, hogy Pennsylvaniában ugyan­abban a vasúti kocsiban utazott, amelyikben egykor Woodrow Wilson járta a vidéket. Eisenhower nem érzi már a zsebében a vá­lasztást. Ennélfogva több beszé­det mond, az ország több részén jelenik meg személyesen, mint eredetileg tervezve volt. Különös, hogy a farm-vidé­ken nem a demokrata párt lát­szik a legnagyobb ellenfélnek, hanem az időjárás. Azok a vidé­kek, ahol szárazság volt, élesem republikánus-ellenesek Az elmúlt héten különben a választás sokkal kevesebb em­bert érdekelt, mint a baseball... Még kevésbbé érdekelte az em­bereket az életbevágó szuezi vi­ta, vagy. a, nyügatnémetországi hadkötelesség kérdése. Mindkét ponton kifordulhat a világ a sarkából. Petőfi halálának a helye Ä budapesti Magyar Nemzet szeptember 16-i számában “Se­gesvár” cimü hangulatos cikké­ben számol be Dienes András. Petőfi sírja kutatása közben nyert élményeiről. Részletesen közli a. költő halálára vonatko­zó Összes fontos forrásokat s megállapítja Petőfi halálának pontos helyét: az Ispánkut nevű rétet, mely “szép és jeltelen táj, elől sima rétség, mögötte lejtő, a füzesek között forrás. Itt halt meg a költő. Heydte (osztrák őrnagy) egyetlen szúrt sebet lá­tott a mellén , . » Háromszáz méternyire van a Ltmka szege­ttétől : itt látták holtan heverni Kőváry (történetiró) paraszt­jai egy feltűnő halottat és ugyanezt látta Heydte.” MINDSZENTHY JÓZSEF, Magyarország mártír herceg­prímása életét, küzdelmét és vértanú sorsát viszi Amerika nagyközönsége elé Dr. George N. Shuster “IN. SILENCE I SPEAK” ■ c. uj könyve. Dr. Shuster egyike Amerika leg­ismertebb professzorainak. Je­­legleg a 'New York-i Hunter főiskola elnöke. Sokáig magas konnányállásokban működött s mint ilyen vez.ető pozíciókat töl­tött be Európában. így például amerikai főbiztos volt Bajoror­szágban is. Elnöke áz Egyesült Nemzetek Nevelési Bizottsága amerikai delegációjának. Több könyve jelent meg eddig is. Kü­lönösen a kommunizmusról kia­dott komoly írásai keltettek megérdemelt feltűnést. Eddig is sok könyv jelént meg a herceg­prímás martirsorsáról, de szer­zője súlyánál fogva ez a.könyv lesz az amerikai olvasóközönség táj ékoztatása szempontj ábói a legjelentősebb. A neves tudós­nak munkájában Horányi Tibor volt képviselő és Dr. Vecsey Jó­zsef, a Mindszenty család foga­­dótt tagja segített. A könyvet a FARRAR, STRAUS & CUDA­HY országoshirti kiadóvállalat adta ki $4.50-os árban. Kapható minden jobb könyvkereskedés­ben. -Ajánljuk a könyvet az ott szü­letett fiatalok és amerikai ba­rátaink figyelmébe. Karácsony­ra nem vehetünk értékesebb ajándékot mint ezt a kitűnőnek ígérkező Mindszenthy-könyvet, . (Lápunk könyvosztálya meg­rendelésre bárkinek szívesen beszerzi a fenti áron.) HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! Washington budapesti szobra a Magyar Szövetség karácsonyi bélyegén 50 ÉVES WASHINGTON SZOBRA BUDAPESTEN—mely sza­­badságfáklyaként világit bele az óhazai magyar éjszakába. A szobrot az amerikai magyarság áldozatkészsége hozta létre 1906- ban, ugyanabban az esztendőben, amidőn az Amerikai Magyar Szövetség megalakult. A kettős aranyjubileum alkalmából az ala­pítás és a szoborakció kezdeményezésének színhelyén, Cleteland­­ban ünnepélyes közgyűlésre és díszvacsorára ad egymásnak talál­kozót az Egyesült Államok megyarsága november 16 és 17-ikén. “HOVA LETT A FEJSZE?” HOVÁ LETT MÁSFÉL MILLIÓ DOLLÁR ÉRTÉKŰ MAGYAR ARANY? Ez év szeptemberében levelet hozott a posta szerkesztősé­günkbe Dr. Márk Béla és Dr. Varga László new yorki ügyvé­dektől, amely szóla eképpen: “Kedves Főszerkesztő Ur! Az úgynevezett nemzeti alapról’ az elmúlt években számos cikk jelent J meg és ezért úgy véljük, szükséges, hogy a szabad földön élő ma­gyarság erről a közérdekű ügyről kellő tájékoztatást kapjon. Ezért a mellékelt is­mertetést szives felhasználás végett mellékélten megküld­jük. Amennyiben a, per későbbi folyamán említésre méltó ese­mények történnek, Főszer­kesztő urat értesíteni fogjuk. Szívélyes üdvözlettel” (a két aláírás) A levélhez egy terjedelmes uj ságcikknek szánt közlemény volt mellékelve, 1956. szeptem­ber 11-i kibocsátási dátummal és ezzel a címmel: “PER A NEMZETI ALAP VISSZA­SZERZÉSÉÉRT.” Ennek tar­talma röviden az, hogy a new yorki Legfőbb Bíróság egy “közbenszó. ” "öntéssel a new yorki bíróságot illetékesnek mondotta ki. arra a perre, ame­lyet Msgr. Varga Béla “úgyis, mint a Magyar Nemzeti Bizott­mány elnöke” nevében egy new yorki ügyvéd indított meg a zürichi (Svájc) Creditanstallt Bank ellen, mert az az ottani bí­róság döntése dacára kiadta a magyar kommunista kormány­nak a náluk letétbe helyezett mintegy 400,000 Dollár értékű pénzt. “Még 1943 végén, amikor a hitleri megszállás Magyarorszá­got fenyegette, Kállay Miklós v. miniszterelnök egy úgynevezett “nemzeti alapot” létesített és si­került azt még a megszállás előtt Svájcba kijuttatnia. Az alapitó oklevél szerint a nemzeti alap létsitésének az volt a célja, hogy ‘. . . az ország esetleges megszállása, illeve ha látszólag nem is, de lényegében idegen zsoldban álló kormány hatalom­ra jutása esetén ... a külföldre menekült, vagy ott megalakult nemzeti magyar kormány mű­ködésének és a nemzeti magyar politikát tovább folytató ma­gyar külképvislet tevékenységé­nek’ az alapját biztosítsa. Az alap kezelésével Kállay . . . há­rom Svájcban élő magyar diplo­matát bízott meg . .” stb. “A háború befejeztével Nagy Fe­renc v. ministerelnök megbízta Gordon Ferenc akkori svájci magyar követet, hogy az u. n. nemzeti alap megmaradj részé­nek átvételére lépjen érintke­zésbe az alapot kezelőkkel. Hosz­­szas tárgyalások után Gordon Ferenc az alap megmaradt ré­szét 1947 áprilisában átvette és azt, kb. 400,000 dollár értéket, a svájci magyar követség egyik alkalmazottjával a zürichi Creditsnstalltnál letétbe helyez­ték” — olvassuk a közlemény­ben. Miután ezt a “megmaradt részt,” mintegy 400,000 dollár­nyi összeget a magyarországi koTnmunista kormány per utján követelte a svájci banktól s bár a pert első fokon .elvesztette a svájci bank mégis kiadta nekik, Msgr. Varga Béla, “úgyis, mint a Magyar Nemzeti Bizottmány elnöke” jónak-látta pert indít­tatni most a svájci bank ellen az elveszett fejsze nyelének megkeritésére” . . . * * Az ügyvéd urak hozzánk in­tézett levele arról biztosított bennünket, hogy ők úgy vélik, “szükséges, hogy a szabad, föl­dön élő magyarság erről a köz­érdekű ügyről kellő tájékozást kapjon.” Nos, a kellő tájékozta­tás a terjedelmes közleményből hiányzik, annál is inkább, mert például a' mi lapjainkban most van alkalmunk először Írni erről az ügyről, de a kapott “tájékoz­tatásban” egy szó sincs arról, hogy: ki Volt' az a három Svájcban élő diplomata, akiket Kállay megbízott áz alap kezelésével és mennyit is tett ki, milyen összegre rúgott eredetileg az az alap ?, Nagyon is óvatos és nagyon is erőszakolt a hozzánk küldött közlemény, jobban mondva hi­ányos ez a “kellő tájékoztatás,” mert nem nevezi nevén a gyer­meket . . > nem nevezi meg azo­kat, akikre az alap bízva volt és nem mondja meg, hogy milyen Összeg volt rágjuk bízva? És agyonhallgatja a legfontohabb részt, • hogy HOVÁ LETT A “NEMZETI . ALAP” NAGYOBB RÉSZE? Msgr. Varga Béla nem egy menekült magyar kormánynak, hanem a Magyar Nemzeti Bi­zottmány nevű alakulatnak az elnöke, s mint ilyen, pert indít egy svájci .bank ellen a vörösek­nek kiadott csip-csupp maradék miatt.. , i Ha már perel, miért nem a tulajdonképeni alapért, az alap nagyobb részéért perel s nem miért nem azokat keresi meg és pereli, akik azt — fino­man mondva — elkezelték? ... Ez volt az első gondola­tunk, amikor a cikknek szánt írást elolvastuk és íróasztalun­kon azok közé a dolgok közé tet­tük, amelyek utánanézést és to­vábbi adatok beszerzését igény­lik, hogy komoly, értelmes cikk lehessen belőlük. És utánanéz­tünk, érdeklődtünk, leveleztünk, mig végre a következő informá­ciókat kaptuk “jólértesült hely­ről” a “svájci alap” történetét illetőleg: Kállay Miklós akkori minisz­terelnök 1943 végén és 1944 elején mintegy NYOLC MIL­LIÓ SVÁJCI FRANK (2 millió Dollár!!!) értékű magyar ara­nyat küldött ki Svájcba. Annak rendeltetése, az általa irt ren­delet szerint, szószerint ez volt: “Az ország esetleges meg­szállása, illetve ha látszólag nem is, de lényegében idegen zsoldban álló kormány hata­lomra jutása esetén a Kor­mányzó ur külföldi kényszer­tartózkodása, valamint a kül­földre menekült, vagy ott megalakult nemzeti magyar kormány és nemzeti magyar politikát tovább folytató ma­gyar külképviselet tevékeny­ségének alapjait biztosítsa.” Az “alap” kezelésére Kállay háromtagú kuratóriumot alakí­tott, amelynek tagjai: Báró Ba­­kách-Bessenyey György és Wettstein János külföldön állo­másozó magyar követek és Vla­­dár Ervin követségi tanácsos lettek. Wettstein két, másik tár­sával nem értett egyet és meg­bízásáról leköszönt. Helyébe Bessenyey báró Radvánszky Antal bárót, a Magyar Nemzeti Banknak akkor már külföldön tartózkodó titkárát hívta meg a kezelő bizottságba, melynek ügyvitelét ettől kezdve főként Radvánszky intézte, ő volt az, aki az aranyban fekvő alap na­gyobb részét “igen kedvező ár­folyamon” svájci frankra cse­rélte át. 1947 JANUÁRIG A 8 MIL­LIÓBÓL A KURATORIUM ELKÖLTÖTT 6 MILLIÓ 600 EZER SVÁJCI FRANKOT! Maradt ekkor még mintegy 1 millió 400 ezer Frank (pon­tosan 19 aranyrud 934,119.73 gramm súlyban; 2,257 svájci frank; 1,020.00 U.S. Dollár és 12,000 escudo). Az alapnak ez időpontig elköltött részét nem rendeltetésének megfele­lően használták fel! Horthy kormányzónak, pél­dául, 1945 karácsonyára 500 svájci frankot, ugyanakkor pe­dig Zsolt Bélának, az abban az időben Svájcban élt kommunis­ta-barát magyar újságírónak 5,000 svájci frankot adtak be­lőle ! Ki mennyit kapott még, hová lett a többi? Kérdés, ami­re egyelőre nincs felelet . . , Tényleges menekült magyar kormány sohasem volt és ma sincs, hiszen mindaddig, amig a szabad világ nagyhatalmai elis­merik és diplomáciai viszonyt tartanak fenn a kommunista magyar kormánnyal, addig nincs “Government in Exile.” De nem volt nemzeti magyar po­litikát folytató külképviselet sem, tehát ezekre nem is lehe­tett semmit sem költeni! És da­cára annak, hogy azt a tömér­dek sok pénzt az eredeti utasí­tástól eltérően használták fel, a kezelők mindmáig nem voltak hajlandók annak felhasználásá­ról számot adni! Pedig — lám, a veszett fejsze nyelét kereső ügyvédek levele szerint is — szükséges, hogy a szabad földön élő magyarság erről a KÖZÉR­DEKŰ ÜGYRŐL kellő tájékoz­tatást kapjon! Msgr. Varga Béla, aki nem egy menekült magyar kormány­nak, hanem (és ez már nem ti­tok) a Committee for a Free Europe által pénzelt Magyar Nemzeti Bizottmány nevű szer­vezetnek az elnöke, pereli a svájci bankot 400,000 Dollár erejéig, a hiányzó 1 millió 600 Dollárnyi összeg elköltőit azon­ban a kiadott közleményben még csak meg sem nevezik, azoktól nem kérnek számon egy megveszekedett vasat se . . , Mi­ért? * * * A szabad földön élő magyar­ság, amelynek e közérdekű ügy­ről kellő tájékoztatásra joga van, joggal tehet fel ezek után ilyen s hasonló kérdéseket: — Milyen jogon perel akár Msgr. Varga Béla, akár a Nem zeti Bizottmány? — Ha perel, miért nem perel az alap nagyobbik részéért is? — Ki fedezi ennek a bizony­talan kimenetelű pernek a költ­ségeit? Csak nem a Free Europe Committee? Mert: ha a hiányzó 1 millió 600 ezer Dollárral nem lehetett, ezzel a 400,000-el aztán még igazán nem lehet se Euró­pát, se szegény Magyarországot felszabadítani, ugyebár ? — Vájjon bölcs dolog volt-e bíróság elé vinni ezt az ügyet és kiteregetni a világ előtt esetleg olyan szennyest, aminek kitere­getésére a magyarországi kom­munista kormány bizonyára mindent el fog most már követ­ni .. .? Olyan kérdések ezek, amik a per megindítása, illetve annak nyilvánosságra hozatala után és a lapokhoz elküldött cikk után joggal tehetők fel, egészen nyil­vánosan is . . . Annyi azonban máris megál­lapítható (minden fantázia nél­kül), hogy ezzel a perrel Msgr. Varga urék a kommunistáknak tettek jót . . .! * ❖ * Érdekes, hogy a “svájci alap” kezelésével megbízottak egyike, Radvánszky báró a Németor­szágban megjelenő “Uj Hungá­ria” cimü hetilap főmunkatár­sa, ez a lap azonban, feltűnő módon nem közölte a new yorki ügyvédek által kiadott közle­ményt, annak dacára, hogy ab­ban egyszerűen: nincs is említ­ve a báró ur neve . . . (Vagy el­kerülte volna a figyelmünket cikkük?) Már egyszer megkérdeztük s most ismét megkédezzük e he­lyen az elveszett fejsze nyelét szorgalmasan keresőktől: HOVÁ LETT MAGA A FEJSZE? Ha nem tudják, tessék utána­nézni, megérdeklődni, adatokat beszerezni, mint ahogyan azt mi tettük és —- az Ég szerelmére! —■ tessék a szabad földön élő magyarság előtt tételenként el­számoltatni a pénz oroszlánré­szének elköltőit, hogy hová, mire költötték, kiknek a zsebébe ju­tott a magyar vér és magyar ve­rejték aranyraudjainak apró­­pénzreváltott, de súlyosan vádo­ló, nagy ára? * * * Szerte a világon ezer és száz­ezer magyar nyomorog ...se nyomorgók között is ezrek akad­nak, akik még igy is, még nagy nyomorúságban is készek a ma­gyar szülőhaza szabadságáért áldozatokat hozni, ha kell utol­só falatjukat, ha kell: az életü­ket is odaadni ... És akkor akadtak emberek, nagy felelős­séggel, nagy feladatokkal meg­bízott emberek, akik több mint másfél millió dollárnyi összeget elköltötték valamire, amiről még csak kötelességüknek se tartják elszámolni ... A máso­dik világháború borzalmas csa­pásai között, amik magyar test­véreinket érték, ez a sötét ügy talán a legnagyobb csapás . . . mert ez mindnyájunkat egyfor­mán szivén üt. Régesrégen ki­vándorolt, magyar érzést, ma­gyar fajszeretet eszményi szép­ségében itt a tengerentúl is szi­vében őrző magyarokat épugy, mint a háború után világgá szé­­ledt, hontalanná lett sok-sok szomorú magyart . . , — lka falvi —• KEDDEN ESTE van nálunk a lapzárta. A szerdán beérkezett híreket és közleményeket már csak a következő heti számban hozhatjuk. Keretes hirdeté­seket szerda estig telefonon is elfogadunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents