Szabad Sajtó, 1956 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1956-10-04 / 40. szám
Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY OUR 50TH ANNIVERSARY YEAR 20 VOL. 50. ÉVFOLYAM — NO. 40. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES 50-IK ARANYJUBILEUMI ÉVÜNK THURSDAY — 1956. OKTÓBER 4. Visszazsuppolják a magyar menekülteket Titóék, most már efelől nincs kétség. A budápesti népbiróság súlyos börtönbüntetésre ítélt három olyan magyart, akik Tito Jugoszláviájában kerestek menedéket. Az amerikai magyarság a maga részéről most csak egyet tehet: tiltakozzék Tito további amerikai segélyezése ellen. A rendjelekkel teletűzdelt, vörös kapcabetyár sohasem érdemelt volna egyetlen amerikai dollárt sem. Hiába ömlöttek Tito feneketlen zsebébé a dollármilliók, szakadatlanul elárulta és elárulja kremli gazdáinak a nyugati világot. Miért is ne árulná el? Tito sohasem tartozott és nem is tartozhatik a nyugati világhoz. Kétségtelen, hogy Tito nem szereti az aprópénzt, még kremli gazdáitól sem. Ez a magyarázata Hruscsev hirtelen jugoszláviai utjának és az ezt követő tenger-parti idillnek. De csak nyugalom, majd megtalálják azt az összeget, amelyik a Kremlnek nem lesz sok, Titónak pedig betömi a száját. De ez más kérdés. Minden amerikai polgárnak, elsősorban a magyaroknak a leghevesebben tiltakoznia kell a kormánynál. Egy huncut vasat se ennek a fickónak, aki Titónka nevezi magát és közönséges hegyi banditából marsalli méltóságra avanzsált. A jaltai megbeszélések s ebbe Gerő Ernő bevonása bizonyosan kihatással lesznek a magyar nép sorsára, Hruscsovnak talán mégis sikerült összebékitenie Titót Gerő Ernővel, s ezzel a nagyhaltalmi őrületben szenvedő jugoszláv diktátor megtalálja a rég keresetit láncszemet. Tito, ugyanis, egy középkeleteurópai tömböt akar létrehozn iés tetejébe sajátmagát helyezni. Ennek a tömbnek, egyik legfontosabb része Magyarország lenne. Talán a Kreml urai belemennek a belgrádi fenegyerek játékába, csak azért, hogy örökre elkötelezzék maguknak. A poznani felkelés tárgyalása kellemesen lepte meg a nyugati újságírókat. Kétségtelen, hogy első eset, amikor a vasfüggöny mögött kitárják a törvényszék kapuit, szabad betekintést engednek az iratokba és az igazságos ítéletre való törekvésnek negalább a látszatát megőrzik. Valljuk be nagy haladás. Nem is olyan régen csak a legsötétebb csőcselék léphette át a tárgyalóterem küszöbét és a tömegperekben ennek a sötét csőcseléknek mesterségesen irányított “hangulata” minden jogszabálynál súlyosabban esett a latba. Ha ugyan volt nyugati értelemben vett jogszabály . . . Igen, a poznani per nagy haladást jelent. Európa egységét egyre ■/ gyakrabban hangoztatják az államférfiak. Nehezen jutnak előre az egység megvalósitátsában, de sok biztató jel van, az egyesült Euróuának napról-napra több a harcosa. Az európai államférfiak legtekintélyesebbjei úgy látják, hogy az öreg földrész országai-, nak közelebb hozásával már aligha lehet tovább várni. A jobb sorsra érdemes európai országok felőrlőknek Washington és Moszkva közt, meg kell tehát teremteni a harmadik nagyhatalmat s ennek kell az egyensúlyozó szerepet vállalnia. A gondolat reális és remény van, hogy még a mi életünkben megvalósul. A nagy egységek korában a múltjukra oly büszke európai országok úgyszólván szóhoz sem jutnak a tárgyalóasztaloknál, háború esetén pedig mindig ők esnek áldozatul. Egyesült Európát, természetesen, nem lehet elképzelni a most vasfüggöny mögött levő országok nélkül. Ezek az országok szerves részei Európának. Az európai egység megvalósításának gondolata távolról sem uj. Az elmúlt századokban sok apostola volt nyugaton és nálunk, magyaroknál is. Talán a gyümölcs most megérik. Bízzunk benne. Lejárt a kárigények határideje Szeptember 30-ikán lej árt a magyarországi és erdélyi háborús kárigények bejelentésének határideje. Kizárólag azok voltak igényjogosultak, akik a háborús károk megtörténte idején amerikai állampolgársággal bírtak. Délvidéki, azaz jugoszláviai károsultak ezúttal nem jelenthettek be igényt, illetőleg az onnan elmenekültek dolgában már évekkel ezelőtt kellett beadni kérvényt. Viszont a Felvidékről származó károsultak ügye eddig nem került sorra, sőt még a törvényt sem szavazták meg erre koztatót közlünk erről.) vonatkozólag. (Annakidején részletes tájékoztatót közlünk erről.) A szeptember 30-iki postabélyegzőnél nem későbbivel beküldött magyarországi és erdélyi igények dolgában a Foreign Claims Settlement Commission dönt Washingtonban. Amennyiben megfelelő igazoló írások, tulajdonjogi okmányok stb.. nélkül nyújtotta be valaki a kártérítési igényt, a szükséges dokumentumokat később is benyújthatja, de ezzel ügyének elintézése érthetően késedelmet szenved. Leálltak a vonatok Magyarországon A budapesti Szabad Nép szeptember 26-i közleménye szerint a magyar vasutak a súlyos szénhiány miatt és a fokozódó őszi teherforgalom lebonyolítása céljából szeptember 30-ától — egyelőre 3 hétig — 600 személyszállító vonattjárat működését kénytelenek szüneteltetni. Magánszemélyek a megmaradó járatokon csak kivételes esetekben utazhatnak. Az ország nehéz gazdasági helyzetére jellemző másik hir: Magyarország kénytelen volt a Szovjetuniótól 100,000 tonna kőolajat vásárolni, melynek ellenértékét iparcikkekkel rój ja le. Ok: a nagylengyeli kőolajmező elvizesedése. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! ÚJABB REMÉNYSUGÁR A MENEKÜLTEK BEFOGADÁSÁRA-—/-----------------Az első" világháború óta tudvalevőleg a már itt élő nemzetiségek arányában határozzák meg, melyik tengerentúli országból hány bevándorló érkezhet az Egyesült Államokba évente. Az igy előálló megkülönböztetés orvoslását minden adott alkalommal igényelte az Amerikai Magyar Szövetség a washingtoni törvényhozóknál és illetékes hivatalokban. Az AMSz nem csupán a születési hely szerinti elbírálások elve ellen emelet és emel szót, hanem kifogásolja, hogy mig például Csehszlovákiából 2,859 bevándorlót engednek be az Egyesült Államokba évről-évre, addig Magyarországból mindössze 865-öt. Még elszomorítóbb az Erdélyből Amerika vágyakozók helyzete, amennyiben' egész Domániára mindössze évi 289- ben állapították meg a kvótaszámot. Ugyanakkor Angliából, Írországból és Németországból több mint százezer ember vándorolhatna ki évente, viszont érdeklődés hiánya miatt a kvótáik esztendőről-esztendőre veszendőbe mennek. A második világháborút követő népvándorlás levezetése és a rengeteg szenvedés enyhítése érdekében az Egyesült államok törvényhozása megszavazta a Displaced Persons Act-et, majd a Refugee Relief Act-et. Néhai Patrick McCárran szenátor és Francis Walter képviselő ugyan elérték, hogy sorozatos megszigorításokat léptessenek életbe, azonban mégis tizezerszámra kezdhettek az Egyesült Államok területén uj életet a második világégés hajótöröttjei. A hivatalos akadékoskodások dacára előreláthatólag mégis mintegy 50,000 menekült marad Európában, aki az előirt követelményeknek megfelelne ugyan, de mégsem kerülhet rá a sor ez év december 31-ig, amikor pedig a Refugee Relief törvény érvényét veszti. A bevándorlási hatóságok viszont képtelenek a megszabott költségvetési keretekben akár több tengerjáró hajót vagy repülőgépet menekültek szállítására igénybevenni a határidő lejártáig, mint eddig tették. Rengeteg jogos panasz merülhet fel tehát abból kifolyólag, hogy az amerikai kormány nem fejezte^ be menekültmentő akcióját. f Köztudomású, hogy a McCarran-Walter 1 törvény javasolta megszigorítások idézték elő a bevándorlási program késedelmes lebonyolítását. Ezért Francis E. Walter pennsylvaniai képviselő a maga felelősségének tudatában a közelmúlt hetekben bejárta az európai, főként németországi és ausztriai amerikai konzulátusokat és menekült táborokat. Útjáról október 10- ikén érkezik;vissza Washingtonba, de márjs üzenetet küldött, hogy méltányolva a helyszíni szemléjén tapasztaltakat, újabb javaslatot fog benyújtani a törvényhozásbajn, hogy az 1956-os év végén lemaradt, de kivándorlásra jogos Imenekülteket 1957 folyamán mégis beengedjék. Még arra is ígéretet tett Walter képviselő, hpgy a tüdőbajosok közül 1,000 menekült család bevándorlását fogja pártolni. (Reméljük, hogy mindez nem amolyan választás-előtti Ígéret csupán. Szerk.) Community Chest A Raritan Bay Area Community Chest and Council az idén a most megindult gyüjtőkampány során $139,000 összegyűjtését tűzte ki célul, hogy ezzel az összeggel fenntartsuk és működésűkben segítsük a következő szervezeteket: Salvation Army, Katolikus Jótékonyság, Kiddie Keep Well Camp, Leánycserkészet, Visiting Nurse Association, Fiu-cserkészet, Y. M. H. A, Y. M. C. A., úgyszintén a U. S. O. és a Rehabilitation Hospital. Az idei kampányban nemcsak készpénzadományokat, de* meg-A magyarországi ‘amnesztia rendelet’ háttere és célja A határmenti Velem község junius-végi tanácsülésén egyik állami alkalmazott szót emelt / egy Nyugatról visszatért személy érdekében, hogy az viszszakaphassa régi lakását ingóságait. Gergye Sándor tanácselnök rögtön letorkolta a jóérzésü hivatalnokot, s kijelentette, hogy ő a mag^ részéről tiz évi börtönnel sújtaná az ilyen viszszatérőket, akik csak az imperialisták ügynökei. Felszólalt Barát Lajos ÁVH nyomozó is s hangoztatta, hogy a Nyugatról visszatérők semmi vonatkozásban nem megbízhatóak és az amnesztia rendeletnek kizárólag az a célja, hogyg a Nyugatról hazatérők révén gyengítse a kill f öl d ö n élő “ellenséget,” amely erősen befolyásolja a béketábor külpolitikáját. A cél az, hogy ezeket az ellenséges elemeket aZ amnesztiarendelet segítségével hazahozzuk. További sorsukról majd később történik intézkedés. Minél kevesebb a zavaró elem a nyugati országokban, annál biztosabb sikert Ígér az uj politikai vonalvezetés.” (Nem kétséges, hogy az ÁVH nyomozó ez alkalommal igazat mondot. — Most hát csak rajta, ingadozók, hiszékeny magyarok, menjetek haza!) SZÍNHÁZ LESZ AZ EGYETEM DÍSZTERMÉBŐL A budapesti Eötvös Lóránd Tudomány egyetem dísztermét kamaraszínházzá építik át. Október 19-én itt nyílik meg a Magyar Néphadsereg Kamaraszínháza, Ibsen “Kísértetek” cimü darabjának bemutatásával. ajánlásokat is elfogad a Community Chest, melyeket havi, vagy heti részletekben fizethetünk be. Adakozzunk bőkezűen, akárcsak önmagunknak adnánk. MAGYAR NYELV ó szép magyar nyelv! Aki egyszer téged Ajkára vön, többé nem dobhat el! Szentség gyanánt, hogy befogadja éked, őrző oltárrá válik a kebel. Pajzán, derűs vagy, mint nőink szeme S erős, szilárd, mint hősök jelleme! Gyöngéd vagy és lágy, mint mennybolti kék, S dörögni úgy tudsz, mint villamos ég. Minden, mi fejben, vagy szívben fakad, Tőled nyer pompás, szindus szavakat; Nagy eszme, érzés oly ragyogva hord, Mint egy király az ünneplő bibort! * Bir-e más nyelv úgy epedni, Annyi bájjal, annyi kéjjel? Olvadóbb, mint lant zenéje Holdvilágos, langyos éjjel, Mely virágot s dalt terem, Mikor ébren semmi sincs más,- Csak a fák sötét bogán: Hangos, boldog csalogány S boldog, néma szerelem . . . * Hát a csapongó, Gyorsszavu tréfák Játszi szökését Festi-e más nyelv Oly remekül? Pattog a vig élc„ Ám, sebe nem fáj, • Mért' csak enyelgés, Tarka bohóság Volt az egész! . . . Magasztos gyászdal bánat-dulta Rangja ügy zerdiil benne, mint egyház harangja, Mely messze hinti mély, komor szavát; Bug, mint a gyászdal, mint sirfáklya lobban S mjnt súlyos léptek kripta-csarnokokban, ügy dong minden szó a kedélyen át! . . . * Ciklopsz pörölye, hogyha csatát fest, Csatakürtök bősz riadása! Halld! Halld! Száguldva, vihogva, kapálva Dölyfös paripák robbannak elő, Nem szárnyal a vér-ködös égre más, Csak ágyudörej, szitok és zuhanás. Rázkódik a föld, iszonyodva reng, Amerre a kartács vad tánca kereng . . . ! Dúl a szilaj kéz, csattog a kard, Sebet osztva süvöltis ne bántsd a magyart! * Hatalmas, szép nyelv, Magyarnak nyelve! Maradj örökké Nagy és virágzó! Kisérjen áldás, Amíg világ áll S legyen megáldott Az is, ki téged, Ajkára vesz majd Elsőt rebegve, Végsőt sóhajtva! ÁBRÁNYI EMIL OKTÓBER 6 Százhét esztendővel ezelőtt, 1849 október 6-án, az elbukott magyar szebedságharc emlékét tizennégy hős vértanú halálával tette még szomorúbbá, még emlékezetesebbé a magyar szivekben az orosz segítséggel győző osztrák ... Az aradi vár udvarán közönséges gonosztevőként felakasztották, illetve agyonlőtték AULICH LAJOS, DAMJANICH JÁNOS, DESSEWFFY ARISZTID, KISS ERNŐ, KNÉZICH KÁROLY, LAHNER GYÖRGY, LÁZÁR VILMOS, LININGEN KÁROLY, NAGY SÁNDOR, PÖLTENBERG ERNŐ, SCHWEIDEL JÓZSEF, TÖRÖK IGNÁC és VÉCSEY KÁROLY katonatiszteket, akik a magyar alkotmányra tett esküjükhöz híven a végsőkig kitartottak a nemes küzdelemben és akiknek minden bünük az volt, hogy életüket felkínálták és odaadták a magyar nemzetért, a magyar szabadság eszméjéért . . .! BATTYHÁNY LAJOS miniszterelnököt pedig Budapesten végezték ki ugyanezen a napon ... Mártírhalált halt magyar hőseink, vértanúink nevét és emlékét szivébe zárta akkor és kegyelettel őrzi ma is a magyar nép s bárhol legyen e nagyvilágon, minden igaz magyar e napon, október hatodikán imádságos szavakkal emlékezik meg a szabadságeszmék ezen vértanúiról és azokról a százezrekről is, akik akár hiint katonák, akár mint polgáremberek, életüket áldozták a legtisztább emberi eszményért; a nép s a nemzet szabadságáért! Damjanich Jánosnak a vesztőhely felé indulás előtt, feleségéhez irt leveléből vesszük ezt a pár sort, ami ma, százhét év után is oly találóan alkalmas imádság: “Oltalmazd, Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat a további vésztől . . . Áldd meg Aradot, . . . áldd meg a veszedelembe sodort szegény magyar hazát! Kapuzárás előtt Irta: DR. NAGY JÁNOS Valahányszor békéről, vagy háborúról kerül szó, mindig ott lebeg előttünk a nagy feladat, a millió-éves probléma: a túlélés problémája. Hogy is mondja R. L. Heilbronner amerikai közgazdász: “Amióta az ember lejött a fáról, a legnagyobb problémája a túlélés, nem mint egy egyednek, hanem mint egy társadalmi csoport tagjának. És abból a körülményből, hogy még mindig létezik, úgy látszik, hogy ez sikerült is neki . . .” Milyen érdekes, ha visszanézünk millió és millió évek meszszeségébe, látjuk az embert, amint éppen azt gyakorolja, hogy a lábán járjon, a kezével dolgozzon és a fejével gondolkodjék, hogy képessé legyen élve kikerülni abból a harcból, amit a környező világgal kellett folytatnia; a még teljesen meg nem fékezett elemekkel, a világrészeket elpusztító, elsülyesztő gigantikus erőkkel és az ugyancsak élteükért küzdő vadállatokkal. rökös harc, örökös félelem, örökös rettegés ... És most, a ki tudja hány milliomodik unoka élete is hasonlóan állandó félelem, állandó készülődés a védekezésre, könyörgés a békéért, az életért ... És mégis mindig jön a háború, az örök kérdéssel: túlélj ük-e ? Korea, Indokína, Algier, Palesztina és most Szuez, azok a gyújtópontok, amelyek a béke hideg-háborújának feszültségét legutóbb is pattanásig fokozták, hogy azután félig megoldatlanul odasorakozzanak a" már úgyis agyonsebzett világ ujra-nyitható sebei közé. Koreát, Indokinát feldarabolták, Cyprus, Algír még öntüzében ég, Palesztinában a lövöldözések napirendben vannak és Szuez . . . ? Ez most a legégetőbb: a 110 mérföld hosszú csatorna, mely a Keletet összeköti a Nyugattal. Úgy érezzük, hogy ennek a sorsa túlnőtt a közismert gazdasági és katona-politikai jelentőségen, szimbolikus jelleget kapott. Ki fog őrt állani a két világ kapujánál? Annak a két világnak a kapujánál, mely több mint tiz esztendeje farkasszemet néz egymással, kovácsolja a vasat, fokozza erejét és katonailag készen áll arra, hogy megvédje a békét. Azt a békét, amit senki nem akar felborítani, csak uralni, még talán egy háború árán is .. . Szabad-e ebbep a kérdésben engedni ? Szabad-é mégkockáztatni, hogy csak egy fírtálló legyen, aki felelősség nélkül tudja majd önkényesen bezárni a kaput mindazok előtt, akik neki nem tetszenek, vagy éppen leereszt egy másik függönyt (perzsa-szőnyegből) a már meglévők mellé és egy egész világrészt zár el a nyugattal való érintkezéstől? A Jóreménység Fokát körül lehet hajózni, amig szabadok az egyéb viziiíitak, de mi van akkor, ha eldördülnek a fegyverek? Ha a béke védelmében bf kell törni a kaput? Vájjon Szuez az utolsó lépés — a jószándékuak minden erőlködése dacára — amely mégiscsak háborúhoz vezet? Ez forog kockán a diplomaták lázas tárgyalásai mögött, amikor több millió év után a megfékezett, — világrészeket sülyesztő gigantikus erő, egy kis labdányi tokba zárva, hydrogén-bomba formájában várja, hogy újra elszabaduljon és a túlélő embert visszs űzze a fára,' mert méltatlan volt arra, hogy a földön járjon; mert nem értette meg, hogy az erőszak bármelyik oldalról is jön, pusztuláshoz vezet és hogy a túlélésnek, — mely minden embernek vágya, színre, fajra, vallásra való tekintet nélkül, — biztosítéka csak egy olyan megegyezés lehet, melyet becsületes kormányok kötnek szabad emberek részére, szabad emberek megbízásából. így lett Szuez a szabadság szimbóluma, jelképe és talán az utolsó figyelmeztetés egy órával a kapuzárás előtt. HA AZT AKARJA, hogy vállalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban!
