Szabad Sajtó, 1956 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1956-09-20 / 38. szám
1 Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY OUR 50TH ANNIVERSARY YEAR VOL. 50. ÉVFOLYAM — NO. 38. SZÁM. Merged with “PASSAIC and VICINITY*’ THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES 50-IK ARANYJUBILEUMI ÉVÜNK PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1956. SZEPTEMBER 20. Magyarországon a régi relikviákat lassan előszedik, köztük Tildy Zoltánt is. A volt köztársasági elnök évekig tartó szobaáristoma végétért és a rendszer hivatalos rádiójának riportere elment hozzá is, hogy “nyilatkozatra birja.” A feltett kérdés valahogy úgy hangzott, mint a régi kortesnóta: “No, mit szól mindezekhez ön, doktor Domokos Ödön ... ?” Mit szólhatna mást Tildy, mint dicsérni mindent és mindenkit? Dicsérte a virágzó mezőgazdaságot, a még virágzóbb ipart és a legvirágzóbb komunista rendszert. Nem szidta Rákosit, mert ezt nem is kívánták tőle s különben is . . . Tildy a nagyfej ü vörös bandvezér végső bukásában egyáltalában nem biztos. A régi relikviák közül a másik köztársasági elnök, Szakasits Árpád is előkerült, mint már jelentettük, ő még fájdalomdijat is kapott, negyedmillió forintot, vagy valami ekörüli összeget. A világ ámítására a nagy színjáték megkezdődött, Budapesten felhúzták a függönyt. A díszletek, a kellékek a helyükön . . . Hadd említsünk még néhányat. Most már teljesen elkészültek a vasfüggöny lebontásával. Nem látni többé szögesdrótokat, nincs aknazár . . . Papokat engedtek ki a börtönből, köztük Mécs Lászlót, a költőt is . . . Két kivégzett tábornokot, Pállfy Györgyöt és Solyom Lászlót rehabilitálták, megállapítva, hogy tévedésből kellett meghalniok, — ami nem segít rajtuk . . . Darvas József a köznevelési miniszter valami áfáiéról beszél, hogy néhány hónapra tiz Írót kiengednek nyugati tanulmányútra. Nem akárkit, hanem csak azt, aki megérdemli... Darvas nyilatkozott Páger Antalról is. A röviddel ezelőtt Argentínából hazaérkezett Págert most a budapesti lapok keményen támadják — mégpedig központi gombnyomásra, -p de azért nincs nagyobb baj. Páger túlságosan sokat ér a magyarországi rendszernek, , semhogy ebek martalékául dobná. Págernek továbbra is a Gellért szállóban van lakosztálya és Darvas szerint “tehetségéhez mérten” bánnak majd vele. Páger is beletartozik a nagy színjátékba. De még mennyire ! Az angolok fogcsikorgatva kénytelenek újra és újra tudomásul venni, hogy az Egyesült Államokban ebben az évben választások vannak, tehát semmiféle háborúsdira nem alkalmas az idő. v De azért — miközben a tárgyalások folynak, folydogálnak S?uez ügyében — van már közös angol-francia főhadiszállás. Ha Londonban mégis úgy döntenének, hogy háború nélkül nem lehet Szuez kérdését elintézni, akkor Eden angol miniszterelnök átröppen Washingtonba, bizonyos Ígéretek kicsikarására. Eden bizonyosra veszi, hogy az angol-francia haderő képes Egyiptom gyors leverésére s ebben senki sem kételkedik. De ... De a szuezi háború nem korlátozódna Egyptomra, hanem a Szovjet is beleavatkozna, ezt is tudja Eden. A legnagyobb bajnak az látszik, hogy Nyugat és Kelet közt a szakadék még mélyebb lett. India, Indonézia, sőt Pakisztán sem nézi jó szemmel a nyugati nagyhatalmak erőszakoskodását. Nagy baj az, hogy az arab és nem arab ázsiai országok a Szovjetben látják a bölcs mérsékletét, a pártatlan bírót és igy tovább . . . Szerintünk ez nagyobb kár, mint magának Szueznek az elvesztése. A választási hadjárat teljes gőzzel megindult. Mindkét párt előszedte a nagy ágyukat, töltenek és lőnek. S aztán —■ mint a régi baka anekdota ^nondja — nem is töltenek, csak lőnek. A választópolgárral senki sem látszik törődni. Már t.i. a választó polgár jóizlésével. Jelentsék be igényüket a károsult polgárok! ' Szeptember 30-ikán végérvényesen lejár a kommunisták által az óhazában elkobzott ingatlan és más vagyonok utáni kártérítés iránti igényjogosultsági kérvények benyújtásának határideje. Amerikai kormányhatóságok most lehetővé teszik, hogy ilyen kérvényeket igazoló különböző okmányok csatolása nélkül is be lehessen nyújtani. Ha a postabélyeg kelte nem későbbi szeptember 30-ikánál, úgy a veszteséget igazolódhatok később, pótlólag is beküldhetők. Az $l,000-on aluli kártérítéseket soronkivüli elintézésben részesítik az igényjogosultsági eljárás során. Magyarázó angol szöveggel ellátott, hivatalos űrlapot készséggel, teljesen díjmentesen küld érdeklődő amerikai polgároknak az Amerikai Magyar Szövetség, 527 Mills Bldg., NW. Washington 6, D. C. Tiltakoznak Páger “ünnepeltetése” ellen Köztudomású, hogy Páger Antal visszament Budapestre. A magyarországi sajtó és a rádió mérsékelt hírekben számolt be hazaérkezéséről, mig Páger valóban nagyon szerény nyilatkozatot adott a sajtónak és a rádiónak. A budapesti Népszava mégis felfortyant és tiltakozik mindenféle “ünnepeltétés” ellen, mert Páger “. .. a felszabadulás előtti időben népellenes magatartásával súlyosan vétkezett nemzetünk ellen” és különben is “aki hazatért, örüljön az otthonának, kapjon módot arra, hogy dolgozhassák és munkájával bizonyítsa be, hogy nemcsak hazatért, hanem meg is tért, hogy nemcsak? a honvágy, hanem a feltámadt lelkiismeret is szerepet játszott abban, amikor népe bocsánatát kéri.” Szegény, szerencsétlen Páger! . . . De megbánja még, hogy “hazament”! HA AZT AKARJA, hogy vállalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! SÁROSSY ELSŐ SZÍNES-HANGOS MAGYAR FILMJE Passaici lapunkban hirdettük a szeptember 15-iki előadást és ennek a “Magyar élet Miamiban” cimü filmnek a bemutatását, miután megnyugtatást kaptunk arra nézve, hogy semmi “kultur klub ’ nincs benne. Elmentünk megnézni, milyen is az az uj szineshangos magyar film. Miami, Floridában lakó, ott letelepedett és tanyát vert magyarokat mutat be sorjában a szép színekben tündöklő, de gyakran túlságosan “mozgó” film. (A filmet felvételező nem-szakember kezében többet mozgott a felvevő gép, mint egy-egy “subject,” holott filmnél pönt fordítva kell ennek l^nni!). Ismerős jerseyi arcokat is láttunk a képeken, amelyek azonban valójában nem egy hangos-filmet képeznek, hanem úgynevezett “narrated,” tehát magyarázó-beszéddel ellátott mozgókép sorozatának a szakaszai. De egyszerre csak jön a felháborító meglepetés: Sárossyi (Szüle) Mihály színigazgató ur az úgynevezett “Magyar Kultur Klub”-ot kezdi emlegetni és aztán megjelenik a képen is; kivül-belül lefényképezve, még a vezetőség tagjait is bemutatva ott tündököl a nézőközönség előtt a “Kultur Klub,” ahol magyarországi kommunista filmeket szoktak bemutatni és ahol a new yorki magyarnyelvű kommunista hetilap “miamii fenntartó gárdája” fészkel. Évek során át számtalanszor megírta a new yorki kommunista lap, hogy mivel és menynyivel támogatta őket a rendkívül aktív floridai “lapfenntartó gárda’ ’s hogy milyen élet folyik abban a klubban. A vörösöknek hol ez, hol az az embere szedte össze ott az ado-Baranyai urániumérc Szovjet kézen 1955-ben magyar mérnökök hatalmas urániumérctelepet fedeztek fel Baranyamegyében. A lelet minőségileg és mennyiségileg is egészen rendkívülinek mutatkozott, mire a feltárási munkák vezetésére már szovjet mérnökök jöttek. Az uránium érc aktivitása oly nagy, hogy a rendelkezésre álló műszerek .fokozása kevésnek bzionyult a megmérésére. A lelet nagy kiterjedésben vonul végig egész Bárány amegy én. A szovjet szervek saját tulajdonukként aknázzák ki és értékesítik az ércet. Többszáz munkás dolgozik a feltárásoknál, akiket teljes titoktartásra köteleztek. Még a budapesti kommunista kormány sem kap termelési adatokat. N. J. State Fair Vasárnap, szeptember 23-án nyílik meg és szeptember 30-án zárul az évről-évre mind népszerűbb New Jersey State Fair, a nagy kiállítás, amelyet százezrek szoktak meglátogatni. Minden nap különböző előadások, mutatványok, nevezetességek lesznek a vásárban s amellett, hogy sok-sok érdekes látványosság van a kiállított tárgyak, tenyészállatok, stb. között, még nagyszerű szórakozásban is lesz része a közönségnek. Nevezetes akrobatákat és művészeket szerződtetett le a vásár rendezősége s valóban olyasmi ez a State Fair, amire érdemes elmenni. mányokat a new yorki lap javára, amit a lap egyik rovatában külön nyugtázni szoktak. Nem kell hát semmiféle külön bizonyíték arra nézve, hogy ez a “Kultur Klub” a vörösek fészke és aki oda megy, aki ott hagy egy dollárt is, az közvetve a magyarnyelvű kommunista sajtót támogatja. Aki pedig ezt a klubot, ezt a “mulatót” akár filmben, akár máskép hirdeti, az közvetve a kommunistákat segíti Amerika-ellenes munkájukban! A new yórki vörös lap számtalanszor tanujelét adta annak, hogy Moszkva és a moszkvai figurák közelebb állanak szivükhöz, mint Washington és a mi kormányunk emberei. Karikatúrákban gúnyolják az amerikai vezető politikusokat és a kormány tagjait, ugyanakkor pedig dicshimnuszokat zengenek a szovjet mindenkori főmufttjairól és a magyárországi vörös terror hóhér-legényeiről. És ezt az újságot, az istenteleneknek ezt az elrugaszkodott sajtótermékét támogatja erkölcsileg is, anyagilag is az a Miami, floridai “Kultur Klub,” amelyiket — valószínűleg jó pénzért — lelkesen hirdet “első színes hangos magyar filmjében” Sárossy Mihály, a n ásodik világháború után idemenekült s a vörös terror elől Amerikában menedéket keresett és talált magyar színművész. Megvalljuk őszintén, a film további részeit nem néztük meg; sem a színpadi előadást. Ennyi elég volt nekünk ... Nem érdekelt bennünket és nem is fontos az, hogy mit mutat be Sárossy ezek után . . . még akkor sem, ha netán a csillagsávos amerikai lobogót lengeti meg a végén, nagy alázatosan . . . Az előadást otthagytuk, de mielőtt távoztunk, az ajtóban, ottani munkatársaunkkal > beszélgetve kifejtettük véleményünket, Sárossy eljárását illetőleg, ahogyan ő a magyar termekbe beviszi ihindenfelé ezt a k o m m uni s t a-mesterkedést hirdető filmet. Már akkor elhatároztuk magunkban, hogy feltétlenül szóvátesszük lapunkban ezt az ügyet s ettől még az sem riasztott vissza, hogy a színpadi előadás egyik szereplője, Newman Kornélia egyenesen megfenyegetett minket, hogy “tönkre tesz,” ha a film ellen szólni merünk egy szót is... (Néha nagyon messzire merészkednek az emberek, jó dolgukban nem ismerve határt s tisztességet!) Sárossy Mihály “első színes hangos magyar filmje” nekünk egyáltalán nem tetszett, mert ilyesmiket tömött bele . . . Tőlünk lehet akár az utolsó filmje is ez! . . . Kiváncsiak vagyunk azonban arra, hogy a fentiek tudatában vájjon hány helyen fogják még megengedni neki, hogy becsületes érzésű, Isterihez, Hazához s igaz emberekhez hü jó magyarok közé ilyen félreveztő módon vigye el azt az “üzenetet,” ami felett valahol ott a new yorki vörös lap zugolyában a markukba nevetnek és tapsolnak maguk között a kommunisták ... Egyelőre megfej tetlen talányként áll előttünk az, hogy hogyan dicsérhette külön levélben is Rév. Péter Antal miamii lelkész ezt a filmet? . . .Vájjon amikor ő látta, benne volt-e a “kultur klub” is? Amerikai segítség a magyar árvízkárosultaknak A budapesti Kossuth rádió augusztus 31.-1 adása közli a Magyar Vöröskereszt bejelentétését, amely szerint az Egyesült Államok kormányzata 16,000 tonna kukoricát, gabonát, babot és vajat adományozott a Nemzetközi Vöröskereszt utján a magyar árvízkárosultaknak. A Magyar Vöröskereszt megkezdte a már Magyarországra érkezett első rakomány szétosztását. Az adományok szétosztásának ellenőrzésére Svájcból a Nemzetközi Vöröskereszt delegátusa érkezett Budapestre. 50 éves a budapesti Washington szobor 1906 szeptember 16-ikán leplezték le Budapesten az Uj hazát alapitó szabadsághős, Washington György hatalmas bronz szobrát. A szobor az 1905 február 13-ikán, Clevelandbart alakult “Budapest Washington Monument Association” egyesület kezdeményezésére, ■ amerikai magyarok adományából létesült. Bezerédy Gyula szobrászművész alkotása évek óta magas kerítéssel eltakarva ugyan, de ott áll az Andrássy (ma Sztálin, holnap talán Kruschev) ut végén, az Ezeréves Emlékű és a Vajdahunyad vára mintájára épült mezőgazdasági muzeum közötti tóparton, a kies Városligetben. Miután a Vasfüggönyön túl Budapesten van az egyetlen Washington szobor, az Amerikai Magyar Szövetség különös gonddal óhajtja ennek az 50 éves fordulónak a jelentőségét teljes éven át felszínen tartani. Már a Szövetség november közepi közgyűlése is ennek jegyében megy végbe, ugyancsak Washington budapesti szobrát fogja ábrázolni az AMSz karácsonyi bélyege, melynek tervét Horváth Ferenc tehetséges philadelphiai fiatal magyar művész ajánlotta fel díjtalanul a hazafias ügyre tekintettel. Amerikai népiskolákban máris van nyoma a magyar Washington - ti szteletnek, amennyiben az Egyesült Államokban széliében - hosszában magyar dallamra éneklik az alábbi szöveget: Sing the hero true and steady, Gallant soldier, ever ready, Patriotic Washington! Sing [aloud His noble story, how he won a Nation glory\ . . Cheer for Brave George Washington! (A széleskörű népszerűsítést érdemlő diák-dal kottáját érdeklődőknek szívesen megküldi az AMSz központja.) Hazament, 4 évi börtönt kapott Váckörnyéki menekült szakmunkás beszélte el Ausztriába menekülve, hogy Franciaországból Vácdukára tért haza az emigrációból Asztalos József volt honvédőrmester, akinek a párisi kommunista követség amnesztiát és havi 4000 forintos állást ígért odahaza. Ehelyett “háborús bűnökért” négy évi börtönt kapott, holott kinn sem volt a fronton, hanem az egész háború alatt egy budapesti anyagszertárban teljesített szolgálatot. KISEBB LESZ A PÉNZÜNK IRTA: DR. NAGY JÁNOS Most sincs sok. Nézzük csak, hogy is állunk ? Az elmúlt harminc esztendőnek fogyasztásra alapított gazdasági rendszere > (Consumer Economy) a prosperitás jól bevált receptjét alkalmazva: “Kívánj, vásárolj, fogyassz, pazarolj, ha nincsen pénzed kölcsönözz!” a valaha is plért legmagasabb életnívót varázsolta elő a depresszió' éveinek nyomasztó reménytelenségéből. A lakosság kiaknázatlan üzleti és vállalkozó szelleme a “Fogyassz, hogy dolgozhass!” szólamot' komolyan vette és a kimeríthetetlen természeti kincsekkel rendelkező ország gazdasági vérkeringését lendületbe hozta. A prosperitás megindult és tetőpontját érte el akkor, amikor a legnagyobb fogyasztó jelenkezett igényeivel: a második világháború. A termelésben való fennakadás és az infláció veszélye nélkül szabadultak el a fogyasztás, haszon-munkabér és ár rugói, hogy egymással versenyezve hozhassák be a nehéz évek mulasztásait. Ugrásszerűen nőtt minden, a felfokozott gazdasági vérkeringés, a megnövekedett számok természetesen a több pénz — ahol pedig az nem volt — a több hitel igényét, szükségességét hozták előtérbe. És az is volt. Úgy látszik, egy kicsit sok is. A háború utáni lanyhulást a Marshall-Terv és a Koreai háború lendítette vissza, ha nem is teljesen, a további fejlődés útjára. A zuhanásszerű visszaesés a munkanélküliség és egy újabb depersszió veszélyét hordozta magában. A termelést és foglalkoztatást fenn kellett tartani és vele együtt a fogyasztást is. A belföldi fogyasztóközönségnek azonban nem volt elég készpénze, hogy a termelés folyamatosságát biztosítsa, csak az igénye és a hajlandósága volt meg. Jött a hitel. A “Ne fizessen most, csak vigye haza” eladási elv, a lefizetés nélküli (No down payment) vásárlások felduzzasztották a pénz és hitel forgalmát . . . Körülbelül ez a történeti előzmény és kórkép a jelenlegi inflációs félelem megértéséhez. Sok az áru, sok a pénz, sok az adósság, nagy a kereslet, még nagyobb a kínálat. Újszerű fajtája az inflációnak, amikor mindenből sok van: luxus-infláció, szemben az eddigi európai “sok pénz, kevés áru” nyomorinf lációj ával. Hol van a megoldás ? Ki huzza a rövidebbet? Az árukészletet elpusztítani nem lehet. A termelés fokozottabb csökkentése a munkanélküliség veszélyét jelentené és az eladósodott fogyasztó adósság-törlesztésében állana be olyan zökkenő, mely az egész hiteléletet veszélybe sodorná. Látszólag csak egy megoldás mutatkozott, amit a Féderal Reserve Board azonnal működésbe is hozott—előzőleg nagy lármával bejelentve — és ez a pénzszükités; a hitel megnehezítése. Nincs többé “No down payment” vásárlás, nincs többé rövid lejáratú hitel csak “egyszerű aláírásra.” Alapos megfontolás után, sokkal rövidebb lejáratra, I legalább' egyharmad készpénzlefizetésre (downpayment) és főképpen magasabb kamatra lehet majd csak pénzt kapni. Tehát, te fogyasztó kis ember, aki az elmúlt 30 év alatt, de különösen az utóbbi években kereseted centekig való beosztásával részletfizetésre, hitelre építetted fel háztartásodat, állj meg terveidben, halaszd el, vagy legalább is lassíts le jövőd építését ! Fogd meg a készpénzt, amig elegendő lesz arra, hogy a szükséges lefizetés után méltónak ítéltessél egy gyorsabban visszafizetendő, drágább hitelre! » Úgy gondoljuk, hogy a válasz kézenfekvő. A fogyasztó huzza a rövidebbet és hogy ki keres rajta . . .? Majd meglátjuk. Mindenesetre az érzékenyen érintett fogyasztó gondolkozni fog, hogy a novemberben hová jegyezze be szavazatát. VAN ÉLET A MARSON! A Mars bolygó szeptember 7-én mintegy 35 millió mértföldnyi távolságba került Napkörüli pályáján a mi Földünkhöz s öt világrész csillagászai és tudósai figyelték és figyelik ezt az emberiséget évszázadok óta kíváncsisággal eltöltő titokzatos égitestet” ... A legmodernebb teleszkópokkal készült fényképfelvételek annyit máris elárultak nekünk, szinte kétséget kizáróan, hogy a már régebben is homályos, elmosódó vonalakban látott “csatornák” értelmes lények müvei kell legyenek. De az élet más jeleit is találták a Mars egyes sik területein. Hogy azonban a csatornák, illetve a látható szabályos vonalak még mindig élő értelmes lények müvei-e, vagy évmilliókkal ezelőtt kihaltaké, azt ma még nehéz lenne megállapítani. (A Mars mintegy 40 millió évvel öregebb a földnél!) A Marsot csillagászaink alaposan szemügyre vették mostani közelsége idején; pontosan feltérképezték, felmérték a sarkvidékein található havas területeket és azt is megállapították, hogy a Marson jelenleg tavasz van s olvadnak jéghegyei. Máris tervek készülnek arranézve, hogy ür-lövegeket küldjenek fel a sztratoszférába, robot-gépekkel felszerelve, amelyek tisztább és élesebb képeket és filmveltéleket készítenek majd a Marsról, mint amilyeneket Földünk süríi lékörén belől lehet csinálni. Szinelemzések alapján azután ezekbpl a képekből még többet fognak tudni kiolvasni tudósaink a Mars légkörének, alkbtó elemeinek és más fontos adatainak szokaságából. Talán még mi is megérjük azt a napot, amikor teljes bizonyossággal tudni fogjuk, hogy Földünkén kiviil más bolygón, például a Marson volt-e vagy van-e élet s a földi emberhez hasonló értelmes lények élnek-e, vagy éltek-e máshol? . . . VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek es nekünk is javunkra lesz!
