Szabad Sajtó, 1956 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1956-08-30 / 35. szám

3 1956. AUGUSZTUS 30. FREE PRESS HUNGARIAN WEEKLY Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday by LÁSZLÓ L DIENES Editor and Publisher — Szerkesztő ée kiadó Szerkesztőség és kiadóhivatal — Editorial and Publishing Office: 82-84 PRESIDENT ST. (Apt. 10) PASSAIC, K. J. EUGENE MARKOS Managing Editor MARKOS JENŐ ügyvezető szerkesztő Subscription rates: For one year $3.00 — Single copy 10 cents Előfizetési ára egy évre $3.00— Egyes szám ára lOe Entered as second class mail matter on October 22, 1008 at the Post Office in Passaic, N. J. under the Act of March 3, 1879. Kedves Szerkesztő Uram: . . . vége a nyárnak... vége a szép vakációzások, tengerparti fürdőzések, piknikezések idejé­nek... Labor Day után kezdődnek az iskolák s komolyra fordul a munka minden téren . . . Csak én nem fogok megkomolydm soha ... az én vicceim évtize­dek óta az élet napos oldalát igyekeznek visszatükrözni. Oly­kor egy-egy “felleg” is átvonul ezeken az írásokon, ha kommu­nisták vagy más szélsőségesék disznóságairól vagyok kényte­len megemlékezni, de egyéb­ként úgy ismerik “toliamat” (amelyikkel irok), mint a derű­­szerzés eszközét . . . “ Madarat tolláról, embert barátjáról” le­het megismerni, mondja a köz­mondás . . . engemet pedig mindkét féle toliamról . . .Van, aki jómadárnak titulál, hívtak már öreg kottásnak is engemet, egy névtelenül Írogató levélíró pedig — aki utóbb már a címet is eltévesztette s egy papiakra küldte nekem szánt zagyva zön­­geményét —■ holmi kenderma­gosokat emleget . . . (No, hiszen hozzá vagyok szokva én már az emberek rosszindulatához, most Az orvosi tudomány ? elismeri a méhfullánk mérgének hatását rheumatikus esettekben. A “MUSCULAÍD” egyedüli olyan bedörzsölő módszer, mely méh­­fullánkmérget tartalmaz. Fájda­lom nélkül enyhitőleg hat. Rheut ma, Arthritis, Viszketegség, Csípő és Derékfájás, Visszértágulás, Görcs, Hülés, stb. eseteiben. NE SZENVEDJEN. Kérjen Ingyenes bővebb értesitést. Cim. JOHN TÓTH, 1143 Hillcrest Road, South Bend 17, Indiana. már csak a jóindulathoz szokás­hoz kellene alkalmat kapjak e hátralévő néhány évem alatt...) Szó ami szó, a nyárnak vége s hozzá kell fogni a komolyabb munkához . .. Hát lássuk csak... Egy fiatal asszonyka szem­lesütve mondja a férjének, hogy: — Szivecském, elárulok ne­ked egy titkot . . Nemsokára hárman leszünk . ;. — Igazán, drágaságom? — lelkendezik az apajelölt. — És biztos vagy benne? 4.fa — Egészen biztos — feleli az asszonyka ártatlanul. — Most irt a mamám, hogy hozzánk költözik! Átszól a szomszódasszonyá­­nak egy misziszke a kerten át: — Mi az, magának nincs más dolga ma, mint a poroson ülés? — Jaj, nem tudok én dolgoz­ni, nem fog a munka . . . úgy fáj a fogam, hogy majd megbo­londulok ... — Hát akkor miért nem megy a fogorvoshoz, lelkem? — Majd bolond leszek, ami­kor a fiam két év múlva mint kész fogorvos jön haza ...! VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! Egy hajókiránduláson azt­­kérdi egy misszisz a mellette ál­ló embertől: — Mondja, tud maga úszni? — Úszni nem tudok ... de hat. nyelven tudok segítségért kiál­tani! Valaki beküldte nekem ezt a nótaszöveget azzal, hogy ez egy régi sláger-dal ... A dallamát BAUM’S Bútorüzletében mindenféle berendezési tárgyak, szoba- és konyha-bútorok a leg­alacsonyabb árban kaphatók — részletfizetésre is! 172 MARKET STREET Passaic, N. J. Tel. PR 9-2584 Magyaros vendégszeretettel várjuk régi és uj vendégeinket CASIMIR’S LODGE BIG INDIAN, N.Y.-ba A Catskill-hegyek egyik leggyönyörűbb völgyében levő hires magyar nyaralóhelyre. Ünnepeljen velünk . . . jöjjön hozzánk a földi paradicsomba és élvezze a viruló természet szépségét, vakációja örömeit, csör­gedező begyipatak mentén levő üdülőhelyünk csodás nyugalmát! ■■■............................ ................................. ■ ■ f. SZÉNA-LÁZ (HAY FEVER) bántalmakban szenvedők tökéletes enyhülést nyernek itt! MÉLTÁNYOS ÁRAK ! Bizonyára már ön is tervezi nyári vakációját . . . Töltse itt nálunk azt, családjával, barátaival együtt! Mi mindent el­­követünk, hogy kellemessé tegyük ittlétüket. Intézze el rezer­­vációját minél előbb; Írjon, vagy telefonáljon nekünk: TELEFONSZÁMUNK: PINE HILL 3296 ÍZLETES MAGYAR KONYHA! MAGYAROS VENDÉGLÁTÁS! Modern, tágas, kényelmes Social Hall. Zene. Tánc. Szép, nagy úszómedence. Kellemes szórakozás. Előzékeny kiszolgálás! SEMSEY LÁSZLÓ zongoraművész és IVÁN DEZSŐ énekes-primás muzsikál! nem tudom, de a szöveg elég os­tobán hangzik. íme: Maga nős ember, vagy [boldog? Maga rossz ember, vagy jó? Vagy a nőket pont úgy falja Mint a trójai faló? Maga páratlan, vagy páros? Maga csal vagy csalható ? Maga házastárs, vagy társas­házban agglegény-lakó? Maga pontatlan, vagy pontos? Nekem ezt mind tudni kell, Ez a sok kis kérdés fontos, Ha egy flörtöt kezdek el .. . Maga nős ember, vagy [boldog? Maga rossz ember, vagy jó? Vagy a nőket pont úgy csalja, Mint a trójai faló? Egy mezei utón keresztbe áll egy tehén s a közelében ténfereg egy borjú, meg egy fiúcska. Ar­ra jön egy autó s mert nem tud a tehén miatt tovább menni, ki­szól a drájver a gyereknek: — Nem tudod, fiam, kié ez a tehén ?, — Nem tudom, kérem — mondja illedelmesen a gyerek. — Csak azt tudom, hogy a bor­jú kié ... — Hát kié? — A tehéné! Egy szegény farmerhez beté­ved egy vándor, aki szállást kér éjszakára. Kap egy darab ke­nyeret vacsorára s azzal lefek­szik s alszik. Másnap azt mond­ja a farmernek, szívesen segít a munkában, ha enni kap. Rend­ben van. Délben megesznek ket­ten egy darab kenyeret s ráisz­nak egy bögre tejet, ez az ebéd. Este, munka után nem kap va­csorát a vándor. Háborogva kér­di: — Mondja, öregem, Tnilesz a vacsorával? i — Kedvesem — mondja az öreg farmer egykedvűen — ha én mindennap vacsoráznék, már régen éhen haltam volna! Egy szórakozott professzor odafordul egy társaságban , a szomszédjához s igy szóli — Mondja, ki az á botidd nő ott a sarokban? ‘ V — Hogyan? y—■ szól ■.csodál­kozva a megszólított. — Nem is­meri? Hiszen az az ön felesége! — Na nézze csak! üt a homlokára a professzor — tud­tam, hogy/- l'úlahmman isme­rem ... Egy atyafi először járt a ló­versenyen. Az első futtatásnál megszólal a földi s azt mondja a barátjának: — Én azt értem, hogy az első ló az első díjért szalad, a máso­dik pedig a második díjért, még azt is megértem, hogy a harma­dik ló a harmadik díjért szalad, de hogy annak a többi sok lónak miért kell úgy szaladni, hát én azt már nem értem ... / Egy özvegyasszonynak van egy papagálya. A minap az egyik ismerőse volt látogatóban nála s megkérdezte tőle: — Nem értem, miért szereti maga olyan nagyon ezt a papa­­gáhjt? Amire ezt a magyarázatot kapta:­— Azért, mert valahányszor megszólal, úgy rémlik, mintha ismét férfi volna a háznál! Más baj nem történt. Tisztelettel: MRS. KOT KOD ÁCS Mi újság Perth Amboyban? NT. VITÉZ FERENC tiszte­letére a Kálvin János magyar református egyház fényes beik­tatási banketet rendez szeptem­ber Ó-én este 6 órakor a Market St. 462 szám alatti Iron Work­ers Hall-ban. A vacsorát meg­előzően délután 4 órakor az Am­boy Ave.-i templomban beikta­tási istentisztelet lesz. Keresik Petőfi sírját A budapesti Magyar Nemzet augusztus 8-i száma közli: ma­gyar tudósok és irók utaztak Romániába, hogy résztvegyenek annak a közös román-magyar bizottságnak a munkájában, amely a Petőfi-sir felkutatására é^ feltárására, a Petőfi halála körüli rejtély megoldására ala­kult. A munka megszervezője Culcer Alexandru, a kolozsvári egyetem antropolgiai tanszéké­nek professzora. Culcer szerint a kolozsvári muzeum eddig még feldolgozatlan 1848-as anyaga olyan eddig ismeretlen adatokat tatalmaz, amelyek nyomán min­den lehetősége megvan annak, hogy megtalálják Petőfinek egy •évszázad óta hiába keresett sír­ját. Bukarestben már megadták az engedélyt az ásatásokhoz. * * * Ezzel az érdekes hírrel kap­csolatban meg kell említenünk, íhogy Dienes András néhány év­vel ezelőtti “A Petőfi titok” c. ^könyvében, a bécsi levéltárból előkerült addig ismeretlen ira­­jtok és más fellelhető adatok alapján elfogadható leírást álli­­itott össze és térképet is készített :arról a helyről, ahol a hajdani segesvári csatatéren, a fejér­egyházi síkon Petőfi Sándor, a halhatatlan emlékű nagy ma­gyar költő csontjai-porai myu­­gosznak . . . Szendrey Julia, Petőfi Sándor 20 éves özvegye 1849 decembe­rében, Heydte báró udvarhely­széki katonai parancsnok enge­délyével kiment a segesvári csa­tatérre s egy kis térképszerű rajzzal a kezében kereste azt a a tömegsírt, amelyet a parancs­nokságon megjelöltek neki raj­­jta, mint férje valószínű nyugvó­helyét . .. Néhány katonát küld­tek ki vele, hogy azok kiássák a tömegsírt, ahová néhány hónap­pal azelőtt Petőfi Sándor holt­testét bedobták . . . Julia nem merte felbontatn' egyik tömeg­sírt se 1..” a katonák otthagyták a csátútnezőn az asszonyt . . késő éste került csak haza, ágy­nak dőlt s egy hétig betegen fe­küdt . . . Aztán megint kiment a csatatérre, virággal a kezében s napokon, heteken át kereste férje sírját . . . Karácsony, újév is elmúlt s ő csak járt-kelt a tö­megsírok között . . . zavarodot­tan, kegyetlen fájdalommal a szivében . . . Január vége felé beidézték a parancsnokságra s megkérdezték, hogy mit akar még? Mennyi ideig marad Se­gesváron? . . . Pár nap múlva elzüllötten, tépetten, teljesen összetörve, félőrülten érkezett meg Kolozsvárra . . . Azok, akik előbb ismerték, most alig tudták megismerni Petőfinét” (idézet a Dr. Mikes Lajos és Dernői Ko­csis László feldolgozásában megjelent “Szendrey Julia” cí­mű műből). Illyés Gyula “Petőfi” c. mun­kájában közzétette azoknak a becsi titkos levéltárból előkerült adatoknak másolatait, amelyek Petőfi Sándornak a segesvári csatatéren bekövetkezett hősi halálát látszanak bizonyítani. Ezek között van egy osztrák tisztnek a hivatalos jelentése is, aki saját szemével látta a sze­rencsétlen kimenetelű csata után néhány órával a lándzsá­val átdöfött Petőfi holttestét, akiről több ruhadarabot már le­húztak a fosztogató “győztes” kozákok, de akire a tiszt leírása alapján ráismerünk . . . Zsebé­ből ki voltak szórva a ki nem osztott érdemjelek, amiket Bem tábornok bízott őrnagyára, Pe­tőfire . . . 107 év után ma már szinte kétségtelen bizonyossággal tud­juk, hogy Petőfi valóban ott esett el a segesvári csatatéren s ha csontjait sikerül most meg­találni, a magyarság gazdagabb lesz egy ereklyével . . . HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen ,a mi lapunkban! Történt valami családjában? amineK hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban. Az első nyomdák Magyarországon Az első nyomdát Magyaror­szágon Hess András alapította Mátyás király alatt. Addig kül­földön, különösen Krakkóban nyomták a magyar könyveket. A legelső komoly nyomda azonban csak az Abády Bene­deké volt Sárvár mellett, Ujszi­­geten, 1439 november 13-án alapították, a Honterus Jánosét pedig 1635-ben Brassóban. 1484-ben azonban már Feyer Tiboldnak, Ruen Györgynek, Pap Jánosnak és Várday János­nak volt könyvkereskedése Pes­ten. Hosszú ideig szekereken hordták szét az országban a könyveket, különösen hires könyvterjesztő volt Csáthy, Debrecenben. Legnépszerűbb népi könyvek eleinte természetesen a kalendá­riumok voltak. Az elsőt 1621- ben nyomták, de híressé a lőcsei kalendárium vált, amelyben a napok mellett “praktikák” is foglaltattak, hogy bizonyos na­pokon jó dolog eret vágni, háza­sodni, szerelmesnek lenni, más napokon pedig rossz dolog há­zasságot kötni, fürdeni vagy sok bort inni. Érdekes, hogy Apácai Csery János 1653-ban Amszterdam­ban már nyomatott kezdettleges lexikont. Magyar Enciklopédia címen, az első lexikon azonban csak 1831-32-ben jelent meg Bajza és Döbrentey szerkeszté­sében. Megszűnik az akna­zár, erősödik az ellenőrzés A magyarországi kommunis­ta kormány lázasan igyekszik bizoniytani, hogy mennyire “de­mokratizálódik.” A rendszer rendkívül agyafúrtan számos olyan intézkedést valósit meg, amely felette alkalmas a sza­bad világ megtévesztésére. Ezek közé tartozik a nyugati és déli aknazár eltávolítása is. Bár még ez ma sincs befejezve, mivel dé­len az aknák 25 százaléka, nyu­gaton pedig még 50 százaléka a helyén van, de Hegedűs minisz­terelnök már igyekszik meg­nyugtatni a párthiveit, hogy lé­nyegében semmi változás nem fog történni a határokon, mert “amikor a műszaki zárat meg­szüntetjük, ugyanakkor gondos­kodnunk kell arról, hogy a kü­lönböző hazaáruló és kémszer­vezetek munkája ne legyen könnyű, sőt, nagyon is veszélyes legyen.” Röviden: a felszedett és felszedendő határmenti akná­kat erősebb ellenőrzéssel helyet­tesitik. KAPCSOLÓDJUNK BE min. denütt a nándorfehérvári diadal 500 éves jubileumi ünnepségei­be, hogy ezáltal amerikaiak előtt nép áldozatos ragaszkodását a nyugati életformákhoz. Magyar Szakácskönyv ANGOL NYELVEN írva $1,00 Megrendelhető: MRS. P. SÖREGI 1767 PRAIRIE AVE. South Bend 14, Ind. 0 l/íyiiri|T[C KÁVÉ, KAKAO, TIA, NYLON HARISNYA H H VAIItIIYIEII ■ EJ SZÖVET, VÁSZON,CIPŐ,RADIO, KERÉKPÁR, ^ M M CIGARETTA ÉS EGYÉB' CIKKEKNEK A BUDAPESTI RAKTÁRBÓL VALÓ LESZÁLLITÁ pl FI SÁRA FELVESZÜNK ÉS 24 ÓRÁN BELÜL TOVÁBBÍTUNK (MEGRENDELÉSEKET. KJ] U BEV£Z£TTÜK A GYÓGYSZEREK ÁRUSÍTÁSÁT IS D W AMELYEKET ANGOL ÉS SVÁJCI GYÓGYSZERUÁZAK LÉGIPOSTÁN TOVÁBBÍTANAK. H p| KIZÁRÓLAG RUUANEMÜT TARTALMAZÓ ^ EJ POSTACSOMAGOK , _ R/MyfJT ZZ VA H VAMMEH TESITESERE SZÓLÓ ALÓ W/m/rMxM&UWtft ját U *' CÉGÜNKNÉL KAPHATÓK. W >- jffíJEGYZEKE T ** TUDNIVALÓKAT KHÁ/VJERA KÜLDŐNK £ 1 U. S. RELIEF PARCEL SERVICE inc = PHONE: ICWCH 5 3535 3/5 EAST 7957. NEW YORK 21, N. Y “ «;i ifiéin’A«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents