Szabad Sajtó, 1956 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1956-08-02 / 31. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY OUR 50TH ANNIVERSARY YEAR 20 VOL. 50. ÉVFOLYAM — NO. 31. SZÁM. Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES 50-IK ARANYJUBILEUMI ÉVÜNK PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1956. AUGUSZTUS 2. A KATOLIKUS LIGA A VAKMERŐ Az uj Social Secu- REPÜLŐGÉPES MENEKÜLTEKÉRT rity törvényről Az Andrea Doria miért maradt meg Moszkva ke-Elgáncsolták a bevándorlást segítő törvényjavaslatot Washingtonban Csak jövő évben kerül ismét sor a javaslat tárgyalására nevű hajó elsüllyedésének okai­ról még nem kaptunk tökéletes képet. Valószínűleg nem is kar punk. De azért egy-két dolgot most is megállapíthatunk. Az egyik az, hogyha a két hajó összeüt­közése a nyílt tengeren történt volna, az 1912-ben elsüllyedt Titanic katasztrófája könnyen megismétlődhetett volna. A mentőhajók, ugyanis, csak na­gyon későre juthattak volna a szerencsétlenség s z i nhelyére. Hála Isterinek, hogy aránylag nem nagy emberáldozatot kí­vánt a katasztrófa. De itt van egy másik kérdés. Mi van a radarral? Mindkét hajó, az Andrea Doria és a Stockholm, fel volt szerelve a legmodernebb műszerekkel, köz­tük a radarral is. Nem valószí­nű, hogy mindkét hajón aludt a radar figyelésével megbízott tiszt. De ha aludt volna is! Az öt­ven évvel ezelőtt gyártott gőz­gépek füttyel jelezték, hogy tul­­nagy feszültség van a kazán­ban . . . Ma, amikor annyi mű­szer közt él az ember, hogy szinte minden lépésnyire bele­ütközik, — igen, ma a radar nem jelzi külön is a veszélyt...? Hát akkor hogy bizhatunk abban, hogy a radarhálózat megmenti Amerikát egy orvtá­madástól? Elvégre az a katona is elalszik esetleg az őrhelyén. Nem volna első eset a világtör­ténetben a szolgálatban levő ka­tona békés szuriyókálása . . . Szuez kérdése még sokmindent hozhat magá­val. Nasser, az arab világ fene­gyereke aligha tud megállni a csúszós talajon. Egyetlen dik­tátor sem tud, miért volna ő kivétel? Felrúgta a nemzetközi egyezményt s ezzel elrepítette a nagy követ, amelyikről ő tudja legkevésbbé hol áll meg . . . Ügyes diplomáciával talán még lehet valamit segíteni a dol­gokon, de sokmindent nem le­het visszacsinálni. A diktátort csak akkor ünnepli a nép, ha mindig előre, sőt egyre feljebb lép, mint a cirkuszi kötéltáncos. A diktátor visszafelé nem lép­het, mert akkor utálatot vált ki a mozdulata. Nasser azzal indokolja a Szu­ezi - csatorna birtokbavételét, hogy az idegen érdekeltségek szörnyű károkat okoztak Egyip­tomnak. Viszont azt elfelejti, hogy azt a csatornát nem az egyiptomiak építették. Nekik került legkevesebbe. Angliának minden oka meg­van, hogy ne kívánja a háborút, de Eden miniszterelnök egy bi­zonyos ponton túl nem enged­het. Ezért kényes kérdés, — leg­kényesebb ma — Szuez. Vederből csöbörbe került a szegény magyar nép most, hogy Rákosi helyett Gerő Ernőt ültették a nyakába. Gerő éppen olyan fanatikus kommu­nista, mint Rákosi, de valahogy az utóbbi elviselhetőbb. Rákosi­ból volt valami a kövér emberek jovialitásából, Gerő Ernő vi­szont gyomorbajos, mogorva, kegyetlenkedésre minden perc­ben hajlamos. Minden gazságot különben ketten együtt követett el ez a két fanatikus sztálinista és még Tito számára is érthetetlen, gyeiben az egyik, amikor a má­sikat megbuktatták . . .? A gö­­rényszerü Gerő Ernő — három méter távolságon belül ember meg nem közelítheti, mert kibír­hatatlan bűzt terjeszt maga kö­rül — úgyszólván a háború be­fejezése óta kezében tartja a magyar gazdasági életet. Az ő nevéhez fűződik a magyar nép évtizedes nyomora. A pesti humor, persze, kez­dettől fogva nem kímélte. Van — a sok más közt — egy vicc, amelyik szerint egyszer Eisen­hower és Gerő találkoztak. Gerő megkérdezte az elnököt, hogy mennyit keres egy amerikai munkás? — Hatvan-hetven dollárt he­tenként, — felelte Eisenhower. — No és mennyi kell a megél­hetéséhez? — érdeklődött to­vább Gerő, mire Eisenhower megmondta, hogy 30-35 dollár. — S mit csinál a többivel ? — faggatózott tovább a vörös em­ber. — Nálunk demokrácia van, — igy az elnök, — mindenki azt csinál a pénzével, ami tetszik. Most aztán Eisenhower kez­dett kérdezősködni: —S mennyit keres maguknál egy munkás? — A jó munkás, — szavalta Gerő, — megkeresi a 900-1,000 forintot, a megélhetéshez vi­szont 1,800-2,000 forint kell. — Dehát honnan szerzi a töb­bit, — kérdezte álmélkodva az Egyesült Államok elnöke. — Nálunk demokrácia van — düllesztette ki a mellét Gerő, — s ennélfogva nem trődünk azzal, hogy ki honnét szerzi elő a meg­élhetéshez még hiányzó össze­get. Eddig tart a vicc. Semmiféle komoly értekezéssel sem lehetne jobban vázolni a két ország gaz­dasági helyzetét és a munkások életkörülményeit. Magyar világrekord A budapesti rádió julius 14-i közlése szerint Iharos Sándor a tizezerméteres síkfutásban uj világrekordot állított \ fel 28 perc 42.8 másodperces idejével, amivel leverte Zátopek Emil, a cseh “csodafutó” régi eredmé­nyét. Finnugor település A magyarországi Szabad Nép julius 7-i hire szerint “a finugor népek elődeinek állapotát meg­őrző településre bukkant egy szovjet archeológus expedíció a Mordvin Szocialista Köztársa­ságban fekvő Szakorii falu mel­lett. A település az időszámítá­sunk előtti harmadik évezred elejéről származik.” (A “Szako­­nyi” név ismert magyar család­név.) Szerkesztőnk újra itthon Diénes László lapunk szer­kesztő tulajdonosa, 3 heti kelle­mes vakációzás után julius 30- án hazaérkezett családjával a Catskill hegyekben levő hires Casimir’s Lodge nyaralóból. Le­barnulva, felfrissülve látott is­mét hozzá szerkesztőnk a mun­­, kához. Az Amerikai Magyar Kato­likus Liga németországi megbí­zottján keresztül segítséget és támogatást kíván biztosítani a repülőgépen menekült és sebe­sülten a kórházban fekvő ma­gyar menekült diákoknak. A Katolikus Liga a hir vétele után azonnal felkérte németországi megbízottját Fr. Ádám György főlelkészt, hogy lépjen érintke­zésbe a Nyugat-németországi il­letékes hatóságokkal és felha­talmazta annak közlésére, hogy az ügy kivizsgálása után a Ka­tolikus Liga a legsürgősebb se­gítséget kívánja nyújtani a se­besült menekült magyar diákok­nak. Amennyiben az U.S. ható­ságok kivizsgálása után a mene­kültek jogosultnak találtatnak Latin költemény Hunyadi Jánosról az U.S. bevándorlásra, a Kato­likus Liga assurenceket kíván biztosítani részükre és beván­dorlásuknál minden tekintetben segítségükre lesz. Itt említjük meg, hogy az első utasszállító repülőgép, mely 1949-ben Pécsről Budapest felé indult, Németországban szállt le hasonló körülmények között. Annak idején Majoros János volt magyar kereskedelmi pilóta kényszeritette a gép vezetőjét helyének átadására és szállt le München mellett. Ezen gépnek utasai időközben a szabad világ­ban találtak exisztenciát és az egyik, Szabó Lajos csak nemré­gen vándorolt be a Refugee Re­lief Act segítségével az Egye­sült Államokba. 23.66 Forint a hivatalos Dollár A washingtoni képviselőház­ban már előzőleg megszavazott uj Social Security (társada­lom-biztosítási) törvényt a sze­nátus is megszavazta s a két ház illetékes bizottságai összeültek és megállapodtak az uj törvény végleges szövetgezésében. Az el­nök nem helyesli ugyan az uj törvényt, de valószínűleg alá fogja írni, illetve nem fogja megvétózni. Az uj törvény, amely elsősor­ban a nőknek kedvez, a kisembe­rek érdekei szempontjából ké­szült, demokraták kezdeménye­zésére. Nők, ha 62 éves koruk­ban abbahagyják a munkát, az eddigi 65 éves korhatár helyett már 62 éves koruktól kezdve kapnak öregkori nyugdijat, de csak 80 százalékát annak az ösz­­szegnek, amit 65 éves korukban jár nekik. A járadék hónapról­­hónapra növekszik s 65 éves korban eléri a 100 százalékot. Férjes asszonyok 62 éves koruk­ban csak 75 százalékát kapják a járó összegnek, özvegy asszo­nyok azonban már 62 éves kor­ban megkapják a teljes össze­get, ami 65 éves korban illetné meg őket, férjük után. Ha az el­nök aláírásával szentesíti a tör­vényt, az első kifizetések már novemberben megkezdődnek. Az» uj törvény másik fontos rendelkezése az, hogy a munka­­képtelen munkás már 50 éves korban nyugdijat kaphat, átlag­ban mintegy havi $75.-t. Erre igényt tarthatnak mindazok, akik rokkantságuk előtt már já­rulékot fizettek be. 1957 julius 1-től kezdve esedékes ezen nyug­dijak folyósítása. Az újítások fedezésére 1957 január 1-től kezdődőleg ti szá­zalékkal felemelik a munkások és munkaadók által befizetendő úgynevezett FICA adót, illetve dijat. Az önálló foglalkozásúak % százalékkal fognak többet be­fizetni. Ha az elnök szentesíti a törvényt, már az első évben 800,000 nő fogja megkapni első ízben a nyugdiját, az eddigieken kívül. A munkaképtelen mun­kaképtelen munkások segélyezé­se 200 millió dollárjába kerül a' kormánynak, mert negyedmillió olyan 50 éven felüli rokkant munkás fog nyugdijat kapni, akik az eddigi törvény szerint még nem kaphatnának Social Security járulékot. Nagy vásári napok Perth Amboyban Mint minden evben ezidőtájt, az idén is megrendezik a Perth Amboy Retail Merchants Asso­ciation kebelébe tartozó keres­kedők a hires Perth Amboyi Napok-at, még pedig most csü­törtökön, pénteken és szomba­ton. Pénteken, augusztus 3-án az üzletek reggel 9:30-tól este 9-ig vannak nyitva, szombaton d. u. 6-ig. Soha nme látott olcsó áron bocsátnak áruba a keres­kedők tömérdek sok finom dol­got ezeken a napokon és soha vissza nem térő jó alkalma nyí­lik mindenkinek a szükségletek beszerzésére.. A városi parkoló­helyek mintegy 1,500 automo­bilt tudnak befogadni a Vasút­állomás melletti, valamint a Ma­dison Ave.-i, State Street-i és King St.-i parklóhelyeken. Nemcsak a megye, de talán az egész állam egyik legnagysze­rűbb vására lesz Perth Amboy­ban, érdemes távolabbi vidékek­ről is ide jönni ezekre a napok­ra! Az Amerikai Magyar Szövet­ség célkitűzéseinek egyik leg­­fontosabbja: m e g s z üntetni, vagy legalább is enyhíteni azo­kat a fennálló megkülönbözte­téseket, amelyek bevándorlás­ügyi téren a nyugat- és keleteu­rópai nemzetek szülöttei dolgá­ban (különösen 1920 óta) ér­vényben vannak. A Szövetség évtizedek óta munkálkodik a bevándorlási kvóták arányo­sabb, igazságosabb elosztása ér­dekében és összeköttetést teremt mindazokkal a körökkel, ameri­kaiakkal és más nemzetiségi csoportokkal egyaránt, amelyek a ránk nézve sérelmes, idejét­múlt rendelkezések megváltoz­tatásán munkálkodnak. Az Eisenhower-kormány ille­tékes fórumai, nemkülönben úgy a törvényhozásban a több­ségben levő demokrata szenáto­rok és képviselők, valamint a kormányt támogató republiká­nusok egyre jelentősebb hánya­da tartozik ma már a kvóta-re­form szorgalmazóinak táborá­ba. Óriási haladást állapítha­tunk meg e téren, bárha a leg­utóbbi jelek szerint néhány hajthatatlan congressman még mindig képes egy-egy olyan el­szánt csoportot szervezni maga köré, amellyel a keleteurópaiak­ra nézve hátrányos rendelkezé­sek megváltoztatását egyszerű­en lehetelenné teszik. A helyze­tet drámai erővel jellemezte a washingtoni törvényh ozás mindkét házának zárp ülése, melynek során a reform ellen­ségeinek sikerült a kérdést is­mét elodázni. A Szenátus jogi bizottságá­ban immár két év óta vár napi­rendre tűzésre a bevándorlási törvényt módosító javaslat. Az aránylag kevés bevándoroltnak otthont nyújtó Mississippi álla­mot képviselő James Eastland szenátor, bizottsági elnök, eddig minden kísérletet megakadályo­zott,. hogy a kormány módosító tervezete tárgyalásra kerülhes­sen. Viszont még néhai Patrick McCarran nevadai szenátor ide­jéből várt intézkedésre az évek­kel ideiglenesen beengedett 385 spanyol juhász ittartózkodásá­­nak véglegesitési ügye. Midőp Eastland ezt a javaslatot végre szavazat alá bocsátotta, Lyndon Johnson texasi szenátor, a de­mokrata ellenzék vezére nemkü­lönben William Knowland cali­­forniai szenátor, a republikánu­sok feje, együttesen és a legha­tározottabban annak érdekében szólaltak fel, hogy ne csupán a bászk birkapásztorok, hanem a keleteurópai származásúak bevándorlásának rég vajúdó kérdéseit is emberségesen ren­dezzék. Valóban megható jelenet ala­kult ki az Egyesült Államok tör­vényhozásának szenátusában, amidőn mindkét országos párt kiváló szónokai egymástután je­lentkeztek szólásra, hogy a Utah (ejtsd: “Ju-ta”) állam veterán szenátora, Arthur Watkins ál­tal javasolt reformok törvénybe iktatását sürgessék. Sikerült is az indianai William Jenner és néhány szélsőséges társa Teákén csomót keresése ellenére a ja­vaslatot pártolólag áttenni a képviselőházhoz, mivel mijidkét ház kétharmad szavazattöbb­ségére van szükség, hogy az el­nök aláírása azt törvényerőre emelhesse. De hiába sikerült a szenátus ülésszakának utolsó óráiba na­pirendre tűzni a bevándorlási reformot, a képviselőházban an­nál elkeseredettebben készültek megdöntésére annak ádáz ellen­felei. Valóban hősként küzdött a gevándorlás ellenségei, különö­sen Francis Walter pennsylva­niai képviselőtársával szemben a szintén republikánus Kenneth Keating, a New York állambeli Rochester kerület küldötte. Ugyanaz a Keating, aki briga­­dérosi rangban a magas kitün­tetések egész sorát érdemelte ki a második világháborúban, ugyanolyan vitézül küzdött most a megbélyegző és emberte­len korlátozásokkal szemben. Méltó fegyvertásának bizonyult Emmanuel Celler, Brooklyn vá­lasztókerület veterán congress­man^'e, aki mint a képviselőház jogi bizottságának elnöke igye­kezett tekintélyét latbavetni a reform keresztülvitelét megaka­­dályozókkal szemben. Bár szavazásra ilyen körül­mények között nem kerülhetett ez ülésszak bezárása előtt sor, kétségtelen, hogy az 1957 elején összeülő uj törvényhozás nem odázhatja el sokáig e kényes ügyben esedékes intézkedését. Lehetetlen ugyanis, hogy mig évente 80,000 angol-szász és né­met ne mveszi igénybe a fenn­álló törvény értelmében rendel­kezésükre álló bevándorlási kvó­tát, addig ugyancsak évente leg­alább 40,000 minden szempont­ból bevándorlásra jogos más nemzetiségűtől megtagadják az Amerikában letelepedést — az­zal a kifogással, hogy keleteuró­pai származásúak! Az Eisen­hower kormány reformjavasla­ta értelmében ezeknek közel fe­le, évente az eddigi kvótán felül 18,000 keleteurópai jöhetett volna be, főként itt élő rokonai­hoz, hogy annyi szenvedés és nélkülözés után uj életet kezd­hessen ez Ujhazában . . . A hontalanok és a rokonaikat, barátaikat, honfitársaikat az Egyesült Államokba kisegíteni szándékozó magyarok nevében az Amerikai Magyar Szövetség központi titkára köszönetét fe­jezi ki mindazon szenátoroknak és congressman-eknak, akik újabb tanúságot tettek arról, hogy megértéssel és odaadással töltik be hivatásukat. Kétségte­len, hogy az emberbarát tör­vényhozók számaránya követ­kezetes, kitartó munkával kibő­­vithető és az érdekeinket min­denképen sértő “származási megkülönböztetés” bélyege be­látható időn belül lényegesen módosítható lesz. * * * (Az AMSz kizárólag jószivü magyarok adományaiból képes folytatni emberbaráti működé­sét, népünk fokozottabb megbe­­csültetését célzó munkáját. Ne hagyjuk cserben!) A leghíresebb római katolikus “Szentlélek Hárfája” imakönyvek egyike: PROHÁSZKA-IMAKÖNYV (ProHászka Ottokár püspök j' örökbecsű müve) | Budapest, Szociális Misszió kia­dása, 1943 — 8-ik kiadás ! Kemény, fekete vászonkötés­ben, 314x4% incs nagyságú, 600 oldalon ÁRA: 3 DOLLÁR MAGYAR HÍRNÖK KÖNYVESBOLTJA (Foreign Book Shop) 240 Somerset Street New Brunswick, N. J. A budapesti Magyar Nemzet közli: “Matthaeus Zuppardus szicíliai költő Nagylelkű Alfoz­­nak, Aragónia, Nápoly és Szicí­lia királyának dicsőítésére latin nyelven tizénekes époszt irt, amelyben Hunyadi János nán­dorfehérvári diadalának szen­teli a 347 sorból álló egész IX. éneket. Ez a rész az Alfonz által Hunyadi megsegítésére küldött csapatok kapcsán került bele az époszba. Az eddig kiadatlan hősköltemény pergamenre irt, eredeti díszes példányát a mad­ridi Nemzeti Könyvtár őrzi. E kéziratból adja ki még ebben az évben az egész munkát latin be­vezetéssel és jegyzetekkel.ellát­va, Jósé Lopez de Toro, a mad­ridi könyvtár helyettes igazga­tója.” Legidősebb elemista Cannes-ban Franciaországban 96 éves ko­rában elhunyt a világ legidősebb elemiiskolai tanulója, Paul Pierre. Három évvel ezelőtt ha­tározta el magát a nagy lépés­re, hogy beiratkozik a község elemi iskolájába és elsajátítja az irás és olvasás tudományát, “jobb későn, mint soha” elv alapján. Ha váratlanul meg nem hal, jövőre éppen befejezte volna elemi iskolai tanulmá­nyait . . . Sértő filmek A németek visszaléptek a Cannes-i. filmünneptől, mert a francia rendezőbizottság az oro­szok tiltakozása miatt törölte az “Égbolt csillag nélkül” cimü né­met filmet. A film szerint egy szovjet járőr a háború után Berlin egyik külvárosában futni hagyott két német foglyot. Az orosz filmdelegáció szerint ez sértés a vörös hadsereg ellen. A németek viszont a franciák “Éjszaka és köd” c. filmjét vé­tették le a műsorról, amely a né­met koncentrációs táborokat mutatja be úgy, hogy az sértő rájuk nézve. — A lengyelek “Egyforma ég alatt” cimü film­jét szintén visszavonták a ver­senyből. Ez a film Varsó elfog­lalását vette témául s ez szintén sértette a németeket. — Az an­golok versenyen kívül mutatják be az “Életem Malakkában kez­dődik” c. filmjüket, amely vi­szont a japánokat sérti. A Dollár “hivatalos” árfolya­ma eddig 11.64-11.83 forint volt, a gyanútlan külföldi utas dollárját ily árfolyamon váltot­ták be hivatalosan, holott a ma­gánforgalomban és vásárlóerő­ben igazi értéke 35-40 forint kö­zött mozgott A rendszer maga már rég megkerülte ezt a hivatalos ren­delkezést ajs IKKA csomagok küldésének engedélyezésével, a hazai hozzátartozók üdültetésé­re befizethető dollárok igen kedvező átszámításával, stb., azonban hivatalosan csak most történt, egy komolyabb intézke­dés: mint a budapesti rádió ju­lius 10-én közölte a diplomáciai szervekkel, julius 1-e óta az IBUSZ utazási iroda 100% fel­árral váltja be az USA és kana­dai dollárt, az angol fontot, ,a svájci és belga frankot, a nyu­gat-német márkát, a holland fo­rintot és a portugál escudot. Nyolcvan százalék felárt fi­zetnek az egyiptomi, svéd, dán, norvég, francia és olasz pénze­kért, 60%-ot az osztrák Schil­­lingért. Meghalt Erdős Renée írónő Julius 7-én 78 éves korában meghalt Erdős Renée, aki egy­­időben Magyarország egyik leg­olvasottabb nőirója volt. Győr­ből került a fővárosba, itt szini­­növendék lett, majd verseket és novellákat kezdett Írni s csakha­mar hangos irodalmi sikerek fűződtek a nevéhez. Legszebb könyve a Nyirfaerdő; népszerű volt Az élet királynője cimü re­génye és sok más írása. Verseit, elbeszéléseit főként a Pesti Hir­­lap és az Uj Idők közölték. Kéz­iratban maradt utána Ifjúsá­gunk cimü emlékirata. A becsületes kisfiú Bruno Pitzalis 12 éves kisfiú, aki Cagliariban lakik, az isko­lából hazafelé tartva, az utcán egy táskát talált, amelyben 10 millió lira volt. A becsületes kis­fiú elvitte a rendőrségre a tás­kát a bankjegyekkel. Nem sok­kal később megérkezett a táska tulajdonosa is, aki örömmel ál­lapította meg, hogy a megtalált táskából egyetlen lira sem hi­ányzik és a becsületes megtalá­lónak 100 ezer lira jutalmat adott. /

Next

/
Thumbnails
Contents