Szabad Sajtó, 1956 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1956-08-02 / 31. szám
Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY OUR 50TH ANNIVERSARY YEAR 20 VOL. 50. ÉVFOLYAM — NO. 31. SZÁM. Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES 50-IK ARANYJUBILEUMI ÉVÜNK PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1956. AUGUSZTUS 2. A KATOLIKUS LIGA A VAKMERŐ Az uj Social Secu- REPÜLŐGÉPES MENEKÜLTEKÉRT rity törvényről Az Andrea Doria miért maradt meg Moszkva ke-Elgáncsolták a bevándorlást segítő törvényjavaslatot Washingtonban Csak jövő évben kerül ismét sor a javaslat tárgyalására nevű hajó elsüllyedésének okairól még nem kaptunk tökéletes képet. Valószínűleg nem is kar punk. De azért egy-két dolgot most is megállapíthatunk. Az egyik az, hogyha a két hajó összeütközése a nyílt tengeren történt volna, az 1912-ben elsüllyedt Titanic katasztrófája könnyen megismétlődhetett volna. A mentőhajók, ugyanis, csak nagyon későre juthattak volna a szerencsétlenség s z i nhelyére. Hála Isterinek, hogy aránylag nem nagy emberáldozatot kívánt a katasztrófa. De itt van egy másik kérdés. Mi van a radarral? Mindkét hajó, az Andrea Doria és a Stockholm, fel volt szerelve a legmodernebb műszerekkel, köztük a radarral is. Nem valószínű, hogy mindkét hajón aludt a radar figyelésével megbízott tiszt. De ha aludt volna is! Az ötven évvel ezelőtt gyártott gőzgépek füttyel jelezték, hogy tulnagy feszültség van a kazánban . . . Ma, amikor annyi műszer közt él az ember, hogy szinte minden lépésnyire beleütközik, — igen, ma a radar nem jelzi külön is a veszélyt...? Hát akkor hogy bizhatunk abban, hogy a radarhálózat megmenti Amerikát egy orvtámadástól? Elvégre az a katona is elalszik esetleg az őrhelyén. Nem volna első eset a világtörténetben a szolgálatban levő katona békés szuriyókálása . . . Szuez kérdése még sokmindent hozhat magával. Nasser, az arab világ fenegyereke aligha tud megállni a csúszós talajon. Egyetlen diktátor sem tud, miért volna ő kivétel? Felrúgta a nemzetközi egyezményt s ezzel elrepítette a nagy követ, amelyikről ő tudja legkevésbbé hol áll meg . . . Ügyes diplomáciával talán még lehet valamit segíteni a dolgokon, de sokmindent nem lehet visszacsinálni. A diktátort csak akkor ünnepli a nép, ha mindig előre, sőt egyre feljebb lép, mint a cirkuszi kötéltáncos. A diktátor visszafelé nem léphet, mert akkor utálatot vált ki a mozdulata. Nasser azzal indokolja a Szuezi - csatorna birtokbavételét, hogy az idegen érdekeltségek szörnyű károkat okoztak Egyiptomnak. Viszont azt elfelejti, hogy azt a csatornát nem az egyiptomiak építették. Nekik került legkevesebbe. Angliának minden oka megvan, hogy ne kívánja a háborút, de Eden miniszterelnök egy bizonyos ponton túl nem engedhet. Ezért kényes kérdés, — legkényesebb ma — Szuez. Vederből csöbörbe került a szegény magyar nép most, hogy Rákosi helyett Gerő Ernőt ültették a nyakába. Gerő éppen olyan fanatikus kommunista, mint Rákosi, de valahogy az utóbbi elviselhetőbb. Rákosiból volt valami a kövér emberek jovialitásából, Gerő Ernő viszont gyomorbajos, mogorva, kegyetlenkedésre minden percben hajlamos. Minden gazságot különben ketten együtt követett el ez a két fanatikus sztálinista és még Tito számára is érthetetlen, gyeiben az egyik, amikor a másikat megbuktatták . . .? A görényszerü Gerő Ernő — három méter távolságon belül ember meg nem közelítheti, mert kibírhatatlan bűzt terjeszt maga körül — úgyszólván a háború befejezése óta kezében tartja a magyar gazdasági életet. Az ő nevéhez fűződik a magyar nép évtizedes nyomora. A pesti humor, persze, kezdettől fogva nem kímélte. Van — a sok más közt — egy vicc, amelyik szerint egyszer Eisenhower és Gerő találkoztak. Gerő megkérdezte az elnököt, hogy mennyit keres egy amerikai munkás? — Hatvan-hetven dollárt hetenként, — felelte Eisenhower. — No és mennyi kell a megélhetéséhez? — érdeklődött tovább Gerő, mire Eisenhower megmondta, hogy 30-35 dollár. — S mit csinál a többivel ? — faggatózott tovább a vörös ember. — Nálunk demokrácia van, — igy az elnök, — mindenki azt csinál a pénzével, ami tetszik. Most aztán Eisenhower kezdett kérdezősködni: —S mennyit keres maguknál egy munkás? — A jó munkás, — szavalta Gerő, — megkeresi a 900-1,000 forintot, a megélhetéshez viszont 1,800-2,000 forint kell. — Dehát honnan szerzi a többit, — kérdezte álmélkodva az Egyesült Államok elnöke. — Nálunk demokrácia van — düllesztette ki a mellét Gerő, — s ennélfogva nem trődünk azzal, hogy ki honnét szerzi elő a megélhetéshez még hiányzó összeget. Eddig tart a vicc. Semmiféle komoly értekezéssel sem lehetne jobban vázolni a két ország gazdasági helyzetét és a munkások életkörülményeit. Magyar világrekord A budapesti rádió julius 14-i közlése szerint Iharos Sándor a tizezerméteres síkfutásban uj világrekordot állított \ fel 28 perc 42.8 másodperces idejével, amivel leverte Zátopek Emil, a cseh “csodafutó” régi eredményét. Finnugor település A magyarországi Szabad Nép julius 7-i hire szerint “a finugor népek elődeinek állapotát megőrző településre bukkant egy szovjet archeológus expedíció a Mordvin Szocialista Köztársaságban fekvő Szakorii falu mellett. A település az időszámításunk előtti harmadik évezred elejéről származik.” (A “Szakonyi” név ismert magyar családnév.) Szerkesztőnk újra itthon Diénes László lapunk szerkesztő tulajdonosa, 3 heti kellemes vakációzás után julius 30- án hazaérkezett családjával a Catskill hegyekben levő hires Casimir’s Lodge nyaralóból. Lebarnulva, felfrissülve látott ismét hozzá szerkesztőnk a mun, kához. Az Amerikai Magyar Katolikus Liga németországi megbízottján keresztül segítséget és támogatást kíván biztosítani a repülőgépen menekült és sebesülten a kórházban fekvő magyar menekült diákoknak. A Katolikus Liga a hir vétele után azonnal felkérte németországi megbízottját Fr. Ádám György főlelkészt, hogy lépjen érintkezésbe a Nyugat-németországi illetékes hatóságokkal és felhatalmazta annak közlésére, hogy az ügy kivizsgálása után a Katolikus Liga a legsürgősebb segítséget kívánja nyújtani a sebesült menekült magyar diákoknak. Amennyiben az U.S. hatóságok kivizsgálása után a menekültek jogosultnak találtatnak Latin költemény Hunyadi Jánosról az U.S. bevándorlásra, a Katolikus Liga assurenceket kíván biztosítani részükre és bevándorlásuknál minden tekintetben segítségükre lesz. Itt említjük meg, hogy az első utasszállító repülőgép, mely 1949-ben Pécsről Budapest felé indult, Németországban szállt le hasonló körülmények között. Annak idején Majoros János volt magyar kereskedelmi pilóta kényszeritette a gép vezetőjét helyének átadására és szállt le München mellett. Ezen gépnek utasai időközben a szabad világban találtak exisztenciát és az egyik, Szabó Lajos csak nemrégen vándorolt be a Refugee Relief Act segítségével az Egyesült Államokba. 23.66 Forint a hivatalos Dollár A washingtoni képviselőházban már előzőleg megszavazott uj Social Security (társadalom-biztosítási) törvényt a szenátus is megszavazta s a két ház illetékes bizottságai összeültek és megállapodtak az uj törvény végleges szövetgezésében. Az elnök nem helyesli ugyan az uj törvényt, de valószínűleg alá fogja írni, illetve nem fogja megvétózni. Az uj törvény, amely elsősorban a nőknek kedvez, a kisemberek érdekei szempontjából készült, demokraták kezdeményezésére. Nők, ha 62 éves korukban abbahagyják a munkát, az eddigi 65 éves korhatár helyett már 62 éves koruktól kezdve kapnak öregkori nyugdijat, de csak 80 százalékát annak az öszszegnek, amit 65 éves korukban jár nekik. A járadék hónaprólhónapra növekszik s 65 éves korban eléri a 100 százalékot. Férjes asszonyok 62 éves korukban csak 75 százalékát kapják a járó összegnek, özvegy asszonyok azonban már 62 éves korban megkapják a teljes összeget, ami 65 éves korban illetné meg őket, férjük után. Ha az elnök aláírásával szentesíti a törvényt, az első kifizetések már novemberben megkezdődnek. Az» uj törvény másik fontos rendelkezése az, hogy a munkaképtelen munkás már 50 éves korban nyugdijat kaphat, átlagban mintegy havi $75.-t. Erre igényt tarthatnak mindazok, akik rokkantságuk előtt már járulékot fizettek be. 1957 julius 1-től kezdve esedékes ezen nyugdijak folyósítása. Az újítások fedezésére 1957 január 1-től kezdődőleg ti százalékkal felemelik a munkások és munkaadók által befizetendő úgynevezett FICA adót, illetve dijat. Az önálló foglalkozásúak % százalékkal fognak többet befizetni. Ha az elnök szentesíti a törvényt, már az első évben 800,000 nő fogja megkapni első ízben a nyugdiját, az eddigieken kívül. A munkaképtelen munkaképtelen munkások segélyezése 200 millió dollárjába kerül a' kormánynak, mert negyedmillió olyan 50 éven felüli rokkant munkás fog nyugdijat kapni, akik az eddigi törvény szerint még nem kaphatnának Social Security járulékot. Nagy vásári napok Perth Amboyban Mint minden evben ezidőtájt, az idén is megrendezik a Perth Amboy Retail Merchants Association kebelébe tartozó kereskedők a hires Perth Amboyi Napok-at, még pedig most csütörtökön, pénteken és szombaton. Pénteken, augusztus 3-án az üzletek reggel 9:30-tól este 9-ig vannak nyitva, szombaton d. u. 6-ig. Soha nme látott olcsó áron bocsátnak áruba a kereskedők tömérdek sok finom dolgot ezeken a napokon és soha vissza nem térő jó alkalma nyílik mindenkinek a szükségletek beszerzésére.. A városi parkolóhelyek mintegy 1,500 automobilt tudnak befogadni a Vasútállomás melletti, valamint a Madison Ave.-i, State Street-i és King St.-i parklóhelyeken. Nemcsak a megye, de talán az egész állam egyik legnagyszerűbb vására lesz Perth Amboyban, érdemes távolabbi vidékekről is ide jönni ezekre a napokra! Az Amerikai Magyar Szövetség célkitűzéseinek egyik legfontosabbja: m e g s z üntetni, vagy legalább is enyhíteni azokat a fennálló megkülönböztetéseket, amelyek bevándorlásügyi téren a nyugat- és keleteurópai nemzetek szülöttei dolgában (különösen 1920 óta) érvényben vannak. A Szövetség évtizedek óta munkálkodik a bevándorlási kvóták arányosabb, igazságosabb elosztása érdekében és összeköttetést teremt mindazokkal a körökkel, amerikaiakkal és más nemzetiségi csoportokkal egyaránt, amelyek a ránk nézve sérelmes, idejétmúlt rendelkezések megváltoztatásán munkálkodnak. Az Eisenhower-kormány illetékes fórumai, nemkülönben úgy a törvényhozásban a többségben levő demokrata szenátorok és képviselők, valamint a kormányt támogató republikánusok egyre jelentősebb hányada tartozik ma már a kvóta-reform szorgalmazóinak táborába. Óriási haladást állapíthatunk meg e téren, bárha a legutóbbi jelek szerint néhány hajthatatlan congressman még mindig képes egy-egy olyan elszánt csoportot szervezni maga köré, amellyel a keleteurópaiakra nézve hátrányos rendelkezések megváltoztatását egyszerűen lehetelenné teszik. A helyzetet drámai erővel jellemezte a washingtoni törvényh ozás mindkét házának zárp ülése, melynek során a reform ellenségeinek sikerült a kérdést ismét elodázni. A Szenátus jogi bizottságában immár két év óta vár napirendre tűzésre a bevándorlási törvényt módosító javaslat. Az aránylag kevés bevándoroltnak otthont nyújtó Mississippi államot képviselő James Eastland szenátor, bizottsági elnök, eddig minden kísérletet megakadályozott,. hogy a kormány módosító tervezete tárgyalásra kerülhessen. Viszont még néhai Patrick McCarran nevadai szenátor idejéből várt intézkedésre az évekkel ideiglenesen beengedett 385 spanyol juhász ittartózkodásának véglegesitési ügye. Midőp Eastland ezt a javaslatot végre szavazat alá bocsátotta, Lyndon Johnson texasi szenátor, a demokrata ellenzék vezére nemkülönben William Knowland californiai szenátor, a republikánusok feje, együttesen és a leghatározottabban annak érdekében szólaltak fel, hogy ne csupán a bászk birkapásztorok, hanem a keleteurópai származásúak bevándorlásának rég vajúdó kérdéseit is emberségesen rendezzék. Valóban megható jelenet alakult ki az Egyesült Államok törvényhozásának szenátusában, amidőn mindkét országos párt kiváló szónokai egymástután jelentkeztek szólásra, hogy a Utah (ejtsd: “Ju-ta”) állam veterán szenátora, Arthur Watkins által javasolt reformok törvénybe iktatását sürgessék. Sikerült is az indianai William Jenner és néhány szélsőséges társa Teákén csomót keresése ellenére a javaslatot pártolólag áttenni a képviselőházhoz, mivel mijidkét ház kétharmad szavazattöbbségére van szükség, hogy az elnök aláírása azt törvényerőre emelhesse. De hiába sikerült a szenátus ülésszakának utolsó óráiba napirendre tűzni a bevándorlási reformot, a képviselőházban annál elkeseredettebben készültek megdöntésére annak ádáz ellenfelei. Valóban hősként küzdött a gevándorlás ellenségei, különösen Francis Walter pennsylvaniai képviselőtársával szemben a szintén republikánus Kenneth Keating, a New York állambeli Rochester kerület küldötte. Ugyanaz a Keating, aki brigadérosi rangban a magas kitüntetések egész sorát érdemelte ki a második világháborúban, ugyanolyan vitézül küzdött most a megbélyegző és embertelen korlátozásokkal szemben. Méltó fegyvertásának bizonyult Emmanuel Celler, Brooklyn választókerület veterán congressman^'e, aki mint a képviselőház jogi bizottságának elnöke igyekezett tekintélyét latbavetni a reform keresztülvitelét megakadályozókkal szemben. Bár szavazásra ilyen körülmények között nem kerülhetett ez ülésszak bezárása előtt sor, kétségtelen, hogy az 1957 elején összeülő uj törvényhozás nem odázhatja el sokáig e kényes ügyben esedékes intézkedését. Lehetetlen ugyanis, hogy mig évente 80,000 angol-szász és német ne mveszi igénybe a fennálló törvény értelmében rendelkezésükre álló bevándorlási kvótát, addig ugyancsak évente legalább 40,000 minden szempontból bevándorlásra jogos más nemzetiségűtől megtagadják az Amerikában letelepedést — azzal a kifogással, hogy keleteurópai származásúak! Az Eisenhower kormány reformjavaslata értelmében ezeknek közel fele, évente az eddigi kvótán felül 18,000 keleteurópai jöhetett volna be, főként itt élő rokonaihoz, hogy annyi szenvedés és nélkülözés után uj életet kezdhessen ez Ujhazában . . . A hontalanok és a rokonaikat, barátaikat, honfitársaikat az Egyesült Államokba kisegíteni szándékozó magyarok nevében az Amerikai Magyar Szövetség központi titkára köszönetét fejezi ki mindazon szenátoroknak és congressman-eknak, akik újabb tanúságot tettek arról, hogy megértéssel és odaadással töltik be hivatásukat. Kétségtelen, hogy az emberbarát törvényhozók számaránya következetes, kitartó munkával kibővithető és az érdekeinket mindenképen sértő “származási megkülönböztetés” bélyege belátható időn belül lényegesen módosítható lesz. * * * (Az AMSz kizárólag jószivü magyarok adományaiból képes folytatni emberbaráti működését, népünk fokozottabb megbecsültetését célzó munkáját. Ne hagyjuk cserben!) A leghíresebb római katolikus “Szentlélek Hárfája” imakönyvek egyike: PROHÁSZKA-IMAKÖNYV (ProHászka Ottokár püspök j' örökbecsű müve) | Budapest, Szociális Misszió kiadása, 1943 — 8-ik kiadás ! Kemény, fekete vászonkötésben, 314x4% incs nagyságú, 600 oldalon ÁRA: 3 DOLLÁR MAGYAR HÍRNÖK KÖNYVESBOLTJA (Foreign Book Shop) 240 Somerset Street New Brunswick, N. J. A budapesti Magyar Nemzet közli: “Matthaeus Zuppardus szicíliai költő Nagylelkű Alfoznak, Aragónia, Nápoly és Szicília királyának dicsőítésére latin nyelven tizénekes époszt irt, amelyben Hunyadi János nándorfehérvári diadalának szenteli a 347 sorból álló egész IX. éneket. Ez a rész az Alfonz által Hunyadi megsegítésére küldött csapatok kapcsán került bele az époszba. Az eddig kiadatlan hősköltemény pergamenre irt, eredeti díszes példányát a madridi Nemzeti Könyvtár őrzi. E kéziratból adja ki még ebben az évben az egész munkát latin bevezetéssel és jegyzetekkel.ellátva, Jósé Lopez de Toro, a madridi könyvtár helyettes igazgatója.” Legidősebb elemista Cannes-ban Franciaországban 96 éves korában elhunyt a világ legidősebb elemiiskolai tanulója, Paul Pierre. Három évvel ezelőtt határozta el magát a nagy lépésre, hogy beiratkozik a község elemi iskolájába és elsajátítja az irás és olvasás tudományát, “jobb későn, mint soha” elv alapján. Ha váratlanul meg nem hal, jövőre éppen befejezte volna elemi iskolai tanulmányait . . . Sértő filmek A németek visszaléptek a Cannes-i. filmünneptől, mert a francia rendezőbizottság az oroszok tiltakozása miatt törölte az “Égbolt csillag nélkül” cimü német filmet. A film szerint egy szovjet járőr a háború után Berlin egyik külvárosában futni hagyott két német foglyot. Az orosz filmdelegáció szerint ez sértés a vörös hadsereg ellen. A németek viszont a franciák “Éjszaka és köd” c. filmjét vétették le a műsorról, amely a német koncentrációs táborokat mutatja be úgy, hogy az sértő rájuk nézve. — A lengyelek “Egyforma ég alatt” cimü filmjét szintén visszavonták a versenyből. Ez a film Varsó elfoglalását vette témául s ez szintén sértette a németeket. — Az angolok versenyen kívül mutatják be az “Életem Malakkában kezdődik” c. filmjüket, amely viszont a japánokat sérti. A Dollár “hivatalos” árfolyama eddig 11.64-11.83 forint volt, a gyanútlan külföldi utas dollárját ily árfolyamon váltották be hivatalosan, holott a magánforgalomban és vásárlóerőben igazi értéke 35-40 forint között mozgott A rendszer maga már rég megkerülte ezt a hivatalos rendelkezést ajs IKKA csomagok küldésének engedélyezésével, a hazai hozzátartozók üdültetésére befizethető dollárok igen kedvező átszámításával, stb., azonban hivatalosan csak most történt, egy komolyabb intézkedés: mint a budapesti rádió julius 10-én közölte a diplomáciai szervekkel, julius 1-e óta az IBUSZ utazási iroda 100% felárral váltja be az USA és kanadai dollárt, az angol fontot, ,a svájci és belga frankot, a nyugat-német márkát, a holland forintot és a portugál escudot. Nyolcvan százalék felárt fizetnek az egyiptomi, svéd, dán, norvég, francia és olasz pénzekért, 60%-ot az osztrák Schillingért. Meghalt Erdős Renée írónő Julius 7-én 78 éves korában meghalt Erdős Renée, aki egyidőben Magyarország egyik legolvasottabb nőirója volt. Győrből került a fővárosba, itt szininövendék lett, majd verseket és novellákat kezdett Írni s csakhamar hangos irodalmi sikerek fűződtek a nevéhez. Legszebb könyve a Nyirfaerdő; népszerű volt Az élet királynője cimü regénye és sok más írása. Verseit, elbeszéléseit főként a Pesti Hirlap és az Uj Idők közölték. Kéziratban maradt utána Ifjúságunk cimü emlékirata. A becsületes kisfiú Bruno Pitzalis 12 éves kisfiú, aki Cagliariban lakik, az iskolából hazafelé tartva, az utcán egy táskát talált, amelyben 10 millió lira volt. A becsületes kisfiú elvitte a rendőrségre a táskát a bankjegyekkel. Nem sokkal később megérkezett a táska tulajdonosa is, aki örömmel állapította meg, hogy a megtalált táskából egyetlen lira sem hiányzik és a becsületes megtalálónak 100 ezer lira jutalmat adott. /
