Szabad Sajtó, 1956 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1956-07-19 / 29. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY OUR 50TH ANNIVERSARY YEAR 20 Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES 50-IK ARANYJUBILEUMI ÉVÜNK VOL. 50. ÉVFOLYAM — NO. 29. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1956. JULIUS 19. A kisebbségek képviselete Amerikában HUNYADI 1456 JULIUS 22 Rákosi bukását minden nap várni lehetett, ami­óta Tito visszatért Moszkvából. A szovjet fővárosban niejtették Rákosit, de Tito mégsem kapott elégtételt. Gerő Ernő, a magyarországi kommunista párt uj főtitkára tehát a legnagyobb hatalmú em­ber, pontosan azt a vonalat je­lenti, amelyiken Rákosi haladt. Illetve együtt haladtak. Rákosi és Gerő régi fegyvertársak, ba­rátok — ha a kommunista vi­lágban lehet ilyesmiről szó. Kér­dés, hogy Tito megelégszik-e a személycserével, Gerő sürü bo­csánatkérései ellenére ?! Rákosi bukása mégis jelent valamit. Azt, hogy mégis mozog a föld a vörös világban! A hét magyar vakmerő szökését a világ nagy lapjai már rész­­letekbemenően leírták. Amióta a vasfüggöny áll, vakmerőbb és látványosabb szökést nem ismer a krónika. A hét magyar kifőzte a ter­vet, hogy a Rudapest-Szombat­­hely légiforgalom utasszállító gépén menekül el Rákosi para­dicsomából. A hét közül az e­­gyik értett a pilótamesterség­hez, — ennek főszerepe volt a kivitelre kerülő tervben. Budapesten annak rendje és módja szerint jegyet váltottak és fellszálltak a gépre s aztán adott pillanatban fent a /levegő­ben megkezdődött az élet-halál harc a gép birtoklásáért. A gép személyzete, hithü kommunista lévén, ellenállt s velük együtt a titkos rendőrség jelenlevő tiszt­je is. A. kommunista pilóta vad bukfencésbe hozta a gépet, mi­helyt észrevette, hogy mit akar a hét bátor ember. Emberek birkóztak, revolverlövések csat­tantak a vadul kalimpáló gép belsejében, de az összeesküvők végül is urai lettek a helyzetnek. A kommunista pilóta elnyúlva feküdt a vezetőülés mellett, a gép “vakrepülésben” haladt to­va, amikor végül a sok sebből vérző összeesküvő pilóta megra­gadta a kormányt és szinte fél­­ájultan biztonságos területre, Nyugatnémetországba irányí­totta. Poznan után kell-e világosabb példa arra, hogy a vasfüggöny mögötti népek még a halált is szívesebben vállalják, mint a kommunizmust . . .? Sajnos, a nyugati világ lapjai megintcsak a szenzációt látták a szökésben s nem annak jelentőségét. Egy kis belpolitika A republikánusoknak éppen úgy megvannak a maguk gond­jai, mint a demokratáknak. A GOP vezérkara feltétlenül hisz Eisenhower győzelmében, de egyáltalán nem olyan bizako­dó a kilátás a kon'gresszusi több­séget illetőleg. Megtörténhetik, — mondják republikánus ber­kekben, — hogy a nép újra meg­választja a népszerű Eisenhow­­ert, de a kongresszus többsége demokrata lesz. Az is érdekes különben, hogy a republikánus párt Eisenhower könnyű győzelmére sem számit. Jó a népszerűség, — mondják, — de a győzelemért meg kell dolgozni. így aztán Eisenhower maga is kénytelen lesz az idén még erőteljesebb kampányba fogni, mint első Ízben tette. Kérdés, hogy birja-e majd a még most is lábbadozó elnök? A demokratáknál Truman volt elnök okozza a legnagyobb gondot. Truman semlegességet ígért, de minden jel arra vall, hogy igenis minden tőle telhetőt elkövet Harriman new yorki kormányzó elnökké választása érdekében. Márpedig Truman keze mesz­­sze ér. A volt elnök kétségtele­nül népszerű a párt vezetőkörei­ben számtalan barátja van. Persze, még a chicagói konfe­renciáig bizonyos eltolódások lehetségesek. Nehru végre beismerte, hogy a közép-keleteurópai né­pek csakugyan a Szovjet rabsá­gában vannak. Tudta ezt India nagyon is okos miniszterelnöke mindig, de hangosan csak most mondta ki. Úgy hiszi, hogy a maga sem­­legességi magatartásának ezzel nem árt. Titónak, akivel most együtt konferenciázik, valószí­nűleg nem tetszik ez a kijelen­tés, de ezzel Nehru, akinek a te­kintélye világszerte kétségtele­nül nagy, nem látszik törődni. Szomorú, hogy az Egyesült Államok szerepét Nehru annyi­ra elitéli, de másfelől örülnünk kell, hogy a Szovjet nem várt oldalról, Nehrutól kapott po­font. Pobeda-autót kap ajándékba az a jugoszláv újságíró, aki ellátogat a, Szovjetbe, sőt pénzt is, de ne mrubelt, hanem dol­lárt, mert a belgrádi újságíró éles különbséget tud tenni a két­féle pénz közt. A Szovjet egyik nagy játéka most a jugoszláv közvélemény megnyerése. Ezért minden pénz­­áldozatat hajlandók Moszkvá­ban meghozni. Hruscsov másik nagy játsz­mája Nyugat-Németország ellen irányul. Ezt a gazdaságilag pél­dátlanul felerősödött országot a Szovjet most szeretné minden “kilőni” a nemzetközi porondról. Kapóra jött az, hogy éppen most saját országában élesen tá­madják a kancellárt, az ősz Adenauert. A felerősödött szo­ciáldemokrata párt teljesen el­veti a kancellár nyugatbaráti politikáját, köztük az éppen most törvénybeiktatott katonai sorkötelességet is. A szociálde­mokrata párt szerint eljött az idő, hogy Németország komo­lyan alkuba bocsátkozzék a Szovjettel. Noshát Hruscsovék most visz­­szahivták bonni nagykövetüket, Zorint, — ami Adenauer mellé­nek irányított komoly döfésnek számit. Zorin visszahívása azt jelenti, hogy Adenauerrel nem érdemes komolyan tárgyalni. Majd, ... ha valaki más lép a helyébe, — mondják Moszk­vában. Akkor igen, akkor tár­gyalunk . . . “ A vén róka,” ahogy Ade­nauert hívják, bizonyára ezt a sakksuházst is kivédi és a he­lyén marad. Bukása nagy vesz­teséget jelentene a nyugati sza­bad világnak. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek la­­magának, hirdetőinknek és púnkban hirdetnek. Ez ön­­hekünk is javunkra lesz! Bár az amerikai alkotmány értelmében a többség akarata szabja meg a mindenkori kor­mány politikáját, mindenki sza­badon nyilváníthatja ellenzéki felfogását és a kormány ezeket is tekintetbe veszi. A faji, és nemzetiségi csopor­tokat nálunk nem tekintik poli­tikai kisebbségeknek. A kisebsé­­gi pártok itt nem egyforma faji, vagy nemzetiségű egyénekből állanak, akik saját érdekeiknek megfelelően igyekeznek a politi­kai életet befolyásolni, hanem gyakran csak arra szorítkoznak, hogy a közvéleményt irányítsák egyes vitás kérdésekben. Néha csak egy bizonyos érdekcsopor­tot képviselnek, mint például a gazdákét, a munkásokét, vagy például a petróleum-érdekeltsé­get. A vallási összetartozás soha­sem játszott jelentékeny szere­pet az amerikai politikában. Az állam és.egyház tökéletes szét­választása hagyományos ameri­kai elv és az eredeti 13 állam egyesületék önmagukban is elég jelentőséghez jutottak ahoz, hogy a közvéleményt és ezzel az országos vagy állami törvényho­zást befolyásolják. A társadal­mi, politikai vagy közgazdasági érdekeltségek szervezeteik ut­ján tájékoztatják a közönséget és pedig gyűlések, összejövete­lek vagy sajtóorgánumaik ré­vén. Kérvényeket köröztetnek és biztatják a szavazókat, hogy választott kongresszusi képvise­lőiket törvényjavaslatok támo­gatására vagy ellenzésére bír­ják. Fizetett ügynököket is al­kalmaznak, hogy a törvényho­zók támogatását érveikkel meg­szerezzék. Ezeket “lobbyisták­­nak” nevezik, mert a kongresz­­szus folyosóján fogják el a hon­atyákat. (Lobby angolul folyo­sót jelent.) A ki járók tevékeny­ségét Amerikában szigorú tör­vények szabályozzák, bár gyak­ran megesik, hogy teljesen elfo­gulatlan statisztikai kimutatá­sokat és tárgyilagos ismerteté­seket hoznak forgalomba. Harsona hangzik a nagy egekből Félvüág tekint fel az ég felé. Vihartól szétszórt milliók ajka Hő imát küld ma Isten elé. Az égi utón jő ő . , . Hunyadi, Csi11agharango k ezrei búgnak Isten bajnoka büszke léptére A kürtök ősi indulót zugnak. Dicső harcosnak, kinek váránál Pogány nem törhetett hit alapot Déli harangszó csengése alatt, Nyugat! — vedd le egy percre kalapod. Hozzánk leszállva., ma ismét újra Isten vitéze felhág a falra. A zivatarban mely zug felettünk ő visz ma minket diadalra. Nem veszhetünk el a nagy viharban Hiszi rajtunk ragyog az Isten szeme. Kisér bennünket déli harangszó Vezet Hunyadi szelleme. MISKOLCI P. LAJOS nem angyalok... ni, még csak pelenkát váltani sem tudnak. A skandináv lányok szabad erkölcsüek, majdnem frivolak. Csak mulatságokon jár az eszük. A német lányok nagyon bi­zalmaskodnak és azt hiszik, övék a ház. A latin országokból való lá­nyok, olaszok, és spanyolok, fe­lületesek és lusták. Támadás az aggle­gények szigete ellen A Dániához tartozó agglegé­nyek szigetét, Fejoe-t, szerve­zett női támadás fenyegeti. A tradíció szerint február utolsó napján szoktak megjelenni fér­jet kereső nők ezen a szigeten. Az idén azonban, úgy látszik, a szép nyári idő hatására, újból kirándulni akarnak ilyen céllal a szigetre. Bizonyára azt remé­lik, hogy most majd több sze­rencsével járnak. Ez a műsoron kívüli táipadás már ínternacio­­nális jelleget öltött, mert angol és svéd nők is bejelentették részvételüket. Az öreg legények védekező mozdulatairól még ed­dig nem szivárogtak ki hírek. Aláaknázott hidak A világháború után most ke­rültek első alkalommal munká­latok alá a Genova-Róma közöt­ti vasútvonal hidjai. S íme ki­sült, hogy 11 évig a legnagyobb hid alá volt aknázva. Ez alatt az idő alatt több millió ember utazott át a hídon, hála Isten minden szerencsétlenség nélkül. Most a munkások a németek ál­tal a hid alatt elrejtett aknákat felszedték, óvatosan elszállítot­ták és egy lakatlan helyen fel­robbantották azokat. Jön az atom villany Az angol atombizottság kö­zölte a világgal, hogy az angolok Calder Hall nevű atomtelepén, egy atomoszlpp, — először az erhberi történelem folyamán, — működésbe hozott egy elek­tromos központot. Az atom-elek­tromos központot hivatalosan október 17-én fogja Erzsébet ki­rálynő felavatni. “A pápai trónteremben Car­­vajal bíboros, aki éppen akkor érkezett Nándorfehérvár alól, felolvasta jelentését Hunyadi győzelméről . . . Magasztalván a győzelmet, a pápa a csillagok fölé emelte Hunyadi János vaj­dát és a leghíresebb emberek e­­gyikének nevezte, akit 300 év óta a világ látott . . .” Ez a fel­jegyzés most 500 éves, olyan ré­gi, mint a nándorfehérvári győ­zelem. Ha akkor Hunyadi János út­ját nem állta volna a töröknek, ma nem volnának keresztény templomok Európában, s nem kondulnának meg a harangok a tornyokban. Hunyadi történelmet csinált. Az ő hadvezéri tudása és a ma­gyar nép hősiessége eleven falat képezett a mindent elpusztítás­sal fenyegető pogány erővel szemben. Európát, a nyugati kultúrát védte öntestével akkor a ma­gyarság. Ha a török első lendü­letét meg nem törte volna Hu­nyadi, a lófarkas lobogókat az Atlanti Óceán partján lakó né­pek is meglátták volna, és ma esetleg a minaretek százai emel­kednének Párizsban, sőt Rómá­ban is. A magyar nép megfizette az árát, hogy akkor szembe mert szállni a félhold hatalmával. 75 év múlva a mohácsi csatatéren elvérzett a nemzet. Az az Euró-DAMASKUS. — Az ókornak egyik hires városa volt Semira, amelynek birtokáért sok háború folyt. Görögök, asszírok, babiló­­nok és egyptomiak harcoltak ér­te éstartották megszállva. Gaz­dag város volt a Földközi tenger partján, nagy hajóforgalom­mal, már 4000 év előtt. Egykori iratokból ismerték Semira épít­kezését, életét, törvényeit — de magát Semirát nem. A város el­tűnt a föld színéről. ■ Semira feltárására évszáza­dodig folyt a kutatás. Belgák, franciák, angolok, amerikaiak ástak az azóta már sivataggá vált területen, amely valamikor termékeny volt. Most azonban a syriai egyetem jelenti, hogy dr. Salin Abdel Abdulhak felfe­dezte a várost a homok alatt. A világ minden részéből tudomá­nyos intézetek ajánlatokat tesz­nek a syriai kormánynak, hogy hajlandók vállalni a kiásás költ­ségeit. A kiásás valószínűleg nemzetközi vállalkozás lesz. Miért fedeztefel dr. Abdulhak az eltemetett várost, amelyet mások évszázadokig hiába ke­restek? Azért, mert nem a ten­gerparton kereste. Noha Semira kikötő volt, nem a tengerparton épült, hanem három mérfölddel beljebb, hogy fallal lehessen kö­rülvenni, védekezésül a kalózok ellen. A város szokatlanul mé­lyen volt a homok alatt, valószí­nűleg egy földrengés temette el, azután a nyomás folytán pa, amely létét köszönhette Hu­nyadinak és népének, meg sem moccant, amikor a török haderő megrohanta Magyarországot. Örvendezünk ma, amikor a déli harangszó emlékezteti a vi­lágot, hogy ezelőtt 500 évvel, 1456-ban, Nándorfehérvár or­mán diadalmasan lengett a ma­gyar zászló, mellette Kapisztrán János keresztjével. Az akkori világ hálátlan volt, hálátlan a mai is. Magyarország véráldozatát nem értékelte, Hunyadi és népe a dicsérő szavakon kívül nem kapott semmit. Az egykori Nán­dorfehérvár neve ma Belgrád, ahol az uj pogányság, a kommu­nizmus vert tanyát, ahonnan á­­tok és pusztulás szakadt és sza­kad a magyar népre. A hős magyar nép, amely tör­ténelme során annyiszor meg­mentette az akkori kultrvilágot a pusztulástól, ma rabságban szenved s nyugatról ma hidegen szemlélik vergődését. “Hungária antemurale chris­­tianitatis” — Magyarország, a kereténység védőbástyája — ó­­hazánknak ez volt a neve a kö­zépkorban. S mert védte a világot, sza­kadatlanul vérzett a nép. Ezért nincs ma 50 milliós magyar nemzet. Vájjon mikor fizet vissza va­lamit a világ a Magyarországgal szembeni nagy adósságából? egyre mélyebben süllyedt a ta­lajba. Most majdnem 60 láb mé­lyen van. Dr. Abdulhak nyilatkozott, hogy a régészek valóságos kin­csesbányáknak fogják találni az eltemetett várost, mert a világ összes akkori fejlett népeinek építkezési stílusa, iparcikke megtalálható benne. Az egypto­­mi hadsereg állandóan használ­ta ezt a kikötőt, miközben hábo­rúiban a Hittiták ellen vonult, akiknek birodalma akkoriban vetekedett Babilonnal és Egyp­­tommal.1 Három amerikai egyetem ve­tekszik a kiásás jogáért, nem is szólva külföldi egyetemnek tu­catjáról. A város teljes kiásása legalább húsz évig el fog tarta­ni, de ha fel lesz tárva, a világ egyik nagy turista attrakciója lesz. Örökség adósságra Korda Sándor, a magyar származású angol filmrendező néhány hónappal ezelőtt halt meg. Egyetlen fiára 5 millió dol­lár értékű örökséget hagyott. Szegény fiú azonban nem sok hasznát veszi az óriási örökség­nek, mert a végrendeletet vég­rehajtó bizottság felülvizsgála­ta után kiderült, hogy az 5 mil­lió éppen, hogy elégséges az el­hunyt után maradt adók és adósságok letörlesztésére. sokféle vallásu polgárai a türel­­mességet magától értetődő alap­elvnek tekintették már a kezdet óta. Mindkét nagy politikai pár­tánk vezetői minden alkalmat felhasználnak arra, hogy a ki­sebbségek elnyomása ellen tilta­kozzanak, úgy hogy a másfaj u­­aknak sohasem volt szükségük arra, hogy ezen az alapon szer­vezkedjenek. Amikor például a kommunisták meg kísérelték, hogy a négereket, mint egységes csoportot a saját pártjukhoz csatolják, a négerek erélyesen tiltakoztak ellene. A kisebbségi mozgalmak néha igen fontos eredményeket vív­tak ki. Például a nők szavazati jogát, a munkásság szervezke­dési szabadságát, a gyermek­­munka eltiltását, vagy az élel­miszerek és orvosszerek árusí­tásának szigorú szabályozását. Maga az alkotmány is bizto­sítja a kisebségek védelmét. így az első tiz módosítás, a “Bill of Rights” szószerint a következő­ket mondja ki: “A kongresszus nem hozhat olyan törvényeket, amelyek a békés gyülekezési szabadságot m e g n yirbálnák vagy azt tiltanák el, hogy a pol­gárok sérelmeikkel a kormány­hoz forduljanak.” Az amerikai nép gyakran él e jogaival. Alexis Toqueville, a francia publicista, már a 19-ik század elején állapította meg, hogy: “nincs más nemzet, amely oly célszerűen használná fel a gyülekezési szabadságot, mint az amerikai. Az Egyesült Álla­mokban egyletek alakultak a közbiztonság, a kereskedelem és ipar, az erkölcsös és vallásos élet előmozdítására.” Egyes szervezeteknek gyak­ran sikerült a pártok politikáját befolyásolni, mint ahogy példá­ul a 19-ik században az abolitio­­nisták a Republikánus Párton keresztül igyekeztek a rabszol­gaságot eltörölni. Viszont más­kor előfordult, hogy társadalmi Több a zarándok Rendkívül emelkedik a római zarándokok száma. Olaszország egyéb részeiből, de leginkább Európa szabad országaiból és Amerikából naponta kb. tízezer zarándok érkezik Rómába, aki­ket a Szentatya közös és nyilvá­nos kihallgatásokon szokott fo­gadni. A római és vatikáni mú­zeumokat havonta általában százezer látogató tekinti meg. A lányok, a lányok Európa különböző országai­ból rengeteg leány érkezik Franciaországba, akik eleinte francia családoknál keresnek el­helyezkedést mint háztartási al­kalmazottaké * akást, ellátást és szerény zsebpénzt kapnak. Most nyilvánosságra került egy ta­nulmány, amely megállapítja, hogy a külföldi lányok 46 szá­zaléka nincsen megelégedve a francia családoknál nyert ellá­tással, másfelől azonban a fran­cia családoknak 32 százaléka is elégedetlen a leányokkal. Összesen 150 leányt kérdez­tek ki “közvélemény-kutatók,” 14 különböző nemzetiségbeliek. A vélemények a következőképen csoportosíthatók: Az angol lányok szerint a francia családok nem eleget tisztálkodnak. Meg vannak le­pődve, ha a lány fürödni akar. A skandináv lányok szerint a franciák gondolkodása szűk­látókörű. Erkölcstelennek tart­ják, ha a leány a barátjával kí­­járogat esténként. A német lányok azt panaszol­ják, hogy a franciák nem szere­tik őket, legfeljebb csak tűrik jelenlétüket. A holland lányok Szerint a franciák rosszul nevelik gyer­mekeiket és agyonkényeztetik őket. Az olaszok szerint a franciák zsugoriak és a szájuktól is el­vonják a falatot, csakhogy taka­rékoskodjanak. A francia családok vélemé­nyei viszlont a következők: ' Az angol lányok nem értenek a háztartáshoz, nem tudnak főz-Táncoló automata Kempelen sakkozó robotem­bere óta*az emberiség a legkü­lönbözőbb robotembereket szer­kesztette meg. Nicolas Schoffer francia szobrász most mindeze­ken túl akar tenni égy táncoló automatával. Av robot-táncoló csak hónapok múlva lesz készen, de már néhány érdekessége ki­­szivárgott. A szobor 2 méter magas lesz. Lábait a távolból irányítják, kezeit fényjelzők mutatják. Testében két motor fog működni, 3, illetve 10 km-es órasebességgel. A külső alakját még nem döntötte el a szobrász, de valószínűleg nem lesz emberi formája, mert tervezője ab­sztrakt szobrász. Rátaláltak Semira városra a sivatagban

Next

/
Thumbnails
Contents