Szabad Sajtó, 1956 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1956-01-26 / 4. szám

I V Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY OUR 50TH ANNIVERSARY YEAR 20 VOL. 50. ÉVFOLYAM — NO. 4. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES 50-IK ARANYJUBILEUMI ÉVÜNK THURSDAY— 1956. JANUÁR 26. Amerika magyarjainak szoborcsarnoka HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL Valljuk be férfiasán, hogy a jószándéknak olykor emberfeletti erőfeszítése ellené­re sem tudunk kikászolódni ab­ból a micsodából, amit “magyar belpolitikának” nevezünk. Ke­serves dolog ennek a beismerése. Amerika földjén heves harcot vív magyar a magyar ellen; ma­gyar csoportok magyar csopor­tok ellen öltik fel a vértet és si- 3akot. Szinte hihetetlen az a rombo­lási szándék, ami minduntalan jelen van. Az az érzése az em­bernek, hogy ezek a “belpoliku­­sok” azt szeretnék, ha amerikai magyar életünkben kő kövön nem maradna, ha pusztasággá és sivataggá válnék minden, mert akkor ebben a sivatagban csak az*ők üvöltése hangzana a fellegek felé. Azzal nem törődnek ezek a “belpolitikusok,” hogy közben a magyar érdek, egységes maga­tartásunk a nagy kérdésekben forog végső veszélyben. Nem, ezzel nem törődnek. Csak ők, csak egyedül ők fontosak. S a módszer, amivel dolgoznak? A cselszövés, az intrika módszere. Hogy egy kissé erőteljes kifeje­zéssel éljünk, bérgyilkosokkal dolgoztatnak, Brávókkal, akik hátulról szúrják le a gyanútlan embert, miközben ők, akik a va­lódi bűnösök a háttérbe húzód­nak, ájtatos szemforgatással hirdetve a rend és igazság szóla­mait. A szomorú mindebben az, hogy nem jut .idő a nagy ma­gyar kérdések igazi szemügyre­­vételére, mert az amerikai ma­gyarság ereje szétforgácsolódik ebben a különös harcban. Talán nem mindenki számára érthető ez igy, ahogy leírjuk. De biztosak vagyunk, hogy meg­értik azok, akiknek szól. S ha a figyelmeztetés nem használ, ak kor majd úgy Írunk, hogy min­denki értse meg és a jószándéku amerikai magyarok nagy töme­ge fogjon össze a kegyes csel­szövő és társasága ellen. A vörös arisztokrácia Ma már aligha akad józan ember, aki azt hiszi, hogy a kom­munista világban minden em­ber egyforma. A kommunista vi­lág kitermelte a maga arisztok­ráciáját s ez az arisztokrácia dölyfösebb, igényesebb és kö­­nyörtlenebb, mint amilyen a született nagyur a legsötétebb századokban volt. A budapesti üzletek kongnak az ürességtől. A magyar házi­asszonynak félnapokat kell sor­­baállnia a legszükségesebb hol­miért, de a vörös kegyencek számára zsúfolt üzletek vannak. Csak ők mehetnek be oda, csak nekik van, mi szem-szájnak in­gere. S a Balaton partján, a Kékes-tetőn az övék a legszebb nyaralók. Közönséges embernek még a fényűzően berendezett villák közelébe sem szabad men­ni. övék a legszebb vitorlások erdeje, övék a legpompásabb autó, — gyakran amerikai gyártmány. A magyar nép nyomora sza­vakkal már nem is érzékeltethe­tő. A magyar Kanaán kincseit csak a vörös aristzokrácia él­vezi. így fest a gyakorlatban a vö­rös egyenlőség. ISIS-TEMPLOM ROMJAIT TALÁLTÁK SZOMBAT­HELYEN A Szabad Nép december 20.-Í közlése szerint a szombathelyi Thököly-utcában folyó építkezé­seknél kivételes jelentőségű ró­maikori leleteket tártak fel. A leletek a császárkori savariai Isis templom maradványai. Isis­nek, az egyiptomi anyaistennő­nek titokzatos misztériumkultu­sza, amelynek főleg nő-beava­tottjai voltak, elterjedt az egész római birodalomban s egy ideig egyik vetélytársa volt az első századok kereszténységének. A leletek közül legérdekesebb egy hatalmas dombormű, amelynek főalakja a fejét hátrafordító, kutyán lovagló — tehát ez eset­ben az elhaltak lelkének őrzője és urnőjeként ábrázolt Isis is­tennő, kezében lant alakú csör­gőkkel, mellékalakjai az ugyan­csak a halottak kultuszával kap­csolatos Ceres-Demeter, a nagy földistennő és Herkules, a hal­hatatlan életerő megszemélyesí­tője. EGY VOLT “NÉPBIRÓ” ÖNGYILKOS LETT Hetekkel ezelőtt hire terjedt, hogy Jankó Péter, az 1945 utáni népbirósági rendszer egyik fő­bírája és hírhedt alakja öngyil­kos lett. Most megerősítették ezt a hirt és közölték, hogy temeté­se szeptember 24-én zajlott le. Az egykor félelmetes “bírónak” öngyilkossága azért is nagy fel­tűnést keltett az országban, mert Jankó az utolsó percekig élvezte a rendszer kegyelmét. Jó felkészültségű ember volt, de az 1945-ös nagy összeomlás idején nem tudott mértéket tartani. Sok-sok halálos Ítélet fűződik nevéhez. Régi birótársai meg­döbbenve észlelték, hogy mily szenvedéllyel és gyűlölettel ítél­te halálra és súlyos börtönre a megvádoltakat. Az ő nevéhez fűződik az 1946-47-es u.n. össze-I esküvési per megvádoltjai egy részének elitélése is. Később, 1947 végével Jápkó egyre in­kább ivásnak adta magát. Nyil­ván megrongált idegzete is hoz­zájárult gyászos végéhez. HOGYAN ÉREZ A MAGYAR PARASZT? Urbán Ernő ismert Kossuth­­dijas kommunista iró tollából “Országjárás” címen figyelem­re méltó cikksorozat jelent meg a Szabad Nép december végi számaiban. Ebből egy epizód: A Rába men­tén elterjedt “kuláknézet” : “Ha már szövetkezet nélkül nem le­hetünk meg, miért a kolhosz s miért nem a dán példa?" A dán szövetkezetek tudvalevőleg tel­jesen szabad, önkéntes társulá­sok: a föld bennük — ellentét­ben a kolhosszokkal — teljes mértékben a tagok tulajdonában marad-A New Yorki Egyetem “Hall of Fame”-je egyre bővül, az ala­pítók elgondolásának megfelelő­en. Egy katona és két feltaláló szobra kerül oda hamarosan, a legutóbb megejtett jelölő válasz­tás eredményekép. Wilbur Wright, az első repülő­gép elkészítője, George Westing­house, a légfék feltalálója és Jonathan “Stonewall” Jackson, az amerikai polgárháborúban a déli államok tábornoka, volt a három nyertes, aki a tizenkette­dik választáson a legtöbb szava­zatot kapta. Ilyen választást minden ötödik évben tartanak a Hall of Fame igazgatói. Ezekkel együtt most már 86 szobor lesz a Hall of Fame szoborcsarnoká­ban, mind olyanok, akikre 1900 óta a legtöbb szavazat esett. A csarnok a New Yorki Egye­tem udvarán van, amely a Har­lem és Hudson folyók völgyére néz, a new jerseyi Palisade-el szemben. Ma még csak 81 mell­szobor díszíti a helyet, mert az 1950-ben kijelölt Woodrow Wil­son elnök és Joseph Willard Gibbs matematikus szobra még nincs befejezve. Egy választáson legfeljebb 7 taggal szaporodhatik a gyűjte­mény és az alapszabályok sze­rint, a megválasztottnak olyan amerikai polgárnak kell lennie, aki már legalább 25 éve halott. Wilbur Wright ez alkalommal 86 szavazatot kapott. Bátyja, Orville, aki csak 1948-ban hunyt el, nem volt még beválasztható. Jackson tábornokra 72 szavazat esett, Westinghousera 62, egy­­gyel több, mint a szavazók felé­nek a száma, ami á megválasz­tás egyik kelléke. A Hall of Fame-ne való elhe­lyezés végett, jelöléseket a kö­zönség széles rétegei köldhetnek be, ez alkalommal 1955. április l.-ét megelőző egy éven belül. Az ország minden részéből érkeztek jelölések, beleértve a Németor­szágban, Austriában, Kubában és Porto Ricoban fenntartott a-Kérdés: Két évvel ezelőtt ér­keztem az Egyesült Államokba, mint bevándorló. Most tanulmá­nyi célból külföldre kellene utaz­­nem egy évi időtartamra. Befo­lyásolná ez az egyévi távoliét, hogy három év múlva polgársá­got szerezhessek? Felelet: Bevándorlási törvé­nyünk értelmében a polgár je­löltnek legalább öt évig kell az Egyesült Államokban megszakí­tás nélkül laknia, amelynek leg­alább a felét fizikailag is az Egyesült Államokban kell eltöl­teni. Hat óhnapnál hosszabb távoliét megszakítja az ittlakás folytonosságát, hacsak be nem bizonyítják, hogy a polgár jelölt nem szüntette meg amerikai la­kóhelyét. Egyévi külföldi tartóz­kodás mindenképen megtöri a folytonosságot, ha a külföldi ut nem az amerikai kormány, ame­rikai intézmény vagy amerikai cég megbízásából történt. Ha hát tanulmányi célból hat hó­napnál hosszabb időre szándéko­zik az országot elhagyni, egy év­nél rövidebb időre legyen távol csupán és szerezzen bizonyítékot arra nézve, hogy nem szüntette meg itteni lakóhelyét. (Például lakásszerződéssel, amelyet al­­bérbe adhat, bútorainak ameri­kai cégnél való beraktározásá­val, stb.) Januári cimbejelentés Kérdés: Jövő hónapra várom polgárpapirom kiadását. Köte­merikai iskolák növendékeit is. A választók száma — akik az amerikai közélet kiválóságai kö­zül kerültek ki és mind a 48 ál­lamot képviselik, — az 1955. választáskor 128 volt. A válasz­tókat a New Yorki Egyetem sze­nátusa jelöli ki. A három nyertesen kívül he­ten voltak, akik 20 szavazatnál többet kaptak és ezzel automa­tikusan az 1960-i választásban is részt vesznek. Ezek a követ­kezők: William James, lélekbú­vár (57 szavazattal), Henry Da­vid Thoreau, iró és filozófus, Edward A. MacDowell, zene­szerző, Andrew Carnegie, nagy­iparos és emberbarát, Luther Burbank, természet tudós, Charles Eliot, a Harvard Egye­tem volt elnöke, és Winslow Ho­mer, festőművész. Dr. Henry Mitchell Mac- Cracken, a New York Egyetem volt kancellárja alapította a Hall of Fame intézményét, amit az ismert Jay Gould milliomos lányának (Mrs. Finley J. Shep­­pard-nak) adománya tett lehe­tővé. Az első szobrot 1907-ben helyezték el, Horace Mann pro­fesszorét. Időrendben a legutol­só szobor, ami odakerült, 1954- ben: Theodor Roosevelt mell­szobra volt. A csarnok, amely 10 láb magas és 630 láb hosszú, félkör alakban helyezkedik el és Stanford White szobrászművész alkotása. VÖRÖS KÍNAI HADVE­ZÉREK MAGYAR­­ORSZÁGON A Szabad Nép január 13-15-i számai közük, hogy háromtagú vörös-kinai küldöttség érkezett Budapestre. Általában magyar kommunista részről hevesen dúl a Kina-barátság. Magyarország­nak az U.N.-bevaló felvételét ünneplő szónokok kijelentették: “A magyar küldöttség főfelada­ta lesz, hogy kiharcolja a Kinai Népköztársaságnak az U.N.-be való felvételét” les vagyok-e januárban címemet idegenként bejelenteni? Felelet: Ha a polgárpapirt ja­nuár 1. után kapja meg, cimbe­­jelentésre köteles; amig polgár­ként fel nem * esküdött, idegen­nek tekintik. A postahivataltól kérjen Form 1-53. számú űrla­pot, töltse ki, írja alá és adja át a postatisztviselőnek. Ne dobja levélszekrénybe. Az eljárást hosszabban ismertető füzetet a legtöbb postahivatalnál kaphat. Mostoha testvér nem kaphat kedvezményes vizumot Kérdés: Mos tohatestvérem Európában él. Amerikai polgár va,gyok és szeretném tudni, kér­hetek-e a részére kedvezményes vizumot? Felelet: Az édestestvérek és féltestvérek 4-ik kedvezményes kvótában részesülnek. Ez utób­biak azok a testvérek, akikkel csak egy közös szülőnk van. A mostoha-testvér (akivel nincs közös szülőnk) csak a rendes kvóta terhére jöhet az országba. Ön mint sponsor szerepelhet csupán, aki affidavitot ad. Ha bevándorlási vagy az ide­geneket érdeklő más kérdésben felvilágosítást óhajt, forduljon Írásban — akár magyarul is — a Common Council for Ameri­can Unity-hez, 20 West 40 Street, New York 18, N.Y. — a­­mely intézet megbízható és in­gyenes feletet ad» “Engedjék be 1960 végére a hontalan bevándorlókat” A washingtoni törvényhozás összehívása óta első Ízben tar­tott ülést a felsőház menekült­­ügyi bizottsága, William Langer north-dakotai szenátor elnöklete alatt. Megjelentek: Hennings Missouri állambeli, Jenner indi­­anai, Johnston south-carolinai, McClellan arkansasi és Watkins Utah állambeli szenátorok. E három demokrata és három re­publikánus sznátor alkotja a bi­zottság teljes létszámát. Az ülés tárgya Pierce Gerety, a Satte Department bevándor­lásügyi biztosának jelentése volt. Eszerint ez év végéig alig­ha tudják majd az Egyesült Ál­lamokba beengedni mind a 209 ezer menekültet, akiknek a be­vándorlására az 1953-as törvény felhatalmazást adott. Gerety becslése szerint 165 ezerre emel­­kedhetik 1956 végéig a beván­dorlók létszáma. Ez 44 ezerrel kevesebb, mint amennyit a tör­vény a rendes bevándorlási kvó­tán felül engedélyez. Hubert Humphrey minnesotai demokrata szenátor levelét is felolvasták a bizottságban, melyben sürgeti az ez év végén lezáruló határidő négy évvel, 1960 végéig meghosszabitását. így mindazok a menekültek, aki­ket kivizsgáltak, bevándorolhat­nának és nem menne a törvény adta jog veszendőbe. Az Ameri­kai Magyar Szövetség, mely a magyarságot érintő törvényja­vaslatokat állandó figyelemmel kiséri, szintén csatlakozott Humphrey szenátor kéréséhez. Egész évre szóló újévi ajándék 1956-ban a legelső hozzájáru­lás Nagy Pál János detroiti re­formátus lelkipásztor és család­jától érkezett az Amerikai Ma­gyar Szövetséghez, az alábbi le­vél kíséretében: “Az A. M. Sz. nemzetmentő munkáját a mellékelt adomá­nyunkkal óhajtom támogatni. Istennek hála, családomban nyolcán vagyunk: Édesapám, Nagy V. János, gyermekeink: Gloria, János, Péter, Gizella Sándor. Karácsonyeste, amikor megemlitettem gyermekeim előtt, hogy az A. M. Sz. fenn­tartására is kötelesek va­gyunk ajándékot küldeni, Já­nos fiam, aki itt született, a­­merikai iskolában és magyar iskolában tanul ezt mondotta: “Igen, mert mi magyarok vagyunk, ugye Édesanyám!” Boldogabbak lennénk az uj­­esztendőben, ha az itt élő egy millió magyar közül legalább százezer megemlékezne és ér­tékelné Szövetségünk önzet­len munkáját, melyet értünk és szülőhazánkért végez. Istentől áldott újévet kívá­nunk!” HACS ADORJÁN Hacsaturján szovjet zeneszer­ző nevét torzítják el a fenti mó­don a “népművelési dolgozók” — mint a novemberi Népműve­lés Írja. Más hivatásos tanácsi népművelő szerint a “Kommu­nista vagyok” c. költeményt Pe­tőfi Sándor, a “Talpra ma­­gyar”-t Zelk Zoltán, a “Dal Le­ninről” cimüt pedig Vitéz Cso­konai Mihály irta. “NE TÉRJETEK VISSZA!” (FEP) Két magyar család, számszerint tizenhármán, életük kockáztatásával átjutottak a vasfüggöny akadályain. Az e­­gygik család — apa, anya és há­rom leányuk — immár másod­szor vállalta a vasfüggönyön való áthatolás életveszélyét. Ce­­nőtei László előadta, hogy 1951- ben már egyszer átszöktek a vasfüggönyön. A u s z t ráliába vándoroltak ki, ahol egy fűrész­­malomban dolgozott kedvező fel­tételek mellett. Magyar “ügynö­kök vagy kémek rábeszélésére” több családdal együtt visszatért 1952-ben a bolsevista Magyar­­országba. “Sok ezer mérföldnyi ut után egy tál zsirtalan krump­lilevessel fogadtak. Ezt a levest sohase mfogom elfelejteni,” — mondja. A legnagyobb nyomor fogadta őket odahaza. “Rendes álláshoz” csak 1953 végén ju­tott: ablaktisztító, majd kony­hamunkás lett egy óvodában 550 forint havi fizetéssel, a­­melynek vásárlóértéke 20 dollár alatt van. Ez egytizede sem volt ausztráliai keresetének. Család­ja éhezett, felesége két év alatt 16 kilót fogyott. Uj szökésre ha­tározták el magukat, annak a tudatában, hogy ha második szö­késükön tettenérik őket, drákói büntetés, megkinoztatás vár rá­juk. Ausztráliába vagy Kanadá­­baszándékoznak újra kivándo­rolni. Cenőtei Lászlóné, ezt üzeni a szabad Világban élő magyarság­nak : “óva intek minden emig­ránst: ne térjen vissza Magyar­­országra, ahol elviselhetetlenek az életfeltételek!” FÖLDRENGÉS VOLT BUDAPESTEN Január 19-én 6 óra 42 perc 12 másodperckor és ezt követően 8 óra 41 perckor megismétlődő földrengést az országban több helyről jeleztek, de nem volt or­szágos méretű. Budapest és Pestmegye területén jelentő­sebb, Baranya, Bács-Kiskun, Fehér, Komárom, Szolnok, Tol­na és Veszprém megye egyes községeiben kisebb károkat oko­zott, elsősorban a nem téglából épült épületekben. Budapest területén, a XX. ke­rületben (Pesterzsébeten) a legjelentősebb a kár, ahol 6 ház össze is dőlt, több ház megron­gálódott. A villanyhálózat is megsérült, ami a közlekedésben zavart okozott. Pestmegye terü­letén a földrengés különösen Dunaharaszti és Taksony közsé­gekben okozott nagyobb kárt. Dunaharasztin a lakóházak je­lentős része kisebb-nagyobb sé­rüléseket szenvedett, 80 ház lak­hatatlanná vált. Taksonyban 16 ház vált lakhatatlanná és kb. 40-50 ház erősen megrongáló­dott. A régi házaknak kb. 80 százalékán kisebb sérülések ke­letkeztek (kéménybeomlás ab­laktörés, falrepedés.) A föld­rengés még Dunavarsány, Dél­egyháza, Kiskunlacháza, Alsó­­némedi és Szigetszentmiklós é­­pületeit rongálta meg. A Csepel Autógyár több épülete is meg­rongálódott. Alsó némediben 190 lakóház megsérült, 17 lak­hatatlanná vált. A földrengés­nek (Taksonyban két halálos ál­dozata van> a sebesültek száma 38. Magyarországon az erősebb földrengések ritkák. Pusztító jellegű volt 1763-ban a komáro­mi, 1810-ben a móri, 1868-ban a jászerényi, 1908-ban és 1911- ben a kecskeméti, 1925-ben az egri földrengés. NYOLCSZÁZ KÉNYSZER­­MUNKÁS A CSOLNOKI BÁNYÁBAN A kommunisták a Nyugat megtévesztésére' állandóan han­goztatják, hogy Magyarorszá­gon az internálási rendszer meg­szűnt és igy a kényszermunka intézmény is. A gyakorlat ter­mészetesen mást mutat. Az in­ternálás tényleg megszűnt, de az annál is rosszabb kényszermun­ka intézményben nincs semmi változás. Egy nemrégiben érke­zett menekült szerint a csolnoki szénbányában vele együtt 1955 őszén kb. 800 kényszermunkás dolgozott. MEGRENDÍTŐ BUDA­PESTI HELYZETKÉP Nem a posta, hanem egy kül­földi látogató hozta ki Budapest­ről szabad földre azt a levelet, melyet egy intelligens, megbíz­ható tisztviselő házaspár irt Franciaországban élő rokonsá­gának s amelyből az alábbi sorok adnak ízelítőt arról: milyen is valójában az életnívója a tiszt­viselő családnak, ahol úgy a férj, mint a feleség állásban van. íme: “Igen nehezen élünk. Ketten vagyunk kénytelenek dolgozni, hogy valahogy meg tudjunk élni. A kölcsön jegyzés teljesen kime­ríti vásárlóképességünket. Sem­mit sem tudunk venni magunk­nak. Igen drága az élet. Kisfiam örökli a nagyobbik ruháit. Nem tudnék neki ujatr venni. Egy ci­pővásárlás a legnagyobb prob­lémák elé állít. Nem tudjátok el­képzelni, hogy milyen életünk van. Küzdés a mindennapi fala­tért. Annyi a levonás, a kölcsön, a különféle tagdijak, az illet­ményadó, stb., hogyg alig marad valami az életre. Ritkán irok, mert nem merek Írni! Szoronga­tott helyzetben élünk s ha irok. őszintén nem irhatok. Ti is csak közömbös dolgokat Írjatok!” A SZÉKELYEK ELLENÁLLNAK Az Előre, a Bukarestben meg­jelenő romániai központi ma­gyarnyelvű napilap szeptember 21-i száma írja, hogy a Magyar Autonóm tartomány (nagyjá­ban a Székelyföld) néptanácsá­nak ülésszakán Bugyi Pál, a tar­tomány tanácsának elnöke, be­számolt a mezőgazdasági kollek­tivizálásának helyzetéről. A be­számoló szerint a Magyar Auto­nóm Tartományban 123 kolhosz van, közel 12,000 taggal és mint­egy 50,000 hektár földterülettel. Az úgynevezett mezőgazdasági társulásokba (a kolhoszok kez­detleges változata) 3000 család tömörült 5000 hektár földdel. A beszámolót megvitatták. Miklós Antal, Benedek János és Farkas Lujza képviselők hozzászólásai­ból kiderült, hogy a kollektivizá­lás távolról sem megy könnyen. Deák Lajos képviselő szerint az osztályellenség a legfondorlato­sabb eszközökkel egyikszik a székely parasztságot a közös gazdálkodás ellen hangolni. A tanács úgy döntött, hogy “alapos intézkedési tervet” dolgoz ki az ellenállás letörésére, valamint további kolhoszok és mezőgezda­­sági társulások szervezésére. KODÁLY ZOLTÁN UJ MÜVE “Zrínyi szózata” címmel Ko­dály uj, tisztán énekhangokra, baritonszólóra s kórusra kompo­nált müvet fejezett be. “Kodály ebben a müvében eddigi eredmé­nyeit tetőzte be” — mondta a1 bemutató alkalmából Vásárhelyi Zoltán karmester. KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK Polgárjelölt külföldi utazása *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents