Szabad Sajtó, 1956 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1956-06-07 / 23. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY OUR 50TH ANNIVERSARY YEAR 20 Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES 50-IK ARANYJUBILEUMI ÉVÜNK VOL. 50. ÉVFOLYAM — NO. 23. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY— 1956. JUNIUS 7. Talán nem történt meg, de megtörténhetett volna. Eszerint Hruscsev ez év feb­ruárjában a szovjet kommunis­ta párt huszadik kongresszusán elmondta nagy beszédét: gyil­kosnak, hatalmi őrültnek, kö­nyörtelen fenevadnak, politikai és katonai marhának nevezve Sztálint. Az elvtársak néma csendben hallgatták meg Hruscsev szó­áradatát s utána lelkesen tap­soltak, mint már ez minden vö­rös gyűlésen szokás. Ámde a másnapi posta egy le­velet hozott Hruscsevnek. Nem volt rajta aláírás, de az ismeret­len levélíró igen kellemetlen kérdést tett fel neki. “Ha ilyen jól tudták Hruscsev elvtárs, — szólt a levél, — hogy Sztálin tö­meggyilkos, a legnagyobb gaz­ember, akit valaha a föld a há­tán hordott, hát akkor te, Hruscsev elvtárs miért segítet­tél neki, miért tapsoltál neki egész életében? . . . Miért nem mondtad meg neki még életében mindezt . . .? Miért nem álltái fel . . .” Hruscsev a kongresszuson meglobogtatta a levelet. — Ki irta ezt a levelet nekem, elvtársak. Álljon fel az illető, válaszolni akarok neki. Néma csend. Senki sem moz­dul. Hruscsev körüljáratta tekin­tetét a teremben, majd igy szólt: — Látjátok, elvtársak, annak idején ezért nem álltam fel én sem . . . Most, hogy közzé tették Hrus­csev beszédét s a nyugati világ politikusai, diplomatái, újság­írói úgyszólván egyöntetűen megállapítják: Sztálin ugyan nincs többé, de a szovjet eszkö­zök pontosan ugyanazok marad­tak, mint az ő idejében, legfel­jebb mások vezényelnek a ki­végző osztagoknak, mások Írják alá a deportálási parancsot, — ezt az előbb elmondott történe­tet egyszerűen megmagyaráz­za. Mi itt nyugaton mindig tud­tuk, hogy Sztálin tömeggyilkos. Azt is tudtuk, hogy nem “bölcs vezér,” hanem könyörtelen dik­tátor. De Hruscsev ugyanilyen tömeggyilkos és ugyanilyen könyörtelen dik­tátor. S aki, feltételezhetően — Sztálinnak is adott egy lökést a pokol felé . . . Ez a diktátorok sorsa. Hrus­csevnek is ad majd valaki egy lökést, ugyanazon kapu felé. Taine, a francia történész mondja, hogy- a-forradalom fel­falja saját gyermekeit. Sztálin sokat felfalt közülük, most Hruscsev falta fel Sztálint, az­tán megy ez sorjában. S itt visszaemlékszünk egy másik, ezúttal hiteles törté­netre. Magyar Hírnök Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköz­nap reggel 9-től délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. Hétfőn csak kb. d. u. 3-6-ig tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhívásra 240 SOMERSET STREET New Brunswick, N. J. Tel. CHarter 9-3791 (Ha nem kap választ, hívja: Liberty 8-1369) A jaltai konferencián felvetődött a kérdés, mi törté­nik, ha a “Három Nagy” közül valamelyik meghalna? Roose­velt és Churchill egymásra néz­tek és azt mondták, ők azt nem tudják, majd a demokrácia sza­bályai szerint az utód a helyük­re lép. Sztálin öntelten böfö­gött : “Én pontosan tudom, hogy mi történik a halálom után.” Erre, ami most történt, alig­ha számított. Vagy talán igen? Állítólag Hruscsev is azon a lis­tán volt, akiket Sztálin mihama­rabb akasztófára akart juttatni. Ezt mondja legalább is Hrus­csev. Az ő szavára viszont nem adunk sokat. Valószínűbb az: szeretné elfelejtetni, hogy ő volt, Sztálin elsőszámú cinkosa. Most viszont a mártír szerepé­ben szeretne tetszelegni. rHruscsev és Bulgányin : amerikai látogatását most már “félhivatalosan” is behirdették. Az egyik amerikai hirsbzlgálati iroda “washingto­ni értesülésre” hivatkozva bo­­csátotta ujtára ä kísérleti göm­böt. A kormány azt szeretné tudni, mit szól hozzá a nép? A'z istenadta nép részéről nincs tiltakozás. Inkább fásult közöny tapasztalható. Talán azért, mert a “históriai látoga­tás” még túlságosan távolinak tűnik. Dulles nincs elragadtatva a gondolattól. Szerinte a világbé­kének semmit sem használna az, ha Hruscsev és Bulgányin, a szokásos széles mosollyal betop­pannának Amerikába. Csak a vörösek malmára hajtaná a vi­zet. Propagandavonalon óriási módon kihasználnák. Ellenben Eisenhower elnök­nek tetszik a gondolat s kezdet­től fogva ő melengette. Az Elnö­köt az sem riasztja el, hogy Genfben csődött mondott a szemtöl-szembe találkozás. Elővezetjük hát a véres med­vét! Nagy cirkuszi mutatvány lesz. A legnagyobb, amit ember valaha látott, — the greatest show ever seen, — mert, sajnos, Amerkiában is érvényesül a ré­gi római tétel: kenyeret és cir­kuszt a népnek. HáPIstennek kenyér van s im’ cirkuszról is gondoskodnak . . . VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek la­­magának, hirdetőinknek és púnkban hirdetnek. Ez ön­­nekünk is ionunkra lesz! Junius 20-án gyiilé­­sezik a Magyar Szövetség Az Amerikai Magyar Szövet­ség hét-tagu igazgatósága, ez­­idei elnökének, Suta Péternek meghívása értelmében az Ame­rican Life Insurance Associa­tion 40-ik közgyűlésével egyide­jűleg junius 20-ikán, szerdán délután 4 órai kezdettel, tartja rendes évi gyűlését. Az igzaga­­tósági gyűlés színhelye az Am­bassador Hotel, Atlantic City, New Jersey. A gyűlés határoza­tairól részletes beszámoló jele­nik meg a sajtóban. Rákosi kritikája a vörös basákról (FEP) “Elszaporodtak a ba­­sáskodó, öntelt kiskirályok és velük együtt a karrieristák, talpnyalók, a fej bólogató Jáno­sok, akik nem egy régi elvtársat háttérbe szorítottak és megbán­tottak. Ilyen körülmények közt nem fejlődhet megfelelően a. bá­tor kritika és önkritika, a párt­­mokrácia, a kollektiv vezetés. Ugyanakkor erősödött minden téren a centralizáció s a helyi egyéni kezdeményezés helyét egyre inkább a felülről jövő uta­sítás foglalta el.” (Rákosii be­szédéből.) A vörös kisisten megalázkodása (FEP) “Eddig mi a nagy nyilvánosság előtt legtöbbször általánosságban beszéltünk a nálunk eluralkodott személyi kultuszról. Ez nem elég. A való­ság az, hogy ezt a személyi kul­tuszt én magam is eltűrtem, sőt nem egyszer támogattam. Ezt azért is ki kell mondani, mert különben az elvtársakban az az érzés keletkezhetne, hogy ke­rülgetjük a dolgot, mint macska a forró kását.” (Rákosi Mátyás nyilatkozata, Szabad Nép, 1956 május 19.) A cél változatlan “Nálunk a falun még előttünk áll a szocialista mezőgazdaság, a nagyüzemi termelés teljes megvalósítása.” (Rákosi kije­lentése, Szabad Nép, május 19.) Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a le. ot! A “CALSO” gazolin-állomások ajándékai ^ CALSO gazolin-állómasok az idén is ilyen és Hasonló gyönyörű képeket adnak ajándékba a vevőknek, a tavaszi és nyári hónapokban. 15 különböző szép, szines képből áll a sorozat, melyet összegyüjthetünk, ha Calso gazolint vásárolunk. A képeket a leghíresebb fényképészek ké­szítették s hátsó felükön magyarázó-szöveg van. Május 25-től minden heten egy másik képet kap a vevő ajándékba, 15 héten át. Bekeretezve, díszei a háznak ezek, de sokféle más módon is fel lehet használni a ké­peket. UJ VEZETŐSÉG AZ AM. MAGY. REFORMÁTUS EGYESÜLET ÉLÉN NT. BORSlHY KEREKES GYÖRGY LETT AZ ELNÖK — NT. DARÓCZY SÁNDOR ÉS NT. BÉKY ZOLTÁN ALELNÖKÖK — FONTOS HATÁROZATOKAT HOZOTT A LIGONIERI KONVENCIÓ Király Imre pénztárnokot egyhangú lelkesedéssel válasz­tották vissza. Nt. Kecskeméthy József lett az uj titkár, Eszenyi László az uj számvevő Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület 25-ik rendes közgyűlése junius 1-én, pénte­ken délután egy korszakot zárt le az egyesület történetében, amikor 25-évi hűséges, odaadó szolgálat után Nt. Dr. Újlaki Ferenc elnök helyére a 20 éven át titkárként szolgáló' Nt. Bor­­shy Kerekes Györgyöt válasz­tották, a titkári hivatal vezeté­sére pedig á közgyűlés bizalma Nt. Kecsekeméthy Józsefet, a ligonieri Bethlen Otthon eddigi igazgatóját állította. Király Im­re pénztárnokot ellenjelölt nél­kül, nagy lelkesedéssel válasz­tották visspa állásába, mig a számvevői tisztségre az állását 20 év óta betöltő Nt. Vasváry Ödön számvevő helyére Eszenyi László titkári hivatalnokot vá­lasztotta meg a közgyűlés. A központi tisztviselők meg­választása után a vezértestület tagjainak választása követke­zett, melynek eredményeképen 1957 március 15-től kezdve az egyesület Vezetőségében még a következők fognak helyet fog­lalni : Nt. Daróczy Sándor (Carte­ret, N. J.) első alelnök, Főt. Béky Zoltán főesperes (Tren­ton, N. J.) második alelnök, ve­zértestületi tagok pedig, New York-i kerület: Siposs István (Buffalo), pót-tag Nt. Böször­ményi István (Bridgeport, Conn.), — Trenton-i kerület: Molnár József (Passaic, N. J.), pót-tag Varga István (Roeb­­ling, N. J.), Nt. Szathmáry Ber­talan (Long Branch, N. J.), pót-tag Megyesi Géza (Carte­ret, N. J.), — Pittsburgh-i ke­rület: Nt. Nagy Lajos (Mc­­keesport, Ba.), pót-tag Lénárt András (Pittsburgh, Pa.), Szűcs Béla (Sharon, Pa.), póttag Re­zes Mihály (Duquesne, Pa.), — Ohio-i kerület: Palágyi Zsig­­mond (Elyria, O.), pót-tag Nt. Daróczy Mátyás (Cleveland, O.), Nt. Dr. Szabó István (Cle­veland, O.), pót-tag Lázár Jó­zsef (Lorain, O.), — Chicago-i kerület: Veszprémi Géza (Det­roit, Mich.), pót-tag Nt. György Árpád (Chicago, 111.). * * * A Református Egyesület, ala­pításának 60-ik jubileumi évé­ben tartott közgyűlése 5 nap alatt folyt le s nagyszerű mun­kát végzett. A közgyűlés alkotó tagjai: 78 igazolt delegátus, a négy köz­ponti tisztviselő és a vezér tes­tület 8 tagja, tanácskozó tagok pedig az egyesület jogtanácsosa, főorvosa, számfejtője, a Bethlen Otthon igazgatója és felügyelő bizottsági tagjai, valamint a be­hívott szervezők voltak. Örömmel hallgatta a közgyű­lés a tisztviselők jelentéseit, amelyek 4 esztendő rendkívül sikeres eredményeiről számol­tak be, úgy vagyoni gyarapodás, mint taglétszámszaporulat te­kintetében. Óriási tapsviharral fogadta a közgyűlés Borshy Ke­rekes György titkár jelentését a hét hónapon át folyt tagszerzési versenyről, mely idő alatt közel 2 és félmillió dollárnyi uj bizto­sítást Írtak. Mememlékeztek a még életben levő három alapitó tagról (özv. Danch Mihályné, Traveskyn, Pa.; Matyók Pál, Toledo, O. és Bodnár Andrásné, Bridgeport, Conn.), akiknek vi­rágcsokrot és a 60-ik évforduló alkalmából egyenként 60 dollárt küldött a közgyűlés. A különböző bizottságok je­lentései során több fontos újí­tást célzó rendelkezést hozott a közgyűlés. A jövőben $250.— tói $25,000.—ig ad biztosítást az egyesület, 16 évestől 55 éves korig, balesetbiztosítást pedig $10,000-ig és ezen tulmenőleg még $25,000 “term” biztosítást is vehet ki a tag. A központi tisztviselők fizetését évi $10,- 000-ra emelték fel, az alelnökök és vezértestületi tagok tisztelet­diját pedig évi $400-ra. A szer­vezők javadalmazásának eme­lését, valamint az egyesület al­kalmazottainak fizetésemelését és özvegyeik segélyezésének ügyét jóakaratulag utalta a ve­zértestület elé a konvenció. Az ügykezelők kollektálási diját, valamint a tagszerzési jutalékot kb. 22%-al emelték fel. A tiszt­viselők és alkalmazottak részére élet-, baleset- és betegségi-bizto­sítást vesz ki az egyesület. Nt. Dr. Tóth Sándor nagyha­tású beszéde nyomán közgyűlés $1,000 adományt szavazott meg a Nándorfehérvár-i győzelem emlékére a mai Belgrádban építendő magyar református emlék-templom alapjára. Szentmiklóssy Pál, az egye­sület egyik legtévékenyebb szer­vezője 20 éves hűséges munkál­kodásának elismeréséül köszö­netét és 500 dollár jutalmat sza­vazott meg a közgyűlés. A közgyűlés táviratban üdvö­zölte az Egyesült Államok elnö­két, Pennsylvania állam kor­mányzóját és Nt. Daróczy Sán­dor alelnök szövegezésében drá­mai üzenetet küldött a vasfüg­göny mögött elő magyarsághoz, valamint egy átiratot készítet­tek az amerikai protestáns kö­­zületekhez. Pénteken, a közgyűlés utolsó napján került sor a tisztikar és a vezértestület tagjainak vá­lasztására, Nt. Daróczy Mátyás korelnöklete mellett. A közgyű­lés határozata értelmében ezút­tal nyolc vezértestületi tagot választottak a tisztviselők és a két alelnök mellé. A titkos sza­vazással megejtett választás után Nt. Dr. Tóth Sándor feles­kette a megválasztottakat s imádsággal és a zsoltár hang­jaival zárult az Amerikai Ma­gyar Református Egyesület gaz­dag eredményeket számbavevő és az egyesület jövőjét erősen szem előtt tartó 25-ik nagygyű­lése. Az uj washingtoni magyar követ A budapesti Kossuth rádió május 30.-Í közlése szerint Kos Pétert nevezték ki Szarka Ká­roly helyébe Magyarország wa­shingtoni követévé és az UN-hez akreditált állandó delegátussá. Kos Péter eddig Indiában kép­­í viselte a bolsevista Magyaror-IsTlá “Üzenet magyar testvéreinkhez” Az Amerikai Magyar Református Egyesület Ligo­­nier, Pa.-ban megtartott 25-ik rendes közgyűlése az alábbi szövegű üzenetet intézte az óhazában kommunis­ták rabságában szenvedő magyarsághoz: Magyarok, Testvéreink! Mi, a fennállása 60-ik évfordulóját ünneplő Amerikai Magyar Református Egyesület tagságát alkotó testvéreitek szólunk hozzá­tok. Először: Vallástétellel. Azzal, hogy eddigi hat évtizedes, sok­szor göröngyös utunkon egyedül csak Istenben nem csalatkoztunk soha. Mert Benne bíztunk, orcánkat megszégyenülni nem hagyta s a régi földről hozott vándorbotunk úgy virágzott itt ki, mint egykor az Áron vesszeje. Jó hinni! Azután szólunk a biztatás szavával. Tudjuk a ti dolgaitokat, türésteket, szenvedéseiteket, nyomorúságaitokat. Tudjuk, hogy amint egymásután gördülnek felettetek az évek és tornyosulnak a csalódások, úgy halványul szivetekben a szabadulás felőli reménység. De egyről ne feledkezzetek el: az idő az Isten szolgája s emberekben csalódtatok csak nem az Istenben, ő veletek van, ti Néki sok verebecskéknél drágábbak vagytok s veletek vagyunk mi: imádságunkkal, amely nem hull pernyeként vissza fejünkre; szavunkkal, amely messze ér; kezünkkel, amely segítségre van kinyújtva. Szószólótok vagyunk! Minket az Isten nem véletlenül helyezett ide. S hogy anyagilag most még nem tudunk jobban támogatni benneteket, azt rabtartóitok akadályozzák meg. ""es szólunk hozzátok kérő szóval. Ne engedjétek, hogy zsarno­kaitok éket verj enek közétek; sem felekezeti, sem pedig úgyneve­zett faji viszálykodásnak teret ne engedjetek. Egy nyomorúság­nak vagytok részeséi; úgy fogjatok össze, mint az imádságra kul­csolt kéz, s mert megtanultátok, mi a robság: “amikor Isten elhozza szabadulástok idejét és fogjaitokat, mint patakokat a déli földön,” gondoskodjatok róla, hogy a szabad és független uj Magyarország életformája a, krisztusi értelmezésű, az embert önmagáért megbecsülő demokrácia legyen. Szavunk a más földrészekre, más országokba szakadt, vagy kényszerült véreinkhez is szól. Levelek vagytok: rólatok olvassák el, hogy milyen az a nép, amiből származtatok. Követek vagytok: fajtátok igazságának képviselői, védelmezői, s viselkedéstetektől függ, hogy tudtok-e barátokat szerezni, vagy nem. Arra kérünk benneteket, ne csapásnak tekintsétek számüzetéstek esztendeit, hanem kiváltságnak és áldásnak. Alkalomnak arra, hogy a maga­tok értékeit megbizonyitsátok s á jövendő magyar élet Isten sze­rinti építésére több tudást és tapasztalatot szerezzetek. Vallástétellel kezdtük, vallástétellel végezzük. Valljuk, hogy Istennek yelüdk, magyarokkal célja van s mért; célja van hisszük, hogy népünket megőrzi, országának szabadságát vísszadaja. Ezért imádkozni, ezért cselekédrii, mig élünk,-még nem szűnünk. Isten minket ujgy áögéljen! Eszterházi Pál szabadon A London Observer jelentése szerint az egykori magyararisz­tokrácia több ismrt tagja: igy az Eszterházy család hercegi ágának feje: Esterházy Pál, akit Mindszenty bíboros ügyé­ben ítéltek 15 évi fegyházra, to­vábbá Pallavicini György és egy Pálffy gróf is kiszabadul­tak a börtönből, amnesztiát kaptak. A lap hire szerint a ki­szabadult szociáldemokrata és szakszervezeti vezetők értekez­letet tartottak, melyen a kor­mány ajánlatát tárgyalták, hogy vegyenek részt a politikai életben és támogassák a rend­szert. (Romániában igy tett Ta­­tarescu volt miniszterelnök, aki szintén amnesztiával jött ki a börtönből.) szágot. L­A nyíregyházi gim­nazisták is “tisz­togatnak” A nyíregyházai Kossuth-gim­­názium DISZ szervezetének több besúgóját utolérte a vég­zet az elmúlt hetekben. A diák­­szervezet egyik alattomos besú­góját, Sárpi Ilonát, a sötétség leple alatt ismeretlen tettesek feltartóztatták, lefogták és fejét kopaszra nyírták. A DISZ szer­vezet másik három gimnazista tagját ugyancsak az éjszakai órákban' ismeretlen tettesek megtámadták és alaposan elver­ték. A “lincselés” után mind három besúgót a kórházi ambu­lanciára szállították. Szabad magyar parlamentet követelnek? Május 6 óta érdekes cikkek jelennek meg a budapesta kom­munista sajtóban. Eddig szám­­szerint négyben azt kérik egyes kommunisták, hogy a parlamen­ti élet hagyjon fel a formalitás­sal és tegyék lehetővé, hogy ott élő vita alakuljon ki és bírálatot is lehessen hallani, nemcsak di­cséretet. Hogy ezek a cikkek csupán propaganda célt szolgál­nak-e, vagy lesz némi foganat­juk, azt majd meglátjuk. Egy dolog azonban figyelem­re méltó. Ez pedig az, hogy a hazai demokratikus téneyzők is, felfigyelve erre az uj hangra, valószínűleg itt-ott kifejezést adtak annak a reményüknek, hogy ahhoz, hogy a parlament­ben élő „vita alakuljon ki, olyan parlamenti képviselők is kelle­nek, akiket a nép szabad válasz­tással küld be az országgyűlés­be. Lehetséges, hogy ezek a han­gok úgy a parasztság, mint a munkásság körében is elhang­zottak, mert a budapesti Kos­­suth-rádió május 21-i adásában élesen tiltakozik az ilyen felfo­gás ellen és; többek között ezt mondta a rádió-magyarázó: “Mi nem vitatkozunk a Pfeif­fer- és Sulyok-párti tagokkal, az ellenzék képviselőivel, akik olyan eszméket hirdetnek, ame­lyek a nép számára ellensége­sek.” No lám, még hol vagyunk a parlamenti vitától és a kom­munisták máris idegesen taszít­ják vissza azokat, akik valóban tudnának egy kis élő vitát kiala­kítani.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents