Szabad Sajtó, 1956 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1956-01-05 / 1. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKÉ” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY OUR 50TH ANNIVERSARY YEAR Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES 50-IK ARANYJUBILEUMI ÉVÜNK A “Gloire” népe Ezeken a hásábqkon sokszor irtunk már a franciákról és nem titkoltuk, hogy nem szeretjük őket. Nem tehetünk róla. Meg­győződésünk, hogy ők okozták Európa katasztrófáját és most legjobb utón haladnak az egész világ rombadöntése felé. A francia nép választott. S a választás eredménye a nyugati féltekén még a közömböseket is megdöbbentette. Az első hírek­re Washingtonban óvatosan csak annyit mondtak: az amerikai népet mély szomorúsággal tölti el az eredmény. Rövidesen bizonyára még töb­bet modanak és — reméljük — most már még többet tesznek. Ha most, a francia választások után sem “értékelik át” Wash­ingtonban a külpolitikát, azért majd egyszer a felelősség igen nagy lesz. Mi történt voltaképpen Fran­ciaországban? A választásban résztvevő tucatnyi párt közül a kommunisták kapták a legtöbb szavazatot. Szinte megduplázták képviselőik számát s ezzel, ha még teljesen nem is kaparintot­ták meg a hatalmat, döntő sze­­reohez jutottak Franciaország sorsának intézéséiben.' / A franciák szeretik magukat a dicsőség, a gloire népének ne­vezni. Most közel öt millió fran­cia polgár akadt, aki szavazatát a vörösekre adta. Elképpesztő! A magyar nép ezelőtt tiz eszten­dővel, a háborútól tönkretéve, a szovjet szuronyok árnyékában el merte, el tudta utasítani a vö­röseket és a nyugati világ dédel­getett kedvence, több milliárd amerikai dollár haszonélvezője, a francai nép szivére ölelte őket. Az előbb azt mondtuk, hogy Európa katasztrófáját ők, a franciák idézték elő. És ez szó­­ról-szóra igy van. Középeurópá­­ban feldaraboltak egy birodal­mat, amely Európa egyensúlyát jelentette. Ebben a birodalom­ban izekre tépték Magyarorszá­got, azon a címen, hogy külön­böző népek lakják s ezeknek a népeknek joguk van dönteni sa­ját sorsukról. Viszont sohasem kérdezték meg ezeket a népeket, hogy voltaképpen hová is akar­ónak tartozni . . .! ők, a franciák ezzel szemben, saját birtokukon belől nem érvényesítették és nem is akarják érvényesíteni a népek önrendelkezési jogát. Szétmarcangolt Clemenceau egy ezeréves országot, Magyarorszá­got, de ők, a franciák nem akar­nak függetlenséget adni a ma­rokkói, az algier-i araboknak. Az északafrikai francia “te­vékenységből” rengeteg erkölcsi kár származik a nyugati világ és külön az Egyesült Államok szá­mára. De azért az Egyesült Ál­lamok ölhetett kezekkel, jóindu­latúan szemlélte és szemléli ezt a tevékenységet. A kedvenc — reméljük — most már eljátszotta kis játéka­it. A pohár betelt. Franciaor­szág nem lehet vezető nagyhata­lom. Erre nincsenek meg a fel­tételek. A háború óta csak ártott a két főpartnernek, az Egyesült Államoknak és Nagybrittániá­­nak. A francia nép beteg, dekadens nép. Más, szabad, egészséges né­pek felfelé törnek, a franciák le­felé haladnak. Nem titkoljuk, hogy nem rokonszenvezünk ve­lük. Hanyatlásának önmaga az oka. Mély meggyőződésünk, hogy a nyugati világ csak erősö­dik, ha ebben a világban a irán­tiaknak csak jelentéktelen sze­rep jut. A kongresszus egy esztendeje Nincsen ember hiba nélkül. Ország sincs. Az Egyesült Álla­mok remek ország, boldogok va­gyunk, hogy lakói lehetünk. Ha van valami hiba benne, akkor azt az egész évre terjedő válasz­tási küzdelmet nevezhetjük an­nak, Mostantól fogva egy teljes esztendeig az Egyesült Államok népét és politikusait semmi egyéb nem érdekli, csak a vá-' lasztás és annak mindenféle ve­lejárója. Ideális állapot lehetett régen, amikor a nagy elődök megszerkesztették az alkot­mányt. De nem ideális ma, ami­kor a világnak csak egy szikra kell és lángbaborul. Régente, a­­mikor a nagyvilággal nem kel­lett törődni, sem az amerikai kontinens védelmével, üdítő do­log lehetett az a tudat, hogy mostantól kezdve egy esztendeig csak a magunk saját, “családi ügyeivel” törődünk. Ma ka­tasztrofálisnak látszik. Nem titkoljuk, hogy félünk ettől az évtől. Nem olyan évnek látszik, amikor Amerika megen­gedheti magának a senkivel és semmivel nem törődés fényűzé­sét. Vagy azt, hogy csak a vá­lasztópolgár kedve szerint in­tézze mind a belső, mind a külső ügyeket. Bárcsak ne lenne iga­zunk. Budapesti árak A budapesti Népszava decem­ber 17-i száma az alábbi tárgya­kat ajánlja megvételre: (a jel­zett összegek a legalacsonyabb árakat jelzik) Bőrkéztyü 98.— Ft-tól, gyap­­jusál 87 Ft-tól, patrasz ing hu­­zózárral 140.— Ft-tól, pouplin ing (fehér és színes) 95.— Ft­­tól, satin ágykabát 200.-Fttól, zsebkendő 6.50 Ft-^ól. (A magyar munkás átlagos havi keresete 1200-1400 forint. — Szerk.) Nyugtával dicsérd a napot; Előf izetési nyugtával —- a lapot! Bolsevista Magyar­­ország az UN-ben PASSAIC, NEW JERSEY KATOLIKUS LIGA MEMORANDUMA Az Amerikai Magyar Kato­likus Liga Mindszenty József Bíboros, Magyarország herceg­prímásának elfogatása 7-ik év­fordulója alkalmából memoran­dumot intézett Eisenhower El­nökhöz, John Foster Dulles, Sec­retary of State-hez és Dag Ham­­merskjoldhoz, az Egyesült Nem­zetek főtitkárához, valamint az US törvényhozáshoz. Ebben a memorandumban a Liga újból fel kívánja hívni a világ sorsa intézőinek figyelmét arra az ég­bekiáltó igazságtalanságra, a­­melyet a kommunista Magyar­­ország kormánya a Bíboros Egyházfejedelemmel szemben elkövetett. A memorandum hazug propa­gandának bélyegzi a magyar népköztársasági kormánynak azt a kijeelntését, hogy a Her­cegprímás börtön büntetését megszakította és őt ideiglenesen szabadlábra helyezte. A Ma­gyarországról érkező hírek sze­rint a Bíboros ma ugyanúgy meg van fosztva szabadságától, mint eddig. Azt sem lehet meg­állapítani, hogy a bánásmód, a­­melyben jelenlegi letartóztatási helyén részesül, enyhébb-e az előbb alkalmazott szigorú mód­szereknél. A nemzetközi jog és a szabad világ keresztény társadalma er­kölcsi érzékének arculcsapása a kommunista magyar kormány eljárása. A Katolikus Liga memoran­dumában nyomatékosan kéri a világpolitika legfőbb intézőit, hogy újbóli tiltatkozásukat je­lentsék be a magyar kormány­nál és köve; élj ék a Bíboros azon­nali szabad onbocsájtását. Az egész keresztény világ kö­telessége hitet tenni Mindszenty Bíboros ügye mellett; ez nem­csak magyar ügy, hanem az egész müveit világ erkölcsi rend­jével szöges ellentétben álló erő­szak, mely sürgős orvoslást kí­ván. Addig nem lehet szó a kom­munista és a szabad világ közöt­ti békés együttélés bármely for­májáról, aráig a kommunista or­szágok kormányai a keresztény világnézet <js a katolikus egyház szabad terjesztését oly eszközök­kel akarják örökre elnémítani, hogy főpapjaikat bebörtönzik és ezzel a brutális eszközzel akar­ják meggátolni az egyházak sza­bad működését. Hinder Márton 300,000 ddláros pere a Pittsburgh! -ság” és cikkírója ellen A Fáy Fisher Andor szerkesz­tésében megjelenő “Magyar Bá­nyászlap” vezető helyen közölte alapitója és munkatársa Himler Márton nyilatkozatát, amelyben bejelentette, hogy pert indított a pittsburghi “Magyarság” cí­mű hetilap szerkesztője, Szebe­­dinszky Jenő, valamint a sértő cikk írója Fáy Zoltán és Rév. Markovits Pál és Rév. Brachna Gábor, a lapot előállító nyomda­tulajdonosai ellen. Himler Márton a $300,000 dollár kártérítést követelő pert azért indította meg, mert a pittsburghi “Magyarság,” amely személyét már régóta támadja, olyan cikkeket közölt, amelyeket Himler súlyosan sérelmesnek ta­lált nemcsak személyét illetőleg, hanem az amerikai titkos kato­nai szolgálat szempontjából is. A per előzményei: Himler Márton, aki évtizedeken keresz­tül ismert amerikai magyar új­ságíró volt (az Amerikai Ma­gyar Szövetségnek életrehivója és évekig titkára is), a má­sodik világháborúban kormány­szolgálatba lépett és a háború befejezése után az ő feladata volt a győztes hatalmak által há­borús bűnösöknek nyilvánított magyar kormányférfiak, tisztek és szélsőjobboldali politikusok, valamint nyilas1 gonosztevők el­fogása és kiadatása az akkori magyarországi kormánynak. Jobboldali emigráns magyar lapok már évek óta élesen tá­madják Himler Mártont és azt állítják, hogy ő saját belátása szerint bosszuállóan azokat fo­gatta el és adta ki Magyaror­szágnak, akiket ő minősített há­borús bűnösnek. Súlyosan kifo­gásolják, hogy Himler Márton e munkája során sok “tisztességes magyar hazafit” is kiszolgálta­tott a magyarországi rendszer­nek. Himler Márton ezzel szemben azt jelentette ki, hogy mint kor­mánytisztviselő, ő csupán a szö­vetséges ellenőrző bizottság ál­tal háborús bűnösnek nyilvání­tott személyeket adta át a ma­gyarországi hatóságoknak s igy csak a rábízott feladatot teljesí­tette, hivatali esküjéhez híven. A jobboldali emigráns sajtó­ban évek óta folyik Himler Már­ton ellen a sorozatos támadás. Himler a támadásokra ezideig nem válaszolt. Az amerikai kor­mányhatóságok, — akikhez Himler Márton ellen bizonyára sok feljelentés érkezett magyar jobboldali körökből, — nyilván­valóan teljes bizalommal van­nak Himler Márton iránt, mert nemcsak a demokrata, hanem a republikánus kormányzat alatt sorozatos fontos külföldi megbí­zásokkal halmozzák el. A magyar szempontból rend­kívül érdekes per tárgyalására a pittsburghi szövetségi bíróság e­­lőtt kerül sor. A per kimenetele elé az amerikai és külföldi ma­gyarság széles rétegei nagy ér­deklődéssel tekintenek, mert va­lószínű, hogy a per során a há­ború utáni magyar élet sök isme­retlen kérdésére derül fény. Himler Márton a pert azért indította meg, hogy az amerikai magyar közvélemény előtt, ame­lyet évtizedekig szolgált, bebizo­nyíthassa, hogy ténykedését az akkori amerikai rendelkezések és parancsok alapján folytatta. Jelentkezni kel! a nem-polgároknak Mindazoknak, akik ebben az országban laknak, akár külföldi állampolgárok, akár hontalanok (DP) 1956 január 2 és 31 kö­zött be kell jelenteni állandó lak­címüket a Bevándorlási Biztos­nál (Commission of Immigra­tion and Naturalization). A je­lentkezés a Form 1-53 számú űr­lapon történik, mely minden postahivatalnál, vagy Bevándor­lási és Polgárosodási Hivatalnál kapható. A kitöltött és aláirt űr­lapot személyesen kell a posta­­hivatalban, vagy a bevándorlá­si hivatalban átadni. Nem sza­bad a postaszekrénybe dobni. A bolsevista sajtó szerint “Magyarország örömmámorban ünnepli az Egyesült Nemzetek Szövetségébe való felvételét.” Az irányított örömmámor első­sorban a röpgyülések ezrein nyilvánul meg, amelyeket min­den üzemnek meg kelj rendeznie. Mindenekelőtt — mint minden hasonló esetben — a Szovjet­uniónak kell hálát rebegni. Aho­gyan a Szabad Nép december 16.-i vezércikke Írja: “A Szovjetunió kiharcolta Magyarország felvételét. Test­véri köszönet, hála érte!” Ugyanakkor, természetesen, élesen támadják az Egyesült Ál­lamokat, “amely 10 éven át meg­akadályozta, hogy a szabadság országutjára kitört népidemok­ratikus országok csatlakozhas­sanak a világszervezethez.” Ám még nagyobb a bűne a magyar emigrációnak: “Az ENSz gyűlés határozata csattanós válasz a hazai reakciónak és a külföldre szökött, hazaárulásban utazó gyászmagyaroknak is, akik tiz esztendőn át is mindent megtet­tek, hogy rágalmaikkal, ‘bead­ványaikkal’ gátat vessenek tag­felvételünknek.” (Ennél szebb elismerés aligha érhette volna az emigrációt!) A Szabad Nép de­cember 17.-i száma közli a “Ma­gyar “ Népköztársaság kormá­nyának csatlakozási okiratát az Egyesült Nemzetek alapokmá­nyához.” Eszerint: “A Magyar Népköztársaság kormánya ezen­nel kijelenti, hogy elfogadja az Egyesült Nemzetek »alapokmá­nyában foglalt kötelezettség^­­ket.ket.” A legfőbb kötelezett­ség: a szabadságjogok megvaló­sítása és biztosítása. Vájjon most a magyar bolsevista állam helyre fogja állítani a megsem­misített szabadságjogokat? Amerikai Magyar Szövetség vacso­rája jan. 15-én Az Amerikai Magyar Szövet­ség keleti kerülete nagy vacsorát rendez január 15-én, vasárnap este a new yorki Fehér Terem­ben (408 East 82nd St., New York) és erre New Jersey min­den magyar érzésű polgárát szí­vesen látja. A vacsorajegy ára 3 dollár. A baráti társaságok már most foglaljanak asztalokat. A vacsora keretében a »washing­toni külügyminisztérium egyik magas tisztviselője mond beszé­det. Ezenkívül remek műsor is lesz, amit legközelebbi számunk­ban közlünk. A szomszédos te­remben az ifjúság táncolhat, Ré­­vay István zenekarának muzsi­kájára. A magunk részéről is biz­tatjuk á Jersey-i magyarokat, hogy vegyenek részt minél na­gyobb számban az AMSz keleti kerületének vacsoráján, hiszen a szövetség pártolása egyik leg­nagyobb feladatunk. Jegyekért, helyfoglalásért Ír­janak erre a címre: Louis Yager, 422 East 92nd St., New York. Vagy hívják telfonon, az ATwater 9-5539 számon. HÁTRALÉKOS “előfizetőinket” szeretettel kérjük, szíveskedjenek tarto­zásaikat kiegyenlíteni, hogy lapunk zavartalan megjelené­se biztosítva legyen. THURSDAY — 1956. JANUÁR 5. 50 ÉVES A “SZABAD SAJTÓ” Passaic-i lapunk, a “Szabad Sajtó” 1956-ban ünnepli fennállásának 50-ik arany jubileumi évét. A lap elindulásának körülményeit mi magunk nem na­gyon ismerjük, e pillanatban azt. sem tudnánk megmondani, hogy ki volt az alapítója, szerkesztője és kik voltak a lap tulajdonosai és szerkesztői az elmúlt 50 év alatt. A Szabad Sajtó “történetét” azonban tanulmány tárgyává tettük s an­nakidején, a jubileumi év során kiadandó nagy arany jubi­leumi számunkban bővebben fogunk foglalkozni ezzel. (Hisz­­szük, hogy amerikai magyar “történészeink,” régi újságos­­társaink és mindazok, akik ismerik a Szabad Sajtó történeté­nek egy-egy szakaszát és akik megbízható adatokkal tudnak 'szolgálni, segítségünkre lesznek abban, hogy összeállítsuk ennek a sok vihart kiállott, sok viszontagságon átment, de ma mégis erősebben, “biztonságosabb talajon” álló lapnak félév­százados történetet.) Arra kérünk mindenkit Passaicon és környékén, — min­denkit, aki szivén viseli a magyar szó, a magyar betű, a ma­gyar sajtó ügyét,—hogy az 50-ik jubileumi esztendőben álljon teljes szívvel a Szabad Sajtó mellé, vegye pártfogásába ezt a lapot, mint az itt élő magyarság régi helyi lapját. És azt az * igyekezetei, amellyel az elmúlt néhány év óta mi próbáljuk jobbá, gazdagabbá, tartalmasabbá tenni a Szabad Sajtót, ho­norálják magyar honfitársaink azzal, hogy uj előfizetőket szereznek a lapnak, terjesztik, népszerűsítik 50 éves helyi lap­jukat . .. Meggyőződéssel, őszintén mondjuk: önmaguknak is jót tesznek ezzel! A Szabad Sajtó, 50-ik arany jubileumi esztendejébe lépve, magyar testvéri szeretettel és együttérzéssel köszönti olvasóit s az év folyamán egy gazdag jubileumi számmal, esétleg jubi­leumi ünnepéllyel fogja méltóképen emlékezetessé tenni és megünnepelni fennállásának 50-ik évét. FT. KISS GYULA KARÁCSONYI RÁ­DIÓ - ÜZENETE MAGYARORSZÁGRA Ft. Kiss Gyula, az Amerikai Magyar Katolikus Liga elnöke az alábbi rádió-üzenetet küldte karácsonykor Magyarországra, amit rövidhullámon továbbítot­tak : “Az Ur 1955-ik esztendejében újból megkondulnak a karácso­nyi harangok, hogy hirdessék a világnak a Megváltó születését. Mi magyarok, akik messze szü­lőhazánktól szétszórtan élünk a világban, mélyen átérezzük a ka­rácsonyi ünnepek jelentőségét. Tudjuk azt, hogy a vörös el­nyomás ellenére is megszólalnak a harangok Magyarországon és az ájtatos hívek, ha körülmé­nyeik megengedik, ott is a temp­lomba sereglenek e nagy ünne­pen. Lelkűket azonban nem a karácsony, hanem az advent szelleme tölti el. Imádságaikban a várakozás, a sóvárgás hangja szólal meg a megváltás után, mely ismét szabaddá, emberré teszi majd a magyarok millióit és lehetővé teszi, hogy szabadon vallhassák meg hitüket, szaba­don élhessenek keresztény élet­­közösségben. Legyetek meggyőződve szere­tett magyar testvéreim arról, hogy mi, távollévő magyarok minden erőnkkel azon vagyunk, hogy az Ur segedelmével ti is igaz karácsonyt ünnepelhessetek szép hazátok földjén. Nem szű­nünk meg dolgozni, fáradni a­­zért, hogy enyhitsük rabságotok keserveit, letöröljük a könnye­ket, mosollyá változtassuk só­hajtásaitokat. Mi nemcsak a világ fegyve­reivel harcolunk érettetek. Az imádság, a könyörgés sokszor hathatósabb fegyver, mint a leg­­bölcsebb érvelés, vagy a leghan­gosabb és legeredményesebb propaganda. A magyar hazát az isteni jjondviselés óvta ezer esztendőn keresztül a fenyegető veszedel­mek közepette, ő mentette meg attól, hogy a keleti tatár hordák megvessék lábukat a Duna völ­gyében. Az Úristen kegyelme szabadította meg az országot a 150 éves török rabságtól, amikor úgy látszott, hogy hazánk örök időre szakad három részre szét. Az isteni gondviselés fogja is­mét megtenni a csodát. Magyar­­ország újból szabad és boldog ország lesz, de ezt csak az imád­­ságos lelkek erejével érhetjük el. Egyesülnünk kell egy imádsá­­gos kereszteshadjáratban a vas­függönyön innen és túl, hogy annak erejével vívjuk ki a ma­gyar igazság diadalát. A szent karácsony ünnepén mi, boldo­gabb magyarok, szeretettel ‘ ál­lunk mellettetek szívben és lélek­ben. Ott imádkozunk veletek az éjféli misén, együtt könnyezünk és szenvedünk veletek abban a biztos hitben és meggyőződés­ben, hogy ismét eljön a kará­csony, amelyen együtt örvend­hetünk a Megváltó születése fe­lett!” “Cadillac” kocsik Ausztráliában A legújabb kimutatás szerint Ausztráliában mindössze 17 da­rab Cadillac automobil szalad az országutakon. Ebben az évben viszont 4,000 “Volkswagen”-t akarnak importálni a “mélyen lenti” országba, mégpedig üzem­­anyag-tkarékossági szempont­ból. Ezek a német gyártmányú kocsik ugyanis a legkevesebb ü­­zemanyagot fogyasztják. Mint­hogy az ausztrál gazolin-terme­lés nagyon csekély, az importált benzin igen drága, a kis német Volkswagen-eknek bizonyosan nagy keletjük lesz. A Volkswagen-t itt Ameriká­ban is nagyban fogják gyártani ebben az évben, még pedig itt New Jerseyben, a North Bruns­­wick-i volt Studebaker gyártele­pen, amelyet a német cég meg­vásárolt. Történt valami aminen hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban.

Next

/
Thumbnails
Contents