Szabad Sajtó, 1955 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1955-03-10 / 10. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE”

OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY

VOL. 49. ÉVFOLYAM — NO. 10. SZÁM.

Merged with “PASSAIC and VICINTY

THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES

THURSDAY— 1955. MÁRCIUS 10.

■ ■■ —i— ■ 1 ■■■■'* =a

Nincs kiegyezés a kis népek bőrére

Ben Hill Brown helyettes külügyi államtitkárnak a new yorki magyar szabadság-ünnepélyen elmondott beszéde számunkra egy-két szempontból különös figyelmet érdemel.,

A helyettes államtitkár, mint a külügyminiszter képviselője száraz tárgyilagossággal csupán tényeket szögezett le. Igazi száraz angol-szász stílusban beszélt a moszkvai kommunisták csalárdságáról és a tényeknek megfelelően elismerte, hogy Sztálinnak ez is, az is sikerült. Az, hogy az oroszok Magyarországon és a környező államokban tartós uralomra rendezkedjenek be, Sztálinnak nem is került megerőltetésébe, — mert hiszen abban az időben az amerikai kormány és a nép igen jámbor társaságnak tartotta Uncle Joe-t és elvtársait.

Nem is akarunk a történelmi felsorolásnak ezzel a részével foglalkozni, mert túlsók a keserűség bennünk, már pedig Brown helyettes államtitkárt nem akarnók megbánatni. Egy^( részt nem hibás, másrészt az amerikai magyarság illusztris vendége volt. S örülünk, mert az amerikai külügyminisztérium elég fontosnak tartotta a magyarok ünnepét, hogy egyik szóvivőjét küldje el New Yorkba. Hála ezért és fejezzük is ki minden lehető módon köszönetünket.

Fontosnak találjuk a helyettes államtitkár kij elentésének azt a részét, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó kigyezni a Szovjettel, ha ez az alku a kis népek bőrére megy. Az amerikai kormány nem járul hozzá semmihez, ami a rab népek mai állapotát törvényesíthetné s ha Moszkva ezzel a céllal hívná zöld asztalhoz a nagyhatalmak képviselőit, ehhez a zöld asztalhoz az Egyesült Államok felelős politikusa eleve nem ülne le.

Megváltjuk, hogy megnugtató ezt tudni még akkor is, ha nem először halljuk. Jó tudni, hogy az Egyesült Államok kormánya egy jottányit sem hajlott el Eisenhower elnök és Dulles külügyminiszter által lefektetett vezérelvektől. Tudjuk, hogy a co-existencia — csúnya szó és még csúnyább, amit takar — még mindig ott úszkál a levegőben, mint a kora őszi levegőben az öröknyál. A világ különféle boszorkánykonyháin kotyvasztják a bájitalt, amitől mindenki és minden meggyógyul . . .

De jó tudni, hogy ezt a bájitalt felelős amerikai államférfi nem nyeli le.

Washington és London viszonya

Azok, akik szeretik keresni a csomót a kákán, azt fuvolázzák, hogy Amerika és Anglia közt túlságosan nagy a szakadék és ha az események tragikus fordulatot vennének, talán nyílt szakításra kerülne sor.

Természetesen nem igaz. A formózai ügyben van bizonyos különbség az amerikai és angol felfogás közt, de ez inkább taktikai jellegű. Úgy lehetne mondani, hogy amig az Egyesült Államok nem . alkuszik, Anglia minden lehetőt elkövet a sokszor ténylegesen puskaporos levegő

megtisztítására. Tehát inkább a szerepek felosztásáról van szó és nem egymás ellen fordulásról.

A kommunisták és barátaik tehát egészen tévesen Ítélik meg a helyzetet, — de ha nekik igy jó, nekünk nincs ez ellen kifogásunk. Megnyugtatjuk őket, hogy sem ma, sem holnap nem várható Washington és London közt a szakadás. Anglia kormánya sohasem követhetne ilyen katasztrófa-politikát. Abban a pillanatban a brit birodalom darabokra hullana és a kommunisták könnyű martalékává válna.

Ez a vörös vágyálom nem teljesdeik.

Masarylc-nap New Yorkban

New York állam kormányzója hivatalosan elrendelte, hogy az amerikaiak ünnepet üljenek a Csehszlovák köztársaság megalapítójának és első elnökének emlékére. Nosza! Zengjen hát a sip, szóljon a dob és a cintányér, üljünk ünnepet annak, aki Amerikának el- tudott adni egy óriási hazugságot. Azt, hogy létezik egy csehszlovák nép s egyéb sem kell a világ CxTMtVgságához, minthogy ez a nép önálló é^szabad legyen. Sok-sok dollárjába került Amerikának ez a Masaryk-féle portéka és sok könnyet, vért hullattak az ártatlan tízezrek azért a geopolitikai értelmetlenségért, amit Csehszlovákia néven festettek Európa térképére.

Ünnepelhet valóban Amerika. Masaryk a pánszlávizmust előretolta Bécs és Budapest kapujáig. De ez még nem minden. Az, hogy a történelem színpadára léphetett Hitler és kirobbantotta a második világháborút, biiony ez — közvetve bár — nagy mértékben a néhai Masaryk számlájára írandó. Masaryk bomlasztotta részeire az Osztrák-Magyar Monarchiát, ezt az egyensúlyozó európai nagyhatalmat s ezzel Kelet-Középeurópában megnyitotta a teret Hitler és a Hitler-fiókák számára. Ha az Ostzrák-Magyar Monarchia megmaradhatott volna, az emberiség elkerülte volna a második világháborút és Hitler nevét ma senki sem ismerné.

.Miért ünnepelje Masarykot Amerika népe? Talán demokráciát tanulhaott tőle és dicstelen utódjától, Benes Eduárdtól? Inkább fordítva történt. Masaryk itt, Amerikában tanulta a demokráciát, de nem bizonyult túlságosan jó tanítványnak. Csehszlovákiában ledöntötték Kossuth Lajos szobrait. Nagybátorságról tett tanúbizonyságot akkor Masaryk Tamás!

Az, hogy ma jajveszékeléstől hangos a Kárpátok tája, bizony nagy mértékben Masaryk számlájára írandó s ha ezt akkor nem látta Amerika, látnia kellene most. New York kormányzójának meg kellett volna kérdeznie a csehszlovák állam második számú alkotó elemét, a szlovákokat s ők megmondták volna, hogy csehszlovák nemzet sohasem volt és ha még egyszer szabadon dönthetnek a sorsuk felett, akkor ők nem akarnak.többé a Csehszlovákiának nevezett Masaryk-tákolmányban élni.

' Meg kellett volna őket kérdezni.

1955 Március 15—

Mit rejt a “Szabadság-Harang” a magyar jövendő számára?

Mintha eziránt érdeklődnék a

i Anna is, amidőn az Egyesült Álla- Ä 750,000 példányban közkézen forgó

tartotta nem-magyar olvasói reszere kevésbbé érdekelnének közintézmémok létrejöttének színhelyét meglátogai Philadelphia Bulletin napilap érdemesnek megörökíteni e jelenetet. Vájjon bennü^kenyeink, népünk, óhazai véreink sorsaf ■»

Március Idusa, a 106 évvel ezelőtt tu erővel szemben összeroppant szabad ságharc eszméi ösztökéljenek fiatalos-lelkesedésre valamennyiünket! Az amerikai maga is elnyomott nép volt, tehát meg fogja érteni törekvéseinket. Szilárdítsuk meg összeköttetéseinket, szerezzünk minél több megbecsülést a magyarságnak: legyünk a Vasfüggöny hátraszoritásában' tevékeny szövetségesei az Egyesült Államok felelős államférfiainak!

Minél több helyütt ünnepük meg egyházaink, egyleteink március szabadságeszméit — annál nagyobb lesz a visszhangja törekvéseinknek a világ e vezető társadalmában! Maga az Egyesült Államok elnöke, Dwight D. Eisenhower szegezi le a magyar szabadságtörekvések fontosságát *az Amerikai Magyar Szövetség washingtoni központján át mindenüvé eljuttatott szózatával.

Hunyadi János 1456-os nándorfehérvári diadala emlékére évszázadok óta megkondul sok-sok országban a déli harangszó. Tőlünk, amerikai magyaroktól függ, hogy a közös célért vállvetve tudunk^ munkát, áldozatot vállalni azért, hogy a pogány kiseprüzésének 500-ik évfordulójára felzugjon a szabadság harangja — minden szenvedő magyar testvér felszabadítására.

Amerika népessége rohamosan szaporodik

Az Egyesült Államok lakóinak a száma erősen megnövekedett az utolsó évek folyamán és hasonló növekedésre számíthatunk a közeljövőben is. Ma 163 millió férfi, nő és gyermek él az Egyesült Államokban, 13 millióval több, mint 5 évvel ezleőtt. Az elmúlt évben 2.8 millióval szaporodott a lakosság, ami az eddigi legmagasabb arányú szaporulat volt Amerika történetében. Ha ez az irányzat továbbtart, 1965-ben legalább is 190 millió lélekre fog emelkedni a létszám.

A szaporodás oka természetes. A születések száma 1950 .óta minden évben gyarapszik és 1954-ben értük el a rekordot: 4,100,000 csecsemő jött tavaly a világra. A születések gygarapodása a házasságkötések gyarapodására vezethető vissza és arra, hogy a gyermektelen házasságok száma csökkenőben van. Aházasságra lépők életkora is csökkent és a többgyermekes családok száma növekszik.

Az eljövendő években a népesség tagozata megfelelő változásokon fog átmenni. 1965-ben 17 millióra emelkedik a 65 éven felüliek száma, kétszerannyira, ,mint 1940-ben. Az idősebb polgárok részéről nagyobb kereslet fog megindulni orvosi kezelésben, utazásban és a szórakoztatási szakmákban; nagyobb fontossága lesz a nyugdíj körüli kérdéseknek.

Az 1940-50-es születési rekordok következtében 1965-re 36 millió fiú is lány fogja a 1018 éves kort elérni, tehát 65f/c-al több, mint 1950-ben. Ez a csoport több élelmiszert, több iskolát, több sporteszközt és több használt automobilt fog igényelni. A fiatalkori bűnözők problémájának egyre nagyobb fontossága lesz.

Amerika munkásserege 1965- re 78 millióra emelkedik, tehát 10 millióval többre, mint ma és mig a munkások száma az utolsó öt év folyamán évenként csak 700,000-el szaporodott, 1960 és

1965 között 1.2 millióval fog szaporodni.

A népesség gyarapodásából a mezőgazdasági vidékek nem vették ki részüket. Az első világháború óta ez a lakosság csökken, és a második világháború óta a csökkenés még jelentékenyebb, mint azelőtt. 1954-ben 22 milliónál kevesebb amerikai élt farmokon, ami 7 millió csökkenést jelent az utolsó 15 év alatt. A mezőgazdasági államok lakossága tehát vagy csökkent vagy kisebb szaporulatot mutat fel, mint az országos átlag.

A népesség szaporodásának jövő arányait nem lehet teljes teljes biztonsággal megjövendölni. Újabb világháború, vagy súlyos gazdasági válság kitörése hirtelen megállíthatják az örvendetes irányzatot. De ha ilyen katasztrófa nem következik, be, valószínű, hogy a legközelebbi évtized 30 millió lélekkel fogja szaporítani Amerika lakosainak a számát.

Common Council

KIT S MIT ÜNNEPELNEK VASÁRNAP BOUND BR00K0N?

New Yorkban, a 130 East 16 St. alatt, az “Amerikai Magyar Szó” megtévesztő cimü magyarnyelvű kommunista hetilap fészkében valamikor a múlt ősszel formálisan megalakult egy “Gellért Hugó Emlék-bizottság” abból a célból, hogy ennek a kommunista vizeken evező festőnek 40 éves jubileumát az ország minden részében megünnepeltessék a magyarul beszélő vörösekkel, nemcsak azért, mert Gellért Hugót a komik elveivel és művészetével együtt, mindenestől a magukénak vallják, de azért is, mert ez a Mr. Gellért nem más, mint a fentnevezett kommunista lap kiadó-vállalatának, a fentirt cim alatt székelő “Hungarian Word, Inc.”-nek az elnöke. A tervezett és már sok helyen megtartott Gellért Hugo ünnepélyek jövedelme, természetesen, a lap vállalat kasszájába folyik be, amit esetenként a lapban kinyomtatva nyugtáznak is. (Tehát egyáltalán nem csinálnak titkot ebből ott maguk között!)

A Gellért Hugó ünnepélyek sorozatát New Yorkban kezdték meg pár hónappal ezelőtt s annak főszónoka Paul Robeson, az ismert kommunista énekes volt.

...A-”Los‘ Angeles, Cé*liformában

megtartott ünnepélyről a néw yorki vörös csatornaujság február 10-i számában közölt beszámoló többek között ezeket az épületes részeket tartalmazza: “A régi gárdából Newald Jenő... a Magyar Szó egyik külmunkatársa, mint régi ismerőst még az “Előre” napilap idejéből üdvözölte és sajnálatát fejezte ki, hogy csak százak és nem ezrek vesznek részt Gellért ünneplésében. AJcoreai származású David Hyun az Idegen Védelmi Bizottság nevében üdvözölte, aki maga is deportálási eljárás alatt van.” — “A hollywoodi tizenegy üldözött Írók egyike, John Howard Lawson, az ünnepély főszónoka emelkedett azután szólásra . . . Kíméletlen szavakkal illette a jelenlegi hisztérikus állapotokat ...” “Megemlékezett Gellért azon művészi munkájáról, amikor a 30'-as években Marx “Tőké”-jét illusztrálta ...” — “S miután Faragó Zsiga a Magyar Szó javára való adakozásra szólította fel a közönséget, ismét bebizonyították lap j uk iránti szeretetüket és kötelesség érzésüket . . . Néhány perc alatt $884.50-et adtak össze a Magyar Szó támogatására.”— “Végül pedig az ünnepelt Gellért Hugó lépett a mikrofon elé . . .” “Végtelen elismeréssel adózott sajtónk több mint 50 éves munkálkodásának és lapunk mai két vezetőjének Deák Zoltán és Rosner Sándornak. Megemlékezett aztán mártírhalált halt öccséről . . . aki 22 éves korában esett áldozatul az osztályharcban.” (Vájjon hol, miért, mikor? — Szerk.)

A chicagói Gellért-ünnepélyen, február 13-án, a vaskos kommunista elveket valló “Rev.” Gross pródikátor, — aki az istentilen, atheista kommunizmus propagálására egészen hülye módon magát az Ur Jézus Krisztust és tanításait próbálja felhasználni — beszédében többek között igy áradozik Gellért Hugóról: “Ki hinné, hogy e szerény, tartózkodó, halkszavu, szelíd ember külseje mögött egy harcos, bátor hős rejtőzködik, aki nem fél szembeszállni a leghatalmasabb hivatalos tényezőkkel sem? Hogy azután ilyenformán megismerkedett a börtönök belsejével is, azt talán mondanom sem kell.” (Pedig kell, mert ezt is most tudtuk meg! •— Szerk.) — “Meglehetősen kicsiny az a müvésztársaság, a mely ma is azonosítja magát Gellérttel művészi célkitűzéseiben, de eljö az idő — s ámbár nem lehet messze — amikor a történelmi fejlődés, ez a könyörtelen, de igazságos biró, a Gellérteket fogja fényesen igazolni!” (Lám, lám: a prédikátor ur felcsapott jósnak! — Szerk.)

Gellért Hugó chicagói utjával kapcsolatban a Magyar Szó beszámolt arról is, hogy az ottani Amerikai Szovjet Barátsági szervezet “felhasználta Gellért munkástárs látogatását arra, hogy egyúttal ők is ünnepi szónoknak léptessék fel ...” a február 12-én tartott Puskin ünnepélyen.

Áz amerikai, magyarul beszélő vörösek Gellért-ünnepléseivel egyidejűleg a kommunisták Magyarországon is nagy hűhót csinálnak e “világraszóló művész” jubileumából. Külön Gellért Hu‘gó kiállitást is rendeztek, amelyen az egyik “alkotás” Paul Robeson, “a kiváló békeharcos, akit, mint itt láthatjuk, Gellért Hugó egyik legjobb rajzában meg is örökített” — mondotta ottani megnyitó beszédében Aradi Nóra művészettörténész. A megnyitó beszéd egyik “méltató” részlete pedig ezeket a dicső adatokat sorolja fel az ünnepeltről: “Politikai magatartásáról olyan tevékenységei szólhatnak, mint az 1927-ben alakult amerikai magyarok Horthy-ellenes ligájának elnöki tisztsége, a bebörtönözött Rákosi kiszabadításáért vívott küzdelemben való részvétel^.), vagy vezető tevékenysége abban a küzdelemben, amit az amerikai magyarok vívtak, hogy a Horthyék által irányított 1929-iki Kossuth-szobor leleplezésének nemzeti jelleget adjanak.”

• * * *

A fenti idézetekkel egészen pontosan rámutattunk arra, hogy kit ünnepelnek Bound Brook-on, március 13-án. Azt pedig-, hogy mit ünnepelnek, szintén megmondja a vörös szennylap egyik kiáltványa, amit a Magyar Szó Országos Lapbizottsága nevében Petrás Pál és Deák Zoltán “követtek el” ezzel a hangzatos címmel: “ ünnepeljük Március Idusát és Magyarország felszabadításának 10-ik évfordulóját!”

A magyar szabadság-eszmék 107 év előtti tettekbe lendülésének történelmünkben oly fényes napját ezek a vörös-mételyezők azzal ünnepük, hogy Magyarország legsötétebb 10 esztendejét egekig magasztalják s a magyar nép, a magyar munkás vérénekverejtékének s z i p o 1 y o z óit, Moszkva bérenceit és azoknak tiz év alatt elért ‘‘eredményeit” dicsőítik.

Félrevezető, megtévesztő módon, magyar “márciusi ünnepélyt” hirdetve csalogatják a vörösek a New Jersey-i magyarságot most a Bound Brook-i “Munkás Otthonnak” nevezett kommunista fészekbe, hogy azután a valóságban Gellért Hugó kiadóvállalati elnök ur jubileumára hivatkozva a Kremlin itteni magyar-nyelvű szócsöve, az “Ame(Folyt, a 2-ík oldalon)