Szabad Sajtó, 1955 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1955-02-17 / 7. szám
Cjt. *r*t Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE ügy látszik, nem fontos Legalább is a nagy amerikai napilapok nem Írtak róla. Például: Pierre Mendes-France, a bukott francia miniszterelnöjk kinevezte Frédéric Joliot-Curíe bevallottan kommunista atomfizikust az európai atomközpont tanácsodójának. Ez azt jelenti, hogy Curie révén a Szovjet mostmár könny|ü szerrel hozzájut azokhoz az atomtitkokhoz, amelyek nagyrészét az Egyesült Államok bocsátja a nyugateurópai atomkutatóközpont rendelkezésére. Ez a kinevezés hozzátartozik a bukóit francia miniszterelnök arcképéhez. Párisban azt mondják, hogy már jóval előbb el kellett volna kergetni, mert miközben nyíltan az Egyesült Államok barátjának vallotta magát,' titokban sok olyasmit tett, amiből még nagy károk származnak. Hát ez a Curie-féle kinevezés egy a sok “olyasmi” közül. Más: Tito mostmár visszatoloncolja Magyarországra, vagy Romániába a Jugoszláviába érkező menekülteket. Aki eddi^ nem hitte, hogy Tito Moszkva őszinte barátja, mo^t .elgondol-' kozhatik a legújabb gázemberségen.* Úgyszólván a halálba külc i vissza ezeket a szerenceétleh menekülteket. Az a Tito teszi ‘ ezt, aki az angol királynővel ült egy asztalnál és akit Amerika ellátott minden elképzelhető földi jóval, a vajtól a legmodernebb fegyverekig. Egyelőre ez a két hir. Ami pedig keserű ebben, az az, hogy a nagy amerikai lapokban mindenre van hely, de ezt a két hirt még meg sem említették. Pedig meg kellett volna. Az amerikai közönség tájékoztatásához ez is hozzátartozik. Legalább is a m| véleményünk szerint. cikksorozatot közöl az európai menekültekről. Az újságíró egy magyart, Károly Gábort választotta története szomorú hősének. Károly Gábor és családja a vasfüggöny szögesdrótjai, aknái közt menekült nyugatra. Minden pillanatban kozkáztatta a maga életét. Aztán menekült-táborba került. Vannak itt, az amerikai magyarság közt jó pár ezren, akik tudják, mi a menekült-tábor. Reménytelen életet jelent. Illetve nem is reménytelen. Hiszen törvény készült az Egyesült Államokban a vasfüggöny mögül menekültek befogadására. Csakhogy az a baj, hogy a törvény nem működik. A törvény rossz, mert végrehajtani úgyszólván lehetetlen. Annyi megkötése van, hogy a szegény menekült egyszerűen nem tud átbújni rajta. Várni kell. Mindig csak várni. Ki tudja meddig? Az évek repülnek és — úgy látszik — hiába volt a játék a halállal. Hiába remélte a menekült, hogy a szöges dróton innét Isten szabad napja süt reá. Ez a Károly Gáborok tragédiája. Washingtonban úgyszólván minden szenátor tudja, hogy a törvény rossz. Hogy meg kell változ'falmi «eves raadeUMréMéit KIK SEGÍTETTÉK ELŐ AMAGYAF SAVINGS AND LOAN FlLŐDÉSÉl Szabó Bálint, Sokorópátka, Győr-megyéből 1906-ban érkezett Amerikába, amikor még alig volt 16 éves. Tele önbizalommal és szép tervekkel jött ide, a tej jel-mézzel folyó ígéret földjére, amelyről már otthon a faluban oly csodás dolgokat hallott. Az élet vihara őt is hulló falevél módjára sodorta egyik helyről a másikra. Első megállója New Brunswick volt, de innen hamarosan West Virginiába SZABÓ BÁLINT ment, ahol egy szénbányában dolgozott. Alig telt el 2 év, elfogta a honvágy és . hazament Sokorópátkára. Otthon azonban mindig arra gondolt, hogy itt az oltár elé, ázaséletükből két gyermekük ármazott. Szabó Lajos, aki a ' iparágában foglalkozik és bó Ilonka, férjezett Nt. Paá >mláné. Az Ilonka oldaláról vai st leány-unoka is. Szabó Bi t 1929-ben lett igazgatósági agj a a Magyar Savings and annak. Azóta sok uj kamatozó ítétet és kölcsönvevőt hozot Magyar Savings and Loanna: i ő maga is tekintélyes szám észvényt fizetett ennél a péi ítézetnél. Sokévi gyakorlata, sieti előrelátása nagyban hol árul ennek a szilárd alapon Magyar Savings and Loan A ciation pénzintézetnek a fe; é'séhez. i * * Vágyónál! anyunk csekély négy hónap jatt 1,200,000.00 dollárról $2 ),0Ö0.00-ra emelkedett, ami és 2/3 százalékos emelkedésne 'élei meg. 1954 évre a kama %. Minden betét $10,000.00 íjéig biztosítva van a Feder Savings and Loan Insurance C loration által. Intézetünk taj a Federal Home Banknak, a ited Savings and Loan Ligán és a New Jersey Savings anJpan Ligának, üzleti könyVeilt a Washington-i és a New Jey Állam-i bankfelügyelőséj|enőrzi. Mu: Kosa,.I wire ..............----- v—?——~ . MenjiilrNew Yorkbanáfc.5 -én Már jelentetik, hogy az Amerikai Magyaí Szövetség keleti kerülete márcis 5-én, szombaton este rendé meg a szokásos szabadság-üm pélyt. A színhely a new yo ;i Hunter College (A Park Avd te és a 68. utca sarkán) 2500 semélyt befogadó iiszterme. A Szövetséj vezetősége lázasan készülődik hogy az ünneaély minél im jzánsabb legyen, nind külsősé ;kben, mind pelig belső tat ilomban. Ennek érdekében a ‘ övetség felkérte íz összes egy izakt és egyletecet az együtt] Liködésre. A new mrki egyháza és egyletek veze;ői teljes szán ián meg is jelenek a Szövetst [ gyűlésén és lelkesen vállaltá hogy megadnak ninden anyag is erkölcsi támogatást, mert e nek az ünnepélylek valóban .impozánsnak kell ennie. Ismeretes, hogy a Szabad íurópa Rádiója és Amerika íangja a newAorki szabadságinnepélyt köAetiti a vasfüggöny mögé, biztatást adva testőreinknek, h()gy az amerikai nagyarság nem felejtette el ő:et és felszabadításuk érdekében minden tőle telhetőt elkövet, értesülésünk szerint az ünneiély legmegrázóbb pillanata lesz, mikor az ünneplő tömeg átala:ul az amerikai magyarság köz:özgyülésévé és határozati jaaslat formájában előterjeszteti rőteljes deklarációban tesz hiet a magyar nép felszabaditásáak szent eszméje mellett. Nézetünk szerint New Jersey gész magyarjának ki kellene ennie méltó,részét a new york: nnepélyből. Magyar erőt kel mtatni, tehát legyünk ott mi is leghelyesebb volna, ha az egyázak, egyletéi társas-kiránduist szerveznélek március 5-ér stére New Yorkba. Ez magvai ötelesség volna s ezen kivü agyszeríi művészi élményben is észesülnénk. A moszkvai színjáték még nem fejeződött be. A drámának csak az első felvonása pergett le. Az az érzésünk, hogy Molotov is megbukik és még sok minden történik, amíg egy legény marad a csárdában. S hogy ez a legény Bulganin lesz-e, vagy Kruscsev, — jövő titka. Bulganin mögött van a hadsereg, Kruscsev mögött a kommunista párt. Pokoli küzde' lem várható. Ami Moszkvávan végbemegy, kétségtelenül a gyengeség jele, Ez az egyetlen biztató. Számunkra külön fájdalom, hogy az óhazában élő testvérei inkre újabb nehéz korszak sz&kad. Nehezebb, mint az eddigi, Most még inkább, mint valaha, az óhazai magyarság a szovjet hadigépezet tehetetlen páriája lesz. Még kevesebb élelmiszer, még kevesebb ruházat jut. Viszont több lesz a munka és nagyobb a terror. Kétségbeejtő. Károly Gábor Az egyik nagy new yorki lap Magyar Hírnök Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköznap reggel 9-től délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 3-6-IG tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhívásra 240 SOMERSET STREET New Brunswick, N. J. it. Mégsem teszik. Vájjon miért ez a, késlekedés? A szenátoroknak sohasem kellett átbújni az aknával díszített szöges drótakadályokon, a géppuska-tornyok árnyékában, ahol vörös komitácsik vérebekkel vadásznak Isten legszentebb teremtményére, az emberre. És ha az ember puskacső elé kerül, olyan könynyedén lövik le, mint a mezei nyulat . . . Károly Gáboréknák várni kell. Várni, várni . . . Lazulnak az eresztékek A szabad világ képe nem bizbiztató. Úgy mondhatnók, hogy lazulnak az eresztékek. A múlt héten azt jósoltuk, hogy Formóza előbb-utóbb Vörös Kina kezére jut. Ez az érzésünk ma még erősebb. Az Egyesült Államok magára marad a formózai ügyben. Ha háborúra kerülne a sor, Anglia nem segítene. Churchill kénytelen ezt a politikát vállalni, mert közelegnek a választások. Bezzeg ha Hong Kongról, az angol koronagyarmatról volna szó . . . Pedighát biztos lehet Anglia, hogy Hong Kong is sorra kerül. Idő kérdése az egész. Az angolok magátólértetődőnek találják, hogyha Hong Kong veszélybe kerül, akkor az USA teljes fegyverzettel álljon ki. Aztán ott van a francia kormányválság és annak káros következményei. Az európai hadsereg ügye újra késedelmet szenved. Bizony, a legerősebb lánc is csak olyan erős, mint benne a eggyengébb láncszem. Márpedig a nyugati hatalmak erős láncában van egy nagyon gyenge áncszem: Franciaország. Legjobb volna kidobni, mielőtt nem késő. Hosszas • latolgatásra nincs idő, mert egyre komorabb lesz az égbolt.-ffl TPBT 'HHrorn,»1 a iju ff I wg lenem»* gek földjén, könnyebb lesz jövőjét biztosítani. Nemsokára újra visszajött hát. Útja akkor Ohio államba vitte, ahol rövid ideig dolgozott s ment tovább a nyugatra, St. Louisba, aztán újra vissza West Virginiába . . . Szabó Bálint unokatestvére annak a sokorópátkai Szabó Istvánnak, akit az 1920-as években magyarhoni kisgazdák vezérükké választottak és akit a magyar nép az országház miniszteri bársonyszékébe ültetett. Szabó Bálint végül is visszajött New Brunswickba, ahol első munkája mészáros és hentes-üzletben volt, később pedig egy fűszer nagykereskedésben kapott alkalmazást. Agyában azt a tervet tartogatta, hogy egyszer ő is önálló lesz. A szorgalmas fiatalember nemcsak dogozni, de takarékoskodni is tudott. 1922-ben már meg volt a szaktudás, a ház, és az üzlet megnyitáshoz szükséges pénz. Megnyílt az üzlet, amit hosszú éveken keresztül Szabó Bálint hozzáértéssel, üzletfeleinek legnagyobb megelégedésére vezetett. Az üzleti vállalkozás nagyon jól sikerült ! Fiatalon, 1912-ben nősült és a Vasmegye, Zsida községből kivándorolt Papp Ilonkát vezette KEDD FEBRUÁR 22: MI AZ ÉRTÉKE ERÉLYBEN A BORJÚNAK, MALACNAK? VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! A lej t, a román pénzegységet, a közelmúltban újból valorizálták. A Román Népi Demokratikus Köztársaság mai területére történő .hivatalos átutalásoknál 6 leit kérnek egy USA dollárért. Románia s vele együtt Erdély-Bánság úgy el van zárva a nyugati világtól, hogy magánértesülések alig érkeznek ki szabad földre. így érdeklődésre tarthat számot az Előre bukaresti kommunista napilap 1954 dec. 11-i közlése, mely szerint az Adas biztositó egy elpusztult borjúért 678 leit, egy malacért 200 lei kártérítést fizetett ki a Sztálin-tartományban, melynek Brassó a székhelye. . . . FURCSA, hogy éppen most, amikor a “Crusade for Freedom” mozgalom, illetve a Szabad Európa Rádió céljaira országszerte folyik a gyűjtés, hogy az “Igazság-Dollárokból,” magánadakozásból folytathassák a Free Europe Radio vasfüggönyön-tulra hirt, biztatást, reménységet vivő, a kommunisták rabságában élő embermillióknak az igazságot elmondó soknyelvű, fontos rádió-műsoradás munkáját, éppen most ront neki itt Amerikában a Free Europe Committee-nak, rádiónak, “Crusade for Freedom” mozgalomnak egy Fáy Zoltán nevű cikkíró .. . Cseppet sem csudálkoznánk egyébként azon a másnak talán furcsának tetsző tényen, hogy Fay Zoltán a New Yorktól távoli Pittsburghban megjelenő “Magyarság” cimü régi alapítású, de teljesen uj irányú heitlapban cikkézik a Magyar Szövetség keleti kerületének new yorki gyűlésével és az ott történtekkel kapcsolatban . . . Megszoktuk mostanában az ilyesmit. Furcsának találjuk azonban azt, hogy az országos gyüj tőkampánnyal egyidejűleg, szinte “szinkronizálva” és “időzítve” éppen most ront neki ez a cikkíró és a pittsburghi lap a Free Europe-nak . . . Furcsa, sőt, na,az. iitk jMMBlfctaitt- »j.rr -ppi . .-I , jfm ~~iy 4 - - nm— amerikás magyar lapszerkesztő, 1— aki magát és lapját élenjáró kommunista-ellenesnek vallja — a “Magyar Szó” gunynevü vörös szócsővel egy hangnemben fújja most a Free Europe és Voice of America-ellenes szólamokat, illetve helyet ad ilyen támadó cikkeknek . . . ! Akár tetszik a cikkírónak és a pittsburghi lapnak, akár nem, az elvitathatatlan tény az, hogy a vörösekkel, habzószáj-u kommunistákkal együtt szidják, ócsárolják, “rontják a renoméját” e percben a Free Europe-nak s a jelenlegi “hideg háborúban” ez idő szerint egyik leghathatósabbnak bizonyult harci eszközünknek! — Éppen a napokban továbbították ezek a rövidhullámú rádiók a vasfüggönyön túlra Eisen. hower elnök szózatát, biztatva a rab-népeket, hogy ne adják fel a . reményt, mert eljön a nap, ami; kor megszabadulnak zsarnokaik. tói ... de szabadságuk kivivásá. ban nekik is, minden szabadságl szerető népnek és egyénnek részt kell venni majd . . .! Éppen [ a napokban jött a hire annak, , hogy a vasfüggönyön túl élő rab. népek nem a saját országuk rá■ diójából és nem a moszkvai rá• dióból tudták meg először, hogy ; mi történt Moszkvában . . . hogy . uj főkolompos került a szovjet . élére . . . hanem a Free Europe , Rádióból, a Voice of America . “igazság-híreiből” ... És a pitts, burgi lap és Fay Zoltán nevű . cikkírója (vagy tudósítója?) ■ ezt az időpontot találta legalkal■ masabbnak arra, hogy az ameri; kai magyar sajtóban a kimon- dottan vörös lapokon kívül eddig- még sohasem látott durva-hangu, .veszedelmes játékot kezdő r cikket eresszen meg a Free Eu; rope Rádió és a Crusade for i Freedom név alatt ismert moz- 1 galom ellen . . . (Közvetlen, vagy ! közvetlenül, ez most lényegte. len! ) Furcsa ez, nagyon furcsa- már csak azért is, mert nyilván- i valóan egészen máshonnan fuj a * szél . . . Nem is annyira a Free 1 Europe-ra, mint inkább a Ma- 5 gyár Nemzeti Bizottmányra akartak puffantani, amolyan WASHINGTON GYÖRGY születésnapja “Első volt háborúban ... Első volt békében . . . Első minden honfitársának szivében . ..” Egységes nemzet - Isten kegyelméből - Testvériség Hete 1955-ben Február 20. és 27. között a' Testvériség Hetét ünnepük egész Amerikában. Az eszme Hugh McMenamin, denveri katolikus pap agyában született meg és a Testvériség első napját 1934-ben tartották meg. 1940. óta az ünnepet egy hétre térj esz-Búcsú valakitől... IRTA : NADÁNYI ZOLTÁN* Nevedet se fogja tudni, akié [leszel, pedig annyi szép neved van, \ezer és ezer. Mit tud arról mils? Magad se b ’ [tudsz róla talán. Álnéven fog$z éldegélni. hüs [férj oldalán . . . hüs férj oldalán ... , • Hát a két szép szemedet majd hogy szólítja más ? Alszik benne szólitatlan sok szép csillanás. Szép lesz a te szemed úgyis, egy hibája csak, hogy ezerszer szebb lehetne, ha nem volna vak . . . ha nem volna vak . . . Megvakulva fogsz te járni, némán, süketen és úgy fekszel ágyadon majd, mint a hült tetem, mert az alvó testedet se szólítja nevén, szivedet se, lelkedet se senki más, csak én ... senki más, csak én . . . (*Nadányi Zoltán, az egykori főszerkesztő a napokban hunyt el Budapesten. Sok szép, hangulatos költeményt hagyott reánk . . .) Péternek mondom Pál is értsen belőle alapon . . . Egyáltalán nem szándékunk beleszólni a vitába — ámbár ha a dolgok oda fajulnak, hogy az Amerikai Magyar Szövetséget mélyebben keverik bele, nekünk is lesz egykét szavunk! — azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy elhamarkodott, kétbalkezes Ízléstelenül kitálalt és a magyar ügynek feltétlenül ártó volt a pittsburghi lap cikke! (Az ugyancsak kitámadott Falussy Alajos, aki mint delegátus, valósággal a “védőügyvédje” volt a Magyar Szövetségnek az 1943 évi nevezetes Verhovay konvención — és Dr. Márk Béla, akinek nagyhatású beszéde sokban hozzájárult ahhoz, hogy akkor a Szövetség megnyerte a Verhovayak további támogatását, — igazán nem szorul a mi védelmünkre Fáy úrral vagy a pittsburghi lappal szemben! Erről azonban még Írni fogunk.) OR. KÖHÁZI BÉLA orvost, aki valahol itt él New Jerseyben, családi ügyben keresik. Öt, vagy aki hollétéről tud, kérjük, közölje címét Szerkesztőségünkkel. tették ki. Az 1955-i megemlékezés alapgondolata lesz: “Isten Kegyelméből Egységes Nemzet.” Eisenhower elnök, a Testvériség Hete mozgalmának elnöke, az eszmét az emberiség egyik legelső problémájára vezeti viszsza. “Testvérem őrzője Vagyoke Én?” A felelet mindig igenlő volt, valahányszor a kérdés a történelemben felmerült. Minden ember, bármilyen a vallása, a színe, vagy a nyelve, testvére a többinek és nem élhet egymagában. Az elnök szavai szerint: “Olyan időben élünk,' amikor ezt a kérdést uj tekintetek és uj fontosságok súlyosbítják, mert olyan erők_ kerekedtek felül, amelyek kettéoszthatják a világot. Szembeállíthatják a barátot a baráttal, a nemzetet más nem- . zetekkel, Ezekkel a szétválasztó erőkkel szemben parancsoló szükség, hogy önfeláldozó hősiességgel tartsunk ki álláspontunk mellett. Mindenki felebarátja őrzője, mindenkinek a saját ügye az, ami mással történik. Az emberiség tengerében senkisem alkothat különálló szigetet.” A National Conference of Christians and Jews szervezi a Testvériség Hetének ünnepét, amely szervezetet 1928-ban Charles Evans Hughes, a Legfőbb Bíróság elnöke, Newton D. Baker, Wilson elnök hadügyminisztere, S. Parkes Cadman, a Federal Council of Churches volt elnöke alapították. Az első zsidó alelnök Roger S. Straus lett, aki e tisztet 25 éven át tartotta meg. A National Conference maga nem vallási szervezet. Tagjai annak szentelik idejüket, hogy a türelmetlenséget és a túlbuzgóságot, felvilágosító nevelés utján kiküszöböljék az amerikai életből. A Testvériség Hete ennek a felvilágosító mozgalomnak egy eszköze. Az idén több mint 10,000 városban és községben fognak a Testvériség Hetéről megemlékezni. Az egységre való buzdításból iskolák, egyetemek, egyházak, munkás- és más szervezetek, mind kiveszik a részüket. Hírlapok, folyóiratok, a rádió és a televízió hangsúlyozni fogják, hogy a régi babonák és előítéletek, amelyek a külömböző vallási, faji és nemzetiségi hagyományokra támaszkodnak, eltűnnek, ha jobban megismerjük egymást. A testvériség eszméjének diadala volt, amikor a Legfelsőbb Bíróság tavaly májusában úgy döntött, hogy a fajok elkülönítése az iskolákban az alkotmány szellemébe ütközik. Ezzel az egész világ előtt kimutattuk, hogy őszintén hiszünk az emberi egyenlőségben. Helyesen felelünk az örök kérdésre: “Testvérem őrzője Y agy ok-e Én?” Merged with “PASSAIC and VICINTY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES 0 OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY
