Szabad Sajtó, 1955 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1955-02-10 / 6. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” Merged with “PASSAIC and VICINTY Pokoli színjáték Azt, ami a moszkvai Kreml falai közt végbemegy, valaki egyszer igy jellemezte: “Nége­rek birkóznak éjfélkor az alag­­utban. . Azt jelenti, hogy az egész küz­delemből nem látható semmi, de hallható az őrjöngök viaskodása és olykor a villámfénynél látha­tók maguk a viaskodók is. A pokoli színjátéknak most egy példátlan jelenetét láthatta a világ. A pufók Malenkov o;t ül a legfelső szovjet tanács első padsorában és kifejezéstelenül, bután néz maga elé, miközben a kommunista párt egyik embere éppen olvassa az ő, a Malenkov lemondását tartalmazó levelet. A levélben arról van szó, hogy ő, Malenkov kéri a felmentését a miniszterelnöki tisztség alól, mert nincs megfelelő tapaszta­lata ... A párt kitűnő ember e még külön lélekzetet sem vesz, hanem ajánlja Bulganin mar­­sallt miniszterelnöknek. És a legfelsőbb Szovjet, amely órák­kal előbb nem győzte tapsolni Malenkovot, most ugyanolys n lelkesedéssel veszi tudomásul a lemondást és Bulganint .... Erre még nem volt példa a Szovjetben. A tisztogatásnak ez *&, módja-egészen űj. Sztálinná e, ha nem tetszett valaki, akkor egyszerűen kivégeztette. Ha tíz­ezren nem tetszettek, akkor any­­nyit végeztetett ki. S ha azt u­­karta, hogy a népnek is legyen valami öröme, akkor tárgyalást rendelt el. A vádlottak úgy val­lottak, mint a karikacsapás. Rendszerint még több büncsí­­lekményt ismertek be, mint a­­mennyivel vádolták. És egy ói'a múlva már nem éltek. Különbség1 a módszerben Ez volt a Sztálin módszere. Malenkovék még a sztálini mód­szerrel tették el láb alól Beriát, a mindenhatónak látszó szovjet titkosrendőrség fejét. Beria is vallott, mint a karikacsapás, az­tán aláírta a vallomását és ki­adta fekete lelkét. Beriát hős 2- szu heteken, sőt hónapokon ke­resztül készítették elő a végső jelentre, a sztálini módszer sze­rint. De most? Malenkovot nem ké­szítették elő. Az események zi­vataros pergésében erre nem volt idő. A sorok megírása és nyomdai kiszedése közti időszakban ta­lán más fordulatot vesznek az események. Olyan időket élünk, amikor minden percben történ­hetik valami. Nehéz tehát jósol­gatni. Néhány megjegyzést mé­gis megkockáztatunk. Malenkov nem maga olvasna fel a lemondólevelet. Vájjon mi­ért? Hiszen ott ült, jelen vo't. Meggyőzőbb lett volna nemcsak az elvtársak, hanem a nagyvilág számára is, ha maga mondja el, hogy ő, Sztálin örököse és mun­katársa nem értett a kormány­zás dolgaihoz. Nem vitás, a leve­let nem Malenkov fogalmazna meg, sőt nagy a gyanúnk, hogy ő is akkor hallotta először. Azt megértjük, hogy nem mert til­takozni ellene. Arról még ngn hallottunk, hogy a szovjet világ­ba tiltakozni mert volna valati. A másik különös jelenség az, hogy a lemondó-levél a hazát emlegeti. V i s s zaemlékszün í, hogy a háború legnehezebb sza­kaszában maga Sztálin is az orosz nép hazafiasságára apel-Aztán vájjon miért nem Mo­lotov, vagy Kruscsev, a kommu­nista párt főtitkára követi Ma­lenkovot a hatalomba? A szov­jet ranglistán mindkettő meg­előzte Bulganint, a Vörös Had­sereg marsallját. Ásító ágyutorkok a Távolkeleten Ki törődik ma a francia kor­mányválsággal, amikor a formó­­zai szorosban ásító ágyutorkok bukkannak fel mindenfelé és az első lövés eldördülése a harma­dik világháború kitörését jelez­heti. Nem kétséges, hogy a moszkvai színjátéknak sok köze van a kínai partok mentén vég­bemenő eseményekhez. Borotva­élen táncol a béke. Moszkvában a hadsereg ragadta magához a hatalmat, márpedig a hadsereg sehol a világon nem a békéért küzd. Legkevésbé a Vörös Had­sereg. A Szovjetben legnagyobb sebességre kapcsolták a háborús ipart. A Kreml már nem törő­dik, hogy lesz-e a muzsiknak csizmája, ruhája. A vörös gőz­henger elindulása készül . . . Most indul-e, vagy még várnak vele, nem lehet tudni. Egyelőre még a világbékét jelképező, meg­tévesztően ártatlannak látszó moszkvai firmameirtumról. Moszkvában újra egyetlen szó a döntő és ez a szó a hadseregé. Még a kommunista pártszerve­zet is erőtlennek látszik mellette. A merev nézésű, álián jellegze­tes szakállt viselő Bulganin mondja ki a szót, s ez a szó a vi­lág lángbaborulását jelentheti. Nehéz véleményt mondani, amikor forgószél gyanánt vág­tatnak a világesemények. Mégis meg merjük kockáztatni azt a véleményt, hogy a háborút még ezúttal is kikerüli a világ. Lehet, hogy mire e sorok nap­világot látnak egészen más lesz a helyzet. Ki tudja? Négerek harca éjfélkor az alagutban. Nincs emberi szem, amely eb­ben az őrjöngő viaskodásban el tudna igazodni. Öld meg a bajtársadat! Nem tartozik szorosan hozzá, de mégis beleillik az eszmefut­tatásba az a Magyarországról érkezett hir, hogy most a kato­nát arra oktatják, hogyan ölje meg a saját bajtársát . . .?! A- hogy a muszkák és a kínaiak te­szik. A kiképzés egészen szemlélte­tő módon történik. A gyakorlat­ban rohamra indulnak a kato­nák. Ellenséges géppuskatüzet kapnak. A rohamozóknak azon­ban nem szabad fedezéket keres­ni, mert akkor a hátul jövő baj­­társnak kötelessége az illetőt egyszerűen lelőni. Akik a második világháború­ban az orosz fronton, vagy ké­sőbb Koreában harcoltak jól is­merik ezt a szovjet mintájú ro­hamozást. A szovjet katonának — legyen az ’orosz, kínai, vagy magyar — mennie kell a kitű­zött cél felé. Ha rakásra hullnak az ellenséges állások előtt, az sem baj. A szovjet katonáknak nem szabad életét féltenie, az el­lenséges tűzzel szemben mene­déket keresnie, — ahogyan ezt a szabad világ valamennyi har­cászati gyakorlatában tanítják, sőt megkövetelik. A szovjet világban az ember­nek nincs értéke. Gyilkosok vi­lága. A “SZILVESZTER” MAGYARORSZÁGON (FEP) Egy napra mindenki el tudja felejteni keserűségét és bánatát. Az óhazai magyarok is igyekeztek eltemetni az ó-esz­tendőt és azzal a reménnyel lép­ni az újba, hogy közelebb kerül­nek a felszabaduláshoz ... A magyarság szilveszteri hangula­tát jelentősen befolyásolta az a körülmény, hogy a kommunista lapok december 31-i* tehát a szilveszteri számokban adtak tu­dósítást a francia parlament sorsdöntő szavazásáról. A kom­munista lapok első oldalon, taj­­tékozva, magukból kikelye tá­madták a francia parlamentet és természetesen az amerikaia­kat és angolokat is a német fel­fegyverzés terve miatt. Mivel a kommunisták Szilveszter nap­ján dühösek és elkeseredettek voltak, a magyarok már emiatt is vidámabbak voltak. Ha a kom­munistáknak valami rosszul jött, az nekünk csak jó lehet — gondolták. A KATONASÁGOT MOZ­GÓSÍTOTTÁK A RÖPLA­POK ÖSSZESZEDÉSÉRE Ha egy magyar város, vagy falu határában megjelennek a Nyugatról jövő röplapok, a kom­munisták* közt valóságos pánik tör ki. Erre jellemző az a törté-' Sopronból menekült szabó mon­dott el Grácbán, Eszerint Sop­ronban nyomban ifiegindult a vadászat a röplapok után, nagy­számú katonaság igénybevételé­vel, hogy minél kevesebb ember­nek jussana ka kezébe a “Szabad Magyarország” példányai. A mi házunkat, például — mondotta a határon nagynehezen átvergő­dött politikai menekült — kato­nák vették körül, csakúgy mint a többi házat is, fölmentek a te­tőre és alapos kutatást végeztek a tetőkön röplapok után. Más-, nap a katonák a házakba is be­mentek és a szobákat végigku­tatták és meg is motozták, hogy nem röplapért hajolt-e le? Külö­nösen sok röplapot szedtek össze az emberek a Sopron és Győr közti országúton. A röplapok valószínűleg éjjel hullottak le és minthogy senki sem látta ezeket leszóródni, az emberek első nap azt hitték, hogy a röplapokat valószínűleg egy autó szórta szét az országúton. Csak később de­rült ki, hogy ezeket is a léggöm­bök hozták át a vasfüggönyön— mesélte a menekült, aki még hozzátette, hogy a Szabad Ma­­gyarország példányai reményt öntenek az emberek szivébe . . . TISZTVISELŐI FIZETÉ­SEK MAGYAROR­SZÁGON A Budapesti Talajjavító és öntözési Vállalat egyik vidéki kirendeltségén a tisztviselői fi­zetések 1954 végén a következők voltak: kirendeltség-vezető havi 2000 forint, főagronóibus (mér­nök-szakembf) 1900 forint, ag­­ronómus 13^1500 forint, gé­pész- technillF 1400 forint, fő­gépész 1350 |rint, irodavezető 1200 forint, Kodai alkalmazot­tak 850-950 Jfint havonta. 100 százalékos tfvteljesités esetén negyedévenkiít a negyedévi fi­zetés 10 %-íI azontúl minden százalékért 2 t a prémiumtöbb­let. Levonás f a fizetésből — 3 % öregséj . biztosítás, 1 % szakszerveze lij , 4 °Jc nőtlensé­­gi adó, toví iá békekölcsönre 1500 forint« aluli fizetésnél félhavi fizet« összege, azon fe­lül egyhavi i ;tés 75 % -a. Eze­ken kívül: é: leges párttagdij, pártlapelőfiz« s. Külszolgálati kiküldetési n idij 19 vagy 23 forint, Budai itre 37 forint. A munkavezetői Srabére 3.28-3.48 forint, a mur kok ennél kisebb teljesítményt t kapnak. “MÉG > BUNDA A I INDA” Juhászbun« s az utóbbi évek­ben már csal autatóba lehetett látni a Hor tóiig von: az ősi ma­gyar pásztorpelet (melynek e­­redete a sutttok “suba” nevű hasonló ruAarabja, melyet már 500 év At viseltek Mezo­potámiában jfijimir ősök) tiz év óta nem gy^ildott. A Debrece­ni Szij^yár6®s Bőröndös Kis­ipari Szövéseiét a Néplap de­most újítói íUfl^ába állította az egykori suba&ífoó mestereket, akik az első ínfntapéldányokat már elkészítették, racka juhbőr­­ből, felgomí>ol®s‘aljjal, ujjatla­nul. Két hides^'iliászbunda sza­bómester: varga*József és özv. Csanádi Józsefne, újból régi szakmájában t e^v é kenykedik. Egyelőre 40 daran. juhászbundát gyártanak.; <> ;<§ / f Immár három évtizede, hogy a magyarság bevándorlásával szemben szinte áthidalhatatlan akadályokat gördítenek a külön­böző rendelkezések. Az 1920-ban bevándorlási nemzetiségi szám­arányát alapul véve a magyar­ság nem csupán azért részesült kedvezőtlen elbánásban, mert a megcsonkított óhazában arány­lag kevesen voltak olyan körülmények között, hogy az útiköltséget előteremt­hették volna. Emellett azáltal is csökkent a magyar kvótaszám, hogy a trianoni diktátum alap­ján elszakított országrészek ma­gyarságát 1920 után külföldön mint csehszlovákot, jugoszlávot avagy románt könyvelték el. 1952 decemberében még ká­rosabb törvényt szavaztak meg Washingtonban néhai Patrick McCarran nevadai szenátor és Francis Walter pennsylvaniai képviselő javaslatára, Truman akkori elnök vétója dacára. Ei­senhower elnök egyik legelső hivatalos ténykedése gyanánt külön bizottságot küldött ki a McCarran-Walter törvény elő­írta rendelkezések enyhítése ér­dekében. Mindennek dacára a bevándorlás mind a mai napig --*k*dá 1 y vee«« n SZOMBAT FEBRUÁR 12: Lincoln Ábrahám születésnapja “. . . a népből, a nép által, a népért levő kormányzat nem fog elpusztulni e földről . . Levelek Amerikáról A SZAVAK — FEGYVEREK MAGYAR SPORT HÍREK A Bp. Honvéd - (volt Kispest) labdarugócsapata 1954. decem­berében Belgrádban mérkőzött a Partizán sportegyesület labda­rugóival. Ezzel kezdődött meg a magyar-j ugoszláv sportkapcso­latok felvételé, mely 1949 óta szünetelt. Jant&r 15-én a Parti­zán kosárlabdacsapata mérkő­zött Budapesten a Bp. Honvéd csapatával, majd 17-én a két e­­gyesület vízilabdázói mérkőztek Budapesten. Mindkét mérkőzést a Honvéd csapata nyerte meg. A kosárlabdázók 100:67, a vízilab­dázók 7:0 arányban győztek. A magyar kötöttfogású birkó­zók január 16-án és 17-én Isz­tambulban mérkőztek a török válogatottal. Mindkét mérkőzést a török válogatott nyerte meg 5:3 arányban* Január 1546-án rendezték meg a Müjég|n a magyar mü­­korcsolyázóbajnokságot. Ered­mények: Férfi bajnok: Szenes István. Jégtáricbajnok: Mada­rász házaspár,;Női bajnok: Ju­­rek Eszter. Páros: Nagy test­vérpár. bizonyult. Ennek következtében a menekültek beengedését előse­gíteni hivatott Refugee és Es­capee Act néven ismert törvé­nyek ellenére egyhuszad annyi bevándorlót sem engednek be az Egyesült Államokba, mint a­­mennyit az előírások lehetővé tennének. Három igen tekintélyes szená­tor ezért újabb törvényjavasla­tot nyújtott be, hogy a McCar­­ran-Walter legkirívóbb igazság­talanságait végrevalahára orvo­solják. Irving Ives new yorki, Leverett Saltonstall massachu­­settsi és a nemrég beválasztott Clifford Case new jerseyi felső­házi tagok javaslata szerint az amerikai konzuloknak ezután bi­zonyos előírásokat kell majd be­tartanak és nem tagadhatják meg indokolás nélkül olyanok ré. szére a bevándorlást, akiknek ehez a törvény alapján joguk van. Ezenkívül az 1920-as év he­lyett az 1950-ben bevándoroltak nemzetiségi arányszámát ven­nék a kvóta megállapításánál a­­lapul, hogy ezáltal a Közép- és Kelet-Európábán hazát vesztet­tek méltányosabb elbánásban ré­szesülhessenek. Amint az uj bevándorlási tör­vény életbelép, azt kívánatra tel­jes szövegében megküldi bárki­nek az Amerikai Magyar Szö­vetség, mely a törvényhozóknál, valamint az Egyegsült Államok illetékes minisztériumaiban szá­mos alkalommal közbenjárt a magyar bevándorlók érdekeinek hathatósabb felkarolása érdeké­ben. Egy országszerte ismert fo­lyóirat szerkesztője,; Ázsiából való visszatérte után a követke­zőképen nyilatkozott: “Amerre csak jártam, kommunista sike­reket tapasztaltam, mert a kom­munisták a népszerű szólamokat a saját használatukra sajátítják ki. Haditervükhöz tartozik, hogy a köznapi beszédbe vagy Írásba a saját frázisaikat csempésszék be. De mi is felhasználhatjuk a szavak fegyverét, amig lehető­ség van arra, hogy a békekilátá­sok fennállhassanak, amig csak népek szabadságra áhítoznak, a­­mig csak a nemzeti függetlenség visszanyerése nemzeti cél ma­rad.” Ha nem akarjuk elveszíteni a szavak és eszmék csatáját kell, hogy az amerikai életmódot o­­lya nszavakba öntsük, amelyeket lefordíthatunk és megértethe­tünk az egész világgal. Bár a kormány is fenntart hivatalt, a­­melyne kcélja a külföld tájékoz­tatása, minden egyén, aki kül­földre levelet ir, felmérhetetlen szolgálatot tehet a szabadság ü­­gyének. Rokonoknak és barátok­nak irt levelek a legmeggyőzőbb egyverek az eszmék harcában. Szavahihetőségük messze felül­múlja a kormány hivatalos köz­leményeit, az államférfiak szó­noklataiét. Mindenki teljesítse kötelessé­gét azzal, hogy megírja az igazságot külföldi rokonainak és barátainak. ~A legközelebbi olympiai versenyek REMÉNYIK SÁNDOR: AZ. IGAZI MAGYAR IGE Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek És áhítattal ejtsétek a szót, A nyelv ma nektek végső menedéktek, A nyelv ma tündérvár, katakomba, Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek! E drága nyelvet porrá ne törjétek, Ne nyúljon hozzá avatatlanul Senki; ne szaggassátok szirmait A rózsafának, mely hóban virul. Úgy beszéljen kiki magyarul, fi Mintha aranyat, tömjént myrrhát hozna! És aki költő, az legyen király, És pap, és próféta és soha más, Nem ülik daróc főpapi talárhoz, S királyi nyelvhez koldus dadogás. Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek, Vigyázzatok a nyelv ma szent kehely, Ki borát issza: Élet borát issza. Előre néz s csak néha-néha vissza, — S a kelyhet többé nem engedi el! Dwight D. Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke, prok­­lamációban közölte a nemzettel, hogy az 1956, évi olympiai ver­senyeket Olaszországban és Ausztráliában fogják megtarta­ni. Hogy az amerikai atléták kellőképen legyenek úgy ott, mint a Mexico Cityben 1955-ben végbemenő pánamerikai verse­nyeken képviselve, 1,100,000 dollár tőkére van szükség. Az olympiai csapatokat egyes államokban az állam küldi ki és viseli a költségeket, az Egyesült Államokban azonban a közönség önkéntes adományaiból fedezik a kiadásokat. Bár a z 1956. ese­mény csak több mint egy év múl­va zajlik le, már megtörténtek az előkészületek, hogy orszá­gunk méltó képviselőit válasz­szák ki az amerikai színek védel­mére. Az olympiai atléták, akik ki­zárólag az amatőrök soraiból kerülnek ki, rengeteg időt áldoz­nak úgy a kiképzésre, mint a versenyben való részvételre és többnyire fizetéstelen szabadsá­got kénytelenek igénybe venni, hogy a nemzetközi versenyekben indulhassanak. Az' amatőr ver­senyszabályokat Amerika a leg­szigorúbban értelmezi, ami hát­rányt jelent azokkal az orszá­gokkal szemben, ahol az atléták megélhetésről hivatalból gon­doskodnak. Ennek ellenére az a­­merikai versenyzők a legutóbbi versenyek során kitünően képvi­selték színeiket. A szabadtéri at­létikában máj dnem mindenütt az első helyeket vívták ki ma­guknak, különösen a rövidtávú számokban, magas ugrásban, rúdugrásban, sulydobásban és diszkoszvetésben. Legismertebb olympiai bajnokaink Mai Whi­­field, 1948. és 1952. 800 méteres síkfutásban, Harrison Dillard 1952-ben a 110 méteres akadály­­versenyben; Bob Richards az 1952-es rúdugrás és Bob Mathi­as az 1948. és 1952. dekatlon verseny győztese. Az olympiai j átkok két részre oszlanak. A téli sportokra, mint ski, korcsolya, hockey és szán­kóversenyek és a többi játékra, amelyekhez az atlétika, úszás, szabadgyakorlatok, bokszolás, birkózás, sulydobás, súlyemelés, evezés, vívás, labdarúgás, bicik­lizés, céllövés és még sok más sport tartozik. 1956-ban a téli játékokat az olaszországi Gor­­tina-ban, mig a többi versenye­ket az ausztráliai Melbourne­­ben bonyolítják le. Bár az olympiai játékok nem a nemzetek versenyei, hanem az egyéneké, félhivatalosan a nem­zetek nyerőpontjait is nyilván­tartják. 1952-ben az Egyesült Államok kapta a legtöbb pontot, 61-el többet, mint Szovjetorosz­­ország. (A harmadik helyet a kis Magyarország foglalta el.) Az oroszok azonban másféle ma­tematikai alapot találtak ki és propagandájuk csakhamar nyil­vánosságra hozta, hogy az olym­piai játékok holtversennyel vég­ződtek Oroszország és Amerika között. A téli sportokat Norvé­gia nyerte meg. Az olympiai versenyek költ­ségeinek előteremtésében a YMCA (Young Men’s Chris­tian Association) 1700 amerikai fiókja buzgólkodik és 40,000 üz­letember fogja a hivatalos pla­kátokat kirakataiban közszem­lére tenni. Eisenhower elnök proklamá­ció jában szerencsét kívánt Ken­neth L. Wilsonnak, az Amerikai Olympiai Bizottság elnökének és kijelentette, hogy az olympiai játékok méltányos sportszellem kialakulását és jobb megértést mozdítanak elő a világ népei kö­zött. Magyar Hírnök Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköz­nap reggel 9-töl délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 3-6-IG tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhívásra 240 SOMERSET STREET New Brunswick, N, J. „ OFFICIAL ORGAílí OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC and vicin::ty BP 1 THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 49. ÉVFOLYAM — NO. 6. SZÁM. PASSAIC, NEf JERSEY HÍREK RAB-MAGYAROIjSZÁGBÓL Küszöbön a beván­dorlási törvény reformja

Next

/
Thumbnails
Contents