Szabad Sajtó, 1955 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1955-09-15 / 37. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE’ OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY Merged with “PASSAIC and VICINTY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 49. ÉVFOLYAM — NO. 37. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY —1955. SZEPTEMBER 15. De, kérem, Szenátor nr! Az amerikai kongresszus jó­­néhány tagja szórakozik most Moszkvában. Szórakoznak, a szó teljes értelmében. Vodkás és pezsgős vacsorákat esznek, a genfi szellemben” — ha szabad igy mondani s közben nyilatkoz­nak is. Elvégre egy szenátornak még Moszkvában is nyilatkoznia kell, mert hiszen hová lenne kü­lönben a világ?! Ne emlitsiik név szerint a sze­nátor urakat, takarékoskodjunk a hellyel. Ne*m is egyről és nem is kettőről akarunk szólni, ha­nem valamennyiről. S éppen a nyilatkozataikról. A Christian Science Monitor, a tekintélyes bostoni napilap azt irta az egyik honatya moszkvai nyilatkozatával kapcsolatban: “A szenátor ur úgy beszél, mintha újra választása nem is az amerikai polgárokon, hanem a szovjet embereken múlna.” S valóban igy van.. Dicsérik a 'Szovjetet, mégpedig áradozva. Minden jó, minden szép. Csak­­hát valamit elfelejtenek. Azt, ugyanis, hogy ők a szovjet világ­nak csak a napos oldalát látják. Csak.ezt mutatják meg nekik. De, ha az ember nyilatkozni akar s ebben a nyilatkozatban megállapításokat is' tesz, akkor az érem másik oldalát is nézze meg, szenátor ur. Elhisszük, hogy nem engedték oda önöket, arra a bizonyos árnyékos oldal­ra. Nem engedték a haláltábo­rokba, az uránium- és ólombá­nyákba, a teőzgmezőkre, ahol hasig érő vízben dolgoznak té­­len-nyáron a rabok, akiknek az volt az egyetlen bünxk, hogy a szovjet világnál szebbet is el tudtak képzelni. Elhisszük, szenátor urak, hogy önöket kaviárral etették s igy nem jutott idő, hogy meg­láthassák a szibériai katorgá­­kat, ahol élőhalottak várják a szabaditó halált, önök, szenátor urak megnézték a ballettet, tap­soltak a Bolsoj-színház páholyá­ban, de nem látták azokat a szörnyű meneteket, kelet felé vonulni, a hírhedt Pohod ná Szibir-t, amikor a sorból kidü­­lők kapnak egy golyót a fejük­be, vagy egy rúgást, amely ép­pen elég az utolsókat pislantó életmécses kioltására. És, önök, szenátor urak, nem látták a szenvedő magyar népet sem. Nem- látták, hogy ettől a néptől úgyszólván elraboltak mindent, amiért érdemes élni. így nem tudhatják, hogy a ma­gyar anya megfojtaná a gyer­mekét, ha nem éltetné az a re­mény: talán megváltozik min­den. Igen, még sok mindent felso­rolhatnánk, amit önök nem lát­hattak. De akkor, szenátor ura, képviselő urak, ne nyilatkozza­nak. Ne dicsérjék az egekig a szovjet vezetést, mert higyjék el, ezeknek a vezetőknek az egek körül semmi keresnivalójuk sincs. Az, amit önök tesznek, a jóhiszemű amerikai nép egysze­rű félrevezetése, semmi egyéb. Az amerikai népet pedig éppen ma vezetni félre, — noshát ez több, tévedés. Halálos bűn. . . Nem lehet sürgősebb dolgom . . .” A jersey-i Yentnorban élő Ventnorban élő Hellabronth Berta, a hires művész nővérek e­­gyike azt irta az Amerikai Ma­gyar Szövetségének: “A Knowland szenátor tiszte­letére rendezendő, október 3-i díszvacsorán ott leszünk, New Yorkban, mellékelten küldöm a csekket. Ezen a napon nem lehet sürgősebb dolgom. Nem lehet más, sürgősebb dolga egyetlen magyarnak sem. Közös ügyért, szent ügyért harcolunk mind­annyian .. .” A magyar művészvilág elis­mert tagjai egymásután jelen­tik be a részvételüket a nagy magyar eseményen. Többek közt, Dohányos István a Connec­­ticutben élő raj zolómüvész, a Saturday Evening Post és más hasonló világlapok állandó mun­katársa, hogy csak ennyit említ­sünk. Ez az estély nem a new yorki magyarok helyi ügye, ha­nem az egész amerikai magyar­ság rendkívül# nagy eseménye. Nem egy szenátor lesz a magya­rok vendége, hanem az ameri­kai külpolitika egyik alakitója. így nézzük az október 3-i dísz­vacsorát. LÁNGBABORUL A LEVEGŐ Az angol tudósok egyesületé­nek 117-ik évfordulója alkalmá­ból rendezett találkozón Sir Robert Robinson, Nobel-dijas vegyész magyarázta kartársai­­nak, hogy világkatasztrófát zú­díthatnak az emberiségre azok, akik a teremtés őserejével “ját­szadoznak.” A levegőben levő hydrogén ugyanis reagál a hydrogén atom robbanásra és ha egyszer elindul ez a tűz, emberi erő többé nem állithatja meg. A hydrogén-atom robbanások “láncreakcióval” járnak, az atombontás kiszabadul az ellen­őrzés alól és nekivadultan foly­tatódik, lángba borítva a földet övező légburkolatot. Az atom­bontás minden más elemet meg­változtat, va^y magába olvaszt. A jelenlevő fizikusok azt fe­lélték, hogy “emberi számítás szerint” minden száz-százaléko­­san biztos és nem félnek attól, hogy bármiféle mulasztást vagy hibát követnek el. Egy másik professzor szerint az atombombákkal “szerencsénk volt, mert azok explóziáját el­lenőrizni tudtuk. De ez még ko­rántsem jelenti azt, hogy a hyd­rogén és más atomok bontása nem hoz-e számunkra kínos, ka­tasztrofális meglepetéseket.” Régi és ujamerikás magyarok nép­ünnepélye A Woodbridgei Amerikai Ma­gyar Kulturegyesület, karöltve a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége és az amerikai Ma­gyar Cserkészek csoportjával, most vasárnap, szeptember 18- án d. u. 2 órai kezdettel Fordson, a Várady Grove-ban nagyszabá­sú népünnepélyt rendez, amely­re lapunk utján is meghívják a magyarságot, közeli és távolabbi vidékekről egyaránt. A népünnepélyen finom ma­gyar ételeket és italokat mérnek és a rendezőség kitűnő műsorról" gondoskodik. A Woodbridge-i Magyar Énekkar népdal-prog­ramja és a kanadai világiam-HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL NYOMOTT A HANGU­LAT, ELTŰNT A BIZAKODÁS (FEP) Augusztus közepén több napig Budapesten tartóz kodott egy osztrák üzletember, aki a következőket mondotta el a genfi konferencia utáni buda­pesti hangulatról: “Az emberek hangulata na­gyon nyomott. Nem bíznak kon­ferenciákban, nem hisznek jobb­­rafordulásban. Ha az ember kérdez valamit, sokan csak le­gyintenek, mint akik azt mond­ják: ‘nekünk már úgyis mind­egy’. Általános az a vélemény, hogy Magyarország mai helyze­tében csak az hozhat javulást és csak az változtathat, ha a Szov­jetuniónak valóban komoly bel­ső nehézségei vannak. Azon a véleményen vannak, hogy a bel­ső nehézségek miatt vagy olyan helyzetbe kerülnek, hogy kény­telenek lesznek koncessziókat tenni és ebben természetesen Magyarország kérdése is benne foglaltatnék, vagy pedig — és ez az, amiben pillanatnyilag ke­vesen ‘reménykednek’ — az el­lentétek mégis háborúvá fajul­nak. A jugoszláv barátsággal kapcsolatban nincsen se vége, se hossza gúnyolódásoknak. Min­denhol eltűnnek a 'Tito ellenes feliratok és plakátok, csak az emberek emlékezetéből nem. Újra deportálnak Budapest­ről. Nem úgy, mint azelőtt: 24 óra alatt, hanem hetes előzetes értesítés után. A deportálandó magával viheti mindazt, aminek elszállításáról gondoskodni tud. Azt, hogy a deportálási hullám ez esetben kiket érint és kiket nem, az emberek nem tudják, csupán azt, hogy a kitelepítés réme megint megszállva tartja a várost.” “MAROSVÁSÁRHELY, A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY SZÉK­HELYE” Ezzel a címmel közöl hosszú riportot Gáthi István tollából a budapesti Szabad Nép augusz­tus 17-i száma mely többek kö­zött ezeket írja: “Tirgu Mures- Marosvásárhely a felszabadulás óta eltelt esztendők alatt hatal­masat fejlődött. Lakóinak szá­ma mintegy megduplázódott: A Székelyföld falvaiból sokan köl­töztek ide, hogy az iparosodó vá­rosban keressék megélhetésü­ket. Mert Marosvásárhelyen az elmúlt években tekintélyes ipar alakult ki, a többi között konzer­­alakult ki, a többi között kon­zervgyár, vegyipari gyár, üveg­gyár, gépgyár és a város büszke­sége : a bútorgyár, mely naponta 120 teljes szobaberendezést gyárt. Az utcanevek, a hivatalok, üz­letek feliratai mind kétnyelvüek. A város legtöbb iskolájában ma­gyar a tanítási nyelv. Itt műkö­dik a magyar színművészeti fő­iskola is. A három marosvásár­helyi moziban a filmeket ma­gyar felirattal játsszák, az ujsá­­gosbódékban egymás mellett a Vörös Zászló és a Steagul Rosu, boree-ról nemrég hazatért cser­készek valódi tábortűz-jelenete mindenkit, érdekelni fog. Persze lesz tánc is, még pedig Csubák Pista muzsikája mellett. Ez al­kalommal fogják kisorsolni Ju­­huros István gyönyörű, magya­ros tárgyú olajfestményét. Be­lépti dij $1.00 (12 éven aluli gyermekeknek ingyen). Esős idő esetére van bőséges fedett hely is a Várady Grove-ban. a Magyar Autonóm Tartomány magyar és román nyelvű napi­lapjainak példányai. Ha a marosvásárhelyiektől a város nevezetességei felől érdek­lődsz, elsőnek kivétel nélkül a Teleki — tékát és a Bolyai Mú­zeumot említik. Teleki Sámuel kancellár egykori kúriájában ta­láljuk meg mind a kettőt. ‘A hazai tudományoknak és a hálás utódoknak’ ajánlja több mint másfél század előtt létesített, létesített, óriási tudományos ér­téket jelentő könyvtárát az ala­pitó Teleki Sámuel, aki könyv­tára számára megvásárolta an­nak idején az akkori Európa bármely nyelven megjelent vala­mennyi könyvét. A házban elhe­lyezett Bolyai Muzeum pedig híven őrzi a két nagy tudós: Bo­lyai Farkas, az apa és János, a fiú tudományos munkásságának emlékeit. Meghatódva álltunk munkaeszközeik és személyes használati tárgyaik előtt. Itt őr­zik üvegszekrényben mindkettő­jük koponyáját is. A kulturpalpta földszintjén, a 800 személyes! színházteremben az Állami Széljely Színház társu­lata tartja esténként előadásait. Otttartózkodásjunkkor éppen a kolozsvári magyar opera ven­dégjátékában 1 gyönyörködhet­tünk.” Országos reformá­tus nagygyűlések Ligonierban A ligonieri Bethlen Otthon­ban a Labor Day hétvégén az amerikai magyar reformátusok hagyományos évi nagygyűlése volt. > Az első két napon az Amerikai Magyar Református Presbiteri Szövetség ülésezett Király Imre (Washington, D. C.) elnöklete alatt. Az amerikai magyar presbi­terek közérdekű kérdéseket tár­gyaltak mek. Egyik legfonto­sabb tervük az, hogy megpróbál­nak tárgyalásokat folytátni egy amerikai magyar református középiskola felállítása ügyében. A terv szerint a növendékek aft­­gol középiskolába járnának, de emellett magyar tárgyakat is ta­nulnának és bennlakásukról is gondoskodnának, A presbiteri konferencia után ’az amerikai magyar ref. lelkész­szövetség ült össze kétnapos gyűlésre Nt. Daróczy Sándor cartereti lelkész elnöklete alatt. A konferencián, amelyen majd­nem mindegyik amerikai és szépszámú, kanadai ref. lelkész vett részt, lelkészi szakkérdések­kel és tudományos problémákkal foglalkoztak. A KORMÁNY HÍRSZOLGÁLATA __________Hun____________ Eisenhower elnök televízión közvetített sa j tó-konf erenciá j a az amerikai közönség minden rétegét tájékoztatja a felada­tokról, amelyek a kormányt fog­lalkoztatják és a módokról, aho­gyan ezeket a feladatokat megoldani szándékozik. Mint­hogy az alkotmány értelmében a polgárság határozza meg politi­kánk irányát, elengedhetetlenül szükséges, hogy a közönség ál­landóan és kimerítően tájékoz­tatva legyen a kormány munká­ja felől. Csak nemzetbiztonsági szempontok állítanak fel korlá­tokat ez elé. Az amerikai sajtó képviselői pontosan e legvégső határig nyernek felvilágosításo­kat a kormány minden tényező­jétől, beleértve az elnököt is. Gondos előkészítés előzi meg azt, hogy az elnök maga minden fontos tényről informálva le­gyen. A Fehér Ház személyzete, James Hagerty sajtótitkár fel­ügyelete alatt, minden reggel kivonatot készít a fontosabb a­­merikai hírlapok tartalmáról. A nap további folyamán a távolab­bi vidékekről érkező hírlapok anyagát is feldolgozzák. Szemé­lyesen referálnak az elnöknek: hétfőn a katonai tanácsadók, kedden a kongresszus tagjai, szerdán a gazdasági szakértők, csütörtökön a National Security Council és pénteken a miniszter­­tanács. Ezenkívül az elnök érte­süléseket kap bizalmas jelenté­sekből, a mindenkori látogatók­tól, külön tanácskozások ered­­ményeképen egyes miniszterek­től, írásbeli jelentésekből és esti olvasmányaiból. Mindezeknek a segítségével az elnök olyan széleskörű tájékoz­tatást nyer, hogy heti sajtókon­ferenciája a kormány és a kö­zönség közt felmerülhető kérdé­sek teljes skáláját kimerítheti. A konferenciákat, amelyekről a televízió számára filmeket ké­szítenek, gondosan előkészítik, úgy az anyag, mint a technika szempontjából. Az elnök a kon­ferenciát megelőző órákat a saj­tó és a rádió képviselőivel való találkozásra felkészüléssel tölti. De nemcsak az elnök, hanem a külügyi és honvédelmi minisz­terek is rendszeresen és a kabi­net más tagjai időnként adnak ki nyilatkozatokat a sajtó szá­mára. Minden minisztériumnak van sajtóosztálya, de az újság­írók más módon is megtalálják az összeköttetéseket hivatalos, vagy félhivatalos tájékozódá­sukhoz. Az amerikai sajtó tehát állan­dóan ismeri a kormány felfogá­sát a fontosabb kérdésekről. Gyakran mégis félreértések tá­madnak ; egyes hirlaptudósitók megszegik az íratlan törvényt, hogy bizalmas tudósításokat nyilvánosságra hozni tilos. Más­részt a kormány is elfogadott elveket, amelyeket mint Íratlan törvényeket, igyekszik tisztelet­ben tartani. így például hagyo­mánnyá vált, hogy fontos.híre­ket nem közölnek csak egyetlen sajtó- vagy rádió orgánummal, hanem egy*dőben valamennyivel és ha bármely orgánum élőbb közölt olyan hirt, mint azt a kor­mány kikötötte, a többiek is fel­szabadulnak a korlátozás alól. Ez.a rendszer, amelynek alap­ja nem törvény, hanem az er­kölcs és a jó ízlés, eddig kitünő­en bevált. Az amerikai nép gyors és kellő tájékoztatást nyer mindenről a világon, a hiralpiró feladata pedig az, hogy a híre­ket a tényekkel összeegyeztesse és elfogulatlanul végezze el a hirterjesztés munkáját. SPORT HÍREK AZ Oslóban vendégszerepeit magyar atléták közül Tábori László az 150 m-es síkfutásban szeptember 6-án beállította Iha­ros Sándor '28-án felállított 3:40.8 mp-es világrekordját. A szeptember 25-én Budapes­ten sorra kerülő Magyarország- Szovjetunió válogatott labda­rugó-mérkőzést az angol Ellis vezeti. A két partjelző ugyan­csak angol lesz. Előző héten a magyar válogatott Svájcban méri össze erejét a svájci labda­rugó válgatottal. Nevet cserélhetünk, de szivet nem! Amerikában a bevándorlók számára ugyanazok a lehetőségek állanak nyitva, mint az itt születettek számára; sikert, boldogulást azonban ki-ki aszerint érhet el, ahogyan a lehetőségek kihasználá­sára felkészül, ahogyan az itteni élethez, viszonyokhoz, szokások­hoz alkalmazkodni tud és tehetségét, képességeit hasznossá tudja tenni. Az amerikai élethez, alkalmazkodás sokaknál, — egyéneknél és intézményeknél, — magával hozza, vagy sok esetben megköve­teli a névcserét; az illető személy vagy intézmény nevének ameri­­kaiassá, könnyebben kiejthetővé változtatását. Nevet cserélhetünk .. . szivet azonban nem! Azt, hogy magyarok vagyunk, magyarnak születtünk, eltitkolni, letagadni nem lehet és nem szabad! A Pittsburghban most ülésező Verhovay Segély Egylet és Rákóczi Segélyző Egyesület konvénciói véglegesein kimondják a két nagy egylet egyesülését, William Penn Fraternal Association név alatt. Jq hangzású amerikai történelmi neve lesz nagy magyar egyletünknek, az egylet azonban magyar egylet marad, hiszen tag­ságának nagy többsége még magyar! Nevet cserélhetünk, de szivet nem! Szinte fölösleges kérnünk, — hiszen a konvenció alkotó tag­jainak óriási többsége ugyanúgy érez és gondolkozik, mint mi, — hogy a 25 millió dolláros nagy amerikai magyar egylet jövőjét el­határozó mostani nagy-gyülés mondja ki határozatilag azt, hogy az amerikai magyarsággal és általában a “magyar üggyel” való közösségérzet és közösségvállalás kihangsulyozása céljából is, úgy anyagilag, mint erkölcsileg támogatni fogja a William Penn Egy­let az Amerikai Magyar Szövetséget, az amerikai magyarság nagy összefogó szervét! A közöttünk még mindig.garázdálkodó, de egyre gyérülő szá­mú kommunisták felé legyen ez a határozat egy erős, férfias kiáltó szó, a magyarság felé pedig egy sokatmondó, biztató, őszinte tanu­­bizonyság-tétel! MAGYAR MŰVÉSZ FESTMÉNYE EGY AMERIKAI POSTABÉLYEGEN Megírtuk, hogy az amerikai posta az állandó használatban levő közönséges bélyeg-sorozatot ujjal cseréli fel s az uj sorozat több értéke már forgalomba is került. November 18-án kerül kibo­csátásra az uj 6 centes postabé­lyeg, amelyen néhai Theodore Roosevelt elnöknek az arcképe lesz. Ez az arckép pedig nem más, mint reprodukciója annak a festménynek;, amelyet László Fülöp, a világhírű magyar port-Idegenben... Sötét, sötét az ég csak egy lámpa fénye pislog Csak egy halvány csillag ragyog, mindenki már pihenni tért. .. Csak egy kislány virraszt a sötét éjszakán ... % Idegenbe hozták, mi lesz vele most már . . . Zokog, zokog, a könnye is [kiapadt, El kell dobni most már a régi vágyakat . . . * * i\i Gyermek voltam még, balga [gyermek midőn elhagytam édes jó [anyám, Mikor ba.zárták hazámat [előttem, Mit tudtam én mi vár reám . . . Könnyeztem én is, hisz körültem mindenki szeme könnyezett... A balga gyermek vig kedélye bus zokogásba elveszett*. . . * ❖ * Maga mvagyok e kis szobában, zokogok halkan, csendesen; Nins senki, aki vigasztalna “Ne sirj, édes jó gyermekem.’’ Egyedül a sötét éjszakában el-elmerengek múltamon, És annyi fájó, könnyes emlék ... és annyi bánat terhe nyom . . . BIEDERMANN CORA réfestő festett annakidején Ted­dy Rooseveltről. László Fülöp, — akit a Post Office Department hivatalos je­lentése Philip A. De László né­ven említ — teljes nevén: Lom­­bosi László Sándor Fülöp, 1869- ben született Budapesten. Ott végezte el a festőakadémiát, majd Münchenben a hires Lie­­zenmayernek és Párisban Le­­febr és Constant mestereknek volt a tanítványa. Első nagy si­­’kerét 1899-ben aratta, amikor Hohenlohe főhercegről készített portréját a Párisi Szalon arany­éremnél jutalmazta. 1900-ban XIII. Pius pápáról készült képé­vel ismét aranyérmet nyert s ettől kezdve királyok és uralko­dók keresett arcképfestője lett. Angliában telepedett le s ott élt egészen 1937-ben bekövetkezett haláláig. Hires képei közé tarto­zik még VII. Edward angol ki­rályról, Alexandra királynőről, Vilmos német császárról és Mus­soliniról készült festménye is. (Encycl. Brit.) Az amerikai “karácsonyi bé­lyegek” után, melyeknek soro­zatában az 1941 évit Dohányos, az 1943 évit pedig Dugó magyar festőművészünk készítette, most az amerikai rendes postabélye­gek közé is bevonult egy magyar festőművész alkotása. Az uj 6- centes piros bélyegen, amely va­lószínűleg évekig forgalomban lesz, László Fülöp kezének mes­teri ecsetvonásaiban fogjuk lát­ni Theodore Roosevelt néhai nagy elnök arcképét . . . Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hog) ak valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­toságnál. Okos ember újságot olvas Lelkiismeretes ember: előfizet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents