Szabad Sajtó, 1955 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1955-08-18 / 33. szám
Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY Merged with “PASSAIC and VICINTY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 49. ÉVFOLYAM — NO. 33. SZÁM. PASSAIC, W JERSEY THURSDAY — 1955. AUGUSZTUS 18. A Free Europe Radio és abudapesti vörös kormány Az újságíró felelőssége mindigfokozott volt. A történelem során azonban azt a fajta “fokozott felelősségrevonást” nem gyakorolta még soha államhatatalom, mint amit gyakorol most a budapesti vörös kormány. A magyarországi hatalom bitorlói összefogdostatják a Szabad Európa Rádió munkatársainak hozzátartozóit és ezeket a sze* rencsétlen anyákat, testvéreket sokszor unokatestvéreket is — ismeretlen helyre szállítják. A vörösek “eltüntető gépezete” bizonyosan újra kifogástalanul működik és 'nagyon kétséges, hogy ezek a rokonok valaha is megláthassák Isten szabad napját. Mit tesznek a Szabad Európa Rádió magyar munkatársai, hogy a budapesti vörös kormány az ótestamentumi hetediziglen büntetéssel sújtja őket? Azt, ami a vörösek számára éppen a legelviselhetetlenebb. Az igazságot hirdetik. A Szabad Európa Rádió keretében működő magyar szekció naponként 18 és fél órás rádióadás keretében megmondja, hogy a vörösek hazudnak, hogy népámitás minden szavuk, nincs egy igaz tettük és mindent Moszkva parancsából tesznek. Ennek a hatalmas szervezetnek a munkatársai kihallgatnak minden menekültet, kielemeznek minden Magyarországon megjelenő nyomtatványt s aztán mindezt visszaolvassák a vörösek fejére. Nem handabandáznak, hanem adatokat, bizonyítékokat vágnak a vörösek fejéhez, olyan bizonyítékokat, amelyeket otthon bárki ellenőrizhet. Ezért elviselhetetlen a magyarországi vörösek számára a müncheni magyar műsor. Azt kellene hinni, hogy a magyar emgráció lélekzetfolytva figyeli ezt a viaskodást és minden porcikájával a Szabad Európa Rádió magyar munkatársainak drukkol. Annál is inkább elvárható lett volna, hiszen a munkatársakat különös gonddal válogatták össze és megtalálható köztük az utóbbi tizenöt év minden politikai színárnyalata, kezdve szélsőjobboldalon, a “nemzetvezető íródeákján.” Éppen csak olyan nincs köztük, aki ma kommunistának vallja magát. Azért történt ez a gondos összeválogatás, nehogy valaki azt mondhassa: hohó, hiszen itt egyetlenegy klikk, vagy politikai csoport képviselteti magát! Évek során azt tapasztaljuk, hogy a nyugati féltekén magyarul megjelenő újságok egyrésze rendszeres háborút visel a Szabad Európa Rádió magyar munkatársai ellen. S köztük éppen azok a magyar újságok, amelyek melldöngetve a legmagyarabbaknak szeretik márkázni magukat. Nem akarjuk ezeket a magyar újságokat most felemlegetni, nekünk nem célunk a személyeskedés. Ha használni nem tudtunk, rombolni sohasem volt szándékunkban. De annyit mégis megmondunk: elérték céljukat. íme, a Szabad Európa Rádió munkatársait a budapesti vörös kormány éppen olyan elviselhetetleneknek találja, mint itt, egyes emberek, akik — mert újságba írnak — újságíróknak nevezik magukat. Felőlünk nevezzék magukat továbbra is annak. De valamit meg szeretnénk mondani és ehhez jogunk van egy tisztességes szerkesztői és kiadói múlt után. Újságírónak lenni, nemcsak azt jelenti, hogy valaki le tud Írni egymásután néhány épkézláb mondatot és ezt az irományt — az Isten különös kegyelméből — ki is szedik és így nyomtatásban is napvilágot lát. Újságírónak lenni: elsősorban felelősség. Sőt: fokozott felelősség. Handabandázni, kénkövet köpködni, a valótlant úgy tálalni a nyájas olvasó elé, mintha való volna, — ez bizony, kedves feleim, nem felelősség, hanem felelőtlenség, mégpedig a javából. I Bíráljunk, hiszen a bírálat Amerikában a legfőbb jogunk. Az újságírónak ezt a jogát nem vitatja senki. De viszont elvárható, hogy legalább amikor nagy nemzeti kérdésekről van szó, az újságíró vizsgálja meg önön lelkiismeretét, s ha jóhiszemű, ne üljön fel mindenféle pletykának. A rosszhiszemű újságíróhoz nincs szavunk,mert amikor papírra veti a sorokat, az irigység, a bosszú, a saját jelentéktelenségének tudata vezeti a kezét. Nem, mi nem akarunk személyeskedni, legalábbis addig nem, amig nem kényszerítenek rá. Mindaz, amit elmondtunk, csak elvi megállapítás. Abban reménykedünk, hogy nemcsak a ma annyira “divatos” nyelvöltögetést, hanem az ilyen, tisztán elvi síkon mozgó gondolatfuttatást is megértik azok, akiket illet. San Marino és a nagy amerikai lapok Az a kérdés, hogy az Appeninik közt fekvő, harmincnyolc négyzetmérföldnél egy méterrel sem nagyobb, pár ezer lakosú parányi köztársaság — San Marino — megtartja-e továbbra is kommunista kormányát, vagy sem (megtartotta!) szerfölött érdekelte a nagy amerikai lapokat. Első oldalra került az, hogy lesz szavazás; aztán az, hogy ma van a szavazás. No, és végül a szavazás eredménye. Ez még nem minden: vezércikkeket Írtak róla, és ha az illető lapok sah marinoi szakértője ki nem múlt időközben, még ma is rágódnak rajta. Az ember kénytelen feltenni a kérdést: miért ez a nagy hűhó? És főleg, miért a nagy hiihó a semmiért? A világpolitika szempontjából igazán vajmi kevés jelentősége van annak, hogy az itáliai hegyek közt egy pár eáer ember hogyan szórakozik. San Marino — hála Istennek — nem oszt és nem szoroz. Véletlenül a san marinoi hűhóval egy nap jelent meg az a nyilatkozat, amely szerint a szovjet csapatok tovább is megszállva tartják Romániát. Tehát a Vörös Hadsereg nem vonul ki, mintahogy erre a moszkvai kormány békeszerződésben kötelezte magát. Nem magukért a románokéit Írjuk ezeket a sorokat. Ők erre nem szolgáltak rá. A szovjet kormány arra kötelezte magát, hogy az osztrák békeszerződés megkötése után Magyarországról és Romániából kivonul. Ennek a békeszerződésben vállalt kötelezettségnek nyílt megszegő-AZ AMERIKAI IFJÚSÁG Sokszor emlegetik az amerikai ifjúságot és nem mindig hízelgőén beszélnek róla. Pedig az amerikai ifjak legnagyobbrésze egészséges, vidám, erőteljes, minden szépért és jóért lelk^edő és leleményesebb, mint más nemzeteké. Húsz közül egy mégis bajba kerül időnként, a statisztika tanúsága szerint. Minthogy az utóbbi esetekről szenzációs újságcikkek számolnak be, egyesek az egész generációról, mint “ifjúkori bűnözőkről” emlékeznek meg. Ez az általánosítás legalább is igazságtalan. A 19 éven aluliaknak a száma Amerikában 54.5 millióra .rúg ma, akik közül 20 millió 10-18 éves. Ez a csoport 13 millió taggal szaporodott a második világ háború óta. Tizennyolc százalékuk nem normális körülmények között él. Vagy csak az apával, vagy csak az anyával, vagy egyikükkel sem. Halál és elválások kedvezőtlenül befolyásolják az ifjak lelkivilágát. Ennek ellenére is, ifjúságunknak csak 5%7a kerül bajba, kivételesen. Kilencvenöt százalékuk tehát normális és kiegyensúlyozott életet él. Az öt százalék azonban mégis problémát jelent, amit tagadni nem lehet. Iskoláink tudatában vannak ennek és az iskolai életen belül tanácsadással iparkodnak segíteni, azon kívül pedig szórakoztatóprogramokkal kötik le a gyermekek szabad idejét. Az egyházak hasonlóképen ifjúsági programokat szerveznek és a helyes irányba terelik a gyermekek szellemi életét. A városi, állami és szövetségi hatóságok törvényhozási, igazságszolgáltatási reformok, egészségügyi és más intézetek felállításán fáradoznak az ifjúság érdekében. Az egész ország népe vállvetve dolgozik az ifjúság problémáinak megoldásán. A kritikusoknak a többség viselkedését is tudomásul kell venniök. A fiuk közül sokan újságot hordanak ki szélben, hóban, sárban. A lányok kisebb gyermekek gondját viselik, mint “baby-sitterek”, segítenek a háztartás vezetésében, tisztogatásban, mosogatásban és nagymosásban. Füvet vágnak a kertben, etetik a háziállatokat, havat lapátolnak. Iskola után sportolnak, biztatva barátaikat és örvendezve sikereiknek. Télen korcsolyáznak a befagyott tó tükrén, nyáron úsznak és eevickélnek a tavakban, folyóban vagy az uszodákban. Vasárnaponként ünneplőbe öltözve mennek a templomba, résztvesznek az énekkarban, vagy gyertyagyujtó ministrálásban. Az újságok is megemlékeznek néha-néha a köteíességteljesités példáiról. Legutóbb huszonöt 15-16 éves fiü és lány, napi 6 órai munkával iskolát épített fel se elég ok lehetett volna arra, hogy az egész nyugati sajtó felhördüljön és ne egy vacak hírben intézze el az ügyet. A vasfüggöny mögött százmillió nem kommunistáról van szó, nem pedig a san marinoi pár ezer kommunistáról . . . Hol van az amerikai nagy lapok arányérzéke? Az emberi irgalmasság is azt követelte volna, hogy az uj szov- I jet csalás kerüljön az első oldalra, s nem pedig San Marino. Egyes nagy amerikai lapok csúnya játékot űznek, S ezt a játékot nem most kezdték. Most csak tovább folytatják. a községüknek. A pennsylvaniai Bucks CountV'ban 16-20 éves zsidó fiatalemberek a leégett egyleti házat restaurálták. A kvékerek gyermekei a new jerseyi Lakewoodbaii 500 hontalan kalmük részére! állítottak fel jól felszerelt tábbrt. Az amerikai cserkészszövetség bőrbe ke ;ött könyvet nyújtott át nemr giben az Egyesült Államok elnö téliek, 1000 vállalkozást sorol la fel, amelyeket 95,000 cserkéfez fejezett be a halászatot, vac ászatot, vízellátást és talajviszoiyokat feljavítva. De a lánycsei íészek sem maradnak a fiuk mjgött, kórházi programok sike ’es lebonyolításával. Vérgyüjrí központokat állítottak fel és tartanak fenn a Vörös Keresztel egyetértésben, sőt, rendszei ;s kórházi szolgálatot látnak el. Az amerikai fiatalság túlnyomó része készséges segítője családjának, községének és az orszgnak. Ezek a tipikus képvise löi az amerikíji ifjúságnak. A lapok nem írnak szenzációs riportokat a kötebsségteljesités példáiról, de mielőtt “fiatalkorú bűnözőkről teszélnénk, általánosságban, gondoljunk a sokmillió példásviseletti gyermekre is. És el.ősorban róluk Írjunk, ha a kpföldi azt kérdezi tőlünk, hogy ni a véleményünk az amerikai iatalkori bűnözők rro v» A'. ? v £3 éli. ..ról! Labdarugók figyelmébe! A New Brunswick-i Amerikai Magyar Atléta Klub futbal-csapatának vezetősége felkéri mindazokat a magyar labdarugókat, akik e csapatban játszani óhajtanának, kedvelik fi labdarugó sportot és készek a magyar labdarúgás jóhirnevének az érdekében a HAAC csapatában játszani, lépjenek .összeköttetésbe a csapat vezetőségével. Hívják fel telefonop Fiiszár Ferencet (CHarter 7-8896) vagy Weissmann Gézát (CHarter 9-3319), vagy pedig jelenjenek meg valamelyik tréningen. (A tréning a New Brunswick-i Buccleugh Park-i pályán van minden kedden és csütörtökön este.) A HAAC csapatának most több játékosra van szüksége, mert a ligában erősebb osztályba került be. TÉNYEK ÉS SZÁMOK Egy most lefolytatott kutatás megállapítja, hogy a mai automobilok sokkal tovább tartanak, mint a régi gyártmányok. Az 1925-ben gyártott automobil átlag 22 ezer mérföldet futott be, az 1945-ös gyártmány 81 ezer mérföldet. Alig hinnők el, hogy a világ leggyorsabb vonata 1905-ben száguldott a síneken. Az u. n. “Broadway Limited” akkor 3 mérföldet 85 másodperc alatt tett meg, óránként 127 mérföldet futva be. Két uncia szenet (kb. 50 gramm) kell felhasználni ahoz, hogy egy tonna terhet egy mérföldnyire szállítson el a gőzmozdon. A Diesel motor ugyanerre a célra csak két kávéskanálnyi olajat fogyaszt el. Rákosi feje az alku Mosékva és Belgrád között Halperin a Neue Zürcher Zeitung ismert keleteurópai tudósítója írja a svájci napilap augusztus 3-i számában: “Tito és pártja csak azzal a feltétellel hajlandó csatlakozni a kommunista világmozgalomhoz, ha visszavonják az ellenük emelt vádakat és ha törlik a látványos perek Ítéleteit. Az oroszok ebben az irányban már nagy engedményt tettek, amikor szabadon bocsátották Noel Fieldet, azzal a határozott megokolással, hogy a Rajk perben ellene emelt vádak valótlanoknak bizonyultak. A belgrádi repülőtéren tartott beszédében Hruscsov formálisan bocsánatot kért Jugoszláviától s a viszály szitásával ‘a már elitéit hazaárulókat, Beriát, Abakumovot és a többieket* vádolta. Ez a formula ‘és a többiek’ nyílt fenyegetés volt még el ne mitélt kommunista vezetők felé. Amint Tito legutóbbi beszédéből kiderül, ő most követeli, hogy a ‘többiek’ ellen is járjanak el, mégpedig olymódon, hogy először Rákosit és a többi magyar és csehszlovák kommunista vezetőt, akik közreműködtek a látványos perek rendezésében, bünvallomásra kén yszeritsék. Mive! pedig1 nem bevallásáról, hanem ‘Justizmordok’-ban való büntársi szerep bevallásáról van szó, könnyen lehet, hogy egy* ilyen vallomás ezeknek az embereknek a politikai, sőt valószínűleg a fizikai öngyilkosságát vonja maga után. Hogy Titónak sikerül-e ezt a követelését keresztülvinni, ez az egyelőre ellenőrizhetetlen moszkvai erőviszonyoktól függ. Valószínű, hogy most e körül folyik a nagy küzdelem Moszkvában es a csatlósállamok fővárosaiban.” Hitler tábornokai... A volt názi hadsereg két vezető tábornoka, Hans Speidel és Adolph Heusinger vezető szerepet * kapnak Nyugat-Németország újonnan szervezendő haderejében és mint rangidősek, ők fogják képviselni a németeket az európai szövetséges hadsereg vezérkarában. Az 58 éves Speidel tábornok Hitler eleinte nagy sikerrel operáló afrikai haderejének volt a vezérkari főnöke Rommell marshall alatt, Heusinger pedig a német fővezérkar operációs ügyeinek volt a vezetője és most 57 éves. Mindketten megkapták ugyanazt a rangjukat, ami volt a második világháború idején. (A fenti hir olvasásakor önkénytelenül is felvetődik a kérdés bennünk, magyarokban, hogy hát a volt magyar katonákkal, sőt: a Szálasiék vezénylete alá került tisztekkel és közlegényekkel hogy állunk? . .. Illetve: ők most hol állnak? Mert más elbírálás alá esik az, hogy valaki túlbuzgóságból, miből személy szerint bűnös volt, akár mint katona, akár mint magánember, . . . vagy pedig ha valaki katona volt és csupán teljesítette a parancsot, amit felülről kapott, ,aszerint hogy ki került feléje .. vagy ki alá került. . .!—Szerk.) “BIZONFI” magyar-angol, kötet egybekötve $4.75. Megrenangol-magyar szótár, — a két delhető lapunk utján. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGRÓL “RÁKOSI CSATTOGTATJA AZ OSTORT” (FEP) Ez a cime a bécsi Arbeiterzeitung, az osztrák szociáldemokraták ismert napilapja július *8-i cikkének, melyet Oscar Poliak főszerkesztő irt a mai magyarországi helyzetről, annak feltűnően helyes ismeretében. A cikk szerint Hegedűs miniszterelnök a budapesti származású szovj et gazdasági szakértőnek, Varga Jenőnek a protezsáltja, akinek helyzete Moszkvában az utóbbi időben bizonytalanná vált. A főprobléma: a mezőgazdasági válság, amely miatt ellentétek támadhatnak vagy máris támadtak Rákosi és Hegedűs között. “Az elkerülhetetlen tény az, — írja Pollák — hogy a kommunista rezsim totalitárius módszerei a mezőgazdaságban tökéletes * küdarcot vallottak. A rendszer nem bir megbirkózni a parasztokkal, a falusi körzetekben nincs elegendő műszaki és igazgatási szakember, és a kollektivizálás nem kenyeret, hanem rendeleteket, kényszerszabályokat, többnyire hamis jelentéseket és éhséget produkál. Hogyan lehetne élelmezni a városokat, növelni a nehézipart és a fegyverkezést, ha az országban nincs kenyér és nincs hús? Magyarország Románia mellett a legjobb példája a totalitárius közgazdasági képtelenségnek, példáj a a mezőgazdasági nyomorúságnak, amely a Keleti Blokk minden államának a főproblémája.” “Rákosi csattogtatja az ostort fokozza az uj ‘régi kurzust’. Hegedűs miniszterelnöki kinevezése valószínűleg engedmény volt, amit meg kellett csinálni a mezőgazdaságtényleges helyzetének láttára, de lehetséges, hogy ezt az engedményt a közeljövőben korrigálni fogják. Vagy az is lehet, hogy ez kezdetlől fogva csak egy trükk volt, hogy egy másik bűnbakot tegyenek oda, akit majd vádolni lehet a hiányokért. Hegedűs viselheti ugyan a miniszterelnöki címet, azonban Rákosi uralkodik és diktál.” A cikk szerint a Magyarországon most folyó kísérletezés eredményétől függ, hogy a Szovjetunió ugyanezt a módszert nem vezeti-e be a többi rabállamban? “Az ostor csattogtatása példa, amit különféle tempóban valamennyi többinél is alkalmazni fognak? — kérdi Pollak. — Ha ez az eset áll fenn, úgy kétségtelen, hogy valamennyien kudarcra vannak Ítélve.” KÉT MAGYAR KATONA SZERENCSÉS SZÖKÉSE Két magyar határőr augusztus 2-án éjjeli őrjáratuk során átszökött Ausztriába. Schachendorf községben az osztrák vámőrséghez fordultak és menedékjogot kértek. Sibecki István határőr 23 éves, Vékészi György 22 éves. Nyilatkozatukban kifejtették, hogy a határőrség között igen kevés a kommunista és több társuk szeretne szabad földre kerülni. UJ JÁRVÁNY MAGYARORSZÁGON A Magyar Nemzet augusztus 2-i tudósítása szerint az utóbbi hónapokban igen elterjedt a virus által okozott fertőző májgyulladás, különösen Budapesten és a főváros környékén. Az esetek száma igen nagy lehet, mert a cikk egyrészt a lakosság nyugtalanságáról beszél, másrészt beszámol arról, hogy a Váci-uton külön kórházat rendeztek be a májgyulladásos betegek számára. A tudósítás szerint a betegség főoka: szennyezett, fertőzött ételek fogyasztása. NACIONALIZMUS AZ EGYETEMEN Sőtér István, a budapesti egyete mprofesszora írja a Felsőoktatási Szemlében: “Az egyetemi ifjúság körében föl-föllépő ellenséges áramlatok részben az idősebb nemzedék tudatában megmaradt káros nézetek következményei. Ezek a nézetek nemcsak a család, s általában a magánélet környezetében tenyésznek, de néha maguk az iskolák a terjesztők. Alsó- és középfokú oktatásunkban még meg-megszólalnak a klerikálizmus és sovinizmus nézetei. A marxista-leninista világnézet ellen nyílt vagy burkolt módon fellépő oktatók néha a kötelező tankönyvek félrevezetésével tanítják homlokegyenest ellenkezőjét annak a tudásnak, melyet mi az ifjúságban meg akarunk gyökereztetni . . . Karunkon a nacionalizmusnak két különösképp visszataszító formájával találkoztunk. Az egyik: a revizionizmus volt. Fölkeli figyelnünk arra, hogy a provokációs módon hangoztatott revizionista érvek ellenében a becsületes, jószándéku hallgatók sem tudtak kellő ellenérveket felsorakoztatni . . . Egy másik nacionalista tünetként az antiszemitizmus jelentkezésére kellett felfigyelnünk. Súlyosbította ezt a jelenséget, hogy az antiszemitizmussal egyidejűleg zsidó-nacionalista mozzanatok is megmutatkoztak . . . A nacionalizmus egyik leginkább provinciális válfaja: ‘kulturfölényünk’ hangoztatása. A ‘kulturfölényt’ hirdetők a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal szemben hangoztatnak csak lefitymáló nézeteket, ugyanakkor azonban félistenként tisztelik a nyugati civilizáció akármily kétesértékü megnyilatkozását is. A ‘kulturfölény’ hirdetői bizonyos mértékben sportolóink sikerei miatt is jogosnak érzik felfogásukat.” HOGYAN NŐTT meg a VÁROSOK LAKOSSÁGA? A bolseviki propaganda szereti feltüntetni a városi lakosság nagyarányú növekedését a rendszer tervgazdáldokási sikerének, noha ezt nagyrészben egyszerű közigazgatási i n tézkedésekkel idézték elő: környékbeli községeket csatoltak a városokhoz. Miskolchoz csatolták Diósgyőrön kívül Görömbölyt, Hámort és Szirmát, Győrhöz Pinnyédet, Szombathelyhez Gyöngyösherrrtánt, Herényi, Kámont, Oladot, Perintet és Szentkirályt, Pécshez Málomot, Mecsekalját és Vasast, Várpalotához Inotát. 1949 óta városokká nyilvánították Törökszentmiklóst, Keszthelyt, Oroszlányt, Tatát, Várpalotát, Ozdot, Sztálinvárost, Komlót és Kazincbarcikát. 1949-ben 16 községet csatoltak Budapesthez s igy Nagy-Budapest 165,000 községi lakost kapott és a szomszédos peremvárosok lakósságával együtt több mint félmillióval emelkedett lélekszámban. KANADÁBÓL most érkező idősebb budapesti asszony olyan otthont keres, ahol .nemcsak lakást, de társaságot is talál magának. Metuchen, New Brunswick, vagy közelkörnyékén lenne legmegfelelőbb. Nevet, >pimet kérjük e lap szerkesztőségébe leadni.
