Szabad Sajtó, 1955 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1955-06-30 / 26. szám
Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY 20 Merged with “PASSAIC and VICINTY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 49. ÉVFOLYAM — NO. 26. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY— 1955. JUNIUS 30. Kelletik magukat Molotov itt, Molotov ott, Molotov mindenütt. A vörös külügyér elmegy a new yorki képtárba és megcsodálja a modern amerikai festményeket. Az újságírók, akik nyomon követik, tízszer is megkérdezik tőle és Molotov előszedi legcsábosabb mosolyát, úgy felel a hitetlenkedőknek: “Bizony, bizony, nekem az amerikai festők tetszenek legjobban.” Nem a franciák, nem az olaszok, hanem — dá, dá, dá, — az amerikaiak. Rembrandt, Rubens, Goya, Manet és a többiek kuksolhatnak a hamuban, Molotovtól akár pókháló lepheti be képeiket, még Picasso is mehet a pokolba, pedig hát békegalambot is rajzolt ^zovjet megrendelésre, — nem, nem egyik sem kell ezekből. Csak az amerikaiak. Kiszáll Chicagóban, az újságírók hada újra mögötte. Sétál, nézelődik s jámborul mélázik egy acélgyár előtt. A rendőr azt mondja neki, hogy a gyár négy és fél millió tonna acélt termel évente, de ő — Molotov! — kijavítja: “öt és félmilliót!” Aztán újra New Yorkban: Molotov itt, Molotov ott. Elmegy a természettani múzeumba. A kaktuszokat csodálja és a fürészorru halat. Ámuldozik, mint minden nyárspolgár, csapkodja a kezét s közben megcirógatja a gyermekeket. S mindezek után elmegy Bemard Baruch házába egy kis falatozásra és kedélyes diskurálásra. Mindezt két történelmi jelentőségű konferencia közt. Csak úgy, mellesleg. Ha valaki nem tudná — arra megy ez, hogy Molotov és rajta keresztül a Szovjet meghódítsa Amerika szivét. A jóságos, az igazságot mindenek fölé helyező, az amerikaiakat rendkívül nagyrabecsülő Molotov jelenik meg egyszerre a színen. Nem minden cél nélkül, óh, nem. A Szovjet semmit sem tesz cél nélkül. Mi haszna volna belőle? Van, nagyon is sok. Az amúgy sem túlságosan harcias amerikai fülig szaladó mosollyal, megelégedetten vakarózva olvassa az újságját, vagy nézi a televíziót, amely beviszi a lakásába, az asztala tetejére ezt a joviális Molotovot, aki — lássátok! — pontosan olyan, mint mi: jóhiszemű, lelkesedő és tipikus kispolgár, az angyalát, talán még a rágógumit is megkedveli. Bizony, bizony, akár hiszik önök, kedves feleim, akár nem, a Szovjet most kelleti magát, Molotovon, Hruscseven, Bulgányinon keresztül. Ez most a moszkvai irányvonal. Nevezetesen : le kell szerelni a nyugati világ harcias kedvét — ha van! el kell altatni a gyanakvást, galamblelkünek kell mutatkozni s főleg az amerikai közvéleményt kívánatos elaltatni. Ne mondja senki, hogyhát ez lehetetlen. Volt már Amerikának egy jóbarátja, akit igy hívtak: Uncle Joe. Pedighát az a néhai Uncle Joe mégcsak el sem jött Amerikába egy kis korteskedésre s mégis meghódította a sziveket. Nagyon félni kell, nekünk az aggódóknak, ha Molotov még egyszer eljön Amerikába, és, például, azt a mai nem is meglepő kijelentést teszi az újságírók hada fülehallátára, hogy a Coca Cola a legjobb ital a világon. Valami készül . . . Ma a fülek csodálatosan alkalmasak a hízelgő, duruzsoló szavak befogadására. Háborúzni nem szeretne senki s valljuk be, legkevésbé az amerikai ember. így hát nem csoda, ha nyitott fülekre talál minden olyan terv, amely — legalább pillanatnyilag — hozzásegít a jó élet további élvezéséhez, ha jókora megalkuvással is. Volt sok ilyen terv, de egyről különösen meg kell emlékeznünk. A san franciscoi konferencián öltött teljes formát és szülőapja nem más, mint Pinay, a francia külügyminiszter, aki mident tud, csak éppen egy fikarcnyi áldozatkészséget képtelen felmutatni honfitársai részéről. A terv igy hangzik: Legyen biztonság és béke Európában s ezt garantálja az Északatlanti Szövetség — tehát a NATO — szembenálló hadsereg parancs- és a kommunista tömb. A két (Folyt, a 3-ik oldalon) ‘Erdély Mindszentié’ Hat évi rabság után haza engedték Márton Áron püspököt A “Service Libre d’Europe Centrale & Orientale” párizsi hírügynökség junius 6.-i jelentése szerint “Msgr. Márton Áron gyulafehérvári püspököt szabadon engedték. Rendíthetetlen bátorságáért hívei nagyon szerették és tisztelték. 1949 junius 21-én tartóztatták le és börtönözték be egy bérmautja alkalmával. Az egyházmegyébe történt visszatérése, majd az általa celebrált első mise a templomot megtöltötte hívőkkel. A templom előtti tér feketéllett a tömegtől és mindenfajta életkorú hívők, románok és román állampolgárságú magyarok és németek valódi diadalünnepet rendeztek püspöküknek.” Márton Áron szerencsés hazajutásáról az USA-ban élő több erdélyi magyarhoz érkezett magánlevél is hirt adott. “Erdély Mindszentyjének,” Márton Áron r. katolikus püspöknek szabadon engedése Moszkva jelenlegi “enyhébb” külpolitikájának a jele, s mivel Márton Áron, egykoron az első vliágháboru kitüntetett vitéz magyar tisztje, majd a kisebbségi sorsba került erdélyi magyar egyetemi ifjúság kolozsvári hitszónoka, Kolozsvár plébánosa, végül erdélyi r. k. püspök, ma vitathatatlanul az egész erdélyi magyarság elismert vezére ((felekezeti különbség némil), Moszkva e legújabb gesztusa jövőbeli erdélyi politikáját illetően sincs minden érdeke ;ség nélkül. Márton .iron, az egyszerű csíki székely földmives gyermeke, nem a püspöki méltóság révén lett az erdélyi magyarság legtekintélyesebb vezetője, hanem tehetsége, udása, jelleme, s páratlan bát<rsága által, örökké emlékezetesek lesznek kemény, a zsarnoki elnyomással dacoló kiállásai: j944-ben az üldözött zsidóság védelmében, 1945-46- ban az emélyi magyar népet gyilkoló terrorista bandák ellen, 1948-49-bei a kommunista elnyomás egyház és népüldöző gazságai ejen. Utolsó nyilvános szereplése 1949-ben a csiksomlyói híres | búcsún volt, ahova több száz fírnyi székely lovas kíséretében lóháton vonult be és páratlanul bátor beszédben jósolta meg a kommunizmus bukását. Magyar köszöntés a szabaddá lett Becsből Megkésve bár, de kedves üzenetet hozott az Amerikában Vienna néven ismert néven ismert osztrák fővárosból a posta. Dr. Cholnoky Tibor, az elismerten nagynevű new yorki sebésztanár európai előadókörutja során történetesen éppen akkor tartózkodott Bécsben,’amidőn a békeszerződést megkötötték. Dr. Cholnoky, aki az Amerikai Magyar Szövetség igazgatója, az International College of Surgeons rendezésében számos egyetemen tartott előadást plasztikus sebészeti módszereiről. Rengeteg szakemberrel találkozott Európa különböző nagyvárosaiban, legfeledhetetlenebb élményeként azonban mégis az osztrák fővárosban töltött napokat könyveli el. “A szabadság visszaszerzése olyan leírhatatlan örömet váltott ki az emberekben, amit azok, akik állandóan szabad viszonyok között élünk, el sem tudunk képzelni” — állapította meg Cholnoky ovosprofesszor. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! MOST VASÁRNAP, JULIUS 3-ÁN LESZ A PERTH AMBOYI SZT. MIHÁLY GÖR. KÁT. ISKOLA ÉS AUDITORIUM ÜNNEPÉLYES FELSZENTELÉSE DÉLELŐTT FÉL 11-KOR M. REV. ELKO MIKLÓS, AZ UJ PÜSPÖK ÜNNEPÉLYES SZENTMISÉT CELEBRÁL FÉNYES PAPI SEGÉDLETTEL.—DÉLUTÁN 2 ÓRAKOR BANKETT A FELSZENTELT UJ AUDITÓRIUMBAN A Perth Amboy-i Szent Mihány Görög Katolikus' Egyházközség történetében nevezetes nap lesz 1955. julius 3-ika: ekkor lesz a teljesen elkészült uj, hatalmas - Iskola és Auditorium ünnepélyes felszentelése, még pedig az uj püspök, M. Rév. Elko Miklós által, aki első Ízben látogat el, mint püspök ehhez az egyházközséghez. Vasárnap délelőtt fél 11 órakor kezdődik a fényes ünnepség, amikor az egyházközség különböző testületéi, gyermekek és felnőttek felvonulnak az uj iskolához és Hall-hoz, amelyet a Püspök Ur formálisan felszentel. Utána fényes püspöki nagymise lesz a Szent Mihály templomban, amelyen őexcellenciája Elko Miklós püspök mellett a következők vesznek részt a ceremóniában: Msgr. John A. Stim N. J.-i esperes, Ft. Ivan D. Romza (St. Clair, Pa.) Ft. Dunda Ernő (New Brunswick), Ft. Victor Romza (az egyházközség volt segédlelkésze), Ft. Simon Galvach (Trenton), Ft. Jaeger Valér (New York), Homa József és Vajda András szemináriumbeliek és Ft. Andrew Parvensky, a Pittsburgh-i Püspöki Kancelláriától. Délután 2 órai kezdettel a felszentelt uj Szent Mihály Hall dísztermében bankett lesz, Asztali áldást mond Ft. Roskovich Konstantin (Carteret). A “Püspök urat virággal felköszönti Linda Lerchenfeldt, Father Gajdos Albertet, az egyház község plébánosát pedig Druszba Marianne. Az áldomásmesteri tisztet Mihalko P. István, városi tanácsos, az egyházközség egyik trustee-je fogja betölteni. Az amerikai és a magyar himnusz közös eléneklése után üdvözlőbeszédet mond Ifj. Krilla János trustee, majd alkalmi beszédet mondanak a következők: Msgr. James S. Foley, a St. Mary r.k. egyházközség plébánosa, Mayor James J. Flynn polgármester, Msgr. Stim, Secretary of State Edward J. Patten. Az ünnepi alkalom főszónoka természetesen maga á- Püspök ur lesz, M. Rév. Elko Mikiás, a zárébeszédet pedig Ft. Gajdos Albert mondja, aki a Felszentelési ünnepély Rendező Bizottságának tiszteletbeli elnöke. — Asztalbontás után, este 6 órai kezdettel táncmulatság lesz. A Szt. Mihály énekkar Magyar János kántor-tanitó vezetésével szép alkalmi dalszámokat ad elő a bankett folyamán. A felszentelési ünnepség Rendező Bizottsága a következőkből áll: Ifj. Paull Mihály elnök, Tóth Zoltán és Rigó József (jegy-bizottság), Fekete Mátyás és Császár Béla (konyha), Anderko Pál, Kubik Sándor és Lesko András (bár), Mihalko István és Ifj. Krilla János (fogadó bizottság) és Horváth Elekné (díszítések). A nevezetes alkalomból, — amikor a Szent Mihály egyházközség népének egy régi álma valósult meg az uj Iskolával és Auditóriummal, — vessünk egy pillantást a múltba s álljunk meg egy percre az egyházközség történetének nevezetesebb határköveinél . . . A Perth Amboyban letelepedett görögkatolikus vallásu magyarok száma már a század elején kezdett gyarapodni. Kezdetben a Keresztelő.Szt. János egyházközség templomába jártak, 1912 október 27-én azonban elindult a magyar egyházközség alapítási mozgalma, illettve az építkezési alapra a gyűjtés. Az első magyar-nyelvű görögkatolikus szentmisét Ft. Kovaliczky Viktor tartotta az itteni Magyarok Nagyasszonya r.k. templomában 1913 december 19-én, ugyanazon év december 31-én pedig Father Kovaliczkyt nevezte ki a püspök az amboyi görög katolikusok pásztorává. Nyomban telket és templomnak való termet vásároltak az Amboy Avenuen, 1914 böjtjének harmadik vasárnapján pedig a berendezett és feldíszített helyiségben megtartották az első szentmisét. A mellette levő faházat megvásárolták papiak céljára s az év későbbi szakában a Szt. Mihály Egyházközség megkapta a Charter-jét New Jersey államtól. 1915 szeptember 6-án szentelte fel az egyházközség első templomát Soter Ortynsky püspök. 1916-ban az egyházközség (Folyt, a 2-ik oldalon) Fourth of July ki Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat Julius 4.-e, az amerikai függetlenségi nyilatkozat évfordulója, sok amerikai szemében már csak a nyár hivatalos kezdetét, tűzijátékokat és családi kirándulásokat jelent. A nap igazi jelentőségéről ; azonban nem szabadna elfeledkeznünk a nyáridej i pihenőnap; vidámságai közepette. Az idén a nagyjelentőségű nyilatkozat ünnepélyes aláírásának 179-ik évfordulója lesz. 1776. julius 1-én a Howe generális hadseregét szállító angol flotta New York kikötőjébe hatóit, mig Philadelphiában, onnan kilencven mérföldnyiré, ugyanabban az időben a nemrégen megalakult Kontinentális Kongresszus latolgatta a virginiai határozati javaslat sorsát, amely szerint “egyesült gyarmatainkat szabad és független államokká nyilvánítjuk.” A három nappal későbben aláirt Függetlenségi Nyilatkozat ennek a határozatnak a megindokolása volt, a világ többi népeivel szemben. Estére a kiküldöttek nagy részét a függetlenség kikiáltása mellé állitottá\ a massachusettsi John Adams lelkes érvelése, julius 2-án pedig George Washington híradása is megérkezett «z angolok new yorki váratlan támadásáról. A tizenhárom gyarmat erre egyhangúan a függetlenség mellett foglalt állást, mert az ingadozók is megtértek egymás után. 1776. juluis 2.-a — mondotta John Adams — aki később az Egyesült Államok második elnö-A perth amboyi Szent Mihály Görög Katolikus Egyházközség temploma és az uj iskola és auditorium az Amboy Avenue-n. ke lett, “örökké nevezetes nap marad Amerika történetében. Késő generációk is meg fognak emlékezni e nap jelentőségéről.’ Julius 3-án már a Függetlenségi Nyilatkozat szövege felett indult meg a' vita, amelynek vázlatát Thomas Jefferson készítette el, hogy a világ előtt igazolja a gyarmatok elszakadását. Julius 4-én történt meg a szavazás, amelynek folyamán az összes államok képviselői az elfogadás mellett adták le szavazatukat. Téves azonban azt hinni, hogy a Nyilatkozatot e napon mindenki aláírta ’ volna. Csak John Hancock, a Kontinentális Kongresszus elnöke látta el aláírásával az okmányt, hogy azt “hivatalos”-sá tegye. Augusztus 2-ig tartott, amig mind az 56 kiküldött tényleg aláírta a “Tizenhárom Amerikai Egyesült Állam Egybehangzó Nyilatkozazatát.” ( 1776. julius 8.-án, a philadelphiai Állami Épület udvarán, amelynek ma “Independence Square” a neve, ismét felolvasták a szöveget, miközben a helyi katonai őrség felvonult és a harangok is megkondultak, Az első formális ünnepséget 1777. julius 4-én, az első évforduló alkalmával tartották meg Philadelphiában. Azóta törvényes ünnepnappá vált julius 4.-e, mind a 48 államban, az ország fővárosában és minden amerikai területen. A Függetlenségi Nyilatkozat ma is élő dokumentum. Mikor a Legfelsőbb Bíróság tavaly az iskolákban való faji megkülönböztetés ellen döntött, uj fényt adott a második paragrafus emlékezetes kezdő szavainak: “Magától értetődő igazságnak tartjuk, hogy minden ember egyenlőnek született és hogy a Teremtő őket az élethez, a szabadsághoz és a boldoguláshoz való elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel.” A Függetlenségi Nyilatkozat demokratikus szelleme politkánk sarkalatos pontjává lett. A kormány hatalmát a néptől nyeri, a kormány szolgája és nem mestere a népnek, törvényhozókat, azért választunk, hogy képviseljék akaratunkat és ha ezt elmulasztanák, a képviseletet megvonhatjuk tőlük. Nincs nemzet, amelynek a születésnapja hasonlóan lélekemelő körülmények közt folyt volna le. A szabadság iránti rajongás, amely a Függetlenségi Nyilatkozat rugója volt, a nemzetet egész története folyamán hűségesen vezette. Amerika hatalmas nemzetté vált és a szabadság hívei ma tőle várnak útmutatást és bátorítást.
