Szabad Sajtó, 1955 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1955-06-23 / 25. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY VOL. 49. ÉVFOLYAM — NO. 25. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY Merged with “PASSAIC and VICINTY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES .................J-J-------------—JSS ----------------------­THURSDAY — 1955. JUNIUS 23. Millió aláírást Magyarország felszabadításáért! A problémák körülnyaldosása San Franciscóban voltakép­pen nem történt semmi érdemle­ges. Legalább is kész eredmény­ről aligha lehet beszélni. Volt azonban rengeteg diplomáciai tapogatózás. Utaknak és mó­doknak a keresése. Az a sok kül­ügyminiszter és diplomata nap­nap után együtt vacsorázott és tárgyaló termen kívül rengete­get diskurált. Ezekből a disku­­rálásokból kétségtelenül haszon származik, ha nem is azonnal. A két szembenálló világhatalmi csoportosulás képviselői lega­lább megállapíthatták, hogy mit lehet és mit nem lehet. Julius 18-án Genfben sem tör­ténik majd semmi. Semmiféle döntés nem várható. Genfben majd a Négy Nagy csak körül­nyaldossa azokat a problémá­kat, amelyek a mostani hideg­háború és általában a világpoli­tikai feszültség okainak nevez­hetők. Nincs olyan ember, aki ma pontosan megmondhatná, hogy miről is lesz szó Genfben. A dip­lomaták éppenugy találgatnak, mint az újságírók. A nyugati nagyhatalmak kormányfői nem hajlandók nyilatkozni, hogy mi­lyen kérdéseket is vetnek fel Bulganyinnak, a moszkvai Kremlből pedig még kevésbé szűrődik ki valami. A világ Négy Nagy-ja majd csak úgy a mellényzsebből emeli ki a kér­déseket, hogy a meglepetés mi­nél tökéletesebb legyen. A nyu­gati hatalmak miniszterelnökei mindent megpróbálnak, hogy zavarba hozzák a Szovjet embe­rét, de furfangból ez sem kér kölcsönt a szomszédaitól. Bár erre vonatkozólag sincs semmiféle megbízható utalás, valószínűnek látszik, hogy a há­rom nyugati hatalom egységes taktikával harcol majd Bulga­­nyinnal szemben. Ez az egysé­ges taktika még inkább hatá­rozott körvonalat kapott San Franciscóban, a Molotovval tör­tént beszélgetések során. Mindezt azért mondjuk el, ne­hogy túlsókat várjunk a genfi találkozótól. Genfben nem old­ják meg a világ problémáit. Sőt, tovább megyünk. Még csak nem is próbálják megoldani. Nem merülnek bele valamely kérdés megoldásának részleteibe, ha­nem csak általánosságban be­szélgetnek róla. Azt keresik majd, hogy hol volna az a leg­gyöngébb pont, ahol visszavonu­lásra lehetne kényszeríteni a másik tárgyaló felet? Milyen uj módszert lehetne alkalmazni, ha a régiek elavultak? Mi volna a feltételezhető ára ennek, vagy annak az éngedménynek? Ezért neveztük ezt az egészet a problémák körülnyaldosásá­­nak. Minden jel arra vall, hogy a felmerülő legfontosabb kérdés Németország egyesítése lesz. Ezt maga Eisenhower terjeszti elő. Szovjet részről nem lesz he-Ilililillillllllllllllllllllllilllllllllllillllll'IM ll[lllllMlllllllllllllllliÍÍIl BUY SAVINGS BONDS vés ellenkezés. Sőt. A Szovjet örömmel belemenne ebbe az e­­gyesitésbe, de tulnagy árat kér cserében. Nevezetesen, Német­ország “semlegesítését.” Ebbe pedig a nyugati nagyhatalmak nem mennek bele. Dehát akkor mit lehetne ennek ellennében felkínálni? Nagy kérdés, talán Genfben sem találnak feleletet rá. Aztán felmerül a leszerelés kérdése. Ennek megint annyi hátulütője van, hogy érdemleges latolgatása aligha várható. Csak a Nyugat veszthetne vele. Szóbakerül a genfi tárgyalá­son a rab országok kérdése is. Elsősorban Magyarország és Románia katonai kiürítését szorgalmazzák majd nyugati részről, mint olyant, ami egyik lényeges oka a mai világpoliti­kai feszülfségnek. A Szovjet hozzá is járulna a két rab ország kiürítéséhez, ha megfelelő árat kapna érte. Ma még nem lehet tudni, hogy mi­lyen árat kínálhatnak nyugati részről. így a végére érkezve az esz­mefuttatásnak, nem nagyon lelkesítő a kapott kép. Viszont annak sincs értelme, hogy vágy­álmaink kergetése közben ön­magunkat becsapjuk. A Nyugat hajlandó lesz egyezkedésre, de pozíciók feladására nem. Döntés pedig — ismételjük — nem lesz. Ha Genfben minden jól megy, akkor ez a tárgyalás lesz az első láncszeme egy hosz­­szu alkudozásnak. “ Hatalmasat dobbant az ame­rikai magyarság testvérszerető szive. New Yorkból indult ki a gondolat, mely rövid pár hét le­forgása alatt széltében-hosszá­­ban, hólabdaszerűen bejárta, át­hatotta az Egyesült Államok magyarlakta gócpontjait. “Ha már nem vehetünk részt, nem képviselhetjük magunkat a gen­fi négyhatalmi konferencián — legalább hallassuk a hangun­kat'.” Mindenütt népszerű az a terv, hogy úgy a magyar érzésű bevándorlók, mint amerikai is­merőseik legalább nevük aláírá­sával követelhessék a Duna-Ti­sza táján béklyóra vert lakosság nemzeti önállóságának vissza­állítását. Az Amerikai Magyar Szövet­ség Keleti Kerülete által oly pél­dás lelkesedéssel szorgalmazott gondolatot teljes mértékben ma­gáévá tette az AMSz központja. E sorok megjelenésével egyide­jűleg ezer meg ezer aláiróivet visz a posta szerteszét New Jer­seytől Californiáig. Az aláíró ivek homlokzatán a következő szöveg olvasható, persze ango­lul: “Párisban 1947-ben béke­­szerződést írtak alá a győz­tes nagyhatalmak. Eszerint Oroszország kötelezte ma­gát arra, hogy Ausztria ki­ürítésével egyidejűleg Ma­gyarország területéről is ki­vonja csapatait. A Szovjet azonban azóta erőszakos eszközökkel kommunista bábkormányt ültetett a ma­gyar nép nyakára és külön­böző csalásokkal igyekszik kijátszani az ország kiüríté­sére vonatkozó kötelezvé­nyét. Alulírottak, mint az Egye­sült Államok szabad polgá­rai tiltakozunk a magyar Azoknak az érdemeknek elis­meréséül, amelyeket Zámbory Sándor tizennyolc év óta, mint a Housing Board perth amboyi igazgatója, a kormány által fi­nanszírozott Public Housing építésével és igazgatásával ki­fejtett, az egyik telep főutcáját róla nevezték el. Perth Amboy város- tanácsa, amely most az 510 lakásból álló telepek utcáit A dollár budapesti “fekete” árfolyama Bécsbe érkezett budapesti üzletemberek közlése szerint az USA dollár feketepiaci árfolya­ma Magyarországon jelenleg 45-55 forint közt váltakozik. CIMKÓRSÁG A KOM­MUNIZMUSBAN Magyarországon a címeket és rangokat az 1947. évi IV t.c. megszüntette. Eddig rendben van. A kommunisták azonban, különösen az utóbbi években, o­­lyan cim és érdemrend hullást rendeztek, ami már felülmúlja a régi időket is. így százak és ez­rek “büszke viselői” a “Munka Érdeméremének, a “Munkaér­­demrend”-nek, a “Szocialista Munkáért Érdeméremének, u­­gyancsak ezrével “büszke tulaj­donosai” a “Felszabadulási Ju­bileumi Emléklapénak a “Kivá­ló Szolgálatért Édemérem”-nek, valamint a “Magyar Partizán Emlékéremének. Nagy cécó ke­retében tűzték “kiváló kommu­nisták mellére” a “Magyar Nép­­köztársaság Érd emrendjé”-t, valamint “A Munka Vörös Zász­ló Érdemrendjé”-t. Ezenkívül u­­gyancsak nagy jelvény hullás volt az előző hetekben azoknak a főleg kommunistáknak a számá­ra, akik jelentősen tulteljesitet­­téka normát. Ezek között osztot­ták ki “A Nehézipar Kiváló Dol­gozója,” továbbá “A Kiváló Bá­nyász,” a “Vegyiipar Kiváló Dolgozója,” a “Szocialista Mun­ka Hőse,” stb. kitüntetéseket. A felsoroltakon kívül még számos kitüntetési nem van. Legfonto­sabb a Kossuth-dij, amit azon­ban lényegesen kevesebben kap­nak, tekintve, hogy azzal jelen­tős pénz is jár. így azt leginkább a kommunista rendszer “szelle­mi kiválóságai” kapják, mig a szegény munkásoknak és pa­rasztoknak csak a cim jár és hozzá egy jelvény. nép további bilincsre kár­­hoztatása ellen. Tiltakozunk már azért is, mert a Ma­gyarországot hatalmukban tartó vörös terroristák arcát­lanul Amerika-ellenesek és egyúttal állandóan veszé­lyeztetik, a magyarság el­nyomásával is, a világbékét.” A Szövetség washingtoni köz­pontja valamennyi vidéki osztá­lyának, nemkülönben az egyhá­zaknak, egyleteknek küld az alá­írások gyűjtésére készíttetett ivekből. Aki a közeljövőben nem kapott volna, de hajlandó alá­írások gyűjtésével a közvéle­átveszi, a Housing Board utca­­elnevezéseit egyhangú határo­zattal jóváhagyta. Amikor ezt a nem mindenna­pi kitüntetést olvasóinkkal örömmel közöljük, el nem mu­laszthatjuk megjegyezni, hogy tudomásunk, szerint az amerikai magyar betűnek régi közbecsült veteránját ért elismerés talán az első és az egyedüli az ameri­kai magyarság történelmében. Utcát neveztek el Perth Amboy­­ban egy volt magyar lapszer­kesztőről, a mi itteni Híradónk alapítójáról és egykori főszer­kesztőjéről ! Zámbory Sándor volt kedves, szeretett kartársunk jól és be­csülettel végzett munkájának el­ismerése nemcsak a perth am­boyi magyar soron, de bizonyá­ra mindenfelé Magyar-Ameri­­kában osztatlan örömet fog ki­váltani. Honfi-dal IRTA: PETŐFI SÁNDOR Tied vagyok, tied, hazám! E szív, e lélek; Kit szeretnék, ha téged Nem szeretnélek? Szentegyház keblem belseje, Oltára képed. Te állj, s ha kell: a templomot Eldöntőm érted; S az összeroskadó kebel Végső imája: Áldás a honra, Istenem, Áldása rája. De én nem mondom senkinek, Ki nem kiáltom: Legkedvesebbem, hogy te vagy A nagy világon. Titkon kisérem lépteid S mindegyre híven; Nem, mint az árny az utazót, Csak jó időben. De mint az árnyék nő, midőn Az est közelget: Nő bum, ha sötétedni kezd, Hazám, fölötted. És elmegyek, hol híveid Pohárt emelve A sorstól uj fényt esdenek Szent életedre; S kihajtom egy cseppig borát A telt üvegnek, Bár keserű . . . mert könnyeim Belé. peregnek! mény érdeklődését állandóan éb­ren tartani óhazai véreink fel­szabadítása érdekében, kérjen aláíró iveket haladéktalanul. Cim: American Hungarian Federation Mills Building, Northwest Washington 6, D. C. Tegyük meg valamennyien legemelibb kötelességünket! Hívjuk fel barátaink, isme­rőseink figyelmét a magyar ügyre! — Szerezzünk szö­vetségeseket az amerikai közvélemény felvillanyozá­­sára! Egyetemi diplomát szerzett CSÍPŐ ARNOLD Csípő Lajos közismert Perth Amboy-i utazási, pénzküldő, biztosítási és ingatlanforgalmi iroda tulajdonos és felesége fia a University of Pennsylvania egyetemen P h i 1 a delphiában “Bachelor of Science” fokozatot és diplomát kapott a múlt hét szerdáján megtartott záróünne­pélyen, miután sikerrel elvégez­te a Wharton School a Finance and Commerce szakiskolát. A közgazdasági tudományokban magas egyetemi képzettséget szerző Csípő Arnold különösen a biztostiási üzlet terén rendelke­zik nagy szaktudással. Tagja volt az egyetem Insurance So­­ciety-jének is iskolai évei alatt. Csípő Arnlod 1951-ben végez­te el a Perth Amboy High School-t és édesapja a Pennsyl­vania Egyetemre Íratta be, hogy egyetemi képesítést és szaktu­dást nyerjen abban az üzletág­ban, amelyről a Csípő Iroda is­meretes. Most, hogy Arnold si­keresen bevégezte taulmányait és megkapta diplomáját, édes­apja irodájában fogja értékesí­teni tudását. Már eddig is, vaká­ciók idején segített édesapjának az irodai munkákban és az iroda vezetése is olykor teljesen rá volt bízva, — a jövőben azonban most már mind nagyobb mér­tékben fogja átvenni az iroda ügyeinek intézését, hogy édes­apja válláról a munka terheit le­vegye. Csípő Lajos, — aki egy félévszázad óta szolgálja jónevü irodájával nemcsak a Perth Am­boyi és környékbeli magyarsá­got, de egész Amerikából min­denfelől ideérkező megkeresések alapján valóban az “összma­­gyarságot” — öreg napjaira most már nyugodtan bizhatja rá irodáját fiára, aki rendkívül megnyerő, kedves modorával és közvetlen, barátságos egyénisé­gével méltó utódja lehet édesap­jának . . . Gratulálunk és sok szerencsét, sikert kívánunk neki úgy az üzleti életben, mint min­denképen 1 A “MAGYAR ÜGY” AMERIKAI SZÓSZÓLÓJA Az egymillió aláírás Most, hogy az Amerikai Ma­gyar Szövetség elindította or­szágos akcióját, szeretnénk a számunkra oly nagyjelentőségű ügyhöz néhány szót fűzni. Hiszünk abban, hogy az alá­írásgyűjtésben minden magyar kiveszi a részét, tekintet nélkül mindenre, ami bennünket itt, Amerikában szétválaszt. Az alá­írásgyűjtés ügye a magyar érzés próbaköve s ezt a munkát tisz­tességes gondolkodású ember el nem háríthatja magától. Ellenkezőleg. Hiszünk abban, hogy ez az a mozgalom, amely az amerikai magyarságot egybe­forrasztja. Legalább ennek az akciónak a tartamára felejtse el az amerikai magyar minden el­lentétet, mert most közös édes­anyánkért, M a g y arországért dolgozunk. A népért, amelyik­nek szenvedése már-már elvisel­hetetlen. Abban tegyen túl min­den magyar egymáson, hogy ki tud több aláírást szerezni. Az ügy olyan, hogy azért minden tisztességes amerikai is kiállhat, tehát magyar honfitár­saink vigyék el a gyárakba és a többi munkahelyekre iveket, százak, ezrek aláírását kérve. Nagy ütőkártya lesz a kezünk­ben, ha az egymillió aláírás ösz­­szegyül. A jövő évben elnökvá­lasztás lesz és mi bebizonyitha­­tóan nagy erőt képviselünk a pártok küzdelmében. Egymillió amerikai polgár kívánságát e­­gyik párt sem kezelheti leki­­csinylőleg, tehát adott pillanat­ban nagy hasznára lehetünk a szenvedő magyar népnek. United States Senator William F. Knowland aki az oroszoknak Magyarországról való kiszorítását sürgette a külügyi bizottságban. Márton Áron él és szabadon van? Amerikába érkezett két ma­gánlevélből az derül ki, hogy Márton Áron gyulafehérvári róm. katholikus püspök, az er­délyi magyarság szellemi vezé­re újra püspöki székhelyén van és látogatókat is fogadhat, A hir a szenzáció erejével hat, hiszen Márton Áronról évekig semmiféle hir sem érkezett. U- tóljára 1948-ban látták Márton Áront, a csiksomlyói búcsún, amikor ezrek hallgatták bátor, főpapi beszédét. A búcsú után autóján Gyulafehérvár felé tart­­tott Márton Áron, amikor isme­retlen titkosrendőrségi ügynö­kök megállították a kocsit és a püspököt elhurcloták. ügyében soha tárgyalás nem volt s igy még arról sem szerzett tudo­mást senki, hogy melyik börtön­ben őrzik. Az utóbbi időben az az általá­nos vélemény alakult ki, hogy Márton Áron ügye azért nem került népbiróság elé, mert a püspököt rabtartói halálra kí­nozták. Annál is inkább feltéte­lezhető volt ez, mert Erdély szovjet megszállása után Már­ton Áron minden alkalmat meg­ragadott, hogy tiltakozzék mind a vörös katonák kegyetlenkedé­sei, mind pedig a románok ma­gyarirtó hadjárata ellen. Reméljük, hogy a hir igaznak bizonyul és Márton Áron csak­ugyan él és szabadlábon van. Az annyira elhagyatott erdélyi ma­gyarságnak ma inkább szüksége van rá, mint valaha is volt. Magyarországi sport-hirek Tizenhét év óta fennálló atlé­tikai rekord dőlt meg junius 11- én a Dózse-pálván rendezett at­létikai versenyen. Krasznai Sándor a gerelyhajitásban 77, méter 01 cm-es uj rekordot ért el. A régi csúcseredményt 1938- ban állította fel Várszegi József (72.78.), Mihályfi János a suly­­lökésben 15 méter 88 cm-re ja­vította a magyar rekordot. Befejeződött a labdarugóbaj­nokság tavaszi fordulója. Az el­ső helyen a Bp. V. Lobogó (volt MTK), a második helyen a Bp. Honvéd (volt Kispest), a har­madik helyen a Bp. Kinizsi (volt Ferencváros) áll. Érdekes megemlíteni, hogy a Bp. Dózsa, a nagymultu Újpest labdarugó­csapata, jelenleg az utolsó he­lyet foglalja el. Okos ember újságot olvas Lelkiismeretes ember: előfizet “Zámbory-utca” Perth Amboyban

Next

/
Thumbnails
Contents