Szabad Sajtó, 1955 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1955-05-12 / 19. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY 20 Merged with “PASSAIC and VICINTY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 49. ÉVFOLYAM — NO. 19. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY— 1955. MÁJUS 12. Tiltakozzék az amerikai magyarság! A bohózat készen van a világ szinpadáp. Még a függönynek sem kell felgördülnie, hiszen az összes előkészületek a nézők sze­me előtt mentek végbe. Minden­ki kacagógörcsöt kaphat, hiszen ilyen még csakugyan nem volt — nahát! — csak éppen ne­künk, magyaroknak hull a könnyünk, hogy a hazával, a­­melyben születtünk, ez is meges­hetett. Már megírtuk ezeken a hasá­bokon is, hogy az osztrák béke­­szerződés megkötésétől számí­tott 90 napon belől a szovjet se­regeknek el kellene hagyniok Magyarország területét. Ezt ke­reken előírják a második világ­háború után megkötött béke­­szerződések, amelyeket az Egye­sült Társult Hatalmak képvise­lői magukra nézve kötelezőnek ismertek el. Most pedig mi történik? A szovjet seregek bent maradnak a magyar földön. Olvasóink jól tudják, hogy előre tudtuk a me­netrendet. Nem kergettünk déli­bábokat, hanem megjósoltuk, hogy ez és ez fog történni. A Szovjet ürügyet keres és talál. Csak az keserít el, hogy ezt az ürügyet az amerikai és általá­ban a nyugati világ lapjai “tör­vényesnek” találják. Hogyan? Mi benne a törvé­nyes? A törvény az, hogy a szovjet seregeknek ki kell vo­­nulniok Magyarországról. Ezt a tételt elfogadták a győztes ha­talmak és társult országok meg­hatalmazott képviselői s aztán a szerződést valamennyi parla­ment — az Egyesült Államok­ban a kongresszus — ratifikál­ta, törvényerőre emelte. A törvény ez és csakis ez. A többi mellébeszélés, játék a sza­vakkal. Rettentő igazságtalan­ság, jogtalanság történik Ma­gyarországgal s annak sokat — túlontúl sokat — szenvedett né­pével. Ázsia, Afrika tegnap még gyarmati sorban élt, félvad né­peinek mind-mind van pártfo­gója, csak az ezeréves, nagykul­­turáju Magyarországnak nincs. Annyi tudóst, annyi művészt adtunk a világnak, amennyit a nálunknál sokkal nagyobb né­pek sem tudtak s mégis eltűri a szabad világ ezt az újabb, égbe­kiáltó jogtalanságot. Nem ker­gettünk délibábokat, de ezt a keserű pirulát nem tudjuk szó nélkül lenyelni. Újra csak az amerikai ma­gyarságnak kell tiltakoznia, mert nincs más pártfogója ott­hon szenvedő testvéreinknek. Tiltakozzék hát az amerikai magyarság minden elképzelhető módon. írjon levelet, aki csak tud, a szenátoroknak, a képvise­lőknek és a kormányhivatalok­ba, ahová csak lehet. Magyarország kisemmizett népének nincs más pártfogója, csak az amerikai magyarság. Tegye meg hát ez a magyarság, amit csak tehet. Még erején fe­lül is. A Négy Nagy Az amerikai külpolitika ha­tározatlansága, tétova sága gyors egymásutánban jut kife­jezésre. Idáig az volt felfogás, hogy Eisenhower elnök nem ül le egy asztalhoz a Szovjet kép­viselőjével. Most a szelek meg­változtak. Miért? Ne kutassuk most. Meg merjük jósolni, hogy ebből a tárgyalásból csak a Szovjet kerülhet ki nyertesen, akármilyen óvatosak is a nyu­gati hatalmak. Tárgyalóasztal mellett a Szovjettől még soha, semmit sem lehetett kapni. Ha szerző­désileg kötelezettséget vállalt, azt sem tartotta be. Lásd, köte­lezettséget vállalt arra is, hogy az osztrák béke megkötése után 90 nap múlva kivonul Magyar­­országról, — hogy csak egy pél­dát említsünk. Amerika népét akarja meg­nyugtatni Eisenhower elnök? Alig hinnők, hogy Amerika né­pének szüksége volna erre a megnyugtatásra. Amerika népe jól tudja, hogy egyszer a kötél úgyis elszakad. Hogy egyszer le kell teríteni a kártyákat. Anglia, a jóbarát vette rá az amerikai vezetőket erre a lépés­re? De hiszen azt mindenki tud­ja, hogy Angliának nincsenek örökös jóbarátai, hanem csak örökös érdekei. Ami pedig Ang­lia érdeke, nem mindig érdeke Amerikának. A sima beszédű, de tettekben oly erőtelen fran­ciák vették volna rá Dullest a régi elvek feladására? Az Egyesült Államok a sza­bad világ vezető nagyhatalma. Gazdasági és katonai ereje egy­aránt erre predesztinálják. Te­hát nem az Egyesült Államok­nak kellene aszerint ugrálnia, ahogyan mások fütyülnek. For­dítva sokkal természetesebb. Ázsia és Európa Ha az utóbbi idők történéseit elég alapos figyelemmel kisér­tük, valamit le kellett szűrnünk magunkban. Nevezetesen azt, hogy a szabad világ és a kommu­nista világ egyformán irtózik attól, hogy erejét valahol Ázsiá­ban mérje össze. Ha már meg kell lennie, akkor mindkét erő­kolosszus Európát választja. Ennek lélektani és hadászati okai vannak. Az ázsiai népek jó­része még nem érte el a nagyko­rúságát, g o n d o lkodásmódja még nem jegecesedett ki eléggé s ha a körülmények úgy hozzák, máról-holnapra meglepő átala­kuláson megy keresztül. Egyik fél sem tudja meghúzni a határ­vonalat, hogy eddig és eddig a vonalig a népek mellettem áll­nak. Egészen más a helyzet Európában. Az európai népek már sokszor és sokféleképpen szint vallottak. A hadigépezetet is sokkal egyszerűbb mozgásba hozni Európában, mint Távol­keleten. Tehát, ha a háborúnak be kell következnie, akkor Európa a hadszíntér. Szegény öreg földrész. Egy kicsit mindig meg kell halnia... TÁMOGASSUK A SZÖVETSÉGET Az Amerikai Magyar Szövet­ség független, kizárólag közada­kozásból fenntartott intézmény. Tegyük lehetővé fennmaradását azáltal, hogy testületeink, egy­házaink, egyleteink, társadalmi alakulataink pártoló tagokként csatlakoznak. Rendezzünk össze­jöveteleket, piknikeket a Szövet­ség javára! Az AMSz a miénk — ne nézzük tétlenül, hogy ál­landóan anyagi gondokkal kell megküzdenie, mig valamennyi­ünk érdekeiért, népünk jövőjé­ért fáradhatatlanul közbenjár. Mozduljon meg az egész világ szabadföldön élő magyarsága! Az orosz-osztrák béketárgya­lásokról érkezett jelentések sze­rint a szovjet újra azzal a köve­teléssel állt elő, hogy az Auszt­riába menekült magyarokat, tó­tokat, románokat, cseheket, len­gyeleket, németeket és más nemzetiségű hontalanokat adják ki; fogják össze őket s hurcol­ják vissza a vasfüggöny mögöt­ti országokba. Az oroszok azt akarják, hogy zeek a menekültek a hazájuk u­­ralmát bitorló kommunista kor­mányok részéről “megtorlás­ban” részesüljenek. Hogy milyen címen merészeli ezt a szovjet követelni az oszt­rák békeszerződéssel kapcsolat­ban, azt nehéz jogi alapon meg­magyarázni, hiszen Ausztriá­nak éppúgy, mint minden más országnak joga van ahhoz, hogy politikai menekülteknek mene­déket adjon, ellenben a szovjet­nek nincs joga, hogy más or­szágból menekült emberek ki­szolgáltatását követelj e. Minden vasfüggöny mögötti országból származó nemzetiség­nek, a világ bármely részében laknak is, egységesen kell tilta­kozni ez ellen! Amerika lehető­vé tette, hogy azok a koreaiak és indokínaiak, akik nem akartak kommunista uralom alatt élni hazájukban, eltávozzanak kom­munista uralom alá nem jutott területekre. Amerika emelje fel szavát most az ausztriai me­nekültek érdekében is! Állítólag közel negyvenezer menekültről van szó. Ezeket a szerencsétlen, hazájukat vesz­tett hontalanokat már akkor, a­­mikor a szovjet egy év előtt állt elő ezzel a követeléssel, azonnal el kellett volna szállítani Auszt­riából olyan zónába, ahová nem érhet el a vörösek keze. De még most sem késő s ha mialatt a béketárgyalások az oroszok és osztrákok és a nyugati hatalmak közt folyank, ezt megteszik — s egyedül Amerika teheti meg, — akkor nem kell tartani attól, hogy Raab osztrák kancellár, aki megígérte, hogy nem teljesí­ti a szovjet követelését, — eset­leg a körülmények kényszerítő hatása alatt, megváltoztatja ál­láspontját. Nem kell bővebben magya­rázni, hogy mi vár ezekre a hon­talanokra, ha visszahurcolják ő­­ket a vasfüggöny mögötti orszá­gokba : bitófa, kényszermun­ka, Szibériába való elhurcolás, ami egyenlő a kényszermunká­ban kinhalállal \jaló elpusztítás­sal. Minden magyar intézmény, egyház, egylet, egyesület küld­je el azonnal tiltakozását a kül­ügyminisztériumba a hontala­nok kiszolgáltatása ellen s kér­je úgy ott, mint a Nemzetek Szövetségétől, hogy azonnal cselekedjenek hontalanná lett ausztriai magyir testvéreink megmentése érdekében! Apponyi Albert emlék-est New Yorkban A New Yorfc-i magyarság most vasárnap, május 15-én es­te 8 órai kezdettél az Árpád te­remben (323 E.j82nd St.) em­lékünnepélyt rendez a nagy ma­gyar államférfi, Albert tiszteletéis, aki most 2Q éve hunyta örök álomra szeme­it. A szép műsoros estély jöve-Gróf Apponyi Megszavazták a Verhovayak a Rákóczival való egyesülést t A Verhovay Segély Egylet 1951. évi konvenciójának dele­gátusai referendum-szavazás ut­ján csaknem teljesen egyhangú­lag szavazták meg a Rákóczi Se­­gélyző Egyesülettel való egyesü­lést, illetve az egyesülési szerző­dést. Most már csak a junius 6- án kezdődő Rákóczi konvenció kétharmad többségű határozata kell ahhoz, hogy ezen két orszá­gos nagy magyár egyletünk egy­­gyéolvadj on. Miután a kommunista sajtó élesen kijött a két nagy egylet egyesülése ellen, minden bizal­munk és reményünk meg lehet abban, hogy Magyar-Amerika nem fogja magát a vörösektől befolyásolni hagyni s a derék Rákócziak — akik között szá­mos Verhovay-tag is van — szintén az egyesülés mellett fognak dönteni. delmét az Amerikai Magyar Katolikus Liga “Apponyi Al­bert szeretet-akciója” keretében egy Európában nyomorgó ma­gyar hadirokkant segélyezésére és mülábainak beszerzésére for­dítják. A “Rheumatism and Arthritis Foundation” elnöke GENERAL GEOGE C. KENNY MIELŐTT leragasztjuk a kül­földre szóló levelet, álljunk meg egy percre és gondolkozzunk: sikerült-e barátot szerezni Ame­rikának ? az amerikai hadsereg nyugalmazott tábornoka a reuma és arthritis betegségek leküzdésére alakult országos alapítvány elnöke, aki május 17-én, kedden este személyesen vesz részt Perth Amboyban az idei kampány megnyitásán, a Sadowski Parkway-n levő Tennis Auditorium­­ban. I; Az amboyi kampány elnöke Ernest M. Muska városi tanácsos, a rendező bizottság élén pedig George Otlowski és Steven Bandola állanak. AZ ANYA Irta: MÉCS LÁSZLÓ Méhe gyümölcsét szétlopta^az élet: a fiait a pálya, lázas éjek s a lányait szerelmes vőlegények. Most ül az özvegy-házban egyedül, a falakon bal-sejtés feketül s fülébe gondot, árnyat hegedül . . . Örökké bajt és átkot szimatolgat, varázsszavakkal kérdez vándor holdat öt gyermekéről s ujjain latolgat . . . A szive bíbor pókja esteien négy égitájra nyújtja testtelen mérföldes lábát álom-nesztelen: Titkos drótot húz minden gyermekéig, átfúr hegyen, erdőn, folyókon végig s a drótjait angyal-testőrök védik . . . Folyton távolba néznek a szemek, kérges keze tapintat remek: rögtön megérzi, ha a drót remeg. Ww. Megérzi a gyermekszív sorscsapásit; vak éjszakában végzettel csatázik s ima-nyilakkal fátumokat másít. Ha újságok jeleznek háborút, pestist, földrengést, jégesőt, borút: az unyahomlok rögtön ráncba fut, agyában félrevert harangok kon gmk, a gondolatok bomlottan bolyognak, mint Karneválja millió botodnak . . . Csodák csodája mérföldesre nyúl két karja: és tenyere paizsul minden gyerekre puhán ráborul, anyamadár-szárny nő ki minden ujj on, hogy gyermekének szive odabujjon ...- w S akkor megnyugszik s Tedeumot ujjong... Katonai pompával leplezik le Kováts óbester emléktábláját Pontosan 176 évvel azután, hogy Kováts Mihály ezre­des hősi halálával örökre beírta nevét az amerikai törté­nelembe, ^z Amerikai Magyar Szövetség washingtoni köz­pontja az alábbi szövegű táviratot kapta: Charleston, South Carolina “A Citadella Tisztiakadémia nevében hálásan köszö­nöm Finta Sándor szobrászművész remekbe készült bronz plakettjét, mely a huszárlovat megülő Kováth Mihály ezre­dest, az amerikai lovasság megszervezőjét ábrázolja. Az ünnepélyes leleplezésre legalkalmasabbnak a május 27-én, pénteken délután 4:30-kor tartandó díszes katonai felvonulást ajánlom, mikor is egy teljes tiszti zászlóalj áldozhat az amerikai magyarság első hősi halottja emlé­kének. Erre az ünnepségre máris megkezdtük az előkészü­leteket és bízom benne, hogy az Amerikai Magyar Szövet­ség minél népesebb küldöttséggel képviselteti magát: MARK W. CLARK tábornok a katonai akadémia parancsnoka” Kováts óbester elestének színhelye az Egyesült Álla­mok történelmi emlékekben leggazdagabb városa, Charles­ton, Washingtontól délre 400 mérföldnyire fekszik az Atlantic Coast Line vasútvonalán. A New Yorkból csü­törtök este 10:25 (Standard Time) induló “Havana Spe­cial” gyorsvonat pénteken délután 3 órakor, tehát időben fut be a Citadellához közeli állomásra. Repülőgépen ter­mészetesen pár óra alatt érhető el Charleston akár a Na­tional, avagy az Eastern légiforgalmi vállalatok gépein. Legyünk minél többen Kováts Mihály elestének színhelyén, május 27-én, pénteken! HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGRÓL HALÁLOS ÍTÉLETEK . . . (FEP) A budapesti Kossuth­­rádió április 12-i adása közölte, hogy Fiala József volt Sulyok­párti megyei titkárt, Tóth Kál­mán volt őrmestert, aki huzamo­sabb ideig volt amerikai fogság­ban, továbbá Gál Ignác, Gomán Balázs és Busza Mihály kisgaz­dákat halálra Ítélte a Fővárosi Bíróság, mig Holz Rezső és Láng János kisgazdákat, Szirén János volt detektivesoportveze­­tőt, Bores János lelkészt, dr. Bánhegyi Gyulánét (kisgazda leányát), valamint dr. Jankó- Brezsovay András földbirtokost kilenctől tizennégy évig terjedő börtönre Ítélték. A rádió hire szerint a megvádlottak (termé­szetesen) beismerték bűnössé­güket, hogy az állam ellen szer­vezkedtek, fegyvereket gyűjtöt­tek, fasiszta pamfletteket oszto­gattak, fenyegető leveleket küld­tek sztahanovistáknak, felgyúj­tottak kolhoszokhoz tartozó ta­karmányokat, imperialista ural­mat (sic!) akartak visszaállíta­ni, a nép legjobbjainak zsaroló leveleket küldtek, amivel páni­kot és zavart akartak kelteni.” A rendszer példátlanul barbár ítélete azt mutatja, hogy csak ezzel az eljárással tudják a ma­gyar népnek a kommunizmussal szemben szinte minden nap megmutatkozó ellenállását le­törni. Ártatlan emberek halálra ítélésével, börtönbe vetésével kí­vánják uralmukat megerősíteni és a nélkülözők néha már han­gos elégedetlenségét visszafoj­tani. — ELOROSZOSITÁSA A HADSEREG TELJES A szabad Németország legelő­kelőbb napilapjának, a Frank­furter Allgemeine Zeitungnak budapesti tudósítója igy ismer­teti az április 4-i “felszabaditá­­si évforduló” alkalmával Sztálin budapesti szobra előtt rendezett nagy katonai díszszemlét, ame­lyen résztvett a magyar bolse­vista vezetőség és a külföldi kül­döttségek élén Vorosilov tábor­nagy, az orosz államelnök is (csupán a bukott Nagy Imre hi­ányzott az “előkelőségek” kö­zül) : “A díszszemle tisztelgését fo­gadó katonai parancsnokok Bata vezérezredes hadügymi­niszter és Tóth tábornok, vezér­kari főnök voltak. A Sztálin szo­bor előtt elmasirozó csapatok tökéletesen orosz vörös hadse­regbeli katonai egységek benyo­mását keltették. Nemcsak egész ruházatuk volt tökéletesen orosz szabású, hanem minden egység rendeltetésének megfelelően a legmodernebb szovjet fegyve­rekkel volt felszerelve. A szem­lét csak a szükebb keretek és a környezet különböztették meg a moszkvai “Vörös téren” rende­zett katonai parádéktól. A moszkvai díszszemlékhez hason­lóan a budapesti parádén is a legmodernebb rakéta-vadászgé­pek és MIG bombázó légikötelé­kek kisérték a levegőben a fel­vonuló csapatokat. Most keltet­ték először a. magyar csapatok tökéletesen azt a benyomást, mintha a szovjetvörös hadsereg katonai egységei vonultak volna fel Budapesten.” UJ LAKÁSOK — “MEL­LÉKHELYISÉG” NÉLKÜL A budapesti első kerületi Csap-u. 6. számú házban a felső lakásokat újjá kellett építeni. Az újjáépítés sikerült, csak ép­pen mellékhelyiségeket felejtet­tek el a lakásokba építeni. A Nők Lapja (február 17) részletesen leírja, hogyan sétálnak a kis­gyermekes anyák az alsó emele­tekre “az edényekkel, amelynek a fülét az anyák gyakran szok­ták szorongatni, ha kicsi gyere­kük van.” Az egyik asszony, Gáspár Istvánná, elmondja, hogy éppen egy éve kapták a Láng-gyártól, áhol a férje dol­gozik, újjáépítve a lakást. Az ajtón egy ujjnyi hézag van, csak úgy fütyül be a hideg. Az első kerületi KIK nem akarja meg­csináltatni a csatornát a lakás felett. Be is ázott a mennyezet, le is dőlt a vakolat. De a leglé­nyegesebb, hogy az egész har­madik emeleten hiányoznak a mellékhelyiségek, a lakók hol az első, hol a második emeletre jár­nak ... >

Next

/
Thumbnails
Contents