Szabad Sajtó, 1955 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1955-01-20 / 3. szám

OFFICIAL ORGA HUNGARIAN CHL SOCIETIES OF AND VICE 'ír OF ALL CHES AND ASSAIC Y Merged with “PASSAIC and VICINTY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES A vasfüggönyön innen és tul\ i Az év eleje mindig a számvé- * tések kora. Az amerikai, angol, £ német és francia sajtó is számat * vet a vasfüggönyön inneni és * túli világ eredményeivel. 1 le A vasfüggönyön innét búsé- r ges az élelem. Az üzletek roska- z doznak a sok földi jótól, a h i::i- t asszony kényeskedve válogat * bennük. A vasfüggönyön tu cji- j heznek az embermilliók. Sícv- z jetorországnak kisebb az állat- t állománya, mint 40 évvel ezelőtt, a cárok idejében volt. Viszont Szovjetoroszországnak most ölű , millió emberrel többet kell eltar­tania. i j Iparcikkekben a nyugati vi- 1 lág gazdag. S ez nemcsak Arié- i rikában van igy, hanem ISju- i gateurópában is. A nyugatod- j rópai és főleg német ipari ter- ] melés 50 százalékkal nagyobb ’ mint a világháború előtt volt. A s Szovjetben nincs lábbeli és ir­hához csak nagy áldozat árájr i lehet hozzájutni s akkor is csak ] a leggyengébb minőségühöz. A j szovjet ember csak „egy évi lm : resetéből vehetne autót, de ezt i is csak elméletileg. Elsősorban í < muszka munkás nem tudja né 1 ; külözni egy évi fizetését. Áléi m megtakarított pénze, nincs bankszámlája. S ettől eltekintve a gyár nem is szállítaná az au­tót. A szovjet propagandában o­­lya nnagyhirü orosz autógyárak megfeszített munka árán is csak annyit képesek termelni, a­­mennyi a párt vezetőinek és a munkáshajcsároknak elég. Ma­gyarországon — a legújabb ren­delet szerint — be kell szolgál­tatni az ócska gépalkatrészt, mielőtt, nagy nehézségek árán, újat utalnak ki. És ez igy megy végig. A ko­­munista rendszer teljes csődje van előttünk. Marx, Engels és a többi pró­féták azt jövendölték, hogy a kapitalista országok csődbe jut­nak. Ehelyett a kommunista rendszerű, állampitalista orszá­gok jutottak csődbe. És minde­nek előtt maga a Szovjetunió, a világ kommunistáinak államor­szága. Közel 40 évvel ezelőtt a kom­munista forradalom véreskezü hóhérlegényei azt Ígérték a nép­nek, hogy rövidesen tej jel-méz­zel folyó Kanaán lesz az orosz szteppéken, ha a muszka muzsik és munkás egyelőre összehúzza a nadrágszijat és a vörös apos­tolok utasítása szerint cselek­hím». Aj A muszkák azóta is összehú­zott nadrágszijjal várják ezt a bőséges világot. Vannak köztük, akik a nadrágszijat már rég megették. A kommunista para­dicsomnak se hire, se hamva. Ez a számvetés eredménye 1955 ele­jén. Forgószél déli irányból Nehezen lehetne olyan hat hónapot elképzelni, amikor vala­melyik közép- vagy délamerikai államban ne volna valami forra­dalom, vagy legalább politikai gyilkosság. Lehet, hogy vérmér­séklet kérdése. Mondják, hogy a déli embernek gyorsabban jár a keze, mint az esze. Lehet, bár nem hinnők, hogy itt van a hiba. Középamerikában újra lezaj­lott egy operett-háború. Kár, hogy az operettszerzők nagyré­sze meghalt, mert esetleg ez a különös színjáték megterméke­nyítette volna kopár fantáziáju­kat. Félig kacagás, félig komoly volt ez a középamerikai háború és jó, hogy elmúlt. Ezekben a ne­héz időkben megnyugtató tudni, hogy az amerikai kontinensen nincs baj. Legalább is nagy baj nincs. NO POLIO VACCINE CAN HEL» THIS CHILD. While science wort s to protect healthy kids against polio, those already stricken aie fighting to live and play again. They need expert treatment They need costly equipment-­­iron lungs, rocking beds, braces They need YOUR financial su) port to meet the crushing cost |> rehabilitation. Help them fig back—give voluntarily! Kamatmentes köl­csön a bevándor­lásra Az uj bevándorlási rendsza­bályok értelmében egyes szere­­tet-intézményeknek megadják a lehetőséget arra, hogy kamat­mentes kölcsön folyóskásával megkönnyítsék Amerikában é­­lők európai rokonainak az Egye­sült Államokba utazását. Részle­tes felvilágosítást magyarul is lehet kapni a következő címek valamelyikétől: Hungarian Desk, National Catholic Welfare Conference, 149 Madison Avenue, New York 16, N. Y. Vagy: Hungarian Desk, Church World Service, 215 Fourth Ave­nue, New York 3, N. Y. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1955. JANUÁR 20. Január 17-22: ‘Nyomdászok Hete’ Ezt a hetet országszerte úgy tartják számon, hogy a: “Nyom­dászok Hete.” A nagyközönség figyelmét kí­vánják felhivni ezzel arra a fon­tos munkára, amit az amerikai nyomdászok és nyomdák végez­nek a társadalomban, a kultúra szolgálatában, a tudomány, mű­veltség és a jobb megértés érde­kében. Kétségtelen, hogy a nyomdá­szat fejlődése tette lehetővé azt a hatalmas haladást, melyet a társadalmi élet az utóbbi évszá­zadokban tett. A nyomtatott be­tűnek, tehát a nyomdászoknak köszönhető az irás-olvasás álta­lános elterjedése és ezzel a világ népének magasabb színvonalra emelése! A Betűk eredményesebb har­cot folytattak a szabadság, test­vériség, egyenlőség eszméinek diadaláért, mint a fegyverek e­­reje. S az, hogy ma a technika, a tudomány, az irodalom oly ma­gas fokra emelkedhetett, első­sorban a nyomdászatnak kö­szönhető, mert a nyomtatott be­tűk vitték szét a világ minden népéhez a találmányok hírét és a szakkönyveket, melyek tanulmá­nyozása által mittdraiitoss Yg^féagTTOTlőcIéslTéz i ges ismereteket. Amikor tehát a nyomdász-he­tet ünnepeljük, gondoljunk a­­zokra, akik a civilizáció kiépíté­sénél olyan fontos munkát vé­geztek és végeznek! Becsüljük meg a sajtó munkásait, mert ők — a nyomdák és a nyomdászok — társadalmunknak fontos pil­lérei, támaszai . . . Álljunk mel­léjük, amikor a sajtószabadság­nak védelméről van szó, mert el­vész ott az emberek szabadsága, ahol eltörlik a sajtószabadságot! Bizonyságai ennek azok az or­szágok, ahol rabságban élnek a népek, mert a hatalom urainak első dolguk volt a sajtószabad­ság megszüntetése . . . Fényesen sikerült a Kat. Liga bálja Az Ame rikai Magyar Kato­likus Liga , ótékonycélu bálja fé­nyesen sikí 'ült január 8-án New Yorkban, , Delmonico Hotel­ben. \ Ft. Kislj Gyula elnök szemé­lyes vezetéí 5 mellett a nagyszá­mú Rendes í Bizottság hónapo­kon át dőlj ozott a bál előkészí­tésén s igy a siker nem is ma­radhatott ej|. A bálon! résztvett Rt. Rév. Msgr. Edwird E. Swanstrom, az NCWC or iágos igazgatója is, mint fővé aök, aki üdvözlőbe­szédet inte tt a vendégekhez. A főasztalnál lelyet foglaltak még Ft. Fabia: Flynn, az NCWC volt magyi országi megbízott­ja, valami Father Kish, Ft. Gáspár Jí os, Ft. Raszlaviczy Iyán, Ft. 1 szdorfer Benignusz, Ft. Slezak Imre és Ft. Hites Kristóf. A bál éríikes és izgalmas ese­ménye volar bálkirálynő válasz­tás, illetvepépségverseny, ame­lyen első ldrZáhonyi Anikó (A- venel, N. J), aki a bálkirálynő címet kapta második és harma­dik lett: KjÉrnann Judith (Pas­saic, N. J) és Marót Klára (StanfordJ«onn.), akik az “ud­­varhölgyeÉ|yoltak. Az anyMi eredmény, illetve tiszta hasífákb. $4,200 lesz, a­­mit a rómr pápai Magyar In­fenntartásé l ^es európai ma­gyar isko&kr és menekült egye­temi halfffeók segélyezésére fognak foídftani. WEVB (1330 Ke.) Endrey Jenő és Pádly Margit 24 éve köziamert rádió-órája az uj WEVD * állomásról hallható ezentúl minden szombaton délu­tán 3:30-tói 4:30-ig, egy teljes óráig, az 13S0-as szám alatt. Az állomás úgy a rendes, mint az FM készülékekkel fogható (FM 97.9 pontnál). Okos ember újságot olvas Lelkiismeretes ember: előfizet Amerikai kommu­nista énekes a moszkvai rádióban Az amerikai kommunisták “kirakat-négerj e” és előkelősé­ge, Paul Robeson operaénekes nem egy dalt énekelt, hanem ü­­zenetet küldött a moszkvai rádi­ón át elvtársainak. (Könnyen el­képzelhető, hogy miket mon­dott . . .) Robeson Oroszország­ba akart utazni, mint látogató, de nem kapott útlevelet. Most azután dühében “megmondta a magáét.” A magyarul beszélő amerikai vörösek egy Gellért Hugó nevű nagyságuknak (?) ünnepélye­ket rendeznek az ország külön­böző részein, A new yorki össze­­röffenés főszónoka ugyancsak ez a Paul Robeson lesz, aki bi­zonyára elismétli mindazt, amit a moszkvai rádión üzent... (Az egyik ilyen vörös-maszlagolás Bound Brook, N. J.-ben lesz, az ottani munkás-otthonnak csú­folt kommunista gyülekezőhe­lyen, ahol már több ártatlan és mitsem sejtő magyar rászedtek a megjelenésre velük együtt “murizásra,” — erről azonban majd legközelebb külön cikkben fogunk tájékoztatást adni, hogy becsületesérzésü magyar honfi­társainkat megóvjuk a korpa közé keveredéstől. — Szerk.) “I-rsp. Lapunk szerkesztőjének beszéde a január 15-iki Zilahy-estélyen A budapesti Népszava egyik legutóbbi számában egy buzgó párttag arról panaszkodik, hogy “. . . ahelyett, hoz az értékes és külföldről hozott bányafákra úgy vigyáznánk mint a szemünk fényére, sok helye nlelkiismeret­­lenül, meggondolás nélkül pocsé­kolják az értékes anyagot. Sok­szor látom, hogy m szak után sok bányász 25-30 centiméteres ‘klecnit,’ (magyarul gömbfát) visz haza a hóna alatt tüzelni. Nagyon drága tüzelő ez! Ugyan­akkor a régi bányafát ott hagy­ják pusztulni a föld alatt. A Bé­keakna belsejében mintegy 100- 150,000 forint értékű bányafa rohad.” . . . Csak néhány hónapos uj­­amerikás voltam még, amikor 1936 telén, New Yorkban, a Fe­hér Teremben először láttam Zilahy Sándort és színtársulatát játszani . . . . . . Egyedül társtalanul éltem ott, a 8-milliós város ember-ren­getegében s a szivemben még frissen élt az odahagyott szülő­haza embléke . . . messzi Erdély­­ország hókoronás bércekkel öve­zett tájainak a képe . . . s akkor még nagyon fájt bennem a hon­vágynak az a fájdalma, amit minden szülőföldjétől messze tengerentúlra vetődött kiván­dorló érez . . . Ma sem tudnám megmondani, hogy ez volt-e az oka annak, hogy akkor, ott a Fe­hér Teremben, azon az első Amerikában látott magyar szin­­előadáson én nagyon megszeret­tem azt a színtársulatot és na­gyon tudtam értékelni azt a munkát, amit Zilahy Sándor vé­gez az amerikai magyarság kö­rében . . . . .. Alig vártam, hogy vége le­gyen az első felvonásnak, máris mentem a kulisszák mögé, hogy — mint a Szabadság clevelandi napilap munkatársa és rovatiró­ja — intervjut csináljak Zilahy mesterrel . . . Sokszor gondol­tam vissza arra, hogy vájjon az a közvetlen barátságosság, ami-1' szeállitani és aki soha senkit be nem csapott, meg nem károsí­tott . . . Igyekezett mindig az 1 -dolláros, vagy 1-dollár 50-es jegy ellenében ennél sokkal töb­bet érő értéket adni szórakozta­tó, tanító, édes-bus emlékeket idéző, múltba visszaringató szép előadásaival . . . Zilahy Sándor megfelelt a fel­adatának . . . de a színművészei­ből, színjátszásból, — amit elhi­­vatásnak tekintett, — vagyont nem csinált magának . . . Évtize­dek nehéz munkája után, amikor most leverte lábáról a baj, a be­tegség, ott áll, hogy kevés félre­tett pénzecskéje a kórházra, or­vosra sem elég és ha egy ideig nem tud színpadra lépni, megél­hetéséről valamiképen gondos­kodni kell . . . Amint ezt az estélyt rendező és Zilahy segítségére siető Szá­zas Bizottság lapjaimban lekö­zölt cikkei is mondják: nemcsak a brunswicki és környékbeli, de az egész amerikai magyarság megmutatta az elmúlt pár hét alatt, hogy helyén van a szive, ha egy ilyen nemescélu magyar ügyről van szó és ha segítségre van szükség akkor, amikor egyi­künk, — valaki közlünk, — ki­dől, megrokkan — vagy ahogy kutonáéknál mondják: “hivató-RÖPLAPOK MAGYARORSZÁGON KÖZÖS ERŐSEI a ZSaRnQkSAC Euín1 AZ EGYETLEN ÚtI SZABAD MAGYARORSZÁG NEMZETI ELLENÁLLÁSI MOZGALOM H I Ilyen röplapokat küldenek Magyarországra annak a léggömb-akciónak a keretében, ame­lyet egy magánemberek adakozásából fenn­tartott amerikai anti-kommunista szervezet, a “Szabadságért való Kereszteshadjárat” in­­ditott meg. A Nyugat felől érkező léggömbök alkalmi röpiratokat és egy időszaki lapot is eljuthatnak az ország minden zugába. A lap “Szabad Magyarország“ cimen jelenik meg. A “Szabad Magyarország” első számának első oldaláról készült reprodukciót jobbra közöljük, a többi három kép az első rop­­iratokat ábrázolja. Ezt a röplap-akciót a Szabad Európa Rádió is alátámasztja, amely éjjel-nappal ontja a híreket Magyarország felé. > Á „SZABAD MAGYARORSZÁG a szelek szárnyán WBTfjipi érkezeit magyar tőidre, hogy kimondja a némaságra Wtß ítélt magyar nép gondolatait és 'ágyait. Jpl W $||§ Akkor emeljük tel szavunkat, amikor a magyar lg!« P.—M nemzet ellenállása nyilvánvaló eredményeket ért el ImmaBr és ezekTál az egész világ tudomást szerzett. A kom­­munisiák 1953 lúliusában meghátráltak. De ez nem elég. Az engedmények egész sorára lehet még kényszeríteni ° kommunista hatóságokat. Az újabb engedmények eléréséhez azonban szükséges, hogy kiterjesszük és | elmélyítsük a nemzeti ellenállást. A kommunista hatalomátvétel óta most kerül előszót ■»szabad lap a magyarság kezébe A lapot magyar szívvel, magyar ésszel szabad emberek írták. A „SZABAD MAGYARORSZÁG" annak a szabad sajtónak folytatója, amelyet egy évszázaddal ezelőtt Petőfiék követeltek a márciusi 12 pontban A „SZABAD MAGYARORSZÁG" a nemzeti egység jelképe. Közös célért egyesít minden jószándékú magyart. Ez az egység ma a magyar­ság ereje. Ez véd a kommunisták társadalmat megosztó mesterkedései éllen A kommunisták osztályharcot szítának. A magyart a magyar ellen uszítják A gyűlölet magva eddig sem talált talajra. A nemzet ma nem párloskodik■ egy akarattal ellenáll a kommunistáknak. Nincs viszály a felekezelek között sem. Közösen imádkoznak azért, hogy az ország minél előbb megszabaduljon a Gonosztól. Nincsenek társadalmi ellentétek. Mindenkinek közös célja,-hogy passzív ellenállással gyön­gítse a kommunista rendszert. Kossuth szavait idézve: „így jött magától". -a magyar nép akaratából a NEMZETI ELLENÁLLÁS MOZGALMA, hogy csendesen, de eltökélten bomlassza a kommunista rendszert. Megfoghatatlan ez a mozgalom. Láthatatlan, de annál hatásosabb eszközökkel: a néma forradalom fegyvereivel harcol. , Ennek a szabadságmozgalomnak láthatatlan katonája mindenki. A MUNKÁS, aki — sohasem nyíltan, mindig titokban — késlelteti a Szovjet-Uniónak szánt gépek és fegyverek gyártását. A PARASZT, aki leveti magáról a kolhoz béklyóit. A HIVATALNOK, aki alkalmas pillanatban megsemmisíti az üldözött ember aktáit. 7 yiAGYAROESZAO" népünk haicfit segíti a komnub nfsták eltart. ____ .......................... fogadott, az újságírónak szólt-e, aki róla és színtársulatáról fog riportot írni az öreg napilapban, vagy pedig annak a fiatal sors­társnak, aki alig érkezett Ame­rikába, máris eljegyezete magát az itteni “magyar ugaron” való nehéz munkálkodással és aki az övéhez hasonló; mindig kriti­zált, mindig pionir-munkát je­lentő sanyarú sorsot választotta magának . . . (Mert az amerikai magyar színjátszás és az ameri­kai magyar újságírás, ujságki­­adás nagyon sok szempontból hasonlóan keserves hivatás . . . mindennapi kenyérnek pedig egyformán nehéz kenyér . . .!) Elkerültem Clevelandba, az­tán Bethlehembe; — sokfelé jár­tam Amerikában az elmúlt közel két évtized alatt; sok magyar szinelőadáson voltam, — láttam jeles óhazai magyar színészek társulatainak parádés játékát . . . egy-egy csillag üstökösként suhant végig az amerikai ma­gyar színjátszás egén, — de én valahogy mindig Zilahy Sándort és az ő mindenkori társulatát tartottam egyik legjobbnak arra a munkára, amit a magyar szó­nak, magyar dalnak, magyar művészetnek, magyar kultúrá­nak: amerikai magyarok közötti, a színpadról való fenntartása és ápolása jelent . . . ! Talán azért is van ez igy, mert 1939-óta itt élek az Amboy-Brunswick-i tér­ben és az itt lakó Zilahyt és az ő társidatát mindig egy kicsit én is inkább a magunkénak érez­tem . . . Valami 50 országogs turnét csinált társulatával Zilahy Sán­dor s New Yorkban, Pittsburgh­­ban, Clevélandban, Kanadában — magyar-lakta helyek minden nevezetesebb állomásán — jól ismerik, szeretik, visszavárják mindenütt őt és társulatát . . . Egy élet murikáját adta ne­mink az a mi igazán amerikai­­magyar színművészünk, aki szivvel-lélekkel, mindvég ig megmaradt talpig magyar em­bernek és aki mindig tudsának és tehetségének legjavát nyúj­totta, társulatát mindig igy eke­kezet: a íehetá legjobbakból ősz­öröm tölti el a szivemet a se­gítő készségnek ilyen nagyfokú megnyilatkozása láttán! Uj e­­röt, bizalmat sugall, de legfő­­képen: végtelen hálaérzést vált ki belőlem is az itteni magyar­ság iránt ez g, szeretet-demonst­­rálás ... és ebben a percben úgy érzem, hogy sem a Zilahy Sán­dorok munkája, sem a magyar sajtóé ... a nemzet napszámosa­inak munkáfa nem volt hiába­való . . . Adná a jó Isten, hogy ez a szellem, ez a példás testvéri együttérzés még sokáig, nagyon sokáig megmaradjon közöttünk! (Beszámoló cikkünk belől) Uj postai csomag­­küldési rendel­kezések Újévre ismét enyhítették a Magyarországba irányított sze­­retetcsomagokra v o n a t k ózó megszigorításokat. Eszerint é­­vente S1/^ font cukor és 3Uj ounce sacharin is küldhető egy­­egy címre, illetőleg család részé­re. Havonta ezentúl is mindösz­­sze egy csomagot lehet feladni és a 12 hónapon belül küldött csomagok összsúlya nem halad­hatja meg a 88 fontot. A legutóbbi rendelkezéseket részletesen közli a washingtoni postafőigazgatóság hivatalos közlönye, a Postai Bulletin de­cember 28-iki száma, melyet már valamennyi amerikai posta­­hivatalon nyilvántartanak. Akik eredetiben óhajtják tanulmá­nyozni a legújabb csomagküldé­si szabályozatot, — mely 100 cikkre állapítja meg a küldhető mennyiséget, — az Amerikai Magyar Szövetség kívánatra megküldi, 10c beszerzési áron. (Cim: American Hungarian Federation, Room 527, Mills Bldg., NW Washington 6, D.C.) LEÁNY, vagy asszony állandó házi­munkára, kint vagy bentalvással kerestetik. Referenciákkal rendel­kezzék. Jó fizetés! — 58 State St. Perth Amboy, N. J. VOL. 49. ÉVFOLYAM — ip. 3. SZÁM. Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE”

Next

/
Thumbnails
Contents