Szabad Sajtó, 1954 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1954-04-29 / 17. szám

4 1954. ÁPRILIS 29. FREE PRESS HUNGARIAN WEEKLY Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday by LÁSZLÓ I. DIENES Editor and Publisher — Szerkesztő és kiadó Szerkesztőség és kiadóhivatal — Editorial and Publishing Office: 218 THIRD STREET, PASSAIC, N. J. EUGENE MARKOS Managing Editor MARKOS JENŐ ügyvezető szerkesztő Fiókiroda — Branch Office Knight Drug Store, 10 Monroe St. Passaic, N. J. Subscription rates: For one year $3.00 — Single copy 10 cents Előfizetési ára egy évre $3.00 — Egyes szám ára 10c Entered as second class mail matter on October 22, 1908 at the Post Office in Passaic, N. J. under the Act of March 3, 1879. WE ARE GUIDED BY THE PRINCIPLES EXPRESSED IN “THE AMERICAN’S CREED” “I believe in the United States of Americd as a Govern­ment of the people, by the people, for the people, ivhose just powers are derived from the consent of the governed; a democracy in a republic; a sovereign nation of many sove­reign states; a perfect union, one and inseparable, established upon the principles of freedom, equality, justice and human­ity, for ivhich American patriots sacrificed their lives ana fortunes.” “I therefore believe it is my duty to my country to love it, to support its Constitution, to obey its laws, to respect its flag, and to defend it against all enemies.” nem kell a dollár . . . mert hiszen a tisztességes életnek és megél­hetésnek alapja a dollár, a pénz ... a kinek-kinek az élet­módjához és kulturális igényei­hez megfelelő jövedelem és aki­nek ez nincs meg, vagy aki ennek becsületes megszerzésére nem törekszik, az a társadalom el­esettje . . . szánalmas, szeren­csétlen az olyan . . . Kedves Szerkesztő Uram: ... a madárkák azt csiripelik, hogy Szerkesztő uramnak ismét valamilyen “terjeszkedési” ter­vei vannak . . . Annyit azonban már jóelöre megmondok, hogy ha még egy lapot bekapcsol a láncba, én fizetésemelést kérek! * * * Azt ii'ta egy kelekótya nemré­giben, hogy Szerkesztő uram “dollárok után törtet” . . . Hát ami azt illeti, kevés olyan épeszű ember van Amerikában, akinek Áz orvosi tudomány elismeri a méhfullánk mérgének hatását rheumatikus esetekben. A “MUSCULAÍD” egyedüli olyan bedörzsölő módszer, mely méh­­fullánkmérget tartalmaz. Fájda­lom nélkül enyhitőleg hat. Rheu­ma, Arthritis, Viszketegség, Csípő és Derékfájás, Visszértágulás, Görcs, Hülés, stb. eseteiben. NE SZENVEDJEN. Kérjen Ingyenes bővebb értesítést. Cím. JOHN TÓTH, 1143 Hillcreit Road, South Bend 17, Indiana. Egyik hazánkfia hazament a minap a munkából, megvacsorá­zott s aztán igy szólt a feleségé­hez : — Mi az, asszony, ma még egy csókot sem adtál... ? — Hagyj békén, — szól az asszony — ma “rosszul vagyok hangolva” . . . — Micsoda beszéd ez? — for­­tyan fel a földi. — Hangolva ide, hangolva oda . . . én egy asszonyt vettem el feleségül és nem egy — zongorát! Egy ember igy szól az autóbu­szon a mellette ülő ismerőséhez: — Hihetetlenül modortalan ez a mai világ! Semmi előzékeny­ség, semmi udvariasság nincs már az emberekben! — Maga beszél? Hiszen éppen most engedte át magának ez a fiú a helyét . . . ! — Igen ám, csakhogy a felesé­gemnek még mindig állnia kell... Egy földink, aki már meglehe­tősen előrehaladott korban van, NE FELEJTSE EL: MINDEN BANK-ÜGYÉT ELINTÉZZÜK! A. mi bankunk nemcsak takar­­rékbetétek letéteményese, ha­nem egyszersmind egy pénz­ügyi “Intéző Központ is, ahol , minden bankszolgálatot meg­talál! Sokan a bankot csak úgy tekintik, mint egy pánzél­­szekrényt, amely megtakarított pénzüket őrzi. Olykor megfeledkeznek arról a sok más pénzügyi szolgálatról, ami nálunk rendelkezésre áll. Nálunk, például, a kö­vetkező szolgálatok várják ügyfeleinket: Takarékbetét, Csekkbetét, Személyi Kölcsönök, Autó finanszírozás. Váltóleszámítolások, Üzleti szaktanácsok és sok más szolgálat — és mindez “egy födél alatt“ az önök na­gyobb bank<^lási kényelmére. Nem állhatunk önnek is valamiben szolgálatára mostanában? . . . The FORDS NATIONAL BANK Fords, New Jersey Barátságos Bankja A FEDERAL RESERVE SYSTEM TAGJA A FEDERAL DEPOSIT INSURANCE CORPORATION TAGJA elhatározta, hogy addig nem hal meg, amik egyszer életében meg nem nézi New York városát . , . El is indul a nagy felderítő út­ra .. . Mielőtt azonban az ajtón kilépne, a felesége utánaszól: — Aztán vigyázzon kegyel­med, nehogy autó alá kerüljön abban a fene nagy városban . . . Amire a mi öreg mgyarunk, a világ legtermészetesebb hang­ján mondja: '— Aztán mondanád meg ne­kem, te asszony, mi keresni va­lóm vóna nekem egy autó alatt? Egy öregedő, nagy iszákos hí­rében álló hazánkfia erősen meg­betegedett a múlt héten. Hivatta gyorsan az ügyvédet és elkészít­tette a vérendeletét, amibe azt a. különös kikötést tétette, hogy ha meghal, mü-virágokat tegyenek a sírjára, amit nem kell majd öntözgetni . . . mert ő bizony a vizet még halottaibo.n sem áll­hatja . . . János gazda pipázgatva ül a házikója előtt. Egyszerre oda­gördül egy gyönyörű autó, kiszáll belőle egy elegáns fiatalember, odamegy hozzá és megöleli: — Édesapám! Hát nem is­mersz meg? Én vagyok, a Pista fiad! Emlékszel? Húsz évvel ez­előtt ideadtál egy niklit, hogy szaladjak a trafikba s hozzak ne­ked dohányt . . . Én akkor meg­szöktem. Elkerültem Kanadába és most milliomos vagyok . . . János gazda csak hallgatja­­hallgatja a fiú beszédét, aztán kiveszi szájából a pipáját s nyu­godtan csak ennyit kérdez: — A dohányt elhoztad? Két jóbarát találkozik az ut­cán. Az egyiknek a homlokán jó­kora kötés fchérlik. Megkérdi tőle a barátja: — Hát' veled meg mi történt, hogy igy bemvagy kötözve? — Az, hógy a tegnapelőtt éj­szaka egy vidám “énekóráról” igyekeztem hazafelé az autómon Koszta Mihály esete modern változatban Régebben két ország volt a világon, mely politikai mene­külteknek minden különösebb akadály nélkül nyújtott mene­déket. Európában Svájc és a tengeren túl az Amerikai E- gyesült Államok. Ez utóbbi e­­zen a téren még liberálisabb volt, mint Svájc, s ezt mi, ma­gyarok a Koszta Mihály eseté­ből is igen jól tudjuk. Koszta s amint robokok, egyszerre csak befordulok jobbra egy mellékut­cába ... — Na és .. . ?-=- Na és -— nem volt ott sem­mi mellékutca ... A milliomosnö még a fürdő­szobában volt, amikor az inas belépett... . — John — mondja ingerülten az asszony — miért nem kopog, mielőtt bejön ... ? Még megtör­ténhetik egyszer, hogy olyankor jön be, amikor nem vagyok felöl­tözve . . . — Az nem történhetik meg — feleli a jólnevelt inas. — Mert mielőtt én belépek egy ajtón, előbb mindig benézek a kulcs­lyukon ... . A tanitónéni (aki már nem mai gyerek) megkérdi a kis Frenkitől: — Frenki, meg tudnád-e ne­kem mondani azt, hogy ha azt mondom: “Én szép .vagyok” ez mily67i időben van mondva? — Múlt időben! — mondja le­­g f/intve Frenki . . . Más baj nem törté?it. Tisztelettel: MRS. KOT KOD ÁCS ^>i!enmuiii;:ii!iii(iiiiiiimini]i:iimiima>i:uiiiB<iiiii!!Hmuüiiiii!BinimBnitiiiwi(Ni:iii:iitíiiiiii[iuiiiu!iiiniiiuiiimiiumuiiHiiiiiintiiiniHiuiiiiiuiuinii>*^ Daloljunk.. T Csonka Pista. a mi kedvelt dalénekesünk és a hires Kára-Németh rádió-zenekar gyűjteményéből: Egy szem szilva Egy szem szilva, két szem mag, Nem kert az amit nem gondoznak, Két szem szilva, , egy szem mag, Nem lány az, akit nem csókolnak . . . Szép a rózsám csöpp szája, A mennyország hasonlít csak hozzája, Egy szem szilva, két szem mag, Nem igazi lány, akit nem csókolnak . . . Két hód födje . . . Kct hód födje, de, két hód födje Van az én, az én édes apámnak, Két szép szeme, de, csillag szeme Van az én édes-kedves babámnak . . . (Hej!) Megmondom az apámnak, Hogy a födjét megtarthatja magának (mert) Két szép szeme, csillag szeme van az én, édes-kedves babámnak! . . . Légy életem és halálom . . . Mosolyog az ég felettünk drágám, Nem is ragyog másra napsugár, Mosolyog a vidám \ akácvirág rám, Ily csudaszép nem volt még a nyár . . . . . . ícéri Valahol az est harangja kondul, Hazafelé száll egy gerle-pár, Ne várj, mig a szivre sárga lomb hull, Ne várj, mig a nyár már messze száll . . . íy életem és halálom . . .leérd a szivem s tiéd! Rég valóra vált az álmom, . . . mért remegjek érted még Te vagy, kiért sok éjszakán át Forrón öleltem át a könnyes párnát . . Légy életem és halálom . . . kérd a szivem s tiéd . . .! VAG.IA Kl I — GYŰJTSE ÖSSZE l “A TEJSZÍN TETEJŰ TEJ OTTHONA” Fayette & Wilson Streets, Perth Amboy, N. J. Tel. VAlley 6-1200 százados a magyar szabadság­­harc leverése, után Amerikába jött és itt letelepedve, mind­járt ki is vette a polgárosodás­hoz szükséges első papírját. Azonban még mielőtt polgár lett volna üzleti ügyben Tö­rökországba utazott . Véletle­nül a konstantinápolyi kikötő­ben egy osztrák hadihajó hor­gonyzott, s mikor ennek kapi­tánya tudomást szerzett arról, hogy Koszta Törökországban tartózkodik, elfogatta a bün­tetés elől elmenekült “lázadó” tisztet és hajójára hurcol­­tatta. A volt magyar tiszt a szin­tén véletlenül a konstantiná­polyi kikötőben horgonyzó, de az osztrák hajónál jóval ki­sebb amerikai korvetta kapi­tányának segítségét kérte, s ettől hathatós támogatást is kapott. Az amerikai Ingram kapitány ultimátumot küldött az osztrák hadihajó parancs­nokának, hogy ha Koszta szá­zadost, ki az amerikai lobogó védelmét kérte, 24 órán belül szabadon nem engedik, akkor az amerikai hajó összes ágyúi teljes erővel lőni fogják az osztrák hadihajót. Az eset kimenetele egy jól ismert történeti tény. Az ulti­mátum lejárta előtt, miután nyilvánvalónak látszott, hogy az amerikaiak komolyan gon­dolták azt, amit mondtak, Koszta Mihályt az osztrákok szabadon bocsátották. (Ezt a históriai eseményt különben nemrégiben a television is be­mutatták a Cavalcade- of America cimü sorozatban, mely az amerikai történetnek legdicsőbb epizódjait foglalja magában.) Ehhez a merész, de eredmé­nyes diplomáciai sakkhuzás­­hoz hasonló eset történt a múlt héten Ausztráliában. Az ottani orosz követség egyik hi­vatalnoka, Vladimir Petrov, ki állítólag a követség bizal­masabb jellegű titkait kezelte, elszökött a követségről és az ausztráliai hatóságok védel­mét kérte. Közben azonban a­­datokkal bizonyította, hogy a követség nagyarányú kém­munkát végez Ausztráliában. Petrov a kért védelmet meg­kapta, de felesége, ki szintén a követségen volt alkalmazva, az oroszok kezében maradt. Petrov szökésével kapcsolat­ban a követség előbb azt jelen­tette, hogy őt elrabolták, s ugyanakkor feleségével elhi­tették, hogy férjét megölték és azért az asszonyt vissza akarták vinni Oroszországba. Ausztrália és Oroszország között megszakadt a diplo­máciai összeköttetés Egy követségi titkár és két titkosrendőr kíséretében Mrs. Petrovot, mikor Sydney-ben repülőgépre ültették, több orosz menekült hallotta, amint oroszul könyörgött, hogy mentsék meg őt. A repülőgépen a női szobá­ba menve sikerült neki egy pár percre megszabadulni kí­sérőitől és a stéwardesszel megértetni, hogy őt akarata ellenére viszik vissza Oroszor­szágba. A stewardesz a repü­lőgép parancsnokával közölte az esetet, ki azonnal jelentést küldött a hatóságoknak, úgy hogy mikor a repülőgép az u­­tolsó ausztráliai repülőtérre, Darwin-ba érkezett, az ottani rendőrség már készenlétben várta az orosz utasokat. Az orosz titkosrendőrök revol­verrel próbálták megakadá­lyozni, hogy foglyukat el ne vegyék tőlük. Rövid tusa után az oroszokat lefegyverezték és Mrs. Petrovot kiszabadították a fogdmegek karmai közül. Az orosz követség természe­tesen azonnal bejelentette til­takozását az ausztráliai kor­mánynál a diplomáciai jogok megsértése miatt. Ez azonban (Folyt, az 5-ik oldalon) Vegyen FESTETLEN BÚTORT s azt színezheti olyanra, amilyenre akarja! Teljes választékot talál nálunk a legfinomabb gyártmányú fes­tetten bútorokból! DEUTSCH ZOLTÁN 326 State St. Perth Amboy, N. J. 1450 1450 MAGYAR MŰSOR MINDEN VASARNAP “HUNGARIAN MELODY” IDEJE: Délben 12:15—1:00 P. M. 12:15 — MAGYAR LEMEZEK 12:30 — KÁRA-NÉMETH ZENEKAR 12:45 — CSÁRDÁS MŰSOR “CONTINENTAL HOUR” IDEJE: Délután 5:00—6:00 A LEGJOBB MAGYAR HANGLEMEZEK ZENEI MŰSORA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents