Szabad Sajtó, 1954 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1954-04-01 / 13. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE’ OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES PF PASSAIC AND VICINITY Merged with “PASSAIC and VICINTY ’ VOL. 48. ÉVFOLYAM — NO. 13. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1954. ÁPRILIS 1. NT. BÉKY ZOLTÁN LETT A FÜGG. REF. EGYHÁZ UJ FŐESPERESE FŐTISZTELETÜ BÉKY ZOLTÁN FŐESPERES Korea után Indo-Kinában folytatódik a harc a két világnézet között Mióta a koreai háború befe­jeződött, igaz, hogy egyelőre még tényleges békekötés nél­kül, az átlag emberek nagy ré­sze kisebb nyugtalansággal szemléli a világ eseményeinek folyását. Elsősorban is alig vesz tudomást arról, hogy Indo-Kinában a már 11 év óta kisebb-nagyobb mértékben fo­lyó harcok a francia és velük rokonszenvező benszülött csa­patok és a kommunisták által támogatott és az ő uralmuk megvalósítása érdekében küz­dő felkelők között az utóbbi néhány hónap alatt rendes szabályszerű háborúvá nőtték ki magukat. Ázsiának teljes elkommunizálásához a franci­ák kiűzése Indo-Kinából nagy lépést jelentene, mert ha Á- zsia teljesen a kommunisták befolyása alá kerülne, az orosz kommunizmus világ­uralmi törekvéseit nagyon ne­héz lenne meghiúsítani. Amit a háttérben működő orosz kommunizmusnak Ko­reában nem sikerült elérni, azt most nagyob eredménnyel érné el Indo-Kinában, ha a franciákat onnét kiűznék. Te­hát ép úgy mint Koreában, a háborút itt is az egymással el­lentétben levő két világnézet harcának lehet tekinteni, de azzal a különbséggel, hogy mig ottan az orosz ténylegesen egyetlen katonájának életét sem áldozta fel az eszméje e­­setleges győzelméért, ugyan­akkor Amerika közvetlenül is vérzett a szabad világ további fennmaradásáért. Indo-Kiná­ban az oroszok továbbra is a háttérbenmaradás politikáját követik, s hagyják az indo-ki­­naiakat vérezni. Az amerikai­ak szerepét ott a franciák töl­tik be, igaz ugyan, hogy több önzésből, mint azt mi tettük Koreában, hol mi ténylegesen csak a kommunizmus erősza­kos terjedésének akartuk az útját elállni. Újabb 25 bombázó repülőgé­pet adunk a franciáknak Ha az indo-kinai kommu­nistákat az oroszok nem ffegy­­verzik fel a kommunista-elle­nes testvéreik és a franciák ellen, akkor Indo-Kinában ma nem lenne háború. Az orosz fegyverek túlsúlya ellen azon­ban az indo-kinoiak csak úgy tudnak védekezni, ha ők is kapnak elegendő modern ha­difelszerelést. Mivel mástól nem kaphatnak, csak tőlünk, amerikaiaktól, azért végered­ményben az amerikai és orosz fegyverek harca az, ami most Indo-Kinában folyik. A fran­cia vezérkari főnök, Paul Ely tábornok, a múlt héten Wa­shingtonban járt és látogatá­sának eredményekép rövide­sen újabb 25 bombázó repülő­gépet és különböző hadianya­got bocsátunk az Indo-Kiná­ban szorongatott francia had­erők rendelkezésére. Mi tehát ugyanazt tesszük, mint az o­­roszok, de mig arról a világ hiyatalosan nem bir tudomá­sul, mi nem csinálunk titkot abból, hogy mi mindent elkö­vetünk az orosz imperialista kommunizmus világuralmi tö­rekvéseinek meggátlására. Mi általában semmiből sem csinálunk titkot, mert az ő­­szinte emberek nem titkolóz­nak. Ez az amerikai politiká­nak egyik erőssége, bár u­­gyanakkor alattomos ellensé­geink igyekzenek a mi őszinte­ségünket saját maguk javára kihasználni. Végeredmény­­.ben a félrevezetett emberek­nek valamikor mégis csak ki­nyílik majd a szemük és a vi­lág szabad demokráciáinak igazsága g y ő zedelmeskedni fog. Természetesen csodákra nem lehet számítani, mert fegyvertelen embereknek o­­lyan erősen felfegyverkezett és határtalan fegyelem alatt álló hadsereggel szemben, mint amilyennel az orosz ren­delkezik, nemcsak saját, de csatlós államaiban is, — sem­mi esélyünk nincsen. Amint­hogy nem volt esélye az orosz népnek sem megszabadulni a régi cárok évszázados zsarno­ki uralmától, s mikor Il-ik Miklós cár az első világháború alatt megpróbálkozott bizo­nyos engedmények nyújtásá­val kiengesztelni a múltnak a bűneit, reform kísérletei már későn jöttek. Az emberiség békéjének leg­nagyobb biztosítéka a demo­kratikus középút követése A fizikának majdnem meg­másíthatatlan törvényeihez lehet hasonlítani az emberi indulatoknak szintén majd­nem törvényszerű irányát, hogy egy szélsőséges kilengést egy ellentétes irányú szélső­séges kilengés fog követni. Ez a kellemetlen és sajnálatos e­­redményü tapasztalat az u­­tóbbi évtizedekben szomorúan megismétlődött a világ külön­böző részeiben. Azért tehát ki­mondhatatlanul fontos, hogy netérjünk el a demokráciának igazságos és kiegyenlítő elvei­től, mert ezen az utón halad­va, semmiféle szélsőségtől nem kell tartanunk. Minden­esetre vesztett háború után a * l középút nem fogja gyorsan visszahozni a veszteségeket, de ugyanakkor egy ország jö­vőjét feltenni egy szélsőséges kártyára olyan veszedelme­sen nagy tétel, amit slmmi kö­rülmények között sem szabad megkockáztatni. Ennek több­szöri megismétlődése volt az oka Magyarország jelenlegi nagy tragédiájának. A szülőháza szívfájdalma­kat okozó katasztrófájából o­­kulva, az amerikai magyarság nagy tömege megmaradt a de­mokrácia tiszta elvei mellett és itt-ott ha akadnak is közöt­tünk eltévelyedett egyének, e­­zek száma annyira elenyésző, hogy az egyenes és józan em­berek nagy többségére semmi befolyást nem képesek gya­korolni. Ugyanis nézzük tár­gyilagos elfogulatlansággal, hogy 36 éves fennállása alatt mit nyújtott a nagy tömegek­nek a kommunizmus? A meg nem valósított ígéretek dacára is még mindig vannak olyanok, kik nem lájták tisztán a helyzetet A napokban olvastunk egy beszámolót az orosz kommu­­(Folyt, az 5-ik oldalon) Az atom-kutatás eredményei fogják megakadályozni a háborút... Dr. Herman Oberth, hires né­met tudós, aki a németeknek a második világháborúban hasz­nált “V 2” rocketjeit feltalálta, úgy nyilatkozott, hogy olyan irá­nyítható roketgépek feltalálása áll befejezés előtt, amelyek negy­venöt percen belül atombombát képesék dobni a világ bármely pontjára. Nézete szerint ez azt jelenti, hogy háború esetén két vagy há­rom óra alatt az ellenség minden nagy városát el lehet pusztítani és egyetlen államfő sem irhát többé alá hadüzenetet, mert a sa­ját halálos ítéletét Írná alá. Oberth beszélt arról is, hogy van már olyan találmány, amely óriás tükrök segítségével képes egybegyüjteni a napsugarakat és ezáltal megvan az elméleti le­hetőség az éjszakának nappallá tételre. Említést tett egy talál­mányról is, amellyel a jeges ten­gereket jégteleníteni lehet s egy másikról, amely lehetővé teszi az évenként kétszeri aratást. Megtalálták Kováts hősi halálának színhelyét Washington György, az Egye­sült Államok megalapító jának egyik legbátrabb fővezére a ma­gyar Kováts Mihály 175 éve a­­lussza örök álmát South Caroli­na állam Charston városában, Nt. Vasváry Ödön, az Amerikai Magyar Református Egyesület tudós történetbuvára évtizede­­deket töltött a legelső független amerikai lovasezrede­ket kiképző jász-kun óbester éle­tének felderítésére. A hosszú, gondos mynka gyümölcse nem­sokára nyomtatásban is napvi­lágot lát, hogy valamennyien o­­kulhassunk, épülhessünk belőle. Legutóbb Burnet R. Maybank demokrata szenátor, South Ca­rolina volt kormányzója is ér­deklődni kezdett Kováts Mihály szerepe iránt és felkérte az a­­merikai történelmi társaságot, hogy vegye ki részét a kutató munkából. Utóbbi alapján ma már kétségkívül beigazolódott, hogy Kováts ezredes a Pulaski huszárlégió élén a Huger és King uccák sarkán fordult le lo­váról, miután a túlerőben levő angolok halálosan megsebesítet­ték. Egykorú feljegyzések értel­mében ugyanott földelték el, te­hát csontjai bizonyára ma is ott pihennek. South Carolina kormánya, Charlseton város vezetősége és a különböző amerikai helyi társa­dalmi szervezetek komoly érdek­lődést tanúsítanak a Kováts ó­­bester emlékére rendezendő ke­­gyeletes ünnepély iránt. Az A- merikai Magyar Szövetség kül­döttséget vezet Charlestonba, hogy megkoszorúzza annak a vi­téz jász-kun huszárnak a nyug­vóhelyét, aki aranybetükkel irta be a magyar nevet az amerikai történelembe. A Washington-Charleston kö zötti 540 mérföldes autóut oda­­vissza költsége megfelelő számú jelentkező esetén mindössze $20. Érdeklődők közelebbi részlete­kért forduljanak az Amerikai Magyar Szövetséghez, Mills Building, Washington 6, D. C. Lapzártakor vettük a hirt Du­­quesne, Pa.-ból, ahol a Függet­len Egyház Kerület lelkészi kara és kerületi bizottságai gyülésez­­nek, hogy a Függ. Egyház kebe­lébe tartozó egyházak, Ft. D,r. Vincze Károly örökébe a főespe­­resi tisztre FT. BÉKY ZOL­TÁNT, a Keleti Egyházmegye esperesét választották meg. A főesperesi tiszt a Független Egyházban a legmagasabb egy­házi méltóság, amely, mint az óhazai Református Egyházban a püspöki jogok gyakorlásával jár. Ft. Béky Zoltán 25 éves egy­házi és közéleti kiváló munkás­ságával ezt a magas kitüntetést, — ahová 27 egyház népének a bizalma emelte, — valóban kiér­demelte, s hisszük, hogy bölcs Meyner kormány­zó Március 15-ike alkalmából Robert B. Meyner, New Jersey állam kormányzója “Március 15-ke” alkalmából, többek között a következő mondatokban nyilatkoztatta ki magyarságunk iránti ro­­konszenvét és nagyrabecsülé­sét: “A szabadság eszméje min­denkor mélyen ott égett a ma­gyar' lelkekben. Ez a legerő­sebb kapocs Amerika népével, amely szintén - áldozatos küz­delem által tudta csak kivívni szabadságát. Büszkék lehe­tünk, hogy New Jersey lakos­sága sok ilyen rokonlélekkel gazdagodhatott, annál inkább, mert hiszen a magyar szorgal­mas, tehetséges és hűséges nép. Minden alkalmat meg kell ragadnunk annak de­monstrálására, hogy a sza­badságszerető Amerika vár­­vavárja azt a napot, amikor Magyarország — megszaba­dulva rabbilincseitöl és a bru­talitásoktól — ismét önálló é­­letet élhet.” vezetése alatt a Független Egy­ház még er őtelj esőbben védelme­zője lesz az ősök hitének és azok­nak az ősi örökségeknek, melye­ket az Uj Világban erre az Egy­házra bízott az Isten. : Az örvendetes hirt telephone érdeklődésünkre Duquesne-ből kaptuk, úgy, hogy részletesen csak a jövő lapszámunkban szá­molhatunk be. Addig is a magas kitüntetés­hez lapunk olvasó tábora nevé­ben őszintén gratulálunk! Idegen nemzetiségű amerikai katonák állampolgársága A németországi Frankfurt­ban, az amerikai megszálló ha­tóságok főhadiszállásán két tur­nusban összesen 195 idegen ál­lampolgárságú katonát eskettek be amerikai állampolgárrá.” Ez azon törvény alapján történt, amely szerint 1200 idegen állam­polgárt vehetnek fel a haderőbe, akik kedvezményként bizonyos idő múltán elnyerik az állmapol­­gárságot. — Rabországi mene­kültek nagy számban vannka e 24 nemzetbeli amerikai katonák közt, igy magyarok is. Érnie Kovács ismét a televízión! A hires, magyar-származású televizió-korfiikus, — akinek kedvelt műsora bizonyos családi bonyodalmak miatt egy időre el­maradt — ismét szponzort , ka­pott, s minden héten, hétfőtől péntekig saját műsora van a DuMont állomáson (5) éjjel 11:15 és 12:15 között. . . . Néha magyarul is mond jókat , . . tört magyarsággal, de töretlen igyekezettel ... Ha ne­vetni akarunk, s még ébren va­gyunk, csavarjuk rá készülékün­ket s hallgassuk meg műsorát! “Ha megnyitnák csak 24 órára a határt, Magyarország egy nap alatt kiürülne” Az egész világsajtót bejárta a hir, hogy az elmúlt napokban tiz magyar három fiatal házas­pár, két tízéves fiú és egy ötéves leányka — két kommunista ÁVH határőr lelövése után, hó­ban, fagyban, sárban megtett keserves menekülés után a “vas­függönyt” képező szegesdróton és aknamezőn keresztül ki tu­dott jutni szabad nyugati földre. A menekültek nyugaton minde­nek előtt azt kérték, hogy kilé­tüket tartsák titokban, nehogy rokonságukon álljanak bosszút a kommunisták. Megrendítő kép bontakozik ki a hősi lelkületű magyarok elbeszéléséből: “Nyissák meg csak 24 órára a határt és Magyarország egy nap alatt kiürülne,” — mondot­ták annak jellemzésére, hogy az Hallottuk, hogy... ... A VERHOVAY Segély Egylet és a Rákóczi Segélyző Egyesület arra illetékes vezetői tárgyalásokat folytatnak már jó ideje az egyesülés tekintetében... (Hivatalos helyről azonban er­ről még nem kaptunk semmilyen információt, egyik részről sem... csak úgy hlalottuk ...) A Verho­­vay most tartotta igazgatósági gyűlését, a Rákóczi most fogja tartani ápr. 5-i kezdettel ... ki­váncsiak vagyunk, milyen stá­diumba jutott az egyesítési egyezkedés ... ? Annyi bizonyos, hogy ha sikerül a' két országos magyar egylet egyesítése, ha megvalósul részben egy régi á­­lom, akkor egy vagy húszmillió dolláros nagy egyletnél lesz — vagy 8 kötvényünk . . . . . . NAGY FERENC, a kom­munisták gazságait megelégelve kimenekült és lemondott ma­gyar miniszterelnök előadó-kör­­utra megy Japánba, Högye Mi­hály titkára társaságában . . . Annakidején azt Írták a lapok, hogy Eckhadt Tibor megy Ja­pánba, de úgy látszik Nagy Fe­renc ma megfelelőbb a célnak: a kommunisták elleni egységes felsorakozás szorgalmazására... (Nagy Ferenc első amerikai nagy beszédét, mint emlékezetes, itt mondotta el, New Jerseyben, a Perth Amboy-i stádiumban, 5000 főnyi hallgatóság előtt, mint a Central Labor Union munkásszervezet kommunista­ellenes rally-jának főszónoka... Ez majdnem 7 évvel ezelőtt volt, de úgy emlékszünk rá, mintha tegnap lett volna: a brunswicki pályaudvartól nyitott kocsiban, egy autó-karavánnal vonult át Amboyba ... az útvonalon ma­gyar zászlócskákkal integető ez­res tömegek éljenezték minde­nütt s a város szélén bandériu­­mos parádé várta . . . Ott volt akkor mindenki, aki úgy érezte, hogy eljött az ideje a férfias, gerinces, egészséges kiállásnak a vörösek ellen . . . Magyar papja­ink, lelkészeink, vezetőembere­ink egytől-egyig nemcsak ott voltak, de aktiv részt vettek az előkészítő munkában is ... S az eredmény az volt, hogy nívós, si­keres, a sajtóban és a szivekben is nyomot hagyó kommunizmus­ellenes kiállás lett az a népgyii­­lés ,.. Hol vagyunk már az ilyen egységes, közös nagy megmoz­dulásoktól ? ... Istenem, hány fe­lé szakadt, hány felé húz, hány felé szervezkedik már azóta ez a mi szétzilált, szomorú magyar­ságunk ... ? Pedig mennyire egy ország szerencsétlen népe mily rettenetesen gyűlöli mai rabsá­gát. Szerintük a lakosság 98 szá­zaléka ellensége a kommunista rezsimnek, még a kommunista párttagok nagy része is. Csak a párt vezetői hűek a rendszerhez, a többi mind ki van ábrándulva. A terror, a szuronyok ereje és a retorzióktól való félelem tartják csupán a népet és a párt többsé­gét is a “vonal” mellett. A menekültek egybehangzóan kijelentették, hogy bármely or­szágba szívesen elmennek, csak hagyják őket dolgozni, kenyeret keresni és gyermekeiket nevelni. Nem értik, hogy lehet valaki a szabad nyugaton kommunista. “Csak egy hétre küldjék el a nyugati kommunistákat Ma­gyarországra dolgozni és tudom, nem lennének többé kommunis­ták,” — mondotta az egyik bol­dog magyar menekült. (F.E.P.) Szerkesztői üzenet Edwin Samay, Passaic, N. J. — Kár volt 40 centet költenie egy ajánlott levélre csak azért, hogy megmondja, hogy a “kira­gadott” és idézett mondatban a “tisztességes” szót a “keresz­tény” szóval szeretné “koiT>or­­tálni” . . . Gyenge erőlködés ez, mert utólag akármit, akárho­gyan “korportál,” volt fültanu ott éppen elég! Félszeg csava­­x’intás az olyan, amikor valaki napilapról, “magyar nyelven megjelenő napisajtóról” akar beszélni — mondja most — s közben “összehasonlítási alapul használja” egy hetilap nevét . . . (Tücsköt-bogarat összebeszélés az ilyen!) A mondat, amit mi szóról- szóra “kiragadtunk,” annyira magábanálló és oly ko­misz volt, hogy azt nem menti semmi ... sem a gyűlés utáni magyarázkodni ' próbálkozása, sem a levele! Ha valaki nem tudja helyesen kifejezni a gon­dolatát, vagy nem azt gondolja, amit mond, akkor legjobb ha nem bsezél, mert az ilyen ember árt sajátmagának és árt mások­nak is a beszédével! Vonatkozik ez levelére is, amit jó, hogy el­küldött (habár a 37 centet érde­mesebb célra is kiadhatta volna, mondjuk a templom perselyébe, vagy az Amerikai Magyar Szö­vetségnek . . .!) Eddig nem tud­tuk biztosan,‘hogy ki volt a fel­szólaló . . . most már tudjuk. Az ügyet, egyébként, — mivel az, a megnevezett egyházi jellegű hetilapon kívül az egész ameri­kai magyar sajtót érinti, — az Amerikai Magyar Sajtóegyesü­lethez tettük át. és ugyanaz a cél . . . milyen na­gyon most volna itt az ideje mindazon erők és értékek össze­fogásának, amelyek szülőhazánk vörös nyavalyától való megtisz­títására irányulhatnánk . . . ! A régi-amerikás, akinek belső szi­­ve-vágya szintén az, hogy az a nép ott a Tisza-Duná közén bol­dogan, szabadon éljen . .. s az u­­jabban jöttek, akik hazavágy­­nak s haza akarnak majd men­ni ... ha mindenki félre tudna tenni minden más szempontot a közös cél érdekében, mennyivel szebb, célravezetőbb, értékesebb volna az igyekezet, a lelkesedés, munka, odaadás, ami annyifelé tagozódik most el . . .) Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES

Next

/
Thumbnails
Contents