Szabad Sajtó, 1954 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1954-02-25 / 8. szám

I Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY 20 Merged with “PASSAIC and V1CINTY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 48. ÉVFOLYAM — NO. 8. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1954. FEBRUÁR 25. BEKÖSZÖNTŐÜL “VISSZAJÖTTEK.. .HAZAJÖTTEK...” Világrészek vajúdása köze­pette, mint egy tragikus sorsú kis nép immár 35 éve száműzött fia jelentkezem szolgálattételre az Egyesült Államok magyar e­­gyetemessége, földkerekség leg­számottevőbb szabad társadal­ma előtt. Roppant feladatom sú­lyát még inkább növeli az- a kü­lönben örvendetes tény, hogy egyhangú szavazattal, osztatlan bizalommal helyezte vállamra az Amerikai Magyar Szövetség Igazgatósága ez országos, össze­fogó szervezetünk ügyvitelének gondjait. Szövetségünk lehet Amerika hatalmas méreteihez viszonyít­va kicsiny, egyesek szemében zsenge — elárvult tengerentúli népünk megcsufoltatása óta a­­zonban mégis a világban szer­teszét szórt véreink egyik leg­fontosabb, legszabadabb fóru­ma, támasza, igazi demokráciá­ban gyökerezcLbástyája. A Szö­vetséget erősitgetni már ebből a szempontból is szent kötelessége minden honfitársunknak; hi­szen a netaláni közömbösség még szegényebbé tehetné a ma­gyar jelent, homályosabbá a jö­vendőt ... őrségváltás idején uj remény­ségek fuvallata duzzasztja a vi­torlákat mindenütt, ahol a Szö­vetség hivatalba lépő központi munkásától ez intézményünk ''megerősítését várják. Ez a vára­kozás nagy érték, gazdag erő­forrás, különösen ha megértő türelemmel párosul; mert ne fe­ledjük, testvérek, eddig is úgy­szólván “hegyeket kellett mozdí­tani” sok esetben — minden al­kalommal a legszerényebb esz­közökkel, a legcsekélyebb anya­gi adottságokkal. Körülménye­ink, sajnos, olyanok, hogy ez u­­tóbbi téren “csodát” aligha vár­hatunk egyhamar, tehát a köz­mondásos karaj cár is segítség! Mégis, az az általános mél­tánylás, amivel úgy a sajtó, va­lamint a közvélemény alátá­masztotta a Szövetség Igazgató­ságának határozatát, komoly eredmények lehetőségével ke-ÁPRILIS 15 1955-től kezdve valószínű­leg ez a dátum lesz a határ­ideje a jövedelmi adóbevallá­sok benyújtásának, az eddigi március 15-ike helyett. Eisen­hower elnök januárban kül­dött terve alapján a washing­toni törvényhozásban most tárgyalják azt a törvényja­vaslatot, amely 3 és fél hónapi időt adna a jövőben minden­kinek a megelzőző évi jöve­delme, kiadásai, stb. össze­számítására és az adóbevallás elkészíttetésére. (Ebben az évben, természetesen, a jöve­delmi adóivek kitöltésének ha­tárideje még mindig március 15-ike, tehát siessen minden­ki, hogy időben elkészüljön azzal!) csegtet. Az országos szervezés nagy feladatának elvégzésével szintén megbízott uj titkár ezt a kitüntetésnek vett bzalmat fele­lőssége tudatában, munkakész­ségének teljességével igyekszik megszolgálni. Széles társadalmi rétegek, az Urat más-más templomban imá­dó amerikai magyarok, az Egye­sült Államok páratlan szabad­ságjogainak élvezetében egy­mástól eltérő politikai felfogású sorstársak, régen kivándoroltak, itt nevelkedettek, nemrég érke­zett sorsüldözöttek szive dob­bant össze, — mikor a köz bizal­ma férfias kézszoritásban egye­sült az uj munkakészséggel. Mint minden kézszoritás azon­ban, ez is keton múlik; és egyik a másik nélkül aligha alkothat­na maradandót. Már pedig ez a legfontosabb, ez a közös cél. A február 1-én Washington­ba érkezett uj titkárnak a Szö­vetség Igazgatóságának ezévi elnöke, Bencze János régi köz­életi vezérférfiunk személyesen adta át a hivatalt. A leköszönt főtitkár, Balogh E. István, messzemenő szívélyességgel mű­ködött közre és már az első na­pok óta számos tanú jelét adta annak, hogy a Szövetség eszmé­jének ezentúl is lelkes hive, szé­leskörű amerikai összeköttetései révén szószólója marad. A változott viszonyokra való tekintettel a központi irodahe­lyiség viszont más épületbe ke­rül, még pedig Bencze János igazgatósági elnök szerencsés választása folytán a Fehér Ház tőszomszédságában levő Mills Building hatodik emeletére, a régi State Department mellé, ahol Eisenhower elnök és Dulles külügyminiszter a fontosabb “press conference”-eket tart­ják. Az átköltözés a legrövidebb időn belül megy végbe és márci­us elsejével már a Pennsylvania Avenue és a 17-ik ucca sarkán kereshetik fel honfitársaink — akár postán, akár személyesen — a Szövetség központi irodá­ját. De mivel nincsen öröm üröm nélkül, a;z uj titkár első hivata­los vidéki utj a a Szövetség egyik legmarkánsabb élharcosának, Nagytiszteletü Vincze Károly al­­elnökünk frissen ásott sírjához vezetett. Az élete delén hirtelen elhunyt tudós kálvinista főespe­res, a világ legelső kórházát ala­pitó árpádházi Szent Erzsébet szülőhelyének, Sárospatak Kol­légiuma doktorának a temetésén képviselte a Szövetséget. Tette ezt annál inkább; mert hiszen Dr. Vincze volt az, aki 1938-ban nyiltan szemébe mondotta Buda­pesten az akkori magyar kor­mánynak, hogy az amerikai ma­gyarság t e s t v érsegélyezésre mindenkor kész ugyan, de a leg­sürgősebben vezessenek be olyan reformokat, amelyek az óhaza nincstelenjeit földhöz, mezítlá­basait pedig cipőhöz, munkához juttatják. Sajnos, szókimondó prófétai tanácsának megsziyle­­lése élőt Magyarország felett Ezzel köszöntötte a Verhovay [ Segély Egylet központja a be­csatlakozott New Jersey Ma­gyar Egyletek Egyesülete még megmaradt tagságát. A Verho­­vayak Lapja február 3-iki szá­mának első oldalán vezércikk mondja el, hogy az 1923. decem­­j herében alakult Jersey Egyletek Egyesületének tagsága java- I részt azokból tevődött össze, a­­kik a biztosítási törvények által megkívánt üzlet alapra áttért Verhovay Segély Egyletből ki­léptek, kiszakadtak s “másutt kerestek maguk és szeretteik számára biztonságot. Keresték, de nem találták, mert régi igaz­ság az, hogy olcsó húsnak hig a leve — és amit homokra építe­nek, homokstul elfujja a szél...” — írja a vezércikk. És ezekben a sorokban, ebben a vezércikkben pontosan az van, amit mi évek óta mondottunk, szóban és Írás­ban hangsúlyozva ismételtünk oly sokszor, kérve, figyelmeztet­ve a Jerseyi Egyletek vezetősé­gét a veszedelmekre, amik az ilyen “homokra épitésnek” mindinkább előtérbe nyomuló következményei . . . (Végezetül pedig valósággal beleijesztettük őket az elodázhatatlan, a 12-ik óra után 5 perccel megtörtént, bármilyen módoni, botrányt megelőző csatlakozásba . . . ) A Jersey-i Egyletekből már é­­vekkel ezelőtt hol itt, hol ott sza­kadt el egy-egy átlagos életkor szerint “fiatalabb” és saját kü­lön vagyonnal is rendelkező fi­ókosztály s átállt valamelyik nagy egyletünkbe. A tavaly ta­vasszal azuán az “óramutató” a 12-eshez ért s a végső cselekvés órája elérkezett . . . Minden további kommentár nélkül közöljük a Verhovay ve­zércikk alábbi részeit. Mindent elmond ez az Írás, amit ezzel az üggyel kapcsolatban még mon­dani kell: “A Verhovaytól elszakadt kö­zel tizerfőnyi testvérünk egy része, akik New Jerseyben laktak, alakították meg, megle­vő helyi egyletek bevonásával, 1923-ban a “New Jersey Ma­gyar Egyletek Egyesületiét. összecsaptak a sors könyörtelen hullámai . . . New Jerseyből a testvérsze­­retet városa magyarjainak ö­­römünnepére: farsangi bálra hívta meg az uj titkárt a Szövet­ségért már annyit tett Philadel­­phia-i Osztály. Egyidejűleg kö­zépnyugati körútra kérte fel a Szövetség aranyszívű, minde­nütt általános tiszteletnek ör­vendő Országos Elnöke, Szántay D. Dániel, hogy Amerika má­sodik legnagyobb városában, Chicagóban és környékén újítsa fel a titkár személyes kapcsola­tait és bővítse ki azokat uj ösz­szeköttetésekkel. * A köz bizalma és a köz érde­kének szolgálata eszerint máris kéz a kézben dolgozik az össz­­magyarságért és halad a kitű­zött célok felé. Állhatatos jóaka­rattal ez a kezdeti lendület rend­szeresíthető, sőt fokozható, fej­leszthető. Minél erősebb lesz az Amerikai Magyar Szövetség, az amerikai magyar élet szivárvá­nyának minél több színárnyala­tát foglalja magában: annál in­dokoltabb lehet reménykedésünk egy szebb magyar jövendőben. És ha a sorstársi szivek ilyen impozáns összedobbanásáért, ju­talmul maga a magyarok Istene lesz velünk—vájjon mit számít­hat az, hogy ki lesz ellenünk ? BÁCHKAI BÉLA Eleinte jól ment minden, de azu­tán, amint az előrelátható volt, jöttek a bajok. Az ottani vezető­ségben is voltak hozzáértő em­berek, akik már 10—15 évvel ezelőtt megpróbálták rávenni a tagokat, hogy valamelyik “legal reserve” alapú országos egylet­hez csatlakozva biztosítsák azo­kat, akik hosszú éveken át fizet­ték a tagsági dijukat. Sajnos az előrelátás, az okos szó nem talált fülekre. — Az elmúlt évben az­után be kellett látni mindenki­nek, hogy ez igy tovább nem me­het, mert hiszen az utolsó száz tag, aki megmarad, nemhogy ezer dollárt kapna, hanem még száz tallér se marad majd az ö­­rökösöknek. A vezetőség ismét megkereste az országos egyesü­leteket s azután úgy határozott, hogy a Verhovay nagylelkű a­­jánlatát fogadják el s hozzánk .csatlakoznak. A múlt év nyarán megindult tárgyalások eredmé­nyeként azután a Verhovay Se­gély Egylet 1954. január 10-én hivatalosan is átvette a “New Jersey Magyar Egyletek Egye­sületét”, annak Trentonban mű­ködő anyaosztályát, valamint a 3-ik cartereti, 4-ik roeblingi, 9- ik perth amboyi, 11-ik south ri­­veri, 12-ik cliftoni, 14-k newar­­ki, 16-ik whartoni és 17-ik wood­­bridgei osztályait, ezek 393 tag­ját.” “Megírjuk egész őszintén, nem ment köríven a dolog, hosszú ideig tartott, amig Penn­sylvania állam Insurance De­partment ét meg tudtuk győzni arról, hogy a szigorú számok igazsága mellett figyelembe kell venrjünk, hogy testvérsegitő e­­gyesület 'vagyunk. Amit nem­­csaki hirdetünk, hanem gyakoro­lunk is. Kérésünkre végül jóvá­hagyták a csatlakozási szerző­dést, mert biztosítottuk az In­surance Department-et, hogy er­kölcsi garanciát kaptunk arra nézve, hogy a csatlakozott tagok és a vezetőség minden lehetőt megtesz annak érdekében, hogy a csatlakozott tagok gyermeke­it, unokáit besorozzák a Verho­vay zászló alá. Bevalljuk, nagy áldozatot hoz­tunk azzal, hogy magunkra vál­laltuk a ‘New Jersey Magyar Egyletek Egyesületének’ életbiz­tosítási kötelezettségeit, — de úgy éreztük, hogy ezt az áldoza­tot meg kell hoznunk, mert erre kötelez a múltúnk, ezt diktálja szivünk és ezt elvárja tőlünk az amerikai magyarság. A csatla­kozással a trentoni magyarság hatalmas társadalmi központjá­nak, a Magyar Háznak fennma­radását is biztosítottuk, mert hi­szen a csatlakozott egylet vagyo­nának részét képezte a trentoni Magyar Háznak adott ingatlan­­kölcsön és a részvények nagy hányada. Lüktető és virágzó éle­tet viszünk bele a Magyar Ház­ba és jól tudjuk, hogy minden le­hetőség és adottság megvan ar­ra, hogy a Magyar Ház adóssá­gaitól megszabaduljon és évtize­deken át szolgálja azt a célt, a­­miért építették, hogy fellegvára lehessen a trentoni és környék­beli ipagyarság társadalmi és kulturális életének.” Labdarúgás . A múlt vasárnapra hirdetett, de az eső miatt elmaradt Tren­ton Olden A. A. kupamérkőzés kerül lejátszásra most vasárnap, február 28-án. MÁTYÁS A menekültek bevándorlását illető uj törvény ismertetése A “MENEKÜLTEK” BEVÁNDORLÁSÁT az 1953-ik évi “Refugee Re­lief Act” néven ismert törvény szabályozza. A törvény végre­hajtásával a Külügyminisztéri­um Vizűm Osztályát bízta meg az amerikai Kongresszus. Bár­milyen felvilágosításért közvet­lenül ehhez az irodához fordul­hat az, akinek kérvény-űrlapra, utasításra, vagy egy bizonyos probléma bővebb magyarázatá­ra van szüksége. A hivatal cime: Director, Visa Office Department of State Washington 25, D.C. Ez az iroda az amerikai kül­ügyminisztérium hivatalos kö­zege. Minden utasítás, amit az érdeklődő onnan nyer: hivata­los, megbízható, hiteles és ingye­nes. Ajánlatos, hogy csakis nél­külözhetetlenül fontos adatokért forduljanak az irodához, mert a redukált személyzettel dolgozó kormányirodák válaszainak a késése miatt a bevándorlási ügy szenved halasztást. A legfonto­sabb alapvető tudnivalókat a­­zért közöljük tehát ebben a je­lentésben, hogy az érdeklődők folytonosan ismétlődő kérdései­re hasznos és gyakorlati választ adjunk. EURÓPA ORSZÁGAIBÓL amerikai bevándorlásra en­gedélyezhető menekülteket a “Refugee Relief Act” 14-ik pa­ragrafusának a c. pontja (Sec­tion 14 (c) fedezi. Aki 'tehát Európában élő menekülteket a­­kar Amerikába juttani, az az említett törvény 14 (c) parag­rafusát fedező kérvényürlapo­­kat kell, hogy kitöltsön s ezt a kérvény-formát csak a külügy­minisztérium washingtoni Vi­zűm Osztályán, vagy az egyes ál­lamok fővárosaiban lévő szövet­ségi központi hivatalokban lehet megkapni. Legegyszerűbb Írni érte a fentebb közölt címre, a­­honnan azt megküldik. Nem elég azonban egyszerűen azt Írni, hogy küldjenek a címzettnek “assurance”-et. Ilyen kérvény­­űrlap ismeretlen. A “menekült”­­ek meghívására három (3) kér­vényt készített a külügyminisz­térium, a szerint, hogy ki, vagy kik azok az amerikai polgárok, akik a menekült meghívását biz­tosit ják. A kérvény űrlapot te­hát pontosan ismerni kell az azt aláíró amerikai polgárnak mi­előtt abból egyáltalán kérhetne: 1. ) FORM DSR-1, vagyis ELSŐ SZÁMÚ kérvényt egy amerikai polgár védnök tölti ki, aki a kérvényben megne­vezett menekültnek az eltar­tását, munkáját és lakását biztosítja. Az űrlap hivatalos neve: “Assurance by an indi­vidual sponsor for named ■ alien.” 2. ) FORM DSR-2, vagyis a MÁSODIK SZÁMÚ kérvényt több amerikai polgár védnök tölti ki, akik a kérvényben megnevezett menekültnek az eltartását, munkáját és laká­sát külön-külön biztosítják. Az űrlap hivatalos neve: “As­surance by more than one sponsor for named alien.” 3. ) FORM DSR-4, vagyis a NEGYEDIK SZÁMÚ kér­vényt hivatalosan elismert közj ótékonysági i ntézmények jótállása mellett, az általuk felkért amerikai polgár véd­nökök töltik ki. Az űrlap hi­vatalos neve: “Assurance by more than one sponsor for alien nominated by agent.” Ez a három féle kérvényürlap a legfontosabb a még Európá­ban élő menekültek szempontjá­ból. A bevándorlásukat biztositó és kívánó amerikai polgároknak ebből a. három kérvényből kell egyiket kitölteni négy példány­ban. Az első és második számú kérvényből három, közjegyző e­­lőtt hitelesített, példányt kell be­küldeni a fent jelzett címre. A negyedik példányt a kér­vényt aláíró védnök köteles megőrizni, hogy az ellenőrző vizsgálatok idején pontos vá­laszt adhasson a vizsgáló közeg képviselőjének a kérvény ada­tairól A negyedik számú kér­vényből két közjegyző előtt iga­zolt példányt kap a Vizűm Osz­tály, egyet az elismert közjóté­konysági intézmény s egyet a munkaadó és lakást biztositó a­­merikai polgár köteles megőriz­ni. AZONOS KÖVETELMÉNY az előfeltétele mind a három kérvénynek. Ezeket az alapvető feltételeket úgy a bevándorlást kérő védnöknek, mint az ameri­kai bevándorlásra váró mene­kültnek tudni kell: 1. ) Csak amerikai polgár írhatja alá a kérvényt. 2. ) A munkaadó és lakást biztositó is csak amerikai pol­gár lehet. 3. ) A bevándorló keresetét biztositó munkán és a lakáson kívül az amerikai polgár véd­nök azt is köteles igazolni, hogy a bevándorlásra engedé­lyezett menekült nem fog köz­teherviselésre (állami segély, ingyenes kórházi kezelés, munkanélküli segély, aggkori nyugdíj, árvaház, aggmenház, stb.) szorulni, mert ő mind ezért személyesen és vagyo­nával áll jót. Ezeknek az anyagi garanci­áknak a biztosítására a külügy­minisztérium tehát a kérvény el­fogadása előtt előírja és követeli a következő garanciákat: 1. ) A munka alkalom tény­leges létezését igazolni kell a védnök lakásához legközelebb lévő U.S. Employment Office­­nak. Ez az állami iroda csakis olyan munkát igazolhat, a­­mely nemcsak ténylegesen lé­tező, hanem azt is igazolnia kell, hogy a munkát betöltő idegen alkalmazása miatt nem fogja elveszteni a munkáját egy már ott lévő amerikai pol­gár. Olyan munka lehetősé­get, amelyet a meghívott me­nekült nem tud elvégezni (ta­pasztalat hijján) ez az iroda nem igazol. 2. ) A lakás biztosításhoz sem elegendő a védnök Írott garanciája. Vagy a U.S. Em­ployment Office-nak, vagy az illető város és állam lakáshi­vatalának (Housing Commis­sion) igazolni ke]l külön le­vélben, hogy a menekült be­fogadására készen áll a meg­jelölt otthon, vagy lakás s an­nak az elfoglalása nem fog más amerikai polgár kárára történni. 3. ) A köztehermentesitést a meghívó védnök a saját kere­setének, vagy vagyonának az igazolásával köteles biztosí­tani. A védnök munkaadója külön levélben igazolja a kér­vényt aláíró jövedelmét. Ha a védnök nincs alkalmazásban, akkor banki betétjét s múlt évi jövedelmi adóját kell iga­zolnia. AZ ELŐIRT IGAZOLÁSOK UTÁN a külügyminisztérium a meg­hívott menekült otthonához legközelebb lévő amerikai kon­zul hivatalába küldi a kivizsgált és leigazolt kérvényt. A mene­kültet, a kérvény alapján, a kon­zul kikérdezi s ha meggyőződött arról, hogy a felkínált munkaal­kalom s lakás lehetőség a mene­kült részére megfelelő s azt is igazolja, hogy az illető menekült (Folyt, a 4-ik oldalon) VÁGYÁLOM... Oh, csak egyszer keverhetném aranyos színeid szürke palettámon, Élet! Tündér mennyországnak festenélek Téged, meleg bíbor . . . mély azúr is váltakoznék benned, mintha ez az egész világ felhőtlen égbe tükröző paradicsom lenne . . . ! E nagyvilágon mindenkinek lenne házacskája s a fénytől derűs házacskában lenne ágyacskája és /nss cipó az asztalon, kerek-pirosra sülve . . . arany kancsóban arany bor, aranyszitáról szűrve . .. És nem törődne egyik sem azzal, hogy él a másik: A porban kenderbuckázik . . . vagy magas csúcsra vágyik . . . És nem törődne azzal sem: Istent hogyan imádja, — hol a törvényét betartja, ott van az Isten háza; a legjámborabb hitvallás: hol élve él az Isten és béke van a magasban és béke volna itt lenn . . . Béke, öröm és kacagás, bármerre jönnék, mennék, mintha a kopott sárgolyón már a mennyekben mennék, Virághdrangok zengenék a himnuszt és a zsoltárt, Vidám és boldog emberek állnák körül az oltárt. . . De besüvit ablakomon kemény füttye a télnek, palettám arany színeit szétröpiti a szélnek;, riadt nézéssel bámulom a halottképü holdat, mig dermedt ujjaim közül kiejtem im a tollat. . . SZILASS FRIDA t

Next

/
Thumbnails
Contents