Szabad Sajtó, 1954 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1954-02-18 / 7. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE* OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY o20 Merged with “PASSAIC and VICINTY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 48. ÉVFOLYAM — NO. 7. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1954. FEBRUÁR 18. MINDSZENTY-HÉT AMERIKASZERTE Eisenhower Elnök a rab Prímásról Magyarország hercegprímása bebörtönöztetésének ötödik év­fordulóján Eisenhower elnök az alábbi levelet intézte Frederic Lawrence Vorbeck new yorki tanárhoz, a Mindszenty-barát amerikaiak egyesületének elnö­kéhez : “A kommunisták által üldö­zött magyar papok és lelkészek sorsáról nem feledkezett meg az Egyesült Államok. Szomorú helyzetüket Magyarország népe is éppenugy szivén viseli, akár­csak az egész civilizált világ. Mi, akik szabad földön élünk, nem feledkezhetünk meg arról, hogy most van öt éve annak, hogy Mindszenty bibornokot perbefogták és bebörtönözték. Amerika népe jól tudja, hogy mennyire hamis vádak alapján marasztalták el. Elitélését vala­mennyién a lelkiismeret sza­badsága elleni merényletnek tartjuk ma is, amivel Magyar­­ország szellemi és erkölcsi létét igyekeznek tönkretenni.” Magyar ima a szenátusban Február 8-ikán, Mindszenty bíboros elítélésének évforduló­ján Richard M. Nixon, az Egye­sült Államok alelnöke, a Szená­tus ülését bevezető angolnyelvü ima elmondására kérte fel Var­ga Béla pápai kamarást, az utol­só szabadon választott magyar parlament menekült elnökét. Ez alkalomból a diplomaták részére fenntartott karzatot megtöltötte a Washingtonban megtelepedett magyarok vallási és pártkülönb­ségre való tekintet nélkül megje­lent impozáns küldöttsége; de sokan jelentek meg menekült közéleti férfiak közül New York­ból is. *;> * Hibátlan angol kiejtéssel el­mondott imájában Msgr. Varga a rab hercegprímás önfeláldozá­sát és a magyar nép mártiriumát idézte, könyörögve azért, hogy az Egyesült Á]lamok az emberi jogok mentsvára maradjon és mielőbb hozzásegíthesse az el­nyomott középeurópai népeket a felszabaduláshoz. Nixon alelnök, Rev. F. B. Harris, a Felsőház hi­vatalos lelkésze és a megjelent szenátorok állva hallgatták vé­gig a Magyarország felszabadu­lásáért elmondott imádságot. Mint a török iga lerázása óta a harangok szava, ugyancsak déli 12 órakor hangzott el az ameri­kai Szenátusban első Ízben ma­gyar ember ajkáról a felszaba­dulásért könyörgő fohász. Bentley képviselő hatalmas beszéde Magyarországért Congressman Alvin M. Bent­ley, Michigan-i képviselő, aki 1947 elejétől 1949 nyaráig mint LEVELEKET KÜLDTÜNK KI mindazon Passaic és környék­beli olvasóinknak, akiknek cí­mére hosszabb-rövidebb ideje mutatvány-képen, ingyen járt lapunk. Kérjük azokat, akik óhajtják, hogy továbbra is járjon címükre lapunk, küld­jék be a mellékelt válaszborí­tékban az előfizetési dijat, mert a jövő héttől kezdve már csakis előfizetőknek megy ki rendszeresen a lap. a budapesti amerikai követség tanácsosa élt Magyarországon, több mint félórás beszédet tar­tott a kongresszus alsóházban. A rendkívül népszerű amerikai törvényhozó saját tapasztalatai­ból idézett, amidőn Magyaror­szág sorsát ecsetelve Mindszenty hercegprimás elítélésének ötö­dik évfordulóján. A kongresszus diplomáciai karzatát ez alka­lommal is az amerikai magyar egyházak, egyletek képviselői és a menekült magyar politikusok csoportja töltötte meg. Bentley képviselő személyes tapasztala­tai alapján ismertette a Kon­gresszussal a Mindszenty-per részleteit. Miként súgta meg ne­ki egy budapesti orvos ismerő­se, hogy a hercegprímást a “mescal cactus” nevű mexicói bozót töviséből kivont scopola­mine méreggel oltották be, hogy “vallomásra” bírják. Miként loptak a tárgyalóterembe “pár­tatlan amerikai újságírók” gya­nánt bevált kommunista propa­gandistákat, mint pl. Peter Fürst; továbbá Wilfred Bur­chett, aki -azóta történetesen Észak-Koreából küldözgeti vi­lággá Amerika-ellenes rágal­mait. Ezzel szemben megtagadták úgy az Egyesült Államok követ­ségének, mint az amerikai hír­­szolgálati irodáknak, hogy ki­küldötteik jelen lehessenek a Mindszenty-per tárgyalásán. A hercegprímást viszont fizikai­lag annyira megtörték, hogy mindössze “beismerte” a vádat; sőt annyira alaposan betaníthat­ták szomorú szerepére, hogy e­­lőbb felelt az elnöklő nazi-kom­­munista biró kérdéseire, mint a hogyan azok elhangzottak . , . Alvin M. Bentley hangoztatta, hogy ő maga más vallásu ugyan, de kalapot emel mipdazok előtt, akik saját életük kockáztatásá­val helytállnak elveikért a legel­­rettentöbb kínzások dacára. Ez a hősiesség az, amiért Ameriká­ban és az egész földkerekségen hallatlan tekintélye van a ma­gyar bíborosnak, aki előre látva a következményeket, nem hajolt meg a kommunisták terrorja előtt. “A Mindszenty mellett kitartó magyarországi tömegek ereje egyre nő a Vasfüggöny mögött. Ez az eszme a legerősebb fegy­verünk s ez ad reménységet ar­ra, hogy nemsokára ismét sza­badság és függetlenség lesz a Duna-Tisza táján. Ezért a szent ügyért áldozta fel magát a ma­gyar főpap, kinek vértanusága eszerint mégsem volt hiába” — fejezte be nagyhatású beszédét közép-Michigan daliás kongresz­­szusi tagja. Mi sem jellemzőbb Congress­man Bentley beszédének fontos­ságára, mint hogy nyolc képvi­selő szólalt egymásután hozzá, mindkét párt részéről. Rendkí­vül meleg, magyarbarát beszé­det tartott Frances Bolton, Cle­veland képviselőnője, továbbá Peter Frelinghuysen, New Jer­sey képviselője, Jacob Javíts, New York, Kenneth B. Keating, Rochester, (N. Y.), Charles J. Kersten, Wisconsin képviselője, valamennyien republikánusok; továbbá Ray J. Madden, Indiana állam képviselője és Louis C. Rabaufr, Michigan képviselője, demokraták és Antoni N. Sed­­lak, Connecticut republikánus Congressman-je. — (Amerikai Magyar Szövetség.) FT. DR. VINCZE KÁROLY FŐESPERES KOPORSÓJÁNÁL Részletek Béky Zoltán esperes búcsúszavaiból Végső akaratod volt, drága barátom, hogy koporsódnál az utolsó szó az enyém legyen. “Erősítsd meg a szivedet,” mon­dottad “és ne sírj, hogy mások se sírjanak.” S most, ahogy itt állok, csaknem megszakadó szív­vel ravatalod mellett, kérdem tőletek, tépett szivü, porig suly­­tott gyászoló sereg: lehet-é meg­indulás nélkül, a könnyek hulló árja nélkül búcsúzni e koporsó drága lakójától, Vincze Károly­­tól? Hiszen ő mindenünk volt nékünk. Benne mindent, ami né­­künk drága és értékes volt, el­vesztettünk. Úgy érezzük, hogy ennél rettentőbb csapás, na­gyobb veszteség nem érhetett minket, egyházunkat és egész a­­merikai magyar közéletünket. Hiszen ő nemcsak a tied volt, ösz­­szetört szivü özvegye és leánya, hanem mindnyájunké. Nemcsak a perth amboyi egyházé, hanem az egész Független Egyházé nem csak az amboyi magyarságé, ha­nem az egész amerikai magyar­ságé. Messze templomok harangjai zugnak. Gyászos kongásuk siró szavuk ide hallatszik a perth amboyi temetőbe. Messze száz­ezrek, szétszórt árva magyarok vannak itt lélekben a perth am­boyi temetőben és szórják be a kegyelet, a részvét, a hála és megbecsülés drága virágaival ezt a koporsót, az amerikai ma­gyar élet eme legkiválóbb egyé­niségének, legnagyobb halottjá­nak Dr. Vincze Károlynak a ko­porsóját. Úgy érzem Vincze Károlynál nagyobb magyar, hívőbb pap, a theologiai tudományoknak szak­értőbb művelője, a Krisztus ü­­gyének lánglelkübb harcosa, faj­tánknak árva magyar népünk­nek égőbb szerelmese — kevés járt még az uj haza földjén. Úgy érzem nála többet Hevesen tettek, alkottak, nála maradan­dóbban kevesen Írták be nevü­ket az amerikai magyarság tör­ténetébe. Mennyit harcolt, égett, küz­dött, irt, agitált egy tisztább, szebb, nemesebb, magyar éle­tért, egy szélsőséges eszméktől mentes magyar életnek a kiala­kításáért, fajtájának a feleme­léséért. Mennyit harcolt, égett, emésztődött és küzdött a mi drága örökségünkért, az ősök drága hitének a hitvallásos ma­gyar református egyháznak a megmentéséért. S hogy ma itt van egy darab szabad föld, ahol él az ősök hite és áll az elnémí­tott és halálra Ítélt lelki édes­anya mása, ahonnan védhetjük az ősök hitét és világgá kiálthat­juk a magyar fájdalmat . . . eb­ben iVncze Károlynak elévülhe­tetlen érdeme van. Ebben a szent harcban égett el hitéért, egyházáért, népéért, mint Dózsa György a legszen­tebb ügynek a tüzes trónján . . . A nemes, a nagy harcot meg­harcoltad .. .Az ügy győzött... de a vezér sebzett szívvel holtan fekszik a nagy csata után Te tudtad Károly, hogy a győ­zelemre halálon keresztül vezet az itt ... De vállaltad, mert az ügynek lángoló szerelmese vol­tál... Pihenj csendesen... Nem volt hiába való a harc, a munka, a küzdés... Alkotásaid élnek... a Független Egyház áll . . . Az ősök hite él ... az ősi zsoltár zeng koporsód felett... szétomló ben Vincze Károlynak elévülhe­­földje takarja be . . . Mi a te küzdő társaid nem búcsúzhatunk tőled méltóbban, minthogy koporsódnál szent fo­gadást teszünk, hogy eszméid­hez hűek leszünk, alkotásaidat megőrizzük és megtartjuk, az ügyet, melynek Te martyr ja let­tél meg nem tagadjuk, a zászlót, amelyet te oly fennen lobogtat­tál, megvédj ük és nem engedjük a porba hullni soha ... Ez a mi virágunk a Te koporsódra . . . Te elmégy és itt hagysz min­ket... Elmaradnak a régi tájak... á régi arcok, hitvesed, leányod, szolgatársaid... Téged annyira szerető gyülekezeted... Uj világ nyílik meg előtted... Az örök Hazának, a Mennynek a kapu­ja... Uj arcok vesznek körül . . . “Az Isten Angyalaidnak dicső­séges serege, akikről annyit ír­tál . . . Dicsőítsd velők a Nagy Istent, mint itt lent cseleked­­ted . . . Isten veled. MI ÚJSÁG...? A POSTAI alkalmazottak ké­rik a nagyközönséget, hogy Írja­nak szenátoruknak a Senate Bill No. 1685 s képviselőiknek a Con­­gress-be a Bili No. 2344 dolgá­ban, hogy a portások a régen várt fizetésjaviiást megkapják. A mai dráguló világban az a fi­zetés, amit a postai alkalmazot­tak kapnak, nem elég, — külö­nösen családosok esetében — mert csakis tisztességes, gond­nélküli megélhetés biztosítása mellett várhatjuk, hogy postá­saink a felelősségteljes, nehéz munkát odaadó pontossággal vé­gezzék. Akinek pénz-gondja van, az nem tud száz-százalékosan a munkájára figyelni akármilyen munkában dolgozzék is. Egy le­velezőlapon, vagy pársoros le vélben ha Írunk a szenátorunk­nak, vagy congressman-ünknek Washingtonba s megemlítjük a fentirt törvényjavaslatok szá­mát, javasolva a pártolást, sokat segíthetünk azirányban, hogy a javaslatból törvény legyen s a postai alkalmazottak a fizetés­­javítást megkapják! A KÁRA-NÉMETH Testvé­rek zenekara szokásos vasárna­pi rádió-műsorának ideje alatt most vasárnap déli 12 órától Miidszenty bíboros hercegprí­másról lesz megemlékezés abból az alkalomból, hogy most volt 5 év< az ő kommunisták általi el­­itéésének és mártir-rabságba dolásának ... A beszédet Msgr. Vargha Béla, a Nemzeti Bizott­­máiy elnöke fogja tartani. Or­­szsgszerte, minden magyarlak­ta vidéken felkérték a rádió­­álbmások magyar órái­nak vezetőit e szomorú évfor­­düó számontartására és a new bunswicki Kára-Németh műsor sen zárkózik el az idő átengedé­sedül. A WCTC (1450 ke) helyi rdió-állomás déli 12 órakor kez­­ddő magyar műsorán vasárnap mnden magyar ember érdeklő­­deére számot tartó műsor lesz. Nagy magyar ese­mények májusban Ezidén, előreláthatólag, má­jus lesz az eseménykeben leg­mozgalmasabb hónap az ameri­kai magyar életben. Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület a szokásos márciusi vezértestületi gyűlést május 17-iki kezdettel fogja megtartani, nem Washington­ban, az egyesület székhleyén, ha­nem Cleveland, Ohioban. Azért tették az időpontot májusra és a helyet Clevelandba, mert ekkor fogják ott leleplezni, az egyik szép parkban az Ady-szobrot, a­­minek felállítását annakidején az egyesület konvenciója hatá­rozta el. A “Szabad Magyar Re­formátusok Világszöv(etsége” is május 21-22-23 napjain tartja Clevelandban első nagy-gyülé­­sét. A másik országos magyar ér­deklődésre számot tartó ese­mény New Yorkban lesz május 29-30-án; országos Verhovay ünnepség, illetve kuglizó-ver­­seny. Az immár 14-ik országos V e r h o v ay kugli-mérkőzések színhelye ezúttal itt keleten, New York városában lesz s a “testvériségi” és “hálaadó” na­pokat befejező “Budapesti Éj­szaka” elnevezésű estélyre, - amely a Hotel Commodore-ban lesz — 2,500 vendéget várnak. Az ország különböző részeiből, ahol sportoló, kuglizó Verhovay­­fiókok vannak, a versenyben résztvevő csapatok és a vendé­gek már nagyban készülődnek a New York-i nagy napokra. (Az egészben csak azt tartjuk sajnálatosnak, hogy a két nagy magyar esemény csaknem u­­gyanazokra a napokra esik a Megemlékezés hetében s igy sok leendő “résztvevő” még nem tudja, hogy melyiken vegyen részt ... a Cleveland-i ünnepsé­­geken-e, vagy a New Yorkin?) Labdarúgás Most vasárnap, február 21-én itthon, a Buccegleugh parki pá­lyán kupamérkőzés kerül leját­szásra. Az HAAC ellenfele a philadelphiai liga vezető trento­­ni Olden A. A. csapata lesz. A mérkőzés kezdete 2:30. B. MÁTYÁS Az orosz nem mutat hajlaruió­­ságot arra, hogy kitűzött céljaitól eltérjen Ha tehát bármilyen egyez­ségre lépnének a nyugati de­mokráciák az orosz kommu­nista imperializmussal, mig ez utóbbiak abba nem hagy­ják terjeszkedési célkitűzései­ket, tartós békéhez fűzött re­mények hiú ábrándoknak fog­nak bizonyulni. Erre a felte­vésre mutat Molotovnak a berlini tanácskozások máso­dik hetén előterjesztett béke tervezete is, minek elfogadá­sát az abban korvonalozott feltételek már előre is lehe­tetlenné tették. OF CHRISTIANS AND iiWS Hétfő, Február 22: WASHINGTON DAY “Fenség” vagy “Elnök Ur”? . . . Washington György", akit e “nemzet atyjának” hívunk, nemcsak a katona és államférfi igazi példaképe volt, hanem bölcsen előrelátó feje egy uj országnak, egy uj nemzetnek . . . Ezer és egy kérdésben kellett abban az időben időálló határozatokat és intéz­kedéseket tenni, amiknek áldásait ma mi oly természetesen létezők­nek vesszük . . . Hogy az ország fejét “Fennség”-nek szólitsák-e, vagy egyszerűen csak “Elnök Urnák” . .. ? Hogy a kongresszushoz szóló üzenetét személyesen mondja-e el . . . ? Hogy, mint a legfőbb hadvezér, csapatai élén szállj on-e síkra a csatatereken . . . ? Ilyen s hasonló kérdések is felmerültek akkor s hogy mindezekben oly időállóan, oly bölcsen tudott határozni, csak emeli szemünkben az ő nagyságát, amely előtt kegyelettel adózunk s tisztelettel, hálával gondolunk rá most is születésnapján . . . Február 28-án lesz a New Brunswick-i Nap Endreyék New York-i rádióján Endrey Jenő értesített, hogy az eredetileg február 21-re ter­vezett New Brunswicki Napot egy héttel később, vagyiS febru­ár 28-án tartja meg Neiv York-i rádió-óráján. Erre a dátum-cse­rére egy igen fontos ok kénysze­­ritete, amit Endrey igy magya­rázott meg: — Nagy esemény van készü­lőben a WLIB rádióállomás kö­rül, amiről magam is csak most kaptam hivatalos értesítést. Az uj leadó torony elkészült és an­nak felavatása és hivatalos meg­nyitása pont február 21-én lesz, amikorra a New Brunswicki Napot terveztem. Az uj torony megnyitási ceremóniáját a new yorki polgármester Robert F. Wagner beszéde fogja tetézni, amit mi is, aznapi programunk keretében, megismételünk. E- zenkivül számos vendégünk is lesz, akik ezt az aktust valóban díszessé teszik és igy jobbnak láttam a New Brunswicki Na­pot egy héttel későbbre halasz­tani, hogy több időt szentelhes­sek ennek a Jersey-i jelentős magyar városnak. Ez azért is lesz előnyösebb New Brunswick szempontjából, mert az uj to­rony lényeges változást fog je­lenteni, amennyiben nagyobb te­rületen és az eddiginél sokkal tisztábban és erősebben lesz hallható a mi programunk. Endrey Jenő és Pádly Margit 23 éves magyar rádió-órája te­hát február 28-án, vasárnap délután 3-tól 4-ig, majd egy órai szünet után ismét 5-ől 6 Hő­ig tartja “SALUTE TO NEW BRUNSWICK” p.r o g ramját, melynek keretén belül méltatni fogják városunk magyar életét, beszélni fognak a város magyar társadalmi és üzleti tényezőiről, egyházairól, egyleteiről és új­ságjáról. New Brunswick-i te­hetségek és művészek szereplé­sével teszik majd valóban dí­szessé ezt a minden tekintetben különleges magyar rádióórát, a­­melynek 300,000 hallgatósága1 előtt fogják kidomborítani azt a fontos szerepet, amit a magya­rok játszottak e város és vidék ipari és kereskedelmi fejlődésé­ben. Kiemelkedő eseménynek készül február 28-án a new yor­ki magyar rádió “SALUTE TO NEW BRUNSWICK” program­ja! Úgy tudjuk, hogy már eddig is nagy számban sorakoztak fel üzletembereink és helybeli mű­vészeink, hogy ezt a programot minden oldalról elősegítsék. Mi magunk is minden erőnkkel és a legnagyobb jóakarattal segít­jük Endrey Jenő lelkes igyeke­zetét és nagyszerű magyaros gesztusát, amely egy szép cso­korba akarja kötni a magyar ér­tékeket New Brunswick városá­ban. Támogatjuk a gondolatot és buzdítjuk mindazokat, akik ezen a programon bármilyen formá­ban is szerepelni akarnak, je­lentsék be ebbeli szándékukat a mi irodánkban. Tegyük ezt a február 28-iki new yorki ma­gyar New Brunswicki Napot díszessé és méltóvá sajátma­gunkhoz. A WLIB állomás az 1190-es hullámhosszon kitünően hallha­tó nálunk is. Az uj torony, amely már most vasárnap kezdi el mű­ködését, a jelentések szerint New York legnagyobb állomása­ival egyenértékűvé teszi majd a WLIB rádióállomást, ahol End­reyék immár 23-ik esztendeje hirdetik a magyar szót és tart­ják ébren a magyar szellemet. Hallgassuk meg már most va­sárnap a New Brunswicki Nap előzetes jelentéseit a rádión és az uj torony ünnepélyes cere­móniáját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents