Szabad Sajtó, 1954 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1954-12-09 / 49. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY 20 Merged with “PASSAIC and VICINTY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 48. ÉVFOLYAM — NO. 49. SZÁM.____________________________________________ PASSAIC, NEW JERSEY ■ THURSDAY — 1954. DECEMBER 9., 13 amerikai és 100 millió más Tetszik nekünk, hogy kormá­annyi amerikaianak, ahánynak csak lehet. KIK SEGÍTETTÉK ELŐ A MAGYAR SAVINGS AND LOAN FEJLŐDÉSÉT A postahivatal figyelmeztetése a kará­csonyi küldeményekre vonatkozólag nyunk az erélyes akciók egész sorozatát indította el, 13 ameri­kai kiszabadítása érdekében. Mint ismeretes, ezt a 13 ameri­kai polgárt Vörös Kína úgyne­vezett népbirósága — hamis vá­dak alapján! — elitélte és bör­tönbe zárta. Tetszik nekünk, hogy az ame­rikai kormány nem hagyja cser­ben a maga polgárait és kész é­­rettük komoly diplomáciai há­borúba keveredni, — mert való­színűleg nem lesz egyéb belőle. S az is tetszik, hogy az angolok ebben az ügyben rögtön mellénk álltak; magukévá tették az ü­­gyet. Tehát ez mind jó és mind he­lyes. De vörös börtönben van 100 millió ember, köztük a ma­gyarok. Százmillió embernek a Szovjet a börtönőre. S tegyük hozzá, hogy ez igy történt, ab­ban a nyugati hatalmak is luda­sok. Választási kampánya során Eisenhower elnök megigérte, hogy mindent elkövet a rab kö­zép- és keleteurópai nemzetek felszabadítása érdekében. Vi­szont most úgy érezzük, hogy a Szovjettel valami lagymatag po­litika következik, az úgyneve­zett “coexistence” politikája . . . Százmillió ember, köztük 9 millió magyar nyög a szovjet rabságban, Mi, amerikai ma­gyarok emeljük fel a szavunkat érdekükben, mert ők nem be­szélhetnek. Azért nem beszélhet­nek, mert rabok a szó szoros ér­telmében. Gyönyörű dolognak találjuk, hogy 13 polgártársunk érdekében jegyzék jegyzéket, nyilatkozat nyilatkozatot követ, de szivünkben mélységes aggo­dalommal kérdezzük: mi lesz a százmillió főnyi rab néppel? Mi lesz velük a hosszúnak ígérke­ző “coexistence” korszakában? Úgy érezzük, hogy az ameri­kai magyarság vezetőinek illeté­kes helyen fel kellene tegyék a kérdést. Úgy érezzük, bűn volna most hallgatni. Dávid Ferenc emléke Amerikában ;A Christian Register cimü ha­vi szemle majdnem egész szá­mát Dávid Ferencnek és az er­délyi vallásszabadság ismerteté­sének szenteli. Dávid Ferenc alapította, mint tudjuk, az unitárius vallást Er­délyben, s követőinek száma itt, Amerikában is meghaladja a két milliót. A Christian Register speciá­lis száma abból az alkalomból készült, hogy most volt Dávid Ferenc születésének 400 éves fordulója. A nagy példányszá­mú szaklap ebből az alkalomból azt is ismerteti az amerikaiak­kal, hogy a kicsiny és távoli Er­délyben mondták ki és iktatták törvénybe az egész világon elő­ször a vallásszabadságot. Erdély ebben a vonatkozásban messze megelőzte Svájcot, vagy Angli­át és a többi országokat. Ameri­kában ma mindenki ott és úgy imádkozik istenéhez ahol és a­­hogy akar. Erre általában na­gyon büszkék az amerikaiak. De Erdélyben ez bárkinek törvé­nyes joga volt, — ezelőtt közel 400 évvel. Bizony jó volna ezt elmondani Emberek és egy kutya Most a karácsonyi hangulat­ban hadd mondjuk el ezt a tör­ténetet. Joe Cooper tízéves kis fiú, Louisiana állam West Monroe városában. Szegény özvegyasz­­szony kilencedik gyermeke. A szomszédok is csak annyit tud­nak róla, hogy szenvedélyesen szereti az állatokat. Kóbor macskákat vész védelmébe, be­teg madarakt gyógyitgat, egy­szer még egy kígyót is fogott és napokon át etetett. Mindennél jobban szerette azon­ban a kutyáját, Tippiet. Nehéz volna megmondani, melyik faj­tához tartozik tulajdonképpen a barátságos kis állat, csak annyi a tény, hogy sémmiképen se vál­nék dicsőségére a faj kutyate­nyésztésnek. Joe azonban sze­rette, ápolta, éjszakára az ágya elé fektette. Tippie minden reg­gel elkísérte gazdáját az iskola kapujáig, ahonnan bölcsen visz­­szafordult és hazament: tudta, hogy az iskolába kutyának be­menni ne mszabad, szigorú sza­bályok tijtják. Egyszer azután — ki tudja mi okból — jobb tu­domása ellenére sem tudott csak úgy, pillanat alatt megválni Jóétól és utánament az iskola udvarára. Rögtön ki is tört a botrány. Mrs. Tina Clark, az igazgatónő kiderítette, hogy a kutya nincs beoltva, mire Tip­­pie-t bezárták egy üres szobába és telefonáltak a sintér ért: jöj­jön, vigye a kóbor kutyák vesz­tőhelyére, a gázkamrába. Joe minden tagjában reszketett a felháborodástól, amikor az íté­letet meghallotta. Hazaszaladt, lekapta a falról az apjáról ma­radt, hosszucsövü vadászpuskát és visszarohant az iskolába, nagy hangon fenyegetőzve, hogy mindenkit lelő, aki hozzá­nyúl Tippiehez. Természetesen telefonáltak a rendőrségre, ahonnan két detek­tív érkezett a helyszínre, Joe-t pillanatok alatt lefegyverezték és elvitték a fiatalkorúak bíró­ságára, ahol Howell Heard bi ró javitó-intézeti nevelésre Ítélte. Tippienek azonban az állatvédő egyesület közbelépésére semmi baja se történt: egyszerűen csak beoltották és visszavitték Joe mamájához. Azt hinné az ember, hogy a történet ezzel véget is ért. De nem. A környéken elkezdték tárgyalni Joe esetét. Az embe­rek nagy töbsége úgy vélekedett, hogy Joe csendes, szerény, illem­tudó gyerek. Igaz, hogy állat­­szeretete egyszerűen szenvedé­lyes és ez az érzés befolyásolja cselekedeteiben is, azonban jó­­ravaló fiú, akinek nincs szüksé­ge javitó-intézeti nevelésre. West Monroe lakosai tehát el­kezdték beadványokkal ostro­molni a hatóságokat, a fiatalko­rúak bíróságához száz és száz tiltakozó, irat érkezett s Louisi­ana állam kormányzóját is elá­rasztották kérvényekkel. A kis fiút elhalmozták ajándékokkal, ruhával, játékkal, pénzzel, azon­kívül még két papagállyal, egy majommal, három teknősbéká­val és egy kölyök-korát élő alli­gátorral is megajándékozták. Maga Tippie, aki hir szerint Czirók Károlynak már a megjelenése is elárulja a sike­res ember,t akinek nem nyúl­tak a hóna alá segítő karok, de amit elért, azt saját erejének, kitartásának, céltudatos tervei megvalósításának köszönheti. Pedig nála is nehéz volt a kez­det, de élete során sohasem csüggedett el. Élt benne egy tu­dat, hogy többre van hivatva mint ami és igy sikerült biztos megélhetést, szép polgári jólé­tet és polgártársi megbecsülést kivívni magának. 1906 november havában, 18 éves korában, Porszalók, Vesz­­prém-megyéből érkezett Ame­rikába. Első megállója Alpha, N. J. volt. Nem sokkal érke­zése után találkozott egy new brunswicki magyarral, aki el­mondta neki, hogy ez a város, ha nem is a régi magyar tele­pek közül való, mégis sok lehe­tőséget nyújt egy olyan élet­kedvvel telt fiatalembernek, mint Czirók Károly volt. 1907- ben Czirók is eljött New Bruns­­wickba, ahol először a vasútnál kapott alkalmazást, később a Michelin autógumi gyárban volt megbecsült munkás. Mikor az első világháború kitört, munkavezető (foreman) tiszt­séget kapott. 1910-ben megnősült, Kádi Ágnest vezette oltárhoz, aki Csőt, Veszprém-megyéből jött Amerikába. Mindketten vidám természetű, jókedvű emberek, mindenkihez volt szép szavuk, mindketten közkedveltek vol­tak Brunswickon és a környé­ken. Vállalkozásban sikeres, családi életben boldog volt a Czirók házaspár. Mindig az volt az életelvük: “Segíts ma­gadon, az Isten is megsegít.” Boldog házasságukból egy le­ányuk van: Czirók Jolán, fér­jezett Heró Jánosné és van egy fiú unoka is, aki úgy a szülők, mint a nagyszülők szemefé­­nye, boldogsága. 1922 júniusban Czirókék fű­szer, csemege és husáru üzlet­be kezdtek, amit 1953 novem­berig saját portájukon a 28 Easton Ave. alatt folytattak. Sajnos ma már csak egyedül van Czirók Károly, a jó feleség, a jó anya és jó nagymama visz­éjjel nappal busult a gazdája u­­tán, rengeteg finom falatot ka­pott, annyit, hogy nincs olyan hosszú kutya-élet, amelynek so­­ráif mind el tudná fogyasztani. Végül közbelépett James Noé, Louisiana állam volt kormány­zója. Bejelentette a fiatalkorú­ak bíróságánál, hogy erkölcsi jótállást vállal Joe-ért s az er­kölcsieken kívül anyagilag is gondoskodik a családról. Orszá­gos “Joe Cooper mozgalmat” szervezett és összegyűjtött pon­tosan 18,220 dollárt, mert any­­nyi kell Joe 11 évi taníttatására az egyetemi doktorátusig. Howell Heard biró mind en­nek alapján uj tárgyalást tar­tott és elrendelte Joe szabad­lábra helyezését. Mintegy ezer ember várta az utcán, amikor kilépett a javító intézet kapu­ján. Tippie is jelen volt, szépen felhízva, beoltva, uj adójeggyel ellátva. Mr. Noe a fiatalkorú várakozóknak az ünnepi hangu­lat emelésére léggömböket és csokoládét osztogatott, Joe-t pe­dig lelkes és lármás tömeg ki­sérte hazáig. Most általános a bizakodás, hogy nemzeti támo­gatással még derekabb ember lesz belőle . . . szaadta lelkét Teremtőjének. Czirók Károly társadalmi mozgalmainkban is élénk tevé­kenységet vállalt. 1907-től tag­ja a Szent László Római Kato­likus Egyházközségnek, mely­nek 1933 és 1937 között gond­noka is volt. Hét évig pénztá­rosa volt a New Jersey Magyar Egyletek Egyesületének. Ala­pítója a new brunswicki Ame­rikai Magyar Férfi Demokrata Klubnak, ahol az elnöki, illet­ve alelnöki tisztséget kevés ki­vétellel minden évben ő töltötte CZIRÓK KÁROLY be. 1936 augusztusban a Ma­gyar Building and Loan tagsá­ga beválasztotta az igazgató tanácsba, ahU hivatását nagy­szerű hozzáértéssel tölt i be ma is. A Magyar Savings Loan Magyar-Amerika egyik leg­szebb alkotása. Magyarok ala­pították és ma is magyar min­den igazgatósági tagja. Első éveiben kizárólag csak magya­rokat segített kölcsönnel, hogy saját házukban lakhassanak. A Magyar Buildingtől a legelső évben a következő magyarok kértek és kaptak házvételre kölcsönt: Riczkó István, Gör­csös József, Szalay Imre, Ko­vács Károly, Kovács Sándor, Háklár Ferencz és Parag Sán­dor. RÁKOSI-ELLENES ÍRÁS A FALON Egy soproni üzmben, egy Rákosira nézve nem nagyon hí­zelgő vers jelent meg nemrég a “férfi-szoba” falán. A gyár propaganda felelőse, Selmeczi Béla, mikor megpillantotta, “Itt az ellenség!” felkiáltással rohant a telefonhoz és értesítet­te a politikai rendőrséget. Ki is szaladt az ÁVH, mindent körül­szaglásztak, majd Írásszakértőt hívtak! Jött az írásszakértő, fényképezett, irt, majd elrendel­te, hogy az üzem munkásai te­gyenek iráspróbát. Nagy volt az izgalom, mindenki irt, minde­nütt ellenséget láttak és a ter­melés 10 százalékkal esett. Na­pokig tartó herce-hurca után végül is semmit sem tudtak megállapítani és a rendőrség el­vonult a tett színhelyéről . . . KARÁCSONYI ünnepi lapszámunkat az idén is két részletben adjuk ki, nyomdatechnikai okokból. Az első karácsonyi számunk a jövő héten, december 16-án, a második pedig 23-án jelenik meg. Kérünk mindenkit, adja le idejében üdvözlő-hirdetését és közleményeit ezekbe a lap­számokba. Két feleséggel jön Amerikába Tribhuvana, Nepal királya, akinek az ottani szokásoknak megfelelően két törvényes fele­sége van — megkapta a hivata­los értesítést Washingtonból, hogy amerikai beutazása elé nem fognak akadályokat gördí­teni. őfelsége mindkét feleségét elhozhajta ide látogatóba, habár az amerikai törvények szerint senkinek sem lehet egynél több életpárja ... A király esetében nem tekintik bigámiának két­­nejüségét tekintve, hogy csak látogatóba jön és saját országá­nak a törvényei vonatkoznak őreá . . . Tribhuvana király 36 évvel ezelőtt 13 éves korában nősült. Két nővért vett egyszerre fele­ségül, a hagyományokhoz hí­ven ... A király titkára megma­gyarázta a svájci amerikai kon­zulnak, hogy a nepáli törvények megkívánják a két feleséget, arra az esetre is számítva, hogy ha az egyik meghal, vagy nem képes rá, a másik gondoskodjék a “trónörökösről” . . . McCarthy folytatja a vizsgálatokat Habár a szenátus megrótta a wiscounsini szenátort magatar­tásáért, McCarthy a “censure” ellenére tovább folytatja a kom­munistákat és felforgató tevé­kenységeket vizsgáló bizottsága élén munkáját, mint a Govern­ment Operation Committee el­nöke. Az egész McCarthy elleni sze­nátusi eljárásban az volt az el­szomorító, hogy a vörösek a markukba röhögnek, mialatt legtüzetesebb ellenségüket és aknamunkájuk vizsgálóját “elő­vették” . . . örömük azonban nem sokáig tart, mert Amerika előbb-utóbb lecsap rájuk! McCarthy, előre láthatólag visszavonul, de jön helyébe más, aki kritizálhatatlan eszközökkel és módon fogja a vöröseket ki­vizsgálni. Történt valami családjában? aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban. A karácsonyi postai forga­lom minden évben megfeszített munkát kíván a postától. Hogy a postahivatal a kézbesítést meg­könnyítse, a következőkre hívta fel a közönség figyelmét: A karácsonyi kártyákat min­denki lehetőleg első osztályú postával (3 centes bélyeggel, zárt levélben) vagy repülőpostá­val (6 centes bélyeggel, zárt le­vélben) küldje, mert ha mint nyomtatványt (2 cent bélyeggel az első két ounce és 1 cent min­den további ounce) küldi, úgy késik. Ha nyomtatvány-díjazás­sal küld karácsonyi kártyát s a címzés rossz, nem küldik vissza a feladónak. Aki nagyobb mennyiségben küld kártyákat, kösse össze úgy, hogy mindnek egy irányban le­gyen a cim-oldala s ne dobja e­­gyenként a postadobozba. Külön a vidéki kártyákat. Ne tegye senki a karácsonyi üdvözlő kártyák, levelek közé a “Special Delivery” és az “Air Mail” leveleket, hanem azokat külön adja fel. Nyomtatványokat, — melyek nem karácsonyi üzlettel kapcso­latosak, — ne dobja a postalá­dába december 1-e és december 27 közötti napokon. , Minden postai küldemény pontos címmel legyen ellátva, TÜNTETÉSSEL FOGAD­TAK 1500 KÜLFÖLDI SPORTVENDÉGET A ""legutóbbi magyar-osztrák futballmérkőzésre bécsi turista­autóbuszokon több mint 1500 külföldi látogató ment el Buda­pestre. Útjuk a határtól a fővá­rosig valóságos diadalut volt, oly tüntetésszerii lelkesedéssel fogadták őket mindenütt, amer­re elhaladtak. Tiz év óta ez volt ugyanis az első eset, hogy ilyen tömegben jöhettek be külföldiek és a magyar lakosság a Nyugat iránt érzett rokonszenvének a­­dott ily módon kifejezést. A tu­risták szabadon mozoghattak Budapesten, s hajnalig mulattak a szórakozóhelyeken, ahol vad­idegen embereknek is megeredt a nyelve. Mindenki őszintén és szívből szidta a kommunista rendszert az osztrák vendégek előtt, akiknek feltűnt, hogy Bu­dapest mily elhanyagolt, az ut­cák piszkosak, az emberek ko­pottak, szegényesen öltözöttek. utca, házszám, város, zóna szám és állam megjelölésével. A pos­tán nincs kutató szolgálat, hogy megkeressék a címzett helyes cí­mét. Csomagoljon be mindent gon­dosan, erős csomagolópapírba és jó spárgával kösse át. Ne ra­gassza be a csomagot, hacsak nincs a címkére rányomva: Con­tents Merchandise. Postmaster: This parcel may be opened for postal inspection if necessary.” Beragasztott csomagok, ha nincs rajtuk az előbb említett irás levélpostai dij szabás alá es­nek. A feladó neve, cime kézzel, Írógéppel irható, vagy bélyegző­vel nyomható a csomagra. A csomagra nem szabad Írott üzenetet, levelet helyezni, csak azt: “Merry Christmas” vagy “Happy New Year,” “With best wishes.” Kívül a csomagra rá szabad irni: “Do not open until Christmas.” Ha a csomagba le­velet, vagy személyes üzenetet tesz, az egész csomag után első osztályú postadijat számítanak. A csomagra kívülről ráerc­­sithet a címzettnek szóló levelet, de akkor a levélre külön bélye­get kell tenni. Karácsonyi ajándékcsomagot ajánlva, vagy biztosítva adjuk fel. Adja fel mindenki csomagját, üdvözlő kártyáit korán, mert ha későn adja fel, későn kapják meg! Romlandó árukat, ha küld, Special Delivery vagy Special Handling küldje s írja a cso­magra feltűnően a címzett neve fölé: “Perishable.” Romlandó áru csakis a postahivatal külön engedélyével adható fel. Az A.P.O. amerikai hadsereg külföldön lévő tagjainak kül­dendő karácsonyi kártyákat csakis első osztályú levélként le­het feladni. Kávé, cigaretta és dohányáru küldése tiltva van, bizonyos he­lyekre az APÓ és FPO postán s ezért mielőtt ilyen tartalmú cso­magot küld, érdeklődjön a pos­tán. Ugyancsak a jelzett címek­re menő csomagok után bizonyos helyekre vámnyilatkozatot kell kitölteni. A postahivatalokban nyomta­tott cédulácskákat osztanak ki a közönség használatára a kará­csonyi postakártyákhoz s ezeken a következő felírás van: “Local” — azaz helyi s “Out of Town” — azaz városon kívüli külde­mény. Az összekötött kártyák csomagjára ezek helyezendők, a­­rnivel megkönnyítik a posta munkáját. Fontos: minden külföldre szóló postaküldemény diját fel­emelték, — kivéve a repülőposta dijakat — ugyancsak felemelték a belföldi csomagszállitási dija­kat. Hogy elkerülje a felesleges késedelmet, vagy kellemetlensé­geket, a küldemények feladása előtt ellenőriztesse a postahiva­tallal, hogy megfelelően van-e ellátva bélyeggel! MAGYAR RÁDIÓ­MŰSOR MINDEN VASÁRNAP D. U. 1-TŐL 2-IG a trentoni WTNJ rádió-állomáson (1300 ke.) “That’s a Good Beginning!’*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents