Szabad Sajtó, 1954 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1954-12-02 / 48. szám

4 Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY Merged with “PASSAIC and VICINTY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 48. ÉVFOLYAM — NO. 48. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1954. DECEMBER 2. KIK SEGÍTETTÉK ELŐ A MAGYAR SAVINGS AND LOAN FEJLŐDÉSÉT HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL Eltelt már néhány hét a vá­lasztások óta s a töprengő em­ber figyelme elsősorban a wash­ingtoni Fehér Ház felé fordul. Vájjon a republikánus elnök ké­pes lesz-e kormányozni a demo­krata kongresszussal. Nehéz időket élünk, sokkal nehezebbe­ket, mintahogy a nagy tömegek elképzelik. A felelet határozott igen. Az elnök tekintélye a választások után sem csorbult. Sőt! Ennek, persze, az a magyarázata, rogy az elnök elsősorban nem pártpo­litikus, nem a cselszövések em­bere, hanem államférfi, aki fe­lülemelkedve a napi politikán, az ország egyetemes érdekét nézi. Az már bizonyosnak látszik, hogy a demokrata kongresszus nem gördit komolyabb akadá­lyokat a külpolitikai kérdések­ben. A republikánus és demo­krata politikusok egyaránt átér­zik a nagy idők parancsát. Azt, hogy ma nem lehet az életfon­tosságú problémákat a napi po­litika egyszerű játékszerévé sü­­lyeszteni. Az elnöknek inkább saját pártjában mutatkoznak el­lenfelei, de szinte bizonyosra ve­hető, hogy ezek az ellentétek is elsimulnak, ha nem is túlságo­san hamar. Knowland szenátor, például, kétségtelenül ellentétbe került az elnökkel, de Knowland állás­pontját csak tiszteletreméltó­nak találhatjuk. A szenátor nem bízik a Szovjetben, mert a kom­munizmus vághat olykor vala­mihez jó pofát, de a céljai min­dig ugyanazok maradnak. En­nek tudatában Knowland szená­tor nem követel kevesebbet, mint azt, hogy az Egyesült Ál­lamok szakítsa meg a diplomá­ciai kapcsolatokat Moszkvával, továbbmenőleg pedig indítson preventív — tehát megelőző — háborút a vörös cár birodalma ellen. Knowland szerint ezt ma még megtehetjük, mégpedig a siker reményében, de nem biz­tos, hogy holnap nem késünk-e el vele . . . Az elnök viszont egyszer s mindenkorra elvetette a preven­tív háború gondolatát, mert az atom- és hidrogénfegverek igénybevételével nem akarja a világtörténelem legna gyobb pusztítását elindítani. Csak az a kérdés, hogy ilyen humánus gondolatok vájjon megakadályozzák-e a szovjet ve­zetőket is a cselekvésben, ha el­érkeztetnek látják az időt . . .? Egész biztosaiméin. S ezt maga Eisenhower elnök is tudja. Még­sem tágít és Knowland szenátor csak vesztes lehet a népszerű el­nökkel szemben. Reméljük, hogy Eisenhower elnöknek a humanizmuson kívül egyéb oka is van a csatabárd el­­ásására. Mert hogy Knowland szenátor nem látja túlságosan MAGYAR RÁDIÓ­MŰSOR MINDEN VASÁRNAP D. U. 1-TŐL 2-IG a trentoni WTNJ rádió-állomáson (1300 ke.) vörösnek az ördögöt, arra mér­get mernénk venni. Tito árucikke Az ember csak ámul, hogy a Nyugatnak és éppen Ameriká­nak mimindent el lehet adni. Tito, Jugoszlávia vörös diktáto­ra most áruba bocsátotta leg­frissebb eszméjét. Azt mondja, csak adjanak neki minél több dollárt, mert akkor ő majd lehe­tővé teszi, hogy Magyarország és esetleg Románia kiugor jón a szovjet blokkból . . . Aki csak egy kicsit ismerős a helyzettel, rögtön látja, hogy Tito elvtárs nagyokat mond s ezért a háry­­jánoskodásért cserébe még több dollárt remél, mint amennyit már kapott. Magyarország szov­jet megszállás alatt van. Moder­nül felszerelt vörös hadsereg ál­lomásozik a magyar földön s a magyar népnek nem adnak fegyvert a kezébe. Hogyan ugor­hatna tehát ki Magyarország a szovjet blokkból. Talán a ma­gyar nép a maga füzfabotjaival szembeszállna az orosz tankok­kal? Legyünk csak nyugodtak, lesznek elegen, akik beveszik Tito mester piluláját. Mert itt éppen az ilyesmit lehet könnyen eladni. Itt Amerikában már el­adták azt, hogy a kínai Mao Ce Tung jámbor ember és a szabad világ csak nyer vele, ha hata­lomra kerül. Eladták már azt is, hogy Ho Csi Min, Iidókina ban­ditavezére nem győzi keresni az alkalmat a Szovjettel való sza­kításra . . . Mi Tito mester ígérgetésére nem adnánk egy lyukas mogyo­rót sem. Különösen most, ami­kor Moszkvában nem győznek inni a jugoszláviai kommunista diktátor egészségére. A dohányzók öröme A dohányzó emberek már hosszabb ideje remény és kétség közt hányódnak. Nemrégiben a tudósok egy csoportja megálla­pította, hogy a tüdőrák néven ismert borzalmas betegség oko­zója a nikotin, tehát mindenki hagyja abba a dohányzást. Kü­lönösen a cigarettázókra ijesz­tettek rá ezek a tudósok, mond­ván, hogy a cigarettapapiros­ból képződő finom kátrány még károsabb, mint a nikotin. Az erősebb akaratú emberek rögtön eldobták a cigarettát, mégpedig örökre. A gyengébbek -áttértek a pipára, vagy a szi­varra s nem győzik hangoztatni, hogy most sokkal jobban érzik magukat. Csalják önmagukat és másokat. A cigarettagyárak nem sok hasznot mutattak ki az elmúlt évben, de most újra jobb világ jár rájuk. Most akadtak más tu­dósok, akik nem hajlandók azt bizonyítani, hogy akár a niko­tin, akár a papirosból képződő kátrány végzetes betegség oko­zója lehetne. Azt mondják, erre nincs semmi bizonyíték. A két tábor most feni a fogát s egy­másnak akaszkadok, akárki meglássa . . . Mi nem vagyunk tudósok, csak egyszerű szegény cigaret­­tázók. De csak azt a tanácsot adhatjuk, hagyja abba a do­hányzást mindenki, aki teheti. Ha nem káros az egészégre, nem is használ annak. Ezt csak má­soknak ajánljuk. Mi — sajnos! — tovább füstölünk ... Küplen János, 222 Hamilton Street, New Brunswick-i lakos Zsida, Vas vármegyéből 1904- ben, 17 éves korában érkezett nagynénjéhez. A magyar szor­galom és munkaszeretet iskola­példája, aki 50 éves amerikai tartózkodásából 43 évet egy és ugyanazon munkahelyen dol­gozott végig. Az első 7 évben az ő sorsa is azonos volt a sok KÜPLEN JÁNOS más ezer kivándorló munkás sorsával; az angol nyelvtudás hiányában a legnehezebb munkában dolgozott. 1908-ban lépett házasságra a Rábakethelyről való Kozó Annával. Házasságukból két leány származott: Margit, fér­jezett Sallay Béláné és Helen, férjezett Géczi Istvánná (mind new brunswicki lakosok). Küplen János fontos és je-Az Egyesült Államok uj tör­vénnyel szabályozta az 1948 ja­nuár elseje után a kommunista üldöztetés elől elmenekültek be­vándorlását. A törvény feltéte­lei szerint számos magyar me­nekült is jogot nyert arra, hogy Amerikába jöhessen. A United States Escapee Pro­gram keretén belül a kormány egyházi szervezetekkel kötött megállapodást az Assurance­­szerzés lebonyolítására. Ezek a szervek jogosultak arra, hogy úgynevezett “Endorsed Assur­­ance”-okat bocsássanak ki, ami azt jelenti, hogy a kormány fe­dezi a menekült útiköltségeit Amerikáig. A sponsor kötele­zettségei e program alapján majdnem ugyanazok, mint amik az úgynevezett D.P. törvény alatt voltak. Az Amerikai Magyar Szövet­ség ezúttal hívja fel tagjai fi­gyelmét az uj bevándorlási lehe­tőségekre. Tekintse minden ma­gyar származású amerikai ál­lampolgár úgy amerikai, mint magyar ügynek, hogy ne csak esetleges rokonának vagy isme­rősének, hanem más menekült honfitársának is megadja a le­­heőséget arra, hogy uj életet kezdjen az Egyesült Államok­ban. Megjegyezni kívánjuk, hogy az U.S. Escapee Program kere­tében bevándorlásra jogosultak többsége egyedülálló fiatalem­ber. Várható tehát, hogy köny­­nyebben fognak munkához jut­ni és beilleszkedni uj környeze­tükbe. Akinek módjában van segite-VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkban hirdetőinknek es nekünk is hirdetnek. Ez önmagának, javunkra lesz! lentős szerepit tölt be a ma­gyarság egyhizi és társadalmi életében. Hosssu évek óta tag­ja a Szent Lásdó rom. kát. egy­házközségnek, amelynek két évig gondnoka is volt. Hosz­­szabb ideig pénztárosa és most alelnöke a Szent Imre Herceg legrégibb <s legnagyobb bruns­wicki magyar egyletnek. Küplen János 29 éve igazga­tósági tag’a a Magyar Savings and Loan Association-nak. Je­lenleg azingatlanok érték meg állapitó nzottságnak is egyik tagja. V Savings and Loan gyűléseit pontosan látogatja s hivatásá' a kivánalmaknak megfeleiőleg teljesiti. A MagyarSavings and Loan Association-nak e lapban meg­jelenő hirdetésében néhány hét óta mortgag^kölcsönök kihe­lyezéséről olvashatunk. Házvé­telre, házjavtásokra hosszabb­­rövidebb lejiratu jelzálog-köl­­csönt folyóst ez a magyar pénzintézet é mindazok, akik ilyen jelzábgkölcsönt keres­nek, jól tesnk, ha felkeresik New Brunsvickon a Magyar Savings am Laon Association irodáját, at 1 Kosa Imre ügy­vezető készs:ggel ad meg min­den további felvilágosítást és szaktanácsot A Magyar Sa­vings andn . oan a saját házá­ban, a French 3t. 101 sz. alatt van New Br swickon. ni, fordulj c nvallásfelekezete szerint két dm egyikéhez. Katolikusok: National Catholic Welfare Conference (Hungarian Desk), 145 Madison Avenue, New York 18, N. Y. Protestánsok: Church World Service USEP (Hungarian), 215 Fourth Ave­nue, New York 3, N. Y. Kimentek a kará­csonyi Rákóczi bélyegek! Országos testvérsegitő egye­sületeink vállvetett közreműkö­désének köszönhető, hogy 43,000 amerikai migyar címére az Egyesült Államok valamennyi államába szétvitte a posta az Amerikai Magyar Szövetség ez­­évi karácsonyi bélyegeit. Meg­történhetik, hogy valaki két le­velet is kap, viszont az sem lehe­tetlen, hogy egyesekhez nem ju­tott el a Rákóczi szabadság-ki­áltványának 250-ik évforduló­jára kiadott emlékbélyeg. A Szövetség viszont minden jóérzésü magyart be óhajt kap­csolni amerikaiakat a magyar gondolat részére megnyerő, nemzetmentő munkájába és készséggel küld karácsonyi bé­lyeget mindazoknak, akik arra­­igényt tartanak. Cim: American Hungarian Federation, 614 Mills Bldg., NW., Washington 6, D. C. (Kapható lapunk könyv­osztályán is, $l-ért ivenként.) Ne maradjon el egyetlen ka­rácsonyi üdvözletünkről sem a Nagy Fejedelem daliás alakja és Rákóczi örökértékü jelmondata: “Kiújultak a magyar nemzet se­bei .. . Istennel a hazáért és fel­szabadításért!” Török László a Híradó uj munkatársa örömmel jelentjük olvasóink­nak, hogy Török László közis­mert Perth Amboy-i honfitár­sunk, régi városi ember és a mi kedves barátunk volt szives el­vállalni a Híradó előfizetőinek látogatását és az előfizetések mindenkori kollektálását. TÖRÖK LÁSZLÓ Ismerve Török László agilis munkásságát és népszerűségét magyar honfitársaink körében, tudjuk, hogy a Híradó képvise­lete a lehető legjobb kezekben van nála s az itteni magyarság méltányolni fogja azt az igyeke­zetei, amivel úgy a szerkesztő­ség, mint most a lap uj megbí­zottja is a magyar érdekek és a köz szolgálatában áll a helyi la­punkkal, a Híradóval. A lap elő­fizetőit és olvasóit arra kérjük, fogadják Török Lászlót biza­lommal és segítsenek nekünk abban, hogy a “cimszalagot” pontos lejárati dátumokkal ve­zethessük ; rendezzék pontosan előfieztésüket, hogy a Híradó még sokáig szolgálhassa itt a magyarságot . . . Török László rendszeresen fel fogja keresni előfizetőinket és előfizetésre szólítja fel azokat a magyarokat is, akiknek vala­milyen okból még nem jár la­punk. A közeljövőben többszáz mutatványszámot fogunk kikül­deni helyi és környékbeli ma­gyar címekre ,s aki megkedveli a Híradót, tudni fogja, kinél kell előfizetni . . . (Török László cí­me: 232 Brighton Ave. Perth Amboy, N. J. Telefon: VAlley 6-1952). Gyászjelentéseket, kö­szönetnyilvánításokat és hason­ló közleményeket is felvesz a Híradó számára Mr. Török. Szeretettel köszöntjük e hely­ről Török László kedves bará­tunkat, mint a Híradó megbí­zottját, akinek hozzánk-szegődé­­sével — úgy érezzük — gazda­gabbak lettünk s uj erőt, bizta­tást, bátorítást kaptunk idegölő munkánkhoz . . . “jégtáblákra is virágoskertet ültető” magyar törekvésünkhöz . . . Kérjük, áll­jon mellettünk, tartson ki ve­lünk, hiszen sohasem volt talán még ilyen nagy szükség magyar összefogásra, közös munkára . .. magyarokat egy táborba terel­getésre . . .! Help Fight TB Buy Christmas Seals No. 49 MOZI BUGACON Szószerint, minden kommen­tár nélkül közöljük a Szabad Nép november 1-i számában megjelent cikkből az alábbi részt: “Sokan mentek Bugacon a legutóbbi mozielőadásra. Az emberek megváltották a jegyü­ket. Ki drágábbat, ki olcsóbbat... Megkezdődött az előadás. Ber­regni kezd a gép, s a falon meg­jelenik valami éktelenül masza­­tos pacni. Olyan zöldes, kavargó szörnyűség, mintha árvíz törne Bugacra. Zörgés támad, a gye­rekek a szék alá bújnak. Aztán hintázik a kép, s ezért a néző úgy érzi, mintha süllyedő hajó­ban ülne. Egyszercsak villogó fénycsikok törnek elő az egyre félelmetesebbé váló masinából... majd egy halk kattanás, egy hangosabb reccsenés és vége. Megint bedöglött az agregátor — kiáltják a nézők bosszankod­va. Ám a bosszankodást hamar letorkolja egy érdes hang: Vége az előadásnak, mehetnek haza... S hosszú, hosszú idő óta minden mozielőadás igy végződött Bu­gacon.” FEKETÉZÉS, AUTÓ­BUSZOKKAL A munkásság nem kis lelemé­nyességet tanúsít, hogy kevés bérét egy kis külön munkával kigészitse. A Kossuth-rádió pa­naszolja egy ilyen, már huzamos idő óta alkalmazott módszer el­burjánzását: “Az Ikarus gyár­ban nem nagyon becsülik a nép vagyonát . . . Ha egy uj autó­busz elkészül, az előírás szerint próbautat kell vele megtenni. Az Ikarus vezetői el is küldik pró­­bautra, de közben az autóbuszt arra használj ák fel, hogy élelmi­szert, baromfit és egyéb termé­nyeket hozzanak fel vidékről és azokat feketén értékesítik.” “FÁKLYALÁNG” A SZÉKELYFÖLDÖN A marosvásárhelyi Állami Székely Színház október 13-án bemutatta Illyés Gyula “Fák­lyaláng” cim'ü színmüvét. A be­mutatónak nagy sikere volt az Irodalmi Újság (október 23) szerint. Bizonyára a kettős el­nyomásban élő magyarok még jobban átérezték a darab alle­gorikus jelentőségét, pl. az utol­só felvonásban, amikor Józsa a száműzött Kossuthot kéri, ne haljon meg, mert “az igaz ma­gyar szabadság kivívása még hátra van.” Ft. Láni Mátyás Los Angeles-i plébános meghalt Főt. Láni Mátyás, a Los An­geles, Calif.-i Szt. István r. k. magyar egyházközség plébánosa nov. 19-én, 55 éves korában meghalt. Szivszélhüdés ölte meg, telefonbeszélgetés közben. Father Láni Temes megyéből 1926-ban jött Amerikába s több mint negyeszázadon át volt szeretett és megbecsült pásztora egyházközségének s általános tisztelet és szeretet-övezte vezér­­férfia a losangelesi magyarság­nak. Temetése óriási részvéttel ment végbe. A gyászmisét püs­pöke celebrálta s több mint 125 pap vett részt a szomorú aktu­son. Az amerikai magyarság nagy halottját gyászolja az elhunyt­ban. SPORT HÍREK November 14-én került sor Budapesten 98,000 néző előtt a Népstádionban a 98. magyar­osztrák válogatott labdarugó­mérkőzésre. A magyar csapat tartalékosán állt ki, Puskás, Bozsik lebetegedett, Czibor a mérkőzés elején megsérült s he­lyette Palotás játszotta végig a mérkőzést. így is könnyű ma­gyar győzelem született. l:l-es félidő után a magyar csapat 4:1 arányban legyőzte veszélyes el­lenfelét. Góllövők: Czibor, Pa­lotás, Kocsis, Sándor, illetve Hanappi. A mérkőzéssel egyide­jűleg a magyar B.-válogatott Bécsben, a C.-válogatott Bur­­genlandban győzött osztrák ve­gyesválogatottak ellen. A Szabad Nép november 1-i száma önvallomást tesz a Ma­gyarországon uralkodó amatőr­sportolók életéről. A cikkből ki­derül, hogy a labdarugócsapa­tok vezetői rákényszerítik a vál­lalatokat játékosok alkalmazá­sára, akik azután csak elsején mennek be felvenni a fizetésü­ket, egyáltalán nem dolgoznak. Odkig fajult egyes helyeken a helyzet, hogy a sportolók termé­szetesnek veszik — ha bármi csekély eredményt is felmutat­nak sportágukban — hogy hó­napszámra elkerülik munkahe­lyüket. Az egyetemeken csak a­­zért mutatkoznak, hogy aláíras­sák indexüket. A cikk a további­akban kifejti, hogy a sportolók közül kerülnek ki az “éjszaka császárai” és sok fiatal sportoló fejezi be pályafutását a törvény­szék előtt. Vért kérünk Zilahy Sándor számára! Megírtuk, hogy Zilahy Sán­dort, — aki közel három évtize­de ismert úttörője és zászlóvivő­je a magyar színjátszásnak Amerikában — súlyos betegen szállították be Broadway Hotel­beli, New Brunswick-i lakásáról a St. Peter kórházba. Amint most értesültünk, Zi­lahy Sándor állapota azóta is változatlanul súlyos és gyakori véradásra van szüksége. Bará­tai azonnal önként ajánlkoztak véradásra, de további vérátöm­lesztésre van szükség. Úgy érez­zük, hogy emberbaráti és ma­gyar kötelességünk e helyen szó­­vátenni és közzétenni a kérést, hogy aki csak tud, jelentkezzen a St. Peter kórházban és adjon vért Zilahy Sándor magyar szí­nészünk és színigazgatónk életé­nek megmentésére! (Az egész véradási “művelet” alig félóráig tart s egy jó vacsorával pótolha­tó az odaadott vérmennyiség!) ... Ez az ember itt töltötte el élete javarészét közöttünk . . . velünk sirt és velünk kacagott minden magyar bánatunkban és örömünkben . . . Mint színész és színigazgató, tehetséges legja­vát adta, hogy a magyar szót, magyar dalt, magyar kultúrát őrizze, ápolja, terjessze a ma­gyar telepeken . . . Megpróbál­­tató nehéz munkájában sokszor csalatkozva, magára hagyva, de mindig törhetetlen magyar szív­vel szolgálta azt az ügyet, amit elhivatásnak tekintett . . . S most ott fekszik a kórházban . . . és vérre van szüksége . . . Testvérek, magyarok, aki te­heti, menjen s adjon vért Zilahy Sándornak! Most! Azonnal! . . . Menekültek újabb bevándorlása A kormány fizeti az 1948 óta menekültek tengeri útiköltségét

Next

/
Thumbnails
Contents