Szabad Sajtó, 1954 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1954-11-04 / 44. szám

Merged with “PASSAIC and VICINTY Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 48. ÉVFOLYAM — NO. 44. SZÁM. Amerika százada Jaltai emlékek Amerika alatt, persze, az Egyesült Államokat kell érteni, — bár valószínűleg nincs messze az idő, amikor ezt az egész föld­részt Washingtonból fogják kor­mányozni. Nem kell megijedni ettől a megjegyzéstől, mert az Egyesült Államoknak nincs tá­madó szándéka, de valószínűleg eljön az idő, amikor Amerika népei önként feladják függet­lenségüket egy nagy politikai és gazdasági egység érdekében. Dehát ez még a jövő zenéje. Ez a század enélkül is az Egye­sült Államokéi Komor történé­szek, bölcs politikusok és kávé­házi konrádok rég megjósolták és a jóslathoz nem kristályt használtak, hanem statisztikát. A jósok elég hangosak voltak és igy senkit sem lepett meg, hogy a népek nagytanácsa — ezúttal Egyesült Nemzetek néven — a megkínzott óvilágból áttette székhelyét az újvilágba, az East River partjára. Az Egyesült Államok vezető­szerepe az UNO palotában sem vitás, de az igazi nagy akciókat az amerikai kormány nem a vi­lágszervezeten keresztül kezde­ményezi és hajtja végre, hanem egyenesen és a világszervezet megkerülésével. Az Egyesült Nemzetek megkerülése már mindenkinek szemet szúrt és az újságírók szinte versenyezve kongatják a világszervezet ha­lálharangját. Ahogy csökken az Egyesült Nemzetek kezdetben sem túlságosan nagy tekintélye, úgy emelkedik az Egyesült Álla­moké. A világ tényleges és el­csapott uralkodói, reményvesz­tett és reménykedő politikusok, hajlotthátu államférfiak úgy­szólván egymásnak adják a ki­lincset. S ha valaki figyeli, mindegyre sűrűbben jönnek, mert mindenik szeretne ameri­kai biztatást, vagy amerikai pénzt vinni a népének. Vagy mindakettőt. Ezzel párhuzamosan a wash­ingtoni protokolfőnök tevékeny­sége is bokrosodik. Az ameri­kaiak 98 százaléka nem tudta és ma sem tudja, hogy Washing­tonban is van protokollfőnök, a­­kinek a tudta nélkül egy hajszál sem hullhat le a külföldi vendég fejéről. Az amerikaiak azt hit­ték, hogy a külföldi vendégek kezet ráznak az Elnökkel, meg­esznek egy jó ebédet a Fehér Házban, utána ellátogatnak New Yorkba és Chicagóba, meg­csodálják a Niagara vízesést s miután az Idlewild repülőtéren utoljára egy szép fényképet csi­náltatnak magukról, hazautaz­nak. Mindezt minden ceremó­nia nélkül. Ezzel ellentétben a protokoll­­szabályok ma már itt is éppen olyan “hajszálfinomak,” mint .a nagy tradicióju európai orszá­gokban. Példát is mondjunk? Hát a legutóbbi két magas láto­gatás alkalmával — ha a két név együtt szerepelt, — kínos gondossággal vigyáztak, hogy Adenauer német kancellárt em­lítsék előbb s csak utána követ­kezett Erzsébet anyakirályné... Lehet, hogy az átlag amerikai polgár erre csak legyint. Pedig­­hát a washingtoni protokollfő­nök gondjainak terebélyesedése egyben az Egyesült Államok fo­kozódó nagyságát is jelzi. Már régóta rágódnak azon, hogy közzétegyék-e, vagy sem a jaltai jegyzőkönyveket és az ösz­­szes többi feljegyzéseket? Nehéz diónak látszik. Úgy látszik, hogy egyes részieteket ki kell mégis hagyni... Jaltához fűződik az amerikai diplomácia legszégyenteljesebb fejezete. Jaltában etették a szov­jet molochot — és sajnos — za­­bálhatott kedvére. Ma már is­mert dolog, hogy a Szovjet in­gyen is háborúba lépett volna Japán ellen, de a jókedvű adako­zók felajánlották neki az északi japán szigeteket. Jaltában utal­ták szovjet élettérbe — többek közt — Magyarországot is. Sztá­lin úgyszólván nem kívánhatott semmit, amit meg ne adtak vol­na neki. Sokszor még kívánnia sem kellett. Az akkor már nagybeteg Roo­sevelt elnöknek Alger Hiss és a többi algerhissek adták a taná­csot. Bizony jó lesz, ha ezeket a jegyzőkönyveket és a többi hiva­talos és nem hivatalos feljegy­zéseket mi is elolvashatjuk. Le­hetőleg kihagyások nélkül. Mert éppen a jaltai konferencia a nyitja annak a sötét rejtélynek, hogy Amerika megnyerte a há­borút, de csúfosan elvesztette a békét. Egy hajszálon múlt . . . Egy még soha közzé nem tett történelmi titokról lebbentette fel a fátyolt dr. Szent-Iványi Sándor a most Amerikában élő volt budapesti unitárius püspö­ki vikárius. Arról van szó, hogy 1944 október 15-én egy olasz re­pülőtéren angol-amerikai ejtő­ernyős egységek készenlétben álltak, hogy Budapest térségébe bevessék . . . Az eddig napvilágot látott visszaemlékezések szerint az an­golszász hatalmak következete­sen elutatsittak minden hivata­los ajánlatot Magyarország megszállására. Dr. Szent-Iványi szerint mégis volt egy kísérlet, amely ha sikerül, Magyarország sorsa nem alakult volna ilyen tragikusan. Az 1944. év első felében az an­gol titkos szolgálat embere, Ho­wie ezredes Budapesten rejtő­zött. Éppen Szent-Iványi unitá­rius püspöki vikárius rejtegette. A püspöki vikárius alkalomad­tán elvitte az angol ezredest Horthy Miklós kormányzóhoz és Kállay Miklós miniszterelnök­höz is. A legszűkebb körben tár­gyalások folytak arról, hogyan szállhatnák meg Magyarorszá­got angol-amerikai ejtőernyős alakulatok? (Akkor még nem volt Yalta.) Közben a németek megszáll­ták Magyarországot, — 1944 március 19-én. Howie ezredes tovább is Magyarországon ma­radt és tovább is tárgyalt a kor­mányzóval, Szeptemberben a kormányzó közölte vele, hogy a németek ellen proklamációt ké­szül kiadni s ez az időpont alkal­mas volna a megszállás végre­hajtására. Howie azt mondta, hogy ez csak úgy volna lehetsé­ges, ha a tervbe belevont Lázár Károly testőrezredes magyar katonasággal körülkeríti Buda­pestet és egy napig tartani tud­ja, hogy az ejtőernyősök beve­tését biztosítsa. Howie ezredesnek aztán sike-PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1954. NOVEMBER 4. Általános demokrata győzelem HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL FÖLDALATTI ÜZEM­­ANYAGRAKTÁRAK BAJA KÖZELÉBEN A szovjet nagy békeoffenzi­­vája közben nem hanyagolják el a katonai felkészülést sem. Leg­újabb híreink szerint Baja kö­zelében, az 51-es müut mentén két uj földalatti nagy benzin ü­­zemraktár épült, illetőleg az egyiknek építése még folyamat­ban van. Bajaszentistván hatá­rában, a községtől északra, az állami müut és a Dunavölgyi Főcsatorna közt, a honvédségi lőtér szomszédságában építették az egyik földalatti üzemanyag­­raktárt, mely 12, egyenként 80- tonnás tartályból áll, betonágya­zással. A telep környékét befá­­sitották. A másik üzemanyag­­raktár hasonló nagyságban Dus­­nok mellett épül, a Fájsz felé vezető földesut és a müut be­­szögellésében. Az üzemanyagte­lepet a gépállomások vármegyei igazgatósága fogja kezelni, az hivatalosan “mezőgazdasági be­ruházás.” RAJK LÁSZLÓ ÉLETBEN VAN? Nyugat-Németország leg­tekintélyesebb napilapja, a Frankfurter Allgemeine Zei­tung október 16-i számában a fenti címmel “kitűnő forrásra” hivatkozva Bécsből hirt közöl, a­­mely szerint Rajk László, volt belügy- majd külügyminiszter, rült Olaszországba szöknie és az angol főhadiszálláson jelentke­zett. A terv számára megnyerte az angol-amerikai hadvezetősé­get. Aztán a terv mégsem sike­rült. Elsősorban azért nem, mert az események hatása alatt a kor­mányzói proklamáció hamarabb hangzott el, mint tervezte volt. De még ez sem lett volna baj, ha Lázár ezredes tartani tudta vol­na Budapestet ... Az olasz re­pülőtéren, begyújtott repülőgé­pek mellett, bevetésre készen álltak az angol-amerikai csapa­tok. Vártak arra a rádióhiradás­­ra: “Tartjuk Budapestet!” Hiába vártak. Mint tudjuk, az események tragikus torlódása következté­ben Budapestet nem biztosíthat­ta Lázár Károly ezredes s igy az angol-amerikai egységek nem hajthatták végre a vakmerő vállalkozást. Végeredményben alig egy hajszálon múlt és az események egészen másképp fordulhattak volna. Akkor az oroszok nem gázolhattak volna végig egész Magyarországon. Talán Budapest ma hármas megszállás alatt volna, mint Bécs vagy Berlin . . . Magyarország Rákosi után kö­vetkező “második számú főkom­munistája,” — akit önvallomá­­sos pere után halálra Ítéltek s a hivatalos közlés szerint kivégez­tek, — életben van. A hir szerint Raj kot 1949-ben nem végezték ki, hanem a Szovjetunióba de­portálták. A cikk Kovács Ist­vánnak ama kijelentését, hogy a “Péter Gábor rezsim alatt” sok kommunistát Magyarországon hamis vádak alapján elitéltek, Rajkra és társaira vonatkoztat­ja s azt állítja, hogy hamarosan sor kerül egy újabb Rajk perre — nyilván rehabilitás céljából. A cokknek Rajk életben mara­dására vonatkozó közlése való­színűtlen. Ellenben nagyon való­színű, hogy a Sovjetunió jelen­legi ' “Tito-barát” kurzusával kapcsolatban a Rajk-per kisebb vádlottjait kihozzák majd a bör­tönökből és büntetőtáborokból, sőt yissza is helyezik őket kisebb pozíciókba . . . KECSKE-KOLBÁSZ, KECSKE-SONKA ... Magyarországon, országszer­te nagy a h dny, ezt már a hivatalos kommunista nyilatko­zatok is beismerik. Miután az “uj kurzus” újabban több ma­­gánmészárszket is engedélyezett s ezek a szűkös huskiutalásnál amúgy sem jutnak áruhoz, vi­szont a kecske vágása nincs en­gedélyhez kötve, rávetették ma­gukat a kecskehus feldolgozásá­ra. A magánüzletekben megje­lent a kecskekolbász és a kecske­sonka. A kecskekolbász tiszta kecskehusból és 10-15 százalék sertésszalonnából áll és erősen megfüstölve egész ízletes eledel­nek számit. Kilója 25 forint. Új­donság a pesti piacon a kecske­sonka is, amely közönséges füs­tölt, pácolt kecskelapocka. Ki­lónként 30 forintért árusítják. Az uj hentesáruknak nagy kö­zönségsikere van. Kérdés azon­ban, hogy e nagy érdeklődést meddig bírja ki a hazai csekély kecskeállomány ? KISGYERMEKEK RÉSZÉ­RE NINCS TÉLIKABÁT A Szabad Nép október 15-ki száma közli Sisa Józsefné leve­lét, amelyben többek között eze­ket írja: “Hetek óta keresek té­likabátot kétéves kisfiam szá­mára. Járom a várst, de hiába. A szervitatéri mintaboltban nincs, de nincs a Corvinban sem, az Úttörő Áruházban sem. Se­hol. Bár ‘jövőnk zálogának,’ ‘szemünk fényének’ nevezik a kisgyermeket, de télikabátról mégsem gondoskodnak a köny­­nyüipar vezetői.” Kellemes meglepe­tés Szent Imre napjára Úgy katolikus, mint protes­táns naptárainkban november 5-ikén van Imre névünnepe. Ma­gyarország első királyfiának a fiatalon elhunyt árpádházi Szent Imre hercegnek neve fennmaradt napjainkig és szá­mos kiváló amerikai magyar is büszkén viseli azt akár eredeti, akár pedig angolositott, Emery formájában. Az angol-száz világban érthe­tetlenül nem terjedt el az Imre mint keresztnév, noha a legelső felfedező, aki Amerika száraz­földjére lépett szintén Imre ne­vet viselt: a flórenci származású Ameriko Vespucci, aki egy esz­tendővel előzte meg a híressé vált Kolumbus Kristófot. Mind­azokat tehát, akiket Imre névre kereszteltek és magukat “Jim” (James)-nek képzelik, egysze­rűen — tévednek. Ugyanakkor kitűnő alkalmat mulasztanak el, hogy a magyar Imre név legen­dáját Amerika felfedezésével kapcsolatba hozzák és ezáltal né­pük egykori nagyságát hirdes­sék. Szerencsére vannak e kérdés­nek rendkívül képzett, hivatott felkarolói, akik tudományos fel­­készültséggel bizonyítják Ame­rigo Vespucci felfedezői ráter­mettségét és ugyancsak az el­sőbbséghez való jogait. E szak­értők egyik legkiválóbbika Ger­mán Arciniegas, Colombia kö­zépamerikai állam volt közokta­tásügyi minisztere és Vespucci partraszállási helyének tüzetes ismerője. A tudós Arciniegas jelenleg a Columbia egyetem spanyol-ame­rikai tanszkének tanára, ki sok évi tanulmányának eredményeit vaskos kötetben fogja hamaro­san nyilvánosság elé hozni. Az Amerikai Magyar Szövetség több olyan adatot juttatott Ar­ciniegas professzorhoz, melyek az Amerikának nevet adó Ame­rigo és a magyar Szent Imre kö­zötti kapcsolatokat igazolni lát­szanak és az Újvilág felfedezé­séről készülő könyvben megem­lítést érdemelnek. NAGY MAGYARORSZÁG térképe, a visszacsatolt felvidéki és erdélyi 1940-es határvonalak­kal. A Losonczy mérnök által ké­szített nagyalakú falitérkép. Ára $1.00. Kapható a Magyar Hírnök Könyvesboltjában, 134 French St., New Brunswick, N. i. (Postán csak összehajtva tud­juk küldeni, vagy 25 cent felár­ral csöves csomagolásban.) Omnia mea mecum porto Mindenemet magammal hordozom, És ami enyém volt, enyém marad Innen is, túl is a csillagokon, Mert lélek vagyok, végtelen szabad! Bennem elférnek mind, kik rám hajoltak: A fák, s a lombok s az alvó rét, Bennem elférnek az élők és holtak. Ki vehet el éntölem valamit ? S szegényebbé ki tehet engemet? Mindenemet magammal hordozom, Ha nem vesztettem el a lelkemet! Felidézem a hegyek szellemét, És a fűszálak kicsiny lelkeit, S megkérdezem: hány nőtt azóta még? Nem az enyém tán a házam, ha leég? Vagy véletlenül más foglalta el? A kémény most már bennem füstölög, S illatot a kert bennem lehel. Bennem hallik az eső kopogása, Amint veri a hü, öreg tetőt, Bennem van mindennek igazabb mása. Bennem van mindennek a mennyországa, Aminek temetője lett az élet, Bennem jár az angyal harsonával, És hirdeti az örök üdvösséget. Mindenemet magammal hordozom, És ami enyém volt, enyém marad Innen is, túl is a csillagokon . . . REMÉNYIK SÁNDOR A Washington-i törvényhozás mindkét háza demokrata többségű lett! Nemcsak helyi viszonylatban (s ezt Middlesex megyére ért­jük, ahol e sorokat Írjuk), ha­nem országosan is nagy győzel­met arattak az idei választáson a demokraták. A választások eredménye tulajdonképen csü­törtök reggelre dőlt el abból a szempontból, hogy a szenátus­ban kié lesz a többség: Oregon államban a szavazatok végső száma demokrata szenátort ül­tetett a székbe s ezzel a többség, 48 demokrata szenátor biztosít­va lett, mert egy szenátor füg­getlen és csak 47 republikánus szenátor lesz ... A képviselőhá­zi demokrata többség már szer­dán éjjel biztosítva volt. Eisen­hower elnök republikánus admi­nisztrációja igy most abba a helyzetbe került, hogy a tör­vényhozást a demokrata többség fogj a dominálni és irányítani: a különböző bizottságok fejei de­mokraták lesznek s a kongresz­­szus tisztviselőit is mind kicse­rélik. Minden jel arra mutat, hogy általános “átszervezés” lesz Washingtonban. Az egyetlen állam New Jer­sey, ahol a szenátor-j elöltek egyike sem mondhatj a még min­dig magáénak a győzelmet. Ked­den éjszaka Howell mintegy 90,- 000 szavazattöbbséggel látszott Case előtt befutni, de a további szavazatok összeszámlálásánál kiderült, hogy a két jelölt jófor­mán “fej-fej-mellett” áll s végül Case mintegy 900 szavazattal előbbre került . . . Ma sem biz­tos még, hogy ki lesz a győztes, mert a szavazatokat minden va­­lószinülég szerint újra fogják számolni, ami heteket vehet igénybe. Az összes szavazógépe­ket és szavazólapokat őrizetbe vették, zár alá tették s nemcsak New Jersey népe, de az egész or­szág érdeklődéssel várja, hogy mi lesz az eredmény . . . Évek hosszú sora óta nem volt demo­krata szenátora New Jersey nek s Howell képviselő szenátorrá választása nagy reményekkel kecsegtetett. New York államban a demo­krata Harriman (volt moszkvai nagykövet) győzött a kormány­zóválasztáson a republikánus Ives-sel szemben, aki azonban még mindig nem adta fel a har­cot, mert a szavazatok száma még nem végleges és Harriman ez idő szerint csak mintegy 10,000 többséggel bir. (Csütör­tökön reggel jött a hir, hogy Nassau megyében az ujraszámo­­lás után további 4,200 szavazat­tal többje lett Harimannak.) Több államban a kormányzói pozíciót demokrata jelölt nyerte el. Middlesex jegyében Carteret kivételével, ahol a demokrata községi jelöltek vesztettek, álta­lában mindenütt nagy demokra­ta győzelmet könyvelnek el. Me­­tuchen 15 év után ismét demo­krata többségű adminisztrációt kapott, Highland Park egy fél évszázad óta először lesz teljes demokrata adminisztráció kezé­ben. South River, East Bruns­wick szintén demokrata vezetés alá került. Az összes szövetségi, állami és megyei jelöltek szép szavazattöbbséget kaptak ebben a megyében. Az állami orvos-egyetem kér­dése a referendum-szavazáson elbukott. New Jersey államban eddig 3 olyan község is volt, amelyik a Raritan folyó nevét viselte. Ra­ritan Township nevét azonban a népakarat megváltoztatta s ezentúl Edison Township néven lesz ismeretes. A nagy feltaláló nevét kívánta viselni ez a köz­ség, ahol Edison élt, ahol az első villanykörtét kigyujtóttá és ahol hires Menlo Park-i laboratóriu­ma helyén ma egy magas kőto­rony s tetején egy hatalmas vi­lágitó “villany-körte” hirdeti e géniusz dicsőségét. Karácsonyi bélyeg­gel tüntessük a magyar feltámadás mellett! Négy országos testvérsegitő intézményünk áldozatos szíves­ségéből minden Verhovay Re­formátus, Bridgeporti és Rákó­czi tag hamarosan kézhez kapja az Amerikai Magyar Szövetség ezévi karácsonyi bélyegét. E bé­lyegeket karácsonyi üdvözlete­inkre ragasztva, beszédes bi­zonyságot nyújthatunk arról, hogy minden megpróbáltatás el­lenére nem vesztettük el a ma­gyar feltámadásba vetett rendü­letlen hitünket. “Hungary’s wounds bleeding anew” — kiújultak a magyar nemzet sebei: a Szövetség kará­csonyi bélyegének vezető felira­ta, mert hiszen 250 évvel ezelőtt ezekkel a szavakkal kezdődött Rákóczi Ferenc kiáltványa, me­lyet Nyugateurópa valamennyi tmeplomának ajtajára kiszögez­tek népünk jóakarói. “With God for country and liberation!” — Istennel a hazáért és felszabadí­tásért: ez volt pedig a Nagy Fe­jedelem jelmondata, amit min­den amerikai ismerősünkkel, ba­rátainkkal megismertethetünk az Amerikai Magyar Szövetség karácsonyi bélyegeinek felhasz­nálásával. Legyen valamennyiünk célki­tűzése Rákóczi jelmondata : “ISTENNEL A HAZÁÉRT ÉS FELSZABADÍTÁSÉRT! ... NINCS TOJÁS, NINCS ZSÍR A Szabad Nép október 17-ki száma külön cikkben foglalkozik a tojás- és zsirhiánnyal, mert “a háziasszonyok a legutóbbi na­­nokban sokat bosszankodnak, mert egyes helyeken kevés, vagy nem is kapható tojás és zsir.” A cikk szerint ennek oka, hogy ok­tóberben keveset tojnak a tyú­kok, továbbá, hogy “még nincs a piacon tojáspor, ami tavaly ilyenkor nagy segítséget jelen­tett.” A zsirhiány oka, hogy “a begyűjtés nem kelégitő” és a pa­rasztság a kedvező kukoricater­mésből tovább hizlalja sertéseit s igy később kerül a sor a vágá­sokra. A lap azzal vigasztalja a közönséget, hogy “külföldről már érkeznek zsirszállitmá­­nyok.” ASSZONY, vagy leány, általános há­zimunkára, kinf, vagy bentlakással (külön szoba, fürdőszoba), magyar háznál, jó fizetéssel állandó alkal­mazást kaphat. — Telefonáljon; Hllcrest 2-1888.

Next

/
Thumbnails
Contents