Szabad Sajtó, 1954 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1954-10-21 / 42. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY 20 Merged with “PASSAIC and VICINTY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 48. ÉVFOLYAM — NO. 42. SZÁM. Mint az ótestamentomi manna... A jelentések szerint ragyogó napsütés volt, amikor a léggöm­bök százezrei megérkeztek Ma­gyarország fölé1. A magyar ősz ritka szép színekben pompázott. A fecskék, gólyák már elmentek és ismeretlen céllal vándorló ökörnyál úszott a levegőben. Akkor érkeztek meg a lég­gömbök. Északnyugat felől könnyű de kitartó szél fújt. E- zeknek a hátán érkeztek a színes ballonok. Valósággal eltakarták az eget. Kovács János, a Balaton partján éppen a hálót készült kidobni s csak eltátotta a száját a furcsa tünemény láttán. Odébb Kis Péter ballagott, vállán egy fejszével, a füzesek irányában. Hirtelen megállt, mintha földbe gyökerezett volna a lába. Szegeden, a Széchenyi-téren százával hulltak alá a léggöm­bök s kifordult belőlük a teher, mint érett gyümölcs a héjából. Az emberek egymást letaposva rohantak érettük. A kommunis­ta kormány éber virrasztói, a rendőrök megpróbálták, hogy a tömeget eltereljék, de nem bír­tak vele. Segítségért telefonál­tak. Segítségért telefonáltak Új­szegedről, az Alsótanyáról, Sán­­dorfalva irányából . . . Minden­felé hullt a léggömb, a nyugatról érkezett üzenettel. Annyi rendőr még nincs Magyarországon, hogy minden léggömböt felkap­kodjon. Budapesten már meg sem kísérelték. A csepeli mun­kások szinte kihívóan gyűrték zsebre a léggömbből kiforduló “Szabad Magyarország” timü újságot . . . Képzeljék csak el! Magyarországra, a vasfüggöny leereszkedése óta még sohasem jutott el nyomtatott újság. A léggömböket Nyugatnémet­országból eregették a levegőbe. Az időjáráskutatók pontosan megállapították a kedvező szél­járást s aztán egyszerre műkö­désbe lépett az egész gépezet . . . Valóságos hadművelet volt ez, s ezt a nevet kapta “Focus.” A “Focus” tökéletes sikerrel járt. A léggömbök mindenhová elju­tottak, ahol magyarok élnek, a Kárpátmedence területén. Hadd mondjuk el azt is, hogy mi ennek a “hadműveletnek” a célja. Távolról sem az, hogy a magyar népet valami véres fel­kelésre bírja. Ez oktalanság és bűn volna. A megszálló oroszok t a n k j aival, géppisztolyaival szemben nem lehet furkósbottal harcolni. Csak a magyar nép húzná a kurtábbat. Viszont a magyar nép már eddig is elért a maga passzív el­lenállásával, közömbös magatas­­tásával egy ósiási eredményt. A kommunista k o r m ányzatnak egyetlen terve sem vált valóra. A gyárak nem termelik az előirt mennyiséget, a mezőkön a nép ott játsza ki a rendszert, ahol le­hét. A kommunista kormányzat tehetetlen, mert az egész ma­gyar nép ellenében nincs mit csi­nálni. Nem lehet az egész népet internáló táborba küldeni. A nyugatról küldött magyar újság biztatást jelent a magyar népnek, hogy a szabad világ nem felejtkezett el róla. S biztatást arra is, hogy a passzív ellenállás eredményeit meg lehet tartani és tovább lehet fokozni. Főleg, ha a magyar nép akarata éppen olyan egységesen nyilvánul meg, mint eddig. Ezért jó, ha a tenni­valókról értesül Kovács János a Balaton partján, Erdős Imre Borsodban, Nagy András a Hor­tobágy szélén. Hiszen nekik nincs rádiójuk . . . Úgy hullott a levegőből a nyu­gati üzenet, mint az ótestamen­­tumi manna. A hajdani zsidók megehették a mannát, jóllakhat­tak vele. A nyugatról érkezett újságot a magyar nép nem eheti meg. Nem töltheti meg vele éhes gyomrát. De talán lelkierőt me­rit belőle. Erőt a további harcra. Bámulatos szűk látókör Luca Eller ott lakik az Adria partján, Trieszt mellett. A neve nem olaszos, de olasznak érzi magát. Annyira olasznak, hogy szerette volna, ha nemcsak a konyhája, hanem a lakószobája is Olaszországba esett volna . . . Nem teljesülhetett ez a kíván­sága, pedig Signor Eller megtett minden tőle telhetőt. Végül is tehetetlenül kellett néznie, hogy a határmegállapitó bizottság sárga csikót fest a háztetőre. Mert az olasz-jugoszláv határ pont a háza közepén vonul át. Pincéjében is ott van a sárga esik. A krumplija Olaszország­ban van, de a szőlőgerezdeket a száritórudon kénytelen Jugo­szláviában tartani. így húzták meg Triesztnél az olasz-jugo­szláv határt. És Signor Eller szomorú esete bejárta az egész világsajtót. Az újságírók érde­kesnek találták a hirt és a ki­adók nem kímélték a nyomda­­festéket. Pedig vannak ezeknek a lapoknak olyan olvasói, akik nem is tudják, merre van Tri­eszt. Nem is akarják tudni. Mi­nek? Signor Eller esete nekünk nem furcsa és nem jelent újdon­ságot. Magyarország trianoni határa mentén sok ilyen “Éller­­ház” van. Valamennyi nagy nyugati lap munkatársa cikkso­rozatot írhatott volna arról, hogy osztották kétfelé emberek házát, gazdasági udvarát, föld­jét, szőllőj ét. S igy maradt év­tizedeken keresztül. Ilyen szük­­látkörüséggel' szabdalták részei­re az országot és az egyszerű nép tulajdonát, őrültek munká­ja volt . . . S aztán a világ cso­dálkozott, hogy ezzel a “tökéle­tes” rendezéssel nincs megelé­gedve senki. Régi és fájdalmas történet. De azt hittük, hogy ennek a szüklátkörüségnek már vége. Elvégre az Ur 1954. esztendejét írjuk és a nyugati határrende­zők is sok mindent tanulhattak volna. Sajnos, tanulságosan de­rülátók vagyunk. Valljuk be nyíltan; semmit sem tanultak... Kutya-macska barátság A franciák komolyan tanul­gatják az illemtan könyveknek a barátságos viselkedésről szóló fejezetét. Az uj kiadásokban PASSAIC, NEUERSEY KIK SEGÍTETTÉK ELŐ MAGYAR SAVINGS AND LOAN FKŐDÉSÉT Az első világháború utáni idő­ben gyakran átlátogattam Perth Amboyba, ahol már hivatásom­nál fogva is sokat forogtam a fi­­talság között. Vidámság és tör­hetetlen munkakedv jellemezte azt a magyar fiatalságot, mely vidám élniakarással indult neki az életnek és a jövő-alapitásnak. Ebben a társaságban találkoz­tam először egy pirospozsgás arcú, mindig jókedvű, daliás termetű magyar legénnyel, aki már akkor kitűnt a többi közül és úgy a fiatalok, mint az öre­gek között megbecsülést és elis­merést vívott ki magának. Tör­hetetlen munkakedv és ember­szeretet sugárzott belőle már akkor is és velem együtt min­denki kereste társaságát . . . Sütő Ferenc volt ez a fiatalem­ber. SÜTŐ FERENC Sütő Ferenc, aki 1913-ban jött az Egyesült Államokba, hamar megtalálta a helyét a ha­sonló korú és sorsú magyar fia­talok között és törhetetlen szor­galommal adott jó példát min­denkinek. 1921-ben, amikor megnősült, már külön pótfejezetet is nyom­nak.” A németek iránti barátsá­gos viselkedés tudománya” cí­men. Tréfa ide, tréfa oda, de a franciák most csakugyan olyas­mit tesznek, amit eddig soha meg sem próbáltak. Akár van rá kedvük, akár nincs, kénytelenek a “bosch”-oknak csúfolt némete­ket barátságukba' fogadni, sőt fegyverbarátságukba, ami a vi­lág mindenféle barátságánál többet jelent. • Lehet, hogy sohasem fog tel­jesen kibékülni a francia és a német nép. De az eddigi viszony­nál többet ér még egy erőltetett barátság is. A sima haj is hullá­mossá válik az ügyes fodrász ke­zén. Alig lehet megkülönböztet­ni az igazi hullámos hajtól. Hátha van egy ilyen — mes­terséges ugyan, — de tartós mo­solygás is . . . átjött New lnswickra, ahon­nan feleségétílasztotta. A pél­dás és kiegjsulyozott családi élet uj erőt itt Sütő Ferenc­nek. önálló art lenni. Saját üzletet akarts a kitartó mun­ka eredménytpen ez is megva­lósult. 1930-n társas-üzletet kezdett, amkzóta is •gyümöl­csözően folyt; ;; v.. A békés ényugodt otthon, melyet egy an feleség szive melegít, minMts. Sütőé, nem maradhatott trva az emberék előtt. És igy tént, hogy uj- és öreg-amerikáiiagyar egyaránt barátságot, s:etetet, segítő ke­zet talált a Ső-házaspár min­dig nyitott taju, vendéglátó házában . . . férfi munkája és közremüködéslehetővé tette a feleség ségitőámógátó és műi­den ? társadai megmozdulás­ban résztvevőívékenységét. Mikor 194ban a Magyar Building LoaAssociation tag­sága Sütő Fe.icet az Igazgató Tanácsba beosztotta, á köz­szeretetben ál és mindenkinek mintaképül szgáló családapát és polgárt vettje, aki a min­dennapi élet kéjeit saját éle­téből ismerve tutnindenkor ér­tékesen hozzászii e pénzinté­zet kérdéseihez kölcsönök ki­adásánál éppej-cjy, mint a be­tétek biztosítási is. A Magyar Savings and lm Association­­nál a vezető szupont soha nem volt más, mint z, hogy egyenes és becsületes ileti kiszámítás­sal a legtöbb és legjobbat nyújtsa az intanény betétesei­nek. Ezt a célji pedig megvaló­sítani csak ugttadja, ha Igaz­gatóságában cran egyenes jel­lemű és törhetéen akaratú fér­fiak vannak, unt Sütő Ferenc. Irta: KÓS. IMRE, titkár “EGY BARÁTSÁGTALAN KÖNVTÁR” (FEP) Ezzea címmel ismer­teti a “Könyvtáos” a győri me­gyei könyvtárt. “Az ifjúsági könyvtár helyéi— Írja a lap — azelőtt a rendőiég fogdája volt. A könyvtárnakmintegy 20-25,- 000 kötete a Váosi Tanács épü­letének alagseában, nyirkos, dohos helységbn van, ahol a patkányok gaázdálkodtak, a­­mig ki nem itották őket. A könyvtár egyikíiagyhirü gyűj­teményének maradványait a nedvesség puztitja. Sokezer könyv a népmwelési, osztályve­zető hatalmas eobájában talált otthonra. Olvaók, ’ kutatók^ a könyvtár 80,00 kötetes állo­mányából telit csak olyan könyvekhez juttatnak hozzá, a­­melyek hozzáérhető helyiség­ben vannak.” Nyugtával dicső d a napot, Előfizetési nyu&ávál — a lapot! TITKOS SZAVAZÁS Valaki, aki most szabadult ki a Vasfüggöny mögül, mesélte el lásztására készülődnek. A mun­kás a neki kiosztott szavazólapot kiveszi a borítékból és olvasni kezdi: — Mit csinálsz te szerencsét­len? kiált rá a “felvigyázó.” ; ;;— Szeretném tudni, hogy kire szavazok — feleli gyanútlanul a munkás. : .1 J á- Elment.az eszed? Hát nem tudod, hogy titkos szavazás van? A titkos-szavazásnak a vas­függöny mögötti értelmezése sajnos nem tréfa. Ezen a vona­lon élesen látható a társadalmi és politikai különbség a vasfüg­göny két oldalán. A hamisítat­lan titkos szavazás a demokra­tikus kormányformák alapköve és minden alkotmány, amely a nép valódi érdekéit szemmel tartja, hamisítatlan titkos sza­vazást ir elő. Az Amerikában most közelgő választások alkalmat nyújtanak arra, hogy külföldi rokonaink­kal és barátainkkal az amerikai szabad választások lefolyását is­mertessük. Reményt és bátorí­tást nyújtunk ezzel a külföld né­pének és barátokat szerzünk Amerikának. írjunk minél több levelet külföldre s az igazságot mondjuk el azokban Ameriká­ról, a sók zagyva hazugság meg­cáfolására ! DOBRUDZSÁBA DEPOR­TÁLTAK EGY RÉGI ERDÉLYI MAGYAR VEZÉRT Gróf Bethlen Györgyöt 1926- ban választotta elnökévé az er­délyi Országos Magyar Párt s a köztiszteletben álló, puritán jel­lemű, gerinces magyar vezető még két egyhangú választással megerősítve 1938-ig töltötte be ezt a nehéz tisztséget, amikoris II. Carol román király diktatú­rája a Magyar Pártot is betiltot­ta. Bethlen Györgyöt Kolozsvá­rott érte az orosz invázió. Bár Majális-utcai családi házából rögtön kitették, kezdetben más bántódás nem érte. A kommu­nista rezsim azonban később őt is elhurcoltatta a Duna-csa torna építkezéseihez, embertelen kö­rülmények közt folyó munkára. Megbízható magánértesülés sze­rint a> csatornamunkától ugyan nemrég megszabadult, azonban nem engedték vissza Erdélybe, hanem Dobrudzsába internál­ták. Ugyanez a sorsa gr. Teleki Ernőnek is, aki 1944-ig a köz­­gazdasági életben töltött be ve­­ze szerepet. ia következő j ellemző történetet. A gyárban munkástanács vá-ŐSZI MORFIUM Ne gondoljátok, hogy én nem tudom: Mi készül itt, mi foly nap-nap után. Jól tudom, én : haldoklik a világ, Mindennap egy torony dől, bástya omlik, S ez a bűbájos Őszi délután Lehet, hogy az utolsó délutáni Körül minden hörög, agonizál, Vonaglik és vergődik vad ‘viharban, — De itt — világontuli hallgatás, Csak egy szellemujj lapoz az avarban. Világ estéje — ember alkonyat. De ez a csendes, győztes őszi 'erdő, Ez akkor is lesz, ha mi nem leszünk, Ez megmarad, ha ember nem, marad, A világ felett győztes ez marad. Felségesebb ritmussal orgonái majd, Telibb tüdővel vesz lélekzetet, Szűzen foganja, kin nélkül szüli És könnyen hullatja a levelet. Embersorstól és bűntől szabadon. Ó beteg vagy világ, nagyon, nagyon. De én nem állhatok be orvosodnak: Halott népségek hirdetője én, Keverő je az őszi morfiumnak. Parancsot, törvényt Írjon neked más S nyújtson, ha még tud, segítő kezet, — Én nyújtom ezt a titkos kék eget, Ezt a világontuli hallgatást, E milliárdnyi nesztelenül hulló, Könnyen haló, ragyogó levelet. Vegyétek: ez az őszi morfium. A haláltusán enyhít, úgy lehet. REMÉNY1K SÁNDOR THURSDAY — 1954. OKTÓBER 21. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL HÍR A SZOVJET TÁBO­ROKRÓL ÉS A MAGYAR FOGLYOKRÓL (FEP) Nemrégiben több spa­nyol hadifogoly érkezett vissza a Szovjetunióból. Tíz, tizenöt évi raboskodás után látták meg is­mét szülőhazájukat. Munkatár­sunk többel beszélt és kérdezős­ködött mágyarok után. Nem volt könnyű feleletet kapni a volt hadifoglyoktól. Legtöbbjük szótlan, nem tudják még felejte­ni a sok-sok évi megpróbáltatá­sokat. Többek között -ezeket mondták: “. . . . Magyarokkal állandóan találkoztunk. Katonákkal és el­hurcolt polgári egyénekkel egy­aránt. Emlékszünk Bíró, Szabó, Graf, Farkas, Puskás névékre. 1945-bén a Selomovo nevű tá­­borban a nagy hidegek és nél­külözések miatt legalább 2-3000 magyar halt meg . . . 1948-49- bén az Odessza-i táborban kb. 150 zsidó munkaszolgálatos volt, és kb. 300-400 volt katonatiszt és legénység . . . Í952-54-ben az Uraiban , az Asbest-i táborban kb. 200 magyar volt . . . Étkezé­sünk az alábbi volt: reggel zöld­ségleves ami piszkos vízből és- 1-2 paradicsomból állt, délben káposztaleves (kapuszta) és 300 gr. gabonamag (búza, zab vagy árpa, rendszerint zab). Este: újra piszkos viz, amit levesnek neveztek. Ezenkívül 400-600 gr. fekete kenyér naponta 50 száza­lék víztartalommal ... A fog­lyok nagy százaléka éhenhalt... Mindig a ‘norma’ rendszer sze­rint kellett dolgozni, ami mindig tulmagas volt a gyenge kondíci­óban .levő emberek számára. A- mig a ‘normát’ nem teljesítet­ték, addig nem adtak enni — vagy csökkentették az élelmet ölyan arányban, ahogyan a nor­mát nem teljesítették ... A bá­násmód komisz volt. A paran­csokat bajonettel adták ... Az utolsó évekig (1953-54) egész­ségügyi gondoskodás egyáltalán nem létezett. Sohasem volt szap­pan, hónapokig nem lehetett mosakodni. Hónapok teltek el ing és nadrágcsere nélkül . . . Sok volt a beteg. Különösen di­­senteria, malária, distrófia és nyáron a skorbut pusztítottak. Azt lehet mondani, hogy az ösz­­szes foglyok fele a betegségek­nek és éhségnek esett áldoza­tul.” UJ MAGYAR HELYES­ÍRÁSI SZABÁLYZAT A Kossuth-rádió szeptember 18-i adása közölte, hogy most jelent meg az uj magyar helyes­írási szabályzat. Ebből az alka­lomból megkérdezték Szabó Lászlót, a Budapesti Pedagógiai Főiskola egyik adjunktusát, aki — többek között — ezeket mondta: Helyesírásunk 1922 ó­­ta lényegében nem változott, sőt még az 1950-es szabályzat sem hozott különösebb változtatást. Jelen kiadásunkkal inkább a bi­zonytalanságokat, ingadozáso­kat akartuk megszüntetni. így pl. az “éjtszaka” szónál a köz­nyelvhez igazodó kiejtést vettük alapul és a “t”-t elhagyva “éj­szaka”-nak Írjuk. Az “éppen” szónál elfogadott volt úgy a két, mint az egy “p,” most két “p”­­vel Írjuk. A “vájjon” szót, egy “j”-vel, tehát “vajon”-nak Ír­juk, “semmilyen” két “m”-el írandó, “program” egy “m”-el, “kevésbé” szó egy “b”-vel íran­dó. Az igeragozásban is változás állt be, mivel a “b” és “d” más­salhangzó esetében nem a “z” kettőződik, hanem a “b” és a “d”. Régen “fogodzzék’, most “fogoddzék” . . . befejezésül ezt mondta az előadó: “sokan azt várták, hogy eltöröljük a “ly”-t és hogy egyéb reformokat haj­tunk végre, de nincs szó a ma­gyar helyesírás reformjáról, csupán a fejlődés felvetette kér­dések megoldásáról.” FELTŰNŐ UDVARIAS­SÁG JUGOSZLÁVIA FELÉ A budapesti Szabad Nép ok­tóber 1-i száma közli: “Szeptember 28-án egy C-47- , es tipusu kétmotoros jugoszláv katonai repülőgép a jugoszláv­­magyár határ közelében elté­vedt és Letenyétől délkeletre be­repült Magyarország területére. A gépet a magyar néphadsereg vadászgépe leszállásra szólította fel. A jugoszláv gép a felszólí­tásnak eleget tett. Illetékes ma­gyar szervek hozzájárulásával a jugoszláv repülőgép ötfőnyi sze­mélyzetével együtt szeptember 29-én visszarepült J ugoszlávi­­ába.” Néhány hónappal ezelőtt ha­sonló eseményről lényegében ezt a közleményt adta volna ki a Szabad Nép: “Egy C-47-es tipusu katonai repülőgép behatolt magyar te­rületre, hogy itt kulákok, papok és volt csendőrök közreműködé­sével felforgató akciót kísérel­jen meg és kémtevékenységet űzzön. A titóista banditák gé­pét, amely kétségbeesetten igye­kezett menekülni, a magyar nép­hadsereg vadászgépe leszállásra kényszeritette. Az átlag felfegy­verkezett, fényképezőgépekkel s a diverzáns és kémtevékenység­hez szükséges egyéb eszközökkel felszerelt öt jugoszláv banditát s órák alatt leleplezett magyar­országi bűntársaikat a hatósá­gok letartóztatták s hamarosan a nép bírósága elé kerülnek, hogy elvegyék méltó büntetésü­ket. A munkásság röpgyülése­­ken tárgyalta Tito láncos kutyá­inak újabb aljas merényletét a magyar nép függetlensége ellen s követelte a legkeményebb meg­torlást.” Nemcsak az idők változnak, hanem a stílus is! NINCS TEJESÜVjÉG Az üveghiány miatt veszede­lem fenyegeti a csecsemők tej el­látását — írja a Magyar Nem­zet szeptember 18-i száma. “Ü- vegiparunk komoly nehézségek­kel küzd. Mintegy 120 üvegfúvó munkás hagyta ott ezt az ipart az elmúlt esztendőkben és ment át a nehéziparba.” Az elmúlt év végén Salgótarján helyett Sajó­­szentpéter kapta a tejesüvegek gyártását, az “átprofilirozást” viszont a minőség romlása kö­vette. Az üvegek 5% -a eltörik, illetve kicsorbul a szélük. Rövid idő alatt 100,000 ilyen üveget kellett kivonni a forgalomból. . . Nincs tejesüveg, a 4.20 forintos pasztőrözött palacktejet ezért nem tudják árusítani Budapes­ten.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents