Szabad Sajtó, 1954 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1954-09-16 / 37. szám
Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY 20 Merged with “PASSAIC and VICINTY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 48. ÉVFOLYAM — NO. 37. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1954. SZEPTEMBER 16. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL “AZ EMBEREK VÁLTOZÁST VÁRNAK” (FEP) Augusztus közepén érkezett ki Ausztriába legális útlevéllel egy idős, intelligens, nyílt szemű budapesti lakos, aki Bécsben a következőkép vázolta otthoni utolsó benyomásait: “A tavaly júliusi Nagy Imre beszéd óta beállt politikai könynyebbedés s a félelmetes ÁVH átszervezése és háttérbe helyezése ellenére az emberek elégedetlensége Magyarországon ugyanolyan nagy, mint azelőtt volt, csak most bátrabbak az emberek és mernek kritizálni. Az anyagi nehézségek nem szűntek meg, a tisztviselők és munkások átlagos havi fizetése még mindig 800 forint körül mozog és az emberekre nehezedő lelki nyomás alig enyhült. Hiába jelenik meg mindinkább nagyobb mennyiségben a vágott és élő baromfi a KÖZÉRT üzletekben, ha az embereknek nem telik erre a csemegére és a sorbanállás tovább tart a mészárszék előtt, ahol korlátolt mennyiségben osztják a sertéshúst.” “A pesti lakosság első és legfontosabb kérdése a fizetés, a bér, illetve a létfenntartás kérdése. A második sarkalatos kérdés a kommunizmus létezése, amely már több bajt és fájdalmat okozott a népnek, mint bármi más. Bátran mondhatom, hogy a kommunista rendszerrel szemben olyan a lakosság ellenszenve, hogy ezt még a legnagyobb jólét megteremtésével sem tudnák az emberekkel elfeledtetni!” “A lakosság minden létező rosszért a rendszert hibáztatja, mely teljes mértékben kiszolgálja a megszállókat. Mindig az a kérdés: hová kerül az a sok termény, amelyből azelőtt Magyarország soha nem szenvedett hiányt? Most savanyu kenyeret kell enni, az üzletekben Franciaországból importált fagyasztott húst mérnek és a cukrot Angliából szállítják.” “Az emberek változást várnak. Vannak, akik csak a háborúban látják a dolgok jobbrafordulását, de vannak mérsékelt optimisták, akik úgy vélik, hogy ez az állapot még egy pár évig eltart, azután pedig háború nélkül oldódnak meg a problémák. Elképzelésüket arra alapítják, hogy a gazdasági helyzet állandó romlása és a iflindinkább jelentkező nehézségek arra fogják kényszeríteni a Szovjetuniót, hogy szabaduljon a “szatellit” államok terhes sallangjától, mert túlbecsülte saját erejét.” HALÁLOS SZERENCSÉTLENSÉG A TOKAJI KŐBÁNYÁBAN Hét halálos áldozata van annak a bányaszerencsétlenségnek, ami a közelmúlt hetekben történt a tokaji kőbányában. A bánya történetében ez volt a legsúlyosabb szerencsétlenség. A nagy esőzések következtében meglazult a földréteg a kistokaji bányarészben és kőomlás beletkezett, amely tizenegy munkást maga alá temetett. A szerencsétlenség áldozatai közül heten életüket vesztették. Megbízható magánjelentés szerint a bánya államosítása óta itt feltűnően sok haláleset történt. CSAK A KOLHOZOK RÉSZESÜLNEK KOMOLY ÁRVIZSEGÉLYBEN A magyar kormányzat a Szigetköz pusztulását is arra használja fel, hogy a válságba jutott kolhozrendszert alátámassza. A kár természetesen egyformán érte az egyénileg dolgozó parasztgazdaságokat és a termelőszövetkezeteket, sőt, az előbbieket még bizonyos fokig nagyobb mértékben, mert sokkal kevésbbé állott rendelkezésükre a hatósági segítség. Ennek ellenére úgyszólván kizárólag a termelőszövetkezetek tagjai részesülnek pénz- és élelmiszer segítségben, kizárólag ők kapnak építőanyagot, uj állatokat az elpusztultak helyett, stb. A kolhozföld nagy részét nem adták ki a kolhozokból kilépett parasztoknak. De a kolhozföldeknék nincsen gazdája, a termelőszövetkezetekben nagy a munkaerőhiány. Ezért akarják még az árvizszegélyen keresztül is “újból feltölteni” a kolhozokat. “NYÖG A NÉP . . Egy Duna-Tisza-közi gazda, aki augusztus 20-án, Szent István napján, még Magyarországon volt, kimenekülése után igy ecsetelte helyzetét: “A Nagy Imre-féle gazdasági program után azt hittük, hogy jobb dolgunk lesz. Mindenki ujult erővel látott munkájának. Sok mindent elfeledtünk, mert hittük, hogy egy kicsit jobb lesz. Félévig tartott a remény, aztán visszavontak minden engedményt. Elviszik az utolsó tyúkot, tehenet, disznót adóba. Nekem 23 magyar holdam volt. Ezután kellett fizetnem 19 mázsa és 20 kg. buzaföldadót természetben és 10 mázsa és 25 kg. buzabeadást. Az utóbbiért mázsánként 50 forintot adtak. Ez már maga nagy teher, de ezenkívül be kellett szolgáltatnom 10 mázsa árpát, 20 mázsa morzsolt tengerit, 660 kg. napraforgót, 11 mázsa burgonyát és ráadásul még 16.080 forint jövedelmi adót. A terhek akkorák, hogy nem lehet elviselni. Az élet, ami odahaza van, csak kínlódás, tengődés ... Nagy baj, hogy a sok eső, meg peronoszpóra miatt nem lesz bor, mert ha már elkeseredik a nép, no meg kenyér sincs, legalább bor lenne.” Végül is igy fejezi be a volt kisgazda a parasztság helyzetének változását: “Csak nyög a nép, mint a birka, mikor nyírják.” SPORT HÍREK Augusztus 31 és szeptember 5 között bonyolították le Torinóban az úszó és vízilabda Európabajnokságát. 18 bajnoki S7,ám közül kilencben a magyar versenyzők győztek. A 100 m-es férfi gyorsuszásban Nyéki Imre 57.8 mp-es, a 400 m-es férfi gyorsuszásban Csordás György 4:38.8 mp-es (országos csúcs), 1950 m-es férfi gyorsuszásban Csordás György 18:57.8 mp-es, 200 m-es férfi pillangóuszásban Tumpek György 2:32.2 mp-es, a 100 m-es női gyorsuszásban Szőke Kató 1:05.8 mp-es, a 400 m-es női gyorsuszásban Sebő Á- gota 5.14.4 mp-es idővel lett Európabajnok. A 4x100 m-es női és a 4x200 m-es férfi gyorsuszó staféta könnyű győzelmet aratott, mig a vízilabda válogatott nehéz küzdelem után, gólaránynyal lett bajnok. Második helyet szerzett Magyar László a 100 m-es férfi hátuszásban (1:05.3 uj országos csúcs), Gyenge Valéria a 400 m-es női gyorsuszásban, Fejér György a 200 m-es férfi pillangóuszásban és Temes Judit a 100-m-es női gyorsuszásban. Killerman Klára a 200 m-es női mellúszásban, Utassy a 200 m-es férfi mellúszásban harma-Négy évi éhazai élet után visszavándoroltak ... A 13 millió példányban megjelenő Reader’s Digest augusztusi számában Biró Antal vancouveri borbélymester és családj a viszontagságait részletezi a kommunistává vedlett Magyaroországon. Biróék addig hallgattak egy Balogh nevű agitátor sziréni szavaira, mig 1950-ben eladta üzletét és ingóságait, kivette a bankból tízezer dollárnyi megtakarított pénzét és feleségével, valamint két kis fiával útra kelt a “boldogság / otthonának” hirdetett bolsi paradicsomba . . . Négy évi szenvedés után végül sikerült kimenekülnie a szülőhazából és visszatért Vancouverbe, ahol nevét is megcserélte és ma mint Toni és Helen Bennett nyitott borbély és szépségápoló üzletet a magyar házaspár. dik helyen végzett. A pontversenyt nagy fölénnyel a magyarok nyerték. AZ ÍRÓASZTALTÓL A MUNKAPADHOZ . . . A budapesti Népszava augusztus 23-i száma azonnali orvoslást kíván az elszaporodott irodai munkaerők ellen. “Csak két adatot idézünk — Írja a Népszava, — az egyik, hogy a tejipari vállalatoknál minden ezer munkásra 306 adminisztrációs dolgozó jut. Az I-es számú Autójavító Vállalatnál 160 munkás ügyeit 120 alkalmazott adminisztrálja . . , Feltétlenül csökkentenünk kell az irodai alkalmazottak számát és a legnagyobb körültekintéssel, de el kell kezdenünk a felesleges munkaerők leépítését.” A kormányzat fenti törekvését mutatják azok az intézkedések is, amelyekkel egyrészt csökkentették az egyetemre felveendő hallgatók számát, másrészt az érettségizett halgatóknak nem tovább tanulást, hanem ipari pályán, főleg a munkapadok melletti elhelyezkedést ajánlják. NINCS VARRÓTŰ, FEHÉR CÉRNA, TOILET PAPÍR... Budapesten is, de a vidéken még inkább, állandóan hiány mutatkozik bizonyos fontos közszükségleti cikkekben. Most már hetek óta hiányzik az üzletekből a toilet papír, de ugyanez a helyzet a varrótű s fehér cérna terén is. Más szinü cérnát lehet kapni, de annak a minősége kritikán aluli. Manilából Berlinbe JOHN FOSTER DULLES, -az Egyesült Államok “miniszterelnöke” és külügyminisztere nemrég tért vissza Manilából (Philippine Isi.), ahol 8 nemzet képviselői megállapodtak Dél- Kelet Ázsia közös védelmében. “Nyomban akcióba lépünk, ha a kommunisták támadnak” — mondotta Dulles, aki vasárnap Eisenhower rendkívüli konferenciáján vett részt s azóta már Berlinben (Bonn-ban) tárgyal, Nyugat-Németország felfegyverzési feltételeiről. Megölte a teheneket a légjírtó-szer... James Stone, Jr. tehenészetében Paris, Kentuckyban hatalmas légyrajok lepték meg a teheneket s többet elpusztítottak. Stone légyölő szerrel permetezte meg a teheneket, azonban az oldatot nem jól készítette el, s emiatt a légyölő szertől 44 tehene döglött meg. A tévedés csak akkor derült ki, amikor a tehenek pusztulását bejelentette a Kentucky-i földmivelésügyi k i rendeltségnek, mely megállapította, hogy a légyölő oldat kétszer olyan erős volt, mint kellett volna. ELSŐ A TEMPLOM! Érdekes hir érkezett Magyarországról : Az árvíz után visszatért dunakilitiek első közös munkája az volt, hogy a községi római katolikus templomot és környékét megtisztították az iszapos hordaléktól. A kommunista községi vezetőség legnagyobb boszszuságára a közös szérűk és raktárak rendbehozására csak másodsorban tudták a lakosságot mozgósítani, pedig azokra vonatkozóan munkaversenyt is hirdettek. KIRÁLY IMRE JUBILEUMA Kevés olyan magyar van a mi Magyar-Amerikánkban, aki ne ismerné Király Imre nevét, vagy személyét . . . Mert Király Imre nemcsak az Amerikai Magyar Református Egyesület pénztárnoka, de hosszú évtizedek óta és alatt sok-sok tisztséget töltött be ő megannyi társadalmi és szociális szervezetünknél s becsületes, odaadó munkával vette ki részét országos magyar megmozdulásainkból . . . Király Imre, — ez a kedves, áldott-lelkü, csupa-sziv ember, a jóakarat és becsületesség megtestesítője — jubilál . . . Alkotó, népnevelő, magyar testvérsegítő munkásságának 50 éves határkövéhez ért el. Aki csak ismeri őt, mindenki nevezetes ünnepi alkalomnak tekinti ezt a jubileumot, amikor őszinte nagyrabecsüléssel, szeretettel köszönthetjük Király Imrét, kérve a jó Istent, hogy még sokáig tartsa meg közöttünk erőben, egészségben, töretlen hitben s akarásban, szerető családja s mindnyájunk igaz örömére . . .! Boldogok vagyunk, hogy a magunkénak mondhatjuk őt . . . hogy az amerikai magyarságnak van egy Király Imréje és vannak ilyen Király Imréi . . . Amikor valahol, bárhol a nagy világon egy magyar könny kicsordul, magyar fájdalomnak, szenvedésnek a hire érkezik ide, a nagy amerikai magyar segítő akarás tettekbe-vitelénél a legelsők között van mindig Király Imre bátyánk, aki a Református Egyesületnél reábizott sokmilliós vagyon kezelése mellett mindig talál időt arra, hogy pénztárosa legyen segélyakcióknak, közpénz-letéteknek, aktív munkálkodója legyen minden becsületes magyar törekvésnek . . . S ha a magyar ügyért szót kell emelni, a magyar testvérekért ki kell állni . . . Király Imre a szótemelők és becsülettel kiállók között van . . . Valóban örülhetünk annak, hogy magunkénak mondhatjuk őt, magyarok!... Dr. Ujlaky Ferenccel, az egyesület elnökével mondjuk: “Áldott legyen az Ur, aki Király Imrét nekünk ajándékozta!” Mert — amint egyik laptársunk megjegyezte — Király Imre 50 éve nem is az övé volt... hanem a miénk! “BIZONFI” magyar-angol, angol-magyar szótár, — a két kötet egybekötve $4.75. Megrendelhető lapunk utján-MINT JÓB • • • Mint Jób, oly mélyre estél, nemzetem, S a férgek lakomáznak Megtöretett fekélyes testeden, S e testen a fekélyek, a sebek Oly szörnyűségesek, hogy borzad tőled És undorodik önnön gyermeked És minden élő állat fut előled, Mint Jób, oly mélyre estél, nemzetem. És nem lát jövendőt csak véget, véget! Én mi legyek most: uj Jeremiás ? Vagy Cassandra legyek, ki haját tépi S az égő házban szeretne bennégni, S az égő házból sikolt jajszava, Hogy jaj, jaj, mért neki volt igaza! Tán Cassandra legyek, ki haját tépi?! Mint Jób, oly mélyre vettettél alá, S királynak és bírónak ült föléd, Kit tapostál az utcán: a szemét, Mint Jób, oly mélyre vettettél alá. Szóljak hozzád, népem, Jób feleségével, Nem nyújtva enyhet s vigaszt nem hozva “Halj meg, poklos, az Istent megátkozva!” Szóljak hozzád, népem, Jób feleségével?! S én mi legyek most: uj Jeremiás, Ki tíz körmével a temetőn ás És kikaparja gyötrődve a múltat A ragyogód és az árnyékba hulltat És szemével a jövendőbe réved Vagy érjek csöndben a fáh gyümölcsével S gyümölcs-érlelni hagyjam az Időt, S a bosszút, átkot bízzam Tereád, Isten, ki ha majd egyszer üt az óra, Szólsz: “Kelj fel, népem, elég volt a próba”? . . . VÉGVÁRI Az uj adótörvény és a Social Security kiterjesztésének ismertetése Az uj adótörvény és a “social security” kiterjesztése olyan vívmányok, amelyek — különösen idősebb olvasóink számára — rendkívül fontosak. Ezért részletesen hozzuk ennek a két fontos uj törvénynek az ismertetését. AZ UJ ADÓTÖRVÉNY Eisenhower elnök két fontos belpolitikai törvényt irt alá a közelmúltban. Az egyik az adótörvény, amely bizonyos kedvezményeket biztosit egyes foglalkozási ágaknak és részvénytársaságoknak. Az adótörvény a demokrata párt ellenzésével találkozott, mert a demokraták a most megszavazott törvény helyett azt szerették volna elérni, hogy a kormány emelje fel az adómentes jövedelmet a mostani személyenkénti 600 dollárról. Bár a demokrata javaslatot a kisemberek milliói helyeselték, mégis meg kell állapítani, hogy a mostani törvénynek is több üdvös újítása van. A régi adótörvény ugyanis körülbelül 30 éves volt és a mostani uj törvény több elavult rendelkezését korszerűsítette és pótolta a régi törvény egyes hiányait is. SOCIAL SECURITY Az adótörvényen kívül az uj “Social Security” társadalombiztosítási törvény aláírása jelent fontos haladást hazánk szociális vívmányai sorában. A társadalombiztosítás Rosevelt elnök admnisztrációjának örök érdeme. Ma sem felejti el az amerikai polgárság, hogy a depresszió után milyen óriási hatása volt ennek a törvénynek. Az eredeti társadalombiztosításból azonban nagyon sokan kimaradtak és nem élvezték a “social security” áldásait. Az uj törvénynek az a célja, hogy most belefoglalja a társadalom-biztosítást élvező milliók közé azokat, akiket eddig nem védett a social security. Mintegy tiz millióra teszik ezeknek a számát. Eisenhower elnök a törvény aláírása előtt kijelentette, hogy kormánya egyik alapvető célja az, hogy minél több amerikainak, minél nagyobb jólét és biztonságot nyújtson. Ezért kérte a Social Security kiterjesztését is. Ugyanakkor a törvény felemelte a minimális és maximális aggkori nyugdijat is. Az uj törvény értelmében ezentul társadlombiztositás alá esik az eddigi biztosítottakon kívül 5,700,000 farmer és farmmunkás, 3 és fél millió olyan kormányalkalmazott és köztisztviselő, aki óhajtja, hogy a biztosítást kiterjesszék rá. Kiterjed az uj törvény 250,000 háztartási alkalmazottra és 160,000 vegyes foglalkozású egyénre, valamint 260,000 lelkészre is. A lelkészeknek is joguk van arra, hogy döntsenek, kívánj ák-e a biztosítást vagy sem. Már októberben érezhető lesz az uj törvény kedvező hatása. Több mint egynegyed billió dollárral fizetnek többet az amerikai nyugdíjasoknak. Az emelések a nyugdíjasok és elárvult családtagok 90%-át érintik. A havi csekkek októbertől 5 dollártól $13.50-ig lesznek magasabbak az eddigi nyugdijaknál és kegydijaknál. A felemelt dijak fedezésére felemelték a kötelező levonásokat is. Ezentúl 4,200 dollár évi jövedelem után vonják le a social security dijat mindazoktól, akik 4,200 dollárnál többet ke----------- 1! ■. i resnek. A munkásoktól két százalékot vonnak lé, vagyis mindazoktól, akik 3,600 dollárnál többet keresnek 12 dollárral vonnak le többet, mint a múltban. Az uj kiterjesztett társadalombiztosítás ezentúl 80 millió amerikai öregkori nyugdiját és biztonságát jelenti. A minimális nyugdijat az eddigi havi 25 dollárról 30 dollárra emelték fel. a maximális vagyis legmagasabb nyugdíj pedig magános nyugdíjasnál havi 85 helyett 98.50, családosnál pedig az eddigi $127.50 helyett $147.80 lesz. A nyugdíjasok1 eddig elvesztették nyugdijukat, ha olyan munkát vállaltak, amivel többet kerestek évi 900 dollárnál. Az uj törvény most megengedi a nyugdíjasoknak, hogy évi 1,200 dollárt keressenek anélkül, hogy nyugdijakat emiatt elveszítenék. Eddig 75 éves kor fölött levők kereshettek mellékesen nyugdijuk megtartása mellett. Ezután minden 72 éven felüli ember annyit kereshet, amennyit tud és a nyugdiját mégsem csonkítják meg. Éppen ezért meg kell állapítani, hogy az uj törvény nagyon emberséges és az amerikai polgárság osztatlan' helyeslésével találkozik. Ez a törvény ismét megmutatta nemcsak az amerikaiaknak, hanem a külföldnek is, hogy hazánk nemcsak szabadságban és gazdagságban, hanem polgárai védelme és biztonsága tekintetében is példát mutat az egész világnak. Meghalt Pedlow kapitány Captain James G. Pedlow, az amerikai Vörös Keresztnek az első világháború utáni, magyarországi commissioner j e szept. 4-én 95-ik életévében elhunyt a new yorki Mount Carmel aggmenházban, ahol New York város segélyalapja költségén utolsó pár évét töltötte . . . Pedlow kapitány annakidején nagy szeretettel és odaadással látta el tisztét a háború utáni nyomorúság éveit élő Magyarországon és ezzel riépszerüvé tette nevét úgy az óhazai, mint az amerikai magyarság előtt. Nemcsak kiválóan töltötte be tisztét, de mély rokonszenvet is mutatott a magyark iránt és sokakat kötelezett hálára. A karmelita apácák, Mother Mary de Lourdes főnöknő vezetésével nagy szeretettel gondozták utolsó éveiben. Januárban lábtörést szenvedett és azóta állapota egyre gyengült. Egy 91 éves nővére és kiterjedt rokonság gyászolja. Pedlow kapitány emlékét minden magyar kegyelettel őrzi szivében ... “KÉPES HETI HÍRADÓ” örömmel közöljük olvasóinkkal, hogy megállapodást kötöttünk egy képszolgálati ügynökséggel s lapunk tartalmát a fenti cim alatt közölt képekkel fogjuk ezentúl minden héten gazdagítani és még érdekesebbé tenni. A képek közlését eheti számunkban már el is kezdjük.
