Szabad Sajtó, 1954 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1954-09-09 / 36. szám
Merged with “PASSAIC and VICINTY Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY 20 NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 48. ÉVFOLYAM — NO. 36. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1954. SZEPTEMBER 9. Verejtékeznek Washingtonban Nagyjából elmúlt a nyár, enyhült a hőség Washingtonban is, de verejtékesebb munka talán sohasem folyt a fővárosban, mint manapság. A kormány, a politikusok számára egyszerűen nincs pihenés, nincs megállás. Mint valami gátat szakított áradat jelentkezik — úgyszólván percről-percre — az uj tennivaló. Problémák sokasága, amelyeknek túlnyomó részét viszont nem lehet percek alatt megoldani. Egyrészt ott vannak a választási problémák. Az őszi választásokon sokminden forog kockán. A washingtoni jelzőkészülékek szakadatlanul mutatják a közvélemény szeszélyes hangulatváltozását. Mindkét nagy párt lassan, óvatosan vonul fel a választási hadszíntéren. Egy elhibázott lépés soha jóvá nem tehető bajt eredményezhet. S miközben a belpolitikai küzdelem kifejlődőben van, a fővárost szakadatlanul izgalomban tartják a nagy külpolitikai kérdések. A világ minden bajagondja ide fut össze, mint valami óriási kotyvasztóba. A jámbor polgár olyan neveket olvas az újságokban, amelyeket megelőzőleg soha sem hallott. Nem is tudja megérteni, hogy mi bajunk nekünk Borobodur kérdésével? Egyáltalán mi is az a Borobodur? Vagy miért fontos Washintonban, például, Malaya szociális helyzete, vagy a francia marokkói szultán népszerűtlensége? Ma sem érti meg az amerikaiak átlaga, hogy — akarva-nem akarva — Washington nemcsak az Egyesült Államok, hanem az egész világ fővárosa lett. Innét intézik a világ sorsát s ha ezt a züllésre annyira hajlamos világot iszonyú erőfeszítéssel nem próbálják nap-mint nap összhangba hozni, ebből nagy bajok származnának. Hajdanában, az amerikai főváros alapitói nem gondoltak arra, hogy eljön az idő, amikor itt futnak össze a világ bajai. Valahogy kicsire méretezték. A Fehér Házat csak akkorára tervezték, amekkora elég a mindenkori elnök ideiglenes szállásának. Ahol fogadhatja az amerikai polgárt, ha ez történetesen az elnökkel kezet akarna fogni. Az idők megváltoztak és a Fehér Ház körül építkezni kellett, hogy az elnök vezérkarának legyen hol dolgoznia. Az elmúlt háború alatt barakszerü épületeket emeltek a külügyminisztérium számára. Az volt a terv, hogy ezeket mind lebontják, ha majd a háború végetér. Ma sem bontották le, mert valamennyire szükség van. Sőt, nem is elég! Uj ügyosztályok keletkeznek s velük együtt uj gondok. Röviden: Washington a világ fővárosa lett. Az Elnök nyaral . . . Ebben a hajszás washingtoni életben kevesen gondolnak arra, hogy szinte emberfeletti munkája közben az Elnöknek is szüksége van pihenésre. Az önző amerikai polgár azt szeretné, ha az Elnök szakadatlanul a Fehér Házban ülne és nem állna meg keze a munkában. Dehát lehet-e ezt a végtelenségig csinálni? Truman volt elnök felesége a leghevesebben kikelt az ellen, hogy férje uj jelölést vállaljon. Csak a feleség láthatta, hogy ebben a szinte irgalmatlannak nevezhető munkába egy embernek bele kell pusztulnia, — ha nem szakit vele idejében. Eisenhower elnök Denverbe szokott menekülni, egy kis üdülésre. A gondok nem maradnak el. A táviratok tömege érkezik a denveri “Kis Fehér Házba.” Cambodia, Formóza, Tunisz itt sem hagyják nyugodni. Kisértetszerüen követik az Elnök minden lépését. Golfozás közben az Elnök szokatlanul rossz formát mutat. Ideges, rosszkedvű. “Cambodia” — suttogja a környezet. Cambodia jelképezi a világ baját. Azt, hogy az Elnök képtelen kikapcsolódni elfelejtkezni a földkerekség bajairól, gondjairól. Nem menekülhet sehová. Követik, mint valami kisértetek. Cambodia, — idegállapot. A közönséges polgárnál nem létezik ez a betegség. A lelkiismeretes államférfi szenved miatta. S még az is a baj, hogy a lelkiismeretes államférfi számára nincs orvosság “a” Cambodia ellen. Szörnyeteg az otthonokban A televízióra általában nagyon büszke Amerika népe. Lehet is, mint műszaki csodára. De különben . . . Az, ami a televízió homályos üvegén végbemegy, romobló hatású,, mint bármi, ami eddig emberi agyban megszületett. Éretlen fiuk és leányok meredt szemmel lesik a televíziós műsort és amit tanulnak, azért nagyon megfizetnek majd — a szülők. És a társadalom valamennyi tagja. Revolver, kés, méreg, — ezek a műsor állandó kellékei. A gyermek kidülledt szemmel lesi a gyilkos minden mozdulatát és a még gyermeknek nevezhető kislány mohó szemmel kopirozza a kétes erkölcsű “star” viselkedését. A televízió előtt a szülői otthon nyugalmas sziget volt, ahol a gyermek elfelejtette ami a moziban ráragadt. Amióta korunk szörnyetege bevonult az otthonokba, a szülő tehetetlen. A szülő már nincs is tudatában a veszélynek. Az első időkben érzett aggodalmaskodás után egyszerűen beletörődött a változhatatlanba. Ma már szülő, gyermek egymás mellett foglal helyet a homályos üveg előtt.- A szülő már nem veszi észre, hogy öt-hat ember meggyilkolása olyan egyszerű lett, mint a krumplihámozás. Hiszen nem kellene igy lennie. Nekünk nincs kifogásunk a televízió, mint találmány ellen. Dehát miért nem tiltakozik a közvélemény a szörnyű, egy kaptafára menő, erkölcsromboló műsor ellen. A szülő nem veszi észre, hogy azt öli meg gyermekében, ami a legdrágább? Amit nem lehet nylon-huzattal, sem plastic-kel pótolni? A hamvasságot. Azt, ami a gyermeket valóban gyermekké teszi. Van egy régi magyar mondás: “A tojás többet tud, mit a tyuk.” A televízió emlőin felnőtt gyermekekre jól illik ez a mondás. Vájjon a szülők csakugyan elfásultak...? “BIZONFI” magyar-angol, angol-magyar szótár, — a két kötet egybekötve $4.75. Megrendelhető lapunk utján. Meghalt Mayhank szenátor, Kossuth, Kováts csodáló ja... a magyarok barátja BURNET R. MAYBANK Aránylag fiatalon, alig 55 éves korában hirtelen elhunyt a washingtoni törvényhozás egyik széles körben nagyrabecsült tagja: Burnet Rhett Maybank south carolinai szenátor. Maybank Charleston városában született, éveken át volt annak polgármestere, majd South Carolina állam kormányzója. Onnan került az országos törvényhozás felsőházába, óriási szavazattöbbséggel. Az elhunyt hires volt arról, hogy egyetlen választást sem veszített el hosszú köréleti szereplése során. Charleston egyik legrégibb családjának tagjaként, jellegzetesen amerikai pályát futott be Maybank szenátor. Bár édesapja vagyonos orvos volt, ő maga először mint rákhalász önállósította magát. Majd gyapot-árverező lett; a déli “auctioneer”-eket jellemező, hadaró beszédmodor élete végig elkísérte. Minden szabad idejét farmerek között töltötte és jól ismerte a földműves nép panaszait, kívánságait. A városiak háláját viszont.azzal érdemelte ki, hogy az ő kezdeményezésére indult meg Amerika-. szerte a kincstári segítséggel'támogatott középitkezés. A Roosevelt, Truman és Eisenhower elnökök szolgálati ideje alatt létesült megannyi “public housing” mind-mind Maybank szenátor kezdeményezésének köszönhető. Mint minden déli választókerületből Washingtonba küldött honatya, Maybank szenátor mindvégig oszlopos tagja maradt a demokrata pártnak. A fővárosban ritka tekintélynek örvendett. ő volt a szenátus egyik legszorgalmasabb, legjobban elfoglalt, puritán becsületességü tagja, akinek szava számos alkalommal döntően befolyásolta különösen az Egyesült Államok pénzügyi kormányzatát, sőt több hadügyi elhatározását. A Senate Office Building márványpalotáján, ahol Maybank szenátor beszédeit Kossuth Lajos és Kováts Mihály ezredes halhatatlan érdemeiről megírta és a Capitolon, ahol azokat elmondotta, félárbócra bukott a csillagsávos lobogó, amidőn halálának hire Washingtonba érkezett. Még az országos port felvert McCarthy vizsgálatot is felfüggesztették, midőn szivszélhüdés következtében beállott hirtelen elhunytát táviratilag jelentették Fiat Rock hegyi-falubeli nyári lakából. A hatalmas magnólia-fáiról hires charlestoni temetőben helyezték örök nyugalomra Maybank szenátort, nem messze attól a helytől, ahol Kováts Mihály óbester portyázás közben életét áldozta, hogy az Egyesült Államok szabad lehessen. Talán ezért sürgette Magyarország felszabadítását olyan megértéssel South Carolina e nagy fia, kit a nemzet szine-javának részvéte kisért utolsó útjára. Nyugvóhelyén az Amerikai Magyar Szövetség koszorúján csillagsávos színek ölelkeztek a gyászoló piros-fehér-zöld szalaggal . . . MAYBANK SZENÁTORNAK a magyar szabadságjogokról tartott hatalmas beszédét angol eredetiben vagy magyar fordításában bárkinek készséggel megküldi az Amerikai Magyar Szövetség. Amerikai árvízsegély megy az óhazába Eisenhower elnök nagylelkű ajánlata értelmében a magyarországi árvízkárosultak jelentős mennyiségű amerikai segélyben fognak részesülni rövid időn belül. Most érkezett vissza Sváj cba az a vöröskeresztes bizottság, mely Budapesten és a magyar vidékeken helyszíni szemlét tartott a küldendő segély mennyiségének megállapítására. örvendetes jelenség, hogy a küldendő élelmiszer, ruhanemű, stb. adományokon azok amerikai eredete feltüntethető és ezáltal Magyarország árvizsujtóttá vidékei tudomást szerezhetnek arról, hogy az Egyesült Államok népe nem feledkezett meg róluk. Egyidejűleg megérkezett az óhazába Hollandia 50,000 guilden értékű adománya is. Ez kétszer akkora segítség, mint amennyit Amerika magyarsága a tavalyelőtti hollandi árvíz alkalmával nyújtott az Amerikai Magyar Szövetség közreműködésével. Az akkori szép gesztus tehát mindenképen jó “befektetésnek’’ bizonyult, mert a holland segélyt már osztják Magyarországon, mig az amerikai még csak most van indulóban. A nagymama és unoka egy napon esküdtek Londonban Mrs. Eliza Smelt 79 éves özvegyasszony férjhez ment John Storey 72 éves férfihez s ugyanaznap s ugyanabban a templomban nősült a nagymama unokája Maurice Smelt 21 éves fiatalember s vette feleségül Audrey Datte 20 éves menyasszonyát. MRS. RUTH HURD asszonj nak négyes ikrei születtek Pitts burghban, a Magee kórházban három leány és egy fiú. Hozzászólás a Rákóczi és Verhovay egyletek egyesítéséhez (Lapunk multheti számában leközöltük Vasas Józsefnek, a Rákócziak központi titkárának az egylet lapjában megjelent cikkét a két nagy magyar egylet egyesítési tervével kapcsolatban. Megjegyeztük, hogy a tagok részéről lapunkhoz beküldött hozzászólásoknak a lehetőség szerint helyet adunk. Minden beérkezett hozzászóló írást esetről-esetre, a beküldés sorrendjében közlünk lapunkban.) A Rákóczi Segélyző Egyesület Perth Amboy-i 16-ik osztályának titkára, Bérezik Bertalan küldte be az alábbi, hivatalosnak is minősíthető Írást, mint az ő hozzászólásukat ehhez a rendkívül nagyhorderejű kérdéshez: “Mi, a 16-ik osztály tisztviselői és tagjai örömmel vettük a hirt a Rákóczi és Verhovay egyletek egeysitésének komoly tervéről, amiről a központ által ez év májusában kiadott nyilatkozatból vettünk hivatalosan tudomást. Osztályunknál tárgyaltuk is ezt az ügyet. A 16-ik osztály közel 600 tagot ölel fel. Mi igenis kimondjuk, hogy a 16-ik osztály százszázalékosan az egyesülés mellett áll! Örülünk annak, hogy végr< valahára a két nagy magyar égj let egybe tömörül s akkor n< künk, helybeli szervezőkne nem lesz olyan nehéz megnyeri magyar testvért, — vagy aké más nemzetiségűt is, — hog álljon tagjaink sorába. Mert ig ketten halászunk egy tóban . . De ha az egyesülés létrejön, ki zel százezer taggal és huszonc millió dollárnyi vagyonnal és eg uj név alatt akármelyi amerika: nak is megfelelő lesz ez a testvéi biztosítási egylet! Akkor aztá lesz eredmény! Felvehetjü majd a versenyt akármelyik mé sik intézménnyel! Hisszük, hogy a jövő évbe megtartandó konvenció* úgy a egyik, mint a másik egylet részi ről helyben fogja hagyni eze egyesülést! És örömmel fogju venni mind a két egylet közponl tisztviselői és igazgatói karána az együttes, hasznos munkáját. A Rákóczi 16-ik osztály nevi ben: Dudics József, elnök Bérezik Bertalan, titkár” Még mindig elfogad tanúvallomásokat a vörösellenes vizsgálóbizottság A kongresszusi Committee on Communist Aggression, Alvin M. Bentley michigani képviselő, volt budapesti amerikai követségi tanácsos elnöklete alatt az ország különböző városaiban tartja kihallgatásait. A Washington, New York és Cleveland városokban lezajlott kihallgatások során máris sokakat hallgattak ki, akiknek vallomásai úgy a televízió, mint a rádió és sajtó révén egész Amerika szerte az Óhaza népének szenvedéseire terelték a közfigyelmet. Kétségtelenül többen lesznek a Vasfüggöny mögül kimenekült véreink közül olyanok, akik nem kapnak meghívót vallomástételre, noha szemtanúi voltak óhazai kommunista a t r o citásoknak, jogtalanságoknak. A tanúkihallgatások azonban a bizottság munkájának mindössze egy részét alkotják. Az adatokat ugyanis az államnyomda kiadásában könyv alakjában is megjelentetik. Eszerint tehát azok a szemtanuk is elmondhatják, ami a szivüket nyomja, akiknek a kihallgatására nem kerül sor. Az Amerikai Magyar Szövetség bárkinek készséggel megküldi a C.C.A. tanuvallomási űrlapját, sőt, a tanuságtételt kívánatra díjtalanul angolra fordítja és illetékes hivatalban benyújtja. Az esetben, ha a szemtanuk közvetlen családtagjai az óhazában maradtak volna, a Committee on Communist Aggression a vallomást tevő személyazonosságát nem hozza nyilvánosságra. Az írásban október közepéig beküldött tanulvallomások éppenugy megjelennek a hivatalosan kiadandó nyomtatványban, mint a személyesen tett nyilatkozatok. (Részletesebb felvilágosításáért az érdeklődők forduljanak bizalommal a Szövetséghez: 614 Mills Bldg., Washington 6, D.C.) HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL AUGUSZTUS 20 A BUDAPESTI SZENT ISTVÁN BAZILIKÁBAN (FEP) Az “uj kurzus” politikájához tartozik az egyházi téren engedélyezett valamelyes könnyítés is. Ennek jele a Magyar Kurír budapesti könyomatos augusztus lO.-i alábbi közlése: “Az Actio Catholica Országos Elnöksége ma értesítést bocsájtott ki, mely szerint augusztus 20-án, pénteken, a Szent István bazilikában a dicsőséges Szent Jobb jelentlétében délelőtt 10 órakor dr. Hamvas Endre Csanádi püspök, esztei’gomi apostoli adminisztrátor, .délután 6 órakor pedig dr. Czapik Gyula, egri érsek mond ünnepi főpapi szentmisét. A délelőtti szentmisén dr. Félegyházy József pápai kamarás, mezőtúri plébános, a délutáni szentmisén pedig dr. Száva János, egri apátkanonok, szabolcsi főesperes, nyíregyházi plébános mond ünnepi szentbeszédet.” Jellemző, hogy a közleményben nem volt szabad említeni a “Szent István napja” kifejezést, hiszen augusztus húszadika 1949 óta hivatalosan az “alkotmány ünnepe.” A KOMMUNISTÁK A TISZTA ERKÖLCS UTÁN KESEREGNEK A kommunisták az ifjúság egy jelentős részével is zsákutcába kerültek. 1945 után azzal igyekeztek magukhoz vonzani őket, hogy szabadjára engedték az ifjúságot. “Élj szabadon” — volt a jelszó. A nevelést félretólták, csak a propaganda zúgott. Az iskolák államosításával nagyrészben kommunista nevelők kezeibe kerültek. A szülők részint idő hiányában — hiszen férj és feleség a megfeszített erővel tudtak csak annyit keresni, hogy megéljenek — másrészt félve, hogy nevelő szavuk miatt bajba kerülnek, alig tudtak törődni gyermekeikkel. A rendszer pedig kiragadva az ifjakat a jó környezetből, üres propagandán kívül nem sokat tudott nyújtani. Amint nőttek az ifjak, úgy észlelték azt a nagy űrt, amibe őket a rendszer helyezte. Mi lett ennek a következménye? Átadjuk a szót a Népszava augusztus 12,-i száma vezércikkírójának: “ . . . Általában nagyon elharapódzott a jampec szellem és a vagány kodás s ami nagyobb baj, sokan élnek minden cél nélkül, cinikusak mindennel szemben. A jempecek legtöbbje lelkűk mélyéig romlott. Mgelepő, de úgy van, Budapesten 1954-ben vagány-társaságok, u. n. ‘galerik’ tenyésznek, melyeknek tagj ai fedőnéven ‘Colosnak’ vagy ‘Kockásnak’ szólítják egymást. Szinte ‘illegalitásban’ élnek kedvteléseiknek és a közbiztonságot is veszélyeztetik. ‘Élj — suttogják terjesztve hazug filozófiájukat — ne törődj semmivel. Mit tudod, mi lesz holnap?’ És nyilván benne van a kezük, hogy a szennyirodalom terjed, mint a járvány. Ez az ut legtöbbször bűnbe vezet és a fiatal lányok között nem egyet a titkos prostitúció karjaiba vetett.” A cikkíró felelősségre vonja az iskolákat is, mondván, hogy “szabadosság helyett szabadságot tanultak ott a gyerekek,” továbbá a DISZ-t is, no meg a szerencsétlen szülőket. Végül is a cikkíró igy fejezi be fejtegetéseit : “ . .. Minden ország talpköve a tiszta erkölcs, Írja Berzsenyi. örök igazság ez. És ránk fokozottan érvényes.” A kommunisták most szemforgatóan sopánkodnak azon a helyzeten, amit maguk idéztek elő. A kinyílt szemű magyar ifjúság vájjon mit lát magakörül? Szószegést, hazugságot, törvénytelenséget, félelmet, szegénységet és közben puffogó szólamokat. A magyar ifjú meglátta a propaganda és a valóság közti űrt. Ezért lett kiábrándult. A rendszert korántsem sajnáljuk panasza miatt, az ifjúság viszont részvétet érdemel: nincs életcélja és nincs erőforrása. NINCS BICIKLIGUMI! “Fából vaskarika ugyebár nincs!” — Írja egy olvasó a Nők Lapjának (jul. 22). “De gumi nélküli vaskarika lesz a mi kerékpárjaink kerekeiből. Ócskavasnak talán jó, biciklinek azonban nem. Bejártuk a környékbeli üzleteket, ott sem kapunk kerékpárgumit. Talán egy-két kerék hiányzik az elosztó szerveknél, hogy bennünket vasabroncsokra kényszerítenek, amikor biciklizni szeretnénk. Szántó Mária és Harmat Ilona tsz-dolgozók. Zsitfa-puszta, Bélavár.”
