Szabad Sajtó, 1954 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1954-01-28 / 4. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” Merged with “PASSAIC and VICINTY” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 48. ÉVFOLYAM — NO. 4. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1954. JANUÁR 28. Vörös Kina Berlinben szeret­t ne tanácskozni, de Koreaban nem nagy hajlandóságot mutat erre Ennek a feltevésnek való­színűségét látszik igazolni az a körülmény is, hogy Molotov, az orosz külügyminiszter, Berlinbe érkezésekor kijelen­tette, hogy a jan. 25-én kezdő­dő tanácskozások feltétlenül könnyebben biztosítanák a béke megkötését, ha a feltéte­lek megállapításában a Vörös Kina képviselői is részt ven­nének. Molotov e kijelentésé­ből nyilvánvaló, hogy az oro­szok valószínűleg ezt a kér­dést felszínre fogják hozni, s ezt a nyugati hatalmak is bi­zonyára igy vélik, mert mint­egy válaszképen Molotov kije­lentésére egyik szószólójuk azt mondta, hogy a kínaiak­nak semmi beleszólásuk nem lehet abba, hogy mik legye­nek a németekkel és osztrá­kokkal kötendő békének a fel­tételei. Hozzáfűzte még azu­tán ehhez azt is, hogy ha a kínai kommunisták tényleg tárgyalásokba akarnának bo­csátkozni a nyugati hatalmak­kal, ezt könnyen megtehetik az egyelőre még mindig meg­oldhatatlan akadályok miatt késlekedő politikai konferen­cián, amely a koreai békekö­tés módozatait lenne hivatva megállapítani. A kínaiaknak azonban nem fontos, hogy mielőbb béke le­gyen Ázsiában, ellenben fon­tosnak látszik, hogy Európá­ban a béke helyreállítását megakadályozzák. U g yanis nem kétséges, hogy az oroszok nem azért szeretnék a kínai kommunistákat bevonni a berlini tanácskozásokba, hogy ez által elősegítsék a német és osztrák béke megkötését. Ép­pen ellenkezőleg, ők nagyon jól tudják, hogy a nyugati ha­talmak semmi körülmények között nem egyeznének be ab­ba, hogy ők a berlini konfe­rencián a Vörös Kina képvi­selőivel együtt tárgyaljanak, igy azért már jóelőre be­dobták a porondra az úgyne­vezett “monkey wrench”-et, a hideg háborúnak eddig már többször jól bevált eszközét. Ugyanakkor a kínaiak felé egy barátságos koncot dob­tak azzal, hogy: “íme lássá­tok, elvtársak, hogy mily sok­ra becsülünk Titeket: Helyet akartunk Nektek biztosítani a berlini konferencián, de a­­zok a huncut kapitalisták nem egyeztek bele.” Nem sok eredmény várható Berlinben e héten megkez­dődött külügyminiszteri tanácskozásokból Január 25-én megkezdő­dött a négy nagyhatalom, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjet Oroszország külügyminiszte­reinek tanácskozása Berlin­nek a nyugati demokráciák fennhatósága alatt álló ré­szében. 1949 óta ez az első e­­set, hogy a második világhá­ború szövetséges hatalmainak képviselői egy közös tanács­kozásra jöttek össze. Ennek a tanácskozásnak célja, hogy a világháborúban legyőzött Né­metországgal és Ausztriával végül is megkössék a békét. Ez a rég esedékes békekötés Oroszország vonakodása mi_­­att eddig még csak a tárgya­lási stádiumba sem juthatott el. Tovább azonban már úgy látszik, hogy nem lehetett ha­lasztani az ügyet és Oroszor­szágnak végül is bele kellett egyezni a német és osztrák békekötés feltételeit megálla­pítandó tanácskozás megtar­tásába. Az, hogy ez a tanácskozás eredménybe nem fog vezetni, az oroszoknak nem okoz kü­lönleges lelkiismeretfurda­­lást. Ugyanis nekik egyenesen hátrányukra szolgálna, ha Németországgal és Ausztriá­val megkötnék a békét, mert ebben az esetben az előzetes egyezmények szerint nem­csak ebből a két országból kel­lene nekik a katonaságukat kivonni, de sem Lengyelor­szágban, sem pedig Magyar­­országon orosz csapatoknak nem lenne tovább joguk bent maradni. Ennek következté­ben igen valószínű lenne, hogy a kommunizmus mind a négy országban elveszítené a hatal­mát, mert befolyástól mentes szabad választás esetén a kommunisták feltétlenül ki­sebbségbe kerülnének. Ugyan­is terrorral tartott uralom semmi szin alatt nem marad­hat meg a terror kényszerű megszűnése esetén. Már pedig ha az orosz katonaságnak vissza kellene térni a szigorú­an vett Oroszország területé­re, a csatlós államokban mint kártyavár dűlne össze a ter­rorral szerzett és terror ut­ján fentartott kommunista u­­ralom. Ezeknek tudatában eikép-, zelhető-e az, a berlini tanács­kozásokon a nyugati hatal­mak megállapodásra juthas­sanak az oroszokkal? Erre a válasz csak az lehet, hogy ha az orosz- vezetők titokban e­­gyénileg talán szeretnének is békés állapotot teremteni, nyíltan, jogos félelmük kö­vetkeztében és életük bizton­ságának megőrzése céljából olyan békét, ami a nyugati hatalmak kívánalmainak is megfelelne, — nem nagyon mernének kötni. így tehát lo­gikailag lehetetlennek látszik, hogy Berlinben a négy nagy­hatalom külügyminiszterei­nek tanácskozásai eredmény­nyel járhassanak. A nagy adók következtében az Egyesült Államok költségve­tése minden amerikait köz­vetlenül érdekelheti Az amerikai újságok soha annyit nem írtak az Egyesült Államok előirányzott költség­­vetéséről, mint azt az idén tet­­fék. Ki törődött a régi, boldog időkben a költségvetéssel ? Még talán a hivatásos poli­tikusokat sem nagyon érde­kelte ez a sok számokból álló érdektelen théma. Mióta azon­ban még a szegény embernek is kell adót fizetni, mindenkit érdekelhet, hogy mire költi Uncle Sam azt a temérdek pénzt, amit az emberek adók­ban fizetnek? Jan. 21-én ter­jesztette Eisenhower elnök a Kongresszus elé a jul. 1-én kezdődő uj költségvetést, (Folyt, a 4-ik oldalon) Nem lesz általános hadkötelezettség Amerikában Az Universal Military Train­ing — vagyis az általános had­kötelezettség — az elnök dönté­se szerint egyelőre nem idősze­rű. Eisenhower elnök ugyanis u­­tasitóttá a szövetségi szerveket, hogy dolgozzanak ki egy progra­mot a mai törvény alapján a tar­talék haderő rendezésére. A terv egyelőre az lenne, hogy lesz “azonnali tartalék” is elsőran­gúan kiképzett tartalékosokból és “kiválasztás utján behívható tartalék” oly meberekből, akik valami különleges képzettséggel bírnak. Vizen úszik már az atom-gep Az első atomhajtotta gép el­készült s a most vizrebocsátott Nautilus nevű amerikai tenger­alattjárót fogja hajtani ... A földet körül tudja úszni ez a bú­vár hajó, akár teljesen a viz alatt is, oly kevés üzemanyagra van szüksége az “atom-motornak”... \ --------------------­Mindszenty emlék­­bélyegek Nem, nem a magyar posta adta ki ezeket a bélyegeket . . . azt majd csak a jövendő idők valóban magyar postája fogja kiadni. . . A nemrégiben itt A- merikában kiadott Mindszenty emlékbélyeget az Amerikai Ma­gyar Katolikus Liga hozta for­galomba a magyar hercegprí­más letartóztatásának 5-ik év­fordulója alkalmából, Németh Nándor kitűnő magyar festő­művészünk tervei és festménye nyomán. Ezeket a levélzáró em­lék-bélyegeket ivenként 1 dollár­jával lehet megrendelni az aláb­bi címen: American Hungarian Catholic League, 149 Madison Ave. New York 16, N. Y. Akasztófa humor Szószerint vették át a bécsi lapok egy magyar lapból az a­­lanti “viccet.” A Futószalag cimü magyar üzemi újság igy ékelődik a po­csék magyar gyártmányú tö­megcipők fölött: I. fakir: Hála Allahnak! A szeges deszkák után végre meg­érkeztek a Duna Cipőgyár belül­ről szeges cipői is. II. fakir: Na látod! Mindig mondtam, hogy eljön az idő, amikor a civilizált emberek is rájönnek arra, hogy mi a kényel­mes járás titka, Esnek az árak Még nem nagyon érezzük u­­gyan, de a Dunn & Broadstreet Co. megállapítása szerint az é­­lelmiszerek nagybani ára átlag 7 centtel lennebb jött az elmúlt hetekben. Igyunk kevesebb kávét! Lawrence H. Smith washing­toni képviselő okos megoldást ajánlott és kezdeményezett a ro­hamosan növekvő kávé-árak megfékezésére. “Minden héten egy nap, szerdán, tartunk kávé­mentes napot! Igyunk teát, te­jet, kakaót, vagy bármit ezen a napon, csak kávét ne. így az or­szág kávéfogyasztása egy he­tedével 'alább esik, a kereslet ki­sebb lesz s a kávéárak visszaes­nek . . . Harcoljunk az árdrágí­tók ellen azzal, hogy igyunk ke­vesebb kávét. A brazil kávémil­liomosok kedvét vegyük el a to­vábbi spekulálástól. Más képviselők és szenátorok is felháborodva tiltakoznak a kávéuzsora ellen. Monroney sze­nátor, például, megfenyegette a kávé-nagykereskedőket, hogy országos mozgalmat indítanak a vendéglősök is, arra biztatva a közönséget, hogy boj kottái ja a kávét . . . Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot i (A szerkesztő megjegyzé­se : — Dr. Farkas Géza szer­kesztő-kollégánk Toledo, Ohi­­oban megjeleni lapjának, a “Toledo”-nak január 22-iki számában, Dr. Zsíros József, ottani református lelkész irta ezt a szép gyászbeszédet, ame­lyet mi most idehozott koszo­rúként teszünk lé Nt. Mádi István frissen hantolt sír­jára . . .) Csak egészen rendkívüli ese­tekben, megrázó tragédiák kö­zött szokott olyan mély sebet üt­ni a halál a sziveken, mint Mádi István lelkipásztor-testvérünk­nek január 14-én, az élet meze­jéről történt váratlan Maratásá­val. H^ semmi mást nem hozott volna í magával az örökkévaló­ságból, csak azt a 29 esztendőt, mely alatt komoly acélos-jellemü férfiúvá formálódott, akkor is fájó érzésekkel gondolnánk ko­rai halálára. Akkor is könnye­inkkel kellene teleszórnunk azt az utat, amely a New Jersey-i Perth Amboy-t — Toledon át — az ohioi Wadsworth-al összeköti. Mert ez volt az ő földi életének Istentől kimért útja: áldott szü­lői szivektől egy gyöngéd, önfel­áldozó életű hitvestárs támoga­tásával az első és utolsó szolgá­lati helyhez, a wadsworthi “E- manuel” Református Egyházhoz reménységgel és imádsággal megtett ut. Ha a Mádi István lelkipászor-LABDARÚGÁS Most vasárnap, január 31-én d. u. fél 3 órai kezdettel idehaza, a Buccleugh Park-i pályán lesz mérkőzés. A HAAC csapatának ellenfele a kupabajnokságért fo­lyó küzdelemben a Passaic-i Vis­tula csapata lesz. B. MÁTYÁS. Mgr. (Itt jegyezzük meg, hogy Sütő Istvántól, a brunswieki Magyar Atléta Klub csapatának volt ma­­nagerétől hosszú, érdekes levelet hozott a íninap a posta lapunk­hoz Németországból . . . Ezek a sorok vigyék el az óceánon át baráti üdvözletünket a mi Sütő Pistánkhoz . . . pardon: Sütő őr­mester úrhoz . . . s mondják el, hogy szives szeretettel gondo­lunk mi is őrá!) Bátorítás a vasfüg­göny mögüli mene­külésre A New York Times január 5-i számának “Az aranykapu” cimü vezércikke melegen mél­tatja “az Egyesült Államok azon szándékát, hogy az 1951 évi K e r s t e n törvénytoldalékban megszavazott 100 millió dolláros alapból lehetővé kívánják tenni a Vasfüggöny mögül menekülni szándékozóknak Amerikába jut­tatását. E vezércikken kívül eddig ily értelmű híradás nem jelent meg a sajtóban, de a cikk tudni véli, hogy a Foreign Operations Ad­ministration azon dolgozik, hogy a szovjet uralom alatti népekhez eljuttassa az üzenetet, hogy a­­kikben van bátorság a menekü­lésre, most jó kilátással birnak arra, hogy Amerikába jussanak. A Times ehhez hozzáfűzi: “Az uj Refugee Relief Act 214,000 ember számára biztosítja a lete­lepedést az Egyesült Államok­ban és ezen a számon belül bizto­san jut hely azoknak, akikben van bátorság a menekülésre.” testvérünk rövid és látszólag e­­seménytelen életének a belső tartalmát, a lelki értékeit is le tudnápk mérni, akkor tárulna fel előttünk az a mérhetetlen veszteség, amely Krisztus e halkszavu, izzólelkü, református egyházához és apái hitéhez ha­lálig hü szolgájának elköltözé­sével Magyar Sionunkat érte. Mi, akik közelében éltünk, boldog örömmel tapasztaltuk azt, hogy élete folytonos növe­kedésben van. Szelíden sugárzó hite a felelősség reánehezedő súlya alatt egyszerre vakító fénnyel lángolt fel. Elhaátrozá­­fénnyel lángolt fel. Elhatározá­­jegyei jelentek meg. Szent tö­rekvését a Krisztus választottai­­ra jellemző tűz fütötte. Tervei egy másik világ számára készül­tek; annak a világának a szá­mára, amelyben nem uralkod­nak az elmúlás törvényei. Egy­szóval mindenestől fogva Meg­váltó Uráé, a Jézus Krisztusé volt. A Krisztusé volt szeretetének megnyialtkozásaiban, ifjú éle­tének a szolgálat-oltárán való ellángoltatásában is. Szülein kí­vül, árván maradt hitvestársa özv. Nt. Mádi Istvánná, szüle­tett Demeter Mária és gyüleke­zetének tagjai tudnák igazán el­mondani, hogy mindig “készen” állott és “csalárdság nélkül” (sincere) tudta szivét égő fák­lyaként felkínálni azok számá­ra, akik az igazság-keresésben meglankadtak, vagy eltévedtek. Előttünk toledoiak előtt, Ma­gyar Református Egyházunk presbiterei és tagjai előtt örök­re feledhetetlen marad nemes lelkipásztori egyénisége s szent Karácsony estéjén templomunk­ban elhangzott forró bizonyság­tevése, amelyről ő maga mondot­ta: “Életemnek ez volt legfel­­emelőbb szolgálata.” Ránézve ennél csak az a szolgálat lehet magasztosabb és szentségesebb, amelyben a teremtett angyalok és megváltottak seregeivel e­­gyütt megjelenik a Kegyelem trónusa előtt, hogy soha el nem múló hozsánnákkal magasztalja az Élet diadalmas Urát: Krisz­tust. zsíros József lelkipásztor. Nt. Mádi István lelkipásztor halálára HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL Leállt gyárak munkásait kol-1 chozokba küldik dolgozni A csatlósországok sajtója most elsőizben árulta el, hogy munkanélküliség van Magyar­­országon. Bár a hivatalos lapok “átmenetről” Írnak, tény az, hogy nyersanyaghiány miatt sorra állnak le a nagy üzemek. Még a municiógyárak is csak nagy nehézségek árán tudnak dolgozni. A magyar kormány — nehogy megijsezze a munkásságot — előbb körkérdést intézett a gyá­rak dolgozóihoz: ki ért mezei munkához? Aztán hirtelen pa­rancsot adtak a jelentkezőknek: vidékre vezényelve ki sokezer embert. A kolchozokban foglal­koztatják őket, mert a gyárak­ban nincs elég munka. A szénhiány oly nagy, hogy a villanyvilágítással is takaré­­koskodniok kell a városi lakók­nak. A fűtéssel még annál is jobban keik takarékoskodniok, mert a lakók szénadagját lecsök­kentették, az árát pedig emelték. Sztalinvárosban az uj acél­gyár építése bizonytalan időre abbamaradt. Az uj budapesti földalatti vasút is “zsákutcába jutott,” egyelőre nem építik to­vább. Az elkeseredés nagy a vá­rosokban. A kommunista vezé­rek csak test őrökkel mernek az utcára kimenni. A tüntetések gyakoriak, főleg a vásárcsarno­kokban, ahol már kora délelőtt kifogy az élelmiszer. A kormány kapkodása nyil­vánvaló. Előbb az iparosítással buktak meg, aztán, amikor meg­fordították a jelszót és azt hir­dették, előbb jön a vaj, aztán az ágyú, ezzel is kdurcot vallottak, mert a föld hozadéka nagyon so­vány volt. Csak feketepiacon le­het vajhoz, húshoz, liszthez jut­ni. A menekültek szerint a kor­mány kénytelen lesz feladni a kolchoz rendszert, mert ha to­vább erőszakolják, éhínség és lá­zadás fog kitörni Magyarorszá­gon. Az iparcikkekért azelőtt jó á­­rat kaptak a nemzetközi piacon. Most viszont az oroszok visznek el mindent s nemcsak nem fi­zetnek, de még nyersanyagot sem küldenek, hogy a munka folytonosságát biztosítsák. A panaszok özöne zudul a kor­mányhoz, de a nyilvánosság elé kevés jut ezekből a levelekből. Villanyáramért akarnak di­jat szedni, de áram nincs ... Jellemző a népdemokráciára, hogy Tóalmáson a lakosság vál­lalta a villanybevezetéssel járó költségeket. A pénz elfogyott, a villanygyár nem készült el, el­lenben a község lakói felszólítást kaptak, hogy “fizessék a villany­fogyasztás diját, mert ellenkező esetben kikapcsolják a villanyu­kat — ami nincsen. A vörös bü­rokrácia csak egy év múlva éb­redt fel éseszmélt rá, hogy Tóal­máson — nincs villany. A kommunista gazdálkodás csődje ellen a szovjet sem tud orvosságot. Az egyetlen, mivel próbálkoznak, hogy likvidálják a hibáztatott vezetőket. A bécsi rádió azt jósolja, hogy az uj esz­tendőben “nagy vöröscsillaghul­lás élsz” a csatlósállamokban. Valószínűnek tartják, hogy a­­kárcsak Romániát, ahol erre már megtörténtek az előkészüle­tek, Magyarországot is beol­vasztják a szovjetunióba. Rézkorbeli sírokat találtak Az osztrák fővároson át ér­kezió a hir, hogy Magyarorszá­gon rendkívül értékes rézkor­­szakbeli leletekre bukkantak. A lelet helye közel van Budaka­­lászhoz és az ásatásokat Soproni Sándor, a szentendrei muzeum iigazgatója vezette. Szerencsés véletlen vezetett a leletre. Munkások egy homok­gödröt ástak Budakalász mellett és régi csontokra találtak. Jelen­tették a dolgot Soproninak, aki megvizsgálta azokat és igy in­dultak meg az ásatások. Hir sze­rint kétszáznál több sirt ástak ki, amelyek emberi csontokat, kagylóból készült nyakláncokat, nyilfejeket, baltapengéket tar­talmaztak. A legértékesebb leletre azon­ban a 177-ik sírban bukkantak, amelyben nem volt csontváz ma­radék, ellenben volt egy négyke­rekű kocsinak agyagból készült modelje. Soproni szerint a lelet több mint 400 éves és ezért értékes, mert kiderült belőle, hogy Euró­pában legalább ezer évvel előbb ismerték a kocsit, mint eddig sejtették. A kerekes jármű Kis­­ázsiában volt ismeretes jóval e­­lőbb, mint Európában, s ezideig azt hitték, hogy csak a későbbi bronzkorszakban került haszná­latba a kocsi Európában. A ju­goszláviai Dupalja község mel­lett találták meg az egyetlen ko­­az.vagy ezef évvel későbbi, mint a budakalászi lelet. Panaszkodik a vörös sajtó, félti a magyar ipar világhírét A magyar vörös sajtó panasz­kodik. Ezt írja a Szabad Nép szószerint: “Súlyos teherként nehezedik külkereskedelmi mér­legünkre egyik legdöntőbb vas­ipari üzemünk, a Ganz Vagon- és Gépgyár terv elmaradása. A gyár hónapok óta nem teljesiti sem a belföldi gyártmányok ter­vét, sem pedig exportkötelezett­ségeit — veszélyezteti a baráti államokkal, a Szovjetunióval kö­tött árucsereforgalmi szerződé­seink megvalósítását . . . kiseb­bíti a magyar ipar hírnevét.” Igaz-e a munkásjólét a népidemokráciában ? A magyar vörös sajtó írja az itt következő leleplezést: “Nem mindennapi látványt nyújt a müszakváltás a nemrégen üzem­be helyezett Inotai Aluminium kohónál. Az üzem dolgozói az é­­pitőmunkások részére emelt ide­iglenes szállásokon laknak. A barakok folyosói, szobái megle­hetősen piszkosak. Egy kis szo­bában 13-14 dolgozó zsúfolódik. Sok helyütt beázik a tető. Esős éjszakákon ‘népvánrolás’ indul a szárazabb helyek felé. Az ideig­lenes konyha étkezőjében csak különböző akrobata mutatvá­nyok után lehet leülniök. A ba­­rakokban a WC fogalma isme­retlen.” Magyar művészek szovjet ‘előkelőségeket szóra­koztatnak A szovjet sorra Moszkvába invitálja a csatlósországok mű­vészeit. A magyarokra is sor ke­rült s akár tetszik, akár nem, meg kell jelenniük a vazallus felvonuláson. Hangversenyt ad­nak a szovjet előkelőségeknek. A magyar művész csoport tag­jai : Kadosa Pál zeneszerző, Szé­kely Mihály operaénekes, Csi­­nády Dóra és Fülöp Viktor szó­lótáncosok, a Tátrai vonósné­gyes tagjai és Hajdú István zon­goraművész.

Next

/
Thumbnails
Contents