Szabad Sajtó, 1954 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1954-07-01 / 26. szám
Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” Merged with “PASSAIC and VICINTY OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 48. ÉVFOLYAM — NO. 26. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1954. JULIUS 1. toni látogatásának célja és jelentősége Anglia és Franciaország az engedékenység politikája miatt került velünk ellentétbe A múlt napokban sorsdöntő t a n á cskozásokat tartottak Washingtonban. Csak a későb bi idők folyamán lesz képes majd a történelem tárgyilagosan megállapítani, hogy a kétségtelenül nagy angol diplomata, de már túlságosan előrehaladt korú konzervatív Churchill és a hozzá hasonlóan szintén konzervatívnak tartott Anthony Eden, angol külügyminiszter, mennyiben volt képes helyre állítani az Egyesült Államok és Anglia között megrendült barátságot, mit a két ország külpolitikai elgondolásának különbözősége renditett meg. Tulaj donkepen nemis a barátság megrendülése az oka <innak, hogy a szabad demokráciák táborában meglehetősen nagy a nyugtalanság. Sokkal fontosabb okok forognak kockán, mint a demokráciák két vezető országa közötti barátság. Ugyanis ez csak egy érzésbeli állapot, mely időlegesen kellemes vagy kellemetlen lehet, de végeredményben a barátságos állapot az érdekek együttes fennforgása esetén könnyen helyre állítható. A demokráciáknak együttes érdeke ma az orosz kommunista imperializmus erőszakos térfoglalása elleni védekezés. E védekezés módjában van eltérés a két ország között. Az Egyesült Államok az engedékenység politikáját egy helyrehozhatatlan h i b ának tartva, — Oroszországgal szemben természetszerűleg erélyes álláspontra helyezkedik. Ugyanakkor, amint azt a múlt heti rovatunkban bővebben fejtegettük, az angol diplomácia hajlandó lenne olyan megállapodásra lépni a kommunizmussal, amit mi elfogadhatatlannnak tartunk. E téren a franciák még meszszebbre is mennének, mert eltekintve attól, hogy az uj francia miniszterelnök, Pierre Mendes-France, szívesen fizetne túl drága árat is azért, hogy Indo-Kinában még jul. 20-ka előtt békét teremtsen és ezért már hajlandó lett volna tanácskozni is a múlt héten a kínai kommunista miniszterelnökkel, de Németország felfegyverezése egy európai szövetséges hadsereg keretén belül, — még mindig a legnagyobb akadálya annak, hogy Franciaország is teljes erővel és bizalommal kooperáljon az Egyesült Államokkal. Azonban miután Walteh Smith amerikai helyettes külügyminiszter," Géniből hazafelé utazájsa közben megállt Párisban és beszélt a francia miniszterelnökkel, ez megváltoztatta azt a tervét, hogy Genfbe menjen és ott a kínai (Folyt, a 4-ik oldalon) ! A PESTI NEGYEDBEN 1 < 'Közli: ÖZV. BÁLINT ANTALNÉ, 784 Amboy Are., Perth Amboy, N. J.t . . . Az elmúlt közel 15 esztendőn át ezen a helyen számolt be munkálkodásáról s irta érdekes “heti leveleit” Özv. Bálint Antalné, a mi Híradónk kedves Bálint Nénije, aki vasárnap, június 27-én délben örök álomra hunyta le szemeit. . . Elment az örök Hazába ős is, aki annyi sok magyar honfitársunkat búcsúztatta e helyről . . . aki oly sokszor vigasztalta, bátorította a gyászbaborultakat, a bánatosakat, a csüggedőket . . . Utolsó üzenet képen most a mi sorainkkal búcsúzik e helyen az ő kedves szomszédaitól, barátaitól, magyar honfitársaitól . . . Perth Amboy városának Budapest nevezetű részében, a “Pesti Negyedben” levő jó szomszédaitól , A múlt héten még megírta utolsó levelét lapunkban . . . Pénteken már gyengélkedett, ágyba feküdt, elhivatta Dr. Lang Józsefet, szeretett háziorvosát, aki mindent elkövetett, hogy enyhítse fájdalmait, de a természet rendjén változtatni nem lehetett . . . a mi jó öreg Bálint Néninknek az ideje elérkezett, szive mind lassabban vert s vasárnap, miután Nt. Ábrahám Dezső az utolsó úrvacsorát feladta neki — az 50 éves nagynevű egyház lelkésze, amelynek ő alapitó tagja volt — özv. Bálint Antalné örök nyugovóra tért ... . . . Elment a mi Bálint Nénink is . . . Itthagyta szerető gyermekeit, unokáit, családját, magyar honfitársait, akiket úgy szeretett, a Pesti Negyedet, ahol élete legnagyobb részét leélte . . . elment szerdán délután, a Kirkland Place-i templom harangjainak zúgása közben utolsó útjára, ki a hopelawni temetőbe, ahová már évek óta keresztényi lélekkel készülődött . . . Úgy a magunk, mint lapunk és olvasóink nevében e helyen búcsúzunk mi is Bálint Nénitől, akinek nagy életbölcseletről tanúskodó, humoros, dalos, olykor komor, bánatos Írásai az elmúlt közel másfél évtized alatt ebben a rovatban, e fejeim alatt jellegzetes részét képezték a Híradónak ... A Híradónak, amelynek hűséggel, buzgalommal dolgozott, látogatta előfizetőit és amelyért mindig, mindenkivel szemben kiállt, ha kellett, mert úgy érezte, hogy ennek a magyar újságnak a léte itt közérdek. A magyar újságnak, a magyar betűnek igazi megbecsülője és hűséges támogatója, szószólója volt ő halála napjáig. Legyen emléke áldott s nyugodalmas a pihenése! DIÉNES I. LÁSZLÓ “FOURTH of JULY” A Függetlenségi Nyilatkozat Napja Amikor az amerikai nép július 4-ének, mint a nemzet születésnapjának megünneplésére készül, figyelmeztetések hangzanak el, hogy tulajdonképen julius 2-át kellene ünnepelnünk. 1776. juilsu 2-án ugyanis az amerikai szárazföld országgyűlése határozatot fogadott el, mely szerint “az egyesült amerikai gyarmatok szabad és független államokká váltak, ténylegesen és jogilag.” Ez a nyilatkozat tehát azonnal elvágta az angol korona és a 13 gyarmat közötti kapcsolatot. A Függetlenségi Nyilatkozat, a melyet két nappal később fogadtak el, csak igazolja az el-A washingtoni Department of the Interior Nemzeti Műemlék Osztályának engedélye alapján az Amerikai Magyar Szövetség julius 4-én d. u. % 2 órakor New Yorkban megkoszorúzza az országalapitó Washington György legrégibb szabadtéri szobrát. Az ünnepség a “Nemzet Atyja” által megnyitott, első amerikai törvényhozás ülésének színhelyén, a new yorki Wall St.-en, a Broad St.-el szemben levő Federal Hall Memorial (más néven Sub- Treasury Building) előtt megy végbe vasárnap délután. Az Amerikai Magyar Szövetség ily módon hódol az Egyesült Államok első elnökének, aki magyar ember: Kováts Mihály huszárezredes hathatós segítségével vívta ki az Ujraza függetlenségét. Kováts “óbester” volt ugyanis az, aki Washington lovasságát megszervezte, sőt, annak élén hősi halált szenvedett, 175 évvel ezelőtt. A két világháború között szép szokás fejlődött ki az amerikai magyarság körében. Minden julius 4-én ugyanis az óhazába zarándokolt “turistáink” népes küldöttsége jelent meg Budapesten a Városligetben, hogy az ott, amerikai magyarok áldozatkészségéből emelt Washington szobrot megszakadás megtörténtét a világ közvéleménye előtt. A fiatal T 'omas Jefferson tollából származó okmány első szakasza magyarázza meg, hogy miért volt szükség indokolásra. “Amikor a történelem során szükségessé válik, hogy a nép elszakítsa a politikai kapcsolatot, amely egy másikkal köti össze, hogy különálló és egyenjogú egységgé váljék — amire a természet és a Teremtő feljogosítják, a világ közvéleménye iránti tekintetek megkívánják, hogy ezt a lépést kellően megindokolja.” A Függetlenségi Nyilatkozat következő szakasza uj jelentőkoszoruzzák. Ma ilyesmiről a mostoha körülmények miatt nem is álmodhatunk. Ezért fontos, hogy itt, a szabad Amerika földjén tüntessünk emberi jogaink és Magyarország felszabadulásába vetett hitünk mellett. A new yorki napilapok erre az alkalomra fotóriportereket küldenek ki, hogy a Washington szobrát megkoszorúzó amerikai magyar csoportot megörökítsék. Ezúton is kérjük tehát, hogy New York környékéről minél többen — asszonyok és leányok lehetőleg nemzeti viseletben — jelenjenek meg. Egyházközségeink, egyleteink és cserkészcsapataink hozzák magukkal zászlaikat is, hogy az első amerikai parlament klasszikus szépségű épületének lépcsőzetén valóban festői benyomást keltsen az ünneplő magyar csoport. Vasárnap, Fourth of July napján, az Egyesült Államok legnagyobb hivatalos ünnepén d. u. 1:30-kor találkozzunk Washington szobránál New York környéki magyarok! Downtown Manhattan szivében, a Wall St.-en, egy blocknyira a Broadwaytól keletre vár Washington és Kováts óbester szelleme. Legyünk ott pontosan, minél impozánsabb létszámban! séghez jutott az idén, amikor a legfelsőbb bíróság alkotmányba ütközőnek nyilvánította a fajok elkülönítését az iskolákban. Az emberi jogok térhódításában korszakot jelent a határozat, amely a Függetlenségi Nyilatkozat második szakaszára hivatkozik: “önmagától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőnek született; hogy a Teremtő bizonyos elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel őt, mint az élethez, a szabadsághoz és a boldogsághoz való joggökkal. E jogok védelmére az emberek kormányokat állítanak fel, melyek hatalmukat a nép hozzájárulásából merítik.” A 13 gyarmat képviselői tudták, hogy III. György iránti hódolatuk megtagadásával a hazaárulás vádjával illethetnék őket. A Nyilatkozat második szakasza tehát azt bizonyítja, hogy a függetlenség kimondása miért nem hazaárulás, hanem a helyes és igazságos lépés: “Valahányszor a kormány a néptől jogait megtagadja, a nép a kormányt eltörölheti, megváltoztathatja, vagy uj kormányt létesíthet.” Majd a sérelmek felsorolása következik, hogy a világ láthassa, hogy III. György a gyarmatok felett “korlátlan zsarnokuralomra törekedett.” Az elszakadást az okozta, hogy a sérelmek orvoslására irányuló kérelmekre a válasz még súlyosabb sérelmek előidézésében nyilvánult meg.” Még mielőtt a forradalom megpecsételte volna az elszakadás tényét, d gyarmatosok a kormányzás uj bölcseletét gyakorlati tényekben fejezték ki. Az uj államok alkotmányába beiktatták az “Élethez, Szabadsághoz és Boldogsághoz való Jogokat.” A 13 évvel később létrejött amerikai szövetséges alkotmánynak és a Bill of Rights-nak ugyanezek a jogok az alapvető elvei. / Függetlenségünk 179-ik születésnapján bizalmunk erősebb, mint valaha, hogy az egyenjogúság természetes eszméi az amerikai élet minden mozzanatában érvényesülni fognak. Magyar koszorú Washington György New-Y ork-i szobrán MOST HÉTFŐN LESZ FŐTISZTELETU BÉKY ZOLTÁN FŐESPERES FELAVATÁS A ÉS BEIKTATÁS A Lapunk olvasóit értesítettük előbbi lapszámainkban, hogy az Amerikai Független Magyar Református Egyház legmagasabb egyházi méltóságába ä főesperesi méltóságra, amely a püspöki hivatalnak felel meg, az egyházak csaknem egyhangúlag Ft. Béky Zoltánt választották meg, Ft. Vineze Károly volt főesperes örökébe. Ft. Béky Zoltán, aki 15 esztendeig volt a Keleti Egyházmegyének Esperese, bizonyságot tett kiváló egyházkormányzói képességeiről. Személyében az Egyházkerület valóban a legkiválóbb vezéregyéniségét, egyházkormányzót és főpásztort állított a független egyházak élére. Ft. Béky Zoltán nemcsak egyházi ügyekben, hanem a magyar közéletben is, az utóbbi negyedszázad alatt, a legkiválóbb vezetők és élharcosok között harcolt írásaival, füzes felrázó szónoklataival és tetteivel minden magyar és amerikai nemes ügyért és a közélet tisztaságáért. Megalkuvást nem ismerő, törhetetlen hitü, elveihez és meggyőződéséhez ragaszkodó, kiváló képzettségű és tehetségű férfiú. Munkáival, cikkeivel, theologiai tanulmányaival, alkotásaival, nemcsak a magyarság, hanem a világ protestantizmusa előtt is ismertté tette a nevét. Világkongresszusokon tartott előadásaival és szónoklataival felbecsülhetelen szolgálatokat tett a leigázott magyarság és reformátusság érdekében. Ft. Béky Zoltán hivatalos felavatása és beiktatása most Hétfőn, julius 5-én fog megtörténni Egyházkerületi gyűlés kere-A N. J. Savings Banks Association uj elnöke ERNEST R. HANSEN a Perth Amboy Savings Institution pénztárnoka és bizalmi tisztviselője lett a Savings Banks Association of New Jersey takarékbankok egyesületének az elnöke, a Spring Lake-en megtartott 46-ik évi konferencián történt választás folytán. Mr. Hansen Perth Amboyban született s középiskoláinak elvégzése után a Columbia University-n, valamint a Newark Institute of Arts and Science és a Rutgers University bankári szakán folytatta tanulmányait. 1929-ben lépett a Perth Amboy Sevings Institution kötelékébe, ahol 1941-től 1950-ig helyettes pénztárnok volt, majd megválasztották főpénztárossá és bizalmi tisztviselővé és az üzletvezetői Tanács tagjává. Metuchenben lakik, nős, családos. tében, Trentonban. A felavatást uriszentvacsora előzi meg d. e. fél 10 órakor, amikor a főesperes úrvacsorát oszt. A felavatás d. e. 10 órakor lesz: a felavatást végzik az egyházmegyék esperesei Nt. Nagy Lajos Nyugati és Nt. Urbán József keleti egyházmegye esperesei és Nt. Daróczy Sándor volt főesperes, Nt. Szőke István, Nt. Kovács István és Nt. Borshy Kerekes György volt esperesek. Uj palástot készíttetett a trentoni egyház Lorántffy Zsuzsánna Nőegylet a főesperesi avatásra, annak a palástnak a mását, amelyben 26 évvel ezélőtt Nt. Béky Zoltánt lelkésszé szentelte a Tiszáninneni Egyházkerületnek nagy nevű püspöke, Révész Kálmán. A felavatás után kezdetét veszi az Egyház Kerület gyűlése és az Alkotmányozó gyűlés. A Kerület 26 egyházából az ország minden részéből a lelkészek mellett egy-egy világi képviselő fog megjelenni. A gyűlés két napig fog tartani. Délben a trentoni egyház ebéden látja vendégül a kiküldötteket este pedig beiktatási bankettet készít elő 7 órakor. A beiktatási bankettre az egyház vezetősége szeretettel hívja meg Trenton és New Jersey magyarságát is. A bankett részvételi ára 2 dollár. “AZ UJ EMBERTÍPUS” A pártkongresszuson Losonczi Pál, a barcsi Vörös Csillag téesz elnöke, “a szocialista munka hőse,” kijelentette: “Termelőszövetkezeteinkben kialakulóban van az uj embertípus.” Erről a termelőszövetkezeti ujkembertipusról a továbbiakban* Losonczi Pál kénytelen bevallani, hogy a legnagyobb mértékben harcban áll a bolsevista rendszer rendeletéivel és irányelveivel. Losonczi ugyanis beszámolt arról, hogy a háztáji gazdaságokat a termelőszövetkezetekben a rendelet előírásai felül megnövelték. “Kiderült, hogy olyan helyeken is a maximális egy holdat adtak a közösből, ahol a tagnak már egy-két holdja volt és szőlője is volt. Megkérdeztem az elnököket, hogy hát az alapszabály mit ir elő? Erre azt mondtak: ‘A tagság igy határozott és mi a szövetkezeti demokráciát nem akarjuk megsérteni.’ (Derültség.) Erre feltettem a kérdést: ‘És nektek mennyi van, elnök elvtársak?’ ‘Hát, — válaszolták — mi nem szakadtunk el a tagságtól, nekünk is annyi van, mint nekik.’ (Nagy derültség.)” Mi is derülhetünk ezen a jelenetén. V *
