Szabad Sajtó, 1953 (47. évfolyam, 5-53. szám)
1953-09-03 / 36. szám
Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” Merged with “PASSAIC and VICINTY” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 47. ÉVFOLYAM — NO. 36. SZÁM.-----Hőhullám Amerikában Ha az, utóbbi 8-10 nap alatt az időjárásnál sokkal fontosabb események is történtek, egyéni bajoktól eltekintve a nagy tömegnek kevés dolog ökozott annyi kellemetlenséget, mint a szokatlanul hoszszan tartó hőhullám. így tehát a heti események rovatában időszerűnek tartjuk az időjárásról is megemlékezni. Noha a szokattnál talán egy kissé tréfásabban fogjuk áz időjárást elemezgetni, mentségünkre szolgáljon az a körülmény, hogy fele se tréfa annak ha 100 fokos melegben valakinek tréfálni van kedve. A mi foglalkozásunkban megszokott — routine business. — hogy minden héten ki kell izzadnunk egy pár cikket, akár van valami Írni valónk, — akár nincs. E héten ez a “kiizzadás” nemcsak átvitt értelemben tekinthető szakmabeli kifejezésnek, de fizikailag is megvalósuló realitás, mert — akár akarjuk ezt, akár nem, — a szó legszorosabb értelmében izzadnunk kell. 100 fokos melegben, ha valami különleges témája nincs, mi másról irhát az újságíró, mint a melegről? Ha visszagondolunk Magyarországon eltöltött fiatal éveink nyáraira, akkor tudnunk kell, hogy a forró nyári napok dacára is mi a meleggel nem sokat törődtünk. Tudtuk, hogy kánikulában. kutya-meleg szokott leríni, — valószínűleg azért is hívták kánikulának a latin canis szóval kapcsolatban, mi magyarul kutyát jelentett, s azt is tudtuk, hogy a kánikula rendesen julius 20 és augusztus 10-ke közötti időszak volt. Ez a jelenlegi hőhullám, mely az Egyesült Államok keleti részén lakókat már a 8-ik napja gyötri, az európai fogalmak szerinti kutya-meleg után érkezett ide. Enyhén szólva, ezt mi az időjárástól tapintatlanságnak tekinthetnénk, de semmit nem tehetünk ellene, mert az emberi tudomány még nem jutott el odáig, hogy az időjárásra befolyást tudjon gyakorolni. Hideg háború a bőség ellen Azonban saját magára gyakorolhat az ember befolyást, aminek következtében az időjárás szeszélyeivel szemben legalább pszichológiailag tud védekezni. Ugyanis amennyire előnyös egyes esetekben az, hogy a hivatalos időjárási jelentésekből és jóslásokból az elkövetkezendő 24 vagy 48 órán belül várható időjárásra következtethetünk, annyira rossz, ha ebben a rettenetes hőségben már előre tudjuk, hogy a következő 2-3 nap alatt hűvösebb időre semmi remény sincs. Vasárnap például Philadelphiát érte az a kétes értékű, de feltétlenül forró megtiszteltetés, hogy Amerikának legmelegebb városa volt. (Ezt az adatot a philai amerikai újságokból vettük. Utólag láttuk, hogy Baltimoreban ezt kétségbe vonták, mert a phila 100 fokkal szemben ők 101-el büszkélkedtek. Legyen az övék az elsőség; mi philaiak megvagyunk elégedve 100 fokkal is.) Amikor a vasárnapi 100 fokos melegben azt hallottuk a rádión, hogy a hőmérséklet hétfőn is eléri a 100 fokot, önkéntelenül is végig futott rajtunk — a meleg. Ha nem tudnánk fokokban kifejezetten, hogy milyen meleg van,: vagy hogy másnap ismét mennyi fokos melegét várhatunk, de talán nem is találnánk annyira tűrhetetlennek a meleget. Tehát ha a tényleges harcot nem tudjuk felvenni a meleg ellen, akkor valami újfajta modern hideg háborúval kellene megpróbálkoznunk. Psychological warfare egyik álfaja ennek a hideg háborúnak; a hőségre vonatkozólag ez azt jelenti, hogy nem kell sokat beszélni róla, sőt még írni sem. Hogy ez mennyire j ó tanács, azt majd meglátják, mert mire ez írásunk az olvasóink nagy részének a kezébe kerül, a hőség még a vénaszszonyokat sem fogja érdekelni mindaddig — mig az ő nyáluk el nem érkezik. Igen; vénasszonyok nyara. Mert ilyen is van, vagy legalább is igy hívtuk mi az óhazában a nyárnak végső fellobbanását. A nap melegen süt, de a tüze már nem éget. Még az egész öreg emberek is kibírják azt, ép úgy mint a . . . De minek beszéljünk mi most erről ? Régebben az izmos kezű munkások újabban csak az okosfejű- tudósok jöhetnek Amerikába Az amerikai szemében a bevándorló sohasem jelentette azt a fogalmat, amit a régi Magyarországon egy idegen állam polgáráról alkottak. A- ki Magyarországra külföldről látogatóba jött, az előkelő idegen volt. Aki más országból Amerikába jött, kivéve az angolul beszélőket, kikről nem tudták, hogy benszülöttek-e, vagy idegenek, az a bevándorlók alacsony státuszába került. Ezekről a szegény, de becsületesen dolgozni akaró emberekről az átlag amerikai nem volt valami nagy véleménnyel, pedig Amerika naggyá fejlődésében ezeknek a lenézett szegény hunkiknak, dégóknak, polákoknak és más hasonló csufnevekkel megkülönböztetett, keményen dolgozó embereknek nagy részük volt. A merika az első világháború előtt is a dolgozó emberek paradicsoma volt, mert az időnként beálló depresszióktól eltekintve munka alkalom bőven adódott és a dollárnak az értéke külföldi viszonylatban többszörösen nagyobb volt, mint a belföldi vásárló ereje;. Aki tehát takarékoskodni tudott, ha összegyüj(Folyt. a 4-ik oldalon) PASSAIC, NEW JERSEY Magyarnak lenni... HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGRÓL IRTA: KEMÉNY GYÖRGY Magyarnak lenni Fekete bánat. Magyar égen most Bu-felhők szállnak; Varjak kárognak Szabdalt határon S a kapzsi szomszéd Mulat a káron. Régmúlt hődéből Szellemek járnak Követ keresni Régi határnak . . . Magyarnak lenni Könnytermő bánat! Magyarnak lenni, Y Magyarul hinni: ■ Leijei gyürközés! Fenékig inni A méregkelyhet S mégis remélni: Rongybatépve is Élni, csak élni! Soh’se volt drágább Testvért szeretni, Szebb jövő magvát Gondosan vetni ... — Soh’se volt szentebb: Magyarnak lenni! At. Amerikai Magyar Református Presbyteri Szövetség 1953. szeptember 7-én Ligonierban tartja ezúttal is évi közgyűlését. A gyűlés szeptember 7-én, hétfőn reggel 9 órakor istentisztelettel és urvacsoraosztással kezdődik. Reggel 10:30-kor: előadás: Nt. Borshy K. György, Washington, D. C. Reggel 12:30 órakor: közebéd. Délután 1:30- kor: Előadás (Veres Ferenc, Warren, Ohio). Délután 3 órakor: Bizottságok jelentése, inditványok, javaslatok tárgyalása. Délután 5 órakor: konferencia bezárása. Az amerikai magyarszármazásuak által fenntartott intézmények között egyike azoknak ez a Presbyteri Szövteség, mely önzetlenül munkálkodik azért, hogy a testvérszeretet élő maradjon közöttük, bármily nagy távolságok választanak el földrajzilag is, és elhelyezkedés keretei között is, egymástól. Hogyan teszik tönkre a családot a kommunisták? A kommunizmus csak akkor tud győzedelmeskedni a polgári társadalom felett, ha teljesen szétrobbantja annak tényleges alapját: a családot. Tehát gazdaságilag mindent elkövet a rendszer, hog ya családot szétzüllessze, hogy a családtagok közé éket verjen és az otthont megbontsa. Nagyon sok család van ma Budapesten, ahol a szülők egész nap dolgoznak, gyermekeik pedig egész nap iskolában vannak. Az anya reggel négykor kel fel, takarít és főz. Időben elindul hazulról, hogy öt-tiz perccel előbb érjen be munka helyéire. Nem az; ötéves terv iránti rajongásból, hanem félelemből: el ne veszítse kenyerét. .' , k.;.r A-rendszer agyonhajszolja az ifjúságot. Főleg az orosz-nyelv és ideológiai ismeretek tanulását szorgalmazza. Ezzel egyidejűleg nagyon romlik a magyar nyelvérzék. Megtörténik, hogy a szülők sokszor heteken keresztül A világitó tornyot fénytadó anyaggal azért táplálják kifogyhatalanul, hog7- a sötétben a viharos tengeren iránytvesztett hajók tájékozta hassanak a toronyból kisu^ .rzó fény által, hogy arra van a kikötő, a megpihenés helye. A Presbyteri Szövetség hivatása is hasonló a világitó toronyéhoz, csak a fény helyett innen a szeretet sugárzik széjjel az amerikai magyar református gyülekeztek tagjainak hajlékába. Reméljük, hogy minden, amerikai magyarokból szerveződött református egyház elküldi a képviselőit az országos összejövetelre. KIRÁLY IMRE. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! csak levélben érintkeznek velük lakó gyermekeikkel, mert mire ők hazaérnek a munkából, a gyermekek már alszanak. Vasárnap is ezernyi elfoglaltsága van a gyereknek. Távol kell tartani őket a templomtól s családtól. Nagyon sok a magános férfi és nő, akik kantinokba járnak és úgy, ahogy maguk látják el magukat. A szünidőben a gyermekek dolgoznak, hogy valamit segítsenek a háztartáson. Budapesten egy négytagú családnak átlag 800 forintból kell megélnie . . . Az öltözködés valamikor Búr dapest egyik jellemzője volt. A pesti ember hires volt eleganciájáról és ízléséről. Ez már a múlté. Csak a pártarisztokraták öltözködnek. Az emberek többsége lerongyolódott és lonpos. A felbomló magyar élet szörnyű átmetszete. Ez a mai Pest. Uj tisztogatási őrület az \ állami hivatalokban Julius folyamán a kormányhivatalokban üjabb tisztogatások voltak. Ezek azokat a tisztviselőket érintették, akiknek semmiféle politikai tevékenyséségük nem volt, hanem adminisztratív munkát végeztek. A fővárosban és a vidéken kb. 300 volt népbirót, ügyészt és tisztviselőt bocsájtottak el, (közülük igen sokan a magyar hadsereg tartalékos tisztjei voltak.) Különleges lakhatási engedély Budapesten Ha egy vidéki lakos a fővárosba szeretne költözni, úgy a főváros és a fővárostól tiz kilométernyire fekvő helyekre különleges letelepedési engedélyt kell kérnie. Ha a kérvényező egy budapesti gyárban dolgozik, úgy megkapja a letelepedési engedélyt. Ha azonban egy munkás öreg hozzátartozója, úgy semmikép sem kap engedélyt arra. A magyar néphadsereg tisztjeinek műveltsége Egy menekült, aki a magyar néphadseregben szolgált, beszélte, hogy az uj tisztek műveltsége nagyon alacsonyfoku. A legénység kíváncsiságból felbontotta egyik főhadnagy nőismerőséhez irt levelét s abban 25 helyesírási hibát talált és a levélíró .tiszt még a nagy és kisbetűk közti különbséget sem ismerte. A hadtestparancsnok, bár volt karórája, nem tudta, hogy mit mutat, különböző időszakokban megkérdezte, hogy hány óra van s arról panaszkodott, hogy az ő órája nem jár pontosan. A régi képzett tiszteket régen eltávolitptták a népidemokrácia hadseregéből. Ezek, az uj szellemű népidemokratikus tisztek az iskolában természetesen a politikát és párt oktatást kapnak. Ha a tiszt egy pár politikai szólást elsajátít, úgy elegendő tudása van. Az írás és olvasás nem fontos a mai népidemokrácia tisztjei számára. Drágul a megélhetés! Amerikában a megélhetés költségei ismét jelentősen emelkedtek. A Munkaügyi Minisztérium indexe szerint az élelmiszer, orvoslási költségek, közlekedési dijak emelkedtek legfőképpen. A drágulásnak elsősorban az úgynevezett “fehérgallé-A PRESBITERI SZÖVETSÉG GYŰLÉSE Szent István Napi üzenet az óhazába Főt. Jakab Andrásnak, az Amerkiai Magyar Katolikus Liga országos elnökének alábbi Szent István Napi üzenetét a Voice of America és más rövidhullámú rádió közvetítette Magyarországra, a némaságra kárhoztatott, szenvedő magyar néphez: “Első szent királyunk ünnepén az istentelenség igájának rabságában szenvedő magyarok felé szállnak gondolataim. A szabad világ minden magyarlakta városa és faluja, minden magyar templom szószékén prédikáló pap, minden magyar nyelven megjelenő napi és heti lap ma sorsotokkal foglalkozik. Mindannyi’/nk közös fájdalma és lelki szenvedése az a tudat, hogy óhazánk népe a legkegyetlenebb elnyomás alatt görnyed. Ma New Yorkban a világ legnagyobb városában az Amerikai Magyar Katolikus Liga hatalmas felvonulásban demonstrál Magyarország felszabadítása érdekében. A szabad magyarok tömegének imája egyöntetűen száll az Ur elé. Szent Királyunk és többi magyar szentjeink közbenjárásáért esedezünk az Ur zsámolya előtt, hogy az istentelen kommunizmus elnyomása alól mielőbb szabadítsa fel szent hazánkat. Ugyanakkor a New York-i magyarok ezres tömegei felhívják a szabad világ hatalmasságainak figyelmét is a magyar tragédiára és úgy érezzük, hogy egy lépéssel közelebb hoz bennünket leghőbb vágyunk teljesüléséhez, az ország felszabadulásához. Szent István király bölcsessége, Szent László király vitézsége, Szent Imre herceg erényei egyesüljenek ma minden magyarban a vasfüggönyön innen vagy túl! Akkor Isten segedelmével meg fogjuk érni valamennyien a szabad, független és virágzó Magyarország újjászületését! Szentül hisszük, hogy az Ur Isten kegyelmének segítségével esedezésünk nem lesz hiába való. “Isten áldd meg a magyart!” 1953. Szent István napján. / THURSDAY — 1953. SZEPTEMBER 3. LABOR DAY A Munka Ünnepnapja HÉTFŐ 1953 Szeptember 7 Szabad munkásság szabad nemzet Walter Reuther, a Congress of Industrial Organizations unió elnöke, amikor európai útjáról visszatért, úgy nyilatkozott, hogy minden nemzetnek elsőrangú érdeke, hogy a munkásmozgalom szabadságát pártolja, mert “a szabad munkásság a demokrácia leghübb szövetségese.” Amikor Labor Day alkalmából a munkásságot ünnepeljük, meg kell emlékeznünk arról is, hogy a munkásság a demokrácia alatt milyen tiszteletreméltó helyzetben van. Az amerikai munkásság viszont mindenféle diktatórikus törekvést ösztönösen ellenez. A vállalkozók és a piunkásság egybehangzóan azt HÍREK 1 MONDATBAN AZ “ESQUIRE” magazin szeptemberi számában, a 93-100 oldalakon a hires Gábor-lányokról (Zsazsa, Magda, Éva és a máma: Jolié) jelent meg érdekes cikk John Mariot Graham tollából amelyhez a fényképek egy részét Andre De Dienes (szerkesztőnk Californiában élő testvéröccse, a női képeiről hires fotográfus) készítette . . . KISS FERENC, a nagy magyar színész, a Színművészeti Akadémia egykori igazgatója, — akit 1945-ben az úgynevezett “népbiróság” nyolc évi börtönre ítélt, — most töltötte ki büntetését és a győri vaggongyárban dolgozik, azonban tilos Budapestre utaznia és nem léphet fel színpadon . . . DR. SZIKLAY ANDOR (Andrew C. Klay) a State Department középeurópai osztályvezetőjének és jeles magyar újságírónak “Quarterdeck Diplomacy” cimü nagyszerű Írását, — amely Koszta Márton, illetve Inghram kapitány száz év előtti esetét mondja el és a Foreign Service Journal júliusi számában jelent meg, — Hon. John E. Blanick kongresszusi képviselő a kongressional Record-ban örökítette meg s arról egy külön lenyomatat küldetett szét a lapoknak. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával —a lapot! rosok” a szenvedő áldozatai, mert a munkásság, általában, szerződés-szerinti béremelést kap a megélhetési index emelkedésével párhuzamosan, az ipar pedig úgy biztosítja magát a béremelésekkel szemben, hogy a többletkiadásokat nyomban a fogyasztókra hárítja . . . vallják, hogy kollektív szerződések kötése a legalkalmasabb eszköz méltányos bérek és munkafeltételek megállapítására. A munkásságnak ma már sok helyen a vállalatok vezetésébe is beleszólása vpn, amit pedig még a 19-ik században forradalmi követelésnek tartottak. Leg*nagyobb vállalataink is engedményeket tesznek ezen a téren. Benjamin Fairless, a United Steel Corporation elnöke és David McDonnald, az acélmunkások szervezetének elnöke, az idén együtt látogatják meg a társaság kohóit. Minden acélgyárban a kerek asztalhoz való tárgyalásra hívják meg a vállalat és a munkásság képviselőit, problémáik megvitatására és javaslataik megtárgyalására. Az csak természetes, hogy az ilyen találkozások a felek egyensúlyát elősegítik és mindkét fél önérzetét alátámasztják. Az osztályok között való elhatárolás hijján, az életszínvonal fokozatos felemelése a munkások részére lehetővé tette, hogy a közügyek vezetéséből is kivegyék részüket. Munkások ülnék az iskolaszékekben és a városi tervező bizottságokban. A politikában is súlyos szavuk van. Politikai hozzátartozásukat nem állásuk, hanem a meggyőződésük határozza meg. Klubbok és szervezetekhez tartozik a munkás, amelyeknek tagjai között vállalata vezetői is helyet foglalnak. Más országok népei jól ismerik az amerikai munkás gazdasági előnyeit. A statisztika számai világosan beszámolnak erről. De nem ismerik az amerikai életformát, amely uj szerepet szánt a munkásnak, a munkahelyén és a közéletben. Ha Labor Day táján levelet Írunk külföldre, megemlékezhetünk arról például, hogy gyakran a vállalat vehetője és a legifjabb, kiképzetlen munkás egyformán helyet foglalnak a díszvacsorán — aminek még nem volna nagy jelentősége — de ugyanakkor bejelentik az uj rendszer bevezetését, amely haszonrészesedést biztosit a legfiatalabb munkásnak is a vállalatban. A külföldet az is érdekelni fogja, ha szakszervezetünk uj kórházat állított fel vagy uj lakástelep építéséhez fogott. George Meaney, az American Federation of Labor elnöke, igy nyialtkozott nemrégiben: Az igazságot nemcsak hirdetni, hanem gyakorolni is kell. A bizonytalanságtól^ a nélkülözéstől való félelemtől meg kell szabadítanunk munkásainkat. Az emberi jogokat és a munkások szabad szervezkedési jogát az egész világra ki kell terjesztenünk. Sohasem szabad az igazságtalanságnak vagy diktatórikus törekvéseknek engedményeket tenni. ■ Ezek a célkitűzések a szabad munkásmozgalmat a demokrácia legerősebb támaszává avatják. Common Council
