Szabad Sajtó, 1953 (47. évfolyam, 5-53. szám)

1953-09-03 / 36. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” Merged with “PASSAIC and VICINTY” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 47. ÉVFOLYAM — NO. 36. SZÁM.-----­Hőhullám Amerikában Ha az, utóbbi 8-10 nap alatt az időjárásnál sokkal fonto­sabb események is történtek, egyéni bajoktól eltekintve a nagy tömegnek kevés dolog ö­­kozott annyi kellemetlensé­get, mint a szokatlanul hosz­­szan tartó hőhullám. így te­hát a heti események rovatá­ban időszerűnek tartjuk az időjárásról is megemlékezni. Noha a szokattnál talán egy kissé tréfásabban fogjuk áz időjárást elemezgetni, ment­ségünkre szolgáljon az a kö­rülmény, hogy fele se tréfa annak ha 100 fokos melegben valakinek tréfálni van kedve. A mi foglalkozásunkban megszokott — routine busi­ness. — hogy minden héten ki kell izzadnunk egy pár cikket, akár van valami Írni valónk, — akár nincs. E héten ez a “kiizzadás” nemcsak átvitt értelemben tekinthető szak­mabeli kifejezésnek, de fizi­kailag is megvalósuló realitás, mert — akár akarjuk ezt, a­­kár nem, — a szó legszoro­sabb értelmében izzadnunk kell. 100 fokos melegben, ha va­lami különleges témája nincs, mi másról irhát az újságíró, mint a melegről? Ha vissza­gondolunk Magyarországon eltöltött fiatal éveink nyárai­­ra, akkor tudnunk kell, hogy a forró nyári napok dacára is mi a meleggel nem sokat tö­rődtünk. Tudtuk, hogy káni­kulában. kutya-meleg szokott leríni, — valószínűleg azért is hívták kánikulának a latin canis szóval kapcsolatban, mi magyarul kutyát jelentett, s azt is tudtuk, hogy a kánikula rendesen julius 20 és augusz­tus 10-ke közötti időszak volt. Ez a jelenlegi hőhullám, mely az Egyesült Államok ke­leti részén lakókat már a 8-ik napja gyötri, az európai fo­galmak szerinti kutya-meleg után érkezett ide. Enyhén szólva, ezt mi az időjárástól tapintatlanságnak tekinthet­nénk, de semmit nem tehe­tünk ellene, mert az emberi tudomány még nem jutott el odáig, hogy az időjárásra be­folyást tudjon gyakorolni. Hideg háború a bőség ellen Azonban saját magára gyakorolhat az ember befo­lyást, aminek következtében az időjárás szeszélyeivel szemben legalább pszicholó­giailag tud védekezni. Ugyan­is amennyire előnyös egyes e­­setekben az, hogy a hivatalos időjárási jelentésekből és jós­lásokból az elkövetkezendő 24 vagy 48 órán belül várható időjárásra következtethetünk, annyira rossz, ha ebben a ret­tenetes hőségben már előre tudjuk, hogy a következő 2-3 nap alatt hűvösebb időre sem­mi remény sincs. Vasárnap például Philadelphiát érte az a kétes értékű, de feltétlenül forró megtiszteltetés, hogy Amerikának legmelegebb vá­rosa volt. (Ezt az adatot a philai amerikai újságokból vettük. Utólag láttuk, hogy Baltimoreban ezt kétségbe vonták, mert a phila 100 fok­kal szemben ők 101-el büsz­kélkedtek. Legyen az övék az elsőség; mi philaiak megva­gyunk elégedve 100 fokkal is.) Amikor a vasárnapi 100 fokos melegben azt hallottuk a rádión, hogy a hőmérséklet hétfőn is eléri a 100 fokot, ön­kéntelenül is végig futott raj­tunk — a meleg. Ha nem tud­nánk fokokban kifejezetten, hogy milyen meleg van,: vagy hogy másnap ismét mennyi fokos melegét várhatunk, de talán nem is találnánk annyi­ra tűrhetetlennek a meleget. Tehát ha a tényleges harcot nem tudjuk felvenni a meleg ellen, akkor valami újfajta modern hideg háborúval kel­lene megpróbálkoznunk. Psy­chological warfare egyik ál­faja ennek a hideg háború­nak; a hőségre vonatkozólag ez azt jelenti, hogy nem kell sokat beszélni róla, sőt még írni sem. Hogy ez mennyire j ó tanács, azt majd meglátják, mert mire ez írásunk az olva­sóink nagy részének a kezébe kerül, a hőség még a vénasz­­szonyokat sem fogja érdekel­ni mindaddig — mig az ő nyá­luk el nem érkezik. Igen; vénasszonyok nyara. Mert ilyen is van, vagy leg­alább is igy hívtuk mi az óha­zában a nyárnak végső fellob­­banását. A nap melegen süt, de a tüze már nem éget. Még az egész öreg emberek is ki­bírják azt, ép úgy mint a . . . De minek beszéljünk mi most erről ? Régebben az izmos kezű mun­kások újabban csak az okos­fejű- tudósok jöhetnek Amerikába Az amerikai szemében a bevándorló sohasem jelentet­te azt a fogalmat, amit a régi Magyarországon egy idegen állam polgáráról alkottak. A- ki Magyarországra külföldről látogatóba jött, az előkelő ide­gen volt. Aki más országból Amerikába jött, kivéve az an­golul beszélőket, kikről nem tudták, hogy benszülöttek-e, vagy idegenek, az a bevándor­lók alacsony státuszába ke­rült. Ezekről a szegény, de be­csületesen dolgozni akaró em­berekről az átlag amerikai nem volt valami nagy véle­ménnyel, pedig Amerika naggyá fejlődésében ezeknek a lenézett szegény hunkik­­nak, dégóknak, polákoknak és más hasonló csufnevekkel megkülönböztetett, keményen dolgozó embereknek nagy ré­szük volt. A merika az első világhábo­rú előtt is a dolgozó emberek paradicsoma volt, mert az időnként beálló depressziók­tól eltekintve munka alkalom bőven adódott és a dollárnak az értéke külföldi viszonylat­ban többszörösen nagyobb volt, mint a belföldi vásárló ereje;. Aki tehát takarékos­kodni tudott, ha összegyüj­(Folyt. a 4-ik oldalon) PASSAIC, NEW JERSEY Magyarnak lenni... HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGRÓL IRTA: KEMÉNY GYÖRGY Magyarnak lenni Fekete bánat. Magyar égen most Bu-felhők szállnak; Varjak kárognak Szabdalt határon S a kapzsi szomszéd Mulat a káron. Régmúlt hődéből Szellemek járnak Követ keresni Régi határnak . . . Magyarnak lenni Könnytermő bánat! Magyarnak lenni, Y Magyarul hinni: ■ Leijei gyürközés! Fenékig inni A méregkelyhet S mégis remélni: Rongybatépve is Élni, csak élni! Soh’se volt drágább Testvért szeretni, Szebb jövő magvát Gondosan vetni ... — Soh’se volt szentebb: Magyarnak lenni! At. Amerikai Magyar Refor­mátus Presbyteri Szövetség 1953. szeptember 7-én Ligonier­­ban tartja ezúttal is évi közgyű­lését. A gyűlés szeptember 7-én, hétfőn reggel 9 órakor istentisz­telettel és urvacsoraosztással kezdődik. Reggel 10:30-kor: előadás: Nt. Borshy K. György, Washington, D. C. Reggel 12:30 órakor: közebéd. Délután 1:30- kor: Előadás (Veres Ferenc, Warren, Ohio). Délután 3 óra­kor: Bizottságok jelentése, in­­ditványok, javaslatok tárgyalá­sa. Délután 5 órakor: konfe­rencia bezárása. Az amerikai magyarszárma­­zásuak által fenntartott intéz­mények között egyike azoknak ez a Presbyteri Szövteség, mely önzetlenül munkálkodik azért, hogy a testvérszeretet élő ma­radjon közöttük, bármily nagy távolságok választanak el föld­rajzilag is, és elhelyezkedés ke­retei között is, egymástól. Hogyan teszik tönkre a családot a kommunisták? A kommunizmus csak akkor tud győzedelmeskedni a polgári társadalom felett, ha teljesen szétrobbantja annak tényleges alapját: a családot. Tehát gaz­daságilag mindent elkövet a rendszer, hog ya családot szét­züllessze, hogy a családtagok közé éket verjen és az otthont megbontsa. Nagyon sok család van ma Budapesten, ahol a szü­lők egész nap dolgoznak, gyer­mekeik pedig egész nap iskolá­ban vannak. Az anya reggel négykor kel fel, takarít és főz. Időben elindul hazulról, hogy öt-tiz perccel előbb érjen be munka helyéire. Nem az; ötéves terv iránti rajongásból, hanem félelemből: el ne veszítse kenye­­rét. .' , k.;.r A-rendszer agyonhajszolja az ifjúságot. Főleg az orosz-nyelv és ideológiai ismeretek tanulását szorgalmazza. Ezzel egyidejűleg nagyon romlik a magyar nyelv­érzék. Megtörténik, hogy a szü­lők sokszor heteken keresztül A világitó tornyot fénytadó anyaggal azért táplálják kifogy­­hatalanul, hog7- a sötétben a vi­haros tengeren iránytvesztett hajók tájékozta hassanak a to­ronyból kisu^ .rzó fény által, hogy arra van a kikötő, a meg­­pihenés helye. A Presbyteri Szövetség hiva­tása is hasonló a világitó toro­nyéhoz, csak a fény helyett in­nen a szeretet sugárzik széjjel az amerikai magyar református gyülekeztek tagjainak hajléká­ba. Reméljük, hogy minden, ame­rikai magyarokból szerveződött református egyház elküldi a képviselőit az országos összejö­vetelre. KIRÁLY IMRE. VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! csak levélben érintkeznek velük lakó gyermekeikkel, mert mire ők hazaérnek a munkából, a gyermekek már alszanak. Va­sárnap is ezernyi elfoglaltsága van a gyereknek. Távol kell tar­tani őket a templomtól s család­tól. Nagyon sok a magános férfi és nő, akik kantinokba járnak és úgy, ahogy maguk látják el ma­gukat. A szünidőben a gyerme­kek dolgoznak, hogy valamit se­gítsenek a háztartáson. Buda­pesten egy négytagú családnak átlag 800 forintból kell megél­nie . . . Az öltözködés valamikor Búr dapest egyik jellemzője volt. A pesti ember hires volt elegan­ciájáról és ízléséről. Ez már a múlté. Csak a pártarisztokraták öltözködnek. Az emberek többsé­ge lerongyolódott és lonpos. A felbomló magyar élet szörnyű átmetszete. Ez a mai Pest. Uj tisztogatási őrület az \ állami hivatalokban Julius folyamán a kormány­­hivatalokban üjabb tisztogatá­sok voltak. Ezek azokat a tiszt­viselőket érintették, akiknek semmiféle politikai tevékenysé­­ségük nem volt, hanem admi­nisztratív munkát végeztek. A fővárosban és a vidéken kb. 300 volt népbirót, ügyészt és tisztvi­selőt bocsájtottak el, (közülük igen sokan a magyar hadsereg tartalékos tisztjei voltak.) Különleges lakhatási engedély Budapesten Ha egy vidéki lakos a fővá­rosba szeretne költözni, úgy a főváros és a fővárostól tiz kilo­méternyire fekvő helyekre kü­lönleges letelepedési engedélyt kell kérnie. Ha a kérvényező egy budapesti gyárban dolgozik, úgy megkapja a letelepedési enge­délyt. Ha azonban egy munkás öreg hozzátartozója, úgy semmi­kép sem kap engedélyt arra. A magyar néphadsereg tisztjeinek műveltsége Egy menekült, aki a magyar néphadseregben szolgált, be­szélte, hogy az uj tisztek művelt­sége nagyon alacsonyfoku. A le­génység kíváncsiságból felbon­totta egyik főhadnagy nőismerő­­séhez irt levelét s abban 25 he­lyesírási hibát talált és a levél­író .tiszt még a nagy és kisbetűk közti különbséget sem ismerte. A hadtestparancsnok, bár volt karórája, nem tudta, hogy mit mutat, különböző időszakokban megkérdezte, hogy hány óra van s arról panaszkodott, hogy az ő órája nem jár pontosan. A régi képzett tiszteket régen eltávolitptták a népidemokrácia hadseregéből. Ezek, az uj szelle­mű népidemokratikus tisztek az iskolában természetesen a politi­kát és párt oktatást kapnak. Ha a tiszt egy pár politikai szólást elsajátít, úgy elegendő tudása van. Az írás és olvasás nem fon­tos a mai népidemokrácia tiszt­jei számára. Drágul a megél­hetés! Amerikában a megélhetés költségei ismét jelentősen emel­kedtek. A Munkaügyi Miniszté­rium indexe szerint az élelmi­szer, orvoslási költségek, közle­kedési dijak emelkedtek legfő­képpen. A drágulásnak elsősor­ban az úgynevezett “fehérgallé-A PRESBITERI SZÖVETSÉG GYŰLÉSE Szent István Napi üzenet az óhazába Főt. Jakab Andrásnak, az Amerkiai Magyar Katolikus Liga országos elnökének alábbi Szent István Napi üzenetét a Voice of America és más rövidhullámú rádió közvetítette Magyarországra, a némaságra kárhoztatott, szenvedő ma­gyar néphez: “Első szent királyunk ünnepén az istentelenség igájának rabságában szenvedő magyarok felé szállnak gondolataim. A szabad világ minden magyarlakta városa és faluja, minden magyar templom szószékén prédikáló pap, minden magyar nyelven megjelenő napi és heti lap ma sorsotokkal foglal­kozik. Mindannyi’/nk közös fájdalma és lelki szenvedése az a tudat, hogy óhazánk népe a legkegyetlenebb elnyomás alatt görnyed. Ma New Yorkban a világ legnagyobb városában az Amerikai Magyar Katolikus Liga hatalmas felvonulásban de­monstrál Magyarország felszabadítása érdekében. A szabad magyarok tömegének imája egyöntetűen száll az Ur elé. Szent Királyunk és többi magyar szentjeink közbenjárásáért esede­zünk az Ur zsámolya előtt, hogy az istentelen kommunizmus elnyomása alól mielőbb szabadítsa fel szent hazánkat. Ugyan­akkor a New York-i magyarok ezres tömegei felhívják a sza­bad világ hatalmasságainak figyelmét is a magyar tragédiára és úgy érezzük, hogy egy lépéssel közelebb hoz bennünket leg­hőbb vágyunk teljesüléséhez, az ország felszabadulásához. Szent István király bölcsessége, Szent László király vitézsége, Szent Imre herceg erényei egyesüljenek ma minden magyar­ban a vasfüggönyön innen vagy túl! Akkor Isten segedelmé­vel meg fogjuk érni valamennyien a szabad, független és virágzó Magyarország újjászületését! Szentül hisszük, hogy az Ur Isten kegyelmének segítségével esedezésünk nem lesz hiába való. “Isten áldd meg a magyart!” 1953. Szent István napján. / THURSDAY — 1953. SZEPTEMBER 3. LABOR DAY A Munka Ünnepnapja HÉTFŐ 1953 Szeptember 7 Szabad munkásság szabad nemzet Walter Reuther, a Congress of Industrial Organizations unió elnöke, amikor európai útjáról visszatért, úgy nyilatkozott, hogy minden nemzetnek elsőran­gú érdeke, hogy a munkásmoz­galom szabadságát pártolja, mert “a szabad munkásság a de­mokrácia leghübb szövetségese.” Amikor Labor Day alkalmá­ból a munkásságot ünnepeljük, meg kell emlékeznünk arról is, hogy a munkásság a demokrácia alatt milyen tiszteletreméltó helyzetben van. Az amerikai munkásság viszont mindenféle diktatórikus törekvést ösztönö­sen ellenez. A vállalkozók és a piunkásság egybehangzóan azt HÍREK 1 MONDATBAN AZ “ESQUIRE” magazin szeptemberi számában, a 93-100 oldalakon a hires Gábor-lányok­­ról (Zsazsa, Magda, Éva és a máma: Jolié) jelent meg érde­kes cikk John Mariot Graham tollából amelyhez a fényképek egy részét Andre De Dienes (szerkesztőnk Californiában élő testvéröccse, a női képeiről hires fotográfus) készítette . . . KISS FERENC, a nagy ma­gyar színész, a Színművészeti Akadémia egykori igazgatója, — akit 1945-ben az úgynevezett “népbiróság” nyolc évi börtönre ítélt, — most töltötte ki bünteté­sét és a győri vaggongyárban dolgozik, azonban tilos Buda­pestre utaznia és nem léphet fel színpadon . . . DR. SZIKLAY ANDOR (An­drew C. Klay) a State Depart­ment középeurópai osztályveze­tőjének és jeles magyar újság­írónak “Quarterdeck Diploma­cy” cimü nagyszerű Írását, — amely Koszta Márton, illetve In­­ghram kapitány száz év előtti e­­setét mondja el és a Foreign Service Journal júliusi számá­ban jelent meg, — Hon. John E. Blanick kongresszusi képviselő a kongressional Record-ban örö­kítette meg s arról egy külön le­nyomatat küldetett szét a lapok­nak. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával —a lapot! rosok” a szenvedő áldozatai, mert a munkásság, általában, szerződés-szerinti béremelést kap a megélhetési index emelke­désével párhuzamosan, az ipar pedig úgy biztosítja magát a béremelésekkel szemben, hogy a többletkiadásokat nyomban a fogyasztókra hárítja . . . vallják, hogy kollektív szerződé­sek kötése a legalkalmasabb esz­­köz méltányos bérek és munka­­feltételek megállapítására. A munkásságnak ma már sok helyen a vállalatok vezetésébe is beleszólása vpn, amit pedig még a 19-ik században forradal­mi követelésnek tartottak. Leg*­­nagyobb vállalataink is enged­ményeket tesznek ezen a téren. Benjamin Fairless, a United Steel Corporation elnöke és Da­vid McDonnald, az acélmunká­sok szervezetének elnöke, az idén együtt látogatják meg a társaság kohóit. Minden acél­gyárban a kerek asztalhoz való tárgyalásra hívják meg a válla­lat és a munkásság képviselőit, problémáik megvitatására és ja­vaslataik megtárgyalására. Az csak természetes, hogy az ilyen találkozások a felek egyensúlyát elősegítik és mindkét fél önérze­tét alátámasztják. Az osztályok között való elha­tárolás hijján, az életszínvonal fokozatos felemelése a munkások részére lehetővé tette, hogy a közügyek vezetéséből is kive­gyék részüket. Munkások ülnék az iskolaszékekben és a városi tervező bizottságokban. A poli­tikában is súlyos szavuk van. Po­litikai hozzátartozásukat nem állásuk, hanem a meggyőződé­sük határozza meg. Klubbok és szervezetekhez tartozik a mun­kás, amelyeknek tagjai között vállalata vezetői is helyet fog­lalnak. Más országok népei jól isme­rik az amerikai munkás gazda­sági előnyeit. A statisztika szá­mai világosan beszámolnak er­ről. De nem ismerik az amerikai életformát, amely uj szerepet szánt a munkásnak, a munkahe­lyén és a közéletben. Ha Labor Day táján levelet Írunk külföld­re, megemlékezhetünk arról pél­dául, hogy gyakran a vállalat ve­hetője és a legifjabb, kiképzetlen munkás egyformán helyet fog­lalnak a díszvacsorán — aminek még nem volna nagy jelentősége — de ugyanakkor bejelentik az uj rendszer bevezetését, amely haszonrészesedést biztosit a leg­fiatalabb munkásnak is a válla­latban. A külföldet az is érdekel­ni fogja, ha szakszervezetünk uj kórházat állított fel vagy uj lakástelep építéséhez fogott. George Meaney, az American Federation of Labor elnöke, igy nyialtkozott nemrégiben: Az igazságot nemcsak hirdetni, ha­nem gyakorolni is kell. A bizony­talanságtól^ a nélkülözéstől va­ló félelemtől meg kell szabadíta­nunk munkásainkat. Az emberi jogokat és a munkások szabad szervezkedési jogát az egész vi­lágra ki kell terjesztenünk. So­hasem szabad az igazságtalan­ságnak vagy diktatórikus törek­véseknek engedményeket tenni. ■ Ezek a célkitűzések a szabad munkásmozgalmat a demokrá­cia legerősebb támaszává avat­ják. Common Council

Next

/
Thumbnails
Contents