Szabad Sajtó, 1953 (47. évfolyam, 5-53. szám)

1953-07-23 / 30. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” Merged with “PASSAIC and VICINTY” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 47. ÉVFOLYAM — NO. 30. SZÁM Úgy e rovat Írója, mint szerkesztőnk ezen a héten vakációznak s ezért e heti események kommentálása a jövő hétre marad.—Szerk.) Az igazságügyminiszter a honosított polgárok egyenjogúságát hangoztatja A National Council On Nat­uralization and Citizenship nevű íjegyesület évi közgyűlésén Her­ber Brownell, Jr., az uj igazság­ügyminiszter kijelentette, hogy “a honosított polgárok jogait tiszteletben kell tartanunk és ép­ségben megőriznünk.” Sajnálatának adott kifejezést, hogy az uj Bevándorlási és Ho­nosító Törvény, (a McCarran Act) zavart okozott és idegessé­get váltott ki, de biztosította a törvénytisztelő polgárokat és la­kosokat, hogy nincs okuk a nyugtalanságra. A törvény ren­delkezései alapján megindított és folyamatban levő vizsgálatok, a honosított polgároknak csak az elenyészően kis töredéke ellen irányulnak, amely rovottmultu, bűnöző vagy felforgató elemek­ből áll. Az igazságügyminiszter üze­nete igy szól: “Az Egyesült Államok törté­netében az idegensziiletésüeknek döntő szerepük van. Egyesek közülük az ipar, a tudomány, a művészetek legkiválóbb képvise­lői voltak. Mások, bár személy szerint nevezetesek, a köznapok lelkiismeretes munkájából vet­ték ki részüket. Gyermekeiket már abban a nemes szellemben nevelték fel, amely joggal avat­ta nemzetünket a világ demo­kráciájának vezérévé.” “Amerika elhatározásaiban válság alatt áll. Legfőbb vezeté­sében is fordulat állott be. Az uj Bevándorlási és honosító Tör­vény is most lépett életbe, össze­foglalva, de még is változtatva az idevágó törvények rendelke­zéseit. Ennek a bonyolult tör­vénynek a megvitatása zavart és nyugtalanságot keltett külföldön született polgártársaink köré­ben. A bizonytalanság ugyan hamarosan elül, de addig is sie­tek mindenkit megnyugtatni, hogy a törvénytisztelő polgár­nak vagy idegennek nincs sem­mi oka az idegességre. Nemze­tünk hagyományos elvei közé tartozik a vendégszeretet és tü­­relmesség azokkal szemben, akik idegen országokból érkeztek partjainkra. Amerika legko­rábbi éveitől kezdve, mindig szí­vesen fogadta a bevándorlót, beolvaszttota az amerikai közös­ségbe és elősegítette honosításu­kat. Ugyanez a nagylelkű szel­lem fog bennünket vezérelni to­vábbra is.” “A, mai válságos időkben a­­zonban mindinkább nyomatéko­sabbá vált az a törekvés, hogy nemzetünk biztonsága felett lel­kiismeretesen őrködjünk. Éber­ségünk egyik következménye az, hogy körülbelül tízezer hono­sított polgár ellen vizsgálatot in­dítottunk. Tulkorai volna megál­lapítani, hogy a vizsgálat alá vett egyének hány százaléka sze­rezte meg jogtalanul az ameri­kai polgárjogot. Ez az eljárás a­­zonban a honosított polgárság­nak csak elenyészően kis töredé­két érinti: egy százaléknak egy tizedét és csak a rovottmulut, a bűnöző vagy a felforgató ellen irányul. Hangsúlyozni kívánom azt, hogy tudomásom szerint 1000 honosított polgár közül 999 a hűséges és törvénytisztelő és igy nyugtalankodásra semmi ok sincsen.” “A honosított polgárra csodá­lattal és tisztelettel tekintek fel. Bevándorlási törvényeink szigo­rú követelményeinek eleget tett és sikerrel ment át azon a szitán, amely a nem kívánatos elemek közül kiválasztotta. Saját akara­tából lett amerikai polgárrá, nem a születés véletlenének sze­szélye folytán. Beilleszkedett az amerikai társadalomba és ennél­fogva egyenlő jogokat élvez az ittszületett polgárral.” “A honosított polgárok jogait tiszteletben kell tartanunk és ép­ségben megőriznünk. Biztosítom Önöket arról, hogy minden e­­rőmmel azon leszek, hogy meg­védelmezzem minden amerikai polgár jogait, akár itt született, akár a külföjdön. A vezetésem a­­latt álló igazságügyminiszteri­­um olyan politikát fog követni, amely előmozdítja az idegenszü­­letésü polgár biztonsági érzetét, hazánkhoz való tartozásának tu­datosságát és az amerikai esz­ményekhez való hűségét.” A National Council On Nat­uralization and Citizenship or­szágos egyesület, amelynek cél­ja, hogy a bevándorlási törvé­nyeket és azok végrehajtását megjavítsa. Dr. Donald R. Young az elnöke, Read Lewis a végrehajtóbizottság elnöke és Mrs. Ruth Z. Murphy az alelnök. A fentemlitett tanácskozás tár­gya: “Our National Policy and the Foreign Born” volt (Nemze­ti Politikánk és az Idegenszüle­­tésüek). Common Council RÖVIDEN Minden 12-ik amerikai 65 éves vagy annál töl?b, kétszer annyi az idősek arányszáma, mint 50 év előtt volt. A világ kereskedelmi hajóinak térfgata a múlt évben 3 millió tonnával emelkedett, uj hajók é­­pitése által. Mozgalom indult meg Wa­shingtonban, hogy a szenátorok és képviselők fizetését évi 10,- 000 dollárral emeljék. A szenátorok évi tiszteletdija 12,500 dollár és költségekre kap­nak még évi 2,500 dollárt. PASSAIC,, NEW JERSEY THURSDAY — 1953. JULIUS 23 Az Amerikai Magyar Szövetség hírei WASHINGTONBAN LESZ AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG ORSZÁGOS KONGRESSZUSA OKTÓBER 6 ÉS 7-ÉN SZENT ISTVÁN NAPJÁN: * MAGYAR VÉRT AZ AMERIKAI ' KATONÁKNAK! —————————— ^ Ezeréves magyar történelmünk legjelentősebb ünnepét az egész világ magyarsága augusztus 20-án ünnepli. Otthon csak lé­lekben ülhetik meg országalapitó Szent István királyunk emlékét. Ma valóban csak szabad földön ümlepelhet a magyarság. A vérrel és karddal szerzett ország hagyományai otthon a szivekben élnek és a szivek üzenete idehallik a vasfüggöny mögül. Mit üzennek az óhaza szenvedő magyarjai? Mit kívánnak minden igaz embertől? Mit kérnek tőlünk, hogy az elnyomatás után végre bekövetkezzék a hajnalhasadás? Egy hang, egy hang a válasz: Tettet! Cselekednünk kell, hogy méltók lehessünk a magyar hősök eszményeihez, megmutathassuk, hogy együtt érzünk a vérző Ma­gyarország magyarjaival és a felszabadító harcban segítjük Ame­rikát, befogadó hazánkat. Szent István napján mi nem adhatunk kedvesebbet, neme­sebbet mint azt, amit szivünkből adhatunk oda, úgy mint régen és a közelmúlt történelme során, ha áldozatra került a sor: vérünket. A Szent István Napi Magyar Bizottság ezért felhívással for­dul Amerika magyarságához, hogy ez év augusztus 20-án min­denki, aki csak teheti, adjon vért a mi reményeinkért, a kommuniz­mus leveréséért harcoló amerikai katonáknak. Minden csepp ma­gyar vér, amit mi itt szabad földön áldozunk, megrövidíti- otthoni szeretteink szenvedését és bebizonyítja a nemes amerikai nemzet előtt, hogy mindazok a magyarok, akiket ez az ország keblére ölelt, tettekkel hálálja meg a szabadságért, tisztességért és egy tisztább, jobb világért harcoló áldozatát. Amerikai magyarok! Régiek és újak! Augusztus 20-án örök vérszerződésre készülünk! Magyar vér fogja segíteni a harcot, amely mindannyiunk igazi békéjéért folyik. Készüljetek! Álljatok oda augusztus 20-án, nyissátok meg ereiteket, mert ezzel igaz szív­vel, nemes elhatározással, ősi hagyományaink szellemében ünne­peljük nagy királyunk emlékét. Tőlünk függ, hogy legyenek-e autó-balesetek! Az AMSz Igazgatóságának a Közgyűlési Végrehajtó és Ren­dező Bizottsága rendkívüli gyű­lést tartott julius 10-én s úgy ha­tározott, hogy az eredetileg Pittsburgh, Pa.-ban tervezett Amerikai Magyar Kongresszust Amerika fővárosában, Wash­ingtonban fogjuk megtartani október 6. és 7. napokon. Igazgatóságunk gyűlései (feb. 12 és jun. 18) hálás köszönettel fogadták a Pittsburgh és Vidéke Egyesült M&gyar Egyházak és Egyletek Nagybizottságának a meghívását s a külső előkészüle­teket (Hotel, gyülésterem, stb., lefoglalása) meg is tettük a köz­beeső időben. Három fontos té­nyező tette szükségessé, hogy az Igazgatóság Végrehajtó Bizott­sága a Kongresszus helyét most megváltoztassa. Egyik ok a “Vas Függöny” mögötti politikai változások, a­­melyeknek hullámai az ország szivében naponként visszhan­goznak s a remélhető események jelentősen befolysolják az Ame­rikai Magyar Kongresszus tar­talmi előkészítését. Másik és sokkal fontosabb ok az a kilátásba helyezett kitünte­tés, hogy az ország Elnöke fo­gadni kívánja az Amerikai Ma­gyar Kongresszus nála tisztelgő Bizottságát. Ugyanakkor a U. S. Congress tagjai közül olyan fon­tos személyiségek ígérték az A- merikai Magyar Kongresszuson való részvételüket, akik csak ak­kor hívhatók meg vendégeink­nek, ha az országos gyűlés Wa­shingtonban lesz. A harmadik és magyar szem­pontból ugyancsak fontos ok az, hogy az Amerikai Magyar Sajtó Százéves Jubileumát csakis ak­kor ünnepelhetjük méltó disz­szel'és jelentőséggel, ha az or­szág fővárosában székelő “Na­tional Prses Club” képviselőit is befonjuk az ünneplésünkbe. Ezt szintén nem tehetnénk, ha az Amerikai Magyar Kongresszus nem Washingtonban lenne. A Washingtoni Amerikai Magyar Kongresszus jelentősége ... Az 1929-iki “Buffaloi Or­szággyűlés”; az 1938-iki “Det­roiti Táborozás” s az 1950-iki “New Yorki Közgyűlés,” stb. fontos és jelentős mértföld jel­zők voltak Amerika magyarsá­gának a közéletében. Az össze­tartás, újjászervezés és cselek­vés útirányát határozták meg e­­zek a közgyűlések. Az Amerikai Magyar Szövetség egységébe szervezkedett amerikai magyar­ság legfontosabb és legnagyobb jelentőségű közgyűlése azonban ebben az évben lesz, Washing­ton, D. C.-ben. Ezért hívjuk azt Amerikai Magyar Kongresszus­nak. Soha sem élt v.áltságosabb időket az emberiség a mainál. S ebben a történelmileg váltságos esztendőben az amerikai ma­gyarság, közéleti magatartása, önvizsgálata és áldozatkészsége is mérlegre kerül. A washingtoni Amerikai Ma­gyar Kongresszus fogja eldön­teni, hogy'Amerika iránti hűsé­gűnk és Magyarország iránti szeretetünk igaz és élő valóság­­e, amely öntudatos cselekedetek­ben és áldozatkészségben fog megnyilatkozni, vagy pedig er­nyedt és életképtelen fellegvár-e az amerikai magyar “közélet,” amely csak hangzatos szavakból s tettre képtelen álmokból áll. Nagy problémákat csak nagy felelősségekre képes emberek oldhatnak meg. Házat senki se építhet szavakból. Fa, tégla, kő és vas nélkül csak ábrándozni le­het. A washingtoni Amerikai Magyar Kongresszus nem az ün­nepi szónoklatok szappan-bubo­­rékait fogja színes csokorba gyűjteni, hanem Amerika segít­ségével egy uj, f üggetlen, szabad és boldog Magyarország feltá­madását kívánja biztosítani. A mai rab, szenvedő, kifosztott és halálra váll Magyarország ko­­porsój át egy negyed-századdal ezelőtt Amerikában ácsolták meg és faragták ki a magyarság ellenségei s bosszúálló “szomszé­dok.” Az isteni igazság-szolgál­tatás legteljesebb elégtétele len­ne az egész világ magyarságá­nak a számára, ha az októberi, washingtoni Amerikai Magyar Kongresszus örökre kitörölhet­né ezt a gyászos emléket a ma­gyar szivekből. Készüljenek egyházi, egyleti, nagybizottsági és testületi kép­viselőink Amerikaszerte, hogy az október 6 és 7 napján Wash­ingtonban tartandó Amerikai Magyar Kongresszuson, amely az AMSz. 16-ik országos gyűlése s az amerikai magyar sajtó 100 éves jubiluema, mindnyájan e­­gyütt lehessünk. Agyonvertek állítólag egy pesti egyetemi tanárt Még áprilisban letartóztatták dr. Grosz István egyetemi ta­nárt a Joint-ügy kapcsán és mint kiszivárgó hírekből megál­lapítható, a katonapolitikai osz­tályon vallatás közben a rezsim pribékjei agyonütötték. A magyar vasút nem fogad el magyar forintot utasától Egy Magyarországon élő kül­földi állampolgár az AVO-tól hosszú hónapok után megkapta kiutazási engedélyét. A buduapesti keleti pályaud­varon az IBUSZ-nál jegyet a­­kart váltani, majd a csomagját feladni. A fizetésnél kiderült, Megdrágult a postai csomagszállitás Az Interstate Control Com­mission hozzájárult- a belföldi postacsomagok szállítási dijá­nak 36 százalékos emeléséhez. Az emelést augusztus elsejére engedélyezték, de Summerfield országos főpostamester egy nyi­latkozata szerint csak október 1-én fogják életbeléptetni. A külföldi csomagok diját is felemelik, mégpedig igen nagy mértékben. Egy font szállítási dija az eddigi 14 cent helyett 45 cent lesz. A világ leghíresebb hirdetése Ez a hirdetés 1911-ben jelent meg az amerikai ismert “Mun­­sey’s Magazine” hasábjain s új­fajta rotációs nyomógép meg­születését közölte a világgal. A hirdetés maga annak idején óriási lelkesedést keltett az E- gyesült Államokban, úgyhogy vagy kétezer lap újra meg újra lenyomta s mindenféle dicsérő magyarázatokkal látta el, sőt még vezércikkeket is Írtak róla. Magának a hirdetésnek szö­vege (kivonatosan) igy hang­zott: “Én vagyok a rotációs saj­tó, szülőanyám az Anyaföld. Szivem acélból, testem vasból, ujjaim ércből készültek. A világ minden dalát, a történelem ora­tóriumait és minden korok szim­fóniáit dalolom. Én vagyok a Mának a hangja s a Holnapnak a hírnöke. A múltak szálaiba és szövöm bele a jövő mintáit. Én mesélem el a békének éppúgy, mint a háborúknak históriáját. Szavamra az emberek szive szenvedélyesen lobban fel, vagy gyöngéd szeretetben olvad fel. Én mozgatom a nemzetek érve­­rését. Én noszogatom a jó embe­reket még derekabb tettek vég­rehajtására. Én vagyok a világ kacaja és sírása, s nem fogok mindaddig elmúlni, mig a földön minden dolgok vissza nem tér­nek a porba, amelyből vétettek... Én vagyok a rotációs sajtó!” hogy a pénztár sem magyar fo­rintot, sem osztrák schillinget nem fogad el. Csodálkozó kérdé­sére a következő feleletet kapta: “Csak dollárt vagy svájci fran­kot fogadunk el.” Az ellenvetése, hogy állandó­an Magyarországon élt és igy valuta-belföldi, tehát a magyar törvények értelmében külföldi fizetési eszköz nem is lehet a bir­tokában, mit sem használt. Kénytelen-kelletlen váll alnia kellett a “lekapatás” veszélyét és a fekete piacon megvásárolni a svájci frankot. (Élünk a gyanúperrel, hogy valami bolsevista feketekereske­delmi nemzeti vállalat szállította a valutát.) Ahogy a melegebb napok meg­jöttek, több és több ember ül a családi automobilokba és való­sággal elárasztja az ország vala­mennyi országutját. Különösen a hétvégeken szaporodott meg a forgalom, a szép idő beálltával. Minden amerikaihoz intézve, a­­ki kocsit hajt, a connecticuti Travelers Insurance Company of Hartford most adta ki tizen­kilencedik jelentését az ország­utak bitzonságáról, összegyűjt­ve és osztályozva a forgalmi bal­esetek adatait. Ha az emberek ismerik a tényeket — és ezek megrázóan beszélnek — remél­hető, hogy mindenki, aki a kor­mánykerék mögött ül, betartja az előirt biztonsági szabályokat és segíteni fog abban, hogy az 1953. év ne hozzon olyan ka­tasztrófákat, mint 1952 hozott. Az 1952. év a legszerencsétle­nebb volt az Egyesült Állafnok történetében, ha az autó kataszt­rófákat vesszük tekintetbe. Har­minchétezer ember lelte halálát autó balesetek következtében, te­hát ötszázzal, több, mint 1951- ben. A sebesülések száma 2,- 090,000-re rúgott, 127,000-rel többre, mint 1951-ben. A gyorshajtás több szeren­csétlenséget okozott, mint min­den más mulasztás vagy bűn. Az elmúlt évben 13,430 ember halt meg és közel 600,000 ember sé­rült meg gyorshajtás következ­tében, a Travelers Insurance a­­datai szerint. A halálos balese­tek 25 százalékában 25 évnél fiatalabb egyének hajtották a kocsit, pedig az ország hajtói­nak csak 15 százalékát képvise­lik. Tizenötezernél többen pusz­tultak el és 750,000 ember sé­rült meg hétvégi autó balesetek­ben, tehát az összes halálos bal­esetek 40 %-a hétvébeken tör­tént. (36 százalék szombaton és vasárnap és a szombat még a vasárnapnál is veszedelmesebb.) Egyetlen tekintetben mutat­nak az 1952-i tragikus adatok javulást. A balesetkben meghalt (8,650) és megsebesült (265,- 430) gyalogos száma 1951-el szemben 8 százalékkal csökkent. ^ (Talán mert a kocsik és hajtők megszaporodása következtében kevesebb ember járt gyalog!) Az uccák keresztezése másutt, mint a sarkokon, különösen veszeglő kocsik háta mögött vagy előtt, a legveszlyesebh do­log, amit gyalogos elkövethet. Ez utóbbi ok következtében 42 százalékkal több ember halt meg, mint 1951-ben. A sebesülé­sek száma 36 százalékkal növe­kedett. Más érdekes adat a jelentés­ben az, hogy a nap előrehaladtá­val a balesetek szaporodnak. A legtöbb a délutáni és esti órák­ban fordul elő, amikor a hajtők fáradtak, türelmetlenek vagy in­gerlékenyek. Meglepő, hogy a balesetek há­romnegyedrésze derült időben, száraz országutakon történt. A hajtok ilyenkor inkább elbizzák magukat, nem figyelnek eléggé az útra és tulmennek a megen­gedett sebességen is, mig rossz időben, síkos utakon, a legtöbb motors óvatosan hajt. A balesetekben szereplő ko­csik 80 százaléka egyenesen elő­rehaladt, amikor a baj történt, tehát nem fordult se jobbra, se balra, nem ment hátrafelé, nem csúszott és nem állott meg. (E- gyenesen előrehaladni a legbiz­tosabb manőver, amit hajtó vé­gezhet, de természetesen csak akkor, ha figyelmes marad és észszerű sebességgel halad.) A balesekben szereplő kocsiké nak csak egynegyedrésze volt autóbusz, trakk, vagy takszi. A. kocsik 90 százaléka jó állapot­ban volt a baleset előtt. A Travelers Insurance jelen­tése hangsúlyozza, hogy a sze­rencsétlenségek legnagyobb ré­szét el lehetett volna kerülni, ha a hajtők és a gyalogosok ügyel­tek volna a forgalomra és tuda­tában lettek volna annak, hogy veszélyben forognak. “Csak Te Tudod Megakadá­lyozni az Autóbaleseteket!” —• ez az 1952-es jelentés cime. — “A Saját, a Családod és Em­bertársaid Élete Tőled Függ!” — ez a mottója. Common Council HAZÁM IRTA: BOROS SÁNDOR Itt járt a végtelen valamikor, Itt járt a tenger. Nem volt völgy, se hegy; Ég, föld, lét, nemlét, véges és titok És nemtitok se. Egy volt minden, egy. Nem volt minden m'ég igy elszigetelt, Csak ő, csak az a végtelen dalolt, S hogy elment egyszer, el, azóta lett Medrének ez a tája árva folt. Egy kagyló maradt csak, az én hazám, A véges, néma tájon ideát: A Kárpátok mély gyöngykagylója, mely Búgja a távol végtelen dalát. . : ■ HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÖL

Next

/
Thumbnails
Contents