Szabad Sajtó, 1953 (47. évfolyam, 5-53. szám)

1953-07-09 / 28. szám

I

I

OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY

THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES

VOL. 47. ÉVFOLYAM — NO. 28. SZÁM

Hangok a vasfüggöny mögül |

Lehúzott függöny mögötti | néma csend mindig a titokzatosság nyugtalanító érzéseivel hat a függönyön innen levőkre. Azonban ha a függöny mögül moraj ló hangok hallatszanak, miket nem természetfeletti erők kitörése, hanem béklyókba szoritott emberi páriák elnyomott érzéseinek visszhangja idézte elő, akkor a titokzatosság nyugtalan érzéseit a reménynek éltető ereje váltja fel.

A fenti néhány sorunk rövid, tömör összefoglalása annak a hatásnak, amit a kommunizmus vasfüggönye a szabad világ népeire gyakorolt. Amig a vasfüggöny mögött csend volt, abból csak az akaratnélküli beletörődöttséget lehetett kiolvasni az elmúlás megmásithatatlanságába. De most, hogy a mindent eltompitó vasfüggönyön keresztül egyre több zaj hallatszik, mit az elnyomott emberi indulatok kitörő ereje változtatott át tompán moraj ló zajjá, nem úgy érezhetjük, hogy az élni akarás ösztöne győzedelmeskedett az elfásultság felett, s fegyvertelensége dacára is szembe száll a legnagyobb veszedelmekkel, hogy ökleivel döngesse a zsarnokság ércfalait.

Túlságosan rózsás reményeket nem szabad a jelenségek sikeréhez fűznünk, mert jól felszerelt hatalmas hadsereggel szemben fegyvertelen polgároknak semmi esélyük nincs. Azonban háború esetén, amikor a szabad világ demokráciáinak joguk lenne az ellenséges harcvonal mögötti lakosságot repülőernyök segítségével felfegyverezni, a kommunisták e belső ellenségei a nyílt ellenségnél is veszedelmesebbeknek bizonyulnának. Ebben rejlik a nagy jelentősége azoknak a különböző csatlós államokban megnyilvánuló zavaroknak, mik uccai tüntetések, nyílt sztrájkok és titkos szabotázsok formájában vetik előre az árnyékát az elkerülhetetlenül bekövetkezendő eseménynek, a túl nagyra nőtt diktátori hatalom bukásának. Mert nincs kétségünk az iránt, hogy az orosz kommunista imperializmus el fog bukni, mielőtt kitűzött célját, az egész világ meghódítását elérné.

Változásokról szóló hírek Magyarországból A vasfüggöny mögül jövő zaj ok okait bizonyára aggodalommal vizsgálhatják Moszkvában és nagyon valószínűnek látszik, hogy a Magyarországon állítólag végbe menő ensebb volt, hogy Rákosi nagygedékenyebb politikai változások is ez aggodalomra vezethetők vissza. A múlt vasárnap az amerikai újságok hoszszu cikkekben számoltak be azokról a hírekről, miket Magyarországból kaptak. A híreket az Associated Press tudósítója küldte, s igy megbízhatóságukhoz nem férhet kétség, de mivel azok Budapestről vannak keltezve, valószínűnek tartjuk, hogy csak azért kerülhettek ki a vasfüggöny mögül, mert végeredményben azok a kommunizmus érdekeit szolgálják. U- gyanis e hírekből úgy látszik, mintha a kommunisták azt akarnák mutatni a világnak, hogy ők alapjában véve nem is olyan rosszak, mint ahogy a világ róluk azt hiszi. Azonban a németországi és lengyelországi zavargásokról és a többi csatlós államokbani nyugtalanságokról kiszivárgó hírek arra engednek következtetni, hogy a kommunisták politikai engedékenysége nem önkéntes nagylelkűség, hanem az ellenük egyre szélesebb körben terjedő ellenállási mozgalmak eredménye.

Már egyedül az is nagy esemény, hogy az 1945 óta Magyarországon a tényleges hatalmat kezében tartó Rákosi Mátyás, ki előbb aleinök és tavaly augusztus óta köztársasági elnök volt, e hivatalát “átadta” az 57 éves Nagy Imrének. Mindazonáltal a hírek szerint Rákosi nem lett kegyvesztettje Moszkvának, amennyiben Nagy Imrével és Gerő Ernővel együtt egy triumvirátusnak lett a tagja, mely a moszkvai Malenkov- Beria-Molotov triumvirátushoz hasonlóan fogja a trónmögötti hatalmat gyakorolni. A “képviselőház” tagjai óriási lelkesedéssel üdvözölték az uj elnököt, aki Ígéretet tett arra, hogy a múlt “tévedéseit” ki fogja küszöbölni. Példanélküli nyíltsággal kritizálta az elődje politikáját és Kelet- Németország kormányához hasonlóan megindított, de Magyarország értelmezése szerinti “uj irányzat” életbeléptetését ígérte. Legkülönöban tapsolt utódja beszédének és mosolyogva foglalt helyet mögötte az emelvényen.

Mit ígérnek a magyar népne/c . . .

A múltak tapasztalataiból okulva, nem bízhatunk a kommunisták politikai pálfordulásában, különösen ha ez anynyira ellentétben áll az eddigi tüzzel-vassal megvalósítani akart programjukkal. Az amerikai sajtóban megjelent hírek szerint az uj elnök szabadon bocsáttatja azokat a bebörtönzött egyéneket, kik nem veszélyeztetik az állam biztonságát. (Ez az intézkedés valószínűleg a politikai okokból bebörtönzöttekre vonatkozik.) A kisgazdáknak viszszadatja az elvett földjeiket, az el nem ért termés kvóta miatti pénzbírságot vissza adatja, lelassítja az ipari átalakulás tempóját, az árakat levág(Folyt• a '-ik oldalon)

_____________________PASSAIC, NEW JERSEY

ELADTÁK KÁRPÁTALJA SZABAD NÉPEIT

A Kárpátaljai Magyarok szövetsége megalakult Clevelandban. Alábbiakban közöljük most nyilvánosságra hozott programját:

1. Kárpátalja orosz kommunista zsarnokság alatt sínylődő magyar és más őslakos népeinek teljes jogi osztottságára és súlyos szenvedéseire felhívni a nemzetközi fórumok és a világ közvéleményének figyelmét.

2. A nyugati szabad népek előtt ismertetni azokat a veszélyeket, melyek Európa békéjét és biztonságát fenyegetik az által, hogy Benes Kárpátalját Moszkva kezére játszotta át s ezzel a Nyugat meghódítására törő kommunista orosz imperializmus, a Kárpátok nyugati lejtőin, megvethette lábát.

3. Minden eszközzel küzdeni azért, hogy a jövő területi és politikai rendezése során Kárpátalja visszakerüljön a Kárpátok övezte Dunamedencében lakó népek politikai közösségébe, ahová történelmi, földrajzi (geopolitikai) és gazdasági adottságainál fogva tartozik, melyből 1919-ben erőszakkal, a, lakosság akarata ellenére szakították ki.

4. Már most az emigrációban kidolgozni egy oly közjogi rendezés alapelveit, amelyek a fölszabadulás után Kárpátalja népei : a magyarok, ruszinok, németeg és románok részére teljes egyegnjoguság alapján biztosítják mindazon jogokat, amelyek vallási, politikai, kulturális és közgazdasági vonalon rendezik az őslakó népek békés együttélését.

5. A közös érdekű célok megvalósítása, valamint a jövő harmonikus együttélés előfeltételeinek megteremtése érdekében a legszorosabban együttműködni a baráti ruszin nép hasonló törekvésű emigrációs szervezeteivel.

6. Kapcsolatokat kiépíteni mindazon emigrációs, nemzeti és népi szervezetekkel, amelyek célkitűzései a K. M. Sz. céljaival összhangban állnak.

7. Nyilvántartani és egybefogni a világon szétszórt, Kárpátaljáról származó magyarokat, tájékoztatni őket az időszerű hazai és nemzetközi eseményekről és a fennálló lehetőségek keretében előmozdítani szociális és kulturális érdekiket.

INDOKOLÁS:

Az a terület, amelye az első világháború befejezése óta “Kárpátalja” elnevezés alatt ismerünk, a honfoglalástól 1919- ig, tehát több mint egy évezreden át Magyarországhoz tartozott, mint annak szerves, földrajzilag és közigazgatásilag el nem határolt része.

RÁKÓCZI KATONÁI

Ennek a területnek különböző nemzetiségű lakossága az évszázadok folyamán a legnagyobb egyetértésben élt együtt. A magyar haza iránti hűsége és ragaszkodása példás volt. Az őslakos magyarsággal vállvetve, különösen a 14-ik században betelepített ruszinok utódai, vállalták mindenkor a magyar sorsközösséggel járó, nem egyszer súlyos áldozatokat, kiérdemelve ezzel a “gens fideiissima” elnevezést, mellyel II Rákóczi Ferenc tüntette ki őket. Az ő idej ében való magyar szabadságharcban tanúsított hősies magatartásukért.

MAGYARORSZÁGHOZ

KÍVÁNNAK TARTOZNI

Az Osztrák-Magyar Monarchiának az első világháború után bekövetkezett* összeomlásakor Kárpátalja népe történelmi j eletnőségü bizonyságát szolgáltatta a közös magyar haza iránt érztet hagyományos hűségének, amikor is a lakosság kiküldötteiből megalakult szojm 1919-ben Munkács székhellyel egyhangúlag kimondotta, hogy továbbra is Magyarországhoz kíván tartozni.

ERŐSZAK

A téri?1“4' 1 *t azonban nem a lakosság szabadon megnyilvánitott akarata, hanem a nyers erőszak döntötte el. A védtelen területet a cseh csapatok özönlötték el és azok parancsnoka: Paris tábornok erőszakkal öszszeterelt, mandátummal nem rendelkező “megbízottakkal,” parancsszóra kimondotta a Csehszlovákiához való csatlakozást. Amikor aztán az akaratnyilvánításnak ezt a formáját a St. Germain-i békeszerződés szankcionálta, Kárpátalját nemcsak de facto, hanem de jure is Csehszolvákiába, tehát egy o-Rákosi lebukott

A hir érdekes ugyan, de már nem hir, hiszen már csaknem egy hete tudja a világ, hogy öt évi dísztelen szereplés után Rákosi Mátyás, a szovjeturalom alatt levő Magyarország bábvezére kegyvesztett lett Moszkvában és “lebukott” a miniszterelnöki és kommunista pártvezéri székből . . .

Utóda egy Nagy Imre nevű másik moszkvai, kiküldött lett* aki szovjet-polgár, de ennek dacára már előzőleg is kapott szerepet a kormányban.

❖ ❖ ❖

Moszkva uj irányvezetése még sok érdekes fordulatot teremthet a közeljövőben . . .

lyan államba kebleezte be, melynek a területe semmiféle, se történelmi, se földrajzi, se gazdasági, se néprajzi jogigénye nem volt és nem is lehetett.

ÖNKÉNY

A két világháború közötti 20 éves cseh uralom Kárpátalján a politikai önkény és a gazdasági kizsákmányolás iskolapéldáját szolgáltatta. A cseh kormányzatok nemcsak, hogy nem hajtották végre a St. Germain-i békeszerződés azon rendelkezését, — amely Kárpátalja részére területi autonómiát biztosított, hanem az erőszak és az elnyomás minden eszközét igénybevették, hogy a lakosság szilárd lelki ellenállását megtörjék. A megbízhatatlannak bélyegzett régi tisztviselők ezreinek elbocsátása és kiutasítása az illetőség és állampolgárság tömeges elvonása olyanoktól, akik már előbb ott laktak, mielőtt a csehszlovák állam megszületett. A cseh tisztvisetlők tömeges betelepítése, a lakosság igazi felfogását visszatükröző magyar és ruszin pártok elnyomása, talajtálán cseh pártok favorizálása mind zet a célt szolgálták. U- gyanez volt a célja a szigorú cenzúrának, a szólás- és gyülekezési szabadság gúzsbakötésének. Követte ezt a hatósági ten ír, a cseh és ukrán nyelv erőszakolása, és nem utolséó sorban a keleti schizmának atulnyomó többségben görög katolikus lakosság körében, hatalmi eszközökkel való terjesztése.

GYARMAT

A politikai elnyomással párhuzamosan haladt Kárpátalja gazdasági k i z s á k mán^olása. Prága ezt a területet kezdettől fogva gyarmatnak tekintette. Erőfóriásait a végsőkig kihasználta. Azonban mit sem tett a terület gazdasági erejének fokozására, a lakosság életnívójának emelésére s munkaalkalmak teremtésére. A helyi ipar tervszerű elsorvasztása, az igazságtalan adózás, az egyre növekvő közterhek, a rabló erdőgazdálkodás, valamint a hegyi legelők feljavításának elmulasztása folytán az amúgy is mostoha természetű és gazdasági adottságok között élő lakosság helyzete egyre nyomorúságosabbá vált. Különösen súlyosan érintette a lakosságot a magyar határ hermetikus lezárása, amely máról-holnapra megfosztotta a szegényebb ruszinok nagy tömegeit attól a jelentős megélhetősi forrástól, — amelyet részükre a délre irányuló tutajozás és a termékeny magyar vidékek földbirtokain vállalt idénymunka je(Folyt. a 3-ik oldalon)

EGY SIR

IRTA: KIS JÓZSEF

Valahol messze, valahol régen, Nem jártam arra, de oda szállnék;

Megástak egy sírt temető-szélen. Nem láttam soha, de rátalálnék: . . .

Fája elsüppedt, hantja behorpadt, Valami titkos erő él bennem,

Ki nyugszik ottan, azt én tudom csak ... Az megmondaná, merre kell mennem . . . Én tudom csak . ... Merre kell mennem . ..

Te alszol ottan, édes jó anyám! . . .

Kietlen gond közt, sivár éjszakán, t

Ha éltem sorát meghányom-vetem:

Hej, azt a sirt be meg is könnyezem ...

Be megkönnyezem!

THURSDAY — 1953. JULIUS 9

BEJELENTÉS

Alulírott, mint a Hungarian Publishing Co. Inc. elnökpénztárnoka, tisztelettel bejelentem, hogy a kiadó-vállalatunk tulajdonában levő “Szabad Sajtó” (“Free Press”) c. passaici magyar hetilapot a mai napon Ikafalvi Diénes László lapkiadó kollégámnak és barátomnak adtam el, akinek New Jerseyben már van három hetilapja és igy a legrégibb jerseyi magyar hetilap, a passaici Szabad Sajtó jó kezekbe kerül és pontos megjelentetése továbbra is biztosítva van.

Vállalatunk, a Hungarian Publishing Co. a Szabad Sajtót néhány év óta fő-lapunk, a Bridgeport, Conn.-ben megjelenő “Amerikai Magyarság” iker-lapjaként adta ki, — a távolság miatt azonban ez nehézségekbe került és jobbnak láttuk a Szabad Sajtót jerseyi kollégánknak átadni.

Midőn a Szabad Sajtó átadását az ottani magyarság tudomására hozom, egyben kérem Diénes László szerkesztőkiadó számára és a lap ügyvezető szerkesztője, Matkos Jenő számára további szives jóindulatukat és pártfogásukat.

Tisztelettel:

SZÉKELY IZSÓ elnök-kiadó

I

New York, N. Y., 1953. julius 3.

Köszöntjük Passaic és vidéke magyarságát

Abból az alkalomból, hogy a passaici Szabad Sajtó, New Jersey állam magyarságának legrégibb hetilapja a mi lapláncolatunknak egyik “láncszeme,” vagyis: a Perth Amboy-i Hiradó-nak, a New Brunswick-i Magyar Hirnök-nek és a Trenton-i Függetlenség-nek egyik testvér lapja lett,-szeretettel, szolgálatainkat felajánló, segítő készséggel, magyar testvéri jóérzéssel köszöntjük Passaic és környéke magyarságát. Kérjük, fogadják a mi Szabad Sajtő-nkat úgy, mint alkonyuló, “estébe hajló” amerikai magyar életünk egyik világitó lámpását, fáklyáját, vagy mécsesét, amely- i be “uj olajat” öntöttek és amely addig fog égni, amig lesz, aki J hittel, odaadással, szorgos buzgalommal, féltő igyekezettel és azzal a magyar érzéssel táplálja e lángot, amellyel csak szüleim lehet...

* $ *

Igen . .. Amikor most Trentontól Passaic-ig lapjainkkal csaknem egész New Jersey magyarságához elér szavunk, illő, hogy egy szóra megálljunk és egy kicsit elbeszélgessünk, testvérek ... És amikor most nemcsak “Passaic jött be a mi érdekeltségi körünkbe,” de ugyanígy mi is a “passaici magyarság színe elé” kerültünk, úgy érezzük, illő, hogy bemutatkozzunk. És ez a bemutatkozásunk nem is lehet más, mint annak elmondása, hogy érzésben, gondolkozásban legtöbbnyire egyek vagyunk, de különösen akkor, amikor magyar fajtánkról és balsors-tépte szegény magyar népünkről van sző . . . Habár ezzel a meghatározással szoktuk a mi amerikai magyar lapjainkat illetni: “Nyelvében magyar, szellemében amerikai” — születési adottságunk, magyarságunk és magyar fajtánkhoz való sírig ragaszkodásunk mégis mindenek fölötti, mindent áthidaló és mindennél előbbrevaló ...! Ezt nemhogy nem tagadjuk, de hirdetjük és ha tiz, húsz, vagy ötven évi amerikai tartózkodásunk során valaki szemünkre veti, hogy ezért nem vagyunk jó amerikaiak, annak idézzük a néhai nagy elnök, Theodore Roosevelt szavait, aki azt mondotta: “Nem lehet jó polgára Amerikának az olyan bevándorlóit, aki szülőhazáját és fajtáját megtagadja!” . . . Mi jó polgárai vagyunk fogadott hazánknak; résztveszünk minden hazafias és jótékony mozgalomban, adunk mindent, ,amit ez. a haza ■kér tőlünk, pénzt, vért, gyermekinket s ha kell, az életünket is odaadjuk . . . mindez azonban nem zárja ki azt, hogy szivünk mélyén ott él szülőhazánk képe s hogy szószólói, követei védelmezői vagyunk fajtánk s árva magyar népünk szent ügyének . . .

■is Sis *

A Szabad Sajtó 46 éves múltjához méltóak akarunk és méltóak fogunk lenni. Jó amerikai és jó magyar újságot igyekszünk olvasóink kezébe adni, mint ahogy az elmúlt 18 év alatt — amióta itt Amerikában “ujságoskodunk” — mindig ez volt a célkitűzésűnk.

Egyelőre a perth amboyi Híradóval összeolvasztott módon jelentetjük meg a lapot s a kezdeti nehézségek leküzdése után az olvasók is látni fogják, hogy a megujhodott Szabad Sajtó valóban megéri az előfizetést és megérdemli a magyarság támogatását. . . Az ősszel nagy tervek keresztülviteléhez fogunk, naptárkönyvet is készülünk adni olvasóinknak és minden igyekezettel azon leszünk, hogy New Jersey magyar sajtója amilyen mértékben válik egységessé és erősödik, olyan mértékben váljék egyre növekvő olvasótáborunk javára és lehessen szolgálatára minden magyar testvérünknek; minden becsületes célkitűzésnek, szép gondolatnak, nemes szándéknak és minden igaz amerikai és magyar ügynek!

Beköszöntőnket azzal fejezzük be, hogy kérjük és felkérjük Passaic és vidéke magyarságát, tekintse a Szabad Sajtó ügyét a saját ügyének, vegye fokozottabb pártfogásba helyi magyar lapját és mi Ígérjük, fogadjuk, hogy minden gyarapodásunk mindnyájunk javára lesz, mindnyájan hasznát fogjuk látni annak! Segítsék, pártfogolják szerkesztőnket, akinek további munkájához mi is sok sikert kívánunk!

Magyar testvéri köszöntéssel

DIÉNES I. LÁSZLÓ szerkesztő és kiadó

1

\