Szabad Sajtó, 1953 (47. évfolyam, 5-53. szám)

1953-04-16 / 16. szám

April 16, 1953 Page 3. Oldal Krúdy Gyula Álmoskönyve KUNYHÓRÓL ÁLMODNI? — Nyugalmas ébredést, életgondok miatti zak­latást jelenti. (1842.) — Kerner azt állítja, hogy kedvező véleményt rrjondanak rólad ott, ahol nem is várod. Pásztorkunyhó, amely üres: közelgő tél jegye. Kis. kunyhóban lakni és benne tüzet rakni álmunkban, vágyódás egy ifjúkori szerelem után. Kunyhót építeni és benne lefeküdni: szerencsés véletlen. Kunyhóban elbújni üldözők elől: szaba­dulás egy fájdalomtól. kakast látni!? — Rossz hir. Kakasokat vívni látni: háború. Kakas-szót hallani: sokáig tartó békesség. NAGY KÁRT LÁTNI? — Veszekedés. Kijs kárt látni: vigság. KÁRTYÁZNI ÁLMUNKBAN? — Nagy háborút jelent.— Kártyázni és nyerni: gazdagnak rossz, szegénynek jó. — KENYERET ENNI MELEGEN? — Öröm. Kenyeret enni (fehéret): jó. Kenyér, búzából való: vigságl Ha a te kenyered: tisztes­ség. Kenyeret látni: bánat. Kenyeret háton horda­ni: kárvallás. Kenyetet, árpából valót enni: nagy szerencse. Az alább következő magyarázatok a legrégibb magyar álmoskönyvekből valók: Kénlkövet vagy szí rkot látni: tévedésbe esni. Képet csókolni és imádni: keserűség. Kép: ro­konokat jelent. Képei, írottat, a falon találni: igen nagy öröm. Képet fa ragni: jó a tanulóknak. Kert, szép virágokjkal: migél több a virág, an­nál több az öröm. Kertbe menni: házi gondok. — Kertben járni és zöldséget nem találni: bú. Kertet látni s belemenni: öröm. Kertet eladni, szorgalom. Kését másnak eladni: intés. Kést mástól el­venni: rágalmazás. Kéz, tiszta: gyanú. Kéz, piszkos: jó szerencse. Kezet elveszteni: jobbkéz atyánkat, balkéz anyán­kát jelenti. Kéz, sebe ben mosni: vigság. s: adósság. Kezet hideg viz-GAAL MÓZESNEK, ERDÉLY MESEMONDÓJÁNAK MESTERMÜVE MEZIJÍOS KÉT LEÁNYA... A LAGYAR FALU TISZTA SZELLEME ÉS BUDAPEST KÍSÉRTÉSE I zen közben pedig a nagyságos ur elküldte a hiv talszolgát a bejelentő-hivatalba, tudakozódott Csegezi Véri uj lakása után, de nem tudott meg sen mit. — - Meglehet, hogy hirt sem adván magáról, el­­köl űzött Budapestről, — mondta a nagyságos ur. — lyesmi nem tartozik a ritkaságok közé. Erre a* hírre Lidi még jobban megijedt és még grő ebben várta Palit, hátha ketten mégis csak nyomára jönnek az eltűnt Vérinek, Egy vasárnap találkozott Lidi Marcival. — Tudod-e, Lidi, hogy kit láttam? Lidinek nagyot dobbant a .szive: — Jaj, csak nem Vérit,? — Azt én, t, felelte keserűen Marci. — Beszéltél vple? — Hogy is mertem volna beszélni?.... De oszt’ nen is beszélhettem volna vele, még ha mertem volna is.... — Hát miért? — Én gyalog voltam, ő hintóbán!.... A bizony, Egy ★ VASMEGYEI NÓTA rózsafán. ♦ ♦ Egy rózsafán megszámoltam száz rózsát, Századikat elküldöm majd tehozzád: Közepébe leheltem a lelkemet, Tépd össze, ha nem szeretsz már engemet. már hintóbán jár.... és nagyon cifra ruha volt raj­ta... nagyon cifra.... — Nem ő volt az, hidd el! Megtévedtél, Mar­ci.... — mondta Lidi, de ő sem hitte, amit mondott. — Nem tévedtem bizony! Ezer, de még száz­ezer közül is megismerném!.... Ő már a cifraság ördögéhez tántorodott.... — Jaj, ne mondj ilyet! — Mondom bizony, mert láttam. Eleget fájt a szivem miatta. Most is fáj, csakhogy immár vége mindennek. Te se keresd, apád se keresse, azt mondom én. Nekem is meghalt, de nektek is meg­halt.... Ejnye, no, hát mi lelt téged, Lidi? — Megnehezedett a szivem.-3- Én pedig a jövő héten hazamegyek, Lidi. .. Vériért jöttem fel, miatta már nincs mit idefenn-— Te, Marci, ha neked lelked van, el ne mond otthon, amit láttál.... Ezt Ígérd meg,nekem. — Már kinek mondanám el?.... És miért is mon­danám el?.... — Az édesapámnak a fülébe ne jusson!.... Jaj, én úgy féléik! — Tőlem ugyan soha, senki sem tudja meg, azt ígérem. — Köszönöm, Marci! A rákövetkező vasárnap levelet kapott Lidi. Szép, finom rózsaszínű volt a levélpapír. Szegény ember ilyen drága papirosra nem is merne írni. Szép írással írva a levélben e sorok: “Kedves Lidim. Ma délután szívesen látlak. .. uzsonnára. Igen sok mondanivalóm lesz.... Csókol szerető testvéred, Véri.” Alul pedig a lakásának pontos cime. Lidi csak olvasta ezt a néhány sort, s nem akart hinni a szemének. Nem tudta: örvendjen-e vagy szomorkodjék; nem tudta, elmenjen-e a testvéré­hez, vagy úgy tegyen, mintha tőle soha egy sor írást sem kapott volna.... Bárcsak már itt volna Pali, hogy tanácsot kérjen tőle. .. A nagyságos asszonynak nem merte megmutatni a levelet, szé­­gyenlette magát. Nehéz helyzet volt ez szegény Lidire nézve...... Most már tudta, hogy az ő testvére nem szolgál, hogy lelépett arról az ösvényről, amely munka és tisztesség árán ad idővel a léleknek békességet, világ előtt s önmagunk előtt becsületet. Most már tudta, hogy nincs hatalom, amely az ő testvérét arról az útról visszatérítse és mégis elhatározta, hogy elmegy. Nem az uzsonna, nem is a kíváncsi­ság csalogatta, hanem a reménységnek egy utol­só felcsillanása: hátha mégis visszafordíthatja, hátha a boldogtalan,szerencsétlen Véri csak meg­tévedett.... És délután 4 órakor ott állott Véri lakásának az ajtaja előtt. A szobaleány, aki ajtót nyitott, sokkal cifrábban volt felöltözve, mint ő. Nem is kérdezte, hogy kit keres, bevezette a másik szo­bába és azt mondta neki: — Tessék leülni, kisasszony!.... Ez á szó arcába kergette a vért a becsületes fa­lusi leánynak. Nem ült le, csak nézett merően az ajtóra, amelyet bársonyos függöny takart el és e pillanatban szétvált a függöny: előtte állott Véri, a szépséges úri hölgy, az ő édestestvére, Csegezi Véri... — Szervusz, Lidikéin!.... így kiáltott és megölelte Lidit, aki sóbálvánnyá dermedve állott azon a helyen. — Mi lelt, hogy nem szólsz?.... Nem ismersz ream?.... Te, Lidi!.... — Bár ne ismernélek! — nyögte ki kínosan Li­di és elfordította fejét, hogy Véri ne lássa szemé­ben a könnyeket. — Ugyan, ne mókázz! Jere, ülj le! Ide melle«}, a pamlagra! Úgy vágyakoztam már, hogy téged lássalak. — Nem ülök le, Véri! Azt mondd meg nekem, miért tudtál igy megfeledkezni az édesapádról? Véri elpirult és bosszankodott. — Mindig csak a régi nótát fújod! Nem feled­keztem én meg senkiről, csakhogy okosabb vol­tam, mint te, mint ti, akik.... — Reggeltől-estig dolgozunk, amint ezt a mi jó szüléinktől tanultuk. — És mi hasznotok van belőle? Ugyan, kérieik, ne prédikálj! Légy okos, ülj le és beszélgessünk, azután uzsonnázunk. Igen finom süteményeket hozattam. Hála Istennek, van miből. — Nem eszem semmit, Véri. Nem azért jöttem, hogy egyem nálad. — Hát mi hozott ide? A kíváncsiság, ugy-e? — Nem a kíváncsiság, a testvéri szeretet. > — No látod!.... Nem is volna annak értelme, hogy nehezteljünk egymásra. « — Azt hiszem, hogy te még visszatérsz, hpgy együtt hazamegyünk édesapánkhoz.... J >-— Ugyan, mit keresnék én otthon?.... Ne ka­cagtasd ki magad, Lidi! Én haza menjek, hogy napszámba járjak? Eredj már! Inkább nézd meg, milyen szép lakásom van! Megmutatom a ruhái­mat. Kérj tőlem pénzt, azt is adok neked. Küldj haza apánknak száz forintot, az neki is többet. ér„ mintha én hazamegyek és egész nap mást teszem, mint panaszkodom. —* A lakásod nagyon is cifra, a ruhád szép, pénzed is lehet, de.... Nem tudta tovább mondani, valami összeszori­­totta a torkát.-r- Nem jössz haza velem, Véri? — kérdezte csaknem félénken. — Hogy te milyen ostoba vagy! Igazán na­gyon rosszul tettem, hogy meghívtalak.... Nem megyek haza; eszemágában sincs! — Akkor Isten áldjon meg! — Lidi megfordult és az ajtó felé indult. — Lidi!.... Csak nem mégy már? — Itt nem maradok! Nem!.... Selyem székedre ★ BALATONI NÓTA Odafenn csillagos. ♦. Odafenn csillagos, Idelenn csendes —­­Gyen ki galambom, Az anyád nem les. Gyere ki, Ragyogj rám — Csillagom, Katicám! Ragyoghat a csillag: Ragyogóbb vagy te! Virulhat a rózsa: Virulóbb vagy te! Borulj rám! Katicám! Csillagom! Rózsafám! le nem ülök, drága süteményedből sem eszem ... Megöl a keserűség, ha tovább kell néznem a te úri voltodat és arra gondolok, hogy édesanyánk, — nem félsz te attól, hogy az égből szomorú sze­mekkel néz reád.... hogy édesapánk megtudja, mi történt veled és idejön.... — Én nem félek semmitől! Még a te fenyegeté­sedtől sem! Ha nem tetszik, menj, én nem tarta­lak vissza! Tessék! Ott az ajtó!.... — Véri, hát az Istentől sem félsz? — Miért félnék? Mi rosszat teszek én, ha sze­retek egy urat és az ui* is szeret engem: és ha az az ur elvesz feleségül? Igenis, elvesz feleségül.... drága testvérem: — lesz belőlem nagyságos asz­­szony.... Akkor majd jó testvér leszek neked isi ... Leülsz a pamlagomra és eszel a süteményemből! Akkor a pénz is kell, ha megkínállak vele!... De majd meg fogom gondolni a dolgot!.... Lidi az utóbbi szavakat már nem is hallotta..... Kiment a cifra lakásból és úgy bánta, hogy oda csak egyszer is betette a lábát.... TIZENNEGYEDIK FEJEZET Pali megérkezik Már tavasz felé járt az idő, miikor egy szerdai napon, délután 5 órakor egy katona kopogtatott be a Lidi konyhájának az ajtaján..... Lidi felgyürt ujjal állott a mostó-teknő előtt, szappanos volt a keze, vizes a kötője. — Jaj, Pali lelkem! A katona megölelte, megcsókolta: Lidi sirt.Örö­mében. Hiszen olyan nagyon várta, olyan elha­gyatottnak érezte magát a nagy városban, mióta elvesztette a testvérét. (Folytatjuk) Kicsinnyé lenni: felmagasztalás. Kígyó, ha meg akar marni: betegség. Kígyó, mely előtt ember el nem mehet: betegség, nem jó. Kígyó, ha megmar: óvakodj ellenségeidtől. Kí­gyót látni: gazdac ság. Kincset lelni, hí kevés a pénz: jó.— Ha sok a pénz: veszedelem. Királlyal beszélni: tisztesség. Királlyal szemtől­­szembe beszélni: amit tőle kérsz, elnyered: ami miatt búsultál, örömre fordul. Kopasz elől: megcsúfolás. Kopasz hátul: vén­­ségedben szegény leszel. Kopasz jobbról: rokono­dat megkárositjál. Koronáztatni látni magad: bánat. Koszorút viselni: nagy tisztesség. Koszorút, zöld ágból kötöttet látni: mindenkibek jó. Ugyan­csak koszorút fej«den .látni: visszavonás. Kovácsolást látni: sok munka. Kocsit látni és főhelyen ülni: szándékodat elő­mozdítják. Kocsin városba bejönni és ismerőssel a kapu közt szemben lenni: ügyednek jó vége lesz. Köntöst, újat, magadra venni: gondtól meneked­­ni. Bő köntös: bánat. Ködöt, nem vastagot, látni: jó. Köd, ha felemel­kedik a földről: rossz kedv. Könyvekből taiulni: nyereség. Könyvet meg­égetni: jó barátod halála. Köröni, ha ujjdi nő: vén leszel. Körmöt az ujj­­ról levágni: haszen. Körtét, lágyat enni: nagy gazdagság. Kősziklára felhágni: jó következik. Követ hajigálni: nem gonosz, de ha más valaki téged hajigái: kái t tesznek néked. Köveket látni vagy rakásba rakni: nagy költséggel való házas­ság. Koldust látni: jó szerencse. Kút, amely mély, tiszta vízzel: gazdagság. Kút, amely házból folyik: kárvallás. Kutban,’tisztában fürödni: minden e mbernék kedvében lenni. Kulcsot látni < nnak, aki meg akar házasodni: jámbor házastársat jelent. Kulcsot lelni: nagy ha­talom. Kulcsokat összeszedni: nyereség. vwv/wwwwwwws >WWV»^/W\ WWWWWWWVWWVS^ ért, amelyek nem voltak okok deportálásra, ami­kor azokat elkövették. 7. Ne legyen deportálás olyan országba, mely­­lyel az idegenne}: nincs korábbi kapcsolata. 8. Semmiféle o cból se legyen deportálás, ha az idegent törvényesen és fondorlat nélkül engedték be az országba, kivévén a felforgatókat, akiket totalitáriánus országba lehet deportálni. A hűsé­ges és törvénytisztelő idegen bizonyos idő után akkor se legyen deportálható, ha törvényellene­sen érkezett ide. 9. A kizárási vagy deportálási eljárásban ■ idegennek méltányos kihallgatásban, pártatlan ítélkezésben, feleobezési jogban és felülvizsgálat­ban legyen része 10. Az amerikai polgárjogot ne lehessen vissza­vonni oiyan okokból, amelyek igazságtalan meg­különböztetést tesznek az ittszüíetett és a honosí­tott polgár között, vagy amelyek megnyirbálják a szabadságot, amely minden amerikai öröksége, ha honosított is. Reméljük, hogy a McCarran-Walter Act körül fejmerült országés vitának az lesz az eredménye, hogy ilyen szellemű alkotás kerül a törvény­­könyvbe. (Common Council) Hogy cenzúrázzák Budapesten a postát és a telefont? 'fc Óvatosan és meggondoltan írjunk Magyar­­országon é] ő ■ hozzátartozóinknak ("Report of H-ingary”.) Megbízható magánje­lentés szerint a itkos telefon- és levélcenzurát újabb technikai berendezésekkel "korszerűsítet­ték” Budapestenj. A levélcenzurát leipzigi gyárt­mányú gépekkel szerelték 'fel, amelyek mechani­kusan végzik a ooriték felbontását és lezárását, anélkül,hogy azqi a művelet elvégzése után a leg­csekélyebb nyoní maradna vissza. A bel- és külföldi levelezést a 62, 72., 73 számú postahivatalokba i ellenőrzik. Az ellenőrök nem a posta vagy a postaügyi minisztérium, hanem a belügyminisztérii m alkalmazottai.A cenzúrára át­adott postgzsákq <, sulykülönbsége beadás előtt és után körülbelül 70—80 százalékos. Ez azt jelenti, hogy a külföldre menő és onnan jövő levelek 70- 80 százalékát nem közvetítik, hanem megsemmi­sítik vagy visszatartják. A cenzúrázott leveleket 2—4 hétig “fektetiik”, hogy a tartalmuk elveszítse időszerűségét. A .cenzúrázandó leveleket találom­ra választják ki. Gyakran megtörténik, hogy a gyanús tartalmú leveleket tovább engedik, a cím­zettet és a levél tartalmát kartotékozzák és postá­ját tovább figyelik. A telefonbeszélgetések ellenőrzését polgári ru­hás ÁVH-s nyomozók végzik, akik állandó meg­figyelés alatt tariják a pártszervezetek, a honvéd­ség, a rendőrség a külföldi követségek, miniszté­riumok, pártfunkcionáriusok s meghatározott ma­gánszemélyek te efonsjait. A többi telefonbeszél­getést találomra ellenőrzik. A megfigyelés alatt álló állomások jelentkezésénél önműködően be­kapcsolódik a m£ gnetofon és hang-szallagra veszi fel a beszélgetés). Magyarországon és általában a Vasfüggöny möc;é a legnagyobb óvatossággal fo­galmazzuk leveleinket, mert egyetlen meggondo­latlan szóval bajba juttathatjuk hozzátartozóin­kat. Jobb nyílt lártyán, mint levélben írni! Uj bevándorlási törvényt kér az amerikai közvélemény Eisenhower Elnök is a McCarran-törvény módositása me lett nyilatkozott Kevés törvény váltott ki olyan elkeseredett vi­tát a Kongresszusban és a hírlapokban, mi^it a McCarran-Walter Immigration and Nationality Act és bár Truman elnök vétóval élt a törvény ellen, a Kongresszus több mint kétharmad több­sége az Egyesült Államok törvényévé tette. Azóta EISENHOWER ELNÖK IS A MÓDOSÍ­TÁS MELLETT NYILATKOZOTT, amit már 67 előkelő amerikai polgár követelt, a törvény tárgyalása idején. Ellenvetéseik a követ­kezőkben foglalhatók össze. Az uj törvény: 1. “A kvóta vízumok elfecsérlésének rendszerét folytatja”. (A régi örvény szerint is körülbelül 154 ezer bevándorló lett volna évenkint bebocsát­­ható, de e számnak :sak felét használták fel éve­ken át. AMcCarran-Walter törvény tovább foly­tatja ezt az elavult rendszert). 2. “A faji megkülönböztetést törvényileg szen­tesíti”. 3. "A bevándorlást még jobban megnehezíti . (Az egyetemi tanárok nem jöhetnek be kvótán kí­vül többé és a kvóta-beosztás az elavult 1920-as népszámlálás adatain épült fel.) 4. “A deportálásra uj, észszerütlen és igazság­talan okokat állapit meg”. A bírálat nagyrésze tehát nemcsak az uj tör­vényt sújtja, hanem a régi, 1924-es, bevándorlási törvényt is. A nemzetiségi származáson alapuló kvótarendszert, az :nnek alapját adó 1920-as népszámlálási eredményeket, az északi és nyugati Európára megállapított és felhasználatlan kvótá­kat, a déli és keleti Európára kiszabott rendkívül alacsony kvótkat — az uj törvény változatlanul vette át a régiből — egész kis kivétellel. Az amerikai közvélemény követeli, hogy az amerikai bevándorlási politikát a szabadságról és egyenlőségről táplált hagyománnyal kell össz­hangba hozni, anélkül, hogy az ország érdekeit és biztonságát kockáztatnék. A Common Council for American Unity osztozik ebben a nézetben és a bevándorlási törvénybe a következő elvek fel­vételét kívánja: 1. A fel nem használt kvótaszámokat azok kö­zött kell kiosztani, aki nem vándorolhatnak be, mert olyan országban születtek, amelyeknek kvó­tája betelt. Előnyben részesitendők, akiknek kö­zeli rokonaik élnek az Egyesült Államokban,vagy olyan képzettséggel rendelkeznek, amiben hiány van az országban, továbbá a háborúik és üldözte­tések áldozatai. 2. A faji megkülönböztetést el kell tüntetni a kvótatörvényből. 3. A kvótaszámok kiszámításánál a legutolsó népszámlálás adatait kell tekintetbe venni. 4. A nyugati földteke népeinek egyforma jogo­kat kell adni a bevándorlásnál. 5. Családok elválasztását meg kell akadályoz­ni. Törvényesen itt tartózkodó idegen házastársá­­naik és gyermekeinek bevándorlási engedélyét ne lehessen megtagadni. 6. Ne legyen deportálás olyan cselekmények-

Next

/
Thumbnails
Contents