Szabad Sajtó, 1953 (47. évfolyam, 5-53. szám)
1953-04-16 / 16. szám
April 16, 1953 Page 3. Oldal Krúdy Gyula Álmoskönyve KUNYHÓRÓL ÁLMODNI? — Nyugalmas ébredést, életgondok miatti zaklatást jelenti. (1842.) — Kerner azt állítja, hogy kedvező véleményt rrjondanak rólad ott, ahol nem is várod. Pásztorkunyhó, amely üres: közelgő tél jegye. Kis. kunyhóban lakni és benne tüzet rakni álmunkban, vágyódás egy ifjúkori szerelem után. Kunyhót építeni és benne lefeküdni: szerencsés véletlen. Kunyhóban elbújni üldözők elől: szabadulás egy fájdalomtól. kakast látni!? — Rossz hir. Kakasokat vívni látni: háború. Kakas-szót hallani: sokáig tartó békesség. NAGY KÁRT LÁTNI? — Veszekedés. Kijs kárt látni: vigság. KÁRTYÁZNI ÁLMUNKBAN? — Nagy háborút jelent.— Kártyázni és nyerni: gazdagnak rossz, szegénynek jó. — KENYERET ENNI MELEGEN? — Öröm. Kenyeret enni (fehéret): jó. Kenyér, búzából való: vigságl Ha a te kenyered: tisztesség. Kenyeret látni: bánat. Kenyeret háton hordani: kárvallás. Kenyetet, árpából valót enni: nagy szerencse. Az alább következő magyarázatok a legrégibb magyar álmoskönyvekből valók: Kénlkövet vagy szí rkot látni: tévedésbe esni. Képet csókolni és imádni: keserűség. Kép: rokonokat jelent. Képei, írottat, a falon találni: igen nagy öröm. Képet fa ragni: jó a tanulóknak. Kert, szép virágokjkal: migél több a virág, annál több az öröm. Kertbe menni: házi gondok. — Kertben járni és zöldséget nem találni: bú. Kertet látni s belemenni: öröm. Kertet eladni, szorgalom. Kését másnak eladni: intés. Kést mástól elvenni: rágalmazás. Kéz, tiszta: gyanú. Kéz, piszkos: jó szerencse. Kezet elveszteni: jobbkéz atyánkat, balkéz anyánkát jelenti. Kéz, sebe ben mosni: vigság. s: adósság. Kezet hideg viz-GAAL MÓZESNEK, ERDÉLY MESEMONDÓJÁNAK MESTERMÜVE MEZIJÍOS KÉT LEÁNYA... A LAGYAR FALU TISZTA SZELLEME ÉS BUDAPEST KÍSÉRTÉSE I zen közben pedig a nagyságos ur elküldte a hiv talszolgát a bejelentő-hivatalba, tudakozódott Csegezi Véri uj lakása után, de nem tudott meg sen mit. — - Meglehet, hogy hirt sem adván magáról, elköl űzött Budapestről, — mondta a nagyságos ur. — lyesmi nem tartozik a ritkaságok közé. Erre a* hírre Lidi még jobban megijedt és még grő ebben várta Palit, hátha ketten mégis csak nyomára jönnek az eltűnt Vérinek, Egy vasárnap találkozott Lidi Marcival. — Tudod-e, Lidi, hogy kit láttam? Lidinek nagyot dobbant a .szive: — Jaj, csak nem Vérit,? — Azt én, t, felelte keserűen Marci. — Beszéltél vple? — Hogy is mertem volna beszélni?.... De oszt’ nen is beszélhettem volna vele, még ha mertem volna is.... — Hát miért? — Én gyalog voltam, ő hintóbán!.... A bizony, Egy ★ VASMEGYEI NÓTA rózsafán. ♦ ♦ Egy rózsafán megszámoltam száz rózsát, Századikat elküldöm majd tehozzád: Közepébe leheltem a lelkemet, Tépd össze, ha nem szeretsz már engemet. már hintóbán jár.... és nagyon cifra ruha volt rajta... nagyon cifra.... — Nem ő volt az, hidd el! Megtévedtél, Marci.... — mondta Lidi, de ő sem hitte, amit mondott. — Nem tévedtem bizony! Ezer, de még százezer közül is megismerném!.... Ő már a cifraság ördögéhez tántorodott.... — Jaj, ne mondj ilyet! — Mondom bizony, mert láttam. Eleget fájt a szivem miatta. Most is fáj, csakhogy immár vége mindennek. Te se keresd, apád se keresse, azt mondom én. Nekem is meghalt, de nektek is meghalt.... Ejnye, no, hát mi lelt téged, Lidi? — Megnehezedett a szivem.-3- Én pedig a jövő héten hazamegyek, Lidi. .. Vériért jöttem fel, miatta már nincs mit idefenn-— Te, Marci, ha neked lelked van, el ne mond otthon, amit láttál.... Ezt Ígérd meg,nekem. — Már kinek mondanám el?.... És miért is mondanám el?.... — Az édesapámnak a fülébe ne jusson!.... Jaj, én úgy féléik! — Tőlem ugyan soha, senki sem tudja meg, azt ígérem. — Köszönöm, Marci! A rákövetkező vasárnap levelet kapott Lidi. Szép, finom rózsaszínű volt a levélpapír. Szegény ember ilyen drága papirosra nem is merne írni. Szép írással írva a levélben e sorok: “Kedves Lidim. Ma délután szívesen látlak. .. uzsonnára. Igen sok mondanivalóm lesz.... Csókol szerető testvéred, Véri.” Alul pedig a lakásának pontos cime. Lidi csak olvasta ezt a néhány sort, s nem akart hinni a szemének. Nem tudta: örvendjen-e vagy szomorkodjék; nem tudta, elmenjen-e a testvéréhez, vagy úgy tegyen, mintha tőle soha egy sor írást sem kapott volna.... Bárcsak már itt volna Pali, hogy tanácsot kérjen tőle. .. A nagyságos asszonynak nem merte megmutatni a levelet, szégyenlette magát. Nehéz helyzet volt ez szegény Lidire nézve...... Most már tudta, hogy az ő testvére nem szolgál, hogy lelépett arról az ösvényről, amely munka és tisztesség árán ad idővel a léleknek békességet, világ előtt s önmagunk előtt becsületet. Most már tudta, hogy nincs hatalom, amely az ő testvérét arról az útról visszatérítse és mégis elhatározta, hogy elmegy. Nem az uzsonna, nem is a kíváncsiság csalogatta, hanem a reménységnek egy utolsó felcsillanása: hátha mégis visszafordíthatja, hátha a boldogtalan,szerencsétlen Véri csak megtévedett.... És délután 4 órakor ott állott Véri lakásának az ajtaja előtt. A szobaleány, aki ajtót nyitott, sokkal cifrábban volt felöltözve, mint ő. Nem is kérdezte, hogy kit keres, bevezette a másik szobába és azt mondta neki: — Tessék leülni, kisasszony!.... Ez á szó arcába kergette a vért a becsületes falusi leánynak. Nem ült le, csak nézett merően az ajtóra, amelyet bársonyos függöny takart el és e pillanatban szétvált a függöny: előtte állott Véri, a szépséges úri hölgy, az ő édestestvére, Csegezi Véri... — Szervusz, Lidikéin!.... így kiáltott és megölelte Lidit, aki sóbálvánnyá dermedve állott azon a helyen. — Mi lelt, hogy nem szólsz?.... Nem ismersz ream?.... Te, Lidi!.... — Bár ne ismernélek! — nyögte ki kínosan Lidi és elfordította fejét, hogy Véri ne lássa szemében a könnyeket. — Ugyan, ne mókázz! Jere, ülj le! Ide melle«}, a pamlagra! Úgy vágyakoztam már, hogy téged lássalak. — Nem ülök le, Véri! Azt mondd meg nekem, miért tudtál igy megfeledkezni az édesapádról? Véri elpirult és bosszankodott. — Mindig csak a régi nótát fújod! Nem feledkeztem én meg senkiről, csakhogy okosabb voltam, mint te, mint ti, akik.... — Reggeltől-estig dolgozunk, amint ezt a mi jó szüléinktől tanultuk. — És mi hasznotok van belőle? Ugyan, kérieik, ne prédikálj! Légy okos, ülj le és beszélgessünk, azután uzsonnázunk. Igen finom süteményeket hozattam. Hála Istennek, van miből. — Nem eszem semmit, Véri. Nem azért jöttem, hogy egyem nálad. — Hát mi hozott ide? A kíváncsiság, ugy-e? — Nem a kíváncsiság, a testvéri szeretet. > — No látod!.... Nem is volna annak értelme, hogy nehezteljünk egymásra. « — Azt hiszem, hogy te még visszatérsz, hpgy együtt hazamegyünk édesapánkhoz.... J >-— Ugyan, mit keresnék én otthon?.... Ne kacagtasd ki magad, Lidi! Én haza menjek, hogy napszámba járjak? Eredj már! Inkább nézd meg, milyen szép lakásom van! Megmutatom a ruháimat. Kérj tőlem pénzt, azt is adok neked. Küldj haza apánknak száz forintot, az neki is többet. ér„ mintha én hazamegyek és egész nap mást teszem, mint panaszkodom. —* A lakásod nagyon is cifra, a ruhád szép, pénzed is lehet, de.... Nem tudta tovább mondani, valami összeszoritotta a torkát.-r- Nem jössz haza velem, Véri? — kérdezte csaknem félénken. — Hogy te milyen ostoba vagy! Igazán nagyon rosszul tettem, hogy meghívtalak.... Nem megyek haza; eszemágában sincs! — Akkor Isten áldjon meg! — Lidi megfordult és az ajtó felé indult. — Lidi!.... Csak nem mégy már? — Itt nem maradok! Nem!.... Selyem székedre ★ BALATONI NÓTA Odafenn csillagos. ♦. Odafenn csillagos, Idelenn csendes —Gyen ki galambom, Az anyád nem les. Gyere ki, Ragyogj rám — Csillagom, Katicám! Ragyoghat a csillag: Ragyogóbb vagy te! Virulhat a rózsa: Virulóbb vagy te! Borulj rám! Katicám! Csillagom! Rózsafám! le nem ülök, drága süteményedből sem eszem ... Megöl a keserűség, ha tovább kell néznem a te úri voltodat és arra gondolok, hogy édesanyánk, — nem félsz te attól, hogy az égből szomorú szemekkel néz reád.... hogy édesapánk megtudja, mi történt veled és idejön.... — Én nem félek semmitől! Még a te fenyegetésedtől sem! Ha nem tetszik, menj, én nem tartalak vissza! Tessék! Ott az ajtó!.... — Véri, hát az Istentől sem félsz? — Miért félnék? Mi rosszat teszek én, ha szeretek egy urat és az ui* is szeret engem: és ha az az ur elvesz feleségül? Igenis, elvesz feleségül.... drága testvérem: — lesz belőlem nagyságos aszszony.... Akkor majd jó testvér leszek neked isi ... Leülsz a pamlagomra és eszel a süteményemből! Akkor a pénz is kell, ha megkínállak vele!... De majd meg fogom gondolni a dolgot!.... Lidi az utóbbi szavakat már nem is hallotta..... Kiment a cifra lakásból és úgy bánta, hogy oda csak egyszer is betette a lábát.... TIZENNEGYEDIK FEJEZET Pali megérkezik Már tavasz felé járt az idő, miikor egy szerdai napon, délután 5 órakor egy katona kopogtatott be a Lidi konyhájának az ajtaján..... Lidi felgyürt ujjal állott a mostó-teknő előtt, szappanos volt a keze, vizes a kötője. — Jaj, Pali lelkem! A katona megölelte, megcsókolta: Lidi sirt.Örömében. Hiszen olyan nagyon várta, olyan elhagyatottnak érezte magát a nagy városban, mióta elvesztette a testvérét. (Folytatjuk) Kicsinnyé lenni: felmagasztalás. Kígyó, ha meg akar marni: betegség. Kígyó, mely előtt ember el nem mehet: betegség, nem jó. Kígyó, ha megmar: óvakodj ellenségeidtől. Kígyót látni: gazdac ság. Kincset lelni, hí kevés a pénz: jó.— Ha sok a pénz: veszedelem. Királlyal beszélni: tisztesség. Királlyal szemtőlszembe beszélni: amit tőle kérsz, elnyered: ami miatt búsultál, örömre fordul. Kopasz elől: megcsúfolás. Kopasz hátul: vénségedben szegény leszel. Kopasz jobbról: rokonodat megkárositjál. Koronáztatni látni magad: bánat. Koszorút viselni: nagy tisztesség. Koszorút, zöld ágból kötöttet látni: mindenkibek jó. Ugyancsak koszorút fej«den .látni: visszavonás. Kovácsolást látni: sok munka. Kocsit látni és főhelyen ülni: szándékodat előmozdítják. Kocsin városba bejönni és ismerőssel a kapu közt szemben lenni: ügyednek jó vége lesz. Köntöst, újat, magadra venni: gondtól menekedni. Bő köntös: bánat. Ködöt, nem vastagot, látni: jó. Köd, ha felemelkedik a földről: rossz kedv. Könyvekből taiulni: nyereség. Könyvet megégetni: jó barátod halála. Köröni, ha ujjdi nő: vén leszel. Körmöt az ujjról levágni: haszen. Körtét, lágyat enni: nagy gazdagság. Kősziklára felhágni: jó következik. Követ hajigálni: nem gonosz, de ha más valaki téged hajigái: kái t tesznek néked. Köveket látni vagy rakásba rakni: nagy költséggel való házasság. Koldust látni: jó szerencse. Kút, amely mély, tiszta vízzel: gazdagság. Kút, amely házból folyik: kárvallás. Kutban,’tisztában fürödni: minden e mbernék kedvében lenni. Kulcsot látni < nnak, aki meg akar házasodni: jámbor házastársat jelent. Kulcsot lelni: nagy hatalom. Kulcsokat összeszedni: nyereség. vwv/wwwwwwws >WWV»^/W\ WWWWWWWVWWVS^ ért, amelyek nem voltak okok deportálásra, amikor azokat elkövették. 7. Ne legyen deportálás olyan országba, melylyel az idegenne}: nincs korábbi kapcsolata. 8. Semmiféle o cból se legyen deportálás, ha az idegent törvényesen és fondorlat nélkül engedték be az országba, kivévén a felforgatókat, akiket totalitáriánus országba lehet deportálni. A hűséges és törvénytisztelő idegen bizonyos idő után akkor se legyen deportálható, ha törvényellenesen érkezett ide. 9. A kizárási vagy deportálási eljárásban ■ idegennek méltányos kihallgatásban, pártatlan ítélkezésben, feleobezési jogban és felülvizsgálatban legyen része 10. Az amerikai polgárjogot ne lehessen visszavonni oiyan okokból, amelyek igazságtalan megkülönböztetést tesznek az ittszüíetett és a honosított polgár között, vagy amelyek megnyirbálják a szabadságot, amely minden amerikai öröksége, ha honosított is. Reméljük, hogy a McCarran-Walter Act körül fejmerült országés vitának az lesz az eredménye, hogy ilyen szellemű alkotás kerül a törvénykönyvbe. (Common Council) Hogy cenzúrázzák Budapesten a postát és a telefont? 'fc Óvatosan és meggondoltan írjunk Magyarországon é] ő ■ hozzátartozóinknak ("Report of H-ingary”.) Megbízható magánjelentés szerint a itkos telefon- és levélcenzurát újabb technikai berendezésekkel "korszerűsítették” Budapestenj. A levélcenzurát leipzigi gyártmányú gépekkel szerelték 'fel, amelyek mechanikusan végzik a ooriték felbontását és lezárását, anélkül,hogy azqi a művelet elvégzése után a legcsekélyebb nyoní maradna vissza. A bel- és külföldi levelezést a 62, 72., 73 számú postahivatalokba i ellenőrzik. Az ellenőrök nem a posta vagy a postaügyi minisztérium, hanem a belügyminisztérii m alkalmazottai.A cenzúrára átadott postgzsákq <, sulykülönbsége beadás előtt és után körülbelül 70—80 százalékos. Ez azt jelenti, hogy a külföldre menő és onnan jövő levelek 70- 80 százalékát nem közvetítik, hanem megsemmisítik vagy visszatartják. A cenzúrázott leveleket 2—4 hétig “fektetiik”, hogy a tartalmuk elveszítse időszerűségét. A .cenzúrázandó leveleket találomra választják ki. Gyakran megtörténik, hogy a gyanús tartalmú leveleket tovább engedik, a címzettet és a levél tartalmát kartotékozzák és postáját tovább figyelik. A telefonbeszélgetések ellenőrzését polgári ruhás ÁVH-s nyomozók végzik, akik állandó megfigyelés alatt tariják a pártszervezetek, a honvédség, a rendőrség a külföldi követségek, minisztériumok, pártfunkcionáriusok s meghatározott magánszemélyek te efonsjait. A többi telefonbeszélgetést találomra ellenőrzik. A megfigyelés alatt álló állomások jelentkezésénél önműködően bekapcsolódik a m£ gnetofon és hang-szallagra veszi fel a beszélgetés). Magyarországon és általában a Vasfüggöny möc;é a legnagyobb óvatossággal fogalmazzuk leveleinket, mert egyetlen meggondolatlan szóval bajba juttathatjuk hozzátartozóinkat. Jobb nyílt lártyán, mint levélben írni! Uj bevándorlási törvényt kér az amerikai közvélemény Eisenhower Elnök is a McCarran-törvény módositása me lett nyilatkozott Kevés törvény váltott ki olyan elkeseredett vitát a Kongresszusban és a hírlapokban, mi^it a McCarran-Walter Immigration and Nationality Act és bár Truman elnök vétóval élt a törvény ellen, a Kongresszus több mint kétharmad többsége az Egyesült Államok törvényévé tette. Azóta EISENHOWER ELNÖK IS A MÓDOSÍTÁS MELLETT NYILATKOZOTT, amit már 67 előkelő amerikai polgár követelt, a törvény tárgyalása idején. Ellenvetéseik a következőkben foglalhatók össze. Az uj törvény: 1. “A kvóta vízumok elfecsérlésének rendszerét folytatja”. (A régi örvény szerint is körülbelül 154 ezer bevándorló lett volna évenkint bebocsátható, de e számnak :sak felét használták fel éveken át. AMcCarran-Walter törvény tovább folytatja ezt az elavult rendszert). 2. “A faji megkülönböztetést törvényileg szentesíti”. 3. "A bevándorlást még jobban megnehezíti . (Az egyetemi tanárok nem jöhetnek be kvótán kívül többé és a kvóta-beosztás az elavult 1920-as népszámlálás adatain épült fel.) 4. “A deportálásra uj, észszerütlen és igazságtalan okokat állapit meg”. A bírálat nagyrésze tehát nemcsak az uj törvényt sújtja, hanem a régi, 1924-es, bevándorlási törvényt is. A nemzetiségi származáson alapuló kvótarendszert, az :nnek alapját adó 1920-as népszámlálási eredményeket, az északi és nyugati Európára megállapított és felhasználatlan kvótákat, a déli és keleti Európára kiszabott rendkívül alacsony kvótkat — az uj törvény változatlanul vette át a régiből — egész kis kivétellel. Az amerikai közvélemény követeli, hogy az amerikai bevándorlási politikát a szabadságról és egyenlőségről táplált hagyománnyal kell összhangba hozni, anélkül, hogy az ország érdekeit és biztonságát kockáztatnék. A Common Council for American Unity osztozik ebben a nézetben és a bevándorlási törvénybe a következő elvek felvételét kívánja: 1. A fel nem használt kvótaszámokat azok között kell kiosztani, aki nem vándorolhatnak be, mert olyan országban születtek, amelyeknek kvótája betelt. Előnyben részesitendők, akiknek közeli rokonaik élnek az Egyesült Államokban,vagy olyan képzettséggel rendelkeznek, amiben hiány van az országban, továbbá a háborúik és üldöztetések áldozatai. 2. A faji megkülönböztetést el kell tüntetni a kvótatörvényből. 3. A kvótaszámok kiszámításánál a legutolsó népszámlálás adatait kell tekintetbe venni. 4. A nyugati földteke népeinek egyforma jogokat kell adni a bevándorlásnál. 5. Családok elválasztását meg kell akadályozni. Törvényesen itt tartózkodó idegen házastársánaik és gyermekeinek bevándorlási engedélyét ne lehessen megtagadni. 6. Ne legyen deportálás olyan cselekmények-
