Szabad Sajtó, 1953 (47. évfolyam, 5-53. szám)
1953-01-30 / 5. szám
January 30, 1953 Page 3. Oldal Krúdy Gyula Álmoskönyve GAAL MÓZESNEK, ERDÉLY MESEMONDÓJÁNAK MESTERMÜVE: A MAGYAR EMBER MINDENNAPI ÁLMAINAK JEGYZÉKE ÉS MEGFEJTÉSE mm JÁNOS KÉT LEÁNYA... A MAGYAR FALU TISZTA SZELLEME ÉS BUDAPEST KÍSÉRTÉSEI Ha az “ABC”-rt>l álmodik? — Unalmas nap ásít, hosszú este vár. Gyermekáldást jelez. Olyan ABC, amelynek betűi mindenféle szörnyalaknak, boszorkánynak stb. látszanak. — Ha fogról álmodik? A felső fog: legnagyobb gyermekünk. Alsó fog: ifjabb gyermekünk. Fogak: gyermekeink. Fogak jelentősége még: egész háznépünk, aki kenyerünket eszi. A jobbfelőli fogak: a véneket jelzik. A baloldali fogak az ifjakat jelzik. A nagy fogak: rendszerint vagyonúnkat, javainkat jelentik az álomban. Az apró, éles fogak mindig titkainkat jelzik. —Álmunkban Abauj-megyében időzni kellemeset jelent! Bajban megnyugvást, betegségben gyógyulást: nem ritkán váratlan, derék ismeretséget, hajadonnál mátkaságot. —• Ablakon kinézni álmunkban? Szent Mihály napján: hosszú tél, szélvész. Idegen ablakon kitekintgetni: asszonynál szerelem, aki jön. Idegen ablakon át idegen arcot látni: szomorkodó házasélet jele. Törött ablakot látni: lehetőleg halaszd el az utazásodat! — Arcokról álmodni. Szép arcot látni: szórakozás, öröm, bál, lakodalom közelgését jelzi. — Rut arc: súlyos gondokkal görnyeszti vállad. Eltakart arc: gonosz titkok birtokosává tesz. Saját arcod a tükörben: nőknek irigységet,bosszúságot jelent: férfiaknak pedig kívánságuk teljesedik. Vízben látod arcod: nőknek leánykát, férfiaknak fiúcskát igér az álomfejtő. Gyönyörű idegen arcot vízben látni: hosszú életet, nagy szerencsét jelent; mig ugyanott a csúf és sárga arc közelgő betegség. Ha sápadt az arcod: betegség csoszog küszöbödön. Festett arc látása: asszonynak, ha neki magának nincs szüksége festékre, igen jót jelent, mig férfiakat pletykába, gyanúba kever. — Uj'holdkor látott arc, ha szép: szerelem: ha sápadt: betegség. Adventben a festett, de szép arc: farsangkor lakodalmat jelez. Jegyzeteim szerint: arcot, amelyet a múlt időből ismerünk, farsangi maskarában — férfit álszakállal, nőt parókásan látni: boldogtálan jelent jegyez. Arc, amely gyermekkorunk óta nem mutatkozott előttünk a valóságban: ugyancsak szerencsét mutat. Apa arca: a sors jó változását: anya arca: ha nő látja álmában, ugyancsak kedvező változást jelent. Ha abroszról álmodsz, mérgelődéssel telik el a napod. Ha szennyes abroszról, úgy jól vigyázz rágalmazóidra. Abroszt lengő szélben akasztani álmunkban, asszonynak vidámságot jelent. Ujholdkor az abrosz nagy szeleket, Kos jegyében szép tavaszt jelent. Bak havában tépett abrosz: civódás uraddí.l! Szennyes abrosz: szerencsétlenség: hófehér abrosz: farsangban férjhez mégy.... — Adóról, adósságról álmodni, ha az ki van fizetve, valamely csinos, nem várt nyereség áll a házhoz. Ha nincs kifizetve: rossz napok előérzete. Kántorbőjtben adósságról álmodni: régen látott vendéged jön! Jegyzeteim szerint: minden adósság, amelyet álmodunk, egy meg nem tartott ígéret jegye, amelyet nőknek tettünk. A nők ritkán álmodnak adósságaikkal. Ha segítségért kiáltasz álmodban adósságaid elől: kishitűség és egy naiv cselekedet közelgő jegye. Adósságot fizetni álmodban: egészség. Adósságot fizetni ujholdkor: szegénység. Mérleg havában: viharos, zord ősz; károd lesz a gazdaságodban. Szent András napján: változás az árendában. Adventben ha adósságod ezüstpénzzel fizeted: hosszú életkor. Adósságot megkapni: A szél kibeszéli titkaidat.... Afrikába menni álmodban: legtitkosabb kívánságod váratlanul teljesül. Ágról álmodni: őrizkedj az ál-baráttól! Zöld ágról álmodni télhavában: régi szerelmet is jelez. Nagyböjtben zöld ág: gyermekeidben igaz örömöd lesz. — József napján zöld ág méh-rajjal: munkás, megelégedett esztendő. —Bika havában ág: mértékletességet jelez. Sok ág Szent Mihály napján: veszekedést jelent. Aggastyánról álmodni: állandó folytatása mulatságos életednek. Aggastyán Skorpió havában: szegénység. Kántorbőjtben: változás. Fogyó holdnál: elveszítesz valamit ifjúságodból. Esetleg fogat vagy hajat. Agglegény: Szerény szerencse. Aggodalom: Betegnek változás; egészségesnek öröm. Ágyat látni álomban: fiataloknak házasság, — öregeknek váratlan öröm és vigasság. Ágyat szellőztetni: jólét. Az 1775-ös Álmoskönyv szerint' csúnya pletykát is jelent asszonyok részéről. Ujholdkor ágyat álmodni: szerelmi csalódás. Szent Mihály napján az ágy: költözködést jelent. — Esős napon ágyról álmodni: házasságot forgatsz fejedben. Agyonlőni valakit álmunkban: századok óta minden álmoskönyvben háború kitörését jelenti. Agyonszurva lenni álmunkban: Szükség, gond éhség, a bibliai három pajzsos emberek jönnek látogatóba. Ágyúról álmodni: uj hirt hallasz. Ágyú (egye-, dűl, kocsi nélkül): kellemetlen hir. Ág.yu mellett; katona: jó reménység. Ágyudörgést hallani: őriz-, kedj attól a helytől, ahonnan hallod. 'Ágyúzás! látni, de nem hallani: egy Ígért ajándék elmarad. Ágyun ülni: jókedv. Ágyút tölteni: rossz barátság Ágyulövés: gond. Ágyúgolyó: haláleset. Ágyutöltés: hamisság. Ha ágyúzást messsziről hallasz időváltozást jegyez. ELSŐ FEJEZET Csegezi János hirtelen való nyomorúsága Szép, szálas ember volt az a Csegezi János. Arcán az életnek pirossága, kék szemében az életnek kedve; tréfás szavú, mindenkivel barátkozó, másokon szives készséggel segítő ember volt bizony ő kelme. Valóképpen nem is volt benne hiba, csak az, hogy nagyon szegény sorsban élt. A szegénység nem bűn, azt én nem mondom, de hiba, olyan hiba, amelyet néha egész életünkön át hiába akarunk reperálni, nem tudjuk. Hány két ökrös gazda van, aki évről-évre a második pár ökörről álmodozik s egyszer csak arra ébred fel, hogy az egy pár ökörnek is híja van, az egyik megsántul, lesoványodik, elpusztul, a másikat el kell adni, mert az ökör furcsa jószág, csak párosával ér valamit a gazdának. Csegezi Jánosnak is volt egy pár szép ökre, ő is álmodozott a másik pár ökörről, de csak álmodozott. Az egyik ökre belelépett valami vasdarabba, megsántult. Bartalis, a marha-felcser úgy kikurálta, hogy csak csont és bőr maradt rajta.... A mészáros kis pénzt adott érte; Csegezi Jánosnak' pedig a másik ökrét is el kellett adnia. Ez volt az egyik kára. Aztán, mintha csak összebeszéltek volna a csapások, jött nemsokára a második: meghalt az asszony. Azt bizony el j kellett tisztességesen temettetni, mert ugyancsak j megérdemelte.... Istenfélő, szorgalmas fehérnép volt, a két leánykát: Vérit és Lidit hasznos erkölcsökben nevelte, irigység nem volt a szivében és a szegénység miatt sem panaszkodott. Csegezi János eltemettette annak rendje s módja szerint, sőt búcsúztatót is mondatott a pappal. Véri tizenhat esztendős volt, Lidi a tizenötödikbe járt. Véri szép volt, mint a festett kép, Lidi vékonyka, szemérmetes teremtés; mig az anyja élt, mindig mellette gunnyasztott, mióta pedig meghalt, örökké sirt. Az ilyen kevés szavú leánygyermekek sokkal jobban érzik a bánatot, mint a sok beszédüek. Csegezi János ettől az időtől kezdve nem igen tréfált; nagyon csendes ember lett. Kölcsön kért igával művelte a néhány darab földet, s ha szántott, ha a kis termést behordatta: szemlesütve ment végig a falu utcáján. Pedig nem csúfolta őt senki, sőt erősen sajnálták, mert van szive az embereknek. A szép, szálas ember kezdett meggörnyedni, az arca is elvesztette eleven piros szinét. Véri főzött, mosott, Lidi eljárt a mezőre dolgozni, eljárt napszámba is, amit szerzett, odaadta az apjának. Véri is elmehetett volna, mert a szegény embernek nem szükséges mindennap főzni, ! sokszor nincs is mit főzni, de tudja az Isten, ennek J a leánynak nem volt semmi kedve a mezei munkához. A szomszédban lakott a jegyző, az öreg Sárkány Imre, ennek volt egy városból hozott Írnoka, fiatal, habari beszédű urfi féle, legalább a ruhája ilyesmit mutatott. Ez a szélcsap idegen (a neve is az volt, Snifli, vagy mi) át-át szólott a kerítésen Vérihez: — Gyönyörű rózsaszál, mit csinál? Véri éppen a dézsát súrolta s nagyon elvörösödött a képe. Egy kicsit sejtette is, hogy az urfi látja. — Aranyos rámába való az ilyen patyolat leány, nem efféle durva munkára, — mondotta az az Isten csudája, az a papagályorru Snifli. Honnan volna egy tizenhat esztendős leánygyermeknek arra valló esze, hogy az ilyen haszontalan beszédre megfeleljen. A szó pedig furcsa valami, az embernek nemcsak a fülén megy be, h^nem valami belőle meg is marad az ember szivében. Annyi bizonyos, hogy Véri napjában egyszerkétszer megnézte magát a kis csonka tükörben, amelyiknél az'apja borotválkozni szokott. A kis csonka tükör egy csodaszép arcot mutatott Vérinek, amely csakugyan nem illett a mocskos dézsához, az elnyűtt seprűhöz, a kormos nyitott kemencéhez. togatta a szobákat; volt ott legalább öt szoba, de talán még több is. „ A sok tükör, kép, ablakra való firhang, puha pokróc a ház földjén, a párnás székek, a porcellán kályha!.... Micsoda tenger sok gazdagság volt ott. Vérinek az első napokban elállóit a szeroeszája. A patikáriusné kényes volt a cifra bútoraira s adott Vérinek egy nagy kötényt, volt azon még csipke is, aztán a mellett is elfedte, valóságos ruha volt. Abban kellett takarítani a drága, szép bútort, a selyemdiványt és székeket, hogy a ruhájával el ne találja piszkitani. Véri reggelre kávét kapott és kenyeret, ebedre főtt húst. Véri az első héten azt hitte, hogy — a mennyországba jutott. Ezalatt odahaza Lidi mosogatott, főzött az apjának, rendben tartotta a kis házat, a majorságra, a kertecskére gondot viselt. Mig dolgozott, nem énekelt, nem is beszélt, hangját sem lehetett hallani. Azonkívül a mezőre is eljárt kapálni, aratni, szénát gyűjteni. Ha pedig vasárnaponkint Vérivel találkozott, mindig hívta őt, hogy menjenek ki a temetőbe, az édesanyjuk sírjához, ültessenek egy-két virágot. Véri ilyenkor ránézett Lidinek az arcára és az arc olyan szomorú volt. Igazán megsajnálta. El is ment egyszer-kétszer a temetőbe, de minden vasárnap miért is ment volna oda. Vasárnaponkint a leányok a piac-soron acsorogtak, vagy a táncba mentek. Véri is oda ment, hogy nézze a táncot. Ilyenkor Vérinek eszébe jutottak a patikáriusné szép ruhái, amelyek a szekrényben lógnak és nem veszi fel senki.... Micsoda ócska lom-lomok azokhoz a ruhákhoz képest a festett perkál-ruhák, a házi szőttes réklik!.... Véri ekkor már a nagy vásárra gyűjtögette a bérét és a jó Isten tudja, miféle szándéka volt. MÁSODIK FEJEZET A patkós csizmáról és még valami egyébről Tavasszal jöttek a képviselőválasztások. A patikárius ur Pestről egy ménykü gazdag embert hozott le. Az volt a hire, hogy ötös bankóval gyújt reggel a szivarára, pénze annyi van, hogy azt meg sem lehet olvasni. A neve idegen, ő is merőben idegen, de akinek sok a pénze, azt mindenütt jó szívvel látják. Ezt én most csupán azért mondom el, mert a pesti ur a patikáriuséknál volt szálláson. Csak a patikáriuséknál volt festett szoba, már pedig egy pesti ur nem lehet kvártélyban olyan háznál, ahol csak gerendás szoba van. A patikáriusné ebbé] az alkalomból igy szólt Vérihez: — Hallod-e, nagy lármát csap az a te patkós csizmád! Kényesek a pesti urak.... eriggy, végy egy pár cipőt, annak nincs patkója, mert mezítláb csak nem járhatsz be a belső szobákba. Ezekre a szavakra, tudja a jó Isten miért, de lobbot vetett a Véri arca. A világért sem mondotta azt, hogy az ő csizmája még jó s hogy a eugos cipő belé kerül öt forintba is; dehogy mondotta; mindjárt elment a szomszédba, ott Rakott Simi, a cipész (nem csizmadia) és vett egy pár eugos cipőt, még pedig olyant, amelynek az orrán fényes bőr volt.... Lakk-nak vagy mi a csodának hívják az ilyen úri bőrt. . Simi ezt a cipőt a kereskedő feleségének csinálta, de annak szorította a lábát: bezzeg Vérinek éppen talált. Vérinek szép kis lába volt, még Simi is megcsodálta: — Hallod-e Véri, a te lábad egészen kisasszonyos láb.t Ezt mondotta Simi, a ragyásképü és a világért sem jutott eszébe, hogy az efféle ostoba beszéd nem is illik egy falusi cipészhez, akinek az volna a kötelessége, hogy jó erős, tartós csizmákat varrjon; nem az, hogy a falusi leányoknak a lábát elnevezze kisasszony-lábaknak.... Véri ezentúl nem csapott zajt, 'ha a szobákba bement és a szép cipő erősen tetszett neki. Az orrán lévő fényes bőrt mindig megtörölte a kötényével, hogy még ragyogóbb legyen. A pesti ur, aki egy álló hétig lakott a pahkáriusékná], egyszer megcsípte, de csak úgy tréfából,. Vérinek az állát és azt kérdezte tőle:----Hát még ilyen Isten háta mögötti faluban is teremnek ilyen szép virágok?.... Vérinek az arca olyan lett, mint a vörös rózsa. Nem is tudott hamarjában semmit mondani, csak kiszaladt a szobából. Pedig elmondhatta volna annak az urnák: — Szegény cselédleány vagyok én, ne tréfáljon velem az ur! Volt ped'ig a patikáriusnál egy legény, alig több húsz évesnél, a Csere András fia, Marci. Ez a legény iskolákba is járt, jól is tanult, de végre is az apja beadta inasnak a patikárius úrhoz, mert nem győzte tanittatni. Olyan jó fiú volt Marci, mint egy falat kenyér, még fát is vághatott volna a hátán Véri. Hozott neki vizet a kútról, fát vitt a konyhába, segített a lépcsőket súrolni. Ha délben a konyha-asztal mellett ültek, mókázott; kereste mindenben Vérinek a kedvét. (Folytatjuk) NOTESZ HESS? ALBERT T. MORANO, connecticuti congressman az első olasz származású amerikai, aki a Ház Külügyi Bizottságának tagja lett. Morano képviselő első nemzedékes amerikai. Atyja Calabriában, Olaszországban született. Politikai pályáját a fiatal és magyar-barát képviselő, mint Clara Boothe Luce, volt connecticuti képviselőnő titkára kezdte. * BALOGH E. ISTVÁN ötödik évét töltötte be az Amerikai Magyar Szövetség nehéz, küzdelmes, de eredményes szolgálatában. A hatodik év küszöbén őszinte szeretettel és együttérzéssel köszöntjük a fáradhatatlan férfiút amerikai magyar éle tünk felelősségteljes posztján. — Mindazoknak, akik csodálkoznak olykor, mi tartja az AMSz. testet és lelket ölő munkájában, Balogh E. István igy válaszol: Első és legfontosabb okom az az égbekiáltó szükség, amely az AMSz. fennmaradását az egész amerikai magyarság javát szolgáló erkölcsi kötelességgé teszi... Második: irodánk rengeteg jó szolgálata, amelyre az amerikai magyarság valóban büszke és amely nélkül mindnyájan szegényebbek és gyöngébbek lennénk. Harmadik: az a bizalom s megértő szeretet, amellyel amerikai magyar testvéreim ezrei ajándékoznak meg, amikor buzdítanak, tanácsolnak, kritizálnak, segítenek és köztük sokan csaknem az utolsó dollárjaikat osztják meg velünk az AMSz. fenntartására... Sokszáz oldalas könyvre terjedne azoknak a biztató és munkára, áldozatra serkentő leveleknek a tömege, amit az elmúlt öt évben azok írtak hozzám, akik hisznek Amerika jóságában, az AMSz. magyarélet-mentő s öszsztartó hivatásában és Magyarország feltámadásában. Minden ilyen levél egy ki nem mondott parancs, hogy a legnagyobb problémák közt is próbáljam a legtöbbet a közbizalom megbecsülésére. A legnagyobb akadály is eltörpül ezeknek a biztatásoknak a napfényében és a sokszor céltalannak látszó közöny-elleni küzdelmünk is könnyebbé válik. AZ ELNÖK FEKETE HOMBURG KALAPJA, amelyet a beiktatáson viselt, a norwalki MacLahlan Co. (Mulvoy Street) alkotása. * MAGYAR SIKER VOLT a “Rózsagavallér” felújítása a Metropolitanban. Strauss Richard mestermüvét Reiner Frigyes vezényelte tökéletesen: varázslatosan összeforrt a zene a színpaddal. Báró Qchá vezetőszerepét a Magyar Királyi Operaház és a bécsi Operaház volt művésze, a magyar Koréh Endre énekelte. Ez volt az első fellépése a new yorki Metropolitanban és általános sikert aratott. Úgy a közönség, mint a sajtó kivételes melegséggel és elismeréssel fogadta a nagyon tehetséges magyar énekművészt. ★ NEHÉZ JÓZSEFNÉ, PATAKY EMMA 64 éves korában meghalt. Neve, közérdekű működése fogalommá vált Magyar-Amerikában. Szülei, Pataky Gyula és felesége alapították meg az első New Yorki Magyar Társadalmi Egyesületet. Az elhunyt nagyasszony férjével a 116-ik utcai Ref. Egyház főgondnokával páratlan munkát fejtett ki a magyar egyházi és társadalmi élet megerősítése érdekében. Weehawk, N. J.-ben a magyarság mélységes részvéte mellett kisértél utolsó útjára Nehéz Józsefnét. A temetési szertartást sógora, Harsányi László, new yorki református lelkész végezte. * A “HIGH NOON” cimü, valóban felejthetetlen film, amelyben számosán gyöj nyörködtek olvasóink közül, let1 az AP országos versenyén “195Í legjobb filmje. Csupán 7 szavazattal maradt mögötte a “Tht j Quiet Man”, amelynek ugyan! csak emlékezetes sikere volt. ★ LEVÉL I A SZERKESZTŐHÖZ Annak előrebocsátásával,hog} a magyar főurak nagy többségének bírálatával, mint történés: és hazafi, teljesen egyetértek, — szabadjon a kivételesen nemzethü személyek b. lapjában közölt névsorát egyenlőre a következőkkel kiegészítenem: Nem feledkezhetünk meg gróf FesteticI Györgyről, az első mezőgazdasági iskola, a keszthelyi Georgicor megalapítójáról. Még kevésbbe Wesselényi Miklósról, az “árvízi hajós”-ról, a nyugati szellem és a nemzeti demokrácia nagy Ez mind úgy lassankint jött, nem egyszerre, bajvivójáról, aki osztrák börtön- aminthogy lassankint szomorodott el Csegezi Jáben vesztette el szemevilágát. Id. nos is, aminthogy lassankint szokott kopni há- Perényi Zsigmondról, aki 1850-tünkön a ruha, lábunkon a csizmának talpa, ben a szabadságeszmék hitvalló Ebben az időben csapta el a patikáriusné a tivértanuja lett. Teleki Lászlóról, zedik cselédleányt. Átkozott egy kuruc asszony a Kossuth-emigráció külügymi-volt, nem hiába, hogy idegen helyről hozta a koniszteréről, aki 61-ben önkezével pasz patikárius: szép asszony, kevély asszony, vetett véget életének. A matu-hirtelen haragú. zsálemi kort elért Prónay Dezső- Véri minden vasárnap látta a templomban, az ről, akinek 1848-as elvhüsége éselső padban, meg is csodálta mindig a nagy tornépszeretete őrzi emlékét. A tria-nyos fekete haját, a virágos kalapját, a selyem ru• nőni Magyarország homálybaháját.... de az mind olyan szép volt. borult két kimagasló államférfié- A patikárius elhivatta Csegezi Jánost, hogy fiáról: Bethlen Istvánról,Klebels-vágjon fát az udvarában; a patikáriusné pedig berg Kunóról és Pállfy Gézáról igy szólt hozzá, mikor ebédre behívta a konyhába: sem, aki úgy a zöld, mint a vö- — Hallja kend, az egyik leányát, a nagyobbi• rös rémuralom idején példásankat beadhatná hozzám cselédnek! • állta meg a,helyét. — Gebhardt — Jól mondja a tekintetes asszony! , Ákos, oki. történelmi tanár, mosi Ennyi volt az egész.- kertész. New Milford, Conn. Másnap reggel Véri már a patikáriuséknál tisz-
