Szabad Sajtó, 1953 (47. évfolyam, 5-53. szám)

1953-12-24 / 52. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY VOL. 47. ÉVFOLYAM — NO. 52. SZÁM. MOST ÖT ÉVE PASSAIC, NEW JERSEY Merged with “PASSAIC and VICINTY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES THURSDAY — 1953. DECEMBER 24. • • • KARÁCSONY KARÁCSONY ÉS Most van öt éve annak, hogy Mindszenty József magyar bí­boros hercegprímást Moszkva cselédei, a magyarországi vörö­sek letartóztatták, hogy azután kínvallatások és más gazságok után elítéljék s börtönbe zár­ják . . . A hercegprímás letartóztatá­sát a vörös kormány egy rava­szul ki tervezett hadjárattal előz­te meg. Előbb letartóztatták személyi titkárát, Zákár And­rást, majd feliratok ezreit ren­delték meg mindenfelől, elemi is­koláktól kezdve falusi egyház­­községekig s ezeket a vörös saj­tóban közzétették, azt igyekez­ve bizonyítani, hogy a “töme­gek” követelik a hercegprímás eltávolítását. Mindszenty vála­sza erre az a bátor, szókimondó pásztorlevél volt, amelynek itt idézett részletei klasszikus szép­ségű bizonyságtételét nyújtják ma is az ő igazi nagyságának: Mindszenty utolsó 1 szabadon tett főpásztori szózata többek között ezeket mondotta: “Ám nyugodtan nézem a mes­terségesen felkorbácsolt hullá­mokat. Azon a helyen, ahol nem pártok, de az Apostoli Szentszék kegyéből és bizalmából őrt állok, a tajtékzó hullámok nem szokat­lanok, a történelem változatos. Két elődöm a harctéren esett el. Kettőt összes javaitól konfiská­­lással megfosztottak. Vitéz Já­nost fogságba vetették. Marti­­nuzzi a hatalmasoktól felfoga­dott orgyilkosok kezétől esett el. Pázmányt, a legnagyobbat, száműzték. Károly Ambrus a betegek látogatása, gondozása közepette a valóban pusztító ra­gály áldozata lett. Elődeim kö­zül senki sem állott ennyire esz­közök híjával mint én. Annyi célzatosan megszőtt, százszor megcáfolt, de konokul tovább hirdetett valótlanság nem taj­tékzott mind a 78 elődöm körül együttvéve sem, mint körülöt­tem. Állok Istenért, Egyházért, ha­záért, mert ezt a kötelességet rójja rám a nagyvilágon leg­árvább népem történelmi szol­gálata. Nemzetem szenvedése mellett a magam sorsa nem fon­tos. Nem vádolom vádlóimat. Ha a helyzetet időnkint megvilágítani kényszerülök, az csak nemzetem feltörő fájdalma, kicsorduló könnye, megjáró igazsága. Imádkozom az igazság és sze­retet világáért; azokért is, akik Mesterem szava szerint nem tudják, mit cselekszenek. Sziv­­ből megbocsátok nekik. Esztergom, 1948. nov. 18-án. JÓZSEF Bíboros érsek AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG ÜZENI: GYERMEKEINK Békesség, összetartás és re­mény a karácsonyi ünnepkör lé­nyege. Az emberi élet viharai­ban és gondjai közt felzaklatott embermilliók a Szeretet csodá­ját várják a karácsonytól s ez a várakozás teszi a karácsonyt minden más ünnepnél szebbé. Szövetségünk híradásait olvasó amerikai magyar honfitársaink­nak az Amerikai Magyar Szö­vetség igazgatósága és központi tisztviselői e helyen kívánnak békességet, összetartást és re­ménységet hozó Boldog Kará­­csnyi ünnepeket és Uj évet. Az Amerikai Magyar Szövet­ség szervezeti iránya, szolgálati lényege és képviseleti munkájá­nak a tartalma a békesség, ösz­­szetartás és remény keresésé­ben jut legteljesebb kifejezésre. Ez az a hármas cél, amelyért a Szövetséget 46 évvel ezelőtt megszervezte és azóta is fenn­tartja az amerikai magyarság. Ez az a hármas oszlop, amelyen ma is nyugszik a Szövetség munkaköre. E nélkül a hármas cél nélkül nincs és nem lehet jö­vője. 1. Békességet keres és szolgál az Amerikai Magyar Szövetség, mert a békesség épit és erősít. Mindenkivel együtt dolgozik te­hát, aki Amerika belső erejét s a világ békességét igyekszik szolgálni, de senkivel sem vál­lal közösséget, aki szüklátkörrel, bűnbak-kereséssel és az egye­netlenség tüzcsóvájával égeti, rombolja az amerikai magyar­ság sorait. Hisszük és' éppen e­­zért minden lehetőt megteszünk azért, hogy az Amerikában élő, itt régebben megtelepedett és uj hazát talált amerikai magyar­ság tagjai és szervezetei ne a múlt hibának szegét verjék egy­más körme alá, hanem az egy­mással és egymásért élő testvér békességével találjanak egymás­ra. “Másodszor menekültem Magyarországról a kommu­nizmus elől” — írja egy ma­gát “Szabó Mihály”-nak ne­vező Detroit-ból az irodánkba küldött levélben — “. . . elő­ször 1919-ben amikor Kun Béláék s most, amikor Ráko­­siék kerültek uralomra . . . Nagyon meglepett és szomo­rúan olvastam, hogy önök meghívták azokat a gyilkoso­kat, a Rkáosiék gazembereit, a washingtoni gyűlésre . . . Szégyen és gyalázat, hogy Ö- nök ilyen emberekkel palotái­nak — Nem igaz az, ami Ma­guk hirdetnek az újságban, mert a magyar nép sohasem fogja magukat elismerni, a­­kik eladták az országot a kommunistáknak ... Én és sok uj-amerikás 'társam ol­vassuk ugyan az újságjaikat, hogy lássuk miket hazudnak, mert kiváncsiak vagyunk, hogy hogyan bolonditanak meg sok uj amerikást, de mi nem hiszünk többet belőle...” Példaként idéztük a fenti le­vél-kivonatot annak a bizonysá­gára, hogy a háborgó, félreveze­tett és tényekkel ismeretlen lel­kűiét az, amely rombol, nyugta­lanít és másokat is felzaklat. Mennyivel többet jelent az az é­­pitó lelkűiét, amikor ugyancsak Detroit-ból azt írja az egyik lel­kész az AMSz irodájába: “... Kérünk 300 aláíráshoz sziik séges kérvény-iveket. Gyülekezetünk minden tagja alá fogja írni azt a kérvényt, amelyben az Amerikai Ma­gyar Szövetség is tiltakozik Eisenhower Elnöknél az ellen, hogy kommunista Kínát tag­jául vegye fel az Egyesült Nemzetek szervezete . . .” A karácsonyi békesség építő szellemével kívánjuk, hogy az Amerikai Magyar Szövetség or­szágos szervezetébe tömörült a­merikai magyar honfitársaink a jócselekedet és szolgálat békés lelkületével együtt minden ma­gyar központban. 2. összetartás az egyetlen erő­forrása bármely országos szer­vezetnek. E nélkül a legszebb célok se volósithatók meg. Az amerikai magyarság többsége józan, nyugodt és komoly embe­rekből van összetéve. Régen túl van már azon az amerikai ma­gyarság, hogy saját soraiban lenézett és megvetett “parasz­tot”; irigyelt és gyűlölt “ura­kat”; címeres és előjogos “ne­meseket”; a népbőrén élősködő “zsidókat”; tányérsapkás turul­tollas “honffy”-akat; más nem­zetiségű embertársaiban pedig­­“bocskoros oláht,”' vagy “ron­gyos tótot” lásson ... Az ameri­kai polgárrá lett öntudatos, sza­bad és nemeslelkü magyart nem lehet többé felekezeti irigység­gel, társadalmi választó falak­kal, “názi” és “kommunista” vá­dakkal egymástól elválasztani. Nem érdekli őt a szüklákörü “magyar politikai pártharc,” mert nem is érti azt. Volt hazája sorsát, mint a megszépült gyer­mek emlékezet, mindig szivén viseli. Oda többé vissza menni nem akar ugyan, de volt nemzete fiainak a jobblétéért minden ál­dozatra és szolgálatra képes. Ezzel a lelkülettel sietett segit­­ségére a háború áldozatainak, ezzel a testvér-szeretettel nyúlt óceánon túlra a menekültekért s ezzel a segítő szándékkal tart­ja fent az Amerikai Magyar Szövetséget, amelyen át valami­lyen formában egy uj, békés, szabad és boldog Magyarország felépítésére törekszik . . . Ezzel a céllal keresi és várja szerve­zetébe mindazokat, akik hason­lóan igyekeznek az összetartás­ra s fordul el mindazoktól, akik parányi erőnket is ezer felé a­karják szaggatni. Ennek a megtisztult fogalom­nak a jegyében kívánjuk az A- merikai Magyar Szövetség tag­jainak és szervezeteinek az ösz­­szetartás erejét és áldását. 3. Remény nélkül se az egyén­nek, se a nemzetnek nincs hol­napja. Kommunista elnyomás a­­latt élő, tengerentúli magyarok milliói évek óta remélik, hogy e­­lőbb utóbb szabaddá lesznek. E- zért tűrik a munkatáborokat, ki­lakoltatásokat, otthonaik szét­törését, családjaik pusztulását. Remény nélkül már régen meg­adták volna magukat a látszólag kikerülhetetlen sorsnak, a kom­munista hóhérok erőszakának... Mi, Szabad-Amerika magyarsá­ga, velük érző szívvel nemcsak reméljük a várt feltámadást, hanem annak előkészítésén meg­győződéssel is hathatósan dolgo­zunk. Szövetségünk ezt a re­ménységet nem fellengzős haza-Minden keresztyén ismeri a heródesi gyermekmészárlás e­­me borzalmas történetét. (Máté ev. 2:16-18). A karácsony ál­dott történetének véres árny­oldala az. Milyen ember volt az, aki Jézus születésének örömün­nepét is gyermekek pusztításá­nak napjává tudta változtatni? Hogy a Szentirást nem ismerő ember volt, azt a Szent Bibliá­ból tudjuk. Minden papot és írástudót össze kellett gyűjtenie annak megtudakolására, hogy a prófétai jóslatok szerint hol kel­lett születnie a Messiásnak. (Máté 2:4.) Hogy Istent nem is­merő ember volt, az megtetszik abból, hogy Isten terveit meg­­akadályozhatónak vélte a saját gonoszsága által. Hogy Istentől nem tartó ember volt, az szintén nyilvánvaló abbó, hogy gonosz agyának gonosz gondoatát meg is valósítsa. A gyermek Jézus el­pusztításának reményében “megölte Bethlehemben min­den gyermeket, két esztendőstől és azon alól, az idő szerint, ame­lyet szorgalmasan tudakolt a bölcsektől.” Heródes bibliátlan, hitetlen mivoltának korai vértanuságba döntött gyermekek adták meg az árát. Mindig igy volt és ma is igy van. A felnőttek hitetlensé­gének az áldozatai mindig a gyermekek. A szüle imádságta­­lan, templomtalan életének a gyermekre átragadása az ára. A lelki kincseket más kincsek és érdekek mögé vető társadalom a fiatalkorú bűnözők légiójának terhe és szégyene alatt nyög. He­­ródes-szivü zsarnokok és rend­szerek a gyermek és ifjú lelke után vetik magukat, hogy abban öljék meg a Krisztust, nem tö­rődvén azzal, hogy Isten mérté­ke szerint ezzel magát a lelket is megölik. Amerikai szülék, nagyszülék és általában felnőttek sok min­dent megtesznek a gyermeke-Jeleztük már, hogy az ötödik éve börtönben sínylődő Mind­szenty József, Magyarország bíboros hercegprímása szabad­lábra helyezése érdekében de­fias szólamokra, hanem cseleke­detekre váltva arra igyekszik, hogy (1) a magyar nemzet ü­­gyének Amerikában mennél több tekintélyes barátot szerez­zen; (2) más nemzetiségű veze­tőkkel a “jó szomszéd” együtt­élését törekszik biztosítani az el­jövendő ‘h‘olnapra” s (3) min­denek fölött pedig volt hazánk népének a szivében igyekszik ébren tartani a feltámadáshoz fűzött jogos reményt. Szövetsé­günknek ebben a határozott irá­nyú szolgálatában nincs helye külföldről importált politikai elvek és érdekek kiszolgálására s politikai szerencse lovagok e­­gyéni tömjénezésére. De mind­annak, helye van ebbeh a szolgá­latban, ami az Amerikai Alkot­mány szellemével megegyezik, amely a világnemzeteinek a sza­badságát és emberi jogait épen olyan féltékenyen akarja meg­védelmezni, amilyen öntudato­san a saját jogait biztosítja. kért, különösen karácsonykor. Abból, amit megtesznek, legye­nek jók nem kifelejteni egyet. Szóval és keresztyéni példaadás­sal véssék gyermekeik tudatába azt, hogy nincs karácsony Krisz­tus Jézus nélkül! Ha valamikor, úgy., karácsonykor., keresztyén otthon és keresztyén egyház nem választhatók el egymástól; mindkettőnek, egész társadalmi életünknek, főként gyermekeink életének kiszámíthatatlan kára nélkül. A karácsonyfa semmit nem ér templomba el nem vivő és onnan felfrissültén a családi otthonba vissza nem hozott sziv­­béli áhitat nélkül! Her édest a jó-érzésü emberi­ség régen kivette a maga sorai közül. Mert gyermekeket gyil­­koltatott. Van testi és lelki gyil­kosság. Modern korunk lelkileg gyilkolja halomszámra a kicsi­nyeket, amikor megfosztja őket a Jézus megismerésének és meg­­szeretésének a lehetőségétől, sok felnőtt egyháztalan, zárt-ablaku életére kárhoztatván azokat is. Krisztusnak igen kemény szava volt a felnőtteknek erre a bűné­re mondván: “Aki pedig meg­botránkoztat egyet e kicsinyek közül, jobb annak, hogy malom­követ kössenek a nyakára és a tenger níélységébe vessék.” (Máté ev. 18:6.) Kedves olvasó! Tedd templo­mossá karácsonyi ünneplésedet, — önmagadért és házadnépéért; Istenedért és hazádért. Rajtad az Isten szeme, de példádat leső­­en rajtad vannak azoknak a sze­mei is, akikkel szivedet, házadat — és felelősségedet — szándéko­zott gyarapítani az Ur. Tégy bi­zonyságot ünnepi buzgóságod­­dal, hogy ő a Te elismert és imá­dott Urad is. Példád éltessen és ne öljön lelket, melyért nem csak született, de meg is halt az Atya Egyszülöttje. cember 27-ikén, vasárnap dél­után 4 órai kezdettel nagygyű­lést rendez New York és kör­nyéke magyarsága. Magyarország mártírjának érdemeit Thomas J. Curran, New York állam belügyminisz­tere fogja méltatni. Secretary of State-Curran elismert szónok, aki hir szerint szenzációs beje­lentésekkel fogja meglepni a három államból toborzódó hall­gatóságot. A nagygyűlés chairman-je Főt. Gáspár János, Passaic, New Jersey közszeretetben álló plébánosa, ő fogja bemutatni Kállay Miklós volt magyar mi­niszterelnököt, az ünnepség ma­gyar főszónokát, aki az “Andrea Doria” tengerjárón kedden ér­kezett Olaszországból New Yorkba. A gazdag művészi műsoron szerepel Mezev Zsigmond opera­énekes, valamint a Szt. István hitközség gyermekkara is. Fa­­lussy Alajos lesz a ceremónia­mester, az Amerikai Magyar Szövetség keleti kerületének el­nöke, Dr. Molnár Kálmán pedig a rendezőbizottság alelnöki tisz­tét tölti be. LAPUNK MINDEN OLVASÓJÁNAK, HIRDETŐJÉNEK ÉS BARÁTJÁNAK Kellemes Karácsonyi Ünnepeket Kívánunk! DR. VINCZE KÁROLY Kállay volt miniszterelnök a Mindszenty­­ünnepség magyar szónoka

Next

/
Thumbnails
Contents