Szabad Sajtó, 1953 (47. évfolyam, 5-53. szám)

1953-03-12 / 11. szám

Page 2. Oldal March 12, 1953 Megjelenik minden pénteken — Published every Friday by the _________HUNGARIAN PUBLISHING COMPANY, INC._________ Szerkesztő - EUGENE MARKOS - Editor Szerkesztőség és kiadóhivatal — Editorial and Publishing Office: 76 PASSAIC AVENUE, PASSAIC, N. J. TELEFON: PRescott 9-5021 Fiókiroda-Branch Office: Knight Drug Store, 10 Monroe St, Passaic, N.J. Subscription rates: For one year $3.50; — Single copy 8 cents Entered as a second class matter October 22nd, 1908 at the Post Office in Passaic, N. J, under the Act of Congress March 3, 1885 Az amerikai bevándorlás történelmi dátumai: 1854,1873,1907 és 1914 IX. a korszakot SOK PÉNZT TAKARÍTHAT MEG ha “SILVER DOLLAR CLOTHES” remek férfiruha-üzletében vásárol.... Passaicon az egyedüli magyar ruhás bolt, ahol 10-20 dollár marad a zse­bében egy-egy öltöny vásárlásánál. Nagy húsvéti vásár minden választékban Sok öröme lesz, ha ruháinkat hordja SILVER DOLLAR 48 MARKET STREET Passaic, N. J. — Telefon: PR 9-5585 KÉRDÉS: Miért nevezték szabadelvűnek azt (1883-1913), amikor kivándoroltunk szülőhazánkból? FELELET: A szabadelvüség a 19-ik századnak olyan uralko­dó eszméje, mint a 20-iknak a demokrácia. Kossuth, Deák, Eötvös stb. és az 1843—48 országgyűlések nemessége kétségtelenül a sza­badelvüség eszményeinek hódolt. És mit tett e tanok alapján? Ne­messé minden parasztot a közszabadság által és paraszttá minden nemest, a közteherviselés által. Eddig csak a francia forradalom alatt történt, hogy a körülmények nyomása alatt a nemesség le­mondott kiváltságairól, 1848-ban maga a nemesség vívja ki a job­bágyság felszabadítását, — a Felső Tábla és a kormány ellenére is. Igen, a tiszta s nemes szabadelvüségnek köszönhetjük az egyen­lőséget a törvények előtt, az emberszeretetet a büntetőjogban, a lelkiismeret, a gondolat, a szó és a toll feloldozását százados bék­lyók alól. A liberalizmus nem ismert erőszakot, törvénytelenséget, osztályönzést és azt vallotta, hogy csak az olyan ország lehet bol­dog, ahol nincsenek nagyon gazdagok és nagyon szegények. E kor nagy liberális elmélkedői és politikusai az egyén kötelességérzeté­re, becsületére, türelmére, Istenifélelmére, hazafiságára építettek. Tehát az erkölcs mindenhatóságára! ★ ★ ★ KÉRDÉS. És miért tört meg Magyarországon ennek a nem­zetmentő, osztályokat összeforrasztó politikának egyenes vonala? VÁLASZ. Az ország többsége, a szinmagyar vidékek népe rá­döbbent arra, hogy a váltakozó 67-es kormányoknak nemcsak a bora hamis (amit kimértek), de a cégére is! Hazugságra épült a rendszer: a nemzet látásának megtévesztésére. És minél nagyobb szellemi területet hódított meg a kijózanodás, annál képtelenebből dolgozott a kormányhatalom, hogy megmenthesse azt a közjogi, politikai, gazdasági képtelenséget, amivé Deák kiegyezését torzí­tották. Végül is a jó magyarok milliói nem mondhatták önként a feketéről, hogy fehér, a rosszról, hogy jó, a csonka hatáskörű or­szággyűlésről, hogy teljes parlament, hadsereg és külügy nélkül szűkölködő országról, hogy független állam. Ha mégis azt mond­ták ki a képviselőválasztásokon, akkor ezt nem önként, nem a ma­guk jószántából mondták. A kormányok a kiegyezés Bécs javára elfajulását csak úgy tarthatták fepn, hogy a nemzeti közakaratot bilincsbe verték. A kormányzás idejét és javarészét kortesüzelmek­­re fordították. E bomlasztó és fertőző tevékenység árnyas nyirkai­ban sok mérgesgomba indult tenyészetnek . .. Félszázad távlatá­ból visszanézve, nem is értjük, miért hanyagolták el ilyen hihetet­len módon a nemzeti erőkifejtés minden eszközét? Tekintetbe kell venni, hogy némely nemzetiségek hazaellenes konspirációval szem­ben a habsburgi monarchia katonai erejében, a császár-király te­kintélyében és az Ausztriával való érdekközösségben kerestek tá­maszt. De ez a balhit nem menti felelősségüket, hogy évtizedeken át nem vetettek gátat a mozgótőke mohóságának és egyetlen in­tézkedéssel sem enyhítették az ország egyharmadát tévő törpebir­tokos és nincstelen lakosság földszerzési vágyának éhínségét. Adó, közmunka, katonasorozás, baromcédula, himlőoltás, ezzel megle­hetősen ki volt merítve a szótár, amely a nép viszonyát az állam­hoz megjelöli. És nemzetpolitikai szempontból mit tettek? — ke­gyelemnek szent Istene! — mit tettek? Széchenyi vívódó, Kossuth hősi, Deák ellenálló nemzetét tányérnyaló nemzetté sülyesztették, amelyet a kor egyik legnagyobb fia, idősb Ugrón Gábor, igy jel­lemzett: “Elgyávult nép, romlott intelligencia . . .” És aminek kár­tékony baktériumai még ma sem pusztultak ki a társadalom egy részének vérkeringéséből: a kortes-állam érdekében mesterséges különbsgeket honosítottak meg osztályok, foglalkozások, polgárok között; hivalkodásra, nyegleségre, cim- és ranghajhászására ne­velték a társadalmat; divattá tették az ősökkel, atyafisággal való kérkedést és súlytalanná az egyéni érdemeket. Kihasználták az ugorkafára kapaszkodottak gőgjét és hiúságát és rezgő csárdást jártak az aranyborjú körül . . . (Folytatom) BAUM’S bútorüzletében mindenféle berendezési tár­gyak, szoba- és konyha-buto­­rok a legalacsonyabb árban kaphatók - részlertfizetésre is! Jöjjön be és tekintse meg a legújabb bútorainkat! 172 MARKET STREET PASSAIC, N. J. Telefon: PR 9-2584 ## KORÉH FERENC Örök magyar honvágy Mandzsúriában... Babos Sándor Fairfield, Connnecticuti magyar református lelkész Távolkeleti emlékeiről beszél. — Első világháborús volt magyar hadifoglyok a mandzsu Harbinban. - Magyar­­országon rabolt pengővel akartak fizetni a szovjet-katonák Mandzsúriában. — “Maczkó urfi utazásai” a tiencsini ma­gyar asszony cukrászdájában ... NOTESZ KIHALLGATÁS NÉLKÜL — igy döntött a Szövetségi Főbiróság Washingtonban, — az igazságügyi kormány fejének sincs joga a U.S.-ben letelepe­dett idegen állampolgárt kiutasí­tani. Még akkor sem, ha “bizal­mas értesülései” volnának róla... ★ KISS J. KÁROLY (Pittsburgh, Pa.) válókerese­tet adott be a felesége ellen,mert az “a kissiess” élethez ragaszko­dik. A házaspár magyar szárma­zású. * A MAGY ARSZÁRMAZÁSU ROSENBERG ANNA távozását a hadügyi kormány helyettes államtitkári állásából nagyon sajnálják a koreai front­harcosok, — igy jelentik a lapok tudósítói a hadszíntérről. — “Ez a kis asszony egyszerűségével, segítő készségével megnyerte a G.I.-ket, főként azért, mert oly gyakran kereste fel őket Koreá­ban és mindig azon törte a fejét, hogy a katonák helyzetén javít­son ... — írja Jim G. Lucas, az ismert haditudósító. Rosenberg Annának egyébként a Plaza Ho­telben tiszteletére tartott disz­­ebéden a disz-okiratot Spellman Bíboros, Rev. W. C. Martin, a Council of Churches of Christ in America elnöke, Carpentier tábornok a hadsereg lelkészi ka­rának elnöke és S. W. Salisbury ellentengernagy, a haditengeré­szet főlelkésze nyújtották át. * ' VÁLóPöRI AKTÁKBÓL gyűjtött statisztika szerint a “legkedvesebb barátnők” sokkal több házassági kötelék felbomlá­sának az okai, mint az — anyó­sok'! * DÁVIjD ÉS GÓLIÁTHOZ hasonlítják a U.S. eddigi pro­­pagadatevékenységét a Szovjet­hez képest!* * Körülbelül 100 mil­lió az Egyesült Államok eddigi propaganda költségvetése; ezzel szemben a Szovjeté már 1950- ben 928 millió dollár volt, — a rabállamoké 481 millió. És hová nőttek ezek a számok azóta! * MOST 25 ÉVE — írja lapunknak Tábori Pál iró s újságíró Londonból,—hogy St. Johnsban, Ujfoundland fővá­rosában leleplezték Budai Par­­menius István szobrát (akinek kalandos életéről cikksorozatot közöltünk az “Amerikai Ma­gyarságában). A szobrot az uj­­foundlandi anglikán egyház állí­totta fel és az első protestáns misszionárius hősi halála nap­ján minden évben megkoszorúz­zák. * A U.S. UJ MOSZKVAI KÖVETE Charles E. Bohlen lesz, aki hosszú évek óta a külügymi­nisztérium szakértője szovjet­orosz kérdésekben és tökélete­sen beszél oroszul. A teheráni és potsdami tanácskozásokon mir.t tolmács teljesített szolgálatot, így Ceunan utóda lesz, akit a Kreml “nem kívánatos személyi­ségnek” nyilvánitott, mert ki­mondta azt a közismert igazsá­got, hogy a Szovjet miben sem különbözik a hitleri zsarnokság­tól. ★ A SZOVJETBEN, a State Department most köz­zétett jelentése szerint 1953-ban 130 amerikai tartózkodik, ezek —- 7 kivételével — all. S. kor­mány tisztviselői. A hét közül 6 amerikai újságíró, egy róm. kát. lelkész. * XII. PIUS PÁPA 77-ik születésnapját és meg­választásának 14-ik évfordulóját hétfőn ünnepelte Róma és a vi­lág katholikus hívőinek százmil­liói. * APPONYI ALBERT, két emberöltő egyik legkima­gaslóbb státusférfia, egyik leg­nagyobb szónoka, 20 év előtt halt meg Genfben, 86 éves korá­ban. Hatvan évig harcolt a ma­gyar közélet fórumain a nemzeti élet teljességéért. A törvény, a tiszta erköhs, a haladás, a szo­ciális reformok bajvívója volt. A trianoni békeparancs tárgyalá­sától halála pillanatáig a nem­zet igazságát Apponyi Albert képviselte külföldön: Európában és Amerikában. Úgy beszélt an­golul, franciául, olaszul, íjémetül, mint magyarul. 1910-ben az amerikai kongresszus előtt emelt szót, Kossuth Lajos óta az első magyar, akinek egzel a tisztes­séggel adózott az Egyesült Álla­mok törvényhozása. így végezte angol beszédét: “Amerikához fe­­lebbezünk segítségért, hogy el­takaríthassuk a gyűlölködés ter­hes örökségét!” — A budapesti kommunista kormány még az utcatáblát is összetörette, amely- Iyel a nemzet hálája s kegyelete Apponyi Albert emlékét megörö­kítette. (M'ásodik közlemény) — A háború végén, 1945-ben, a japánok, en­gem is elfogtak és internáltak. Egy helyre kerül­tem egy Schramm nevű derék zipserrel, aki szin­tén első világháborús hadifogoly volt és Sárandi bácsival. Nem értem, hogy őket miért vették őri­zetbe a japánok. Ott a zárkában aztán különös eset történt. Schramm egyszerre azt mondta: “Tiszteletes ur, ma vasárnap van, prédikáljon nekünk! Sárandi bácsi már majdnem 30 esztende­je nem hallott magyar prédikációt. . “Tudtam, hogy Sárandi bácsi katholikus, Schramm pedig lutheránus. Azt feleltem, hogy az ilyesmivel nem illik tréfát űzni. De aztán mindketten erősködtek s akkor én ott, a mandzsuriai zárkában elénekel- I -tern a “Mint a szép hives patakra...” kezdetül zsoltárt és a prédikációhoz a textust Pál apostol­nak a börtönből irt leveléből vettem: “Örüljetek az Urban, mindenkor örüljetek! ...” Akkor engedtek ki a börtönből, mikor Hirosi­mára lehullott az atombomba. UGYANAZ A SZOVJET HADSEREG, AMELY MAGYARORSZÁGON PUSZTÍTOTT . . . Mukdenbe különben ugyanaz a .Szovjet hadsereg vonult be, amelyik előzőleg végigpusztitotta Ma­gyarországot. — Ezt először onnét tudtam meg, — beszéli Babos, — hogy Sziminov kisasszonynak a ve­zénylő szovjettábornok említette. Szimonov kis­asszony — egy volt cári tiszt leánya, — ugyanis a kórházunkban volt ápolónő és őt, mint született oroszt küldtük a tábornokhoz, azzal a kéréssel, hogy tiltsa meg katonáinak a fosztogatást. Any­­nyit ért, mint a falrahányt borsó. Később azután magam is kézzelfogható jelét láttam annak, hogy csakugyan az a szovjet hadsereg fosztotta ki Ma­gyarországot. Amikor a rend valamennyire hely­reállt, ugyanis A SZOVJET-KATONÁK HARBINBAN MINDENFELÉ MAGYAR PENGŐVEL AKARTAK FIZETNI... Mindenkire géppisztolyt fogtak, aki nem akarta elfogadni . . . Aztán, amikor a fosztogatásnak vé­ge volt, a kórház egyik emeletén sajátmagam ta­karítottam ki a hátramaradt piszkot. Az egyik asztalon egy tömb számlacédulát találtam, a fej­lécen ezzel a felirattal: Szénási Károlyné, szén- és fakereskedő,, Cegléd. A színes számlacédulatöm­­böt ki tudja minek nézhette a szovjet "hadfi", hogy Mukdenig hurcolta magával? ... A különös utat bejárt számlacédulákat sokáig tartogattam, hogy elküldöm Ceglédre, de aztán — utazás köz­ben — elvesztettem. MENEKÜLT MAGYAR ZSIDÓK A folyó felől áramló őszi szél a sugárutak és és utcák közt uj erőre kap és süvöltve kapaszko­dik belénk. Didergünk. Egy éjszakai kávézóból kicsap a forró ital illata. Belépünk és aztán egy sarokasztal mellett, az első kortyok után Babos Sándor újra kezdi: — Még valamit mondani szeretnék a tiencsini Heine-cukrászdáról. Mielőtt Amerikába utaztam volna, többször is el kelllett mennem Tiencsinbe és itt bukkantam rá a magyar zsidókra. Illetve ők -bukkantak rám. Megismerkedtünk. Másodszori utazásom alkalmával megláttak a riskán és nem tudnám leírni azt a sértődést, hogy hát én őket el akartam kerülni. . . Elvittek a Heine-cukrászdá­­ba; egy Kovács Sándorné nevű asszony volt a tu­lajdonosa. Itt gyűltek össze mindennap a Tien­csinbe szakadt magyar zsidók, akik 1944-ben me­nekültek a németek elől és hihetetlen vergődések, kalandok közepette jutottak ebbe a kínai városba. Ennek a Kovács Sándornénak két fia volt s egy­szer az asszony azt mondta: “Tiszteletes ur, két magyar könyvet hoztam magammal, az egyiket magának adom, tudom, hogy gyermekei vannak. így kaptam meg “Mackó urfi utazásait”.....Ez az asszony mondta ezt: Tiszteletes ur, mindenemet elvesztettem, de visszamegyek Magyarországra, mert én másutt nem tudok élni . . . Egy kicsit elgondolkozunk..... Egy menekülő anya, aki félvilágon keresztül cipeli a két magyar könyvet, pedig az élelem fontosabb.... Egy darab kenyérrel több, talán az életet jelentheti. (Folytatjuk) ADJON MÁRCIUS hónapban Gondoljon a véradásra is Eelyet a Vörös Keresztnek a PtSLlC SERVICE ajánlotta tel A-31-53

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents