Szabad Sajtó, 1953 (47. évfolyam, 5-53. szám)

1953-12-10 / 50. szám

VOL. 47. ÉVFOLYAM — NO. 50. SZÁM. ____________________________----------------------------- . ——— I ■ 'T.Tl--------------------HI Merged with “PASSAIC and VICINTY ’ THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES THURSDAY — 1953. DECEMBER 10. KOVÁTS MIHÁLY EMLÉKBÉLYEG AMERICAN HUNGARIAN FEDERATION Kováts Mihály ezredes emlékének szentelte a Magyar Szövetség az idei karácsonyi bélyeget. Borshy Kerekes György tervezte ezt a gyönyörű, tör­ténelmi jelentőségű és kiállítású, művészi bélyeget. A magyar huszárok kék­­szinű hátterébe, az amerikai és magyar cimer közé rajzoltatta Finta szobrász művész csodásán szép tervezésű Kováts Ezredes lovas-szobrát s a cimereket övező szalagokra angolul és latinul Íratta fel Kováts ezredes jelmondatát: “Fidelissimus Ad Mortem,” — “Faithful Unto Death.” Minden amerikai magyar büszke lehet abban a tudatban, hogy egy magyar hős katona, aki 1724-ben született Magyarországon, 1777-ben már Amerika Szabadsághar­cának egyik legkiválóbb vezértiszjévé válhatott. Ennek a katonának az em­lékével, aki már Amerika függetlenségének a bölcsőjénél ott állt s az ame­rikai köztársaság diadalát életének a feláldozásával vásárolta meg, MINDEN AMERIKAI MAGYAR joggal büszke lehet. Aki nem szégyenli azt, hogy magyar, az mutassa is meg ezt az EMLÉKBÉLYEGET minden ms nemzeti­ségű amerikai ismerősének. A “Bridgeporti Szövetség” Igazgatósági gyűlése Utóhangok Nyiró József halálával kapcsolatban . . . Nyirő József, a Spanyolor­szágban nemrégiben meghalt nagy magyar íróval kapcsolat­ban néhány amerikai magyar hetilapban Ízléstelen, durva 'megjegyzések jelentek meg, nyilván az illető lapok szerkesz­tőinek, hogy úgy mondjuk: fe­lületessége folytán ... Az egyik lap úgy próbált ezen a “szépség­hibán” segíteni, hogy helyre­igazítás, vagy efféle helyett a következő héten leközölt egy má­sik nekrológot is, — amely a hangnemet illetőleg — az előbbi­nek pontosan az ellenkezője volt. A másik lap pedig helyet adott egy “Levél a szerkesztőhöz” Írásnak, amely oly ellentmon­dást nem tűrő megállapításokat tartalmaz, hogy azt mi magunk is — akik pedig érdeme és nagysága szerint méltattuk és gyászoltuk meg Nyirő Józsefet — szóról-szóra leközöljük e he­lyen. íme a levél: (amit “felüle­tesen szereksztő kollégánk ka­pott és aminek elsőoldalas leköz­­léséért kezet szorítunk most vele!) Kedves Szerkesztő Ur! Egy elhalálozott barátom emléke kényszerit megszóla­lásra, aki felől lapjában egy nekrológ jelent meg. Ez a megemlékezés elfeledte az ó­­haza ama klasszikus tanítá­sát, mely előírta a földi ha­landónak, hogy a halottról vagy, jót, vagy semmit. Ezért meg kell szólítsam ama kri­tikust s emlékezetébe idézném a következő tényeket: Nyirő József soha sem volt sem református, sem protes­táns lelkész. Ellenben egész életén át hü fia maradt római egyházának. így a Rómától kieszközölt felmentése után tette le papi palástját és u­­gyanolyan elnyert engedély alapján vett el egy reformá­tus tanítónőt. Nyirő József soha sem volt nyilas képviselő. Ellenben mint Erdély neves íróját, tiszteletből az Erdélyi Párt behivatta a magyar Ország­házba képviselőnek. Erdély­ben különben soha sem volt egyetlen nyilas képviselő sem. Nyirő Józsefet mint ismert katolikus irót meghívta Spa­nyolország katolikus kormá­nya és szellemi emberhez mél­tó kenyeret nyújtott számára, így választotta a religiójához köze^ eső országot. Nyirő József irodalmi érté­kelése felett vitázni bajos lenne e hasábokon. Ellenben aki a Kopjafákat elolvasta volna, az már nem időzne Uz Bence térségein, de több esz­tétikai alázattal hajolna meg egy székely alkotónk emléke előtt. Aki Erdély felől is tud emlékezni, az elhunyt emberi és irói képességeiről jobban ítélkezhet. Nyirő József országpuszti­­tó tevékenységéről nem tu­dok. De el tudom képzelni, hogy országot külföldről is le­het pusztítani, ha csak indula­taink maradta!^ meg s ennek birtokában állunk neki “nek­rológot” faragni. Aki nem áll nemzeti fegyelem alatt, az ne nyúljon nemzeti kérdésekhez, mert valóban pusztítás lesz az eredménye. Úgy érzem, hogy az igaz­ság, keresztyén alázat egyfor­mán arra int, hogy ezeket idevessem és kérjem szives közlését eme helyreigazítás­nak b. lapjában. Szives köszöntéssel: 1953. nov. 20. Unghváry Sándor, tanár ref. s. lelkész Rosenbergék dicsőítése Magyarországon . . . Magyar embernek, bárhol él­jen is a föld kerekén, ökölbe szo­rul a keze dühében, amikor a mai vörös Magyarországról jö­vő hírek között egyremásra azt olvassa, hogy az Amerikában hzaárulásért, atomtitkok lopá­sáért és szovjet kémek kezére bocsátásáért villanyszékben ki­végzett Rosenberg házaspárt miként ünnepük, dicsőítik és milyen hazug mesékkel próbál­ják őket úgy beáliltani a hazai magyarság előtt, hogy ártatla­nul elitéit mártírok voltak . . . Csak nemrégiben jött a hire an­nak, hogy Budapesten utcát ne­veztek el a Rosenberg házaspár­ról . . . most pedig arról értesül­tünk, hogy egy Gyárfás Miklós nevű bolsi himpellér színdarabot irt e két amerikai atomkém, Rosenberg Gyula és Etel “már­­triomságáról” és a “Népműve­lési Minisztérium” úgy rendel­kezett, hogy a darabot azonnal műsorra kell tűzni a Madács ne­vét gyalázó propaganda-szín­házban. Soha még kémek ügyét egyet­len országban sem kezelték a bíróságok olyan alapossággal, mint az Egyesült Államok igaz­ságszolgáltatási fórumai a Ro­senberg házaspár ügyét . . . Ma­ga a Legfelsőbb Bíróság is újból és újból megfontolás alá vette az ügyet (már ezzel is engedmé­nyeket téve) és a végén szava­zással döntött afelett, hogy hely­ben hagyja az Ítéletet, amely villanyosszékben való kivégzés­sel büntette a makacsul hallga­tásba burkolózó két gonosz atom-kémet. Amikor a biró ki­mondotta felettük az ítéletet, az indokolásban megjegyezte, hogy a legborzalmasabb halálos Ítélet végrehajtása is enyhe lenne e­­zen Istentől elrugaszko­dott gonosztevők számára, akik embertársaik és az egész embe­riség ellen a legnagyobb bűnt követték el . . . ... És most jönnek az óhazai magyar bolsik s mártíroknak ti­tulálják, magasztalják ezt a gaz emberpárt, akit annak a száz­hatvan milliós nemzetnek az igazságszolgáltatása talált bű­nösnek és ítélt halálra, amely nemzet az igazságkeresés és az igazságosság érvényrej utása ér­dekében mindig készen áll a leg­nagyobb áldozatra is: fiainak háborúba küldésére . . .! Ezek a magukból kivetkőzött, a magyar névre oly sok szégyent hozó bol­sik utcát neveznek el a magyar fővárosban Rosenberg Gyuláról és Ételről és szindarobt játszat­nak el róluk a “nemzet színházá­ban” s abban mártíroknak állít­ják be őket . . . Lehet-e mélyebb­re sülyedni, lehet-e aljasabb, go­noszabb országvezetés, mint a mai magyarországi? . . .? Elszoruló szívvel látjuk, ol­vassuk azt, hogy Rosenbergné szerepét Tolnay Klári “dombo­rítja,” mig Rosenberget szegény jobbsorsra érdemes Tímár Jó­zsefnek kell majd alakítani . . . Szegény magyar színművészek... LAPUNK KARÁCSONYI SZÁMA a jövő héten, december 17-én jelenik meg. Tulajdonképen két számot szántunk arra, hogy a karácso­nyi üdvözleteket, cikkeket, stb. leközöljük, azonban a december 17-iki számban az ünnepi anyag nagyrészét már hozzuk annál is inkább, mert a rákövetkező szám, a december 24-iki szám távolabbi vidékekre már nem jut el karácsony előtt, dacára annak, hogy azt viszont már va­lamikor kedden, december 22-én postázni fogjuk. A jövőheti számból kimaradó karácsonyi a­­nyagot tehát a következő heti számban közöljük, azonban min­denféle híranyagot, karácsonyi hirdetést, üdvözletét, stb. már a jövő hét elejére bekérünk min­denkitől. Az érdekeltek szives jóindula­tát kérjük, hogy minden ponto­san a fenti terveink szerint me­hessen annál is inkább, mert négy New Jersey-i magyar heti­lapot kell egyszerre kiadnunk minden héten! DIÉNES LÁSZLÓ szerkesztő és kiadó akár erről, akár arról fuj dogál­nak a politikai és másmilyen irányzatú szelek, nekik játsza­­niok kell, hiszen ez a kenyerük, ez a hivatásuk . . . színészek, a­­kiknek alakítani kell . . .! Lelke rajta, aki követ dob rájuk, akár­melyikükre . . . legyen az Fedák Sári, Svéd Sándor, vagy éppen Tolnay Klári A Rosenbergéket hősként di­csőítő és mártírokká magasztaló szenny-szindarabot december 12-re tűzték műsorra ... Decem­ber 13-án, vasárnap deig a new yorki 2-es számú televíziós állo­máson Rab István és Kovács Nóra fognak ismételten fellépni táncszámaikkal... az a két mű­vész, aki nemrég szökött ki a magyar bolsik karmai közül, pe­dig valósággal tenyerén hordta őket a rezsim ... A legelső alkal­mat “megragadták” és amikor Berlin keleti zónájában kellett volna fellépniük, mint ünnepelt vendégtancosoknak, akkor ők egy földalatti vasút kocsijának a peronjára léptek fel nagy hir­telen, amelyik áthozta őket a vasfüggönyön ... át a nyugati zónába ... a szabadságba .'. . Vájjon merné-e a magyar kor­mány, mondjuk Tolnayt és Ti­márt ezzel a darabbal elküldeni Berlin keleti zónájába ... ? És vájjon mit tenne Tolnay és Tí­már? Vájjon a Rosenberg há­zaspár szerepét játszanák-e csakugyan, vagy pedig követnék Rabot és Kovácsot? Ki tudja?... Mig Tolnay Klári és Tímár József talán kényszfeü de min­denképen gyalázatos szerepéért szégyenkezünk . . . vagy pirul az orcánk haragunkban, addig a szabad földre jutott Raboszki István és Kovács Nóra nagy a­­merikai sikerei újabb fényt, di­csőséget hoz a magyar névre...! SEGÍTSÜK a tüdővész ELLENI HARCOT! CHRISTINE* JORGENSEN, a leánnyá változott fiu-meny­­asszony “vőlegénye” egy nős férfi, aki válópert indított, hogy elvehesse ezt az orvosi beavatko­zással nemet cserélt, újdonsült leányzót . . . HEGEDŰS GYULA, a “Ma­gyar Nemzet” c. volt budapesti napilap egykori főszerkesztője, a két háború közötti magyar új­ságírás egyik kiemelkedő alakja, 68 éves korában az óhazában meghalt. K 0 S T Y Á N JÓZSEF, a bridgeporti Rákóczi Segélyző Egygesület igazgatósági tagja 65 éves korában Bridgeporton meghalt. A RÁKÓCZI Segélyző Egye­sület 125,000 dollár költséggel uj központi székházat épített Bridgeporton. a Fairfield Ave­nue szám alatt, — miután a ré­gi székház helyén modern autó­út fog áthaladn s a telket erre a célra az állam felvásárolta. A MAGYAR Piarista Diák­­szövetség, — a piaristarendi gimnáziumok jelenleg Ameriká­ban élő egykori diákjainak egye­sülete — vasárnap, dec. 13-án New Yorkban évi kongrsszust tart., VASÁRNAP, december 13-án estig tart a “csillaghullás”; ha esténként a felhőtlen eget néz­zük, percenként átlag 1 hulló­csillagot látunk, mert földgo­lyónk ezekben a napokban egy meteor-zónán száguld át a világ­űrben. “NAUTILUS” a neve az első atomerővel hajtott tengeralatt­járónak, amelyet 1954. január 21-én bocsát vízre a Navy Gro­ton, Conn.-ban, miután az elnök felesége, Mrs. Eisenhower for­málisan megkeszteli . . . Szerkesztői üzenet N. J. Trenton —■ A Social Se­curity befizetések január 1-től felemelt rátája egyáltalán nem nevezhető “újabb adóztatás­nak,” legalább is az alkalmazott, illetve a dolgozó szempontjából nem. A munkaadó szempontjá­ból igen, mert a munkaadónak 1954. január 1-től kezdve az ön fizetésének nem a másfél száza­lékát, hanbm kereken 2 százalé­kát kell az ön javára befizetnie, az ön 2 százalékával együtt s ez együttesen képezi az ön biztosí­tásának a havi illetékét, amely­nek alapján 65 éves kora utáni nyugalomba vonulása esetén ön, halála esetén pedig örökösei kapnap biztosítási pénzeket. — Ne higyjen tehát a buta beszé­deknek: a Social Serurity az al­kalmazottnak (de még az önálló foglalkozásuaknak is) javára és nem kárára van és amit az ön fizetési csakkjéből erre a célra levonnak, az olyan pénz, mint amit bankbetétre tesz, vagy biz­tosításba fizet, .illetve még an­nál is jobb! (A munkaadó szem­pontjából valóban extra adózta­tás ez, de ez önt aligha fogja bántani...) Felhívás és kérelem egyletek, egyleti fiókosztá­lyok, klubok vezetőségéhez és tagságához Évi gyűlések, tisztviselővá­lasztások', fontosabb határozat­­hozatalok idején azzal a kérés­sel fordulunk most magyar egy­leteink, egyleti fiókosztályaink és klubjaink tisztviselőihez, hogy gyűlési felhívásaikat ide­jében küldjék be lapunkhoz, hogy azokat pontosan leközöl­hessük. Ugyanekkor arra kérjük a ve­zetőséget és tagságot, hogy la­punk számára az évi kalauzolási dijat, vagy pedig a szokásos ka­rácsonyi üdvözlőhirdetést sza­vazzák meg, lapunkat pedig vá­lasszák meg hivatalos lapjukká. (Azon egyletek, vagy egyleti fi­ókok és klubok, amelyek eddig még nem vették igénybe lapunk szolgálatait, vagy már régen nem használták ilyen célra la­punkat, jól teszik, ha alkalmat adnak maguknak és nekünk is arra, hogy bebizonyítsuk lapunk hírvivő értékét és népszerűsé­gét. Válasszanak meg minket, határozzanak e kérdésben s a többit bízzák reánk!) Mint az itteni magyarság he­lyi lapja, ez az újság ez elmúlt évtizedek során számtalanszor tanú jelét adta annak, hogy mi­lyen óriási különbség van egy helybeli lap és egy más város­iból ide' küldött láp között. A mi lapunk itt jelenik meg, innen vi­szi ki a posta előfizetőinkhez s minden helyi magyar ügynek mi adhatunk nagyobb teret, mi tu­lajdoníthatunk nagyobb fontos­ságot, senki más nem! Ezer és egy oknál fogva! Félre tehát a személyeknek kedvezni akarás­sal akkor, amikor közügyről, közérdekről van szó. Általános közérdek, itteni ma­gyar intézményeink tagságának és az egész itteni magyarságnak az érdeke, hogy ez a lap megér­demelt vezető helyén maradjon. Ezzel szemben viszont ott áll az a tétel, hogy: aki a mi lapunk­nak árt, vagy ártani akar, olyan vétket követ el, amit soha jóvá nem lehet tenni! Megbocsátha­tatlan bűnt követ el az, aki azt a magyar sajtót bántja, amelyre ezekben az egyetemes magyar szempontokból oly megpróbál­­tatóan nehéz időkben oly felelős­­’ségteljes, oly kétszeresen nagy hivatás hárul . . .! Erre és csak­is erre szabad gondolnia azok­nak, akik ilyenkor, évi gyűlések idején magyar ügyekről tár­gyalnak, magyar lapok dolgá­ban határoznak . . . ! Határozatukról, bármi legyen az, szives mielőbbi értesítést ké­rünk. Magyar Testvéri köszöntéssel Bűz és Fertőzés A kommunista gazdálkodást bírálva ezt Írja a budapesti Népszava: “Nagy halmokban bomlik, bűzlik az Újpesti Bőr­gyár üzemi konyhája előtt a me­szes műhelyből kikerült “hus­iás,” a bőrgyártás hulladéka. Le­gyek rajzanak körülötte, beteg­séget, fertőzést, hordozva ma­gukkal. Sók hivatalos szerv tud erről a tűrhetetlen állapotról. Hosszú hónapok óta “foglalko­zik” az üggyel a XIV. ker.-i ta­nács, a könnyűipari minisztéri­um és a bőrös-szakszervezet. Bakonyi igazgató elvtárs azon-A központi székházban levő irodahelyiségeinek megnagyob­­bitásával és modernizálásával kapcsolatos munkálkodások mi­att az American Life Insurance Association — a közismert “Bridgeporti Szövetség” — igazgatósága csak novemberben tarthatta meg a rendes második félévi gyűlését, amelyen Katziá­­ner Zsigmor.d, Philadeiphia-i igazgató lett megválasztva a ta­nács elnökévé a következő esz­tendőre. A hat napig tartó gyű­lésen jelen volt az igazgatóság minden tagja, úgymint:' Suta Péter elnök, Szegedy L. István titkár, Grega Dezső pénztárnok, Chopey G. Jenő számvevő, Chanti Mihály (Roebling, N. J.) alelnök, Antal Ferenc (Garfield, N. J.), Janik Lajos (Cleveland, O. ), Káldor Kálmán (St. Louis, Mo.), Dr. Molnár Kálmán (New York, N. Y.), Nagy József (Det­roit, Mich.) és Paulovics János (Bridgeport, Conn.) igazgatók. A tisztviselők és vizsgálóbi­zottságok részletes jelentései u­­tán — melyek az egylet további haladásáról számoltak be — az igazgatóság tárgyalás alá vette a további fejlesztéssel és szerve­zéssel kapcsolatos terveket és határozatokat, amelyek az uj év kezdetével lépnek érvénybe. Most már rövidesen kibocsájtás­­ra kerülnek az újabb életbiztosí­tási kötvényformák, amelyek vetekednek bármely biztositó intézmény kötvényeivel és lehe­tővé teszik, hogy a családok bármliy biztosítási szükséglete ki legyen elégítve úgy a gyerme­kek, mint a felnőttek részére. A maximális egyéni biztosítás összegét az igazgatóság $50,000- ban állapította meg 50 éves ko­rig, $37,500-ban 55 éves korig ban máig sem gondoskodott, hogy a gyár más helyén és ne az ebédlő főszomszédságában tá­rolják a hulladékot.” Az óhazai bányászsors A magyar bányászok keser­ves sorsáról most már a vörös újságok is írnak. A bányaveze­tőségek egyszerűen meglopják a nehezen dolgozó bányászokat, íme a Szabad Nép beszámolója: “A bányászoknak elemi kíván­ságuk, hogy munkabérüket idő­ben és pontosan megkapják. A bányák vezetőinek pedig elemi kötelességük, hogy gondoskod­ás $25,000-ban 60 éves korig, a­­mia beállási korhatár. Ugyan­csak el lett határozva, hogy az egyegsület által az amerikai ma­gyarság részére elsőnek beveze­tett kórházi biztosítási formá­kat is még tovább fejleszti úgy * az egyének, mint a családok ré­szére. Az Actuary előzetes j CiCliLUot; alapján az igazgatóság újból megszavazta az osztályok fize­tését az 1953 évre, úgy a kórhá­zi, mint az életbiztosítási kötvé­nyekre. Ez lesz a tizedik éve, hogy a Bridgeporti Szövetség megszakítás nélkül fizet osztalé­kot a felnőtt és gyermek tagok­nak, akik legalább két éve az egylethez tartoznak. A tagság­nak fizetett osztalékok összege megközelíti a $200,000.004. Az igazgatóság, meghallgat­va az errevonatkozó jelentése­ket, jóváhagyta a különböző ér­demes megmozdulásokkal kap­csolatos munkálkodást és hozzá­járult az Amerikai Magyar Szö­vetség karácsonyi bélyegakció­jának a támogatásához is. Januártól kezdve az újfajta kötvényekkel együtt egy uj rá­takönyv lesz kibocsátjva, amely ismertetni fogja a különböző biztosítási módozatokat, amik a bfctonsághoz mérten megenged­hető legalacsonyabb befizetések mellett a lehető legtökéletesebb biztosítási feltételekkel és ked­vezményekkel fogj ák szolgálni a tagság érdekét. janak erről. Szénbányáinkban sok a panasz a bérek hibás és fe­lületes elszámolása miatt. Sok bányász kénytelen a fizetést követő napokban órákat, sőt na­pokat is eltölteni, hogy tisztáz­za miért kapott kevesebb fize­tést, mint amennyi jár. A tata­bányai X-es aknánál 204 bá­nyász fizetését számolták el roszul és a vállalatnak pótlólag 28,040 forintot kellett kifizetnie. A XV-ös aknánál pedig egyetlen bérelszámolás alkalmával 330 bányász bérénél 38,662 forint­nyi tévedés történt. Ez azt jelen­ti, hogy egy-egy bányász átlago­san több mint 100 forinttal lett megrövidítve. Másutt is gyako­riak a hasonló súlyos hibák. Az Ózdi Szénbányászati Tröszt sómsályi üzemében például az utóbbi hónapokban 15-20 ezer forintot számoltak el tévesen.” Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! DIÉNES LÁSZLÓ szerkesztő és kiadó HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents