Szabad Sajtó, 1953 (47. évfolyam, 5-53. szám)

1953-10-26 / 48. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY o^s||||^k>20 Merged with “PASSAIC and VICINTY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 47. ÉVFOLYAM — NO. 48. SZÁM. A népek közötti barátság megerősítése céljából utazgatnak az államfők “Goodwill tour”-nak neve­zik az államfőknek vagy ma­gas közhivatalt viselő egyé­neknek külföldi utazásait, ha ezeknek kimondottan más cél­juk nincs, minthogy a baráti viszonyt az egyes országok kö­zött erősítsék. Ilyen utón van már egy pár hónap óta Rich­ard M. Nixon, az Egyesült Ál­lamok alelnöke is, hogy a ve­lünk csak kényszerbarátság­ban lévő népeket igyekezzék valódi barátoknak megszerez­ni. Erre igen nagy szüksé­günk van, mert bármilyen ha­talmas és erős ma az Egyesült Államok, baráti népek őszinte szövetsége nélkül nehéz lenne ellenállania a kommunizmus alá kényszeritett népek vasfe­gyelemmel kézbentartott had­seregeinek erejével szemben. A koreai háború mellett Kínának kommunizálása és Indiának olyan se hideg se meleg politikája a figyelmet Ázsiára terelte, mint a népes­ség tekintetében legerősebb földrészre. Ez a figyelem már csak azért is rendkívül fon­tos, mert a javak egyenlőtlen és helytelen elosztása követ­keztében! szegénység és nyo­mor a kommunizmus terjedé­sének a legjobb eszközei. A fe­hér emberek által visszama­­radottnak tekintett színes Á- zsia azonban ma már nem az, mint ami a még nemrég el­múlt időkben is volt. Megmu­tatták ezt a japánok már ez évszázadnak elején, mert a japán nép évtizedek alatt fé­lelmetes hadsereggel rendel­kező erős országot volt képes felépíteni. Amerikának sok véráldozatába került leszerel­ni ezt az erős hadsereget, mely a Csendes Óceán szigetvilágá­nak elnyelése után az Egye­sült Államok nyugati partvi­dékeinek biztonságát is veszé­lyeztette. Japánoknak fontos kiegyen­súlyozó szerepe van Ázsiában A 80 milliós japán nemzet ma katonai szempontból szá­mításba sem jöhet, de ugyan­akkor a több mint 400 milliós Kina katonailag napról napra erősödik. Mivel Kínának ka­tonai ereje a kommunisták fennhatósága alá került, a szabad világ demokráciáira nézve Kina ma nagyobb ve­szélyt jelent, mint Japán va­laha is jelentett. Amit Euró­pában a német és szláv népek közötti versengés következté­ben az egyensúly és a béke megőrzése szempontjából az Osztrák-Magyar Monarchia képviselt, Kina kimeríthetet­len emberanyagának túlsúlya miatt Japánnak Ázsiában ha­sonló szerep jutott. Ezt a sze­repet azonban a japán diplo­maták rosszul értelmezték, mikor a demokráciák helyett a szerencsétlen politikát foly­tató német nácizmussal szö­vetkeztek. Ez utóbbinak bu­kása a japán militarizmusnak annyira lenyirbálta a szár­nyait, hogy nemcsak repülni, de még a lábán megállni sem tudott tovább. A régi Japán teljes megsemmisülését azon­ban főkép McArthurnak bölcs előrelátása folytán sikerült megakadályozni a japán mi­­kádó személyének tiszteletben tartásával és a királyság in­tézményének támogatásával. Nixon szerint hiba volt Japán katonai erejének teljes megsemmisítése Mindazonáltal h a d s ereg nélkül nem lehet szembeszáll­ni a katonailag erős ellenség­gel. Japán ma meglehetős védtelenül áll a kommunizmus terjedésével szemben, s ha az Egyesült Nemzetek nem ál­lottak volna ellen az észak­koreai és kínai kommunisták erőszakos támadásainak, ak­kor előbb-utóbb Japán is Moszkva fenhatósága alá ke­rült volna. Ezt ugyan sikerült elkerülni, azonban ennek a ve­szélynek végérvényes elhárí­tása céljából Japánnak újbóli felfegyverkezése nem késhet sokáig. Nixon Tokyoban ki­jelentette, hogy nagy hiba volt Japánt katonailag lesze­relni, azonban e hiba arra ve­zethető vissza, hogy az Egye­sült Államok félreértette a szovjet vezetők valódi szándé­kait. A japán nép többségé­nek nagyon tetszett Nixonnak ez a kijelentése, noha sokan úgy vélték, hogy ezt az Egye­sült Államok diplomatáinak már rég ki kellett volna jelen­teni. Természetesen ez még nem jelenti azt, hogy Japán azonnal hozzálát egy nagy hadsereg megszervezésének, mert ennek az ország rossz gazdasági helyzete a legna­gyobb akadálya. Arra vonat­kozólag, hogy az Egyesült Ál­lamok mennyire segítené Ja­pánt katonai erejének újra felépítéséhez, — Nixon ter­mészetesen nem nyilatkozott. Az angol királynő és férje hat hónapos világkörüli • útra indult. Ha már a “goodwill tour”­­okról folytatunk egy kis esz­mecserét, akkor megemlékez­hetünk egy hasonló nagyobb­­arányu utazásról, mit Il-ik Erzsébet angol királynő és férje, Fülöp, edinburghi her­ceg e héten kezdett meg. Ang­lia uralkodónője hat hónapos világkörutra indult, melynek első állomása Bermuda szige­te lesz, mely a tehetősebb fia­tal amerikai házaspároknak is kedvenc kirándulóhelye. Mint a legtöbb tehetős utas, a királyi házaspár is repülőgé­pen utazik Bermudába, még pedig a legjobb külön repülő­gépen, mi Angliában található és természetesen a legjobb pi­lóta vezetése mellett. Ez a pi­lóta, Captain Anthony C. Loraine, Churchillnek volt a személyes pilótája a háború a­­latt. Az csak természetes, hogy a repülőgépet előzetesen alaposan átvizsgálták, hogy a repüléssel járó kockázatot a legcsekélyebbre korlátozzák. Azonban még igy is elég nagy vállalkozás egy hat hónapos “külön” világkörutra menni, azonban a még mindig elég nagy angol világbirodalom egybetartására az uralkodó párnak személyes megjelené­se még olyan távoli helyeken is, mint amilyen Fiji és Tonga (Folyt, a 4-ik oldalon) Házmesterek cen­­curázzák a külföldi leveleket A budapesti bolsi kormány legutóbbi rendelkezése folytán a házmestereknek fontos szere­pük lett a külföldről valamiké­pen hazaérkező levélposta cen­zúrázásában. A tömb megbízot­tak — a bolsi párt bizalmi em­berei — szeptember 27-én kö­zölték a körzetükbe tartozó ház­mesterekkel, hogy ezután a bel­ügyi- és postaügyi miniszter utasítása értelmében a lakók külföldről érkező levleiről listát vezetni kötelesek. A postás te­hát a külföldi leveleket a ház­mesternek adja át, aki azokat a címzettnek továbbítja. Joga van a házmesternek azokat a levele­ket, melyeket “gyanus”-nak ta­lál, felbontani, tartalmukat meg­vizsgálni és amennyiben szüksé­gesnek találja, a rendőrhatósá­goknak továbbítani. A házmes­ter felelős azért, hogy az ellen­őrzése alá tartozó házba ne ke­rüljenek posta vagy bármiféle más 5 utón külföldről, vidékről, vagy nagy-Budapest-területén postán feladott, kiosztott, szer­teszórt, becsempészett olyan küldemények, r ö p c é d u 1 ák, nyomtatványok, melyek a nép­­köztársaság, az állami politika, gazdasági rendszere, szövetsége­sei, tisztviselői ellen irányulnak. Ez a rendelkezés meggyőző bi­zonysága annak, hogy Moszkva magyarországi ügynökeit egyre inkább aggasztják és nyugtala­nítják a tavasz óta az egész or­szágban keringő nyomtatvá­nyok, melyek terjesztését meg­akadályozni, terjesztőit kinyo­mozni képtelenek voltak. A tu­dósító jelentéséhez hozzáfűzi, hogy nagy-Budapest házmeste­rei közül alig öt százalék szolgál­ja őszintén, meggyőződésből a rendszert. A túlnyomó többség gyűlöli, megveti, a pokolba kí­vánja a vörös rendőruralmat. E- gyébként ugyan ezt a rendelke­zést léptette életbe Csehszlová­kiába is. A MAHARADZSA ÁGYA A bhiravadi maharadzsa megrendelésére most készült el az egyik hires párisi müasztalos műhelyében egy diszágy. A maharadzsa egyéni gusztu­sának megfelelő diszbutor a leg­finomabb fanemekből épült. Teli van faragványokkal, ezüst bera­kásokkal, vannak továbbá rajta rózsacsokrok, gabonadiszitmé­­nyek. Az ágy minden szegletén egy-egy embermagasságu bronz nőalak áll, amelyek egy görög, egy spanyol, egy olasz és egy franciá nőt ábrázolnak. Mindegyik szobor a fajának megfelelő színárnyalatban ké­szült, hajuk pedig fekete, szőke, gesztenyebarna és platinaszinü. Karjukon aranyperecet viselnek s ebben valamilyen óramű van elrejtve, melynek segítségével a kezükben tartott legyezőt moz­gatni tudják. A maharadzsa párisi tartóz­kodása idején az Operában Gau­­nod Faustját hallgatta meg s en­nek ékszeráriája úgy megtet­szett a nagyurnak, hogy hang­dobozt építtetett be az ágyba és ez a szerkezet mindannyiszor el­­játsza az áriát, valahányszor a maharadzsa az ágyában lefek­szik . . . VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! THURSDAY — 1953. NOVEMBER 26. NINCS JÓ KOMMUNISTA! HÁLAADÁS NAPJA Csütörtök - 1953. november 26 HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL Eleanore Roosevelt európai utazása alatt Titónál is látoga­tást tett s elrgadtatással ir Tito­­ról s hogy milyen boldogságban, megelégedettségben és szabad­ságban él Yugoszlávia népe . . A volt elnök özvegye, aki Tito palotájában és magánvillájában vendégeskedett, nem nagyon fi­gyelhette meg az ottani helyze­tet s nem nagyon nézhetett a dol­gok mélyére, ha ilyeh jelentést ir Titóról és Yugoszlávia népé­ről. Ez az ország népe tudja jól, hogy Tito- megrögzött kommu­nista s mégis örömmel látta, a­­mikor kiderült, hogy. Moszkva­­ellenes kommunista. Az Egye­sült Államok a hasznosnak lát­­szót előnybe helyezte a morál­nak, melyet sok; ország játszi könnyedséggel megtesz és anél­kül, hogy a lelkei mélyébe nézne, ami azonban mindig idegen volt az amerikai természettel. Mi könnyelműen hivatalosan úgy néztük Titot, ahogy Roose­­veltné is nézi, amikor azt állít­ja, hogy Tito jó kommunista. Pedig mindannyian tudjuk, hogy Tito or£ óban a legna­gyobb zsarnok alatt tengődik Először is azért, hogy a va­gyon úgy legyen örökölve, ahogy a végrendelkező azt előre és megfontoltan akarja. Másodszor: Senki ne halogas­sa ezen fontos ügy elintézését arra az időre, amikor majd be­teg lesz és talán a halál kopogtat az ajtón, mert senkisem tudhat­ja előre, hogy mikor lesz a vég... Jöhet az hirtelen minden “beje­lentés” nélkül. Éppen azért fon­tos, hogy a végrendeletünket ak­kor készíttessük el, amikor erő­ben és egészségben vagyunk, mert akkor nyugodtan és meg­fontolt ésszel tudunk gondolkoz­ni és határozni. Még ha olyan öregkort akarunk is elérni, mint Matuzsálem, akkor is csináltas­sunk Végrendeletet már most! Aki ezt a fontos ügyet elintézte, meglepődve veszi észre, hogy mi­lyen megkönnyebbülten fogja magát utána érezni, miután ezt a régóta halaszott, de életbe-vá­­góan fontos ügyet rendbetette. Harmadszor: Bármily nagy, vagy csekély legyen is a vagyon, az annak fog menni, akit a vég­­rendelkező meg fog nevezni, nem pedig akit a törvény kije­lölne, ha nincs Végrendelet csi­nálva. Negyedszer: Ha van Végren­delet, akkor pár hónapon belül a nép, a legszörnyübb Vallágül­­dözés folyik Yugoszláviában s a papság brutális üldözésben szen­ved, ami teljesen egyezik a kom­munista eszmékkel. Eisenhower elnöknek azon kellene lenni, hogy az Egyesült Államok, az amerikai természet­nek megfelelő morális alapra he­lyezné az ország külpolitikáját Titóval szemben, mert könnyen megeshet, hogy egy nyugat-kelet közti összeütközés esetén az a­­merikai pénzsegéllyel erőssé tett Tito éppen úgy az Egyesült Álla­mok ellen fordulna, mint ahogy a Szovjet tette, amikor a 11,000 millió dolláros Lend-Lease se­géllyel s amerikai katonai segít­séggel a megsemmisüléstől meg­menekült s utóbb hatalmassá vált s a mi napig minden módon az Egyesült Államok megsemmi­sítésére tör. A kommunizmus és a keresz­ténység között megegyezés nem lehetséges, mert az anyagiasság alapján álló kommunista'alap­ján álló kommunista eszmék ösz­­szeegyezhetetlenek az Isten-hit alapján álló eszmékkel. Nincs tehát jó kommunista, mert a jó­ság fogalma kizárja a kommu­nizmus fogalmát. az egész ügy sima elintézést nyer és minimális költséget igé­nyel. De ha nincs Végrendelet, akkor nagyon sok időt igényel az elintézése, nem is számítva a sok kiadást, amit mindenféle címen levonnak és azonfelül nagyon sok kellemetlenségnek vannak kitéve a hátramaradottak. A va­gyon pedig a törvéfly előírása szerint lesz elosztva, nem pedig úgy, ahogy az elhunyt azt akar­ta volna, ha lett volna Végren­delete. Éppen azért gondolja meg mindenki jól ezt a figyelmezte­tést és ne halogassa a dolgot má­ról holnapra, mert úgy saját, mint szerettei érdekében cselek­szik, ha most csináltat Végren­deletet ! KIVÉGEZTÉK A FOGLYOKAT A váci fegyházból megszö­kött és Amerikába menekült Szűcs Dezső az Amerika Hangja egyik legutóbbi leadásán elmon­dotta, hogy mig ő a Margit-kör­­uti katonai fogházban volt, az ottani 310 fogoly közül 44-et vé­geztek ki. Tizenöt elitéltnek a nevét is felsorolta a leadáson, melyet Magyarországba is elsu­­gárzott a rádió . . . NINCS KENYÉR MAGYARORSZÁGON! Nagy Imre, a magyar kom­munista miniszterelnök nagyon súlyos beismerő vallomást tett: Magyarország, a Kanaán földje nem termel elég gabonát és nincs elég kenyér. A “kollektiv farm” nem vált be. Rákosi üldözési rohamában a földes gazdákat, akik értenek a termeléshez, börtönbe vetette, akiket nem végeztek ki vagy nem hurcoltak el Oroszországba. Nagy Imre beismerése meg­érteti, miért bukott meg Rá­kosi : az általa alkalmazott ter­ror buktatta meg. Terrorjával nem tudott kenyeret termelni, kenyér nélkül pedig még a kom­munisták sem élhetnek . . . “OROSZ ÓRÁK” Orosz órák jelentek meg a magyar órapiacon. A Podeba karkötőóra a szovjet óraipar re­meke — írja ez alkalomból a bu­dapesti sajtó. A magyar közön­séget azonban az orosz órák arra fogják emlékeztetni, hogy a megszálló vörös hadsereg annak­idején minden feltalálható órát ellopott. Latabár Kálmán, a hi­res komikus egy izban majdnem komoly bajba keveredett, mert amikor a színpadra lépve még akarta nézni az óráját, előbb kö­rülnézett a színpadon, az egyik páholyban megpillantott egy orosz tisztet, mire eldugta az óráját, mondván: “Nem, nem most ...” UJ VÖRÖS CSILLAG . . . Rabmagyarországon a “Ma­gyar Dolgozók Pártja” néven ál­cázott bolsi párt vezetőinek ha­talmi sorrendje 1952 ősze óta el­­képpesztő változáson ment át. Az orosz katonai és rendőri meg­szállás első hat évében a követ­kező moszkovitaák álltak az é­­len: 1. Rákosi; 2. Gerő; 3. Ré­vai; 4. Farkas; 5 Vas Zoltán la­ki hol lecsúszott, hol újra feltor­názta magát) ; 6. Nagy Imre és utánuk Moszkva többi ügynökei, kik a vörös hadsereg tankjai és szuronyai nyomán surarntak be az országba . . . Sztálin halála óta a magyarországi pártban egy újabb csoport tört előre, a­­melynek lépésről-lépésré sike­rült Moszkva bizalmát elnyerni és a moszkvai uj vörös pasák se­gítségével a moszkovitákat, ki­vagy hátrább szorítani a vezető piziciókból. Segítségükre jött Rákosiék gazdasági politikájának csődje, a bolsi berendezkedés bukása úgy a nehézipar, mint a mező­­gazdasági termelés egész vona­lán. Ennek a csoportnak az élén a 41 éves Hidas' István áll, aki úgy bujt elő a “felszabadulás” után az ismeretlenség homályá­ból, mint a patkány a hid alól. . . Hidas a 30-as évek végén szökött ki a Szovjetbe, ahol különböző tanfolyamokon képezték ki és kitünően megtanult oroszul, a mi egyébként Rákosinak és Ge­­rőnek is jeletnékenyen elősegí­tette pályafutását. Hidas 1945-től 1947 végéig Vorosilov majd Szviridov katonai főparancsnok­nak volt magyar tanácsadója, a­­mi annyit jelentett: főbesugója s az ő hitvány lelkén szárad mindazoknak a magyar hazafi­aknak balsorsa, akiket a meg­szálló vörös hadsereg politikai rendőrsége hurcolt el Budapest­ről Oroszországba vagy a Ke­let-német uránium bányavidék­re, a pusztulásba. Ezúttal elég, ha ennek az elvetemült banditá­nak rovására Írjuk sok-sok hü magyar áldozatát. Rajk és tár­sainak kivégzése után az oroszok Hidast állították a párt Káder osztálya élére, de egyidejűleg a két legfontosabb budapesti bolsi szervezetnek is lett a vezetője. Ali gegy év elteltével — Rákosi moszkvai ukázra — a nagy bu­dapesti párt titkárának nevezte ki. 1945-ben még a 84-ik helyen volt a bolsi rangsorban, 1949- ben már a I l-ik, sorszámot érte el. Hidas báró mév alatt nottön­­növő csoportot szervezett a Ma­gyar Dolgozók Pártjában. A cso­port vezetője rajta kívül Nagy Imre, most Rákosi utódja a mi­niszterelnöki székben, Házi Ár­pád, most az elnöki tanács tagja, Piros László, most belügymi­niszter helyettes és Péter Gábor utódja, Czottner Sándor, most nehézipari miniszterheelyéttes, Kis Árpád, most könnyűipari miniszter, Bodóczki János, most külügyminiszter és Hegedűs András, most földművelésügyi miniszter. — Tehát nyilvánvaló hogy úgy a budapesti kormány­ban, mint a pártban Hidas per­döntő súlyra tett szert, villám­gyorsan rukkolt előre: ő ma a 3-ik számú pártnagyság, csak Rákosi és Gerő előzik meg, vL szont Révai Józsefet már maga mögé szorította. A harc most már az első helyért folyik ... A budapesti tökmag Malenkovok, Molotovok és Beriák birkózása, ha jelentőségben meg sem köze­líti a moszkvai trónöröklési vi­szályt — ugyanazzal az engesz­telhetetlen gyűlölettel és elszánt­sággal folyik tovább napjaink­ban. A jelszó: aki birja, mar­ja! . . . Hát csak öljék és irtsák egymást! ÚJABB UTCA-NÉV CSERÉK Több mint 100 utca nevét változtatták meg augusztus óta a magyar fővárosban. A kom­munista sajtó szerint a “reakci­ós emlékezetű s fascista vonat­kozású” utcaneveket törölték el. Hogy mit tartanak ők reakciós­nak és fascistának, arra jellem­ző az alábbi rövid lista az eltö­rölt utcanevek egyrészéről: Te­leki Pál utca, Szent Miklós utca, Szent János tér. Megváltoztat­ták a “jobboldali szociáldemo­kratákról” elnevezett utcák ne­veit is. Nincs többé Mónus Illés sétány, Kabók Győző utca, sem Somogyi Béla és Bacsó Béla ut. Helyettük utcát neveztek el az 1919-es kommunista legvére­­sebbkezü hóhérairól: Szamuely Tiborról s Corvin Klein Ottóról! És egy sereg kevésbé ismert kommunista “nagyságáról. EMLÉKSZET? Az ősz simítja fürtjeit most széjjel. Révedő szeme a messzibe jár. Hervadt ajkának törött bíbor színén Végsőt vonaglik tűnő napsugár . . . Emlékszel? .. . mikor elbúcsúztam tőled Szememben égett, lángolt a halál, Tudtam: örökre elválunk egymástól, Tudtam: véled majd minden tovaszáll . . . Akkor, ott kint a lombvesztett erdőtől Vált el örökre, zokogva a nyár: Én voltam a szürkület tépett árnya, Te voltál a búcsúzó napsugár . . . CSANÁDY GYÖRGY HASZNOS TANÁCSOK MIÉRT TANÁCSOS MINDENKINEK VÉGRENDELETET CSINÁLTATNI?

Next

/
Thumbnails
Contents