Szabad Sajtó, 1953 (47. évfolyam, 5-53. szám)
1953-11-12 / 46. szám
Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY VOL. 47. ÉVFOLYAM — NO. 46. SZÁM. THURSDAY — 1953. NOVEMBER 12. Merged with “PASSAIC and VICINTY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES A PERTH AMB0Y1 FÜGGETLEN MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ ARANYJUBILEUMA A KIRKLAND PLACE-I TEMPLOM A MEGFOGANT SZŐLŐ VESSZŐ “Voice of America” rádión át ó-hazába közvetítve Eredménytelenek a szabad világ demokráciáinak béketörekvései A világesemények minden héteni elemezésével kapcsolatban mindgyakrabban vissza kell térnünk annak a sokszor hangoztatott véleményünknek megisméltésére, hogy a kommunista világgal békés megegyezésre lépni lehetetlen. Ezzel a meg nem változtatható következtetéssel a szabad világ diplomatái is teljesén tisztában vannak és hogy mégis próbálkoznak a békés megegyezés érdekében mindent elkövetni, az inkább saját lelkiismeretük megnyugtatását célozza, nem pedig egy megbocsáthatatlan tévhitben! ringatózásnak a bizonyítéka. Ugyanig előre tudva a következményeket, azt a borzasztó pusztítást, mit egy atomháboru okozna, semmiféle jogcímen nem lehetne indokolttá tenni. Tiz és tiz millió, vagy talán száz milliókra rugó ártatlan élet pusztulna el egy ilyen háborúban, melynek befejezése után a győztes is, — ha Ugyan ennyi pusztulás után e szót még használni lehetne — kiszámíthatatlan szenvedéseken menne keresztül. Akadhat-e tehát az Isten képmására teremtett olyan ember, aki ennyi katasztrófát merne zúdítani az emberiségre? Erre a rettenetes pusztulásra való tekintettel ajánlhatta Churchill előbb május 11-én, majd azóta még két alkalommal az angol parlamentben, hogy egy négyhatalmi tanácskozás, melyen Eisenhower elnök, a francia köztársaság miniszterelnöke, továbbá az orosz Malenkov és ő maga venne részt, nagyban elősegíthetné az ellentétek kiegyenlítését. Igaz, hogy Churchill azt is megjegyezte, hogy a megegyezés hiányában ilyen tanácskozás után a helyzet még jobban elmérgesedhetne. Erre azonba aligha kerülhet a sor, mert Churchill ajánlatát elfogadva, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányai okt. 18- án meghívták az oroszokat a svájci Luganoban nov. 9-én kezdődő külügyminiszteri tanácskozásokra. Azonban mint várni lehetett, az oroszok kijelentették, hogy nem akarnak részt venni ezeken a tanácsokozásokon és erre vonatkozó válaszukat a múlt hét végéh nyújtották át a három nagyhatalom Moszkvában lelevő nagyköveteinek. A válasz lényegében nem volt meglepő, mert újra felszínre hozta az oroszoknak több Ízben megismételt követeléseit, amiket saját biztonságunk szempontjából ez alkalommal sem teljesíthetjük. A lényeken kívül egy sokkal fontosabb következtetésre is juthatunk; e válasszal szétfoszlott azoknak a téves reménye, kik Malenkov eddigi látszólagosan békésebb irányú politikáját komolyan vették s egy barátságosabb és megértőbb korszaknak eljövetelében bíztak. Nehézményezik az oroszok a mi külföldi légi bázisainkat Az orosz válaszjegyzékkel, bár az meglehetősen hosszúra nyúlt, már csak azért sem érdemes sokat foglalkozni, mert abban semmi olyan uj gondolat, vagy ajánlat nincsen, mely egy esetleges tárgyalásnak kiinduló pontját képezhetné. Az egyetlen pont amit az orosz válaszból kivehetünk az, hogy nekik igen kellemetlen lehet az a sok katonai légi bázis, amiket mi Európa és a Közel-Kelet különböző pontjain létesítettünk. Ha mi az oroszok oly sokat hangoztatott békeszeretetében csak parányi mértékben is bizhatnánk, e sok költséggel járó bázisokat semmi esetre sem állítottuk volna fel. De mivel az igen sajnálatos tapasztalatok alapján meggyőződhettünk arról, hogy. az oroszokban nem bizhatunk és a kommunizmusnak világuralmi törekvései ellen a szabad világ demokráciáinák védekezniük kell, azért a harmadik világháború megakadályozásának és a “hideg háborús” béke fentartásának e légi bázisok a legerősebb bástyái. Ha tényleges háború valószínűleg nem is lesz, de tényleges béke sem lesz. A “hideg háborús” béke, amely alapjában véve se nem háború, se nem béke, kiszámíthatatlanul hosszú ideig folytatódhat. Az oroszok abba nem fognak belefáradni, mi pedig nem nagyon hagyhatjuk azt abba. A koreai háború is, amig ott a harcok folytak, az oroszok részére csak hideg háború volt, ellenben a mi fiaink tízezreinek pusztulását és százezreinek sebesülését és fizikai szenvedéseit még sem lehetett hideg háborúnak tekinteni. Ma nem lehet tudni, hogy a koreai háborúban a megkötött fegyverszüneti egyezményt béke fogja-e követni, vagy pedig a hadműveletek újra megkezdődnek, mert e kérdés eldöntése kizárólag az oroszoktól függ. Mivel a koreai háború az oroszoknak aránylag kevés, de nekünk igen sok kárt okozott, a hideg háborúnak ezt a fázisát nekik megszüntetni nekik nem áll érdekükben. Ha nem is akarunk túlságosan pesszimisták lenni, a helyzetnek reális élelmezésével szemben egyetlen reményünk csak az lehet, hogy a tényekből esetleg helytelenül vonjuk le a következtetéseket. A belpolitikai harcok a nov. 3-ki választással nem értek véget A belpolitikában is meglehetős harcias volt a múlt héten a hangulaf. A nov. 3-ki választások kimenetele kissé kellemetlenül érintette a republikánusokat, mert New Jerseyben például nemcsak az állami adminisztráció került a demokraták kezébe Robert B. Meyner phillipsburghi ügyvéd megválasztásával, de az egész országban időközileg megüresedett és előzőleg republikánusok által képviselt három kongresszusi kerület közül immár a másodikban győztek a demokraták Harrison A. (Folyt, a 4-ik oldalon) Vasárnap nagy ünnepre készül a Perth Amboyi Független Magyar Református Egyház népe: aranyjubileumot, az egyházközség alapításának félévszázados jubileumát ünnepük, a közeli és távoli vidékekről idesereglő magyarok százaival együtt . . . Az aranyjubileum alkalmából e helyről is szeretettel köszöntjük az ünneplő gyülekezetét és az egyház nagyszerű vezetősé-NT. DR. VINCZE KÁROLY föesperes, az arany jubileumát ünneplő egyházközség lelkipásztora gét, élén Főtiszteletü Dr. Vincze Károly főesperessel, aki negyedszázada lelkipásztora az amboyi egyházközségnek . . . Az egyházközség alapitó tagjai közül ma már nem sokan élnek, de az élők között ott van Özv. Bálint Antalné, a Híradó pestinegyedbeli képviselője, a mi “Bálint nénink,” régi, kipróbált munkatársunk, aki minden szép magyar ügynek lelkes támogatója és előrevivője volt több, mint egy félévszázadon át ebben'a városban ... Nem mehetünk el most emellett az egyházi aranyjubileum mellett anélkül, hogy őt, — aki a magyar betűnek minden bokron-gáncson át is hűséges, kitartó pártfogója és támogatója volt most is és a KÁLMÁN IMRE, a hires “Marica Grófnő,” “Csárdáskirálynő” és sok más, nagy sikert aratott operett világhírű szerzője 71 é,ves korában, Párisban, szivszélhüdés köve tkeztében meghalt. Felesége, fia és két leánya gyászolják. Bécsben, a “keringők városában” temették el. “mi időnk előtt" is mindig — őt meg ne említenénk ebben az Írásunkban . . . Éí amikor megemlítjük, önkénytdenül is arra kell gondolnunk, .u.gy a Perth Amboy-i Független Magyar Református Egyház aranyjubileumához nemcsak azért van nekünk is egy kicsit köztipk, mert ennek az egyházközségnek hivatalos lapja a mi Híradónk, hanem azért is, mert ime, a mi jó Bálint Nénink egyik alapitó tagja ennek az ünneplő egyháznak . . . így is, úgy is velük örvendezünk, velük ünnepiünk mi'is most, e félévszázados határkőnél. . .! Az aranyjubileum alkalmából most vasárnap, november 15-én délután 3:30-kor külön hálaadó istentisztelet lesz a Kirkland NT. STEINMETZ KÁROLY Place-i templomban, magyar és angol nyelven. Az ünnepi prédikációt Nt. Steinmetz Károly fogja tartani, aki a Toronto, Kanada-i Független Egyház lelkipásztora. Este 6 órai kezdettel a Kirkland Place-i nagyteremben nagjí Jubileumi Bankett lesz, amelynek szónoka (magyarul és angolul) Gróf Teleki Béla menekült magyar államférfiu lesz. A vacsora alatt és vacsora után a tánchoz a zenét a Kára- Német Testvérek hires cigányzenekara szolgáltatja. Tagjait és barátait hagyományos vendégszeretettel hívja lapunk utján is az Egyház Vezetősége. Az előjelekből Ítélve fényes szép ünnepség és bankett lesz vasárnap Perth Amboyban, a Kirkland Piacén s azon magyar és angol egyházi és világi személyek nagy serege fog résztvenni. A pápa az atomhadviselés és az embertelenségek ellen XII. Pius pápa a katonaorvosok római kongresszusához intézett szózatában elitélte az atomfegyverekkel, bacilusokkal és vegyszerekkel folytatott hadviselést és nemzetközi törvényt követelt ellene. ■ — A háború csak akkor jogosult, — mondotta, — ha egy nagyon nagy igazságtalanságtól nem kerülhető vagy pedig ha elvédi meg a közösséget és ha ez az igazságtalanság másként el nem kerülhető vagy pedig ha elkerülésével számos kegyetlenség elkövetői kapnának szabad kezet. Hangsúlyozta, hogy a háború nem jogosult bármely igazságtalanság ellen, hanem jogosultsága attól függ, hogy a háború által okozott bajok nagyobbak volnának-e, mint az igazságtalanság eltűrésével járó károk? Pálcát tört azok felett, akik hadifoglyokat, kényszermunkásokat, deportáltakat Vagy koncentrációs táborok lakóit orvosi kísérletekre használják fel. Ez tilalmas, tekintet nélkül arra, hogy az illető az ellenséghez, vagy más fajhoz tartozik, vagy hogy milyen életkorban van. Orvosoknak segiteniök kell a sebesülteket, ha háborús ellenfélről van is szó. Még tudományos célra használt állatokkal szemben is kerülni kell a szükségtelen kegygetlenséget! A koreai fogolykinzások borzalmas adatai a UN előtt Az Az Egyesült Államok vádat emelt az Egyesült Nemzetekben az északkoreai és kínai kommunisták ellen, a Koreában elkövetett embertelenségek miatt. Henry Cabot Lodge amerikai fődelegátus fényképekkel ellátott adatokat nyújtott be, amelyek szerint az Egyesült Nemzetek 29,815 katonája szenvedett különböző kegyetlenségeket a fogság alatt. Közülük 6113 volt amerikai, akik közül 216 maradt életben, 511-ről megállapították, hogy meghalt, a többiről pedig nincsen hir és valószínű, hogy a kinzatások következtében elpusztultak. Az Egyesült Nemzetek plénuma előtt egy másik fogolykinzási ügyet is ismertettek. Dr. Charles Mayo, a rochesteri Mayo-klinika vezetője, aki tagja az amerikai delegációnak, terjesztett be rendkívül terhelő adatokat, miként próbáltak amerikai repülőkből vallomásokat kicsikarni, hogy az Egyesült Államok ellen koholt bacillus-háboru-vádat bizonyítsák. Összesen 107 amerikai repülőt vettek kínvallatás alá. Közülük 40 minden kinzatás dacára sem volt hajlandó vallomást aláírni, 36 aláírta az eléje tett “vallomást,” hogy a kínzásoktól szabaduljon, 14-ről tudják, hogy a kínzásoktól meghaltak, 17-ről pedig nincsen hir. A három évig kommunista fogságban volt Dean amerikai tábornok szintén azt vallotta, hogy kínzásokkal akartak acerikai katonai titkokat kivenni tőle. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! Mintegy száz esztendeje annak, hogy egy magyar ember, Mokcsay Haraszthy Ágoston alapját vetette California egyik legvirágzóbb mező gazdasági iparának: a szőlő- és bortermelésnek. Magyarországból tokaji és más szőlővenyigéket hozatott, azokkal való kísérletei nagyszerűen beváltak, a californiai tokaji szőlő és bor ismeretes egész Amerikában és Haraszthy nevét ma is áldva emlegetik a californiai szőlő- és bortermelők. Az ó-hazából az uj haza talajába átplántált szőlővessző megfogant. Gyökeret vert alul és gyümölcsöt termett felül. Nem lehetetlen, hogy Haraszthy Ágoston a Szentirásból merítette az átplántálás gondolatát. A Szentirás ugyanis többszörösen beszél Izráel népéről mint Isten által átplántált szőlőveszszőről. így például a nyolcvanadik zsoltárban, mondván: “E- gyiptomból szőlőt hozál ki, kiüzéd a pogányokat és azt elültetéd. Helyet egyengettél előtte és gyökeret eresztett és ellepé a földet.” A hasonlatot megismétli, próféciájának ötödik részében Ézsaiás próféta is. Vészes időkben, amikor ezt az átplántált és kivirágzott szőlőt alaposan megtépte isteni ítélet, elemi csapás, külső-belső ellenség, Izráel prófétái ismét visszatértek ehez a hasonlathoz. Vigasztalásként hirdették, hogy amig legalább egy szőlővesszőnyi marad a népből, addig van remény. így például a Királyok Második Könyvének írója könyve 19-ik részében igy biztat: “És a Juda házából a kiszabadult és a megmaradt gyökeret ver alul és gyümölcsöt tere mfelül.” Szinte szóról-szóra ismételtetik a biztatásnak ez az igéje Ézsaiás könyvének a harmichetedik részében: “Juda házának maradványa pedig, amely megszabadult, ismét gyökeret ver alul és gyümölcsöt terem felül.” Annak tehát, hogy egy népről yagy népcsoportról a szőlővessző hasonlata alatt beszéljünk, bibliai alapja van. Átplántált venyige az amerikai magyarság is. Használtak rá, nálunknál híresebb emberek, más hasonlatokat is; szépenhangzókat, de hidegeket és mesterkélteket, amelyek hidegen hagytak minket is. Az írás hasonlatával nincsen perünk. Abban igazság, szépség, szeretet, élet és reménység ölelgetig egymást. Átplántált venyige vagyunk. Az anyatőkéről le kellet metszetnünk, hogy átplátálhatók lehessünk. Nem szégyeljük, nem tagadjuk, hogy fájt a lemetszetés. Sokan nem is tudtuk, mennyire döntő, mennyire végső munkát végzett rajtunk az Isten metszőkése. Évek hosszú soráig ideiglenesnek terveztük a szülőföldtől távollétet, mig sírok kezdtek domborulni, gyermekek és unokák születni, életvesszőnk az uj hazába gyökerezni. Ma már az elsb lemetszetés fájdalmát csak egy újabb, innen is lemetszetés fájdalmával lehetne mérni. Átplántált szőlővessző vagyunk és gyökeret vertünk. Természetünkben van a begyökerezés. Nem vagyunk változó ideoda sodort fajta. Nem elemünk a világpolgárság, a sehonnaiság. Nekünk haza kell, amelyet szeressünk;-nekünk otthon kell, melyet magunk fészkének érezzünk; nekünk föld kell, amelybe belegyökerezzünk. Átplántált venyige vagyunk, kik nem csak gyökeret vertünk, de Isten jóvoltából némi gyümölcsöt is termettünk. Legdrágább kivirágzásunk az egyházi életünk. A hitünket, a lelkiségünket nem hagytuk otthon, nem vesztettük el se az útban, se az uj honfoglalás küzdelmeiben. Édesanyja képe mellett otthoni templomának képe volt a legelevenebb minden jótét lélekben. És egyházak alakultak, templomok épültek, mielőtt saját családi otthona lett volna a vándor hívek többségének^ És a hitet, melyet megtartottunk, megtartásunk eszközévé tette a kegyelem Istene. Mindennek körülbelül félszáz esztendeje. Ennek következtében egymást érik az ötvenéves egyházközségi jubileumok. A “kürtölésnek esztendeje” ez az amerikai magyarság életében. Szól az emlékezzsnek, a hálaadásnak, az örvendező ünneplásnek a jubileumi kürtje országunk egyik szélétől a másikig mindenütt, ahol- r*.or*lr rr*ao»xrfiv» -f ^rv*r'lorvtrl-r OT 4.4.1. l/ClxApJ.V^.j.iivy.iV vannak. November 15-én sor kerül a PerthAmboyi Független Magyas Református Egyház ötvenéves jubileumára is. Isten kegyelméből huszonötödik éve szolgálom az Urat ebben az ekklézsiában. A jubileum alkalmát felhasználom arra, hogy ennek az egyháznak lelki-anyai üdvözletét küldj em mindenkinek, aki valaha is tagja volt, akinek tagjai között szerettei voltak vagy vannak. Testvérek, élünk, a szabad földön, melybe Isten átplántált bennünket — jubilálunk! Átplántált szőlővessző vagyunk. Amint a californiába átplántált tokaji venyigék szőlejének, borának izében még százesztendő múltán is tisztán felismerhető az ősi iz, az eredeti zamat, úgy a mi vérünk sem változott még vízzé. Ha nyelvben, külszségeiben változást eredményez is az élet, a lelkületűnket, belsz emberünket Istentél predesztináltan azonosnak érezzük azzal, akik és amik eredetileg voltunk. És ez a lelkűiét száll firól-fira, ( nemzedékről nemzedékre, Istentől segítve, emberektől nem akadályozva. Ez a szőlővessző nódolata az anyatőkének, az amerikai magyarság tisztességtevése a magyar népnek. A prófécia beteljesült. “Juda házának maradványa ismét gyökeret vert alul és gyümölcsöt terem felül.”’ Áldott legyen Az, Aki érvényt szerez igéjének! “Uram, a Te igér nekem a sötétben szövétnekem; Mind igazak és ámenek, Amik szádból kijöttenek. Azért amit nem látok szemmel, Béveszem szavadra hitemmel.” Köszönöm Néked a Te magyar néped iránt itt megmutatott megtartó kegyelmedet. Légy hasonló kegyelemmel e szőlőtő egészéhez és összes hajtásaihoz. A Te Felkented érdeméért és Lelke által hozd el mindnyájunkra a Te jókedved eszten- Idejét. Ámen. DR. VINCZE KÁROLY “BIZONFI” magyar-angol, angol-magyar szótár, — a két kötet egybekötve $4.75. Megrendelhető lapunk utján.
