Szabad Sajtó, 1953 (47. évfolyam, 5-53. szám)

1953-09-24 / 39. szám

i 4-ik oldal SZEPTEMBER 24. SZABAD SAJTÓ FREE PRESS HUNGARIAN WEEKLY Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday by LÁSZLÓ I. DIENES Editor and Publisher — Szerkesztő és kiadó Szerkesztőség és kiadóhivatal — Editorial and Publishing Office: 76 PASSAIC AVENUE, PASSAIC, N. J. TELEFON: PRescott 9-5021 EUGENE MARKOS Managing Editor MARKOS JENŐ ügyvezető szerkesztő Fiókiroda — Branch Office Knight Drug Store, 10 Monroe St. Passaic, N. J. / Subscription rates: For one year $3.00 — Single copy 10 cents Előfizetési ára egy évre $3.00 — Egyes szám ára 10c Entered as second class mail matter on October 22, 1908 at the Post Office in Passaic, N. J. under the Act of March 3, 1879. Kedves Szerkesztő Uram-. . . . az alábbi esetet nem az it­teni magyar portán hallottam, hanem néhai való jó Szarvas Pá­lunk írásaiból idézem, mert hogy ez is derűs hangulatra gerjeszti az olvasót, az én megbízásom pe­dig Szerkesztő uramtól egyszer s mindenkorra az, hogy akármit irok is, mindig legyen humoros valami is az írásomban ... Itt van hát ez az epet . . . •!» Egy magyarlakta városba “zöld" érkezett . . . Ügyes, szem­füles fickó volt az illető s ugyan­csak kinyitotta a két fülét, hogy hamarább beletalálja magát az itteni szokásokba. Azonban már a legelső este nagyon elcsodálko­zott, amikor., kihallgatott egy tárgyalást, ami két magyar földi között folyt le a következőké­pen : — Haló, Dzsim! — Haló Stif. — Hát hová méssz olyan ha­riapba ? i —*- Csak a stórba ide a kóner­ra \ — Vacumerre, tán porcsapsz­­ra fáj a fogad? — Nosze ... a miszisznek kell egy kis groszeri. — Később átjössz a putriim­ba? — A sóba akartam menni a bojszokJcal... — Hát trittóld meg ükét, te meg gyere pulozni velem! .— Alrájt, veszek egy csenszet, hátha meg tudom fikszolni a dol­got . . . No, gud báj, Dzsim! — Gudbáj, Stif! A szegény “zöld ember” mikor ezt a se magyar, se angol beszé­det végighallgatta, kétségbeesve kérdezte az egyik öreg-ameri­­kást, hogy hát ez meg miféle nyelv, mert ő biz ilyet még soha­se hcdlott . . . Amire az öreg ma­gyar a nyírott bajuszát kétfelé simítva igy magyarázta meg a dolgott: — Well, ecsém, az tisztán ma­gyarul van, csak te még nofersté ZALB a csodás hatású kenőcs FÁJÓ LÁBAKRA! Biztos hatású érzékeny, viszkető, égő lábakra, tyúkszemekre és ke­­küldje be ezt a hirdetést 1 dollárral mény bőrre. Ne Írjon levelet, és nevével, cimével, s mi küldjük Önnek. BRIDGEFIELD DRUG CO. Dept. 10 E. 461 Gregory St. Bridgeport, Conn. az amerikai bizniszt. Én is úgy vótam vele dzseszteszém mint te, dehát az csak nating, neked enihá még lacatájm van Ameri­kában! Csak védeminut egy pár hónapig, azután már ájdongivi lesz az egész angol beszéd... No most már érted, ugy-e? — Érti a nehézség! — felelte a grinhorn magyar bosszúsan — hiszen maga még jobban cifráz­za, mint az a másik kettő! . . . Az egyik pikniken, nemrégi­ben, miután már kifogytak a dis­­kurálni valóból, azt mondja egy asszony az egyik körülötte leb­zselő, deresedőfejü embernek-. — Milyen szép nadrágja van, Levendula ur! — óh, asszonyom — feleli mé­lyen meghajolva a költői lelküle­tű atyafi — ha megengedi, hó­dolatom jeléül az ön lábai elé te­gzem . . . Egy másik asszonytól megkér­dezte egy ember: — Miért olyan szomorú, Mrs. Nemondki?-j- Van rá okom . . . Képzelje, van egy fiatal férjem, aki foly­ton beteg . . . — Mit szóljak akkor én? Ne­kem van egy vén feleségem, aki folyton egészséges . . . Beállít egy föld,ink az egyik ismert magyar ügyvédhez s azt mondja: —- Kérem, ügyvéd ur, ezennel megbízom, hogy perelje be ne­vemben Sziporka Jánost, mert ezelőtt három évvel vízilónak nevezett engemet „ . . /. _■ — Miért nem per ettebe akkor mindjárt, három évvel ezelőtt? — kérdi az ügyvéd. — Azért, mert csak tegnap láttam először vízilovat! A. tanító azt kérdezi az iskolá­ban az egyik kis nebulótól: — Mondd, Pistike, mint mon­danál, ha egyszer csak a gólya egy kisfiút hozna hozzátok? — Csodának mondanám azt! — Miért? — Azért, mert az én mamám már két éve halott! Staten Islandra egy nagy koszo­rúval egy halott tagtárshoz . . . no, ezt a sztorit a jövő hétre ha­gyom, hadd kacagok rajta még egy kicsit s hadd ismerjenek ad­dig is magukra e sorokból azok az asszonyok . .. {Még megérem, lekenyereznek időközben, hogy meg ne Írjam . . . ) MINDEN SZERDÁN “Ma­gyar Estély” van Woodbridgen, a Main St. 120 szám alatt levő “Melody Club” mulatóban, ahol Csuhák Pista és nagyszerű ci­gányzenekara muzsikál. — Sanyika! — mondja az ö­­reg nagynéni — Ne csinálj gri­maszokat a száddal, mert egy­szer úgy marad . . . — Ahá, Juli néni, hát te is gnmaszokat csináltál ... !? Annak a három amboyi asz­­szonynák a sztoriját, akik az egylet megbízásából átmentek Manapság nagyon nehéz “ház­tartásbelit,” vagy házvezetőnőt kapni, még az egészen fiatal ki­segítő leányt is jól fizetik, mert nehéz szerezni . . . Egy magyar családnál egy ilyen uj'leány van s a ház asszonya, óhazaiasan ma­gyarázza néki hogy: — Tanulja meg, hogy mindig kopogtatni kell, mielőtt valame­lyik ajtót kinyitná .r. * Azt, hogy túlságosan jám­bor volt-e a leány, vagy pedig kissé szemtelen, nehéz lenne megmondani, mert a leány azt kérdezte vissza, hogy: — Akkor is kopogtassak, ha a j ég szekrény aj táját nyitom ki ? Más baj nem történt. Tisztelettel: MRS. K'OTKOWÁCS A HÉT (Folyt, az 1-ső oldalról) hogy ez által kényszerítsék őt Varsóba visszatérni. Áliltólag ez a körülmény nagyban hoz­zájárult ahhoz, hogy Dr. Ko­­í owicz a szökésre határozta el magát. Mikor a lengyel és orosz U. N. delegációk tagjai­nak tudomására jutott a len­gyel delegátus szökése, a meg­rökönyödés j elei félreismerhe­tetlenül megnyilvánultak a­­zok arcán. Természetesen a­­zonban az újságíróknak hoz­zájuk intézett kérdéseire sen­ki sem válaszolt, azonban az arckifejezéseikből nyilvánva­lónak látszott,-hogy Dr. Koro­­wicznak semmi jó nem szár­mazna abból, ha véletlenül a kezükbe kerülne. Ennek elke­rülése végett, miután az E- gyesült Államok kormánya menedékjogot biztosított a len­gyel delegátusnak s gondosko­dott arról, hogy bántódása ne eshessék. Tiz nappal ezelőtt egy másik lengyel, ki tolmács volt a*» koreai fegyverszü­neti egyezményt más semleges államok képviselőiből álló bi­zottságokkal együtt ellenőrző lengyel bizottságnál, — társa­inak szeme láttára szaladt át át a hivatalos választó vonal mögött lévő amerikai katonai alakulathoz. Ez a félig-meddfg magyaros nevű lengyel, kit Hajdukiewicz Jánosnak hív­nak, szerencsésen megúszta a “határátlépést,” ami nem is volt olyan egyszerű dolog és azért megérdemli, hogy vi­zűm nélkül kerüljön be az E- gyesült Államokba. 100.000 dollárért kaptunk egy orosz MIG-repülőgépet Azonban e kettővel még nem fejeződött be a kommu­nista funkcionárusok között hirtelen divatba jött menekü­lés a kapitalista Amerikába. Hétfőn reggel egy repülő ér­kezett ide a — másik oldalról. Az illetőnek a neve és nemze­tisége még nem került nyilvá­nosságra, s egyelőre saját ma­ga is csak Dél-Koreában van, de kétségtelen, hogy nem ke­rül majd nehézségébe Ameri­ka bármelyik városában lete­lepülnie. Ez az előkelő “ide­gen” meghívásra jött hoz­zánk, egy orosz MIG-15 jet re­pülőgépen, amiért a mi had­­vezetőségünk a kommunisták területére dobott röpiratokban a pilótának menedékjogot és 100.000 dollár zsebpénz jutal­mat ígért. Ugyanis ezek a MÍG jet repülőgépek megle­petésszerűen jóknak bizonyul­tak, — igaz, hogy nem a mi részünkre. A hadvezetősé­günk nagyon kiváncsi volt e repülőgépek technikai előnye­it részletesen megismerni és ezért ajánlotta fel ezt a szokat­lanul gavalléros jutalmat. Már előzőleg ugyan két kommunista pilóta átszökött Oroszországból egy MIG-15 repülőgépen, de mivel véletle­nül dán területen szálltak le, a gépet a dán hatóságok azon­nal őrizetbe vették és nemzet­közi bonyodalmak elkerülése végett rövidesen visszaadták azt az oroszoknak. Most végre kezünkbe került egy MIG-15, s annak szerkezetét kedvünk szerint vizsgálhatjuk és u­­gyanakkor lehetővé tettük, hogy egy kommunista pilótá­ból egy kapitalista magánzó legyen Amerikában. Egyelőre azonban nem vagyunk bizto­sak abban, hogy Uncle Sam nem fogja-e az ő szokásos in­come tax-et bevasalni a kapi­talistává vedlett kommunistá­tól, ki ez esetben közel 70,000 dollárt lenne kénytelen vissza­adni az állampénztárba. Ez már csak azért sem volna jó, mert az első jet gépért száz­ezer és minden továbbiért öt­venezer dollárt Ígértünk. Hogy számíthatunk további jet gépekre, ha a pilótának a­­dót kell fizetni? Különben ennyi pénzt egy M.IG-15 ne­künk még adó nélkül is meg­ér . . . ^lllKIIIIHIilllUlllllllllllllllllllllllllllii!llllllllll!lllil!lllill|iiJlii!l|l||lU||||intl!!llMliIIIIii|||||||lil|]|||||ll|l||||||lllllllill>l||llil|IHIIil!lllll!llllllllilllllll!llll|j Daloljunk... Csonka Pista, a mi kedvelt dalénekesünk és a híres Kára-Németh rádió-zenekar gyűjteményéből: Azt h/szi a rózsám Azt hiszi a rózsám, hogy én bánom, Hogy énnekem tőle el kell válnom . . . Csalódik a rózsám abban nagyon, Van még kislány száz is e világon ... Azt hiszi a rózsám, hogy szeretem, Pedig én azt régen megüzentem, Megüzentem néki, hogy az őszre, Más leánnyal megyek esküvőre . . . Piros rózsák . . . Piros rózsák beszélgetnek, bólingatnak, úgy felelnek egymásnek, Találgatják, hová jutnak, négy sarkába ennek a nagy világnak . . . Szép asszonynak hókeblére, vagy egy gyászos temetésre koszorúba fonják, Vagy talán az éjszakában, valahol egy kis korcsmában egy szép lányra szórják . . . És egy napon utrakeltek, ágaiktól búcsút vettek a rózsák, Mert énnekem virág kellett, letéptem egy holdas este száz rózsát . . . Piros rózsák illatával, halkan siró muzsikával üzentem tenéked (hogy) Szegény vagyok, semmim sincsen e száz rózsa minden kincsem, add érte a szived! Akkor volna szép az erdő . . . Akkor volna szép az erdő, Ha lány volna a kerülő, Csiri-csalárom, csiri-csalárom... Ha lány volna a kerülő . . . Megkerülném él az erdőt, Megcsókolnám s kerülőt, Csili-csalárom, csili-csalárom . . Megcsókolnám a kerülőt . . .! Menjünk Washingtonba jük az amerikai magyar sajtó 100-ik évfordulóját. E sorok kü­lönösen szólnak azokhoz, akik Amerikában magyar Írással ke­resték meg kenyerüket és azok­hoz, akik most is ezt a mester­séget űzik. Ritkulnak soraink és egyre kevesebben leszünk! FIUK! Gyertek el erre a ta­lálkozóra és szorítsunk kezet, öleljük meg egymást Washing­tonban ! Automata (diai) telefonközpont Perth Amboyban Október 10-én, szombaton éjfélkor lesz az átkapcsolás az önműködő központra VÁGJA Kl 1 — GYŰJTSE ÖSSZE f New Jersey-ben és New York környékén mintegy ötmillió te­lefon közvetlen tárcsázható (diai) közelségbe kerül Perth Amboyhoz szombaton, október 10-én éjfélkor, amikor is a New Jersey Bell Telephone Co. uj amboyi önműködő telefonköz­pontját üzembe helyezik. Harold V. Collard, a telefon­­társaság Perth Amboy-i üzletve­zetője ,e bejélentéssel kapcsolat­ban megjegyzi, hogy már szep­tember 29-én egy speciális, 40- oldalas telefon-könyvet fognak szétosztani, amelyben az összes eddigi Perth Amboy 4-es szá­mok az uj Hlllcrest 2 és VAlley 6 kezdetű számokkal lesznek fel­cserélve. Ezt a könyvet kioszt­ják az összes amboyi, woodbrid­­gei és cartereti telefon-előfize­tők között. Az eddigi úgyneve­zett “party line”-ok megszűnnek s azok is, akiknek eddig számuk végén valamilyen betű állt, ren-. des, betü-nélküli számot fognak kapni. Ezzel egyidejűleg a Car­­teret-i telefon-előfizetők direkt kapcsolást nyernek Elizabeth, Linden, Perth Amboy, Rahway, Roselle és Woodbridge összes te­lefonjaival, ha előbb a 2-es szá­mot tárcsázzák s azután a kívánt számot. A Carteretiek helyi négy-számjegyű tárcsázása, per­sze, továbbra is megmarad. ÉRTESÍTÉS A Szent Antal Egylet Jubile­umi Bizottsága ezúton értesíti a tagságot, hogy azon tagok, akik még nem küldték vissza a jubi­leumi ebédre szóló kártyákat, küldjékwissza azt 10 napon be­lül, akár jönnek az ebédre, akár nem. A határidő lejárta után visszaküldött kártyákat nem vesszük tudomásul. Azon tagok akik visszaküldték a kártyát azért, mert a férj, vagy feleség nem jöhet, mert nem tag, megváltoztathatják a határozatukat, miután most már á Bizottság látja, hogy ezeknek külön jegyet adhatunk el ugyan­azért az árért, amit a tagok fi­zetnek. Jubileumi ebédjegyet még vehetnek a tagok a hozzá­tartozóik részére is, valamint kaphat jegyet bárki, aki óhajt eljönni a Szent Antal Egylet Ju­bileumi Ebédjére, 1953 október 18-án, vasárnap, d. u. 1 órakor. Az ebéd jegy étkét a következők árusítják: GARFIELD-en: Szántó Jó­zsef, 78 Hartman Ave., Antal Ferenc, 32 Division Ave., Mol­nár Árpád, 70 Division Ave., Birkner József, 367 Semel Ave. CLIFTON-ban: Reiter János, 21 Arlington Ave., Fekete Ká­roly, 257 Ackerman Ave. és Rei­ter Antal, 365 Union Ave. Tisztelettel: A BIZOTTSÁG Vegyen egy jó HASZNÁLT KOCSIT Heti Speciálok: 1950 RENAULT 4-ajtós (francia kocsi) $295. 1949 BUICK Super 4-ajtós Séd. Teljes félsz. $1195. 1951 CHEVROLET, szokatla­nul jó. Teljes felszereléssel .........$1395. STEVE CH0NKA MOTORS, Inc. Chrysler-Plymouth kereskedő használt automobil telepe: a So. River Road elágazásnál (Triangle, S-28 Old Bridge Rd.) Telefon: So. River 6-2575 Főiizlet: 33 Jackson St. South River 6-2300 home-made cmde a savanyut mindenki szereti? New Jersey finom gyümölcseiről és főzelékféléiről mindent megtudhat a “The Riches of New Jersey” cimü könyvecskénkből. írjon egy példányért. Az állam mezőgazdasági termé­keinek ismertetésén kívül különböző sava­nyúság, gyümölcsíz és befőtték receptjeit is megtalálhatja benne, azonkívül a különféle befőzési és fagyasztási módszerekről szóló ismertetéseket is. | Public Service Electric and Gas Company | Room 8315, 80 Park Place, Newark, N. J. Please send me a copy of your booklet, “The - I Riches of New Jersey”. I NAME........................................................................... I ADDRESS..............;....................................................... I I ...................................-............................................ I A-292-53 JFVBLIC fejj) SERVICE *

Next

/
Thumbnails
Contents