Szabad Sajtó, 1952 (46. évfolyam, 8-51. szám)

1952-06-25 / 30. szám

BODA BÁLINT bujdosó-naplója Magyarországból Recsk - a Magyar Ördögsziget ♦ ♦ ♦ — Merre a Zergehegyre, hé? — kiáltom torkomsza­­kadtából az atyafinak, aki trágyás-szekéren pipázik és nagyokat sercint a köves útra, amely Verpelét és Do­­moszló felé vezet. Párádról jövök a sűrű erdőn át, már jó két órája és a recski irtást keresem. Aszongya az öreg: hová igyekszik? Csákánykőpusztára. Füttyent. A girhes, kimustrált katonaló megáll és a rozoga szekér az ároknak farok Felkapaszkodik s úgy mutatja: Arra ni.Kisnánának! Köröskörül a mátrai erdőség. Sudár fenyő-óriások, ezüstös nyírfák, buskomoly fűzfák. Váj­jon hány magyar nemzedék arca vésődött évszázadok óta a fák kérgébe? Jó darabig a szekér mellett ballagok..... Utitársam elmondja, hogy a Kékesen és a még távo­labbi Gallyatetőn is ÁVO-sok tanyáznak, az erdőben pedig az átkozott pandúrok vérebeket hajtanak maguk előtt. Párád, Verpelét, Domoszló és Recsk la­kossága, bár egy éve már, hogy üzembehelyezték a recski lágert: nem látott egyetlen internáltat sem,csak a keretlegények járnak le borozni a kocsmákba. Ezeket persze kerülik, mint a koleráso­­kat. Még a recski állomáson is géppisztolyos szakasz tart őrsé­get. A Kálkápolna-kisternyei vasúton, nap mint nap, igazol­ják az utasokat. A nyári alko­nyaiban feltűnik Recsk, vadvi­rágcsokor a Mátra völgyének kebelére tűzve. Északkeletnek, mint sötét, fenyegető felhő, ki­bontakozik a Zerge-hegy fensik­­ja, ahol TÖBB MINT EZER ÉLVE ELTEMETETT MAGYAR DÖNGETI A KOPORSÓ FEDELÉT. Ez a barakk-tábor a magyart irtó haramiák titkos büntető te­lepe. Olyan ez a recski tábor, mint a hitvalló prédikátorok gá­lyája volt, a tengereken. Nincs levelezés, csomag, látogató. Az internáltak hozzátartozói nem is tudják, hová tűnt az elveszett apa, fiú, testvér, szerető, barát. Elnyelte a vörös örvény. Nyomukat befújta a por és a hó. A foglyok pontos száma most 124 Oember. Mind férfi..... Több July 25, 1952 Page 3 Oldal mint 700 fiatal, 24—25 éves; a többi idősebb: 60-on felüli is akad. Bestiális fogláraik szerint a rendszer megáltalkodott ellen­felei, de egyetlen egyet se állí­tottak közülök a bíróság elé. Sok százat Kistarcsáról szállítottak Recskre, vasbilincsben. A külvi­lág kapui lezárultak előttük, a hit vigaszában sem részesülnek. Európában, a 20-ik század dere­kán! ... A recski borzalmak tanyáját kettős, igen sürü, kétméter ma­gas drótkerítés veszi körül. Kí­sértetek óráján, éjfélkor, kigyul­­nak a százméterenként elhelye­zett 100 wattos égők és nappali világosságba borítják a hosszá­ban két, szélességében egy kilo­méteres pokol tornácát. A dupla drótakadályt — szabad szemmel számolom — egymástól 5—800 lépésnyire 34 őrtorony foglalja körbe,mindegyik legalább öt mé­ter magas. Az őrtornyokban éj­jel-nappal géppuskás ÁVO-sok kémlelik a terepet és telefonon óránkint jelentést adnak a pa­rancsnokságnak. De az erődit­­ményhálózaton kívül a tábor kellős közepére húsz méter ma­gas megfigyelő-tornyot ácsoltak, melynek legénysége nappal táv­csöveken, éjszaka reflektorokkal figyeli a terepet. A MÁTRAI ERDŐK DUVADAI nagyobb biztonságot élveznek, mint ezek a túlnyomó többsé­gükben büntelen, hűséges ma­gyarok, akiknek nincs más vét­kük, minthogy nem lettek rene­gátok, cinkosok, spiónok. Magyarok maradtak. Inkább hallgattak saját lelki­ismeretükre, mint a gyűlölt ide­gen megkisértésére, fenyegetésé-GONDOS SÁNDOR uj regénye ! Az amerikai magyarság öreg mesemondója, aki ma négy év* tizednél hosszabb idő óta szolgált nékünk saját és számos irodalmi álnév alatt irt elbeszéléseivel, most nagyobb fába vágta fejszéjét. Magyar iró nagy Amerikában ennél érdekesebb, mindvégig izgató, magyar lelkeket ábrázoló mesével eddig nem szolgált. És ez a re* gény kezdettől fogva tele van azzal a mély humorral, amely az öreg mesemondónak közismert jellemzője. Meg kell venni és el kell adni ezt a regényt, amelynek cime: “Az átkozott Katinski hagyaték” Őszintén szólunk, amikor azt mondjuk, hogy a vételárra, a pénzre szükség van. A nyomda, a Pálos Publishing Co. csak a ma annyira drága papirost és könyvkötést fizetteti meg — potya olcsón. De hetvenhét esztendő ment el a szegény öreg mesemondó fö­lött és némi kényelemre lenne szüksége, hogy részünkre tovább szőjje és írja meséit. — Aki úgy érzi, hogy ezt az öreg mesemondó megérdemli, küldje el a könyv árát, három dollárt, erre a címre: A. S. GONDOS 121 VALLEY STREET, DAYTON 4, OHIO Tegye ezt meg ma, nem holnap. A pompás könyv a postán megy az Ön címére. — Biztos lehet felőle, hogy élvezettel fogja olvasni. Azonnali GARANTÁLT szállítás! Hallgassa rádió-programunkat! vasárnap délután 3-tól 5-ig a New Yorki WWRL-en; RIMIFON-*! az uj TBC elleni gyógyszer, STREPTOMICIN, PENICILIN, INSULIN és minden más gyógyszer ! MAGYARORSZÁGRA IS, ahova minden szállításhoz magyarnyelvű uta­sítást mellékelünk! Neta kell várni export engedélyre! vasárnap délben fél 1-től 2-ig a Bronxi WBNX-en; szombat délután 2 órakor a Philadelphia-i WTEL-en AZONNALI GARANTÁLT SZÁLLÍTÁS! ReSchman Zoltán volt budapesti gyógyszerész magyar patikája 1519 FIRST AVENUE, NEW YORK 21, N.Y. - Tel. TRafalgar 9-3980 re, parancsszavára. Akad köztük olyan is, akit el­ért a lelkiismeretlen törtetőknek végzete; a kommunisták kifa­csarták és a szemetébe dobták! A foglyok csak akkor hagyják el a recski tábor területét, ha el­földelni, vagy halálos betegen megbilincselve a váci rabkórház­ba viszik őket. Testet s lelket őrlő robotjukat is a drótkerítésen belül végzik. Követ fejtenek a bányában, er­dőt irtanak, dohos műhelyekben kommunista piócák szívják ki egyre fogyó életerejüket. A szo­cializmus építői által megszabott munkaidő: tizenkét óra. Reggel 7-től este 7-ig. Már Recskre- szállításuk köz­­ben a kisérő ÁVO-sok elrabol­ják féltve őrzött, vagy elrejtett emlékeiket, jegy-gyürüt, órát, Szűz Máriás nyakláncot. SZÍVFACSARÓ A RECSKI FOGOLY MASKARÁJA; régi, rongyos, államvédelmi rendőrségi egyenruha és talpat­­lan, szakadt csizma; a nadrág két oldalán és a zubbony hátán szé­les piros esik, amit minium fes­tékkel mázolnak rájuk. Élelmük: napi adagnak egy és fél deka zsir, hatvan deka penészes ke­nyér. Reggeli: fekete lötty. Ebéd: hét deci hüvelyes leves; vacsora ugyanaz. Hetenként kétszer hu­szonöt deka megsavanyodott, száraz tészta, hetenként három­szor húscafat a levesben. Ilyen­kor 1240 fogoly közt hatvan ki­logram marhahúst osztanak fel. Az őrség létszáma 280 ÁVO-s pribék; mind géppisztolyos. Amikor a megbilincselt rabo­kat — érkezésük után — az iro­dába vezetik, már a félhomályos folyosón pucérra vetkőztetik és elszedik tőlük mindenüket, ami útközben náluk maradt. így a keresztet, az olvasót és a zsidó vallásu raboktól az imaszijjakat. Többször előfordult, hogy az újonnan jövő fogolyok vissza­kérték olvasójukat vagy imaszij­­jukat. Ilyenkor a kérelmezőt — megverték, sötét zárkába zárták és megvonták tőle a rabkosztot is ... “HADD ÉHEZZEN, HA ISTENRE SZOMJAS” mondta az őrség parancsnoka, volt pesti hintáslegény, és égő szivarját az ^nternált arcába nyomta. 1240 magyar testvérünk sor­vad, pusztul a recski Ördögszi­geten, kiszolgáltatva 280 állig felfegyverzett haramiának. Ve­szendő lelkűket, megkínzott tes­tüket egyedül Isten és a nemzet becsülete oltalmozza. Mi az a nemzetbecsület? — mondják rö­högve a rabtartók. MIT TUD AZ A NEMZETI BECSÜLET? Van annak akasztófa-horga, vérbirósága, dohos pincebörtöne, kinvallató-terme, bénító injek­ciója, sorvasztó fegyháza, kény­szermunkatelepe, tízezer foglár­ja, százezer ÁVO-s és egymillió spiclije? Majd megtanuljátok,-hogy mi a MAGYAR becsület! És akkor lesz sirás és fogaknak csikorga­­tása! El kell veszni a világnak, — vagy győzni kell az igazságnak! tízezrek használták es használják meg ma is SARATOGA ISZAP*FÜRDŐt PAKOLÁS az otthonában Gyors enyhülést hoz az ARTHRITIS, REUMA, ZSÁBA ÉS IZOMFÁJDALMAK ELLEN! A SARATOGA VILÁGHÍRŰ iszap sűrített pakolás»­MOST A SAJÁT OTTHONÁBAN ALKALMAZHATÓ ! Elegendő 12-szeri használatra. NINCS TÖBBÉ SZÜKSÉG DRÁGA UTAZÁSRA! NEM KÁBÍTÓSZER! ORVOSOK AJÁNLJÁK! — A TEST MINDEN RÉSZÉRE ALKALMAZ­HATÓ! — RENDELJE MEG PAKOLÁSÁT MA! ÁRA: $4*95 Sales Tax és C.O.D dij külön, ha igy akarja a pako­lást küldetni. — Ne várjon tehát rendelése beküldé­sével egy percig sem. Ön és az, aki majd használni fogja saját otthonában a SARATOGA ISZAP-FÜRDŐT s ISZAP-PAKOLÁST, csak hálás lesz nekünk azért, hogy ajánlottuk. Küldje CSEKKJÉT vagy PÉNZESUTALVÁNYÁT AZ ALÁBBI PONTOS CÍMRE­RÓNA OF SARATOGA, Inc. 11 EAST 48th STREET, DEPT. A. M. NEW YORK 17, N. Y. A SZAMUZÖTTEK EGY ANYA ÉS FIA SZENVEDÉSEI, AMÍG — Ezért elhatároztam, hogy minden áron meg­szököm. Haljak meg inkább, gondoltam, Szibéria hósivatagjain, vagy üldözőim golyóitól, mintsem hogy igy éljem le az életemet. — Egy éjszakán, amelyet rothadt szalmán töl­töttünk a deportáltak országutján busuló nyomo­rúságos viskók egyikében, törött cserépdarabbal megoldottam kötelékeimet, lesiklottam fekvőhe­lyemről és ittas őreim között kiszöktem a szabad­ba. Még máig sem értem, hogyan sikerülhetett ez nekem. Szabad voltam és merev tagokkal kitámo­lyogtam az éjszakába. Nagy, szabad hómezőn át távoli bokros hely felé igyekeztem, abban a re­ményben, hogy ott elbújhatok. — Őreim egyike, aki ugylátszik, nem volt egé­szen részeg, az utolsó pillanatban mégis csak ész­revette szökésemet. Föllármázta társait, mire az tán megkezdődött utánam a hajtóvadászat. Nem álltam meg kiáltozásukra és igy utánam lőttek.... Súlyosan megsebesültem. Éreztem, hogy szivárog hátamból a vér a hóra. Lassan eszméletemet vesz­tettem. Csak arra emlékszem még, hogy megvir­radt és hogy egyik üldözőm azt mondta fölöttem: — Megdöglött a kutya, hadd lakjanak jól vele a farkasok.... — Tüzes karikák táncoltak a szemem előtt...... Éreztem, mint jár át a hideg és azt gondoltam: ez a halál. Szegény szüleim is eszembe jutottak. Az­tán eszméletemet vesztettem. Hogy mennyi ideig feküdtem igy, arra nem emlékszem. Amikor újra magamhoz tértem, nyomorúságos viskóban feküd­tem, egy köteg száraz szalmán. Viharvert aggas­tyánfej hajolt fölém és tompa szomorúsággal vizs­gált. Forró itallal itatott, amely átjárta,az egész testemet. — Életmentőmet Kolniko Miklósnak" hívták..... Családjával együtt évek előtt deportálták Szibé­riába, ahol nehéz földmunkával barázdáról-baráz­­dára hódította meg a földet megélhetésére számá­ra. Ebben az Istentől elhagyott magányosságban tizenöt év alátt elfásult, megkérgesedett. Fia, veje és egyik kis unokája egymásután pusztultak el mellőle; második, velem körülbelül egykorú fia pedig éppen azon az éjjelen halt meg, amikor a hómezőn rámtalált. — Fásultsága ellenére is derék ember maradt Kolniko Miklós. Fia halálán való kétségbeesésé­ben kirohant az éjszakába, hogy megfagyjon,meg­haljon, mert már-már semmi sem kötötte az élet­hez. A szürkülő világosságban látta a fogolyszál­­litmány vonulását. Nehogy összekerüljön vele, ellenkező irányban támolygott. így talált rám..... Észrevette, hogy még élek. Ez benne is fölkeltette az élethez való ragaszkodást. Tudta, hogy nélküle elpusztulok, ezt pedig nem engedhette. *— Egy teljes órán át cipelt a hátán ez a még mindig bikaerejü ember, egészen a házáig. Em­bertársa szerencsétlensége elfeledtette vele a ma­ga szenvedéseit. — Bekötözte a sebemet, ápolt és melengetett.... Mellettem, ugyancsak szalmaágyon, feküdt a ha­halott fia. Soha senki sem tudott meg semmit fia haláláról és az én megmentésemről. Künn éjjel-COURTHS - MAHLER KITŰNŐ REGÉNYE BOLDOGOK LESZNEK nappal esett a hó és ez segítségünkre volt mert a hó eltakarta megmentésem minden nyomát... A visszatérő őrök különben fölfedezhették volna a rejtekhelyemet. így azt hitték, fölfaltak a farka­sok, csonjtaimat pedig befödte a hó. — Jótevőmnek nyíltan elmondtam története­met. Sürü szemöldöke alól jóságosán, mosolyog­va nézett rá: — Csak egyetlen mód van a megmentésedre — mondta. — Az én fiam képében kell feltámadnod halottaidból. Halálát még nem jelenthettem be a kormányzóságon, mert nagy a hó, az ut pedig odáig nagyon hosszú. Jó, hogy még nem tettem. Szibériából nem menekülhetsz el. A menekülés minden útját elzárták. Ha pedig újra elfognak, vasra vernek és még keményebben büntetnek...... Akkor biztosan bedugnak valamelyik ólombányá­ba. Nem lesz jó életed nálam sem, mert ha kisebb vétség miatt csak “kisebb” büntetésre Ítéltek is, az élet, amit folytatnod kell, az olyan úri fiatal­ember részére, mint amilyen te vagy, fölér a lassú halállal. Csak úgy! menekülhetsz mégis, hogy ha fiamként velem maradsz. Átadom neked fiam ok­mányait. Olyan magas vagy, mint ő, ugyanolyan sötét a hajad és szerencsére ugyanolyan kék még a szemed is. Ha a cárnak katonára lesz szüksége, ide is eljönnek és te akár önként is jelentkezhetsz szolgálatra. Gyermekeim büntetlenül követtek a száműzetésbe és igy nincs semmiféle akadálya a hadseregbe való fölvételednek. Ha pedig katona leszel, úgy megnyílnak előtted Szibéria határai.... A többi már Isten dolga. De egyelőre hadd nője be az idő füvei a történetedet. Itt gyorsan válta­koznak az emberek. Előkelő ismerőseid az egy­szerű közkatonában, ne félj, sohasem ismernek rád. Később talán elhagyhatod Oroszországot és fölkeresheted szüléidét a száműzetésben. — így lettem Kolniko Istvánná.Derék életmen­tőmnél maradtam, mig csak két év múltán meg nem halt. A remény, hogy egyszer mégis csak megmenekülök, még igy is kívánatossá tette az életet. Lelkileg és testileg egyaránt megerősöd­tem egyszerű munkás életmódom mellett.... Aztán katona lettem és Kolniko Istvánként végigküzdöt­­tem a háborút. A bolsevista önkény elől külföldre menekültem. Finnországba, majd Svédországba kerültem, ahol rátaláltam bátyádra, Bussora... A A többit már tudjátok. — Külföldön is meg kellett tartanom uj neve­met, mivelhogy okmányaim erre a névre szóltak. Még Oroszországban, katonai szolgálatom alatt kísérletet tettem szüleim felkutatására és sikerült megtudnom, hogy édesanyám — útban a szám­űzetés felé — egy kis vasútállomáson elhunyt és hogy édesapámat Berlinben anyám egyetlen ro­konánál, aki később maga is elhunyt, szivszélhü­­dés érte. Sorsom abban a pillanatban fordult jobbra, mi­kor a véletlen Bussoval összehozott..... Mindent Busso barátságának köszönhetek. — Amikor meg téged is megismertelek, Danie­­lám, ismét ráeszméltem az élet valódi szépségére és érdemességére.

Next

/
Thumbnails
Contents