Szabad Sajtó, 1952 (46. évfolyam, 8-51. szám)
1952-06-06 / 23. szám
237 Madison Ava»*. Perth Aaboy. #. ' J, VOL. 46. ÉVFOLYAM JUNE 6, 1952 NUMBER 23. THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER PUBLISHED IN PASSAIC & BERGEN COUNTIES OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES, CLUBS, FRATERNAL AND SICK BENEFIT SOCIETIES .................................. r ■ ...............................■■■■— Egy évben három levelet írhatnak a rabmagyarok külföldre! A“NEW YORK TIMES” bécsi jelentése szerint a budapesti kommunista kormány junius elsejei rtndelete alapján a magyar állampolgár rokonainak, ismerőseinek külföldre évenként csupán három levelet irhát. Ezért történt, hogy ezt a gyalázatos rendelkezést megelőző hónapokban máris megcsappant a levélforgalom Magyarország és a szabad világ között. A tudósitó még hozzáfűzi híradásához, hogy a Vasfüggöny mögötti rabországok: Csehszlovákia, Románia, Bulgária, Lengyelország ugyanezt a gonosz, kegyetlen rendelkezést léptették életbe. Gaztetteikért felelni fognak a muszkavezetők és hazaárulók! . . . Itt a válasz! ÜZEN A FŐSZERKESZTŐ ... Ösztöndíjas magyar, Hartford. A negyvenkilences emigráció kormánya 1860 szeptemberében alakult meg Kossuth Lajos elnöklete alatt! A Magyar Nemzeti Igazgatóság tagjai voltak: Klapka György tábornok, aki a világosi fegyverletétel után sem adta fel Komárom várát és Teleki László, Kossuth után az emigráció legnagyobb diplomatája, a “Kegyenc” cimü klasszikussá nemesedett dráma szerzője: ez a darabja több, mint félszázadig a budapesti Nemzeti Színház műsorán volt. Telekit tudvalévőén Drezdában letartóztatták, Bécsbe vitték a császár elé, akinek kezét adta, hogy nem áll útjába a megbékülésnek. Haza ment pestmegyei birtokára, az ellenzék vezére lett (határozati párt) és a kiegyezést eldöntő szavazás előtti éjszakán főbelőtte magát. Klapka két év múlva mondott le az igazgatóságról, Kossuth élete végéig egyedül maradt. A Magyar Nemzeti Igazgatóságnak fegyveres hadereje volt: az olaszországi Magyar Légió. Kossuth honvédéi vitézül harcoltak, úgy a király, mint Garibaldi zászlaja alatt. Klapkát Türr István követte a parancsnokságban, majd pedig Ihász, Telkessy és Földváry ezredes* váltották fel egymást 1866-ig, a háború végéig. Amikor az olasz megkapta Velencét, a Magyar Légió véglegesen feloszlott. Kish János, Newton. Negyvennégy éve múlt Pünkösd napján, hogy búcsút mondott szükebb pátriájának,az abaujmegyei Göncnek, de máig is “jóízűen elmosolyodik”, ha felvidéki szólás-mondásokat, meg szállóigéket olvas. Mi is azt valljuk, hogy a közmondások a magyar lélek és a magyar észjárás legtalpraesettebb és leghívebb kifejezői. Kedvtelve hallottuk és több mint egy évtizedig jegyeztük azokat a kurta, tagadó, huncutkodó közmondásokat, amelyeket időn és téren át megőrzött emlékezetében. Kedves felszólítására a következőkkel egészítjük ki gyűjteményét: Máié nem kenyér. Légy nem madár. Bélés nem rétes. Sodrófa nem disznóláb. Guba nem suba. Harmat nem eső. Lánc nem tánc. Egres nem szöllő. Gomba nem gombóc. Ami másé, nem tiéd. Ki igazán jár, nem botlik. Szives meghívását köszönettel fogadom. Ha arrafelé visz az utam, nem kerülöm el a Kish-farmot. De nem ami Fehér Ervin, Stratford. 1. Nincs nagyobb becsvágy,mint egy olyan társaságnak, vagy társadalomnak, amelyik az ostort inkább tűri, mint az igazságot: az igazságot a szemébe mondani. 2. Minden tücsök magát tartja a világ közegének. 3. II. Fülöp spanyol királyról mondták: “mosolyától nem meszsze van tőrének hegye”. 4. Nem igaz a közmondás : “Hallgatni arany”1 — hiszen láthatjuk, hogy a leghangosabbak zsebelik be az aranyakat . . . LEHET FELEJTENI ? KÓSSUTH: “Vannak irtózatos emlékek, melyeket az idő balzsamos ujjai sem törölhetnek el, emlékek, melyeket, mert felejthetetlenek, megbocsátani embernek nem adatott. A legyilkoltak csontjai elporladnak, a könnyek árja kiapad, az özvegyek és árvák gyászruhái elrongyolódnak: de az emlékezet megmarad. Odaül az asztalhoz és megkeseríti az árvák morzsafalatját, ürmöt vegyit a szomjuhozó poharába, ott reszket az árnyképben, melyet a házi tűzhely lángja a padlóra vet, belevegyül a szendergő kínos álmaiba, hazajár kisérteni, mint a lelkiismeret marcangolása, még a szél sivitásából is kihallik a hangja . . . Hiába, hiába! A szívnek megvan a maga törvénye, mint a világtestek forgásának megvan. A szeretet Istene az emberi szivet nem érzéketlen kőből faragta!.... Barabás Pál, Greenwich. Hogy melyik az a Petőfi-strófa, amelyik ma leginkább a szivembe markol? Nehéz kérdést adtál fel,száműzött magyar testvérem. Petőfinek minden strófája szivén üt, vagy me§simogatja a szivünket. Különösen távol a szülőhazától, ahol uj értelmet kapnák a versek, az álmok, az emlékek és a fájdalmak. Az a legszebb Petőfi versszak, amelyik öntudatlanul leggyakrabban felzokog bennünk. Engem ez a nyolc sor kisér már öt éve: A Kárpátoktól le az Al-Dunáig Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar! Szétszórt hajával, véres homlokával Áll a viharban maga a magyar. Ha nem születtem volna is magyarnak, É néphez állanék ezennel én, Mert elhagyott, mert a legelhagyottabb Minden népek közt a föld kerekén. Uj olvasó, Milford. 1. Aki csak a gazdagságára büszke, az ezzel szegénységi bizonyitványt állít ki önmagának. 2. Ne üsd meg a nőt, még virággal sem! 3. Jobb egy marék szerencse, mint egy zsák ész . . . Edward Derék, So. Norwalk. Hát valóban emlékszik a régi, bizony nagyon régen megjelent karácsonyi cikkre?! Emlékezetből néhány sorát — kívánságára — újra leírjuk: “Én a világon minden hitet jónak tartok, mert mindenik lelki szükségletet elégít ki. A legvadabb fanatizmust is többre becsülöm a hitetlenségnél! Régi meggyőződésem, hogy akinek nincs hite, az szerencsétlen. A kétely és a bizonytalanság örök háborgása miatt megnyugodni nem képes és lelki egyensúlyát veszti abban a szörnyű űrben, mely az élet vágyai és a halál enyészete között tátong. A hitetlen ember át van hatva attól a tudattól, hogy a halál befejezés: nem bizik tehát a jövőnek sem reményében, sem igazságában, sem megtorlásában. Életét nem tölti be a felelősség komoly érzete. Állati tengődésének korlátolt határai között soha nem élvezi a végtelenség gyönyöreit és az örökkévalóságnak büszke öntudatát”.' “Szedőszekrény ördöge”, New York. Persze, hogy az évszám téves. 1242 tavaszán vonult ki Batu Kán a felperzselt országból. Európa akkori uralkodói borzalommal hallották a tatárdulásról érkező híreket, de sorsára hagyták IV. Béla királyt és a magyar népet az ázsiai pogányokkal szemben. Junius 16-tól fontos események színhelye Magyar-Amerika. Hétfőn, 16-án veszi kezdetét az Amerikai Magyar Református Egyesület országos közgyűlése s előreláthatóan a hét végéig fog tartani. A közgyűlésen a washingtoni központi tisztikar, a vezértestület tagjai és a kiküldött delegátusok vesznek részt. A konvenció keretében természetesen a Bethlen Otthon vezetősége is gyülésezik. Az ünnepélyes országos közgyűlés Ligonierben, a Ligonier-szálló nagytermében lesz. Junius 19-től 21-ig az American Life Insurance Ass’n (Bridgeporti Szövetség) fogja megtartani közgyűlését, Detroitban, a Statler Hotelben. Értesüléseink szerint a konvención 61-en vesznek részt: 4 központi tisztviselő, 8 igazgatósági tag, a főorvos, jogtanácsos és actuary, továbbá 52 kiküldött delegátus. * Az “Amerikai Magyarság” teljes együttérzéssel kíván sok szerencsét á két méltán nagyon tekintélyes magyar országos egyesület tiszteletreméltó vezetőségének! Az országos közgyűléseken kétségtelenül üdvös, az amerikai magyarság boldogulását előmozdító határozatokat fognak hozni, amelyek úgy az Amerikai Magyar Ref. Egyesület, mint a Bridgeporti Szövetség további szép fejlődését szolgálják. Mi csak azt kérjük, hogy tanácskozásaik során ne feledkezzenek meg az óhaza balsorsáról, a Vasfüggöny mögötti börtönbe zárt magyar testvéreink szenvedéseiről . . . Elnöki vétó a kivándorlási törvény ellen Benton szenátor a Kereskedelmi Kamara estebédjén bejelentette, hogy az elnöki vétó útban van McCarren kivándorlási törvénye ellen. “Ez a törvény tökéletesen megtagadja Amerika szerepét a mai világban ...” JUNIUS HÓ 16-ÁN AZ "AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET" 19 ÉS 21 KÖZÖTT A BRIDGEPORTI SZÖVETSÉG tartja meg országos közgyűlését (Az “Amerikai Magyarság” washingtoni tudósi tójától) | Truman elnök fogadta a román-amerikaiak küldöttségét. Vezetőjük, Craciun József, bejelentette az Elnöknek, hogy május elseje óta Bukarestben végzik íjárhozatos munkájukat ugyanazok a moszkvai “dejortálási szakértők”, akik 1951 májusában Budapesen adtak leckét a kommunista kormánynak a tömeges elhurcolások lebonyolításáról. A román származású amerikaiak okmányokkal és ó-hazájukból most érkezett hiteles jelentésekkel bizonyították. Hogy valósággal állati sorsban^élnek Bukarest lakosságának ezrei, akiket a kommunista belügyminisztérium “termelésre alkalmatlannak” minősített, i Truman elnök — amint azt a küldöttség tagjai közölték az “Amerikai Magyarság” washingtoni tudódójával, — megrendültén hallgatta végig a Vas- Vggöny mögött dühöngő moszkovita rémuralom újabb hiteles adatait. Majd válaszában Szovjet- Oroszország vörös cárjait háborús uszitóknak, hazugoknak és tömeges gyermekrablásokban bűnösöknek bélyegezte. A Kreml a béke jelszavával harsogja tele a világot, — mondotta az elnök a küldöttségnek, — de minden céljuk arra vall, hogy ennek éppen az ellenkezőjét szolgálják. Most azt kiabálják, hogy mi mérges gázokat, bacillusokat használunk Koreában. Ebből egy árva betű sem igaz! Hadműveleteinkben soha meg nem szegtük a genfi konvenciókat. Ezt a kommunisták tudják, nagyon is jól tudják. Az igaz tények azonban legkevésbbé sem befolyásolják a kommunistákat. A tömeges elhurcolások és gyermekrablások folytatódnak. Ez a leggyalázatosabb cselekedetek egyike, amelyet a világtörténelem feljegyzett! Végül megjegyezte az elnök: Azt hiszik, hogy ezért egyszer nem jár fizetfcsóg? ★ A küldöttségre az elnök keresetlen, a szenvedő emberiséggel együttérző, felindult szavai mélységes hatást gyakoroltak. Többen könnyes szemmel jöttek ki az elnök fogadóterméből. A kihallgatást követő megbeszélésen elhatározták, hogy az Amerikai Magyar Szövetséggel karöltve folytatják akciójukat a Szenátus és a Kongresszus tagjainak tájékoztatását illetően, továbbá annak érdekében, hogy a törvényhozás elé most kerülő “Genocide” (népirtási) javaslat mielőbb törvényerőre emeltessék. Az Elnök Connecticutban, New Londonban, junius 14-én beszédet mond az első atom-submarin, a “Nautilius” vizrebocsátási országos ünnepségen. Tiltakozó nagygyűlés lesz a tervbevett uj Highway miatt! KÖZEL 1000 MAGYART ÉRINT AZ UJ ORSZÁGÚT TERVE Bridgeporton a West End, South End s East End lakói, üzletemberei és háztulajdonosai között nagy nyugtalanságot keltett az uj Highway megépítésének most nyilvánosságra került tervezete. Négy év óta folyik ez a vita és Bridgeport polgárainak többsége arra az álláspontra helyezkedett, hogy az uj országút lehetőleg kerülje ki New England lüktető életű, forgalmas ipari központját, Bridgeportot. — A nult év augusztusa óta, úgyszólván hétről-hétre cyüléseztek West, South és East adófizető polgárainak egyesületei: Dezső Albert (West), Csemins James (South) és Font G. Stanley (East) elnöklete alatt. A polgárságnak ezek az ismert és elismert vezetői minden emberileg lehetőt elkövettek, a£ egyházak vezetőivel karöltve, hogy a sokezer bridgeporti polgár nyugalmát és biztonságát fenyegető veszedelmet elhárítsák. Ma minden jel arra vall, hogy a Highway-terv, amely derékban szeli ketté az érdekelt városrészeket, döntő stádiumba került. Commissioner Hill még a múlt évi augusztusi gyűlésen kijelentette, hogy ‘ valahogy majd lehetségessé válik, hogy a Highway a város forgalmas üzletnegyedeit elkerülje . . .” Most azonban már az a helyzet, hogy Westporton és Stamfordon kiszálltak az állami tisztviselők és elkezdték az uj útvonalak irányába eső házak értékének megállapítását — a kisajátítás érdekében. Ezek a háztulajdonosok, amennyiben a becslést sérelmesnek tartják, a bírósághoz fordulhatnak igazságért. Az elmúlt évben ezrek fordultak levélben, sürgönyben, személyesen Lodge kormányzóhoz és McLevy polgármesterhez a Highway-ügyben, eddig minden eredmény nélkül. Most már a kormányé az utolsó szó! Felkerestük ez ügyben Dezső Albertet, a West End Tax Payers Association, Inc. érdemes, népszerű elnökét, aki az “Amerikai Magyarságának a következőkben nyilatkozott: — A harcot nem adjuk fel! A három útépítésben érdekelt városrész polgárságának az a terve, hogy tiltakozó nagygyűlést hívjon össze a Klein Memorial Auditóriumba, amelyre meghívjuk az állam, a városháza és az útépítési hivatal illetékes tényezőit is. Itt nyíltan feltárjuk gondjainkat, panaszainkat és hiteles adatokkal fogjuk bizonyítani, hogy a tömeges házrombolások mennyi lakó, üzletember, háztulajdonos súlyos anyagi megpróbáltatását jelentik. Egyébként Herman W. Steinkraus, a Bridgeport Bras§ Company közbecsülésnek örvendő, lelkes elnöke felhívást tett közzé, amelyben felszólítja a polgárságot, hogy levélben vagy táviratban tiltakozzék a mai Highway-tervek megvalósítása ellen. Bármim Festival! P. T. Barnumnak, a világ legnagyobb mulattatójának és Bridgeport No. 1 polgárának szelleme újraéled julius 2 és 6 közt. Az idei “Barnum Festival” színben, változatosságban, látványosságokban, szórakozásban felül fogja múlni az eddigieket, amelyek emléke pedig élénken él úgy az öreg, mint a fiatal Bridgeportiakban és a környékbeliekben. A mosoly, a derű, a jókedv ünnepe a “Barnum Festival” És versenyt buzgólkodnak a Festival sikerén: gyárigazgatók, egyetemi tanárok, egyesületek elnökei kereskedőkkel, diákokkal, munkásokkal. A városi és környéki egyetemek lázas izgalommal készülnek a “király és királynő” választásra. Szervezik a cirkuszi előadásokat, amelyek, ha el nem érik, de megközelítik a város díszpolgárának, P. T. Barnumnak lángeszű tömegmutatványait. Vájjon el lehet-e képzelni, bárhol kerek e világon, Amerikán kívül, hogy egy cirkuszigazgatót, ha még olyan zseniális, még olyan gazdag, még olyan bőkezű is, a város első polgárának nyilvánítson a közvélemény? Bridgeport büszkesége Barnum, mert ő alapította meg a világ fogalommá vált legnagyobb cirkuszát, mely az emberek millióinak nyújtott olyan szórakozást, mint senki más előtte. “I pledge allegiance to the flag of the. United States of America, and to the Republic for which it stands, one Nations, indivisible, with liberty and justice for all” rriTiT Ilk It IkHT elnök háborús uszítokti I# I 1/1 /I ml NAK, HAZUGOKNAK, GYER{ 1 lmUlVl.n.11 MEKRABLÓKNAK NEVEZTE A VÖRÖS CÁROKAT “AZT HISZIK, HOGY EZÉRT EGYSZER NEM FIZETNEK?”
