Szabad Sajtó, 1952 (46. évfolyam, 8-51. szám)

1952-04-04 / 14. szám

April 4, 1952

Page 5. Oldal

Amerikai

mindentudó

Hontalanok még mindig kaphatnak beutazó vizumot

Amikor az amerikai Kongreszszus 1950-ben módosította a hontalanok beengedését célzó 1948-as törvényt, a külügyminisztériumot és az alája rendelt konzulátusokat a következő feladatokkal bízták meg:

1. Nagybritánniában tartózkodó lengyel hadviseltek részére 18 ezer vizűm kiadásával;

2. Kínai menekültek részére 400 vizűm engedélyezésével;

3. A görög menekültek részére 7500 vizűm kiszolgáltatásával és 2500 kedvezményezett vizűm engedélyezésével;

4. És ez a legfontosabb a magyarokra nézve (Németországon, Ausztrián és Olaszországon kívül élő európai menekültek részére), akiket “Out of zone refugee”-nek neveznek, vízumok engedélyezésével.

Ebből a négy feladatból az első hármat 1951 december 31-ikével teljesen befejezték. Ugyanakkor a Displaced Persons Commission is befejezett három feladatot: 1. az International Refugee Organization (IRO) nyugatnémetországi, osztrák és olasz menekültjeinek;

2. a legújabb politikai menekülteke nek és 3, a Venezia Giulia menekültjeinek az átköltöztetését.

A fentemlitett 4-ik pont, melynek lebonyolítására a State Department kapott megbízást, nagyban különbözik a többitől. Elsősorban is ezek a vízumok 1954 junius 30-ig még kiadhatók. Hogy ennek a pontnak értelmében valaki amerikai vizumot kaphasson, a következők szükségesek:

1. 1939 szeptember 1 és 1949 január 1 között európai területre kellett belépnie, amely Olaszországon, továbbá Németország és Ausztria nyugati zónáján kívül esik;

2. be kell bizonyítania, hogy a második világháború kitörését követő események következtében menekült el az európai születési helyéről, lakóhelyéről vagy állampolgárságának helyéről;

3. be kell bizonyítania, hogy a három fenti hely egyikére sem térhet vissza, mert faji, Tekezeti, vagy politikai üldöztetéstől tart;

4. be kell bizonyítania, hogy semmiféle más országban sem helyezkedett el véglegesen.

A zónán kívüli menekültek részére a bevándorlási -kvóták nem kedvezményes részének 50 százalékát lehet felhasználni.

A Kongresszus határozata értelmében a kvótákból elsősorban az első és második kedvezményre jogosultak igényét kell kielégíteni. Az 1924-es bevándorlási törvény szerint minden kvóta felét az első kedvezményes kvótára kell forditani és a másik felét előbb a másodsorban kedvezményezettekre. A zónán kívüli menekültek részére csak azok a kvótaszámok adhatók ki, amelyek a két kedvezményes osztály kielégítése után megmaradtak. De'\ha a két osztályhoz tartozók közül sokan jelentkeznek, nem marad kvótaszám azok részére, akik nem részesülnek kedvezményben; igy á zónán kívüli menekültek részére sem.

Herve J. L’Heureux, a külügyminisztérium vizumosztályának a főnöke, ez év január 18-án kijelentette, hogy a zónán kívüli menekültek részére 18 hónap alatt összesen ötezer vizumot adtak ki. A legtöbbet (2700 vizumot) a lengyelek kapták. Ezután következnek a csehszlovákok 680 vízummal. A harmadik helyen Magyarország van, azután Litvánia, Oroszország, Jugoszlávia és Latvia. Csak két svájci, egy francia, egy angol és egy ir bevándorolt volt, akit mint zónán kívüli menekültet lehetett Amerikába beengedni.

Mr. L’Heureux január hó 18-án azt is mondta, hogy az akkor rendelkezésre álló kvótaszámok mind

' kimerültek a magyarok, bulgárok, esztek, lattok, litvánok, lengyelek, románok, oroszok és jugoszlávok részére. Jelezte azonban, hogy márciusban és későbben néhány kvótaszám fel fog szabadulni. Január 18-án csak a következő országokból származók részére voltak szabad vízumok: Albánia,

Ausztria, Csehszlovákia, Danzig, Németország és Olaszország.

A zónán kívüli menekültek kérelméhez csatolni kell Affidavitot (eskü alatti nyilatkozatot) arra nézve, hogy a kérelmező nem fog Amerikában semmiféle közjótékonyságot igénybevenni, vagy arra, hogy állást, lakást és amerikai címére szóló hajó- és vasúti jegyet bocsátanak a rendelkezésére. Ez utóbbit csak amerikai polgárok adhatják; az előbbit, minden amerikai lakos. Amerikai polgár elnevezés alatt nemcsak természetes személyeket értenek, hanem cégeket is, amelyeknek székhelye az Egyesült Államok területén Van és jótékony egyesületeket, amelyek a bevándorlók jólétét segítik elő és ezt a külügyminisztérium elismerte. Az okmányokat az idegen lakóhelyéhez legközelebbi amerikai konzulnál kell benyújtani és nem a külügyminisztériumnál. A zónán

WE SERVE

HIM

Thousands of tests are made each year to guard his health.

State and local health officers and our chemists are constantly on the alert for any trace of disease germs which might appear in the water supply.

The Bridgeport area ranks high in water purity for the entire nation.

kívüli menekülteknek nyújtott "Assurance”-ben meg kell nevezni az illető személyt.

Az Assurances for Named Persons űrlapot a külügyminisztériumtól (Visa Division, Department of State, Washington 25, D.C.) vagy pedig a bevándorlók jólétével foglalkozó egyesületeknél lehet beszerezni.

Common Council

Kóbor Tamás:

Ez üst-meny esző

A hangulat valóban ünnepi és egyszersmind jókedvű.... A hosszú asztalnál az ünnepelt pár elnököl.

Előttük az óriási nászbokréta.....

Szemközt velük egy köv,ér, közönséges ember ül, aki duzzadt arcába hunyorítva szemeit, ravasz vigyorgással el-elkiáltja magát:

— Éljen a vőlegény, éljen a menyasszony, éljen az ifjú pár!

És nagyokat nevet az elmésségén és az ifjú pár is .mosolyog és fejükkel biccentve, nagyon sikerültnek és furcsának találják — az elmésséget.

Aminthogy elmés volt minden. Az üzleti személyzet — szintén ott ül a hosszú asztal végén"— megfestette a szeretett ifjú párt olajban, a legújabb fotográfiák után. Ott áll a hórihorgas ember előrehulló, aszott fejjel, az arccsontján puffadt ránccal, mig az orcák befelé estek a fogatlan állkapcsok közé. Szürkén, betegen, ráncos homlokkal és mérges komolyságu nézéssel. Mellette a nagyságos asszony, feltornyositótt, púderes hajjal, hogy őszülése ne lássák, erősen befűzve, hogy melle kidülledt, kicsinyen, tömzsin és elhízva, aránytalanul rövid lábakkal. Selyemruhában, tele ékszerekkel és félkezét ura karjába rejtve, félkezét, meg a háta mögé dugva, mivelhogy a keze őnagyságának nagyon nagy.

A gyerekek' viszont megfestették édes szüleiket — szintén olajban — a régi menyegzői fotográfia után. A férfi magasan, délcegen, duzzadt, piros arccal és győzelmes, friss szemmel, kifent, fekete bajusszal, egy nagyon csinos, nagyon önérzetes vőlegény. Félkarját a menyasszony dereka köré fonta birtokbavevő biztonsággal s a fehér ruhás menyasszony hozzá simul, — egy karcsú, vékony gyerekleány, fátyolos, nyugtalan, őzszemekkel, vékonyka ajaka félig nyitva, úgy bámult a fotográfus gépébe. A két kép egymás mellett lóg a falon és mindenki nagyon sikerültnek találja az összeállítást.

Most is olyan vagy, mint voltál, — mondja a humoros bácsi, — csak valamivel öregebb, soványabb és csúnyább, hahaha....

A gyerekek rajongva néznek a szüleikre. Büszkék, hogy az ő apjuk és az ő anyjuk olyan öreg és ünnepelt. A gyerekek között van Linácska vőlegénye is, egy szőke

ügyvéd, aki egyre menyasszonya kezét paskolja és az asztal alatt valószínűleg a lábára is hág. Most egy kicsit izgatott, mert neki kell a legszebb köszöntőt mondania, mint ügyvédnek és mint vőlegénynek egyaránt hivatása lévén a szónak uralma.

Ki is vágja. Az előtte ülő párt példának választja a maga családi boldogsága számára. Ernyedetlen szorgalom, nagy gyöngédség és hűség, ami nem olyan nehéz, hiszen az ő imádott menyaszszonya — lelkes, meleg kézszoritás a piruló, könnyes szemű szép leánnyal — édes leánya annak a csodaasszonynak, aki kerek huszonöt esztendőt ezüstözött már meg és további huszonöt esztendőt meg fog aranyozni.

Ez a gyönyörű ötlet egyszersmind befejezés volt és tapsra ragadta az egész ünneplő közönséget. A fiatal ügyvéd a siker pírjával az arcán, izgultan ül le és a kis szégyenkező menyasszony ezúttal önfeledten hozzásimul. Amit a vőlegény nem hagy annyiban, hanem heves csókot nyom a menyasszony arcára, aki sikolt és a csók helyét keszkenőjével még pirosabbra dörzsöli. Ennek ellenében a vőlegény kap egy hálás és meleg csókot az ünnepelt mamától, egy szerető vállveregetést a papától s amint sorba jár, poharával, az összes bácsik megölelik és az összes nénik megcsókolják. Elolvadva, de megelégedetten ér vissza a helyére.

De ekkor fölemelkedik az ünnepelt férfiú, jobbkeze elrévedezve nyúl a pohár után, balja két ujja közé fogja az állát, azután megszólal lassan, akadozva s gyomorbajos hangján a következő beszédet vágja ki:

— Tisztelt hölgyeiéi, uraim, szeretett gyermekeim, barátaim, ti is kedves barátaim, akiket szerencsém van üzletemben foglalkoztatni! Nem vagyok szónok és nem találok kellő szavakat a ragaszkodásnak és szeretetnek előttem szólott kifejezéseinek megköszönésére. De ti ismertek engem és körülbelül gondolhatjátok, hogy egy magamfajta embernek micsoda mondanivalója lehet a jelenlegi helyzetben. Igenis, amikor a mai napon ezen a helyen ülök, elégedetten és önérzettel tekintek viszsza a lefolyt időre. Elégedetten, mert ezelőtt huszonöt évvel jól

választottam; az a nő, aki akkor a menyasszonyom volt, a lefolyt idő alatt mindig olyannak mutatkozott, amilyennek álmaimban képzeltem a jó feleséget és a jó családanyát. Mindig hűséges, szorgalmas és szerető feleségem volt, jó gazdaasszony és takarékos és az üzletben úgyszólván — a jobbkezem.

— Mi lett volna belőlem és családomból, ha nem ilyen a feleségem? Ne is kérdezzétek, szeretett közönség. Sohasem lett^volna belőlem az, aki vagyok. Mert, kedves barátaim, akik most üzleti alkalmazottaim, én nem röstellem bevallani, sőt büszkén hirdetem, hogy ezelőtt huszonöt évvel nekem a Dob-utca és Kereszt-utca sarkán volt a boltom és segédet nem tartottam. Apró szabómesterek voltak a kuncsaftjaim s én sajátkezdleg szolgáltam ki az inasokat. És az a nő, aki most a legjobb társaságban is mutatkozhatik, ha otthon elvégezte a házidolgokat, eljött a boltba és segített

nekem kiszolgálni..... Nem éltünk

könnyelműen a mának, hanem garast garas után félretéve, dolgoztunk és nélkülöztünk, hogy előbbre vigyük az életben és ha majd öreg napjainkban nem tudunk dolgozni, ne legyünk terhére senkinek és ha édes, drága gyermekeink megnőnek, ne kezdjék ott az életet, ahol mi. Igenis, a nagy cég, amelynek egyedüli tulajdonosa vagyok és amely huszonöt alkalmazottnak ad kenyeret, a Dobutcában látott napvilágot, erről mindenki meggyőződhetik a kereskedelmi törvényszéknél, mert a cégem már akkor is bejegyzett cég volt.

(Az alsó asztalon, az alkalmazottak között ámuló mozgás.Bernstein ur, aki öregebb az ünnepelt főnökénél és maga is önálló volt s Gombos urat már harminc év óta ismeri, tanuskodóan bólogat a fejével: csakugyan, ő látta a Gombos Ignác firmát a Dob-utcában.)

— Ma pedig, tisztelt ü nneplő

közönség, ha visszatekintek a lefolyt huszonöt évre s annak eredményeire, jogos önérzettel mondhatom: a jó Isten megáldott engem és én ezt szeretett nőmmel együtt megérdemeltem. És szeretett nőm ma sem olyan, mint a többi aszszony, ma is szerény és takarékos és ma már szeretném, ha kevésbé volna szorgalmas,mert vittük anynyira, hogy az életet élvezni is megengedhetjük magunknak. Te pedig, drága leányom, aki nemsokára szintén egy férfit boldogitani hivatva leszel, végy példát anyádról, az én szeretett nőmről s iparkodjál minden tekintetben hasonlítani hozzá..... Ezzel akartam az

ovációt megköszönni.

Szem nem maradt szárazon. Az egész ~ társaság olyan meghatott volt, hogy még koccintani is elfelejtettek. A vörös humorista szó nélkül megszoritotta a szomszédja kezét, az ünnepelt felesége férje vállára hajtva fejét, csöndesen Sirt, a vőlegény ajkához vonta a menyasszonya kezét és édes nézéssel suttogta:

— Igen, nekünk is ilyen szép lesz az ezüstlakodalmunk.

De végre is a meghatottság átengedte helyét a vidám lakodalmi hangulatnak.

— Tánc! — kiáltotta el magát egy fiatal rokon és a társaság hatalmas robajjal fölkerekedett, az asztalokat oldalt lódították s három szál cigány rázendített csárdásra. A humorista az ünnepelt nőt vitte táncra, az ünnepelt férfi azonban elnéző mosollyal az öreg urak közé vonult és az üzleti viszonyokról vitatkozott.

Már hajnalodott, mikor a mulató társaság eloszlott. Ki melegen, ki alázattal kívánt még egyszer sok szerencsét a mai naphoz. A humorista mégegyszer hunyorított a szemével:

— Itt az ideje,hogy végre egyedül lehessetek,

A gyerekek is sorba elébük járultak, mégegyszer megcsókolták szüleiket. A vőlegény ügyvéd is elbúcsúzott, némán, csak hosszantartó kézszoritással fejezve ki érzelmét.

— Most feküdjünk le — mondja Gombos ur ásítva.

— Bizony alig állok a lábamon, — mondja Gombosné.

Ahogy a súlyos butorzatu hálószobában magukra maradtak, a ragyogó ebédlő után a kétes világitásu éjjeli lámpa mellett, a két emberen különös elfogultság vett erőt. Az asszony lesütötte szemét, az ember végigsimitotta fakó homlokát, mintha valami nem jutna eszébe. Egyik se tudta, mi lelte s végül erőszakkal lerázván a sajátságos érzést, vetkőzéshez fogtak és lefeküdtek.

— Jó éjszakát, — mondja Gom- • bős ur és kezével a feleségéé után nyúl.

— Jó éjszakát, — suttogja az asszony és a két kéz összekapcsolódik.

S ekkor Gombos ur simogatni ’ kezdi azt a kövér, gyémántgyürüs kezet és szivében melegség gyűl.

— Édes angyalom, — mondja — az az igazi ünnep, hogy igy egyedül vagyunk, mint régen és én most is úgy szeretlek és mindig szerettelek. Öreg bajtársam, szegény, nem volt részed sok örömben s az ifjúságunk elmúlt, de azért soha más asszonyon nem járt az eszem és ez is ér valamit, ugyebár?

Az asszony halkan a párnába sir. így fogja át felkarjával az ura nyakát, ez meg vigasztalja.

— Ne sírj, édes feleségem, nem éltünk hiába, a gyermekeink már élvezhetik a mi munkánkat és mi nem haltunk még meg.Tudod mit? Megyünk nászutra, ezüst nászutra. Jó?

Az asszony csak egyre sir. És az emberben nyugtalankodni kezd az érzés, ez a sirás nem olyan,mint a lakodalmi meghatottságé volt.

— Mi lelt, drágám? — kérdezi megrettenve.

Az asszony közelebb vonja az öreg ember fejét és csókkal, könynyel áztatja.

—* Mi lelt, szólj? Ne sírj — dadogja az nyugtalanul. Miért sírsz?

fi a kövér asszony görcsös zokogásban tör ki és fuldokolva, szakadozottan mondja:

— Olyan boldog vagyok, Ignác, ma először...... mióta együtt

vagyunk...... nem az üzletről beszéltünk.

“Klein’s Delicatessen and Lunchonette”

1459-61 FAIRFIELD AVENUE — BRIDGEPORT 5, CONN.

Finom felvágottak, sajtok, halak. — A Zeisler-sütőde ízletes süményei állandóan kaphatók. BEECHMONT DAIRY Ice Creamkülönlegesáéget is árusítjuk. Vasárnap egész nap nyitva tartunk!

ÁLLANDÓAN FRISS, hazai módra készült tu- "D "p 'T' U C J

, ,< - , , , . ,, i»- AJ/ X X_/ VJ *

ros, makos, diós, cseresznyés, almas, káposztás—

Kérjük vásárlóinkat: szíveskedjenek telefonon előre megrendelni! Telefomszámok: 3-2865, 68-9649 és 68-9447

Lli=ir=ir=ii=ii=ii=ir=ii=ii=if=Ji=ir=ii=Jí=nr=Jt=Jr=^r^

j]i RÉGI 1

i szőrme-kabátját I

TI ” Ü

[1 teljesen átalakítjuk az 1952-es divat szerint. — Átalakítjuk, át- [I | szabjuk és felfrissítjük, uj bélést adunk, szinte hihetetlen áron, j] ;

I^25dolIáré|rt isii

E Kívánatra házhoz jövünk és teljesen ingyen adunk árajánlatot! E

GOTTFRIED S FUR SHOP I

Jill CONGRESS STREET, közvetlen a MAIN ST. közelében jj Bridgeport, Connecticut jj

Telefonáljon: 3-0006 bebiztosított küldöncünkért! jj

^f^r=j|^i^r==jf=Jr=lr=ir=ilr==Jf=Jr==ir=Jr==ir==ir=zif=ln