Szabad Sajtó, 1952 (46. évfolyam, 8-51. szám)

1952-02-22 / 8. szám

Page 6. Oldal February 22, 1952 A Tavaszi szerelem « “Rákóczi Segélyző Egyesület” 147-ik Női Osztályának rendezésiében nagy sikert aratott... A MAGYAR MŰVÉSZ SZÍNHÁZ KIVÁLÓ EGYÜTTESÉNEK #VASÁRNAPI JÁTÉKÁT NAGY KÖZÖNSÉG TAPSOLTA VÉGIG Múlt vasárnap játszott másod­­•ízben Bridgeporton Mikó István, volt budapesti bonviván és mozi­­rendező igazgatása alatt működő Magyar'Művész Színház; a “Ta­vaszi szerelem’ cimü operettet «mutatták be és örömmel állapítjuk cneg: a nagyszerű, pompás elő­adásban igaz gyönyörűsége tellett -i közönségnek.. Az előadás eleven tempója, jszines és ötletes, egészen újszerű összeállítása újra arra volt tanúbizonyság, hogy Mikó István •nemcsak mint kiváló, elegáns, jó «megjelenésű és jóhangu színész, ihanem mint rendező is bravúrosan dolgozik, akinek munkájára — rö­vid amerikai tartózkodása dacára, — felfigyelt amerikai szinházked­­velő magyarsága. Mikó István el­­disputálhatatlan érdeme, hogy a •közönségét érdeklődését fel tudja kelteni a színházi .játék iránt és munkája ezen a ponton kap kul­­tur,históriai becset; eddigi előadá­sainak legőszintébb, legigazibb kritikája az, hogy a színtársulat •újabb előadásait szeretettel várja •j magyarság. A darab szereplői nagyon oko­san úgy csinálták a dolgot, hogy nemcsak azt adták, ami a szerep­ben kínálkozott, de úgy, olyanná gyúrták, olyanná formálták sze­repeiket, hogy mindent adhattak, amire egészséges, friss talentu­mukból, forróhevü játékos ked­vükből és fáradhatatlan buzgósá­­gukból csak futotta. Bevezetőben azt mondtuk, hogy a közönségnek igaz gyönyörűsége tellett az előadásban. Nos, lássuk, hogy mi tetszett a közönségnek. TETSZETT A KÖZÖNSÉGNEK elsősorban az operett muzsiká­ja, a frissen gyöngyöző, magyar nóták a szivébe lopóztak az embe­reknek és egy kissé jazzba oltott muzsikája, a darab tarkán villogó ötletessége és fordulatai mint egy színes girland fogta össze az egész előadást. TETSZETT A KÖZÖNSÉGNEK a darab vidám, hol jókedvű, hol érzelgős cselekménye, naiv, egy­szerű romantikája, a régi Magyar­­ország életének egy-egy derűs darabkája hunyorgatott a “Tava­szi szerelem” cimü operett mesé­jéből a nézők felé. TETSZETT A KÖZÖNSÉGNEK Iván Dezső, a magyar nótaki­rály játéka, továbbá énekszámai s hegedűszólói. Amikor énekelt és hegedült, eleven élettel,“magyaros hangulattal volt tele a színpad és magával ragadta a közönséget, úgy, hogy a dörgő tapsnak se vége, se hossza nem volt. A zene­kar élén Pongrácz István karmes­ter ezúttal is mesteri tökéllyel dol­gozott. TETSZETT A KÖZÖNSÉGNEK Havassy Mimi, a budapesti hír­neves Rákosi sziniskolát végzett s Budapesten a Fővárosi Operett­­színház sok-sok sikert aratott ki­váló és ünnepelt primadonnájának finom játszanitudása, kedvessége, | frissen csengő hangja. Frissen, | megejtő kedvességgel buggyan a ] jókedve, az elérzékenyülésében benne piheg a szive és amit csinál, az tele van fantáziával, hévvel, pompás rutinnal. Megérdemelt, hatalmas sikere volt. TETSZETT A KÖZÖNSÉGNEK s hozzá még nagyon tetszett a Földessy Lilla és Gáthy Tibor nagyszerűen kiformált, kacagó­­kedvü kettőse, frissek és elevenek voltak, ügyességük, rakoncátlan s huncut jókedvük harsogva áradt minden szavukból, minden moz­dulatukból s nem győzték a tánc­számaikat, az énekszámaikat is­mételni. Földessy Lilla csupa élet, csupa jókedv, nagyszerű szubrett, sokszínű tehetség, aki minden sze­repében művészi becsű alakítást nyújt.Minden egyes fellépése biz­tos sikert jelent, az elmúlt színhá­zi szezonok legemlékezetesebb si­kerei az ő nevéhez fűződnek; sze­retettel s igaz megbecsüléssel tap­solja meg mindig a közönség; so­ha nem lépett a színpadra anélkül, hogy ne pompásan állta volna meg a helyét. Túlzás nélkül, igaz örömmel állapítjuk meg, hogy Magyar-Amerika legjobb és leg­kedveltebb művésznője. TETSZETT A KÖZÖNSÉGNEK Newman Kornélia, Amerika­­szerte ismert és kedves kómikáné, aki mindig nagyon kedvesen, drá­ga humorral ékeli bele magát az együttesbe, friss, fürge, pompás a karakirozó ereje és van benne va­lami megvesztegetően üde közvet­lenség is. Most is sok tapsot és megérdemelt tapsot kapott. Végül TETSZETT A KÖZÖNSÉGNEK és valljuk be őszintén: tetszett nekünk is, hogy Mikó István, a társulat sokoldalú igazgatója,egé­szen újszerű dologgal állt elő: há­lás köszönettel emlékezett meg a Rákóczi Egyesület Női Osztályá­nak lelkes munkájáról, akik Mes­senger Károlyné elnöknő vezetése mellett mindent elkövettek, hogy a pompás előadást sikert koronáz­za; kedves szavakban emlékezett meg a magyar sajtóról, amelynek munkásai szeretettel támogatják a küzdelmes és sok nehézséggel, fáradsággal járó magyar színját­szás kulturális ügyét. Köszönetét ! mondott e sorok írójának és a ma­­j gyár rádió-óra érdemes vezetőjé- 1 nek, Alexander Jánosnak, aki ugyancsak mindenütt ott van,ahol igaz és nemes magyar ügyet kell szolgálni. Francis Kalaman Egyleteink kalauza SUPREME FOREST WOODMEN CIRCLE NO. 2. KOSSUTH NŐI OSZTÁLY Elnök; Mrs. Mary Timko, 103 Fox St.; telefon 3-0736. Alelnök: Mrs. Elizabeth Varga. — Titkár: Mrs. Elizabeth M. Johnston, 103 Fox St.; telefon 67-3332; ugyan, csak a titkárnő a betegsegélyző ügykezelője. — Pénztárnok: Mrs. E. Kulcsár. — Jegyző: Mrs. Mary Bayer. —Trustee: Mrs. Stephen Mák. Számvizsgálók: Gáspár Pi­roska, Paul Istvánná. Az osztály­nak 24 tagból álló Igazgató Taná­csa van. Gyűléseit tartja minden hó második vasárnapján, a Rákó­­'czi Hall oldaltermében. BRIDGEPORTI ELSŐ 1848-AS FÜGG.MAGYAR BS. EGYLET ■Az egylet székhelye 429 Hallett Street. Az egylet tagja lehet min­den magyar férfi 60 éves korig és minden magyar nő 55 éves korig. Gyűléseit tartja minden hó első vasárnapján az egylet saját termé­ben, 429 Hallett St. és Fairfielden ■minden hó harmadik vasárnapján a Kálvin Hallban, 901 Kings High way. Mindkét gyűlés délután két órakor kezdődik. Elnök Bridgeporton Simon La­jos; Fairfielden Rivnyák János. Alelnök Bridgeporton Horváth Miklós; Fairfielden Szaszák Ist­ván. - Központi jegyző Szemetkó István. Központi titkár: Borsi Jó­zsef, kihez az egyletet érdeklő le­velek küldendők. Cime: 528 Black RockTurnpike, Bridgeport, Conn, telefon: 6-0917. Központi pénztár­nok Juhász József. Pénzügyi titkár BridgeportonTakács István; Fair­fielden Scsavnyiczky József. Be­teglátogató Bridgeporton: Juhász József, 1207 North Ave., telefon: 4-3892. Beteglátogató Fairfielden: Török János, cime: 99 Fiske St., Fairfield. Trustek: Juhász József, Leskó István. Házgondnok: Csor­ba Gyula. — Hivatalos orvos: dr. Orosz Lajos, cime: 555 Clinton Ave., telefon: 6-2279. — Hattagú bizottság, Bridgeporton: Takács István, Horváth Miklós, Gombos György, Kálmán János, Tóth Pál, Csordás Ferenc. Hattagú bizott­ság, Fairfielden: Szajkó János, Somogyi András, Kovács Pál, Kis József, Takács János, Halász Mi­hály. Hivatalos lap: az “Amerikai Magyarság”. ■3? ELSŐ OSZTÁLY, NEW HAVEN, CONN. Elnök, pénztárnok, ügykezelő s levelező titkár Mayer Ignáz, kihez minden levél cimzendő, 180 Rowe j St., New Haven, Conn.; alelnök: Sülök János; beteglátogató: Lik­­vár András, 133 View St.; ellen­őr: Sülök János; számvizsgálók: Sülök János, Barta István és ifjú Csapkovics János. Gyűléseit tart­ja minden hó második vasárnap­ján, délután 2 órakor a Magyar Házban, 142 Humphrey Street. AMERIKAI ÉLETBIZTOSÍTÓ SZÖVETSÉG “Bridgeporti Szövetség” 1. Oszt. Elnök és beteglátogató: Árva János, cime 564 Kossuth St., tele­fon 4-2267. Ügykezelő: Grega M. Dániel, Holland Hill Road. Fair­­field, Conn. tel. 9-9751. - Jegyző: Keresi János, 756 North Benson Rd., Fairfield, Conn. tel. 9-3970, akihez minden levelezés külden­dő. Gyűléseit tartja minden hónap negyedik vasárnapján, a Rákóczi Hallban. RÁKÓCZI SEGÉLYZŐ EGYESÜLET 147-IK NŐI OSZTÁLYA Bridgeport, Conn. Gyűléseit tartja minden hó má­sodik vasárnapját követő kedden, este 7 órakor, a Rákóczi Hall ol­daltermében. Elnök Messenger Károlyné; al­elnök Norton Ferencné; jegyző özv. Matzonkai Jánosné, titkár­­pénztárnok és pénzszedő Magyar Viktória (cime: 624 Bostwick Ave., tel. 3-8375 vagy 89 Round Hill Rd., Fairfield, Conn., telefon: 9-4175); ellenőrök: Máté Jánosné, Páll Imréné; — főbeteglátogató és tagszerző Kucsera Jánosné (cime: 309 Berwick Avenue, tel. 5-9514); beteglátogatók (Bridgeporton): Máté Jánosné; (So. Enden): Pav­­líscsák József; (Stratfordon) :Tóth Pálné; (Fairfielden): Páll Imréné. A számvizsgáló bizottság tagjai: Nagy Józsefné, Norton Ferencné, Kish Mihályné, Kucsera Jánosné. A vigalmi bizottság tagjai: Walsh Edwardné, Lázai Lászlóné, Vigh Mariska, Máté Jánosné, Páll Im­réné, Nagy Józsefné, MagyarVik­­í tória, Lengyel Istvánné, Melkó Jánosné, Kish Mihályné és Tóth Pálné. RÁKÓCZI SEGÉLYZŐ EGYESÜLET 69. Osztálya, Fairfield, Conn. Gyűléseit tartja minden hónap második vasárnapján, délután két órakor a Kálvin Hallban (901 Kings Highway. Elnök Szabó Ferenc; — alelnök Török János; pénztárnok Soltész János; titkár id.Straborny András, 1 861 Iranistan Avenue, Bridgeport 5, Conn., telefon 68-1141; jegyző Borona István; — pénzszedő Ma­gyar Viktória; beteglátogató s az Ifjúság; Osztály ügykezelője Sol­tész János, 375 South Benson Rd., Fairfield, Conn., telefon 9-1485; vigalmi bizottság: Somogyi And­rás, Porch János, Kiss Imre, Mol­nár Miklós. Orvas: Dr. Ralph J. Szűr, címe: 815 Clinton Avenue, tel. 4-2422. — Hivatalos lap az “Amerikai Magyarság”. RÁKÓCZI SEGÉLYZŐ EGYESÜLET 14-EK OSZTÁLYA Wallingford, Connecticut Gyűléseit tartja minden hó má­sodik vasárnapján, a Magyar Ott­honban, 147 Ward Street. Elnök Wigh János; — alelnök Koch Sándor; jegyző Porczio Já­nos; titkár Wigh István, cime: 95 So. Cherry St., telefon 9-5332; — pénztárnok Mushinszky István; pénzügyi titkár Szegedi Miklós; pénztári ellenőr Grúz István; az Ifj. Osztály ügykezelője K. Cse­­hovics István; beteglátogató Sze­les József, címe: 95 South Cherry Street, telefon 9-5209;— ajtóőrök: Koch Sándor és Novák József; — tagszerző és kollektor Szilágyi Jó­zsef, cime: 361 Center St., telefon­­száma 9-6359. — Hivatalos lap az "Amerikai Magyarság”. Daniela vizsgálódó szemekkel nézett Istvánra, aki ezt észrevette: — Bocsásson meg, kisasszony, hogy elkalandoz­tam. Busso tudja, hogy miért tettem. Ismeri a törté­netemet. Ha majd egyszer olyan jó barátommá lesz, amilyen Busso, talán elmondom, miért szerettem vol­na, ha Berken bárónéval beszélhetek. Föltéve termé­szetesen, hogy érdekli a történet. Daniela azt gondolta, hogy minden érdekli, ami Kolniko Istvánnal összefügg, de jó nevelése ennek bevallásától visszatartotta. Csak ennyit válaszolt: — Nincs mit megbocsátanom, Kolniko ur. Szóval, közölhetem, ugy-e, Krisztinával, hogy odaköltöz­ködnek hozzá. Az urak ráhagyták, hogy közölheti. — Sokkal kényelmesebbep fognak ott lakni, mint ebben a borzasztó penzióban. — És ön, kisasszony, remélhetőleg szintén odajön velünk? —• kérdezte István érdeklődve. — Majd meglátjuk. Ha nem kapok társalkodónői állást, akkor odaköltözöm én is. Akkor kettőjüknek be kell érniök három szobával, hogy a negyedikben én lakhassam. Ha viszont állásba mennék, a negye­dik szobát is a maguk számára' foglalhatják le. És, ugy-e, mégis csak a nagyobb kényelem a jobb, — tette hozzá huncut mosollyal, ami Kolniko Istvánt elragadta. Most Busso vette át a szót: — Ezzel összefüggésben nekem is van egy újsá­gom számodra, Daniela. Esetleg hamarosan szerez­hetek neked állást. Ma délelőtt Herder igazgató ma­gánlakásán voltam a találmányom ügyében. Herder igazgató nagyon szegényes viszqnyok közül küz­dötte fel magát. Üzleti dolgokban valóságos láng­elme, de társadalmi műveltsége hiányos. Felesége csöndes, egyszerű asszony, aki csak nehezen éli be­le magát az uj, fényes viszonyokba és akinek van bátorsága arra, hogy ezt be is vallja. Nem szereti az alakoskodást. Határozottan kedves és értékes egyé­niség. Igazgató urunk ezel szemben előkelő körökbe vágyik, mert imádja az előkelőséget. És e tekintet­ben minden reményét egyetlen leányába veti, aki valamikor nagy vagyonának örököse lesz. — Kató kisasszony nagyon szép, fiatal hölgy és ami ennél is fontosabb, nagyon szeretetreméltó. Előkelő penzió­ban nevelkedett és igy teljes birtokában van annak a társasági műveltségnek, ami nélkül szülei szűköl­ködnek. Melegkedélyü, előkelő gondolkodású lány­nak ismertem meg, aki veleszületett finom tapintattal a legnehezebb helyzetekben is megtalálja a helyes hangot. Ezt a tapintatot édesanyjától örökölte, akit természetes egyszerűsége és szivjósága minden nem illő dologtól visszatart. — Úgy látszik, alapos tanulmány tárgyává tetted a Herder—családot, — tréfálkozott István. Busso mély lélegzetet vett: — Több alkalmam volt rá, mint neked, István..... mert én nemcsak hivatalos alkalmakkor voltam a Herder-villában, hanem egyébkor is többször, ami­kor az igazgató meghívott, hogy a találmányomról beszélhessen velem. És ilyenkor mindig családja kö­rében fogadott. Meglehetősen pontos képet alkot­hattam magamnak erről a három emberről, mert ha egyedül vannak pompás villájukban, egyikük sem teszi föl a társaságban kötelező, láthatatlan álarcot. És, mint a cég alkalmazottja, nem számitok náluk társasági embernek, aki előtt restelkedniük kellene. Nos, ezzel a leányával Herder igazgatónak nagy tervei vannak. Amennyire megítélhetem, az igazga­tónak ebben a tekintetben meglehetős nehézségei lesznek, mert mint anyja, úgy ő sem vágyik az elő­kelő társaságokba, ha gyermeki türelemmel nézi is el az apja gyengeségeit. De nem ez a fődolog és csak tájékoztatásodra mondom el, Daniela. Most azonban rátérek a tárgyra. Ma reggel hallottam, hogy Her­der igazgatónő társalkodónőt vesz a leánya melllé, mert először ez az előkelő körökben szokásos; má­sodszor, mert felesége leánya kísérőjének kissé ne­hézkes. Azonnal rád gondoltam és említettem is ne­ki. Kató kisasszony azonnal melegen érdeklődött te irántad, mire atyja is kedvet kapott hozzád. Elmond­tam neki, hogy évekig voltál társalkodónő Berken báróné mellett és hogy legutóbb egy előkelő, gazdag orosz hölgyet kisértél utazásain, mire kedve csak fo­kozódott. Egyszóval, holnapután, vasárnap délben be kell mutatkoznod. Megígértem nekik, hogy elkí­sérlek. Mit szólsz hozzá? Mielőtt Daniela még felelhetett volna,Kolniko Ist­ván felfortyant: — Csak nem engeded nővéredet ennek az egysze­rű embernek a házába?.... Busso nevetett: — Sajnos, István, nincs módunkban, hogy olyan arisztokratikusan gondolkozzunk, mint te. És emel­lett ennek az egyszerű családnak a házában értékes emberek vannak. És nemcsak a feleségét és a leá­nyát tartom értékesnek, hanem őt magát is. Igenis, őt magát is, apró gyengesége, fölfelé való törekvése ellenére is, mert ez a vágyakozása nem nemtelen forrásból fakad. — Aztán meg, Kolniko ur, Herder ur az ön fő­nöke. Miért ne lehetne az enyém is? — mondá Da­niela. István végigsimitott a homlokán: — Mi férfiak vagyunk és a vele való összekötte­tésünk tisztára üzleti természetű. Ön azonban hölgy és a társalkodónői állás a családdal való együttélés­re kötelez. Izig-vérig előkelő személye nem illik ab­ba a környezetbe. Daniela ránézett és meglátta rajta az aggodalmat, hogy el kell szakadnia tőle. És ez nagy boldogsággal töltötte el. — Legyen nyugodt, Kolniko ur, — mondta aztán — én mindenüvé illek, ahol hü maradhatok magam­hoz. Miért volna ez éppen Herder igazgató házában lehetetlen? Bátyám nagyra értékeli az igazgató ne­jét és leányát, sőt magát az igazgatót is. Én rá va­gyok utalva, hogy magam keressem meg kenyere­­remet, mert nem akarom, hogy bátyám gondoskod­jék rólam. Fiatal vagyok, egészséges és nem szere­tem a tétlenséget. Nagyon kellemes lesz, ha meg­kapom az állást, mert bátyám közelében maradhatok és állandó érintkezésben lehetek vele. Nagyon ked­ves, Kolniko ur, hogy érdeklődik a sorsom iránt, de higyje el, mindenütt megtalálom helyemet, ahol be­csületesen és tisztességesen megkereshetem a kenye­remet. Számos előítélet a múlté már, Kell, hogy az ember beleélje magát a megváltozott viszonyokba. Ezt Berken bárónétól tanultam, aki méltósággal és panasz nélkül tűrt el nem egy megaláztatást, mert — nem tehetett másképpen. Kolniko István végigsimitott a homlokán, mintha a leány tekintetétől és szavaitól melege lett volna.... Megfogta a kezét és ajkához emelte: — Bocsásson meg, hogy bátorságot vettem ma­gamnak az ön dolgában való véleménynyilvánításra. De annyira egynek érzem magam Bussoval, hogy elég vakmerőén, testvéri jogaiból is részt kérek ma­gamnak. Helyes és jó mindaz, amit mond. Sok férfi tanulhatna öntől. De bár volna jogom és hatalmam arra, hogy az élettel való küzdelemtől megóvhassam önt. Az utolsó szavakat erős felindulás fütötte át. Daniela mélyen elpirult. Kezét nyújtotta a fiúnak: — Lovagi felfogása örömmel tölt el..... Nincs mit megbocsátanom, ellenkezően köszönetét kell önnek mondanom, amiért ilyen kívánságai vannak. Nyu­godt megfontolás után azonban igazat kell nekem adnia..... Annak, azt hiszem, nincs semmi akadálya, hogy megnézzem magamnak a Herder-családot és mérlegeljem, elfogadjam-e az állást? Lesz, remélem, szabad időm arra, hogy időnként megnézzem magu­kat és meggyőződjem, jól meg vannak-e Krisztiná­nál. Az lesz akkor az érzésem, hogy van otthonom, , ahová tartozom. És ez esetleg sok kellemetlenségen átsegít. István újra megcsókolta a leányka kezét. Szavai jól esetek szivének. ' XVI. FEJEZET Vasárnap Daniela Bussoval kirándult Grunwald­­ba. Villamoson mentek. A penziótól átszállás nélkül jutottak el a Herder-villáig. A leánykát meglepte a ház szépsége. Kis emelke­désen épült, parkszerű kert közepén. — Kívülről egészen előkelőén hat ez a villa, — állapította meg. A bátyja mosolygott: — Benn is ilyen; hála Herder Kató finom, pompás ízlésének. A kertajtó —- csöngetésre — magától kinyílt. Mö­götte széles, sárgakavicsos ut vezetett a villa fő­bejáratához. — Herder kisasszony eszerint érvényesíthette kí­vánságait a belső berendezésnél? — kérdezte nagy érdeklődéssel Daniela. — Kívül és benn minden az ő ízlése szerint tör­tént Herder igazgató bosszankodott ugyan, hogy leánya, aki — szerinte — kissé túlságosan sokat örökölt anyja egyszerű szokásaiból, nem hallgatott rá, de .ezúttal nem érvényesíthette vele szemben az atyai hatalmát és vérző szívvel belenyugodott a ke­­vésbbé fényűző megoldásba. S jól tette. Leánya két­ségtelenül jobban tudja, milyen berendezés illik egy előkelő házba, mint ő. Általában tudja, hogy tulaj­donképen mit akar. Anyja egyszerű jóságán kívül sokat örökölt atyja energiájából és céltudatosságá­ból is. Nagyszerű teremtés. Daniela oldalról, félszemmel vizsgálta a bátyját- Feltűnt neki, hogy valahányszor Herder Katóról be­szél, a hangja mindig áttüzesedik és a szeme való­sággal fellobban. — Nagy véleménnyel vagy, úgy látom, erről a leányról.... — A legnagyobbak amivel férfi nőről egyáltalá­ban lehet, — válaszolta Busso nyugodt és mosolygó határozottsággal. Daniela már nem válaszolhatott, mert közben a bejárathoz értek. Ott egyszerű, előkelő libériás inas fogadta őket. — Itthon vannak? — kérdezte Busso. — Itthon, doktor ur és parancsot kaptam, hogy önt és a kisasszonyt azonnal bevezessem. Az urasá­­gok a lakószobában vannak. Ez annyit jelentett, hogy a testvérek fogadásánál a háziak el akartak tekinteni a szertartásos külső­ségektől. Befelé menet, először egy nacjy hallba értek. A halinak szép mozaik-padozata volt, amelyet drága szőnyegek takartak. Az egyik sarokban, kis kerek asztal körül, hatalmas majolika-kandalló előtt, bőr­garnitúra állt. A hall mélyéről márványlépcső veze­tett föl az emeletre. A lépcsőt rézrudakkal leszorí­tott, zöld futószőnyeg diszitette. A hall is az előkelőség hatását keltette.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents