Szabad Sajtó, 1952 (46. évfolyam, 8-51. szám)

1952-03-07 / 10. szám

raclo, 7 Madison Avt., rth Amboy, K. /. VOL. 46. ÉVFOLYAM MARCH 7, 1952 NUMBER 10. SZÁM Ära 6cent THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER PUBLISHED IN PASSAIC & BERGEN COUNTIES “1 pledge allegiance to the flag of the United States of America, and to the Republic for which it stands, one Nations, indivisible, with liberty and justice for all” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES, CLUBS, FRATERNAL AND SICK BENEFIT SOCIETIES 7 ESEMENYEI AZ ELMÚLT KISHIREK A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL KEDDEN Truman elnök megtekintette azt a hajót, amely nem­sokára átmegy Európába, hogy a Földközi tengeren cirkálva, továbbit­­,,a Amerika Hangját a vasfüggöny mögötti országok felé. Truman el­nök ebből az alkalomból a hajó fedélzetéről rádióbeszédet mondott, atfiélyet a szabad országokban felállított amerikai és angol rádió-leadó cs közvetítő állomások átvesznek és eljuttatnak a világ minden részébe. TRUMAN elnök csütörtökön az Egyesült Államok népéhez rádió­beszédet intézett. Az elnök a szabad nemzeteknek nyújtandó nyolc mil­liárd dolláros amerikai segélygrogrammról beszélt, amelynek megsza­vazását a hét elején javasolta a kongresszusnak. ACHESON küHigynúnisxter múlt péntek este beszámolt az Egye­sült Államok népének az Atlanti Tanács lisszaboni értekezletén elért eredményekről. A külügyminiszter nyilatkozatát valamennyi amerikai rádió- és televízió-állomás közvetítette. Az amerikai külügyminiszter megállapította, hogy az elmúlt két év folyamán a szabad nemzetek ha­talmas lépést tettek előre az erő és az egység kiépítésének utján. ATCHESON külügyminiszter hétfőn az Atlanti Tanács lisszaboni tárgyalásairól a Szenátus külügyi bizottságának tett jelentést.-11-A KÉPVISELŐHAZ hétfői ülésén folytatta a kötelező katonai ki­képzésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Hl-' k , RICHARD RUSSEL, demokratapárti szenátor, bejelentette, hogy pályázik a demokratapárti elnökjelöltségre. Az 54 éves szenátor, aki a Szenátusban Georgia államot képviseli. Estes Kefauver szenátor után a második, aki igényét a demokratapárti elnökjelöltségre bejelentette. Russel jelölése mögött azok a déli demokraták állanak, akik főleg bel­politikái kérdésekben nem értenek egyet Truman elnökkel.-H­­. c A HIVATALOS amerikai statisztikai adatok szerint az Egyesült Államok és a szabad világ nyersolajtermelése 1952-ben rekord színvo­nalat ért el. Amerikában jelenleg naponta 7 millió 300 ezer hordó nyers Hajat termelnek, mig a szabad világ többi országaiban a napi nyers­olajtermelés 6 millió 700 ezer hordót tesz ki. Hl-AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK 250 millió dollárt fordít orvosi fő­­skoláinak tökéletesítésére és uj orvosi főiskolák építésére. Ebből az összegből, amelynek egy részét magánadakozásból gyűjtik össze, gyermek-kórházakat, laboratóriumokat és orvosi kutató-intézeteket etesitenek. NAGYBRTTANNIA formálisan átadta a nyugat-német kormány­nak a helgolandi szigetet, amelyet a nazik a háború alatt tengeralatt­járó támaszpontnak használtak. MÁSFÉL ÉV UTÁN ISMÉT ITT LESZNEK SÁROSSYÉK, A MÓKA NAGYMESTEREI... AZ ARANYTULIPÁN CÍMŰ MESEJÁTÉK MÁRCIUS HÓ 15-ÉN VASÁRNAP LESZ BEMUTATVA A SZT. ISTVÁN HALLBAN Sárossy Mihály s felesége, Mó­­rocz Gabi, az amerikai magyar színházlátogató közönség két ked­vence, a nevettetés két nagymes­tere,a tavasz folyamán ismét szín­házi körútra indulnak, teljesen új­jászervezett színtársulattal. Sárossy azt mondja, hogy sike­rült neki egy olyan rendkívüli produkciót összeállítani, amely az 1952-es tavaszi színházi turné va­lóságos szenzációja lesz. Az első szenzáció az, hogy most érkezett Amerikába a leghíresebb magyar bűvészek egyike, Károlyi György, aki “CAROLLY" néven szemkápráztató mutatványaival Európaszerte a legnagyobb sikert aratta. Ezt a kiváló bűvészt sike­rült megnyerni egy amerikai-ma­gyar színházi körútra. A második szenzáció az, hogy ezzel az egymagában is nagy szín­házi produkcióval egyesíteni fog­ják a már régóta tervezett s Buda­pesten 300 előadást megért leg­nagyobb sikerű magyar népi mese játékot, amelynek cime: “Arany­tulipán”. Gyönyörű dalok és táncok, szebbnél-szebb stilizált magyar ruhák és egy kitűnő erőkből álló színtársulat fogják felejthetetlen­né tenni ezt az előadást azok szá­mára, akik eljönnek. — Sárossy színigazgató kéri a közönséget, hogy erre a rendkívüli produk­cióra minél többen jöjjenek el, mert az ARANYTULIPÁN és CAROLLY, a bűvész csak egy­szer lesz látható. És hogy ezt min­denki számára lehetővé tegyék, a helyárakat nem emelik fel. Zenei vezető Arányi Kornél, a budapesti Odeon Hanglemezgyár volt első karnagya. — A társulat primadonnája egy uj, Amerikában eddig nem ismert budapesti csil­lag: Verő Erzsi, aki nagy sikere­ket aratott a Városi Színházban. * Az előadás helyárai: számozott jegy előreváltva 1 dollár 35 cent; a pénztárnál 1 dollár 50 cent. — Rendes belépőjegy, előreváltva 1 dollár 10 cent, a pénztárnál 1 dol­lár 25 cent. Jegyek olcsó elővételi áron már kaphatók: Mrs. Barabásnál, 127 Autumn Street, telefon 3-7730; a Knight Patikában, 10 Monroe St.; Arthur Importernél, 148 Market Street; — Garfielden Czágás üz­letében, a Belmont Avenuen. Kossuth eszméi ma is szivünkben élnek Gyönyörű ünnepséget rendeztek a new yorki szabadkőművesek Kossuth szobra előtt ♦ ♦ ♦ A new yorki állami szabadkő­műves nagypáholy vasárnap gyö­nyörű ünnepséget rendezett a new yorki Kossuth-szobor előtt, Kossuth Lajos amerikai látogatá­sának századik évfordulója alkal­mából és annak megemlékezéséül, hogy Kossuth itt, Amerikában lett szabadkőműves. Óriási tömeg vett részt az ünnepségen, amelyről az “Amerika Hangja" helyszíni köz­vetítést adott Magyarországra. A new york állami szabadkőműves páholyok, hadviseltek, magyar re­formátus egyházak s magyar egy­letek zászlók alatt vonultak fel, a szinte tavaszi napsütésben a Hud­son partján álló Kossuth-szobor elé. hogy tanúságot tegyenek ra­gaszkodásukról Kossuth eszméi iránt. • DEWEY KÉPVISELŐJÉ­NEK BESZÉDE Az ünnepség az amerikai Him­nusz éneklésével kezdődött, amely után Harsányi László református lelkész mondott imát. Az első szónok New York vá­ros helyettes polgármestere volt,, aki New York város nevében üd­vözölte a megjelenteket. — Utána Paul Lockwood,Dewey kormány­zó képviseletében beszélt és töb­bek' Között ezeket mondotta: — Remélem, hogy a. magyarok sohasem fogják elfelejteni azokat a szavakat, melyeket Kossuth La­jos mondott, amikor száz évvel ezelőtt Amerikába jött. “A zsar­nokságot és az elnyomatást csak hősies eltökéltséggel és erélyes és férfias ellenállással lehet legyőz­ni”. Kossuth ,odaadó szeretettel vi­seltetett Amerika iránt, mert Ame­rika örökre eljegyezte magát a szabadság és egyenlőség eszméjé­vel, amelyekért Kossuth Lajos is küldött. • CUKOR MÓR BESZÉDE A következő szónok Cukor Mór, a new yorki Ehlers-páholy volt főmestere és az amerikai ma­gyarság “grand old man”-je volt, aki gyönyörű angolnyelvü beszé­dével elragadta a közönséget. — “Mi, magyarszármazásu amerikaiak, — mondotta Cukor Mór, — büszkék vagyunk arra, hogy az amerikai szabadságesz­mék nagy harcosát- a mi szülőföl­dünk adta a világnak. Kossuth megalkuvás nélkül hirdette azokat az eszméket, amelyeket Amerika legdrágább kincsének tart s ame­lyek minden nemzet szabadságá­nak elengedhetetlen feltételei. — Kossuth nemcsak a magyar, ha­nem más népek szabadságáért is küzdött. “Kossuth szavai és jósla­tai ma is hitet, reménységet nyúj­tanak az elnyomottaknak és min­den szabadságszerető népnek”. Ezután Clarence Glass, a hew york állami Szabadkőműves Nagypáholy egyik volt vezetője beszélt. Rámutatott arra, hogy ez a? ünnepség elsősorban emlékez­­tetésül szolgál az ifjabb nemzedék­nek, hogy szivükbe véssék azokat ai elveket és eszményeket, ame­lyekért az emberi haladásnak olyan vezetői küzdöttek,mint ami­lyen Kossuth Lajos volt. í Az amerikai szabadkőművesek büszkék arra, hogy száz évvel ez­­ítt, amikor Kossuth Lajos Ame­rikában járt, tagja lett a Szabad­kőműves Páholynak.” • “AMERIKA NÉPE NEM FELEJTETTE EL KOSSUTHOT...” Ezután az ünnepség főszónoka, Richard Rowlands, a new york állami Szabadkőműves Nagypá­holy nagymestere következett, aki beszéde előtt koszorút helyezett Kossuth szobrára. — Kossuth Lajos — mondotta beszédében Rowlands, — a ma­gyar nemzet hagyományaihoz ra­gaszkodott, amikor az elnyomatás ellen és a szabadságért küzdött. A magyarok első királya. Szent István, már ezer esztendővel ez­előtt önrendelkezési jogot és val­lásszabadságot biztositott a ma­gyar népnek. Kossuth egész pá­lyafutása alatt nem engedte elfe­lejteni, hogy ezek a szabadságjo­gok a magyar nép örökségei közé tartoznak és amikor eljött az ide­je annak, hogy ezekért a szabad­ságjogokért az önkényuralommal szemben harcolni kellett, Kossuth hősiesen felvette a túlerővel szem­ben a küzdelmet. — Talán az egész világ sorsa máskép fordult volna, ha Orosz;­­ország nem avatkozott volna bele a magyar szabadságharcba s nem küldte volna haderejét a magyar szabadsághősök ellen. Kossuthnak menekülnie kellett. Törökország­ba ment, ahol nem élhetett szaba­don. Amerika népe ekkor meghív­ta Kossuthot és a magyar szabad­ságharc vezére száz évvel ezelőtt Amerikába jött, hogy innen foly­tassa harcát szülőföldje felszaba­dításáért. Amerika népe nem fe­lejtette el Kossuthot. Azok az esz­mék, amelyeket ő hirdetett, ott élnek minden amerikai szivében... Amerika szabadkőművesei a mai ünnepségen a szabadságeszmék halhatatlan apostolának, Kossuth Lajosnak emléke előtt tiszteleg­nek. Kitör-e újból a koreai háború? A kommunisták - a jelek szerint -csupán időt szeretnének nyerni*. * A Koreából érkező hirek ismét arra mutatnak, hogy a kommunisták a béketárgyalások elhúzásával arra törekszenek, hogy időt nyerjenek haderejük ki­építésére és a háború folytatására. Legutóbb azzal a kívánsággal állottak elő, hogy a fegyverszünet el­lenőrző bizottságának egyik tagja a Szovjetunió le­gyen. Az Egyesült Nemzetek csapatainak delegátu­sai közölték a kommunistákkal, hogy ehhez a javas­lathoz nem járulnak hozzá-és hogy ez az elhatározá­suk végleges és visszavonhatatlan. A kommunisták ennek ellenére is tovább ragaszkodnak ehhez a ja­vaslatukhoz és kitartanak amellett, hogy a Szovjet­unió semleges magatartást tanúsított a koreai hábo­rúval szemben. A kommunistáknak tisztában kell lenniök azzal, hogy nem vezethetik félre a világot. Az egész világ tudja, hogy a Szovjetunió látja el a kommunista hadsereget fegyverrel, munícióval, tan­kokkal, repülőgépekkel, köztük a legmodernebb MIG 15-ös vadászgépekkel. Ha tehát ennek ellenére fenntartják azt a nevetséges és szemérmetlen állítá­sukat, hogy a Szovjetunió semleges hatalom, nem lehet más céljuk, mint a fegyverszüneti tárgyalások meghiúsítása. A kommunisták különben csökönyösen kitarta­nak amellett az álláspontjuk mellett is, hogy a hadi­foglyok kicserélését nem lehet annak az elvnek alap­ján végrehajtani, hogy nem szolgáltatjuk ki azokat a hadifoglyokat, akik nem akarnak visszatérni Ko­reába. .A világszervezeti megbízottak ebben a kér­désben is világosan leszögezték, hogy nem hajlan­dók a kommunista követeléseket teljesíteni. — Az Egyesült Nemzetek számára alapvető erkölcsi kér­désről van szó. A világszervezeti főparancsnokság nem fog egyetlen egy hadifoglyot sem akarata elle­nére kiszolgáltatni a kommunistáknak. E két kérdés­sel kapcsolatban most már rövidesen ki kell derül­nie annak, hogy a kommunisták komolyan akarják-e a békét? * E pillanatban úgy látszik, hogy a kommunisták nem akarnak békét s a béketárgyalásokat csak azért folytatják, hogy állásaikat megerősithessék. Koreai tudósítások szerint a béketárgyalások nyolc hónap­ja alatt, állásaikat majdnem száz kilométer mélység­ben várszerüen kiépítették és megvert csapataikat teljesen rendbe szedték. Bár az Egyesült Nemzetek csapatainak parancsnoksága példátlan türelemmel folytatja tovább a tárgyalásokat,türelmüknek előbb­­utóbb végeSzakad és a kommunistákat nyilt színval­lásra fogják kényszeríteni. Ha háborút akarnak, megkaphatják, de ez esetben el kell készülve lenniök arra, hogy az Egyesült Nemzetek csapatai fel fogják használni ellenük az időközben nagy számban gyár­tott tüzérségi atombombát is, amellyel szemben meg­erősített állásaik sem fogják őket a vereségtől meg­menteni. Magyarországról megszökött fiatalember levele - az orosz táborok borzalmairól ■ ■ ■ Öt esztendős orosz hadifogságának történetét írja meg, Ausztriából, itt élő rokonainak Multheti lapszámunkban közöltük az első részét annak a levélnek, amelyet egy Magyarországról megszökött fiatalember irt Bridgeporton élő rokonainak. Ebben a levélben megírta annak az öt évnek a törté­netét, amelyet oroszországi munkatáborokban töltött. — Levelének itt következő részében megírja, hogy 1950 novemberében, miután elvesz­tette egyik szemét, az oroszok hazaküldték Magyarországra. Itt voltam 1950 november 25-ig. Ezt annak köszönhetem, hogy itt volt egy fiatal magyar hadifogoly orvos, akinek nagy képzettségét az oroszok is elismerték. És az utolsó napig, mint beteget tartott vissza. Neki köszönhetem, hogy szemem elvesztése után sem tettek ki a kór­házból. Ez alatt az idő alatt tizenhatan haltak meg, amelyből kilenc az oroszok hanyagságából történt baleset áldozata volt. November hó 25-én, délután, ismét vagonba raktak; 10 napi utazás után végre meg­érkeztünk Magyarországra. < Hogy fogadtak a “boldog népidemokrácia” egyenruhás pribékei? ♦ ♦ ♦ Az első magyar állomáson minden egyes vagonba HÁROM kék­ruhás ÁVO-s (a politikai rendőrség tagjai) szállt be és durva, erélyes hangon megtiltották, hogy egymással beszélhessünk. Majd az éjszaka leple alatt Budapestre loptak bennünket, mert ilyen dolgok éjjel történ­nek. HÁROM HÉTIG egészségtelen pincehelyiségben tartottak fogva, teljesen elzárva a külvilágtól. Még a szüleinket, hozzátartozóinkat sem tudtuk értesíteni. Összesen 980-an voltunk. December 30-án le­­ponyvázott teherautókon átvittek 80-unkat az Országos tenyészállat­vásár telep ISTÁLLÓIBA. Itt már 2000-en voltak. Január közepe tá­ján, 15—20-as csoportokban kezdtek hazaengedni bennünket. 1951 február 17 -én végre én is sorra kerültem az elbocsájtásra és február 18-án érkeztem haza. Megérkezésem után azonnal RENDŐR­HATÓSÁGI FELÜGYELET ALÁ HELYEZTEK. A politikai rend­őrségen szigorúan meghagyták, hogy CSAK JÓT SZABAD BESZÉL­NEM OROSZORSZÁGRÓL; ennek dacára én meg mindig az igazat mondtam el. Mert amit Magyarországon mesélnek a kolhozokról és a virágzó Oroszországról, abból EGY SZÓ SEM IGAZ. A felügyelés alá helyezésem pontjai a következők voltak: 1. A község területét enge­dély nélkül NEM HAGYHATOM EL. 2. Minden vasárnap délelőtt a községi tanácsnál jelentkeznem kell. 3. Közvetlen hozzámtartozóimon kívül MÁSSAL NEM ÉRINTKEZHETEM. 4. Semmiféle közlekedési eszközt NEM használhatok. 5. Postai küldeményeim RENDŐRI EL­LENŐRZÉS ALATT áll. 6. Távírót, telefont NEM használhatok é^ (Folytatás az ötödik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents