Szabad Kapacitás, 1997 (9. évfolyam, 1-2. szám)
1997 / 1. szám
Szabad Kapacitás 1997/1 Népszavazás négy IGEN-nel A közvetlen elnökválasztásról szóló referendum kérdé sére egyértelműen kell felelni, meggátolva így az al kotmányos válságot, és egyben bizonyítva - az eredmé nyes hadjáratnak a végső győzelem a koronája. A nép szavazás kudarcba fulladása az összegyűlt félmillió aláírás után ahhoz a világbajnoksági döntő labdarúgó mérkőzéshez hasonlítana, ahol a csatár egy tökéletes beadás után két méterről elvéti az üres kaput. Hasonló az ábra a NATO-referendum esetében is. Az ellenzék, beleértve a jobboldalt is nem volt a kérdés meg közelítésénél -elég elővigyázatos. Mértéktelen energiát po csékolt a népszavazás értelmetlenségének bizonygatására, . megfeledkezve arról, hogy a kormánykoalíció az elhatáro zásait rendre meg szokta valósítani. Vajon miképp ránci- gálhatjuk az egyébként NATO-párti szavazóinkat az ur nákhoz, ha heteken keresztül a referendum szükségtelen ségéről győzködtük őket? Vagy nem akarjuk, hogy részt vegyenek a szavazáson? A helyes megoldás módszere egy közös ellenzéki NA- TO-kampányban rejlik, amely végezetül három IGEN sza vazatot javasol. Csak így ütheti ki az ellenzék a referendum adujátt Meciar kezéből, csakis így kerülheti el, hogy ne es sen bele ismételten a konnányfő csapdájába, Meciar megté vesztő kérdéseire adott három IGEN nem az atomfegyverek telepítését és NATO alakulatok telepítését jelenti, hanem' há romszoros -bizonyságtétel a nyugati világ mellett. Alaptala nok a kérdések, hiszen a NATO már többször is leszögezte: nem tervez atomfegyver-telepítést a csatlakozó államokban, de még csak katonai ' támaszpontokat sem. Miért' is tenné ezt, hiszen a szövetség .nem tart Oroszországtól vagy a távol keleti államoktól közvetlen katonai beavatkozástól. A NA TO bővítés napjainkban a demokratikus államiság határai nak a kibővítésé jelenti. A három IGEN komoly és döntő felelet: komoly jelzés a nyugati rendszereknek és ez ellenzék határozott NATO- csatlakozására utal. Komoly válasz a három IGEN, mert Négy IGEN-t a népszavazáson! A parlament döntése alapján a köztársasági elnöknek harminc na pon belül népszavazást kell kiírnia a NATO-ba való belépés kér désében. A lakosságnak ugyanakkor választ kell adnia arra is, hogy kívánja-e atomfegyverek és katonai támaszpontok telepítését az ország területén. Ezzel egy időben folyik a köztársasági elnök közvetlen választását szorgalmazó - aláírásgyűjtés is. A Magyar Polgári Párt arra kéri Michal Kovác államfőt, hogy a két népsza vazást egy időben írja ki. Ez lehetővé tenné, hogy a lakosság döntő többsége részt vegyen a népszavazáson. A Magyar Polgári Párt azt javasolja tagjainak és Szlovákia ösz- szes demokratikus érzelmű polgárának, hogy valamennyi kérdésre egyértelmű igennel feleljenek. Szlovákiának elemi érdeke, hogy NATO és az Európai Unió tagjaként végleg eltávolodjék a kaoti kus Kelet és Balkán világától, miközben biztonságát saját hadse rege és a NATO biztonsági rendszere szavatolják. Nem szabad kétséget hagynunk sem -a kormány koalíció, sem pedig leendő- nyugati szövetségeseink előtt az ország elkötelezett ségét illetően. Be kell bizonyítanunk, hogy Szlovákia, és benne a szlovákiai magyarok az európai integráció, a demokrácia útján haladnak, és a polgárok számára a jólét, az anyagi és személyi biztonság lehetőségét kívánják szavatolni. Ennek kulcsa napjainkban az egyértelmű kiállás és a négy IGEN. Gyurovszky László 1997. február 16. :■ az MPP alelnö- ke Parlamenti napló Február 4-én, kedden kezdődött a parlament 24. ülésszaka, amely nek egyik legfőbb érdekességét az új házszabály első ízben történő alkalmazása jelentette. A törvényhozás azzal kezdte a munkát, hogy meghatározta a tanács kozásának a rendjét. Ez a lépés az új házszabályból következett, mi képpen a műszaki berendezéssel történő szavazás is. Az új előírá soknak megfelelően módosult a mentelmi- és mandátumvizsgáló bi zottság - összetétele. Tagjainak száma 15-ről 19-re emelkedett: a Ma gyar Koalíció frakcióját Bauer Edit, az MKDM frakcióját Farkas Pál képviseli. Csütörtökön a Szlovák Nemzeti Tanács fennállása óta elő ször került sor a „kérdések órájára” (természetesen az új házsza bálynak megfelelően), amelyben a miniszterelnök, s a miniszterek kötelesek válaszolni a feltett kérdésekre. Vladimír Meciarra mind össze 15 perc van előirányozva, míg a többi miniszter számára 45 perc. A különbség túl elnagyoltnak bizonyult : a kérdések elsősor ban a miniszterelnökre záporoztak. A pénteki ülésnapon a törvényhozás döntött a rádiótanács megüre sedett posztjáról - Miklósi Péter személyében magyar jelölt is volt. Sajnos az sem segített, hogy a KDH és a DU is visszavonta saját je löltjét: Miklósi mindössze 35 szavazatot kapott, így Pavol Fábián, a baloldal jelöltjét választották meg a képviselők. Az Alkotmánybíró ság megüresedett posztjára az államfőnek Ján Cuper, a HZDS jogi „nagyágyúja” (ahogy a szlovák újságírók jellemzik - a ,jogi kated ra”), ill. Ľubomír Dobrík között kell választania. Február 11.-én, kedden robbant a bomba, amikor az eddig engedel mes "mamelukokként" szavazó kormánypárti képviselők nem sza vazták meg az elnök által visszaadott Btk-módosításokat (köztársaság-védelmi törvényt). A törvény módosítása ellen szava zott Kölnik, Poliak, Polák a ZRS-ből, s tartózkodott, ill. nem szava zott Tamóczy Árpád, Borovský, Cuper, Derfényi, Glinský, Kraus a HZDS-ből. A kormánykoalíciónak még három szavazatra lett volna szükség a törvény elfogadására. Ez ingerelte fel annyira Ján Slotát, hogy a Szlovák Televízió híradójában nyíltan megfogalmazta, hogy kifricskázza Meciart és konnánykoalicióját az értelmetlen kérdései miatt. Amennyiben az ellenzék nem vállalja a három IGEN-t, az annyit jelent hogy: 1. Nem veszi komolyan a NATO-bővítés küldetését, il letve nem hisz a szövetség - őszinte szavainak. 2. Nem hisz saját erejében, abban, hogy képes meg győzni választóit a három IGEN helyénvalóságáról. Ha ebben nem hisz, akkor miképp bízhat a választási győ zelemben? Petőcz Kálmán alelnök Megjelent: SME, 1997. márc.5., fordította: H. Kubik Kata