Szabad Kapacitás, 1996 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1996 / 2. szám
Szabad Kapacitás 1996/2 Párhuzamosan azzal a ténnyel, hogy tanúi voltunk az önkor mányzatiság és a demokrácia szellemével ellenkező törvényhozási lépéseknek, a . megoldásra váró valóban fontos feladatokat csak ha logatta a kormány. Elsősorban a közigazgatási reformot, melynek egyes elemei a regionális önkormányzatok letrebozasa. az orsArn új területi felosztása, az önkormányzatok finanszírozása, az új gazdo- sági elosztási rends/erek kidolgozása a községek, a régiók és az állom között nagyrészt megoldatlanok maradtak ill. saját közpon tosító törekvéseinek rendelte alá azokat o kormány. Ma, hat évvel az önkormányzatok létrejötte után elmondhatjuk, hogy a helyi onkorмány/atok jelenlegi rendszere nem felel meg a modern, debokraiikus társadalom igényeinek. Az államigazgatás látja el a hatáskörök jelentős részét, belyakadályozza a szabadon választott önkormányzatokat abban, hogy ‘teljesítsék választóik aka ratát. A másik legjelentősebb probléma az önkormányzatok gazda sági hátterének biztosítása. 1991-től fokozatosan csökken az ön kormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott állami támo gatás. Évről évre csökken a községek költségvetésének a bruttó ha zai össztermékhez viszony ított aránya. Jelenleg alig éri el az 5 szá zalékot, míg ez a szám Csehországban 10, Magyarországon 18 szá zalék körül mozog. A központi adók egy részének a lakosság ará nyában történő elosztása az önkormányzatok részére ugyan a leg egyszerűbb, ugyanakkor a legkevésbé serkenti az önkormányzato kat a gazdasági tevékenység élénkítésére a községben. Kifejezetten tartbalallan állapod hogy a költségvetési szabályok Minden évben változnak, minden évben a költségvetés vitájában dől el milyen részt kapnak a községek ■ a központi adókból. így stabilitásról még egy év távlatában sem beszélhetünk. A kormány központosító ■ tö rekvéseit szolgába az önkormányzatok egyes beruházásainak köz pontilag igazgatott alapokon keresztül történő finanszírozása is. A polgárok végre nyugalmat és áltekinlhetö közigazgatást akar nak. Ügyeiket minél egyszerűbben, egy helyen, a legközelebbi hi vatalban szeretnék intézni. Erre a legalkalmasabbak az önkormány zatok, hiszen ezek vannak a legközelebb, ezeket választások útján közvetlenül tudja befolyásolni. Az állampolgárok alapvető politikai jogai közé tartozik a közügyek intézésében való részvétel, a köz igazgatási reform elsőrendű célja a Magyar Polgári Párt számára olyan elrendezés kialakítása, mely lehetővé teszi a polgároknak e joguk minél hatékonyabb érvényesítését. Az államisa/galási hivatalokra az utóbbi években a gyakran változó kormányok által vrgrebaJlotl politikai tisztogatások voltak a jellemzőek. Ez a jelenség kedvezőtlenül befolyásolta azok szak mai ■ színvonalát, a hivatalokban dolgozók munkáját. A községek jogkörei hiányosak, elsősorban az iskolaügy. szo ciális ellátás, egészségügy, vízgazdálkodás és az energetika terén, így nem tudják megfelelően elősegíteni a községek fejlődését, lako saik igényeinek kielégítését. E jogkörök, és az ezzel kapcsolatos vagyon átadását bár évek óta tervezik. A rendezetlen tulajdonjogi viszonyok, melyek rendezésére évtizedekig nem fordítottak gondot, tovább nehezítik a községi vagyon kihasználását. Szlovákiában jelenleg 2 858 község van, ebből több mint 2 700 községnek kevesebb Mini 5 000, 1955-nek pedig kevesebb mint 1 000 lakosa van. A kisközségek nehezen tudják ellátni feladataikat, kevés vagyonnal, bevétellel rendelkeznek. 1989 óta növekszik a kisközségek száma, számos község önállósodott az elmúlt pár év ben, ami ellentétes folyamat az utóbbi évtizedek nyugat-európai fejlődésével. A kisközségekben élők számára ez az önállósulás mégis javulást hozott a rendszerváltást megelőző évtizedek közpon tosító politikájával ellentétben. A magyarság szempontjából itt ki kell emelni az újra indított kisiskolák jelentős számát ezekben a községekben. A kisközségek magas száma azonban akadályozza további jogkörök átruházását a helyi önkormányzatokra. Szlovákiában ma nem létezik a régiók közötti kiegyenlítés rend szere, holott nagy különbségek léteznek az ország egyes területei között. Több régió elmaradottnak mondható. Ezekre nagy munka nélküliség, fejletlen infrastruktúra, jelentős elvándorlás a jellemző. Dél-Szlovákia túlnyomó többsége ilyennek tekinthető, elsősorban a Nagykürtösi, Rimaszombati. Rozsnyói, Kassa-vidéki. Tőketerebesi járások tartoznak az elmaradott régiók közé. Ezeknek a régióknak a fejlettebb területekhez viszonyított helyzete csak romlott az elmúlt években a piacgazdaság kialakulásával. Az ország belső jogrendje nem segíti az önkormányzatok hatá rokon átnyúló együttműködését, a kormány elutasítóan lép fel min den ilyen - kezdeményezéssel szemben, ugyanakkor Nyugat- Európában az egyesülés folyamatával párhuzamosan több határo kon átnyúló eurorégió alakult ki. Ezek kezdeményezői a helyi és regionális önkormányzatok voltak. A Magyar Polgári Párt a less/üksésesebb teendőket az elkövet kező években a következőkben látja: Szlovákia csatlakozzon a Helyi önkormányzatok Európai char tájához, mellyel közelebb kerülünk az európai normákhoz a helyi demokrácia területén. Növelni kell a központi adókból a községeknek juttatott részt, hogy megfelelően elláthassák feladataikat. Az elosztás olyan rend szerét kell kialakíTani Mely érdekelte teszi az önkormányzatokat a gazdasági tevékenység élénkítésében a község területén. A közsé gek anyagi hátterét stabilizálni kell, garantálni kell hosszabb időre (4-5 év) a központi adóbevételek nekik juttatott részét Növelni kell az önkormány/alok által közvetlenül isazsalOlt adók mennyiségéL ezzel csökkenteni az önkormányzatok függőségét a mindenkori kormánytól. Pontosan meg kell határozni az állami céltámogatások megítélé sének rendszerét, hogy ezzel csökkenjen a szubjektív megítélés le hetősége. Be kell vezetni a szegényebb és gazdagabb régiók közötti anyagi kiegyenlítés rendszerét. Ennek működtetése, tovább fejlesz tése a mindenkori kormány feladatai. Törvényekkel kell elősegíteni a tulajdonviszonyok rende/rsét. a nevesítetlen földterületek kerüljenek a községek tulajdonába. Törvény által kell meghatározni a községek kötelezően ellátan dó, valamint önkéntesen vállalt feladatait, az utóbbiak végrehajtá sáról a községek szabadon döntenének:. A községek vállalkozásait törvény által kell szabályozni és csu pán azokra a területekre kell korlátozni, melyeken a piacgazdaság feltelelei között a Magánvállalkozások csekély aklivitásl fejtenek ki, ugyanakkor a község és a lakói számára szükségesek. Létre kell hozni a rei’ionális önkormányzatokat, melyek va gyonnal, adóbevételekkel és választott szervekkel rendelkeznek Majd. Ezek azonban nem lehetnek a pénzek újraosztásának köz pontjai fes a községek felettes szervei. A területi és közigazgatási felosztásról elfogadott törvényt egya ránt bírálták a köztársasági elnök, az önkormányzatok szövetségei, a szakemberek és az ellenzék, mivel nem veszi figyelembe a gazda sági, történelmi, infrastrukturális és nemzetiségi szempontokat. A hivatalok területi elhelyezkedésének lakosság számára az ügyeik könnyebb intézést kellene szolgálnia. A községek számára a tör vény nem adta meg a lehetőséget, hogy beleszóljanak melyik na gyobb közigazgatási egységhez kívánnak tartozni. Ezért szorgal mazzuk ennek a törvénynek alkotmánybírósági felülvizsgálatát és esetleges módosítását. A ’terülerti és közisazsalási felosztás figyelmen kívül hagyja az etnikai elvet, az ET 1201-es ajánlását, a magyar szlovák alapszer ződést és más nemzetközi dokumentumokat. A nagyobb egységeket úgy alakították ki, hogy azokon belül a magyarság mindenütt jelen tős kisebbségbe szorul, mely akadályozza a kisebbségek alkotmá nyos jogainak gyakorlását. A jelenlegi törvény módosítása mellett a regionális önkormányzatok kialakításánál a jövőben törekedni kell arra, hogy azok száma Meghaladja a most kialakított kerületek szá mát és ezekben a magyarság nagyobb számarányt érjen el. A helyi állabigazgatásról ■ elfogadott törvény a kormány centra lizáló törekvéseinek és a pártérdekeknek rendelték alá. ' Az állaM igazgatásban a párt szimpátiák és nem a szaktudás alapján válogat ták a dolgozókat, o magyar nemzetiségűek aránya rendkívül ala csony az apparátuson belül. A HZDS a most végrehajtott tisztoga tásokkal és kinevezésekkel oz állabaparátusbon jelentős lépést tett az állampárta válásának folyamatában. Mivel a magyarlakta terüle teken többségén nem hoztak létre újabb járásokat és a körzeti hiva talokat Megszüntették, az ügyintézés távolabb került az itt lakó pol gároktól. Azzal, hogy több délszlovákiai kisváros nem vált köz
