Szabad Kapacitás, 1996 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1996 / 2. szám
Szabad Kapacitás 1996/2 esetében, csakhogy ez az eljárás nem veszi kellőképpen figyelembe a gazdaság szerkezeti változását, és a régiók gazdasági fejlődésének elősegítését. Nem ellensúlyozza az adók jelenlegi előnytelen mértékét az sem. hogy léteznek különféle vállalkozástámogató intézkedések. Ezek viszont, néhány kivételtől eltekintve igazságtalan játékszabályokat visznek a vállalkozási szférába. Az ilyen intézkedések bizonytalan ságot jelentenek és a hosszú távú stratégiák kidolgozása helyett rövidtávú nyereségre ösztönöznek adócsalások árán is. Az MPP tudatában van az adócsalások elterjedésének és tenni fog ellene, hiszen azok növekedésével nemcsak megnehezül az adókból származó bevételek biztosítása, hanem az rontja a társadalmi erkölcsöt is. Az adóbevételek növelésével több más probléma is van:- Nem nő a termelés és a lakosság vásárlóereje, illetve nem vallják be az adózók az összes jövedelmüket, a magas adókulcs miatt kibúvót keresnek a vállalatok és a vállalkozók.- Az adók mértéke jelenleg nem veszi figyelembe a területi diffe renciáltságot sem. amely egyes régiók gazdasági megerősödéséhez ill. felzárkózásához vezethetne. Az adórendszer legnagyobb hiányossága az. hogy a meghirdetett elvek és a tapsztalható gyakorlat nincs összhangban. A meghirdetett vállalkozástámogatás, az újraelosztás folyamatá nak egyszerűsítése vagy a nyitás a nyugati gazdaság felé csak rész ben sikerült s a sikertelenség egyik fő oka éppen az adózási elvek be nem tartása. Rossz az adóbefizetések mértéke, problematikus az adók igazságossága, de ide tartozik az is, hogy nem stabil ill. túlsá gosan változó az adórendszer. A jelenlegi adótörvények nem pon tosak, nem világosak, sőt néhány esetben ellentmondóak. Ez több negatív következménnyel jár: a törvény hiányossága növeli a nem befizetett adók mértékét, ezzel kiváltja az adóbeszedő apparátus létszámemelését és az azzal kapcsolatos újabb költségemelést is. A jobb adórendszerrel való elvárásaink a következők: 1. Csökkenteni az adózás mértékét tekintettel a biztosítási kötele zettségekre, hogy az elbírható és motiváló legyen. 2. Javítani a törvények minőségét és csökkenteni azok megváltoz tatását. mert azok destabilizációs tényezőként hatnak a vállal kozásokra. 3. Növelni a régiók ill. falvak és városok bevételi arányát az összadóbevételből. tekintettel az új területi elrendezésből kö vetkező szükségletekre is. 4. Kiadni a környezet védelmére szolgáló törvényt, amely már 1992-től hiányzik. 5. Növelni az adóeljárásokkal kapcsolatos munkákat az adóhivata lok működésének javításával és megfelelő törvényi kerettel. 6. Minden adótörvényt átértékelni ill. újakat elfogadni az EÚ el várásaival összhangban. 7. A tervezett tulajdonból ill. annak növekményéből befizetendő adó bevezetése előtt tudatosítani, hogy ne csak az új növekmé nyekre vonatkozzon. Infarstruktúra, telekommunikációs politika Szlovákia telefonhálózata meglehetősen elmaradott a fejlett európai államokhoz viszonyítva. Megközelítően 20%-os a telítettség 100 lakosra, amely arány 1996-ban nem elégítette sem a hazai elváráso kat sem a nyugati követelményeket. Megfigyelehetö viszont a ma gánszektor e területen belüli rohamos fejlődése. Az MPP többször hangsúlyozta már. hogy a vállalkozás elkerülhetet len feltétele a jó kommunikáció lehetősége. Ezért szorgalmazni fogjuk a telefonhálózat dinamikus fejlesztését úgy. hogy 2000-ben 100 személy re 34-36 fő telefonállomás jusson. Ehhez elkerülhetetlen a telefonháló zat kiszélesítése. Ez két módon lehetséges:- vezetékes telefonhálózat kibővítésével.- rádiótelefon-hálózat kibővítésével. Támogatjuk tehát az efektív beruházásokat, tudatosítva, hogy a beruházások előkészítésében az államnak pártatlan de mérvadó sze repet kell vállania. Kezdeményezni fogjuk a kompakt településeken a helyi telefon kábel-hálózat kibővítését úgy. hogy a lakások 80%-a fő telefonál lomással lehessen kielégítve. Célunk, hogy a telefon bevezetésnek ideje az igényléstől számít va lényegesen csökkenjen úgy. hogy a kérések 90%-át 6 hónapon belül rendezni lehessen. Szorgalmazzuk a helyi telefonközpontok modernizálását olymódon, hogy 2000-ben az összkapacitás 80 %-a - a növekvő igények kielégíté sének szükségessége miatt -- digitális technológiával működjön. A mobil rádiótelefon-hálózat kibővítésén kívül tovább kíván juk fejleszteni az egyirányú személyhívás-hálózatot (paging), adatátvitelt, stb. Aárdiókommunikációs-hálózat gyorsütemű fej lesztésé elkerülhetetlen része a modern társadalomnak és Szlovákia Európai Unióhoz való csatlakozásának. Bővíteni kívánjuk a telekommunikációs szolgáltatások hálózatát, mint pl.: alapszolgáltatások kibővítése, hozzáadott értékű szolgálta tások nagyobb mértékű bevezetése stb. Tudjuk, az itt felsoroltakhoz sok pénz kell. A költségeket rész ben hazai (saját) bevételből, részben pedig külföldi bankok által nyújtott kölcsönökből lehetséges fedezni. Okos tarifapolitikával és értelmes takarékossággal az itt felvázolt terveink reálisak. A szlovákiai magyarság gazdasági megerősödése Nemzeti közösségünk fejődésének alapja a szilárd gazdasági háttér. Csak a gazdaságilag erős, felkészült és nyitott társadalom képes felül emelkedni a kicsinyes nemzeti és nacionalista indulatokon. A szlovákiai magyarság kedvező helyzetben van, hiszen termé keny mezőgazdasági területen él. és alkalma van kihasználni a hatá rokon átnyúló regionális gazdasági együttműködés lehetőségeit. Ez olyan előnyt jelent számára, mellyel élnie kell. A privatizáció ré vén, vagyonjogi helyzetének rendezésével, átgondolt gazdasági stratégia kidolgozásával és széleskörű gazdasági kapcsolatok ki alakításával ez az előnyös helyzet tovább javítható. Meggyőződésünk, hogy azok, akik a gazdálkodás területén bizonyí tani tudnak, elég erősek lesznek ahhoz, hogy egyéb érdekeiket is meg fogalmazzák és érvényesítsék. Csak akkor lesz a magyarság gazdag, ha egyes tagjai gazdagok lesznek, és minél inkább lesznek gazdaságilag önállóak, annál nagyobb lehetőség nyílik a magyarság egyéb intézmény rendszerének megszervezésére és működtetésére. Az EU-hoz való csatlakozás Tudatosítani kell, ha a Szlovák Köztársaság nem lesz az Európai Unióba a belépő posztkommunista országok első csoportjában, véglegesen az elmaradott, gazdaságilag fejletlen országok kategó riájába kerül. Ez a tény a magyar kisebbség sorsát nemcsak politi kai szempontból, hanem gazdaságilag is lényegesen befolyásolná. Az évtizedeken keresztül folytatott szocialista iparosítási politika, majd az utóbbi évek pauperizáló gazdaságpolitikája Dél- Szlovákiát már ma az elmaradott régiókhoz csatolta. Bel és kül földi tőkebefektetés hiányában Szlovákia déli része a legrosszabb gazdasági és szociális mutatószámok hordozója. Itt a legmagasabb a munkanélküliség rátája, itt a legalacsonyabb a lakosság átlagos műveltségi fokozata, itt kerül sor a szociális diferenciáció legmaga sabb értékű alakulása.
