Szabad Kapacitás, 1996 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1996 / 1. szám
ESEMÉNYEK csupán a magyar kisebbség, de a számukra ellentétes, nézeteket valló demokra tikus szlovákok ellen is. Bárkire, aki úgymond "megsérti a törvényt", ráfoghat ják, hogy szlovákságellenes, nemzetellenes. Emögött a nemzeti-ideologisztikus retorika mögött azonban nagyon is kéz zelfogható gazdasági érdekek húzódnak meg, vagyis az, hogy senki ne zavarhas sa őket az állami vagyon további privatizációjóban. Erre szolgál a készülő tör vény a Maticáról is, amely olyan különleges helyzetet biztosít számára, mint valamikor a kommunista párt tő ideológiai oszrtályának volt Ha ezt a törvényt elfogadják, akkor egy nacionalista ideológia nevében fogják irányítani az orszá got. További céljuk a nemzeti erőknek a nyelvrendőrség bevezetésével, vala mint az elfogadott magas büntetésekkel az, hogy az állam így beavatkozhasson az állampolgárok életébe, szabályozza azt, s büntetések kirovásával, tönkre te gye az ellenzéki, vagy neki kényelmetlen sajtótermékeket, és megszűntetethesse a nem szlovák nyelvű sajtót tehát újra bevezesse a cezúrát. 2/ A nyelvtörvény legnagyobb hiányosságát A törvény kiszorítja a kisebbségek nyelvét a hivatalos nyelvhasználatból, a közélet minden területéről. Ilyen értelemben ellentétes a Szlovák Köztársaság Alkotmányának 33. cikkelyével, miszerint "Bármely nemzetiségi kisebbséghez vagy' etnikai csoporthoz való tartozás senkinek sem lehet a hátrányára". A szlo vák ny elvet az ország szuverenitásának a jeleként határozza meg, s aki nem ezt a nyelvet beszéli, az sérti az ország szuverenitását. A törvény beterjesztői nem vették figyelembe az Alkotmány 6. cikkelyének 2. bekezdését, mely szerint a más mint államnyelvek liasználatát a törvény sza bályozza. Nyelvhasználat a hivatalos kapcsolatban. A törvény L §-a deklarálja, hogy nem érinti a kisebbségek nyelvének a használatát. Ezzel szemben azonban a törvény 12. §-a hatályon kívül helyezi az eddig érvényes, liivatalos nyelvhasználatról szóló 428/1990-es törvényt, amely meghatározott körülmények között lehetővé tette a kisebbségek nyelvének liasználatát a hivatalos kapcsolatban, ott ahol a kisebbségek a lakosság több mint 20%-át teszik ki. A törvény tehát megszüntet egy jogszabályt, és nem ren dezi a kérdést még akkor sem , hogyha több más érvényben maradt törvényre hivatkozik. Ezek a törvények ugyanis vagy egyáltalán nem érintik ezt a problé mát, vagy csak általánosságban tartalmaznak egy-két megállapítást. A törvény 3. §-a kötelezővé teszi, hogy az államigazgatásban, önkonnány- zatokban illetve egyéb állami és közjogi intézményekben valamint az ezek által alapított szervezetekben az ott dolgozók, alkalmazottak államnyelvet liasználja- nak a luvatalos érintkezésben, és minden beadványt, kérvényt stb. csak akkor fogadják el, ha államnyelven íródott. Tehát tilos a hivatalos személynek a ki sebbség nyelvén megszólalni, más mint szlovák nyelven a polgároktól írásos beadványt elfogadni, még akkor is, ha az neki magának is az anyanyelve, tilos kisebbségi nyelven polgári esküvőt tartani, önkormányzati ülésen magyarul fel szólalni, akkor is ha valamennyi képviselő magyar. Az állami, közigazgatási, közjogi intézményekben a munkaviszonyba való felvétel feltétele a "megfelelő" nyelvismeret bizonyítása, mivel azonban ezt semmilyen törvényes előírás nem fogja szabályozni és nem világos, hogy ez a fogalom mit takar, hátrányos megkülönböztetésre nyújt lehetőséget. A törvény ezen paragrafusa ellentétes az Alkotmány 34. cikkelyének 2. bekezdése b/ pontjával és alü. cikkely 1 bekezdésével miszerint az alapvető emberi jogok elidegeníthetetlenek és megszüntethetetlenek. Oktatásügy A törvény a 4. §-ban foglalkozik az államnyelv használatával az oktatás ügyben, azt állítva, hogy a kisebbségi okatásügyre nem vonatkozik, de kötelező vé teszi, hogy' az egész iskolai ügyvitelt szlovákul kell vezetni. Ezentúl nem le hetnek tehát kétnyelvű iskolai bizonyítványok, csak államnyelven készülhetnek. Tájékoztatás és médiák A törvény az 5. §-ban foglalkozik az államnyelv használatának kérdésével a médiákban és a tájékoztatásban. A helyi és regionális rádió- és TV-állomások adásának a nyelvét oly módon szabályozza, hogy a másnyelvű adások sugárzását csak a már egyszer államnyelven sugárzott adás sugárzása előtt vagy után enge délyezi. A törvény tiltja a magyar nyelvű gyermekfilmek, videokazetták/12 éves korig/ forgalmazását is. Ez ellentétes az Alkotmány 34. cikkelyének 1. bekezdé sével, amelyik garantálja az információ tévesztésének és befogadásának a jogát, mint ahogyan ellentétes ezzel a törvény 5. §-nak 5. bekezdése is, mely szerint a lap- és könyvkiadás csak államnyelven történhet. Hiába tartalmaz a törvény utalást a 81/1966-os törvényre, amely úgymond szabályozza a nem államnyel ven történő lap- és könyvkiadást, ez a törvény semmilyen utalást nem tartalmaz erre vonatkozóan. így a kisebbségi könyv- és lapkiadást a kultúralis minisztéri um 1996. január 1 -tői akár meg is szüntetheti. A gazdaság, szolgáltatások és az egészségügy A törvény 8. §-a szabályozza az államnyelv használatát a gazdaság a szol gáltatások és az egészségügy területén és kiterjeszti a magánszférára is. A törvény a 8. § 5. bekezdésében kimondja azt is, hogy a közjogi eljárasok- ban/bíróság előtt, kártérítési követelésnél/ csak a szlovák nyelven kiállított szer ződés az elfogadható. Tehát ez azt jelenti, hogy pl. szlovák bíróság előtt az, aki külföldön vásárolt árut, s ehhez idegen nyelvű jótállási bizonylata van, szükség esetén nem tudná érvényesíteni az ebben a bizonylatban garantált jogait. Korlátozza a kisebbségek nyelvének használatát pl. a munkajogi szerződé sekben, az orvos-beteg kapcsolatban, reklámok, infonnációk közlésében. A sa ját anyanyelv liasználatát csak akkor teszi lehetővé pl. az orvos-beteg kapcsolat ban az egészségügyben dolgozók, a személyzet/orvosok, ápolók, nővérek, labo ránsok, műtősök, gyógyszerészek stb./számára, lia a beteg nem ismeri az állmnyelvet. Egyébként, a törvény értelmében, "rendszerint" az államnyelvet használják az. egészségügyben dolgozók. Büntetések A törvény rendkívül magas, akár 500 000 Sk-ás büntetéseket helyez kilá tásba, elsősorban a sajtóban, médiákban, a tájékoztatásban, reklámban, a tan könyvhasználatban az elkövetett törvénysértések esetén, melyeket utólag 3 évig lehet kiróni. A büntetés jogát azonban nem a bíróság kezébe adja, mint más esetekben, hanem a kulturális minisztérium, tehát egy állami liivatal kezébe. Ez visszaélésekre ad lehetőséget, a kivételezés és a korrupció elburjánzását segíti elő. Fontos tudni, hogy a büntetéseket a törvény értelmében csak 1997-töl lehet kiróni, teliát nem akkor amikor a törvény életbe lép, továbbá tudni kell azt, hogy a büntetéseket jogi személyeknek vagy olyan fizikai személyeknek lehet csak kiróni akik vállalkoznak. Nem lehet tehát megbüntetni pl. azt az állampolgárt, aki az állami hivatalban nem államnyelven szólal meg, a hivatalt viszont igen, ha a hivatalnok a liivatalos érintkezésben nem használja az államnyelvet. JÁRÁSI IRODÁK TEVÉKENYSÉGE Október Galántai járási iroda - Rusznák Gábor ♦ Október 10-én tartotta ülését az MPP járási elnöksége, amely megtárgyalta az elmúlt időszak legfontosabb politikai eseményeit járási szinten. Kiemelten foglalkozott a Galántán megtartott ön kormányzati testület ülésével, amelyen tiszteletét tette San Diego polgármesternője is. Értékelték az MPP OV somodi ülésének határozatait, illetve lebontották a feladatokat. A jövőben is ki emelten kell foglalkozni az iskolaügy kérdéseivel. ♦ A Hamvas Béla Klubon belül három szekció fog működni: diák, közművelődési, zenei. A klub védnökei: Tótli Károly, Ing. Horváth Zoltán, Kolek János. ♦ Az októberi hónap egyik fontos szervezési feladata a november 18-űn sorra kerülő MPP-s bál előkészületei. A bálra Vágsellyén kerül sor a Central Szállóban. ♦ Döntés született az OÖT képviselőiről: Horváth Zoltán, Baranyai Alajos, Dóra Ferenc póttag. Dunaszerdahelyi járási iroda - Oros Gyula ♦ Október 6 - Alistál falualapítási ünnepségén az MPP-t Barak László és Oros Gyula képviselték. ♦ Október 6 - Az I. polgári klub összejövetele. ♦ Október 16 - 18,00 órai kezdettel találkozó a koalíciós partnerek kel a városházán. ♦ Október 13 - A Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Közpotban a Csemadok és a Matica slovenská rendezésében kulturális ren-
